Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

Vasárnap, 1955. április 17. DELMQGYRRQRSZBG Május t-re készülnek Szeged új üzemében, a farostlemezgyárban Szegeden az ország első fa­rostlemezgyára — mint la­punkban jelentettük — áp­rilis 10-én, szombaton kezdte meg a munkát. Az új üzem­ben egyre szebb eredmények­kel folyik a termelő munka. Persze, bizonyos idő kell ah­hoz, hogy az új üzemben a rostlemez gyártással „felfej­lődjenek". Most még „lép­csős tervvel" dolgoznak, s ezt nemcsak elérik, hanem túl is teljesítik. Egy műszakban hétfőn 21 rostlemezt készítet­tek, kedden 31-et, csütörtö­kön 42-őt, pénteken pedig 51-et. Az eredmény — má­jus 1 méltó köszöntésére is készülve — napról napra nő. Május második felében már minden bizonnyal egy mű­szakban 150 rostlemezt készí­tenek. Az új üzemben igen jó Liebmann Bé'.a felvétele munkát végez Király Lajos főművezető, s tanítja a gé­peknél dolgozó embereket, akiknek új még a munka. Encsei Ernő is igen jól dol­gozik. Három nap alatt kedv­vel, akarattal megtanulta a munkát a hidegprésnél. Képünkön: a farostlemez­gyár egyik gépegysége, a ter­melés megkezdésekor, az avató ünnepségen. Befejeződött az országos villamosenergiaipari tanácskozás Az országos villamosener­gia-ipari tanácskozás szom­baton folytatta munkáját. Mekis József, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának póttagja, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának elnöke beszédet mon­dott. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek nevében szeretettel üd­vözlöm az országos villamos­energia-ipari tanácskozást — kezdte beszédét Mekis József, majd a továbbiak során han­goztatta: A tanácskozásnak nagy je­lentőséget ad az a tény, hogy munkájához, a feladatok meghatározásához biztos iránytűként szolgál a Magyar Dolgozók Pártja. Központi Vezetőségének március 4-i határozata, amely határoza­tot egész dolgozó népünk, s így az energiaipari dolgozók is nagy lelkesedéssel fogad­tak. — A szocialista iparosítás szempontjából a villamos­kó bajusz felborzolódik, s különös pillantást vet a csendőrök előtt állingáló rongyosra. Aztán sebesen sugdos az egyik csendőr fü­lébe, mert ő volt a rangosab­bik, éppen szakaszvezető. A két csendőr és a kisbíró meghökkenten néz össze, az­tán a szakaszvezető elkomo­rodik. Elveszi társától az ira­tokat, mindhármat nagyko­molyan egymásba hajtja, s beteszi köpenye alá. Aztán megrántja vállán a puskaszí­jat, és keményen rákiált a rongyos emberre. — Előre! S mennek némán vissza a faluba, s bent a községházán kisül, hogy az állomásról te­lefonáltak. a tehervonat egvik fékezője Vaskutacs előtt kiesett, bizonyos Szabó Mátyás, vagy esetleg kilök­ték a vonatból, s meg is halt. Táskájából hiányzik az ele­mózsia, pedig nem lehetett ideje megenni és meginni, mikor éppen az előző állo­másról indult ki a vonat, s a kalauz is ott lépett szolgá­latba. Egyébként a mozdony­vezető Bátohalom után egy rongyos embert látott leug­rani az utolsó kocsiból. Ott volt a helye annak a halott fékezőnek. ÍV! TNDEZ ÉPPEN WLA­iT1 DIMIRRA talált, de annyira, hogy azon nyomban kapott két pofont, s minden jelenlévő hitte, hogy - meg­gyilkolta a fókezőt. Áztán, hogy Wladimir rendre el­mondott mindent, látták, hogy konok emberrel van dolguk. Bevitték a fáskamrá­energia ipar igen fontos, mondhatnánk döntő helyet foglal el. Már a szovjet ha­talom