Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-09 / 83. szám

Szombat. 1955. április 9. DÉLMRGYRRORSZftG Ma avatják fel Szeged új üzemét: a Farostlemezgyárat Szegeden löbbmillió forintos beruházással felépült az ország első, vertikális fa­rostlemez gyára. A nagyrészt szovjet tapasztalatok alapján létesült üzemben a faipar hulladékanyagából készítik majd az autóbuszok, hajók belső burkolásához s a laká­sok padozásához egyaránt jól használható — a rétegelt lemezzel egyenlő szilárdságú és értékű — farostlemezekel. Az új üzemet ma délelőtt avatják fel. A szegedi járási tanács figyelmébe: fl deszki és a szőregi dolgozó parasztok Zsivity Tosot a kulákok között tartják számon A napokban egy idősebb, tört aroú, beteges ember, Gulyás István szőregi kis­paraszt látogatott el a „Délmagyarország" szerkesz­tőségébe. — Régi Ismerős elvtársak küldtek, — mondta — talán itt segíthetnek a bajomon. Ösz óla kilincselgetek már a tanácsoknál és a többi hiva­talokban, de eddig még se­hol sem adtak nekem iga­zat. Ezután 6Zép sorjában el­mondja panaszát. A háború előtt íűrészgyári munkás volt, később belegsége, rok­kantsága miatt kimaradt a gyárból. Négy holdnyi jut­tatott földjéből egy holdat rózsával ültetett be. Egész eddig ebből élt a családja, sőt a fia' is, aki évekkel ezelőtt megnősült. Az ősszel történt, hogy rózsakertészetétől megfosz­tották. A deszki tanács, a járási tanács hozzájárulásá­val földjét csereingatlanként Zsivity Tosonak adta. Gulyás báesi a földet nem is sajnálja, kapott helyette másikat, de hát a rózsát... Azokat ö nevelte, ő dolgo­zott velük és mégis a kisze­dett csemeték árát is pereli tőle Zsivity Toso. A rózsák semmiesetre sem lehetnek Zsivityé. Pedig a tanács kér­lelhetetlenül neki ítélte azo­kat is. Azzal a megokolás­sal, hogy a kérdéses rózaa­föld ügyének elintézése már három év óta folya­matban van, ez idő alatt ki­telepíthette volna onnan a csemetéket. E határozat mel­lett a járási tanács is kar­dot rántott, s ezzel niiniegy negyvenezer forint értékű, meg nem érdemelt haszon­hoz juttattak egy embert. De ki ez az ember, kicso­da Zsivity Toso, aki már ré­gen kiharcolta magának a ..becsületes középparaszt" nevet, valójában azonban a falu egyik legravaszabb, leg­alattomosabb kulákjo. Sike­rült neki annak idején kö­zépparasz'ti álarc mögé búj­ni, mórt a község vezetői mindenkitől megkérdezték, hogy kik a kulákok a falu­ban, csak éppen a szegény­parasztoktól nem. így tör­ténhetett meg az, hogy a helytelen tájékoztatás alap­ján az újságok Is cikket kö­zöltek Zsivity Toso „érde­meiről". Még a kuláklista előtt ügyesen megosztotta apjával a 32 holdas birtokot. Nehogy rámondhassa valaki: Zsivity is olyan kulák, mint a töb­bi. Az elsők között lépett be a Béke TSZCS-be, de nem sokáig fogta ott a hely, átlépett a Kossuth Termelő­szövetkezetbe. Dolgozni nemigen szeretelt, s mint Juhász József egy­kori béresük mondja, ogész életébon még egy kapát sem koptatott el, ezért szembe is találta magát a tagsággal,s hamarosan innen is megpu­colt. Nem sokkal később a Táncsics TSZ ajtaján kopog­tatott, itt is beengedték. 1953 januárja után, úgy látta: itt a kedvező idő, a szövet­kezeti mozgalomnak jobban tud ártani. Utolsó kilépése után kapta meg Gulyás Ist­ván kisparaszt földjét is, mint csereingatlant. Mindez a helyi tanács sze­me láttára, sőt segédletével történt- Olyan elvtársak előtt, akik most naponta be­szélnek arról, hogy harco­lunk a jobboldali elhajlás etlcn. De, amikor n tanács­elnök elvtárs előtt feltártuk a helyzetet, nem kis megle­lithaija azt, hogy Zsivity Toso kulák? Hiszen régóta rendes dolgozó parasztnak tartjuk. Kik állítják? A követke­zők: Makk István egykori cse­lédgyerek, volt részes arató, ma a szőregi terményraktár vezetője. Ezeket mondja: — Apám tizenhárom, én pedig tizenkét évig voltam részesaratójuk, két évig pe­dig mindenes cselédjük. So­ha nem lakhattam náluk jól, bizony mindig koplalni kel­lett. Ezeket tudná elmondani Makra Antal is, aki szintén Zsivityéknél ízlelte meg a cselédkenyér minden keserű­ségét. Juhász József ma egyéni­leg dolgozó deszki kispa­raszt. Régen ő is sok éven keresztül —• pár hónapos megszakításokkal — Zsivi­tyék bérese volt. „Kegyotlenül kihasználtak" — mondja. Látástól vakulá­sig tartott a munka. Ezért egy hónapra csak 7 pengőt, meg kosztot kaptam tőlük. Én, mint béres, az ő fogal­jukkal ugyanennyiért szán­tottam a környező igaerővel nem rendelkező kisparasztok földjeinek holdját. Napszá­mosokat sosem fogadtak. A saját művelésükben tartott földet robotban azok művel­ték meg, akik kegyelmükből negyedes, meg ötödös ku'ko­rícaföldet kaptak náluk. Kovács József idős pa­rasztember életéből 12 évet töltött Zsivityék tarlóin, föld­jein. Makk István a kegyelet s a meghatódottság hangján beszél, amikor Daka József­ről, régi barátjáról szól. Da­ka is szintén — majdnem egész életében — Zsivityék mindenese volt. A végnélküli robotban súlyos betegséget kapott, s meghalt. Sirató öz­vegyet, árvákat hagyott hát­ra, akik ma is átkozzák a Zsivity familiát. Sokat tudna még beszélni Hegyközi István, Borka La­jos és Szirovicza Mihály is. Sziroviczát elkergette EZ öreg Zsivity. Amikor fizetni kellett volna neki. lopások­kal gyanúsították. Sőt a bért még akkor sem voK hajlandó megadni, amikor azt a bíró­ság is megítélte Sziroviczá­nak. Az. ifjabbik Zsivity Toso, apjának egyetlen fia. aki is­mét egyénileg gazdálkodik, most sem tudja megtagadni önmagát. A múlt ősszel oda­ment a községi iskola elé, 10—12 éves gyermekeket édesgetett magálioz. öt na­pon keresztül szedette velük tanulás után a kukoricáját. Végül tíz gyereknek 200 fo­rinttal szúrta ki a szemét. Jelenleg is van egy állandó móvása. Kurilla Mihály. A mult évben ie vele kapáltat­ta meg majdnem az összes földjeit, jóformán sommlórt. Ebből Bosnyák Ferenc sző­regi tanácstag, termelőszövet­kezeti dolgozó tud legtöbbet. A kulák földjei jelenleg is nagyobbrészt megművcleíle­nül, vetetlenül állnak. Még a tavaly-nyári tarlóhántást sem végezte el. Nos hát itt a bizonyíték ar­ra, hogy tulajdonképpen ki­csoda is Zsivity Toso. A köz­ségi tanács Deszken eddig nem tudott ezekről. De a fa­lu népe Deszken, Szőregen számontartja Zsivityet is. Mindkét községben most megbotránkozva figyelik az emberek, sikerül-e most egy újabb áldozatot szerezni ma­nie Gulyás Istvánt. Akinek az élete, szinte mindene van rózsakertjében. De ez a kí­sérlete már sikertelen lesz, hiszen a mi államunkban azé a föld termése, haszna, aki megdolgozott érte. Csépi József — A tanácstagok villamos­ra szóló szabadjegye érvé­nyes a belváros és a külte­rületek közötti utasforgalmat lebonyolító autóbuszokra is. Hétlén városszerte paraszlgyálésefcet tartanak A városi és a kerületi ta­nácsok mezőgazdasági cso­portjai hétfőn délelőtt gyű­léseken ülnek össze a szege­di egyénileg dolgozó parasz­tokkal, termelőszövetkezeti tagokkal, hogy megbeszéljék a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos ten­nivalókat. Az első kerületi tanács körzetében lakó gaz­dák délelőtt 9 órakor Újsze­geden, a November 7. kul­túrotthonban, a II. kerületiek Felsővároson, a Csuri-féle vendéglőben (Vásárhelyi su­gárút 111.). a III. kerületiek pedig Alsóvároson, a Föld­műves utcai MSZT helyiség­ben ülnek össze. A városi és a kerületi ta­nácsok és a termelési bizott­ságok tagjai szeretettel vár­nak minden dolgozó parasz­tot. Fontos, hogy minél töb­ben résztvegyenek ezeken a parasztgyüléseken, mert ké­réseiket, panaszaikat közöl­hetik a tanácsok megbizot­taival. Szeretettel köszöntjük a Szegedi Konzervgyár dolgozóit abból az alka­lomból, hogy a felszabadu­lási versenyben elért ki­magasló eredményeik alap­ján elnyerték a Csongrád­megyei Párt-végrehajtóbi­zottság emlékzászlaját. A szép zászlóért Szeged és a megye üzemei nemes ver­sengésben voltak egymás­sal, azon törekedtek, hogy őket érje a nagy kitünte­tés. A felszabadulási ver­senyben, műszakban Sze­ged és a megye minden üzemében kimagasló telje­sítmények születtek. A jók közül a legjobbak az ün­nepi versenyben a Kon­zervgyár dolgozói lettel:. Vezetők és munkások együtt biztosították a si­kert: első negyedévi tervü­ket, az exporttervet is határidő előtt teljesítették, túlteljesítették, jelentősen növelték a termelékenysé­get, csökkentették az Ön­költséget. Most a gyárban a nyári ..nagy szezonra" készülnek és az az elhatározása a mű­szaki vezetőknek — élü­kön Kardos Ernő főmérnök elvtárssal — a gyár min­den dolgozójának, hogy eredményeiket megtartják, sőt újabbakat érnek el. A Csongrádmegyei Párt-vég­rehajtóbizottság emlékzász­laját néhány nap múlva ünnepélyes keretek között adják át a Szegedi Kon­zervgyár dolgozóinak. Kívánjuk a konzervgyári dolgozóknak, hogy ezután is szép sikereket érjenek el és növeljék eredményei­ket. Bizonyára így is lesz ez! Tudósítás a mihályteleki társadalmi megmozdulásról Még a tél derekin jár-: tank, amikor hírt adtnnk ar­ról, hogy Mihályteleken tár­sadalmi munkával új orvosi rendelőt akarnak építeni a lakosok. A Szabad Tisza I. típusú termelőszövetkezeti csoport 18 tagja már el is vitt akkorra Szegedről a fa­luba a Zálogház utcájában lévő telepről 8 ezer téglát. A magasan fekvő kövesútról a házhelyig két lejárót i® építettek a miháiyíelekiek­Eddig szólt a híradás. Mi történt ezután? FEBRUÁR petéssel ezt kérdezte; ki ál-]_gának, sikerüké fcöokrgtga?J A Téglagyári Egyesüléstől kaptak még 12 ezer egész téglát, 20 ezer téglát pedig még akar adni az Egyesülés. 100 fuvarral hordták ki a tsz-tagok, az egyéni gazdák a téglákat. A homokot a he­lyi homokbányából termelték ki és fuvarozták a házhely mellé. Itt is 100 kocsi mun­kálkodott. Megmozdult az egész falu. Kik szervezték a munkát? Bálint András pártelnök, Varga Vincze, a III. kerü­leti tanács elnökhelyettese, szinte valamennyi tanács­tag, Szalma József, az ÍB­kola igazgatója, Papp János, a Szabad Tisza tagja, aki éppen szemben lakik az új orvosi rendelő házhelyével, s Fülöp Pál doktor, a kör­zeti orvos, a III. kerületi ta­nács vb- tagja. Februárban kint volt M*r a tégla, a homok, sőt az 50 mázsa mész ia, amit Koto­gán Adám ismerőseivel hor­dott ki a szegcdi KIK-től. MÁRCIUS ICLSŐ NAPJAI 'A faluban természetesen mindenki akarja az orvosi rendelőt, beleszól a dologba és készségesen oda áll az ügy mellé. Lovas Oyörgynó szülésznő a szülői munkakö­zösség vezetőségi tagja, MNDSZ-lag, megbeszélte az asszonyokkal, hogy ők olt­ják be az 50 mázsa meszet. Mintegy 40 asszony egy hét­ig vett részt ebben a mun­kában. Ők hordták az oltás­hoz szükséges vizet. Ez per­sze fárasztó munka volt. Ezért Fülöp doktor felkeres­te a Köztisztasági Vállalat igazgatóját, ördögh elvtár­sat és kórt egy locsolóautót. Megkapta. A falubeliek hoz­tak dézsát, hordót és most már ott tárolták a vizet köz­vetlenül az építkezés mel­lett. A locsoló-autó pedig mindig kijött segíteni. MARCIIIG 15. TJTAN Az MTH Traklorképző Is" kola vezetőivel és fiataljai­val március 15-éu beszélt Fülöp doktor. Néhány betongerendát, lépcsőt, salakot, téglalörmc­léket kellene kiszállítani Mi hálytelckre — említette né­kik. Természetesen a traktoro­sok vállalták ezt a munkát, ken a traktoros iskola dísze­sei: kivitték a nehéz beton­gerendákat; mindent, ami kellett. Március 19-én. szombaton már ásták a falubeliek az épiilet alapjait és 21-én, hét­főn. megkezdődött a házépí­tés. Magda Ádám, Berta Já­nos, Bálint Antal végezték az első nap az alapásást, Ecseki Imre _ mihályteleki kőműves vezetésével. Párt­tagok és pártonkívüliek, egyénileg dolgozó parasztok egy-egy napot töltöttek a házépítésnél, reggeltől-estig dolgoztak. LÁTOGATÁS AZ ÉPÍTKEZÉSNÉL Éppen az alap utolsó ré­szét döngölte Ábrahám András, Bíró Imre pedig igazgatta a téglák mellett a földet, Módra Szilveszter meg hordta a téglákat az alap köré, hogy azokat most mar a föld felett rakja egy­másra Ecseki Imre, a mes­ter — amikor meglátogattuk az építkezést. Délfelé járt az idő. Az emberek abbahagy­ták a munkát, leüllek a betongerendákra ebédelni. Melegen sütött a nap. Bíró Imrének odahozta a felesé­ge az ennivalót, hogy né kelljen hazamennie. Ebéd után azlán beszélgettek egy kicsit. — Lálod-e már te ezT a házat Vesztei-? —. kérdezte Biró Imre Módrától. Az rög­tön rávágta­— Látom. Bizony ezek az emberek már látják a házal, pedig körülöttük még csak kőra­kások. homokkupacok, be­tongerendák vannak. De is­merik a tervrajzot — ame­lyet Ábrahám András, a Marx léri építkezés vezetője ugyancsak társadalmi mun­kában készített el. Minden nap emelkednek az épiitet falai. Most már két méter magasak. Sok mindent lehetne még írni a mihálytelekiek lelkes munkájáról — de majd leg­közelebb. Mert a rendelő építésének munkáját továbbra is figye­lemmel kísérjük. Markovits Tibor — A Nemzeti Színház közli, hogy az ellenkező hí­resztelésekkel szemben, szombaton este fél 8-kor a Csárdáskirálynőt, vasárnap délután 3-kor a Csárdáski­rálynőt, este fél 8-kor pedig a Vízkeresztet, a Kamara színházbain pénteken este 7 és vasárnap este fél 8 óra­kor a Bolond vasárnapot játsszák. — Bábelőadás lesz ma dél­után 5 órakor Alsóvároson a Földműves utcai iskolában. — A szegedi l-es postahi­vatal kézbesítőket vesz fel. Jelentkezni lehet a 18. élet­évet betöltött nőknek és fér­fiaknak a Széchenyi téri pos­tahivatal I. emelet 14. számú szobájában. Jelentkezési ha­táridő április hó 15-én déli 12 óra. Ma vidám filmdéluiánok lesznek Szegeden Igen nagy az érdeklődés ir­mai filmdélutánok iránt, amelyeket a Városi Tanács Népművelési Osztálya ren­dez A változás csupán annyi, hogy az Űjszegedi „Novem­ber 7." kultúrotthonban a „Holnap mindenki táncra perdül" című csehszlovák vígjátékot délután 4 órakor a gyermekeknek is bemutat­ják. A második előadás 6 órakor kezdődik. Az alsóvá.­rosi MAV „Petőfi" kultúr­otthonban „A gőgös herceg­nő", a rókusi kultúrházban „Angyallal nyaraltam", 'a Vásárhelyi sugárúti Postás Kultúrotthonban a ,.Szerelem engedély nélkül", a Dózsa György utcai Kamara Báb­színházban a „Bűvös szék"­című filmet mutatják be két előadáson. Az első előadás 3 órakor, a második, mint e többi előadás 5 órakor kez­dődik. Béketelepen 6 órakor vetítik a „Dalolva szép az élet" című magyar yilmet. Valamennyi előadásra egysé­gesen 1 forint a belépődíj. Délután 5 órakor kezdődik a Széchenyi téren a roller­verseny, amelynek minden bizonnyal örülnek a szegedi gyermekek. A helyszínen le­het benevezni. A verseny győztesei értékes jutalmakat kapnak. Holnap délelőtt városunk mindhárom mozijában film­matiné lesz. Három színes filmet mutatnak be délelőtt 10 órai kezdettel: a Fáklya filmszínházban a „Kőszív", a Szabadság moziban a ..Bol­dogság madara", a Vörös Csillag filmszínházban a „Májusi éjszaka" című filmet vetítik. Á HL kerületi tanács községpoUtikai tervéből Á III. kerületi tanács kör.­flégpolitikai tervének megva­lósítására ez évben 4-208.066 forintot irányoztak elő- A'/, alsóvárosi Uj Élet Termelő­szövetkezet fejlesztésére 91.800 forintot. a Vadkerti téri bikaistálló korszerűsíté­sére 39000 forintot, a Ság­vári telepi 2. számú szérűs­kert legelővé való átalakítá­sára halezer forintot, kilenc itatókút kijavítására 18 ezer forintot költenek. Az utcai közvilágitás megjavítására 2310 forintot fordítanak. A „Hámán Kató" utca közcsa­tornázási munkáinak befe­jezésére 101.000 forintot biz­tosítottak. Ugyancsak itt aszfalt Ico­csiutat létesítenek. A Marx téri piacon a fella­zult és lesüppedt koramit kő koekaburkolatot 15.000 fo­rint költséggel felújítják. Az Aradi Vértanúk terét 40.300 forint költséggel kija­vítják. A Rigó utcában, az Április 4. útján, a Tolbu­chin sugárúton, MihályteJ­kcn. a Marx téren, a Kolozs­vári téren, a Petőfi ntcában, a Szél utcában útjavításo­kat végeznek, domborítják a talajutakat. több helyen be­temetik a nyílt árkokat. 16-án, 17-én, 19-én és 23-án is megfgrduii&k Miháteleie,-, ... d. SÁjsáPM, & Ziüa Lám* a. Dobó, a Csendes, Hajnal, Móra, Rigó, Lajta utcák­ban tégla- cs salak gya­logjárdát létesítenek. Még sok egyéb városrende­zési feladatol hajt végre a terv szerint a III. kerületi tanács, amelyekre összesen 817.800 forintot irányoztak elő. öt közkifolyót létesíte­nek a kerületben 30.000 fo­rintos költséggel. A Hámán Kató utca gyalogjárdájának felújítása 160.000 forintba kerül. A Kossuth Lajos su­gárút ós a Pelflfi Sándor su­gárút közti (Boros9 József utca, Rigó utca stb.) vonal­szakasz felújítására, szint­rendozésére, hogy az 5-ös ál­lami közút nagykörúti sza­kaszát tehermentesítsék. 342.450 forintot fordítanak. További áfalakíiásoka't vé­geznek a kerületi tanácshá­zán- A kerület elhanyagolt házait, lakásait 1,466.000 fo­rint költséggel tatarozzák. javilják. A Londoni körúti nevelőotthon bővítésére, ala­kifására 182.000 forintot köl­tenek. Helyrehozzák a Ság­vári telepi napközi otthont, a Mátyás téri szociális ott­hont. A kerület óvodáinak kiilső és belső felújítására iskolák tatarozására, felsze­relésének bővítésére 111.000 forintot, az általános iskolai napközi otthonokra 15000. a nevelőotthonokra 28.000, a Siketnéma Intézetre 58.000. a Tanitúnőképzőre 35.000, a Tanítónőképző diákotthonra 28.000, a móravárosi Úttörő­házra 20.000 forintot költe­nek a községpoUtikai terv szerint. Mihályteleken új, kor­szerű, egészségházat építe­nek, ' amolynek költsége 250.000 forint. Ebből társadalmi munká­val 202.000 forintot takarí­tanak meg. A Ságvári telepi kultúroti­honra 42.000 forintot irányoz­tak elő. A IIT. kerületi tanács is több mint 235.000 forintos társadalmi munkára számí­tott községpolitikai tervének elkészítésénél. Mindbárom kerületi tanács azokat a fel­adatokat is — a mezőgazda­ság fejlesztése, a termésho­zam növelése, ipar, kereske­delem fejlesztése stb. — amelyekre nincs kiadás, fel­dolgozta a községpoUtikai tervébe. Minden egyes tétel­re határidőt szablak meg és felelőst. A keriiieti tanácsok községpolitikai terveit u vá­53.000 forintot irányoztak I rosi tanács fogadja eí és eiö a i&rybejí, Aá áUlitoftslliagzia -áHtá vfrr^ jgj^

Next

/
Oldalképek
Tartalom