Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

OÉLMIIGÍIIRORSZIIG Vasárnap. 1955. április 19. Pártélet A pártnak adott szó hűségre kötelez A fiatalok gyára! így nevezte el a Szegedi Textil­műveket az ősszel hazánk­ban járt szovjet nőküldöttség egyik tagja. Az elnevezés ta­láló, mert az üzemben több­nyire fiatalojt dolgoznak. Telnek azonban a hóna­pok, az évek, s a lányok férj­hez mennek, a fiatalembe­rek megnősülnek. Az üzem munkásai között gyakori az örömünnep, az esküvő. így van ez rendjén. Az utóbbi Időben azonban mégis a gya­kori esküvők gondot okoz­tak az üzem vezetőinek és a pártszervezeteknek. Miért? A válasz érthető: jóné­hány fiatal az esküvő után elhagyta az üzemet. Egy-egy jó szakmunkás elvesztése hátráltatja az üzemrészek termelését. Igaz, a szakmun­káshiányt idővel pótolni tud­ják. de van egy súlyosabb probléma Is, amelynek meg­oldása már sokkal nehezebb. Péter Szilveszter elvtárs, az üzemi pártbizottság tit­kára elmondta, hogy sok jó pártmunkást „elveszítettek" az esküvők után. Neveket so­rol fel: Hódi Mária, Rutai G izella. Kelemen Ferenc, Csillag Ilona és mások. Köz­tük ma már van olyan is, aki hónapok óta a taggyű­léseken sem vesz részt. Va­jon miért? A válaszok elté­rőek. • Az eláfonó üzemrészben dolgozik Csillag Ilona, he­lyesebben Pesti Pálné. Pesti­né meglepően komoly. Igen nehezen indul köztünk a be­szélgetés. Kérdéseimre „igen", „nem" a felelet. Ké­sőbb enyhül n „feszültség" és a fiatalasszony elmondja: békeőrséget áll, fokozottab­ban figyel a munkára. Más­kor sincs rá panasz, 110—114 ' százalékot ér el általában. Havonta több mint 900 fo­rint a fizetése. Megtudom tőle, hogy Do­rozsmán laknak, magánház­ban A ház szinte mintha a sajátjuk lenne. A férje ku­bikos. A fehértói halgazda­ságban dolgozott, meg persze másutt is. ahol kubik-mun­kára volt szükség. Munkája I mindig van, jól keres, — j 1000—1200 forintot, van, hogy többet is. — Meg Is kell dolgozni a ' pénzért — mondja Pestiné. Otthon is van munka. Négy . malacot hizlalunk. Azokat I etetni, gondozni kell. A hí­zókból egyet magunknak vágunk le, háromra pedig hiz.lalási szerződésünk van. Asszony vagyok, ezért megkérdeztem Pestinét. mit akarnak vásárolni a három disznó árán. Bútort, kerék­párt? — Van nekem bútorom a szobában, a konyhában. Ke­rékpárom is van .., Házat akarnak venni? ... — Sok kell ahhoz még, hogy ki legyen a ház ára ... Nem szűkölködnek tehát anyagiakban. Van nekik mit aprítani a tejbe. A rövidnek lünö pár­beszéd közel egy óráig tar­tott. Ugy éreztem, most már rátérhetek jövetelem céljá­ra: megkérdeztem, mióta párttag? — 1953 óta — hangzott a válasz. — Miért kérdezi? — tette hozzá rögtön egy kissé gyanakvóan. Szeretném tudni, végez-o páltmunkát? Dacosan felelt: — Nem! A taggyűlésekre sem járok ... Hogy miért? Egyetlen oda­dobott szó a felelet: „ráun­tam". S a kurta válasz után sür­gős igazítanivalója akadt a gépen. Látszott rajta, nem szívesen folytatja a beszélge­tést. Én azonban türelmesen vártam. A fiatalasszony lát­va. hogy nem tágítok, ismét visszajött a géptől. Én ismét kérdeztem: — mire unt rá? — Az örökös gyűlésezésre. Van énnekem más dolgom is. Főzni, mosni, varrni kell, amikor hazaérek. Szavai azonban nem meg­győzően hangzottak, éreztem, hogy nem ez az igazi ok, — Miért most jönnek — fakadt ki később hevesen. S nem kellett most már kérdezni. Szaval vádoltak. Keserűség, sértődöttség, dac keveredett bennük. — Nyolc hónapig senkinek sem hiányoztam? Most már nem is megyek. Amikor párt­munkát végeztem, senki sem törődött velem. Most fegyel­mire hívattak. Amíg Tom­bácz elvtárs volt a titkárunk, más volt minden. O idejött hozzánk. A mostani párttit­kárunk nem titkárnak való... Hirtelen elhallgatott, mint­ha maga is megijedt volna szavaitól; talán többet el­árult érzéseiből, mint ameny­nyit akart. Nem tudtam újra szólásra bírni. Vissza-vissza­tért gépéhez s amikor vissza­jött, csak én beszéltem arról, hogy a párt nem egy ember; a párttagoknak kötelességeik is vannak... Az olyan párt­tag pedig, aki nem jár tag­gyűlésre, nem végez pért­munkát. nem fejleszti politi­kai tudását, önmagát zárja ki a pártból. Vagy nem is akar pártunk tagja maradni? Megdöbbenve nézett rám, mintha ellenséget látna ben­nem. — Ne kérdezzen, úgysem felelek — válaszolt ismét da­cosan. — A tagdíjat fizetem — tette még hozzá. Ez a vá­lasz azt jelentette, párttagnak tekinti magát most is. • Pető Viktória Pesti né párt bizalmija. Tőle érdeklőd­tem először a fiatalasszony problémáiról. De Pető Viktória, a párt­bizalmi nem sokat tudott mondani. Pártcsoportértekez­leteket nem tartanak. Hogy beszélgetni is lehetne? Erre ezt mondta Pető Viktória: — Félek odamenni, mert úgy rámförmed Pestiné. Ide­ges, sokat zaklatják most az utóbbi időben. Azt hiszi, ha már megáll valaki a gépénél, azért jön, hogy őt felelősség­re vonja. Ugy veszem észre, fél. Pedig sokszor igaza van. Én mint lány könnyen itt­maradok minden nap, az anyám otthon megfőz, kimos. De az asszonyoknak maguk­nak kell mindent megcsinál­ni. A héten is a szombat ki­vételével mindennap van va­lami értekezlet. Valóban így van. Péter elv­társ az asztalán lévő naptár minden rubrikáját teleírta már: taggyűlés, beszámoló a III. békekongresszusról, ter­melési értekezlet, pénteken az egyik tömegszervezet tag­gyűlése. Egyedül a szombat „üres". A pártbizottság titká­ra maga is sokalja a gyűlé­seket. Persze szükség van gyűlésekre, de azok csak ak­kor tölthetik be hivatásukat, ha valóban fontosak. • A pórtblzalml után a népnevelő-felelőst kerestem fel, mert Pestiné sokáig nép­nevelő volt, Németh Imre elvtárs sem tudott sokkal többet mondani: — Nem népnevelő már Pestiné. Nem járt a népneve­lő-értekezletekre sem. Be­széltem ugyan vele, de úgy látszik, őt nem érdekli sem­mi. Dolgozik, de csak a pén­zért, Csak a pénz érdekli, semmi más. A népnevelő, az előmunkás sem mer odamen­ni hozzá. Durván beszél, fél­nek tőle. Ábrahám Piri volt a népnevelője, most Bakacsi Júliához osztották be, de egyik sem jár hozzá. * Ezután egy pártonkívüli dolgozóval, Busa Istvánnéval beszélgettem. ö asszony, gyermekei is vannak, jobban ismeri az asszonyok problé­máját. talán tud segíteni. Busáné gépkarbantartó, te­hát sokszor megfordult Pes­tiné gépei között is. — Nem is tudtam, hogy párttag, — mondja meglepő­dötten. — Soha nem említet­te még, pedig szoktunk be­szélgetni. főleg az otthonról. Sokat mesél arról, mennyi sok szép holmit vásároltak, milyen jól keres az ura. Azt is mondta: nem kellene neki gyon a gyárat, megszokta a munkát. Szakács Károly elvtár­sat, az alapszervezet titkárát a kereszt-orsózóban a hatal­mas árumérleg mellett ta­láltam meg. Előre kijelenti: nem sok ideje van számom­ra Nem valami barátságos rogadtatás ez. El lehet kép­zelni, hogy ilyen fogadtatás után bármelyik dolgozó szó­nélkül sarkonfordul és ott­hagyja. Én Pestiné iránt ér­deklődtem; miért nem jár a fiatalasszony a gyűlésekre, miért nem végzi úgy a párt­munkáját, mint azelőtt. Sza­kács elvtárs meg sem várja, hogy befejezzem a kérdést, máris szavamba vág: — A férje hatása alatt áll. A férje nem párttag, én jól Ismerem, együtt voltunk ka­tonák. Annál az alakulatnál volt, ahol én párttitkár ... Szakács elvtárs szavai ka­tonásan pattognak. — Pestit sem lehetett ne­velni, a feleségét sem lehet. Nem hallgat a szóra, a fe­gyelmi bizottság sem boldo­gult vele. Valahogy úgy áll a dolog, mintha nem bánná, ha kizárnák a pártból. Én ja­vasoltam is, de pártbizottsá­gunk véleménye, hogy nevel­jük az elvtársnőt. Pedig kár minden szóért. Csak rontja a többit. Azt mondják: Pes­tiné sem jár szemináriumra, gyűlésekre — mi sem me­gyünk. Szakács elvtárs ezzel be­fejezettnek tekintette a be­szélgetést, és ismét a számok fölé hajolt. Én úgy érzem, közelebb jutottam célomhoz. A rövid beszélgetés szerin­tem azt mutatja: a párttitkár itt az üzemben is, a lányok, asszonyok közt is katona ma­radt. Hozzászokott, hogy min­den szavát parancsnak te­kintik és itt is ezt szeretné. Meggyőző szó helyett pa­rancs ... Ez is hozzájárult Pestiné jelenlegi magatartásához? « A szép lakás barátsá­gos otthona a fiatal párnak. A falat képek díszítik s olt van köztük berámázva a „Ki­váló dolgozó" oklevél. 1953­ban kapta Pesti Pálné. Na és azóta? Moet is jól dolgo­zik, ezt mindenki elismeri az üzemben. De mégis: jó ideje tartja a sztahanovista szintet s mégsem kapta meg az ok­levelet. Az elmúlt hónapok —1 az, hogy nem vettek róla tudo­mást, figyelmen kívül hagy­ták jó munkáját, csak olaj volt a tűzre — növelték ben­ne a dacot, az ellenállást. — Mást „kaptak fel" — mondja. — Nem kellek már nekik. De nem is baj — te­szi hozzá dacosan, mint az üzemben. A férje meglepődve nézi feleségét: mintha most látná először ilyennek. Nem ismeri ezeket a problémákat. A fia­talasszony még otthon sem beszélt róluk. Hallgatja a beszélgetést, itt-ott közbe is szól. Hangja nyugodt. Próbálja csitítani feleségét. Nyugalom, bizton­ság sugárzik az egész ember­ről. Arról beszél, mennyit dolgoznak, hogy összetart a kis csapat, amelyikkel együtt jár kubikolnl, nyáron csépel­ni, ősszel kukoricát törni, zsákolni, vagy éppen oda, ahol munka van. Az apja, de talán a nagyapja is így élt. ö sem vágyik többre: megta­lálja a számítását. Valóban nem párttag, talán nem is érti egészen pártunk politi­káját. Talán van, amivel nem ért egyet, de azt látja, hogy munkájuk után szépen élnek. Mindenük megvan. Becsületes munkásember — egy a milliókból, akik segí­tik országépítő munkánkat. • Pestiné párttag, becsü­letes munkásember, méltó a párt bizalmára. Ezt minden­nap bebizonyítja a munká­ban való helytállásával. Sú­lyos mulasztás volt, hogy a párt vezetői hosszú idő óta magára hagyták. Pedig sokat kellett volna tanítani, törőd­ni kellett volna vele, mert valóban vannak hibái, önfe­jű és makacs. Azt látja csak, hogy háttérbe szorítják, nem törődnek vele. A párttitkár, Szakács elvtárs nyers és cik­ket írt róla az üzemi újság­ba: „hiába beszélünk neki, lepereg róla a szó, mint fal­ról a borsó". Pedig amint Pestiné mondta, egyszer sem ment oda hozzá a párttitkár. Azt látja Pestiné, hogy csak a fegyelmi bizottság útján tárgyalnak vele. És Tombácz elvtárs, a volt párttitkár, akit tisztelnek, becsülnek, most az üzemi pártbizottság tagja, szintén szó nélkül megy el a gépe mellett, mintha nem is ismerné őt. Valóban súlyos hibák ezek. Mint párttagnak, Pestinének — ahelyett, hogy hátat fordít a pártnak — már régen el kellett volna mondania ész­revételeit a taggyűlésen vagy a pártbizottság titkárának, Péter elvtársnak. Pestiné világosan látja mások hibáit, de ugyanakkor elnéző , saját hibáival szem­ben. Nem akarja elismerni, hogy saját maga is hozzájá­rult ahhoz, hogy idáig jutott, j Elfelejti, hogy amikor a pi­ros kis könyvet átvette, meg­fogadta, hű katonája lesz a pártnak, dolgozik és ha kell, harcol is érte. Évekig becsü­lettel megtartotta adott sza­vát és most? .., Párttagnak lenni dicsőség, megtisztelő feladat és az adott szó kötelez. Ezt nem szabad elfelejtenie Pestiné­nek sem és egyetlen kom­munistának sem. Szalma Gézíné Párthírek Közöljük az Elvtársakkal, hogy 1955. április I2-én, ked­den délután 5 órakor a Párt­oktalók Hazában előadást tartunk a „Távolkeleti hely­zetiről. Az előadást NemeB György elvtárs, uz Országos Béketanács sajtóosztályának vezetője lartja. Kérjük a párt- és szak­szervezeti vezetőségi tago­kat, propagandistákat, párt­napi előadókat, hogy az elő­adáson minél nagyobb szám­mal vegyenek részt. Agit.-prop. osztály Újabb csatlakozások a A szegedi Tisza Malom dolgozói a tervet törvény­nek tekintik és igyekeznek maradéktalanul teljesíteni, hogy a II. negyedév befeje­zésével büszkén elmondhas­sák majd, nem maradtak adósok. A Szegedi Ruhagyár dolgozóinak felhívását elfo­gadták. Vállalták, a II. ne­gyedévi tervüket 1 százalék­kal túlteljesítik. A tervezett önköltséget 0.5 százalékra akarják csökkenteni az anyagnormák megszilárdítá­Ruhagyár felhívásához sával. A Csongrádmegyei Tégla­gyári Egyesülés dolgozói is csatlakoztak a Ruhagyár fel­hívásához. A II. negyedévi termelési tervet 101 száza­lékra akarják teljesíteni. Áp­rilisban 101.2 százalékos tervteljesítést akarnak elér­ni. Vállalták, hogy a munka minőségét 3 százalékkal ja­vítják. A II. negyedévre ter­vezett önköltséget 0.5 száza­lékkal csökkentik. Legjobb levelezőink megjutalmazása dolgozni, de hát ^ereti na­Sok levél érkezik naponta szerkesztőségünkbe. Uaemi munkások, dolgozó parasztok, hivatalokban dolgozók, kö­zép- és általános iskolások, egyetemisták számolnak be arról, hogy mi történik üze­mükben, iskoláikban, — munkahelyeiken. Az elmúlt negyedévben az üzemi leve­lezőink tájkoztatták a szer­kesztőséget — a város dol­gozóit — az üzemek közötti versenyről. A dolgozó paraszt és diák levelezőink arról írtak, ho­gyan készülnek április 4-re, hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulójára. A "Délmagyarország« szer­kesztőbizottsága az első ne­gyedévben végzett jó levele­zői munkájáért 18 levelezőt — Halász Lajos, Nagy Sán­dor, Sipos Gyula, Németh István, Szűcs Ferenc, Schwarcz István, Kovács István. Vida György, Feny­vesi Tibor, Mári Sándorné, Szűcs Tibor. Szendrei József, Puskás Mihály, Kuluncsics Ágnes, Lénárt Béla, Nagy­iván Gábor, Papdi István és Füredi Ferenc — elvtársakat I könyvjutalomban részesítet- ! te* _ í 1953. ÁPRILIS 10, VASARNAP IDÖJAP.4SJELENTÉS Várhaló Időjárás vasárnap es­tig: Már csak néhány helyen fu­tó eső. Mérsékelt, időnként élénk északi-északkelet! szél. Hűvös Idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 9—12 fok között. * A lütés alapjául szolgáló várha­tó középhőmérséklet 4 fok felett. MOZI Szabadság: A 13-as számú ügy­nök. — Szovjet film (ma