megszületésének pilla­natában Lenin a villamosítás ügye felé fordult és az ő ja­vaslatára és útmutatására dolgozták ki a villamosítás nagyszerű tervét. Lenin a Szovjetek VIII. összoroszor­szági Kongresszusán a követ­kezőket mondotta: „Csak amikor az országot villamosí­tottuk, amikor az ipart, a mezőgazdaságot és a közleke­désügyet a modern nagyipar technikai alapjára helyeztük, csakis akkor győzünk majd véglegesen." — E tanácskozásnak éppen azért van nagy jelentősége, mert meg kell határozni azt, hogyan tudja villamosenergia iparunk a legeredményeseb­ben elősegíteni a szocializmus építését, dolgozó népünk anyagi és kulturális helyzeté­nek javítását. Szfivögépek érkeztek az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalathoz Az Üjszegedi Kender-Len­szövő Vállalatnál ebben az évben tértek rá a szőnyeg és a bútorszövet tömeges gyár­tására. Vitus Gyula nyolc­tagú műszaki brigádja ala­kította át erre a célra a meglévő szövőgépeket. Eze­ken az idén eddig csak bú­torszövetből mintegy hetven­ezer négyzelméter készült. Most a gyárba tíz szövőgép érkezett, amelyeken bútor­ba. s levétették vele a ba­kancsot. Bizony rossz álla­potban voltak azok a lábbe­lik. a hólé is erősen tönkre­tette, meg a sok iromba folt rajta, mit Wla^rimir szer­kesztett rá, nem iette szebbé. A kapcákat is ledobatták s akkor puskatussal mind le­verték lábáról a körmöket. Azonban vérében fekve sem mondott máfc a rongyos em­ber, s ezért meztelenre vet­kőztették, pusztán a jegyző­könyv helyessége végett. Le­öntötték hideg vízzel s hagy­ták hagy fagyjon rá. A ha­lál ujjait érezte Wladimir motoszkálni bordái alatt s ahogy ott állt girhesen, szét­tiport lábbal a fagyon, bi­zony a világ összes asszo­nyai közül csak a szülő any­jának tetszett volna. Azonban a jegyzőkönyvet Wladimir mégsam írta alá, a vallatást is abbahagyták, mert még sem akarták egé­szen elpusztítani. Wladimir­nek a jegyzőkönyv mellett továbbra is kellett szerepel­ni. Este lett, mire nagy ke­servesen a városba értek, sokszor elesett, el is ájult kétszer, borzasztóan fájt a körmök helye, csontot is tör­hettek ott biztosan. De még­is csak vége lett az útnak is, ami alatt a rongyos ember hetvenhétszer megszenvedte anyja szülőkínjait. Ugy kell neki, minek születik valaki rongyos embernek. Lám, aki csendőrnek születik már a pólyában is meglátszik, hogy szuronyokat fog emelni a téli napban, s Kovács Wla­szövetet és ágyterítőket ké­szítenek majd. A műszaki brigád tagjai vállalták, hogy — a szövődé egy részének át­csoportosítása után — május l-re felszerelik az újonnan kapott gépeket. Segítségük­kel, a választék bővítése mellett, negyedévenként csaknem tízezer négyzetmé­terrel növelik a bútorszövet mennyiségét. dimárokat fog kísérni egy­kor, gyilkosságtól gyanúsít­va, Bátahalom és Vaskutacs között. A városban lassan eliga­zodott az egész ügy. Nem telt bele két nap, s kiderült valami módon, nem tudni hogyan, de nem a csend­őröknek jóvoltából, az igaz. y ALAKI JELENTKE­' ZETT, aki elmondta, hogy ő a fékezőt éppen ab­ban a pillanatban látta, mi­kor Vaskutacs előtt a ka­nyarban kinyílt fékezőbódé ajtaján kiesett. Majd azt is látta, hogy távolabb egy ron­gyos ember ment a töltésen s az emelkedőnél fellépett az immár üres fülkébe. Ugyan­is ő városi villanyszerelő s többedmagával a földeken átvezető villanydrótokat kö­tözték össze, mert azokat itt ott széttépte a