Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BÍIMMYABORSZÁE AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA Képek a szovjet életből Tavaszi munkák a gyümölcsösben XI. évfolyam, 82. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. április 8. Termeljünk jobban, gazdaságosabban Hétssás méter megtakarított szövet felrakok közül a gazdaságos anyagfelhasználásban pedig öt illeti az elsőség. Azt mondják róla, hogy nem szokott igergetni, inkább cselekszik, A felszabadulási versenyben igen szép eredményt ért el. Mindig megteszi, ami tőle telik. Most arról beszél, hogy továbbra is takarékosan bánik a szövetanyaggal, azcm fáradozik, hogy minden centiméter szövet gazdaságosan fal legyen használva. ö is tovább folytatja a jó munkát a felszabadulási verseny után. Az első helyet a hét szabó között nehéz megtartani, mert nagyszerű szakismerettel rendelkezik mind. Ha az elsőség felöl kérdezősködik valaki Poór Sándornál, úgy válaszol, hogy megpróbálja megtartani. Becsülettel dolgozik, • versenyez tovább a második negyedévben is. (D.-né) Május 1-i versenyre hívjuk a megye kisipari szövetkezeteit Poór Sándor munka közben A Szegedi Ruhagyár laboratóriumában az ablak melletti asztalnál Poór Sándor elmerülve vizsgálja — ki tudja hányadszor — a müvét. A végszélességű papírra 56-os és 44-es számú nadrágmintát helyezett eL Még nem határozott, hogy a szövetben miképpen szabják majd a nadrág darabjait. Arra gondol, miként lehet öt méter 22 centiméter hosszú anyagból legalább tíz centimétert megtakarítani, a megengedett belső hulladékon kívül. Munlca közben hol az egyik, hol a másik mintát igazítja; megfordítja, cserélgeti. Mindez nála is, akár a többi szabónál, szó nélkül történik. Egyébként is keveset beszélnek ebben a teremben. A hangos beszéd zavarja munkájukat. Poór Sándor a legcsendesebb az itt dolgozók között. Néha úgy el tud merülni a munkában, hogy az idő múlását sem veszi észre. A sok fejtörésnek van is eredménye. A mult negyedévben 35 000 forint értékűre tehető az a szövet, amit a minták ötletes elhelyezésével megtakarított. Méterben — hozzávetőlegesen számolva — 700 méter szövetanyagot ad ez ki. Poór Sándor büszke lehetne eredményeire, de nem dicsekszik velük. A minta Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára indított munkaverseny eredményeinek fokozására, mi, a Szegedi NIVÓ Játék KSZ dolgozói, versenyre hívjuk a megye valamennyi kisipari szövetkezetét. A versenyt a munka ünnepének tiszteletére, május l-re indítjuk. Az egy hónapos verseny tartalma alatt célkitűzésünk legyen: 1. Az április havi terv teljesítése, illetve túlteljesítése. 2. A versenyszakasz alatt a szövetkezet minőségi kifogást ne kapjon. 3. Az első negyedévhez viszonyítva csökkentsük önköltségünket és fokozzuk termelékenységünket. 4. Munkafegyelem megszilárdítása, valamint igazolatlan mulasztások, késések kiküszöbölése. Mi az alábbi versenyfelajánlást tesszük: 1. . II. negyedévi tervünket 102 százalékra teljesítjük. 2. Áprilisban a Játék Nagykereskedelmi Vállalattól minőségi kifogást nem kapunk. 3. Az I. negyedévhez viszonyítva önköltségünket 1 százalékkal csökkentjük, termelékenységünket 2 százalékkal emeljük. 4. Áprilisban szövetkezetünkben nem lesz igazolatlan mulasztás és késés. Ujabb vállalások a Szegedi Fűtőházban A Szegedi Fűtőház dolgozói az első negyedévben leljesítették az élüzem feltételeket. A felszabadulási verseny lendületét tovább fokozzák. A dolgozók május 1re növelik az eddigi eredményeiket. A Központi Vezetőség márciusi határozata nyomán a takarékosságra tettek újabb fogadalmat. Április 1től 7-ig 334 tonna szenet takarítottak meg. A szénmegtakarításban jó eredményt ért el Kiss János, Zolnai Balázs, Csiszár Szilveszter. Várnai János mozdonyvezetők. Ágoston József, Táborosi II. Sándor és Sarkadi Ferenc fűtők, akik a Szovjetunióból ittjárt Panyin elvtárs tapasztalatait alkalmazva naponta átlagosan 4—5 tonna szenet takarítanak meg. A szegedi Fűtőház feladata az is, hogy a mezőgazdaságnak szállítandó áru időben jusson rendeltetési helyére. Ezért a tehervonatok rövid menetidővel való továbbításét vállalták. Az országban először a Szegedi Démában alkalmazzák a eipőkészítés új eljárását A Budapesti Bőripari Kutató Intézetben kísérleteket folytattak azért, hogy „előre gyártott" anyagokból készülhessenek egyes cipőfaj Iák, s így nőj jön a termelékenység, javuljon a minőség. A kutatások sikerrel jártak és hazánkban először Szegeden a Déma Cipőgyárban kezdték alkalmazni az új gyártási eljárást. Az új eljárással a talpszél festést, viaszolást, talpszél nyomást, egy gép végzi el, még pedig akkor, amikor a talp még külön áll ég nincs hozzá erősítve a felső részhez. A régi eljárásnál talpszél-festést is kézzel végezték, s a viaszolással, talpszélnyomással együtt akkor csinálták, amikor a talp a felső részhez volt erősítve. Az új átjárással tehát a talpat teljesen rendbe hozzák, g ntána nincs vele munka, csak hozzá kell erősíteni a cipő felső részéhez. A Démában az új módszerrel már sokezer pár nfli szandál készüli el. Az üzemben különben a női szandálok talpát úgy ragasztják a cipő felső részéhez. Az új gyártás! eljáráshoz három gépet alkalmaznak az üzemben, s ezek munkája tökéletesedik. Tóth Béla elvtárs, a Déma telepvesetője elmondotta, hogy az új gyártási eljárás növelie üzemükben a termelékenységet. Szerepe volt abban is. hogy az üzem első negyedévi tervét sikeresen é9 jól tudta teljesíteni. Az új módszer segítségével figyelemre méltóan kevesebb kéznek kell a cipő elkészítésével foglalkozni. A továbbiak során is alkalmazni kívánják a célra vezető gyártási technológiát, mert az hasznos és jó. A Déma vezetőinek és dolgozóinak dicséretére válik, hogy nem idegenkedtek az új módszertől és becsülettel dolgoztak eredményességéért. A Jő munka útján . • • Látogatás a Szegedi Kéziszerszámgyárban X Szegedi Kéziszerszamgyárban nincs hiány a tettekben azért, hogy gazdaságosabbá tegyék a munkát. A műszaki gárda, közöttük Pántya József főmérnök, bátran alkalmazza az új gyártási eljárásokat. A műszaki feltételek jó megteremtése, a munkások helytállása nyomában sikerek is járnak. VJ MÓDON A' gyártmányokban igen jelentős Tész az anyagköltség. Nyilvánvaló tehát, hogy a nyersanyag kihasználás számottevően befolyásolja az önköltséget. A Kéziszerszámgyárban bevezették az anyag úgynevezett hidegen való darabolását. Mit jelent ezt A téglalap keresztmetszetű vas „szálakéból hevítés nélkül azonnal kivágják a venyige ollók, különböző fogófajták durva mintáját. A „vasszálakéból igy nincs veszteség. Régebben a vasszálakat az egyes gyártmányoknak megfelelő méretre szabdalták, utána kézi kovácsolással alakították ki például a fogók durva formáját is. Most már erre nincs szükség, a munkát egy művelettel rövidítették. Amikor a régi eljárást alkalmazták, akkor egy kovács, aki jól értette mesterségét, naponta 500—550 gyártmányBiintát kovácsolt ki. A hidegdarabolással naponként 2500 minta is készül; nőit a termelékenység. Gyors számítások után. az üzem főmérnöke megállapítja, hogy az új gyártási eljárással, az anyag hideg darabolásával V- egy nap mintegy 150 kiló vasat takarítanak meg. Ebből a vasból nem kevés fogót, venyige-ollót lehet készíteni. TAKARÉKOS EMBEREK A vasszélakból kivágott fogók és venyige-olló minták további megmunkálásra kerülnek. Bukva Vince is ingújjban áll a gázkemence mellett, amelynek gyomrában pirosra izzik a vas: a fogó mintája. Gyorsan nyúl az anyagért egy hosszúszárú fogóvalmajd lecsap a sajtológép „kalapácsa", formálódik a vas. Aztán a bádog csúszdán küldi tovább a fogószárat Kopornyik Dezsőnéhez, aki újból sajtolja. Tőle további megmunkálásra kerül az anyag. Vígkedvű asszony Kopornyik Dezsőné. Az ő keze alatt is „ég a munka". A felszabadulási műszakban napi tervét iúlteljesítve, 170 százalékos átlaggal dolgozott. Most már május l-re készül és elmondja: — Amit elértem, nem akarom alább adni. Sőt azt szeretném, hogy szebb legyen az eredményem. Ujabb vállalást teszek Számottevő megtakarítást lehet elérni a segédanyagoknál. Gondot fordítanak erre. A marógépeknél márciusban 3750 forintot takarítottak meg, a marókra való gondos figyeléssel. Ez Szögi Jánosnak, a szerelőműhely vezetőjének, Jármai Béla szerszámbeállítónak és a marógépnél dolgozóknak a jó munkáját dicséri, Pennezátó Klára is a marógép egyik kezelője. Vigyáz a gépre. Azt mondja: — Fontos a maró tartósságéért, hogy az olajozása is elégséges legyen. (Az „olajozás" lenmagolaj és víz összekeverésével történik. EGY KIVÁLÓ CSISZOLÓ Drágák a csiszoló korongok, e itt is számottevő megtakarítás mutatkozhat. Papdi János, az egyik kiváló csiszoló is szép eredmény), ért el. Legutóbb a csiszoló koronggal való jó takarékosságért pénzjutalmat kapott. Általában mindig eléri, túlhaladja a 200 százalékot. Havi keresete 1600— 1700 forint körül mozog. Május l-re készülve új eredményeket akar. A selejt az üzemben valamivel fél százalék fölött áll. Május l-re készülve fél százalék alá akarják csökkenteni. A Kóziszcrszámgyárban is tovább akarnak haladni a jó munka útján. Kubányban (Krasznoijár határvidék) jó meleg idő van. A «Keríóriás»-szovhoz dolgozói tavaszi munkálatokat végeznek kertjeikben. A képen: gyümölcsfák gépesített permetezése. Szovjei alpinisták A kaukázusi hegylánc északi lejtőjén, 1350 méterrel a tenger szintje fölött van Teberda, a Szovjetunió egyik leggyönyörűbb üdülője. A táj szépsége lenyűgöző. A Teberda hegyi folyó vidékén hófödte hegycsúcsok, sziklás emelkedők, gleccserek, gyönyörű völgyek és égszínkék tavak díszítik a tájat. A hegységet buja erdők övezik. A pompás bükk- és tűlevelű erdő néhol szédítő magasságokba kúszik fel, eléri az örök hóval borított vidéket 2500—3000 méterre a tengerszint fölött. A vidék éghajlata igen kellemes. A hegyi levegőt a tűlevelű erdők ózondús illata tölti be. A Teberda «...a nyugati »Alpokra emlékeztet, de látványban gazdag gleccserei és növényzete több, mint amit az Alpokban láthat az cmber« — mondotta egyszer egy svéd alpinista. A természetnek ez a csodálatos helye a szovjet dolgozók egyik legkedveltebb pihenőhelye. A Teberdában évente többezer szakszervezeti tag tölti szabadságát — munkások, alkalmazottak, tudósok, diákok... A képen: Teberda A Donbaji-tisztáson Vevő ".Viharmadár" sportegyesület alpinistáinak egy csoportja, középen N. Gubanov. a "Molodája Gvargyija* ( moszkvaj nyomda dolgozója. Őreg alpinista, unokájával. Marinával. Baromfitenyésztő telepen A Moszkva-területen lévő lomilinszki baromfitenyésztő telep a Szovjetunió egyik legnagyobb baromfitenyésztő vállalata. A vállalatnak több mint 140 ezer szárnyasa van, s egy év alatt 24 millió tojást és nyolc és félezer mázsa húst adott a lakosságnak. Ez év első két hónapja során 500 ezerrel több tojást adtak a fogyasztóknak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A képen: a tomilinszki baromfitenyésztő telep 1. sz. üzemegysége. Meghesdődőit az országos építőipari tanácshozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tanácskozásra hívta össze az építőipar vezetőit, az építőipari vállalatok legjobb dolgozóit, az építőipar párt- és szakszervezeteinek küldötteit, hogy megtárgyalják az 1955-ös évben az építőiparra háruló feladatokat és azok megoldásának módjait. A kétnapos tanácskozás csütörtökön reggel az Országház kongresszusi termében kezdődött meg. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az Elnöki " Ta Magyar Dolgozók Pártja Politikai tíizottsaganak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Román József egészségügyi miniszter. Kilián József építésügyi miniszterhelyettes elnöki megnyitója után Szíjártó Lajos építésügyi miniszter — , - .jwí építésügyi í«. s-j nacs elnöke, Hidas István, a f mondott beszédet, I » A * fc I