Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

Vasárnap. 1955. április 17. DELMflGYHRORSZBG ünnepségek Szegeden Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából Lenin születésének 85. évfordulóját országszerte megünneplik ezekben a napokban. Az emlékünnepélyeken az ország népe a lenini eszméhez való következetes ragaszkodását fejezi ki. Szegeden is ünnepségek lesznek az elkövetkező héten ebből az alkalomból. Az MDP Városi Bizottsága, a Városi Tanács cs az MSZT városi elnöksége rendezésében emlékünnepély lesz a Nemzeti Színházban 23-án este 7 órai kezdettel. Ünnepi beszédet Mód Aladár, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat országos főtitkára mond. Majd ünnepi műsor következik. A DISZ városi bizottsága tizenöt üzemben rendez műsoros emlékünnepélyt ifjúsági napok keretében, ahova az üzemek minden fiatalját meghívják. Ezek az ünnepélyek zömükben kedden lesznek. Központi ünnepélyt is rendez a DISZ a fiataloknak a Juhász Gyula kultúrotthonban 20-án, szerdán este 7 órai kezdettel, ahova az üzemi, középiskolás és egyetemista fiatalokat hívják meg. Kuszin Miklós, a DISZ Csongrádmegyei Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet, majd gazdag, szín-vonalas kultúrműsor következik. A TTIT klubestet rendez «Lenin és a művészet* címmel. A klubest előadója Csillag Miklós, a Szegedi Állami Nemzeti Színház igazgatója. A klubest 21-én, csütörtökön este fél 8 órakor i kezdődik. Atomenergia kiállítás nyílik Szegeden A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulata Budapesten rendezett 'Atomenergia Kiállítását lehozza Szegedre. 23án, szombaton nyitja meg a társulat ünnepélyesen a kiállítást a délutáni órákban. .Vasárnap pedig már nyitva áll a nagyközönség előtt a Horváth Mihály utcai Építőipari Technikumban. A kiállítással egyidőben igen érdekes atomenergiai előadásokat is tartanak a nagyközönség részére egyetemi tanárok a kiállítás anyagának illusztrálásával. Nagykanizsán tartották meg a takarékbetétkönyvek 15, sorsolását Szombaton délután került sor Nagykanizsán a tiszti klub nagytermében a 15. takarékbetétkönyv nyereménysorsolásra. Az átlagbetét 200 százai élékát nyerte 733, az átlagbetét 100 százalékát nyerte 170 és 481, az átlagbetét 50 százalékát nyerte: 96, 187, 284, 300, 435, 506. 555, 559, 567, 700 és 985. Mindazok a betétkönyvek nyertek, amelyek három utolsó számjegye megegyezik a kisorsolt számokkal. Mí akadályozza a munkát a Szőrme-Bőrruhakészítő Váltalatnál Az elmúlt év végén mégcsak kísérletképpen készítettek bélelt gyermek lódenkabátokat a Szegedi Szőrmeés Bőrruhakészítő üzemben. Ebben az évben már tömegesebb gyártásra tértek át, a második negyedévben 1700 darab különböző nagyságú bélelt lódenkabátot készítenek. Pannolux és irha gyermeikkabát is kell a kereskedelemnek. Igaz, hogy nem tél, hanem a nyár következik, de a szőrme- és bőrruhaiparban előre gondoskodnak az őszi, téli szükségletekről. Más új cikkeket is munkába vettek már az üzemben. Felnőtt női és férfi lódenkabátokat bélelnek, ezenkívül gyermekek részére ballonkabátokat. Ezek a munkák a bélelőrészleg jó felkészültségét követelik meg. Ebben nincs is hiba. Csizmadia Sándor, aki a részleg vezetője, gondoskodik arról, •hogy ne történjen fennakadás a munkában. Május 1 tiszteletére a részlegre háruló munka jobb elvégzéséért versenyre hívta az üzem többi művezel tőit. A munkák minőségének ellenőrzéséről pedig úgy kíván gondoskodni, hogy a negyedév végéig egyetlen rosszminőségű munkadarab se legyen. A bélelőrészleg egy műszakban dolgozik. A megr szaporodott munka elvégzéséhez több gép üzembehelyezésére volt szükség. Ezt is megoldották és a februárban kapott három «textima* gyártmányú szűcs-gépet már felszerelték. Munka akad bőven. 1 De akárhogy is szeretnének iparkodni, jól készüli ni május elsejére, egy hiba akadályozza őket a 1 munkában. Nem tőlük származik, hanem a Zalaegerszegi Ruhagyártól. Onnan szállítják a bélelni való kabátokat. Nagyon gyakori jelenség, hogy egyes kabátok a feltüntetett méretnek nem felelnek meg. Juhász Antal, a mintaműhely dolgozója szerint legutóbb 292 kabátból csupán 70 darabot vett át az üzem meósa, mert ennyi felelt meg a pontos méretnek. Sokszor 3—4-féle nagyság is előfordul, egy méreten belül. Ez a felnőtt és gyermekkabátoknál egyaránt előfordul. A szegedi üzem mintaműhelyében Juhász Antal vizsgálja a lódenkabátokat. Észrevette a most érkezett férfi lódeneknél, hogy amelyek 50-es nagyságúnak vannak feltüntetve, szemmértekre nagyobbnak látszanak. Próbát tett, s már az első két kabátnál nagy eltérést észlelt. A kabát bőségénél 20 centiméter különbség mutatkozott, az aljánál pedig 6 centiméter. Kiszámolta, hogy a megadott méretűnél nar gyobb kabát 25 deciméter béléstöbbletet kíván, s ez egy egész birkabőr. Az ilyen hibák miatt több és nehezebb a munka, s zavarok támadnak. A szegedi üzem dolgozói megkérték a zalaegerszegieket, hogy jöjjenek el hozzájuk és személyesen győződjenek meg a hibákról. A Zalaegerszegi Ruhagyár képviselője meg is jelent a szegedi üzemben. Ígérte, hogy a hibát a zalaegerszegiek megszüntetik, s a kabátok, amelyeket küldenek, egy nagyságon belül, egyformák lesznek, így majd a Szőrme- és 'Bőrruha bélelőrészlegének dolgozói megszüntethetik április első tíz napjában történt elmaradásukat. Mert a tíz napra esedékes tervet csak 95.4 százalékig tudták teljesíteni. Ennek legfőbb oka az egy méreten belüli nagyságeltérés volt, amelyet gyorsan meg keli szüntetniük a zalaegerszegieknek ! A „Délmagyarország" fogadó-napot tart Kübekházán Április I9-én, kedden a Délmagyarország szerkesztősége egész napos fogadónapot tart Kübekházán. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, keressék fel panaszaikkal, kérésükkel kiküldött munkatársainkat. Megnyílt a postai Hirlapbolt Régi óhaja a szegedi dolgozóknak, hogy egy Hírlapbolt létesüljön a városban, ahol mindenféle bel- és külföldi napilapokat, folyóiratokat, divatlapokat lehet kapni. Ezt az óhajt teljesítette most a Szegedi Postaigazgatóság, amikor a Lenin utcában megnyitotta postai Hírlapboltot. Az üzletben ezek a sajtótermékek nagy választékban állandóan kaphatók. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkája elismeréséül Borbás Lajosnak, Nagyistók Józsefnek az országgyűlés alelnökének a „Munka érdemrend" kitüntetést; Lucza Ferencnek, Lucza Mártának, Gulyás Ferencnek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökének, Rudas Lászlónak, a Magyar— Szovjet Társaság Csongrád megyei titkárának. Deák Ferencnek, a Csongrádmegyei Tanács kereskedelmi osztályvezetőjének a „Szocialista munkáért érdemérem" kitüntetést; Nacsa Józsefnek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkatársának, Vigh Istvánnénak, az Űjszegedi Kendergyár üb. tagjának, Pintér Jánosnénak, a Szegedi Jutagyár üb. elnökének, Jenei Józsefnek, a Szegedi Gázgyár szakszervezeti aktívájának, Tóth Tivadarnak, az MSZT szegedi orosz nyelv felelősének, Láng Károlynak, a szegedi I. kerületi tanács állandóbizottsági elnökének és Lucza Máriának a „Munka érdemérem" kitüntetést adományozta. Megyei műszaki pártkonferenciát tartottak Hódmezővásárhelyen Az MDP Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága műszaki pártkonferenciára hívta össze a megye gépállomásainak párt- és gazdasági vezetőit, valamint legjobb traktorosait pénteken Hódmezővásárhelyre. A tanácskozáson résztvett Németh Károly elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság első titkára és Lövő Ferenc elvtárs, másod titkár is. A műszaki pártkonferencián Holik János elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője mondott beszámolót. Holik elvtárs beszéde elején a téli gépjavításokról beszélt, majd az újítómozgalomról és a takarékosságról, a szocialista tulajdon védelméről szólott. A munkafegyelemről beszélve elmondotta a beszámoló, hogy a munkafegyelem is javult és alig van panasz a trak. toristák munkájának minőségére. Ezután a pártszervezetek munkájáról beszélt, majd elmondotta, hogy fellendült a verseny a gépállomásokon. A beszámoló ezután a többi között a feladatokról beszélt, s kiemelte, hogy szélesíteni kell a versenyt május 1 tiszteletére. Az értekezleten több hozzászólás után felszólalt Né-' meth Károly elvtárs, a Csőn. grád megyei Pártbizottság első titkára. Beszédében többek között foglalkozott azokkal a pártunk által szétzúzott jobboldali nézetekkel, amelyek a nehézipar fejlesztését akarták visszaszTrítani. — A mezőgazdaság fellendítésének, szocialista átszervezésének elsődleges alapja a nehézipar cs benne a szemszámgépipar fejlesztése. Csak ezen az alapon lehet modern technikával ellátni a szocialista mezőgazdaságot. Viszont csak ezáltal válhat gazdasági és politikai bázissá a gépállomás is — hangsúlyoz ca. A továbbiakban arról beszélt, hogy óvni és védeni kell a gépállomásokon is a népvagyont. A vezetőknek semmi lazaságot ós f egyelmetlenséget nem szabad megtűrndök, majd kijelentette: — Csak a munka termelékenysége alapján, az önköltség csökkentésével növekedhet gépállomásunk dolgozóinak is az életszínvonala; a tartós jólét alapja gépállomásainkon is a fegyelmezett, megfeszített munka lehet. A gépállomások dolgozóinak feladatai között első helyen említette meg a tavaszi munkák gyorsan és jó minőségben való elvégzését, — A minőség: a gépállomás márkája — jegyezte meg Németh elvtárs —, de egyben a legjobb agitációs módszer is a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Németh elvtárs ezután arról beszélt, hogy a gépállomásoknak eleven kapcsolatot kell kialakítaniok a termelőszövetkezetekkel. Az idén el kell érni, hogy a tsz-ek 15—20 százalékkal magasabb termést érjenek el a növénytermelésben, mint az egyéni parasztok; az állattenyésztésben pedig számszerűen elérjék az egyéni parasztgazdaságok 100 holdjára eső állatmennyiséget, az állati termék hozamban pedig a szövetkezetek túlhaladják az egyéni termelőket. De a termelőszvetkezetek fokozott segítése mellett — amire Né* meth elvtárs felhívta a figyelmet — segíteniök kell a gépállomásoknak az egyéni termelőket is és elsősorban a szegényparasztokat gépekkel. — Minden lehetőség meg van ahhoz, hogy az idén a Csongrád megyei gépállomások az országos versenyben élre kerüljenek. A párt az eddigieknél jobban segíti a gépállomásokat, de a gépállomások minden dolgozójának fegyelmezett, öntudatos munkával odaadóan dolgoznia kell a népjólét emeléséért — fejezte be felszólalását a megyei pártbizottság első titkára. Számos hozzászólás után Lövő Ferenc elvtárs mondott zárszót, A szegedi készlefrendezési kiállításon sok elfekvő anyagot" mutatnak be A termelő vállalatok anyagbeszerzésének megkönnyítéséért és a lakosság árualapjának bővítéséért, a Bács, Kiskun, Békés és Csongrád megyei, a szegedi vállalatok és kisipari szövetkezetek felesleges anyagaiból, termékeiből április 20-tól 30-ig készletrendezési kiállítás nyílik Szegeden az MSZT Horváth Mihály utcai nagytermében. Az elfekvő anyagok kiállításán textiláruk, vasáruk, szerszámok, bőráruk, villamosipari cikkek, vegyszerek, ipari hulladékok és más termékek lesznek. A kiállított anyagok és áruk értékesítése a helyszínen történik. A szegedi készletrendezési kiállításra péntekig 150 vállalat és mintegy 40 kisipari szövetkezet és állami gazdaság jelentette be részvételét. Az eddigiek szerint közel 12 millió forint értékű cikkféleséget hoznak el a készletrendezési kiállításra. A Szegedi Kenderfonógyár, az Űjszegedi Kender-Lenszövő, a Szegedi Jutaárugyár is több százezer forint értékű elfekvő anyagot hoz a kiállításra. Az egyes vállalatok elfekvő készletei között van 50—60 ezer forint értékű gumicsizma, s ez is a kiállításra kerül. A szegedi kisipari szövetkezetek bőrcsizrnákat értékesítenek. A posta budapesti központja főképp műszaki és híradástechnikai gyártmányokat hoz. Munkavédelmi cikkekből is bő a választék. Holnap és holnapután a belkereskedelem részére nyílik meg a kiállítás. , A kereskedelem megvásárolja mindazokat a cikkeket, amellyel jobbá lehet tenni a lakosság áruval való ellátását. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés. A vállalatok vezetői gondoskodjanak arró!, hogy az elfekvő készletek elkerüljenek a kiállításra. Természetesen: a vállalatok is sok foíitos anyagot megvásárolhatnak a kiállításon. Határozat az 1954—55. éti fűtési idény befejezéséről A Minisztertanács határozata értelmében az 1954/1955. évi fűtési idény április 15-én befejeződött. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az állami balettintézet, az Állami Operaház és az Operaház Erkel Színháza helyiségeiben, hivatalokban, üzemekben, illetve központi fűtéses lakóházakban 1955. április 15-e uláni — a külső hőmérséklettől függetlenül — fűteni lehet akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alatt van. 1955. május 1 után — a fentiektől függetlenül — a fűtést a felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. A z asztalokon virág ** aranysárga szirmú nárcisz. Áttetsző, karcsú virágszépségük szinte elborítja a csipkefüggönyös, szőnyeges szobát. A falak halk pasztell seine is különös ünnepélyességgel ragyog ezen a kedd délutánon. Pedig a nárcisz — egyszerű virág, s az egész szobán nincs semmi, ami eltérne a szokványostól. A sima barna asztalok körül emberek ülnek. Figyelő emberek, beleolvadva a mondatok harmonikusan hullámzó ritmusába. Hallgató, mozdulatlan arcok, húsz vagy harminc talán. S ezektől a figyelő arcoktól kapnak ünnepélyes üdeséget a virágok, s a szoba tárgyai. Akaratlanul az ötlik az ember eszébe az arcok láttán: mennyi szép ember! Pedig az arcok éppen olyanok, mini az a sokezer és tízezer, amelynek tengeréből erre a két órára kiváltak. S mintha csak azért emelkedtek volna ki az arcok tengeréből, hogy — mint a tengerből a szél korbácsa alatt feltarajzó hullám — egy villanásnyi idő alatt egy-szerre mutassa a tengernyi AZ EMBEREK IGAZSAGA nép hatalmas erejét és tűn-1 dökletes báját — amely száz- j ezer tonnákat tud könnyedén tovaszállítani vagy küldeni játszi erővel a méretlen mélységbe. Nemrég elült viharok megújuló tremolója gyűjtötte ide ezt az alig három tucatnyi embert, hogy tengerüknek, a nép közösségének nevében újra hangoztassák az örök tanulságot: „Azért a viz az úr!" A béke oltalmazóiként ülnek itt a sima barna asztalok körül Czerényen félrehúzódva egy fiatal, Kossuth-díjas tanító ül, a Petőfitelepi általános iskola igazgatója, Fekete göndör fejét kicsit félrehajtja és kezét összekulcsolja szokása szerint. Olyan szeme van, mint egy liindú bölcsnek, s csak ha elmosolyodik, szikrázik fel benne valami szilaj, talán cigányos derű. Apró gyerekek játékos önfeledtségét, félszeg serdülők nyíló öntudatát, az ifjúság olthatat lan tudásszomját, s a gondos nevelők szigoráf és szeretetét tükrözik ezek a szemek. Az ablaknál egy fiatal nő az egyik textilgyár munkásnője. Mellette Búza László neves nemzetközi jogásziárgyilagosan csillogó szemüveggel, keskenyre zárt komoly ajakkal. Jobbra az ajtónál Kószó, a kis mokány paraszt, kopaszra borotvált koponyával, vakító, fehér kigombolt nyakú ingben. Apró, villogó szemével magabiztosan méri fel a távolságot, s a közelséget közte és a többiek között. Szemben a szoba másik sarkában a Textilművek főmérnöke. Aztán még egy fiatal nő: Pártbizottság megbízottja. Szemben vele egy alig huszonötéves fiatalember. Tréfáskedvű, szikrázó kedélyű fiú. De most megilletődötten, komolyan szól, — hiszen súlyos kérdésekről van szó. — Mellette többen ülnek: még egy munkás, a Városi Levéltár vezetője, Sztálin-díjas iró, ősz munkásigazgató, egy városhirü ügyvéd és sokan mások. Mind meggondoltan szólnak. Az egyik nagy gyár tisztviselőnője elmondja javaslatát, amelynek megvalósításához már hozzá is fogott — küldjenek a szegedi békeharcosok is néhány vörös rózsatövet Lidicéhe, az agresszor elleni harc szimbólumának csehszlovákiai fővárosába. Más javaslatok is elhangzanak, számot adnak a munkáról, amely az ö forró szivük ellenőrzésével folyik városunk ódon és frissen rakott falai között. Higgadtan szólnak, de szavaik mögött ott érzik szervedélyük minden heve. Emberek, a Városi Békebizottság tagjai, akik napról napra számbaveszik, mit lehetne még tenni a világ értékeinek megőrzéséért. Ahányan vanna, annyiféle gondolataik finom íve: kik egyszerűbben, kik bonyolultabban fogalmazzák meg közöltük gondolataikat. Kinél: a számok és tények harmóniája, kinek a lélek gazdagodása, kinek a föld gazdag termése, kinek az orsók zümmögő pergése, gyermeke mosolya, holt betűk életre nyúlása, a tudás ragyogása, elvek és télelek kristályos tcstetöltése sűrűsödik ebben a szóban: béke. De mindegyikük ezt tartja legdrágább fogalomnak, amellyel összeolvadt lelkük legnemesebb része. Szép fehér, gépelt papír a meghívó, amely tudtul adja ezf a megbeszélést. De a józan gépelt sorok nem nyílnak meg, s nem tárják elő szavaik kulisszái mögé rejtett békés és higgadt agyak és szivek millióinak tengernyi erejét. J^zelt az erők azonban élnek, halnak, erősödnek és gyarapodnak. Mind több e/nber vágya cs akarata kristályosodik köréjük, s mint a tenger feltarajzó hullámai, ezek az erők is a tengernek, a népnek igazát szolgálják óráról órára, napról napra, míg ez az igazság testei ölt az egész világon. (X. d.)