reggeli hó­vihar. El is hitték neki, mert családos, rendes ember volt, a villamos társaság is jó bi­zonyítványt állított ki róla. így aztán Wladimirt harmad­nap elengedték, s mire haza­ért anyja is éppen akkor jött meg Batternaitól. Nehéz tél volt ez minden­képpen. Wladimir sokáig nem tudott járni, az erős tüdőgyulladás pedig taszigál­ta a sír felé. Anyja kora hajnalban egy kis levest ha­gyott s éjfél felé jött csak meg, mert Batternai úr sze­rette, ha kevés pénzéri so­kat dolgoznak neki. Azonban a rossz is lassan elkopik, s a tavaszi nap is Az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítése a dolgozó nép érdekeit szolgálja A dolgozók életszinvonalá­-íak következeles emelése min­dig fő célja volt és fő célja marad pártunk politikájá­nak. Félreérthetetlenül erre mutatott rá az MDP III kongresszusa, a Központi Ve­zetőség ez év márciusi halá­rozata. Világosan látnunk kell azonban — erre is fel­hívta figyelmünket a márci­usi határozat —, hogy az anyagi és kultur&lig igények fokozott kielégítésének nél­külözhetetlen feltétele a ter­melés szakadatlan emelkedé­se, a termelékenység növelé­se, az önköltség csökkeniése, a szigorú takarókosság. Szükségessé vált, a gazda­ságosabb munkáért az állam­igazgatási és vállalati ügy­vitel egyszerűsítése. Vala­mennyi dolgozó érdeke, hogy államigazgatásunk és a vál­lalati ügyvitel olcsóbban, egyszerübberi, jobban végez­ze feladatait. A gazdaságosabb, olcsóbb, gyorsabb ügyintézés a dol­gozók jobb életét segíti elő. A papírtenger, a helytelen bürokratikus munkamódszer mind akadálya a szocialista építésnek, s hatalmas össze­geket emészt fel az állam, a dolgozó nép kárára. A Minisztertanács rendele­tet hozott az államigazgatási és vállalati ügyvitel éssze­rűsítése során elbocsátott dolgozók átmeneti nehézsé­geinek és elhelyezkedésüknek megkönnyílésére. A rendelet segílséget nyújt ahhoz, hogy sikerrel hajthassuk végre az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítését, a racionalizálást. Szükséges minden üzem­ben, vállalatnál és állam­igazgatási szervnél felül­vizsgálni, hogy milyen lehe­tőségek vannak az olcsóbb, egyszerűbb ügyviteli mun­kára is. Feladat, hogy mun­kahelyről-munkahelyre men­ve, megvizsgáljuk, mit lehet tenni a gazdaságosabb mun­káért. Az államigazgatási és vál­lalati ügyvitel egyszerűsí­téséről szóló határozatok helyes megvalósításával évenként több mint 500 millió forintot takaríthat meg államunk. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az eddig improduktív mun­kát végzők nagy részo ezen­túl valóban ériékot termelő munkát végez, s a racionali­zálás helyes megvalósításá­val egyszerűsödik é8 meg­gyorsul az ügyintézés, akkor lassan kibújik, a hideg na­polt függönyeiből, s így Wladimir is egy délután ki­ült az udvair végébe, ahol úgy laktak dologért, egy sze­keres ember fészerében, aki a dolog mellé öt pengőt is kívánt a lakásért. Wladimir ült a napon és nem érezte fiatalságát. Reményei el­szálltak a rettentő tél töp­rengései azt mondták, hogy az ő útja sehová sem visz. Keveset ismert a világból, de az ő helyét a legutolsónak látta abban is. Egy favágó, nkinek anyja idegen, s tete­jében árva is, a legutolsó ember volt akkor Vaskuta­cson. Azonban élni csak kel­lett s dolgozott is azt, amit lehet. Alkalmi munkákból segített életének a vergődés­ben e nem hallotta ezután fütyörészni senki. A csend­őröket pedig annyira kerülte, hogy ha elmenni látta őket a kerítésen túl, aznap ki nem tette a lábát. IV ÉHA ESZÉBE JUTOTT, -1-' úgy dolog közben, az utazás meg a vasutas-táska, a bennevalókkal, ilyenkor meleg hullám borította el s újra érezte szájában a friss fehérkenyér és szárazkolbász ízét, nemkülönben a jóféle pálinka erejét. Micsoda bol­dogsága lehet annak, gon­dolta ilyenkor, aki minden­nap ilyet reggelizhet. De minden áldott nap. S ebédre még különbeket. S ilyenkor olyat csapott a fára, hogy abban még a görcs is men­ten kettéshasadt, mindenki láthatja: mindez segíti a szocialista épitést, az életszínvonal növekedését. A racionalizálás nemcsak azt jelenti, hogy számbelileg csökken az állami és válla­lati ügyintéző apparátus, ha­nem ezzel együtt egyszerű­södik a munka is. A dolgo­zók segítsék javaslataikkal szüntelenül a gazdaságosabb munkát. Hiba, hogy a felsőbb gaz­dasági szervek több eset­ben nem következetesen hajtják végre az ügyvitel egyszerűsítéséről szóló ha­tározatokat, sőt gátolják az alsóbb szer­vek ésszerűsítési javaslatait. A Szegedi Konzervgyárban például volt olyan helyes kezdeményezés, hogy a nap­lóbizonylati rendszer beveze­tésével egy ember munkáját megtakarítsák. Ezt a javas­latot felterjesztették nz üzem felsőbb szervei felé már hetekkel ezelölt, de vá­laszt még máig sem kaptak. Az Ujszegedi Kender-Lenszö­vő felsőbb gazdasági szer­veinek megállapítása szerint egy fővel lehet csökkenteni az improduktív munkaerők számát. A vállalat megálla­pítása szerint viszont 23 főt lehet termelő munkába irá­nyítani. Vannak még olyan vállalatok is. mint például a Csongrádmegyei Terményfor­galmi Vállalat, ahol a leg­ulóbbi napokig semmit nem tettek az adminisztratív mun­kák egyszerűsítéséért. Mindenütt van mód és le­hetőség gazdaságosabb, ész­szerűbb munkára. Ezeket feltétlenül használjuk ki. A jobboldali, ellenséges elemek, akik szakmailag sem megfe­lelőek bizonyos mértékben a legutóbbi időkig előre tör­tek és igyekeztek a vállala­latokhoz, intézményekhez be­furakodni, pozíciókat bizto­sítani maguknak. Ezen a helyzeten úgy tudunk vál­toztatni, ha mind politikai­lag, mind szakmailag erő­sítsük a vállalatokat, intéz­ményeket. Munkaalkalom bőven akad a mj országunkban. Szege­den is jónéhány üzem —, hogy csak néhányat említ­sünk — a Textilmüvek, Ha­jójavító, I. sz. Téglagyár munkásokat keres. Az építés­ben minden dolgos kézre szükség van. Igaz, nem köny­nyü egyik napról a másikra hozzászokni a munkapadhoz, a munkagépekhez annak, aki éveken át megszokta az adminiszlratív munkakört. A mi országunkban azon­ban soha annyi becsülete nem volt a fizikai mun­kának, mint most. S azok a becsületes dolgozók, akik megálltak helyüket az író­asztaloknál, helytállnak a fizikai munkában is. Nem tagadjuk, hogy a ra­cionalizálás során elbocsátott dolgozóknak egy, vagy több problémával, átmeneti ne­hézséggel kell megkiizdeni­ök. A Minisztertanács ren­delete jól gondoskodik arról, hogy segítse a nehézségek mielőbbi megszüntetését. A rendelet főbb intézkedései­ben szerepel, hogy az elbo­csátott alkalmazottak a fel­mondási illetményen felül egy havi átlagkeresetüknek megfelelő összeget kapnak. Megkapják ezt azok is, akik munkabérük mellett nyugdí­jat kaptak- vagy akik éppen a felmondás után kérik nyug­díjaztatásukat. A rendelet biztosi'ja, hogy a felmondás során egyéb hátrány se ér­je a dolgozókat. A felmon­dással nem szűnik meg a munkaviszony folytonossága abban az esetben, ha az il­lető dolgozó a munkaviszony megszűnésétől számított hat hónapon belül elhelyezkedik. Az elbocsátott alkalmazottak és igényjogosult családtag­jaik — a táppénz kivételé­vel — továbbra is részesül­nek a betegségi biztosítás szolgáltatásaiban. Megkap­ják a családi pótlékot is ad­dig, amig ismét munkába nem állnak; legfeljebb azon­ban hat hónapig. A rendelet gondoskodik ar­ról, hogy bérkiegészítést kapjanak azok, akikel ala­csonyabb alapbérrel járó al­kalmazotti munkakörbe he­lyeznek. Ezek dolgozók egyszeri bérkiegészítésként megkapják az áthelyezést megelőző hónapban elért átlagkeresetük és az új mun­kahelyen az első hónapban elért keresetük különböze­tét. Abban az esetben, ha a dolgozót munkás munkakör­be helyezik, egyszeri bérki­egészítésként megkapja más­fél liavi átlagkeresetét. Külön bérkiegészítést kap. rak azok a dolgozók, aki­ket olyan munkakörbe he. Jycznek át, amelynek ellá­tásához betanulásra, vagy alapfokú szakképzésre van szükség. A rendelkezés ezeken kívül sok más intézkedéssel köny­nyíti meg az e'.bocsálott, vagy áthelyezett dolgozók helyzetét. A vállalatok, üzemek, hi­vatalok vezetőinek, a párt­és szakszervezeteiknek fon­tos feladatuk, hogy a párt­é8 a kormány határozatainak megfelelően nagy körülte­kintéssel, a dolgozók körül­ményeinek figyelembe véte­lével hajtsák végre az ügy­vitol egyszerűsílését. A leghelyesebben, körül­iekintő munkával tegyünk az ügyvitel egyszerűsítéséért, amely az ország és népe ér­dekelt szolgálja. Hétfon kezdődik a „Rákosi Mátyás" középiskolai tanulmányi verseny második fordulója A március elején megtar­tott „Rákosi Mátyás" közép­iskolai tanulmányi versenyen a szegedi középiskolák tanu­lói kiváló eredményt értek el. A bírálóbizottság ítólete alapján a következő szegedi tanulók kerültek be a máso­dik forduló döntőjébe: MAGYARBÓL: Nagyfalu­si Tibor, Feimer Ottmár, Wolner Iván, Vajtai István (Gimnázium), Belle Erzsébet (Tanítóképző), Pasitka Bá­lint. Várkonvi Andrea. Szász Gábor, Szentgyörgyi Katalin (Vegyipari Technikum), Ga­zsó Endre (Közg. Techn), Fejér Judit, Pál Sándor (Gépipari Techn.). Benátski Sára (Építőipari Techn.) TÖRTÉNELEM: Balló Éva, ördögh Olga, Gulücsy Sára, Salgó Ágnes. Hollósi Mária, Petrina Ilona (Leánygimná­zium), Ambrus L. Ferenc, Gaál Sándor, Molnár István. Schneller Vilmos (Fiúgimná­zium). MATEMATIKA: Csák Jó­zsef, Komjátszegi Lajos, Mo­hácsi Tivadar, Pasitka Bá­lint, Szász Gábor (Vegyipari Technikum), Szabó Katalin (Gépipari Technikum), Gulá­csi Sarolta (Leánygimnázi­um). FÖLDRAJZ: Sárközi Zol­tán (Tanítóképző), Tóth Ti­bor, Ubrizsij Gábor (Gimná­zium). Balló Éva, Mertz Ida, Bolyai Lenke, Balogh Róza (Leánygimn). FIZIKÁRÓL: Kilyénfalvl Béla. Madácsy László, Né­meth Károly, Weszelovszky Ferenc (Gimnázium), Bene­dek László, Kovács Mihály, Lajos Sándor, Prágai Attila, Szabó Katalin (Gépipari Technikum), Hevesi Jenő (Vegyipari Technikum). OROSZ NYELV ÉS IRO­DALOMBÓL: Madácsy Lász­ló. Barankay Tamás, Molnár Imre. Szalai Zoltán (Gimná­zium). Islvánfy Ilona, Szilá­gyi Éva, Kakuszi Irén, Szend­rei Etelka (Leánygimnázium), Pasitka Bálint. Szász Sándor, Karisz Gizella. Tápai Kata­lin (Vegyipar" Technikum). A versenj második fordu­lója hétfőn 18-án délelőtt 10 órakor kezdődik Hódmezővá­sárhelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom