Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-30 / 101. szám

Éljen és erősödjék a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség! Maradi vezetők A baktoi Felszabadulás Termelőszövetkezetben he­tek óta nagy vita folyik a tagság, különösen az 5-ös munkacsapat és egyes ve­zetőségi tagok között. Kel­lene vetni a kukoricát, de hogyan? Az 5-ös munka­csapat tagjai — akikre a munka elvégzése vár — négyzetesen akarják. Mé­száros Szilveszter, a nö­vénytermelési brigád veze­tője, Széli Samu elvtárs, a dorozsmai gépállomás ki­helyezett agronómusa, Szili Mihály igazgatósági tag és Gera András hathónapos mezőgazdasági növényter­melési szakiskolát végzett tsz-tag pedig azt akarja, hogy vessék csak úgy a kukoricát, ahogy nagyapá­ink is csinálták. Az 5-ös munkacsapat tagjai váltig mondogatják: igaz, hogy ha négyzetesen vetünk, ki­csit több munkát igényel a vetés, de a gépi művelés­nél és a nagyobb termés­nél százszorosan megtérül az. Széli elvtárs és a többi maradi vezetők viszont görcsösen ragaszkodnak ahhoz az egy-két naphoz, amelyet most a soros ve­téssel takarítanának meg. Nem helyes ez, hiszen a szövetkezetnek elég mun­kaereje van ahhoz, hogy mind a 122 hold kukoricát elvessék négyzetesen — bár az 5-ös munkacsapat tagjai az alkudozás közben már "leadtak* a négyzetes kukoricavetés területét hat­van holdra. A maradi vezetőségi ta­gok közül nem szabad ki­hagyni Nagy Józseí elvtár­sat. az állattenyésztési bri­gád vezetőjét sem. Nemré­gen közgyűlésen határozott a tagság, hogy a fejőstehe­neknél bevezetik a három­szori fejést. Nagy elvtárs intézkedett is. Két napig háromszor fejték a tehene­ket naponta, de aztán a tagság hozzájárulása nélkül visszatértek a kétszeri fe­jesre. Az állattenyésztési brigádvezető nehezen tö­rődött bele abba Is, hogy a gazdaságban be kell vezet­ni az itatásos borjúneve­lést. Nagy elvtársat és a töb­bi maradi vezetőségi tagot is a közösség bizalma állí­totta. posztjára, azt a fela­datot kapták, hogy hajtsák és hajtassák végre a kö­zösség akaratát. Az pedig, hogy mereven elzárkóznak az új, nagyobb hasznot biz­tosító gazdálkodási mód­szerektől, semmicsetrc sem a tagság akarata. Vál­toztatniok kell tehát véle­ményükön. Ne irtózzanak az új módszerek alkalma­zásától, mert ilyen hala­dási tempóval sohasem ve­hetik fel a versenyt azzal a gyorsvonattal. mellyel szövetkezeti mozgalmunk­nak. így a Felszabadulás TSZ-nek is haladnia kell előre. A szak szervezetek a párt fontos tömegszervezetei Irta: Gulyás Ferenc, a Szak szer vezetek Hegyei Tanácsának elnöke A nagy seregszemle előtt az űjszegedi ligetben A liget felől vidám kopá­csolás zaja hallatszik s egy stráfkocsi döcög a hídon. Rajta faanyagok, asztalok, táblák. Egyiken a következő felirat áll: Szegedi Gázmű. Készülnek a sálrak Ahogy belépünk a frissen zöldülő ligetbe, mindjárt bal­ról munkásokkal találko­zunk. Egymás mellett két sát­rat állítanak. Egyiknél kis tábla jelzi, hogy az építőipa­riaké lesz. A másik pedig — már mondják is az emberek — az Erőmű dolgozóié. Tehát itt szórakoznak ők holnap. Tovább megyünk. Munká­sok javitják a parki utakat. Balról két sátor-faváz. Mögöt­tük is dolgoznak. Túloldalon, a Vigadó mögött most feszí­tik ki a ponyvát a favázon az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozói. —• Hatszor-hatos kell! Hat darab! — Annyi elég? — Ha mondom... — kiál­toznak egymásnak. Szépen halad a munka, ké­szülnek a vidám, nagyszerű ünnepre. Amott meg, a szökőkút tá­ján virágágyakat ültetnek az emberek, parkíroznak a zöl­dülő pázsit közepén. „UJjé a ligetben nagyszerű!" Harsány „egyezkedés" zaja zavarja meg a serény mun­kát. A víztorony mögül ér­keznek a hangok. Vájjon kik­től? Csakis a vurstlisoktól! Két deréktermetű asszonyság egyezkedik a hinták felállí­tásán. Persze, a sátrakat ál­lító munkások körben, a munka mellől jót nevetnek rajtuk. De azért négy-öt kör­hinta. „ringlispil" már áll. No meg a hajóhinta is. S kőr­isen több helyütt a sátrak faházán rikítóra mázolt tábla hirdeti: Céllövölde. Nem lenne teljes a körkép azonban a színpad nélkül, melyet ugyancsak serényen ácsolnak a térség túlsó sar­kán. Itt lesznek tehát a sport­bemutatók, itt szerepelnek a tornászok is. A háttérben pe­dig már el is készült két ki­sebb színpad, a vasutasoké. Ott áll mindkettő a sátraik előtt. Nemcsak a földön folyik a munka: a föld fölött is. A fá­kon emberek: szerelik a vil­lany-vezetékeket. A fa vá­zak tetején is munkások ül­nek: ácsolják, építik a sátra­kat. Oldalt hosszú vas-váz, most igazítják egyenesre: — Jobbra, még jobbra, no most egy kicsit balra! Itt készül a magasépítők sátra. Szemben vele — mér majdnem kész, félig befedve ponyvával, egy másik sátor, írás hirdeti gazdája nevét: Szegedi Textilművek. Uj piros padok A főútvonal fölött is most szerelik a villanyvezetékeket. Az út mentén pedig a beton­lábakra az új piros támlákat, padokat. Bárdos elvtárs, a városgazdálkodási osztály vezetője jön szemben munkatársaival, s éppen a padokról folyik a szó: — Van-e még készen? — Van. öt napja festették. — Nehogy aztán cdama­rasztalják a ráülőket... A fák közül egyhelyütt ko­sárlabda állvány tűnik elő, máshol egy-egy pirosra má­zolt kapu, vagy üzem nevét •hirdető kis tábla. A bejáratnál még mindig rakodnak. Hozzák az asztalo­kat, sátorkarókat, ponyvákat, gerendákat. S amint me­gyünk, a híd mellett, a zöld­ben vidám kis csoport tűnik elénk: egy óvónéni magya­ráz kis csemetéinek. Ott ját­szadoznak a gyepen a vidám kicsinyek. Nekik már meg is kezdődött a május elseje. (-tk) Megnyílt a budapesti Itelyiipari vásár A budapesti helyiipari vá­sárt fél egy előtt néhány perccel Pongrácz Kálmán, Bu­dapest Főváros Tanácsa vég­lehajtó bizottságának elnöke ünnepélyesen nyitotta meg. Pongrácz Kálmán beszéde után az ünnepségen részvevő vendégek megtekintették a vásárt, délután 2 órakor pe­dig a nagyközönség részére is megnyitották a budapesti helyiipari vásár kapuit. A szakszervezetek a ka­pitalizmus kialakulása idejében jönnek létre. A munkásosztály szervezkedé­seinek termékei, a munkás­osztály legszélesebb tömeg­szervezetei, amelyek arra hi­vatottak, hogy védjék a dol­gozók érdekeit a tőkés ki­zsákmányoló rendszerrel szemben. Feladatuk, hogy harcoljanak a dolgozók mun­ka- és életkörülményeinek állandó javításáért. A szak­szervezetek pártonkívüli szervezetek, de a part politi­kai vezetése mellett tevé­kenykednek, összekapcsolják a munkásosztályt élcsapatá­val, a párttal. A szakszerve­zetek pártirányítása minden­kor biztosíték a szakszerve­zeti munka irányvonalának helyes meghatározásához. A pártvezetés mindenkor a szakszervezeti munka sikeré­nek és erejének az alapját jelenti. A szakszerveretek, mint a munkásosztály egységes és legszélesebb tömegszerveze­tei, fontos szerepet töltenek be a dolgozók mozgósításá­ban a párt politikájának cs célkitűzéseinek megvalósítá­sára. Szervezik és nevelik a munkásokat — beleértve a pártonkívülieket is — s mindazokat, akik még a po­litikai öntudat alacsony szín­vonalán állnak. Nevelőmun­kájukkal elősegítik, hogy a munkásosztály soraiból tö­megesen emelkedjenek fel a dolgozók legjobbjai arra a színvonalra, hogy a munkás­osztály élcsapatának tagjaivá válhassanak. A Horthy-magyarország nehéz éveiben a szak­szervezetek nagy erőfeszíté­sekkel védték a munkásosz­tály érdekeit a kizsákmányo­ló rendszerrel szemben. Szá­mos politikai és gazdasági ellenállási akciót szerveztek a dolgozók érdekeinek vé­delmére. A szakszervezetek a felsza­badulás után is a párt hűsé­ges társai maradtak, tevéke­nyen vettek részt a kizsák­mányoló osztályok szétzúzá­sában és minden akcióban, amely országunkban a felsza­badulásunk óta eltelt tíz év alatt a gyökeres politikai és gazdasági átalakuláshoz ve­zetett. Hazánk, dolgozó népünk felszabadulása, de különösen a proletárdiktatúra megszi­lárdulása után a megválto­zott viszonyok között meg­változott a szakszervezetek szerepe és feladata is. Szakszervezeteink számú ­ra különös jelentőségű pártunk politikai bizottságá­nak 1950. július 24-i határo­zata. Ez a határozat rámutat arra, hogy a szakszervezetek nem dolgozhatnak azzal a módszerrel, ami a Horthy­rendszerben a kizsákmányo­lókkal szemben helyes volt. Ez megengedhetetlen volna a szocializmus építésének ide­jén, mert a munkásosztály hatalmának gyöngítését, a szocializmus építésének féke­zését, az életszínvonal emelé­sének lassítását jelentené. A szakszervezetek aktív segítőtársai a pártnak és népi demokratikus államunk­nak abban -a harcban, amely a népgazdaság fejlesztéséért, a dolgozók anyagi és kulturá­lis szükségletének egyre fo­kozottabb kielégítésének megvalósításáért folyik. Ép­pen ezért a szakszervezetek alapvető feladata, hogy a szo­cialista munkaverseny szer­vezésén keresztül következe­tesen harcoljanak az üzemek­ben a termelési tervek telje­sítéséért, illetve túlteljesíté­séért. Harcoljanak a termelé­kenység emeléséért, az ön­költségcsökkentéséért, a 'Mi­nőségi munka megalapozási­ért, mint az életszínvonal emelésének elengedhetetlen feltételéért. A szakszervezetek termelé­si feladatának meghatározá­sánál abból kell kiindulni, hogy a termelés szervezése és irányitása állami feladat. Ebből azonban nem követ­kezhetik az, hogy a szakszer­vezeteknek semmi közük a termelési tervek teljesítésé­hez. Ellenkezőleg. A szak­szervezeteknek elő kell segí­teniük a munka termelé­kenységének állandó növeke­dését, fel kell karolmok és terjeszteniök az élenjáró ta­pasztalatokat, növelniök kell az élmunkások, sztahanovis­ták és a termelési újítók szá­mát. pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja arra ta­nit bennünket, hogy a szo­cialista munkaversenyben leglényegesebb elem a lema­radók felemelése az élenjá­rók színvonalára, hogy ezai­tal általános fellendülést ér­jünk el a termelés minden területén. A Magyar Dolgo­zók Pártja II. kongresszusán a Központi Vezetőség beszá­molójában Rákosi elvtárs többek között rámutatott ar­ra, hogy „a szocialista mun­kamódszerek elterjedésének az a felajánlás adott lendüle­tet, amellyel a magyar dol­gozó nép a nagy Sztálin 70. születésnapját ünnepelte. Ez a munkafelajánlás magával ragadta a dolgozókat. Meg­törte a jeget és szabaddá tet­te nálunk is mindazoknak a módszereknek az elterjeszté­sét, amelyeknek a Szovjet­unió anyagi és gazdasági si­kereit köszönheti. A magyar munkásosztály most már minden téren kezdi követni mintaképének, a Szovjetunió munkásosztályának példáját, magyar viszonyokba átülteti a Szovjetunióban szerzett termelési tapasztalatok egyre jelentősebb részét." Hozzáte­hetjük, hogy Rákosi elvtárs­nak ezek az országos megálla­pításai megyénkre is vonat­koznak. A szocialista munka­verseny megyénk területén is — mint az ország más terüle­tén — pártunk irányítása alapján a szakszervezetek szervező munkájával, a Szov­jetunió tapasztalatainak al­kalmazásával vált igazi tö­megmozgalommá. A munka­verseny tömegmozgalommá való fejlődését az eltelt idő számos példája bizonyítja. Például az évente megismét­lődő történelmi napok s a párt IIL kongresszusára in­dított munkaverseny szerve­zésének eredményei. De vi­lágosan bizonyítja az is, hogy hazánk felszabadulásának ti­zedik évfordulójára kezde­ményezett munkaversenyben az egyes ipari és mezőgazda­sági üzemek dolgozói csak­nem száz százalékban részt­vettek. Az általános értéke­lés alapján pedig megállapít­hatjuk, hogy megyénk össz­dolgozóinak mintegy 80—85 százaléka munkafelajánlás­sal és annak teljesítésével készült felszabadulásunk 10 éves évfordulójának méltó megünneplésére. A szocialista munkaver­seny az utóbbi időben jelentősen fejlődött, de még mindig nem mondható el, hogy ezen a téren már nincs semmi javítanivaló. Félreért­hetetlenül meg kell mondani, hogy szakszervezeteink még mindig nem használják fel azokat a lehetőségeket, ame­lyek a munkásosztály aktivi­tásában és energiájában rej­lenek. Meg kell mondani azt is, hogy a lehetőségek fel­használásában fő akadály­ként elsősorban a bürokratiz­mus és a formalizmus jelent­kezik. Gátolja a munkaver­seny jóirényú fejlődését az is, hogy még mindig akadnak az élettől, a gyakorlati mun­kától elszakadt irodai szerve­zések. Nem érvényesül meg­felelően a munkaverseny szervezésében a Miniszterta­nács és a SZOT elnökségé­nek a munkaverseny szerve­zéséről 1955. február 3-án ho­zott közös határozata. Szak­szervezeti szerveink nem se­gítik kielégítően a dolgozók vállalásainak teljesítését. Sok a javítanivaló a szakszerve­zeti szervek és a műszaki ve­zetők helyes kapcsolatának kialakításában. A felszabadu­lási versenyszakasz kezdetén tapasztaltuk, hogy a felaján­lások egy része alacsonyabb volt az előzőleg elért eredmé­nyeknél. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módszer nem moz­gósítja az üzemek dolgozóit az eredmények további foko­zására. A versenyszervező mun­kánk ilyen fogyatékosságai nem segítik, hanem gátolják a munka termelékenységét, az önköltség csökkentését és a minőségi munka megala­pozásáért folytatott harc na­gyobb eredményességét. pártunk arra tanít ben­nünket, hogy a szak­szervereti aktivistáknak nincs megtisztelőbb köteles­ségük. mint az, hogy szünte­lenül küzdjenek a dolgozók érdekeinek védelméért, a munka és életkörülményük állandó javításáért. A szocia­lizmus építésének viszonyai között pártunk több felelős­ségteljes feladatot bíz a szakszerveretekre: például a dolgozók társadalombiztosí­tási ügyeinek intézését, üze­mek kultúr és sportmunkájá­nak szervezését és irányítá­sát, az építkezés, kereskede­lem és közélelmezési vállala­tok ellenőrzését. A szakszer­vezetek pártunk javaslatára résztvesznek azoknak a tör­vényeknek a kidolgozásában, amelyek a munkások é3 al­kalmazottak jogait és kötele­zettségeit vannak hivatva biztosítani. Ellenőrzik a Munka Törvénykönyvének és az üzemi kollektívszerződések előírásainak betartását. ^ Amint látjuk, a szakszer­vezeteknek a szocializmus épí­tése viszonyai között igen sok­rétű feladatot kell megolda­niok. E feladatok megoldását biztosítja az, hogy a szakszer­vezetek a munkájukat orszá­gunk irányító ereje, győzel­meink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével végzik. FELHÍVÁS A II. kerületi tanács Vb. mező­gazdasági csoportja felhívja azok­nak a gazdáknak a figyelmét, akik eddig jogtalanul használták az öthalmi laktanya-lőtér területé­hez tartozó földterületeket, hogy április hó 26-án a pontos határo­kat kijelöltük a lőtér területén. A jelzések földhantcsfkokból állnak. Azok a gazdák, akik a lőtér terü­letén bevetették- a földeket, hala­déktalanul jelentkezzenek ügyük tisztázása végett a Sztálin körúti kiegészítő parancsnoksigon, Kiss főhadnagy elvtársnál. Vb. elnök A RÁDIÓ MŰSORA: MÁJUS t, VASARNAP Kossuth-rádió 4.30 Népzene. 6 Onnepi ébresz­tő, 7 Szabad Nép vezércikke 7.15 Hanglemezek. 8 Május 1. 7'uís irodalmi műsor, 14.15 Könny'! szó­rakoztató zene. 15.15 Kincses Ka­lendárium. 16.15 Szív küldi, 10.35 Versek, 16.45 Szépek szépe. Far­sangi verses játék, 19.20 Moszk­vai Itádió összeállítása, 20 Esti Híradó, 20.20 Utazás az éter-ex­presszen. Vidám, zenés Irodalmi műsor, 22 Hírek, 22.10 Utca-bál ... Tánczene, I Hírek. Petőtl-rádló 8 Azonos a Kossuth-rádió műso­rával. 14 Május királynője. Pász­torjáték, 14.50 Magyar költők ver­seiből, 15 Müvésziemezek, 15.50 ..Virágzó május ..." Nemzetközi népdalmffsor, 16.40 Fújjad, fújjad, tavasz szele . .. Zenés összeállí­tás. 17.40 Tánczene. I«.30 Ktnnvü melódiák, 19.20 Vidám dalok, "20 RimszklJ-Korszakov: C-moll trió, 20.40 A vámos. Illyés Gyula Írá­sa, 21.05 Operarészlctek, 21.45 Nemzetközi munkásmozgalom da­laiból. 22 Zenekari hangverseny. 1955. ÁPRILIS 30, SZOMBAT IDÖJARASJELENTÉS Várható Időjárás szombat estig: Nappali felhőképződés, legfeljebb egy-két helyen kisebb esővel. .Mér­sékelt szél. A meleg idő tovább tarl. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 22-25 fok között. MOZI Szabadság: öten a Barska utca­bői. — Lengyel film (májua 4-igi. Vörös Csillag: Erősebb az éjsza­kánál. — Német film (május 4-ig;. Fáklya: Költemény a szerelem­ről. - Szovjet film (május !-!»> Az előadások kezdete léi 6 és fél 8. Későnjővők csak a híradó uláal szünetben mehetnek be • nézőtéri*. SZÍNHÁZ Este 6: Székelyfonó. — Paraszt­becsület. — Bérletszünet. HANGVERSENY Berei Mária, Mérnök János és Szendrey-Karper László 4. bérleti estje a Zeneművészeti Szakiskolá­ban ma este 8 órakor. MUZEL'M Fehértó élővilága (Kultúrpalota, Roosewelt tér). Múzeumi Képtár (Horváth Mihály utcai Qvcgesar­tiok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár! Kölcsönzés 13 órától 18 óráig. Az olvasótermi szolgálat az építkezés miatt egye­lőre szünetel. Ifjúsági kőlcsöi. .3­le (Takaréktár u. 8. sz.): kölcsön­zési Idő kizárólag 14 éven alullak részére 12—4 óráig. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap d. u. 3—6 óráig, szomba­ton d. e. 10—1 óráig, délután 2—6 óráig. Egyetemi Könyvtár: április 30-án 12 órától május 3-án 12 óráig nem tart szo'gálatot. Gorkij Könyvtár kőnyvkőlesíűzé­si Ideje: Hétfő. Iredd, szerda, pén­tek délelőtt 8—12-lg, délután 13­15.30-ig; csütörtök, szombat: dél­előtt 10-14-Ig, délután 15-19-lg: vasárnap délelőtt 9—12-lg. özv. SZÁSZ KAI ANTALNE MB3. április 28-án Kübekházán elhunyt: FELHÍVÁS Felhívjuk a Jószágtartó gazdák figyelmét, hogy a II. kerü'eti ta­nács területén lévő utak, utcák és terek fíitermését csak kaszá­lásra szabad használni. Azok a gazdák, akik a fent megnevezel: területen legeltetnek, kihágást kö­vetnek el. A fent! felhívást a hatósági kó­zegí'táei t'.croriztetem. Vb. elnCk FELHÍVÁS Felhívom az I. kerületi dolgozó perasztok figyelmét, hogy az új­szeged! és Belváros területin lévő utak. utcák lűtermésének bérbe­adása május 3-án történik meg ái verés útján. Az egyes területeken s kiailjs időpontja: 3-án reggel 7—9-lg a Kertészet előtt; S—11-ig az Erdélyi téren: 11—13-lg a Kfsér'.etl Intézet előtt; 13—14-lg a Szalámigyár eiőtt Legeltetési Bizottság Elnöke SZEGED VAROS I. kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága értesiti a lakosságot, hogy 1955. évi má­jus hó I. napjától az anyaköny­vi bejegyzéseket mindhárom kerü­let önálóan végzi. A bejelentése­ket tehát az illetékes tanács vég rchajtó bizottság., mellett mükö-ío anyakönyvezetönél lehet meg­tenni. Vb. elnök Vásártartási lúrdetmény Szeged városban 1955. május 14-én sertés, juh. kecske és ló-cn országos állat-kirakodóvásár lesz. A sertés-. lóvásár a rókusi állomás mögötti vásártéren, mlg az. orszá­gos kirakodóvásár a Marx téren lesz megtartva. Szeged varos egész területéről, valamint egyéb vészmentes helyről szabályszerű marhalevéllel minden féle állat felhajtható. Minden ser­tésről. Juhról, kecskéről, külön­külön marhalevelet kell kiállítani. Iparosok, kereskedők Iparlgazol ványukat hozzák magukkal, mert a vásár alkalmával a hatósági kö­zeg felhívására fel kell mutatni. Vb. elnBk Az üzletek nyitvatartása Szegeden április 30—május 3-ig Szeged Megyei Jogú Váro­si Tanács Kereskedelmi Osz­tálya az alábbiakban közli az üzletek nyitvatartásának rendjét április 30-án, május elsején és május másodikán. Április 30-án (szombaton): minden élelmiszer-, iparcikk üzlet, áruház, vendéglátóipa­ri üzlet a szokásos szombati nyitvatartási rend szerint tart nyitva, azzal az eltérés­sel, hogy a fűszer-, zöldség üzletek, amelyek különben 18 óra előtt zárnának, most 18 óráig tartanak nyitva. Május l-én (vasárnap): a vendéglátóipari üzletek a szombati nyitvatartás szerint lesznek nyitva. A dohánybol­tok közül a kijelölt üzletele árusítanak. Minden más élel­miszer-, iparcikk üzlet, áru­ház zárva lesz. Május 2-án (hétfőn): a va­sárnapon rendszeresen nyit­vatartó élelmiszer boltok, vendéglátóipari üzletek a szokáscv nyitvatartási rend szerint árusítanak. Az orszá­gos csemege vállalat (Lenin utcai) 144-es sz. fűszer áru­da ja reggel 8-tól II óráig tart nyitva. A dohányboltok közül csak a kijelölt üzletek árusítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom