Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

Szombat, 1955. április 16. DÉLMHGYRRORSZAG Asszonyok a zákány széki Kossuth TSZ-ben Három gyermeknek az édesanyja Koszó Illésné, a zákányszéki Kossuth TSZ tagja. Az égető nyári nap csak a bőrét barníthatta, szikkaszthatta meg; haja és szeme éjfekete. A szövetkezetben élnek, dolgoznak. Hat évvel ezelőtt, mindjárt az alakuláskor kérte férjével együtt felvételét és — nem is bánták meg. — Sokat dolgozunk mindketten, sőt még a gyerekek is. ök természetesen nem a nehezebb munkában, de az is nagy segítség, hogy nyugodtan dolgozhatom a közösben, mert nincs gondom a háztáji állatokra. Munkában nőttem fel, s gyermekeimet is a munka szeretetére és megbecsülésére nevelem. A nagyobbik fiam, amikor az iskolába megy, még az útról is viezszakiált: meg ne feledkezzem az állatokról, amíg ő oda van. így mondja el élete folyását Koszó Illésné, az egyszerű dolgozó asszony egyszerű szavaival. Közben szóba kerül a dolgozó asszonyok sok-sok problémája: — Mi, családanyák, feleségek nem hanyagolhatjuk el gyermekeinket, otthonunkat sem. Sütés, főzés, mosás, vasalás, takarítás, keshedt ruhák javítása nehezedik vállunkra. Emellett dolgozunk a szövetkezetben is. Meg akartam kérdezni Kőszénét: hogyan győzi idővel, erővel, türelemmel mindezt, de kitalálta gondolatomat: — Öröm az, ha a család elégedett, mert szép, tiszta otthonában nyugodtan kipihenheti a nap fáradalmait. Meg az is, ha év végén több jut a kamrába, a padlásra, no meg az erszényekbe is. A részesedés pedig csak akkor nagyobb, ha több a munkaegység .., ezekre gondolok, s melyik családanya ne tenne meg mindent az övéiért? A munka dandárjában bizony reggel jókor kelek és miután otthon, a háztartásban rendet tettem, megyek ki a mezőre és dolgozom. Koszóné este valamivel hamarabb hazamegy és a jó családanya gondosságával várja haza övéit a munkából. A Koszó-családnak az elmúlt évben is több mint 800 munkaegysége volt, s ebből 156-ért Koszóné dolgozott meg. Mindig ott volt, ahol két munkás, de gyermekeit oly szelíden simogató kezének szükségét legjobban érezték. Most is az előző évekhez hasonlóan cselekszik. Eddig már 30 munkaegysége van, pedig a munkák még ezután kezdődnek zömmel... Az iroda falán függő munkaegység-kimutatás arról tanúskodik, hogy a szövetkezetnek mind a tizenhét nő dolgozója kiveszi részét a munkából. .Mit dolgoznak f A termelőszövetkezet kihasználva a táj jellegét, meglevő gyümölcsöséhez még 8 holdat telepített most a tél folyamán. Az ültető asszonyok, leányok: Farkas Jánosné, Horváth Erzsi és Margitka, Paplogó Julianna, Simicz Ferencné, meg Kaczur Mária között ott volt Koszó Illésné is. Egyikük a lyukakat ásta, a másik a csemetét helyezte bele, a harmadik behúzta s így tovább. Olyan vidáman ment ez a faültetés, mintha már a gyümölcsszüretnél tartottak volna. Nem is csoda. Az asszonyok tudják, hogy pár év múlva ők szedhetik le a termést s mostani munkájuk szépen kamatozik majd. Mert azt igazán senki sem vitathatja, hogy ami ma az övéké, az évek multával sem lehet másé. — Az idei munka a faültetéssel kezdődött — fűzte tovább a szót Koszóné —. Azt azonban már nehezebb lenne megmondani, hogy mivel fejezzük be, mert ahogy nyílik az idő, úgy szaporodik a munka is. A tavasziak vetésére készültünk. A krumplit is kiválogattuk. Még azt akarom mondani, hogy aki akarja, igazán megtalálhatja a munkát a tsz-ben. Hisz ő látja leghamarabb a hasznát s így van ez minden tsz-ben — tette hozzá befejezésül Koszóné. Igaza van Koszó Illésnének és mindazoknak az aszszonyoknak, akik hozzá hasonlóan dolgoznak és gondolkodnak a termelőszövetkezetben a termelőszövetkezetért. (b. r.) TAVASZI rnhabemutatő lesz a Postás Kullúrotthqnban ma, szombaton este 7 órakor, A műsoron fellép: Kállay Imréné, Mészáros László, Tárkány Imréné és Újhegyi György a postás knltúrcsoport tagjai, valamint a postás tánczenekar, továbbá Keméndi András táncdal énekes. Belépődíj 4 forint. Műsor ntán táne. APRILI8 17-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel a városi békeblzottság termében (Széchenyi tér 11.) a legjobb békeaktivák éfl a IV. BékekongTCsezus küldöttei tiszteletére a városi békebizottság Paul Itobeson-oslet rendez, ahol ismertetik a nagy békeharcos életrajzát és hanglemezekről bemutatják a békekongresszushoz küldött üzenetét, valamint dalait. amiről az Új Élet TSZ tagjai megfeledkeztek Szántóföldjeinktől csak annyit várhatunk, amenynyif mi is megadunk azoknak — tartja egy régi közmondás. Több szekér istállótrágya, — több kocsi termést jeleni. Erről feledkeztek most meg az alsóvárosi Uj Elet Termelőszövetkezet tagjai, pedig csaknem valamennyien régi földművelő emberek. A mihályteleki Fő utcai házuk udvarán mintegy nyolcvan kocsi trágya enyészik kihasználatlanul• Noha, vannak a szövetkezetnek jócskán olyan földjei, melyeket már ívek óta nem trágyáztak. Még nem késő — az Uj Élet TSZ tagjai hordják ki udvarukból a felszaporodott trágyái. Ezzel a tisztasági mozgalomban is jópéldát mutatnak. \ Megjelen) a „Propagandista" áprilisi száma A Propagandista most megjelent száma különösen a KV márciusi határozatának eredményes feldolgozásához nyújt segítséget a propagandistáknak. „A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata — iránytű szocialista épitömunkánkhoz" címmel a folyóirat szerkesztőségi cikket közöl. A cikk elemzi a határozat jelentőségét a szocializmus további sikeres építése szempontjából. Részletesen foglalkozik azzal a problémával, hogy a jelen időszakban miért a jobboldalt elhajlás vált fő veszéllyé pártunkban, s rámutat azokra a konkrét feladatokra, amelyek a jobboldali elhajlás elleni harcban a propagandamunkára is hárulnak. Molnár János „'.A Szovjetunió felszabadító szerepe — nemzeti függetlenségünk forrása és biztosítéka" című írásában a magyar történelem 'tanulságait, elemezve bizonyítja, hogy hazánk nemzeti függetlensége, gazdasági felemelkedése, a népjólét növekedése elválaszthatatlan a Szovjetunió felszabadító téttétői és állandó segítségétől. „V. I. Lenin — 'A munkásosztály világnézetének legnagyobb propagandistája" címmel Csatári Dániel emlékezik meg Lenin születésének 85. évfordulójáról. „A népgazdaság időszerű kérdései" rovatban Huszár István „A bürokrácia elleni harc — az államigazgatás javításának állandó eszköze" című cikkében azokat a feladatokat vizsgálja, amelyek az államapparátus további egyszerűsítése terén az egyes állami szervek és vállalatok előtt állanak. A eikk rámutat arra is, hogyan segítsenek a pártszervezetek és szakszervezetek e feladatok sikeres mogoldásában. „Válasz a propagandista kérdéseire" című róvalban Benke Istvánnó „A nehézipar szerepe népgazdaságunkban" címmel vizsgálja nehéziparunk fejlődésében eddig elért eredményeket, ,,'A propagandamunka tapasztalataiból" című rovatban több cikket közöl a folyóirat. A DIÁK LENIN Az Uljanov-család alig ocsúdott fel az édesapa elvesztésének bánatából, amikor egy újabb baj zúdult rá: 1887. március 1-én PétervArott letartóztatták Lenin bátyját, Alekszandr Iljics egyetemi hallgatót III. Sándor cár meggyilkolásának előkészítésében vCló részvétele miatt. Alekszandr Uljanov 1883ban aranyéremmel végezte gimnáziumi tanulmányait és még ugyanabban az évben beiratkozott az egyetemre. Az 1885—86-os években olvasta Marx Tőké-jét is. Lenin is ekkor ismerkedett meg ezzel a művel Alekszandr Iljics válaszúton volt a narodnyikok és a marxisták között. Alekszandr elfogadta Plehanov „A Munka Felszabadítása" marxista csoport programtervezetét, amelyben megmaradtak a narodnyik nézetek maradványai (Pl. az egyéni terror taktikája). Alekszandr letartóztatásával egyidőben elfogták Anna lljinyicsnát, Lenin nővérét is. Marija Alekszandrovna egy percre sem vesztette el önuralmát: hihetetlen álhatatosságról és szilárdságról tett tanúbizonyságot. Minden próbálkozása azonban, hogy Alekszandrt megmentse a halálos ítélettől, sikertelen maradt. Vlagyimir Iljics forradalmi beállítottságát testvére kivégzése még jobban megszilárdította, megszilárdította benne azt az elhatározást, hogy harcba menjen a cárizmus ellen, de más utakon. Lenin miután megtudta, hogy Alekszandr terrorista szervezetben vett részt, határozottan elutasította az önkényuralom elleni harcnak ezt a hibás útját, amely nem tudja elérni célját. „Nem. Mi nem ezen az úton fogunk haladni. Nem ezen az úton kell haladni" — mondotta akkor Lenin, Ö már akkor kezdte megérteni, hogy csak a szervezett, egész népre kiterjedő forradalmi harc tudja véglegesen megdönteni a gyűlölt önkényuralmat. Vlagyimir Iljics abban az időben tette le az érettségi vizsgákat, amikor bátyja és nővére a börtönben volt. Bármilyen nagy is volt bánata, rendkívüli akaraterővel, ragyogó eredménnyel vizsgázott. 1887. június 10-én Lenin megkapta érettségi bizonyítványát. A gimnázium vezetöKarrferek Van még egy ablak, amelyet nem nyitottunk ki. Pillantsunk be ezen is a Kenderfonógyár dolgozóinak életébe, Az osztály fölemelkedését látjuk itt. A munkásság társadalmi szerepének megváltozását. Az igazgatói asztalnál, amely valaha a nagytőkés Wimmeré volt, most Nagygyörgy Mária ül, a gyár egykori cérnázó-munkásnöje. Ez a higgadt, lelkiismeretes, külsejével is tiszteletet parancsoló asszony 1928ban került be a munkásmozgalomba. A felszabadulás után az üzemi bizottságban találjuk, az állaimosításker nevezték ki a vállalat élére. Azóta elvégezte a gazdasági és műszaki akadémiát. Most minden percét a gyár ügyeinek szenteli. Rajta kívül még egy sor munkást találunk a vállalat igazgatásának élén. A munkaügyi osztály vezetője, akiről már szóltunk, munkás volt Czakó János polirozómunkásból lett a bérosztály vezetője. Varga Pálné személyzeti főnök, ugyancsak kendergyári munkás volt, habár nem ebben az üzemben. Folytathatnánk a sort a termelés közvetlen irányítóival, a művezetőkkel. Csak egyet említünk közülük: Tóth Nándort. Ö a hadifogságból hazatérve. 1949-ben végezte el a 10 hónapos művezetőképző tanfolyamot. Félévre rá szakmányvezető lett. 1951-ben munkaérdeméremmel tüntették ki és elnyerte a sztahanovista címet. 1952-ben tartalékostiszti kiképzésen ment át. 1953-ban a szakma kiváló dolgozója lett. Féléve osztályvezető a vizesfonón. Az ilyen pályafutást úgy véljük, bátran nevezhetjük munkáskarriernek. Sok felfelé Ívelő pálya az üzem falain kívül folytatódik. Krizsán Ferenc a Kenderfonó polirozómunkásából lett a Jutaárugyár igazgatója. Mison Gusztáv ugyancsak polirozómunkás volt a Kendergyárban; most I. kerületi tanácselnök. Szabó Viktort, a szárazfonó volt művezetőjét mosj Budapesten, az iparigazgatóság Rz emberség útja üte^edi nősültem cLóÍ^őiáímlIí életétől XIV, műszaki osztályán mérnöki beosztásban találjuk. Bénfi Mihály volt bérelszámoló a Magyar Népköztársaság kairói követségén dolgozik. Süveg Mihály né fonónő a Textiltechnikum tanműhelyének vezetője. Berek Katalin. ugyancsak a Kenderfonó volt munkásnője. országosan ismert színésznő, legutóbb az „Életjel" című film női főszerepében láthattuk. És még hány nevet sorolhatnánk az említettek mellé! A kép világos: nem kevesebbről van itt szó, mint egy egész társadalmi osztály térhódításáról. vezető erővé válásáról a gazdasági, a kulturális, a politikai életben. Magasság és mélység De azért ne áltassuk magunkat. A fölfelé ívelő pályák mellett sok család van, amelyhez még alig ért oda a felemelkedés szele. Foglalkoztunk az ötgyermekes Kelemen-családdal, amely egy 10 négyzetméteres, közművek nélküli szobában van összezsúfolódva, s a gyermekek közül csak a legidősebbet vitte el egyízben az iskola nyaralni. Hallottunk egy munkásasszonyról, Kucsai Ilonáról, aki tizedmagával lakik egy Marx téri szoba-konyhás lakásban; ő maga 3 gyerekével együtt a spájzba van beszorulva ... A közösséggel együtt haladó, gyarapodó, művelődő emberek mellett vannak elesettek, szinte már társadalmonkívüli emberek, mint a gyárban jól ismert Kis Péterné, akit szerencsétlen életkörülményei annyira elvadítottak, hogy még a szociális segítséget is durván visszautasította, mert csak a gyermekei nevelésébe és saját életébe való illetéktelen külső beavatkozást látta benne. Találkoztunk egy fiatalasszonnyal, aki egy férjét gyanúsító kósza pletyka hallatára fölakasztotta magát — az utolsó pillanatban vágla le a lakásba véletlenül betoppanó testvéröccse. _ Kevés olyan dolgozója van a gyárnak, akit legalább egy kicsit ne súrolt volna az új világ fuvallata. Ha saját életében talán nem sok változott is, de gyereke már felsőbb iskolákba jár. valamelyik családtagja tanácstag, katonatiszt vagy magasabb beosztásba emelt dolgozó — példák tucatjait hozhatnánk föl saját tapasztalatunkból. Másfelől: kevés olyan dolgozó van, akiben még ne kísértenének a régi világ merőben individuális, szűk egyéni életcéljai. Hegyoldalt látunk magunk előtt, s rajta fölfelé kapaszkodó embertömeget. Az erősebbje már előbbre tart, a derékhad még csak most mássza az első meredeket; mögöttük, a mélyben a leggyengébbek vagy azok, akik szokatlanul súlyos terhet cipelnek. Így fest a mi társadalmunk is. Ütőn vagyunk a mélységből a hegycsúcsok felé. Seregünknek van vezére, s vannak világosan kitűzött úticéljaink is. Ha tovább akarunk jutni, előre kell néznünk. De közben azokról se vegyük le szemünket, akik még a sereg végén küszködnek, s akiknek előresegítése nélkül meglassul egész fölfeléhaladásunk. Harc a jövőért Minden felemelkedés alapja: anyagi kultúránk erősítése. Ennek útja pedig — a termelés. E cikk-sorozatban alig érintettük a Kenderfonógyát gazdasági munkáját. Témánk hozta így magával. Célunk az volt, hogy megrajzoljuk egy szegedi nagyüzem dolgozóinak szociális és kulturális helyzetképét. De hiányos volna ez a kép, ha kimaradna belőle a munka dicsérete. A munkáé, amelylyel a Kendergyár dolgozói a magyar társadalomban elfoglalt megbecsült helyüket kivívják. A munkáé, amelynek állandó tökéletesítése nélkül nem képzelhető el sem tartós szociális haladás, sem szilárdan emelkedő életszínvonal. Csak magunk elé kell idéznünk az országot behálózó nagy munkamegosztást, amelynek keretében Diósgyőr vasat, az Alföld gaborát, a Kenderfonó pedig spárgát, kötelet, fonalat ad és világossá válik, hogy a kendergyári dolgozók jobb élete, ellátása, gazdagodása végső soron rajtuk, magukon múlik. Egyhangúan csattognak a munkatermekben a gépek. Mennyi hősiességet követel mellettük nap mint nap őrt állani! írásainkban igyekeztünk bepillantást adni a gyári dolgozók életében. De csak kevés fogalmat adtunk arról, milyen áldozatos, napról napra megújuló és élőiről kezdődő harcban termelik meg az üzem munkásai a saját életükhöz és a társadalom számára szükséges javakat. Csattognak a fonógépek, száll a por, permetezik a légnedvesítő harmat ... Hagyjuk most el a gyárat, melyet egy hónapon át rendszeresen látogattunk. Köszönjük olvasóink szíves figyelmét, amellyel megajándékozták e hoeszúranyúlt,' az eredeti elgondolás tervét messze meghaladó írás folytatásait. A kendergyáriaknak pedig kívánunk eredményes munkát, nagyobb darab kenyeret, biztos továbbhaladást a felemelkedés, az emberséges élet útján. (Vége.) KENDE PÉTER. sége ingadozott, nem tudta, hogy kiadja-e Vlagyimir IIjicsnek az aranyérmet, mivel a gimnázium vezetősége fejmosást kapott abban az időben, amikor bátyjának adta ki a jutalmat. De az év végi osztályzatai és az érettségi vizsgák osztályzatai annyira jók voltak, hogy a vezetőség nem merte visszatartani megérdemelt kitüntetését. Lenin már kora ifjúságában rendkívül sokat olvasott; olvasta mindazt, amit a forradalmi demokrata publicisztika adott. A 17 éves Vlagyimir Uljanov megértette, hogy a forradalmi út a dolgozók felszabadító harcának egyetlen útja. Bár Lenin kitűnő eredménnyel érettségizett, mégis az a veszély fenyegette, hogy akadályokat gördítenek egyetemi tanulmányai elé. A rendőrség egyik politikai vezetője Lenin édesanyját arra figyelmeztette: legjobb lenne, ha fia valamelyik vidéki egyetemre iratkozna be. A kazanyi egyetemre esett a választás. 1887. július 29-én adta be a kazányi egyetem jogi fakultására felvételi kérvényét. Miért választotta éppen ezt és nem valami más fakultást? A helyzet az volt, hogy legjobban a társadalmi-gazdasági kérdések foglalkoztatták. Akkoriban pedig a jogi fakultás volt az egyetlen, ahol társadalomtudományokat tanulmányoztak. Lenin a pályaválasztásnál számolt azzal, hogy a pedagógusi pályán a kormány a legkülönfélébb nehézségeket fogja támasztani; ugyanakkor úgy tekintett eljövendő jogi pályájára, hogy az alkalmas lesz forradalmi tevékenységének leplezésére. A tanév kezdetén a kazányi egyetemen épp úgy, mint másutt, a diákok végsőkig felizgatott hangulatban voltak. Ennek indító oka az új egyetemi szabályzat volt. Az egyik ilyen tömeges megmozdulást december 4-re tűzték ki. Vlagyimir Iljics a legaktívabban résztvett az egyetemisták megmozdulásainak előkészítésében. A december 4-i diákgyülés körülbelül négy órahosszat tartott, s a hallgatók makacsul követelték az egyetem vezetőségétől jogos követeléseik kielégítését. A zendüléssel kapcsolatban megkezdődtek a házkutatások és a letartóztatások. Az 5-re virradó éjszakán Lenint lakásán letartóziatták. A rendőrtisztviselő és Lenin között a következő párbeszéd folyt la: — Miért lázadozik fiatalember, hiszen fallal találja magát szembe — mondta • rendőrtisztviselő. — Fal, de korhadt: döngesd — beomlik, — felelte Lenin. Vlagyimir Iljics nem egészen négy hónapot töltött a kazányi egyetemen. Ez a rövid tartózkodás is elegendő volt azonban ahhoz, hogy az ifjú Lenin kiváló tulajdonságaival szilárd tekintélyre tegyen szert az egyetemi ifjúság körében. Vlagyimir Iljics aktív részvétele a kazányi eseményekben, forradalmi tevékenységének első lépéseit jelenti. Itt, Kazányban esett át Lenin a forradalmi tűzkeresztségen. A „Délmaeyarorssáfi" fogadó-napot tart Kübekhásán Április 19-én, kedden a Délmagyarország szerkesztősége egész napos fogadónapot tart Kübekházán. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, keressék fel panaszaikkal, kérésükkel kiküldött munkatársainkat. ÁPRILIS 17-én, vasárnap délután 5 órakor lartja hangversenyét Április 4. útja 6. szám alatt a Szegedi Pedagógiai Főiskola I. sz. Gyakorló Általános Iskolája. Az iskola száz tagú úttörő kórusa magyar és szovjet zeneszerzők legszebb kórusmüveit mutatja be, ÜZEMSZERVEZÉST tapasztalatcsere napot rendez ma, szombaton délntán a Városi Tanács mezőgazdasági osztálya nz öthalmi kísérleti állami _ gajsJaságbaö,