utoljá­ra); hétfőtől: Északi klkőtő. — Csehszlovák film (április 13-ig). Ma délelőtt 10 órakor matiné: A boldogság madara. — Színes szovjet film. Vörös Csillag: Budapesti tavasz. — U| magyar filmalkotás (ápri'is 13-lg). Matiné ma délelőtt 10 örakor: Májusi éjszaka. — Színes film. Fáklya: Bűvös szék. — A pira­misok országában. — Magyar táncképek (ma utoljára); hétfőtől: Makacs menyecskék. — Csehszlo­vák film (április 13-ig). Matiné 10 órakor: Kőszív. — Színes német film. Az előadások kezdete vasárnap fél 4. fél 6 és fél 8. hétköznap fél 6 és fél 8. Későnjövök csak a híradó utáni szünetben mehetnek be a nézőtérre. Postás Kultúrotthon: délután 4: Szerelem engedély nélkül. — Cseh­szlovák filmvígjáték. HETI SZÍNHÁZI MOSOR Ma délután 3: Csárdáskirálynő. — Bérietszünet. F.ste fél 8: Vízkereszt. — Bérlet­szünet. Hétfőn nincs előadás, 12-én, 7: Székelyfonó. — Pa­rasztbecsület. — Erkel bérlet. 13-án, 7: Vízkereszt. — Madách bérlet. 14-én. 7: Vízkereszt. — Radnóti bérlet. ló-én. 7: Vízkereszt.1 — Vasvári bérlet. 16-án. fél 8: Vízkereszt. — Ka­tona József bérlet. KAMARA SZÍNHÁZ tPostás Kultúrotthon. Vásárhelyi sugárút) Ma este fél 8. 13-án és 15-én 7: Bolond vasárnap. KAMARA BÁBSZÍNHÁZ (Dózsa György u. 16/b) Délután 3-kor: Ciki és Cakl. Ki­nizsi. Mesejáték 3 részben. 5 és 7-kor: Bűvös szék. Magyar Mm. FELHÍVÁS Értesítem az újszeged! dolgozó parasztokat, hogv április 11-én 9 órai kezdettel Uazdagyűlést tar­tunk az úlszegedl November 7 kultúrházban, melyre minden gaz­datársat meghívunk. Tárgy. Az útszéli füeladás át­adása a Legeltetési Bizottságnak és az eladásának megbeszélése. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákkal kapcsolatos problémák megbeszélése. Gazdakör Vezetősége KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés 13 órától 18 óráig. Az olvasótermi szolgálRt az építkezés miatt egye­lőre szünetel. Ifjúsági kölcsönző­le (Takaréktár u. 8. szám): köl­csönzési Idő kizárólag 14 éven aluliak részére 12—4 óráig. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap d. u. 3—6-lg. szombaton d. e. 10-1 óráig. délután 2-6 óráig. Egyetemi Könyvtár: Olvasóterein 10-től 21 óráig, vasárnap 9-től 13 óráig, hétfőn 14-től 2! óráig. Szak­könvvek kölcsönzése 12-től 20 óráig. vasárnap 9-től 13 óráig, hétfőn 14-től 20 óráig. Tanácstagok fogadóórái VÁROSI TANACSTAGOK . I FOGADOORAI Csamangó Ferenc, 10-én, 10—12­Ig. Ozemélelmezésl Iroda. Jósika és Attila u. sarok. Kovács János, 10-én. fél 9-féi 11-ig. móravárosi iskola. Gémes Lászlóné, ll»én. 5-7-ig, Lomniczl u. 86. lakás. Jáger Kálmán. 11-én. 5-7-ig, Rózsa Ferenc sgt. 61. lakás. 1 .ácsán Mlhályné, 11-én. 6—7-ig, Pedagógiai Főiskola. Április 4. ut­la 6. Markos Káro'v, U-én, 5-7-ig, Mérey utcai Közgazdasági Techni­kum. sánta Józsefné, 11-én, 5—*-ig, Városi Kertészet. Szalma János, 11-én. 4—6-ig, Mi­hálvtelekl Iskola. Szekeres István. U-én, 4—6-íg, Hattvas telepi iskola. Ábrahám Józsefné, 12-én, 5-7-ig, Úlszegedl Tanítóképző. Bozókl István, 12-én, 6—S-ig, Gépipari Technikum. Gál János, |2-én, 6—8-Ig, Gép­Ipari Technikum. Iléger Károlyné, |2-én. 5-7-ig. úlszegedl párthelyiség, Rózsa Fe­renc sgt. 9. Németh Józsefné, 12-én. 5—7-lg, Gutenberg utcai iskola. Varga István. 12-én, 5-7-ig. Te­mesvári krt.-l általános iskola. Vass István, 12-én. 1-6-lg, Épí­tőipari Technikum. AZ 1. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADOORAI Márkus János, 10-én. 9—11 ór«, Móra Ferenc kultúrotthon. II. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADOORAI Pásztori Béláné. Il-én. 4—6 ig, Szlllérl Iskola. Bálint András, 10-én. 10—12-lg, Petöfltelep. 24. u. 942. sz. Bánll Ferencné, 10-én, 6—7-ig, Béketelepi iskola. Csűri Mihály, |0-én. 9—11-ig, Petőfitelep 3. u. MSZT. Dr. Hatos Sándor. 10-én. 9—11­lg. Vásárhelyi sgt. 31. Kassal Tibor. 10-én, 10—12-ig, Csongrádi iskola. III. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADOORAI Barna Mlhályné, 10-én. 10-12­ig Mátyás téri ált. Iskola. Csányl István. 10-én. 10-12-ig, Földműves u. á!t. iskola. Oiv. Kiss Istvánná. 11-én. 4-8­Ig. Hattvas telepi ált. iskola. Györkéi Lajos. 12-én. 4-6-lg, Géplnarl Technikum. ördögh István. 13-án. 8—7-ig, Tolbuchin sgt. volt Pártiskola. Ordögh Péterné. |3-án. 4-8-Ig, móravárosi iskola. Süli István. 15-én. 5-7-ig, Ság­vári iskola. Zödl lmréné, J5-én, 5-7-lg, Pe­lőfi S. sgt. 87. Bálint Jánosné. I5-én, 5-7-lg Ságvári telepi iskola. MEGYEI TANACSTAGOK FOGADOORAI Április Il-én 9-151 12-lg Tóth Lajos Balástyán. 12-én 9-től 12-lg Sípos István Dócon, 13-án 9-től 12-lg Kollár Ferenc Gyálaréten tart fogadóórát választól részére. A tanácstagok fogadóóráikat a helyi tanácsoknál tartiák . A szegedi kultúrotthonolt rendezvényeinek száma mindinkább növekszik, és ja. vu' a műsorok színvonala ií. Ezt tükrözik a látogatök szá­mát mutató adatok is. Az egyik önellátó — és talán a legintenzívebben működő — kultúrotthon: a Juhász Gyu­la kultúrház 1954. évi sze­mélyi forgalma 118 ezer 518 fő volt. Ez a szám Szeged összlakosságának körülbeiül a másfélszeresét teszi ki. Nyári színpaddá kívánja alakítani a Juhász Gyula kultúrotthon vezetősége a kultúrotthon nyári kerthelyi­sc-Rében lévő zenekari bok­szot. A felmagasított zene" emelvényen zenekan elő­adásokat, színjátékokat és előadásokat fognak tartam a nyári évadban. A "Tíz év munkája- című budapesti tárlatra utaznak hétfőin a Pedagógiai Főisko­la rajzszakos hallgatói. A tárlatról csütörtökön este érkeznek vissza a tanulók. A JUHASZ GYULA SZABADEGYETEM HETI MŰSORA 1955. április 11. Fs:e fél 7 crakor a Tudomány­egyetem Béke-épülotéiiek Flrik.il előadói termében (Belloannisz tér) Híres József egvetemi docens „A fizikai-, kémiai tudomány haladá­sa" címmel tart előadást. Az érdeklődők részére 2 forintos belépődíjjal helyet tudnak biztosí­tani. 1955. április 19. Esle fél 7 órakor a Tudomány­egyetem Központi Épületének dísz­termében (Dugonics lér 13. II. cin. Aula) Ivánovics György kétszeres Kossuth-díjas, egyetemi tanár, az Akadémia tagja: „Parányi ellen­ségeink: a vírusok" címmel tart előadást. Az érdeklődők részére 2 forintos belépőflijjal helyet tudnak biztosi­Lili. _._«.. . . 1955. április IS. Este fél 7 ólakor a Tudomány­egveiem Adv téri épületének elő­adótermében (Radnóti terein. II. em. balra) Végh Joachim főiskolai tanár ..A szabadversenyen alapuló kapitalizmus fejlődése a kiegyezés után: a dualizmus rendszerének kiépülése és megszilárdulása A magyar munkásmozgalom kialaku­lása" címmel tart előadást. Az érdeklődők részére 2 forintos belépődíj}aI helyet tudnak biztosí­tani. 1956. április 15. Este fél 7 órakor a Tudomány­egyetem Adv téri épületének elő­adótermében (Radnóti terein, II. em. balra) Vajda László főiskolai tanár „Arany János" címmel elő­adást tart. Az érdeklődők részére 2 forintos belépődíjjal helyet tudnak biztosi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom