Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-30 / 101. szám

VILÁG PRÖLETARJAÍ AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 101. szám I Ara: 50 fillér | Szombat, 1955. április 30. Éljen hazánk szocialista építésének vezető ereje, a népjólét megteremtésének élharcosa, a dicső magyar munkásosztály! A nép vagyona sérthetetlen Városunk, megyénk dolgozó parasztjai, akiknek a mult rendszer nyomorúságos mezőgazdasági • viszo­nyai között vérükké vált a nem ritkán fukarságig menő takarékosság, éberen figyelik termelőszövetke­zeteinket. Állandóan rajtuk tartják szemüket: fejlő­dik-e a szövetkezeti vagyon? Nem ritkán még számí­tást is vetnek; az adott lehetőségek mellett megfele­lően gyarapodott-e a közös állatállomány, hogyan le­hetett volna még nagyobb haszonra szert tenni. S ha számításaik megegyeznek a szövetkezet eredményei­vel, kérik felvételüket a szövetkezetbe. Hogy meny­nyire így van ez, azt legjobban az újszegedi Haladás TSZ példája mutatja. Itt ősz óta csaknem megkétsze­reződött a tavalyi tagság léíszáma. Jelenleg sincs olyan közgyűlés a tsz-ben, ahol két-három új belépő ne lenne. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a Hala­dás TSZ vezetősége és a tagság jól sáfárkodik a közös vagyonnal. A mult évben is több mint félmillió forint­tal növelték közös tulajdonuk értékét. Emellett, mint osztalék, közel 40 forint jutott még a munkaegysé­gekre. A félmillió forintból a télen több olyan üzem­ágat állítottak be, melyek már ez évben is sokszáz­ezer forinttal növelik a tagság jövedelmét. Ez a leg­főbb oka annak, hogy a kivülállók barátsága alapo­san megnövekedehetett a szövetkezet iránt. Jelenleg azonban nem mindenütt van ez még így. Tsz-tagjaink, akik a mult rendszer «aki bírja, marja­szivet-lelket gyilkoló levegőjében a vagyonszerzésért és a megélhetésért folytatott küzdelemben nőttek fel, még nem mindenütt tanulták meg megfelelően be­csülni a közös vagyont. A Dózsa Termelőszövetkezetben például a télen öt darab Kalmár-rosta hónapokon keresztül esőben, hó­ban, fagyban kint állt az udvaron. Régen, ha egy dol­gozó paraszt ilyen gépet akart venni, évekig kellett rá kuporgatnia a filléreket, és ha hozzájutott, inkább maga hált volna az udvaron, minthogy gépét kint­hagyja. Ügylátszik, erről az időről már megfeledkez­tek a Dózsa TSZ tagjai. Emiatt a gépek közül nem egy alaposan megrongálódott, A Felszabadulás TSZ-ben a fogatosok a kocsikat ma is legtöbbször otthagyják, ahol éppen a lovakat ki­fogták előlük. Pedig nagy, tágas kocsiszínje van a szövetkezetnek, A szocialista, illetve szövetkezeti vagyon védelmé­ben tanácsainknak, a velük állandó kapcsolatban álló gépállomásoknak kell a legjobb példát mutatni. E kér­désben a legtöbb helyen nincs is már különösebb hi­ány. Tekintsünk például szét a sándorfalvi gépállomás udvarán. Mindenütt példás rendet látunk. Az igazga­tóság és a traktoristák is tudják: .a népi vagyon vé­delmének legfőbb alapja a rend és a tisztaság. Nem ilyen a helyzet azonban a dorozsmai gépállo­máson. Most, amikor megkezdődött a tavaszi munka, egyes gépek alkatrészeit tavalyi munkahelyeiken kel­lett összeszedniök. Persze, csak szedték volna, ha köz­ben azok egyrésze, mint gazdátlan szerszám, nem kal­lódik el. Az egyik határjárás alkalmával a Felszaba­dulás TSZ központi gazdasága mellett húzódó árokban félméteres víz alatt cséplésnél használatos sodronykö­teleket láttunk. Minden bizonnyal tavaly csépléskor maradhattak ott. Széli Samu elvtárs, a gépállomás ki­helyezett agronómusa, naponta talán tízszer is elha­ladt e fontos, enyészetre ítélt szerszámok mellett. Arra azonban úgylátszik egyszer sem gondolt, hogy jó lenne ezeket megmenteni a pusztulástól. Pelig kötelessége lett volna ez Széli elvtársnak. Felvetődik a kérdés: milyen lehet a dorozsmai gépállomáson a szocialista tulajdont képező gépek, eszközök nyilvántartása? Meg­fizeti-e valaki az ilyen ebek harmincadjára hagyott szerszámokat? Ki veszi észre, ha káros elemek néhá­nyat ellopnak belőlük? S még ennél is durvább eset történt már itt. Az egyik lánctalpas traktornak eltörött az olajpumpája. Az olaj kifolyt. A gépet azonban to­vább üzemeltették. Ennek következtében az összes csapágyak tönkrementek. A súlyos anyagi kár mellett ez a fontos gép hosszú időre kiesett a termelésből. A balástyai tanács kezelésére bízott állami tarta­lékföldeken minden ok nélkül két, több százezer fo­rint értékű nagy gazdasági udvar berendezést lebon­tották. Mintegy húsz holdnyi gyümölcsöst csaknem tel­jesen kiirtottak. A szocialista vagyonnal való ilyen felelőtlen bánásmód tűrhetetlen! A becsületes egyéni gazdákat az ilyen esetek visszataszítják a szövetkezés gondolatától. Nem ok nélkül következtethetnek arra, hogy ilyen körülmények között az ő vagyonuk is ha­sonló sorsra juthat. Szövetkezeteinkben és gépállomá­sainkon sürgősen teremtsünk rfendet a közös és a szo­cialista vagyon védelmében. A felelőtleneket állítsák bíróság elé! Az okozott károkat pedig meg kell fizet­tetni. Aki népi tuljdonunk ellen vét, az rendszerünk­nek árt. A mult hatalmasai sok-sok szenvedés, keser­vek árán taníttatták meg velünk, hogy az ő vagyonuk ' sérthetetlen. Ha a béres munka közben eltört egy vas­villát, azt is levonták tőle. Ezeket az időket ma már csak emlékezetből ismerjük. Azzal, hogy éberen őrkö­dünk népi vagyonunk felett, már nem a tőkésekét, ha­nem a magunkét védjük. Hassa át minden munkánkat, gondolatunkat ez a tudat: ha régen a tőkés, vagy a kulák vagyona szent és sérthetetlen volt, akkor a mi népi és szövetkezeti vagyonunk százszor szentebb és sérthetetlenebb! Egy nappal a nagy ünnep előtt A Bodó-szalag „előretört" Bodó Józsefné szalagvezető | lag első részénél dolgozók. — megszokott munkáját végez- ! Mi adjuk a munkát, csak te. Cérnát, munkát adott a győzze a szalag „vége" is. felügyeletére bízott dolgo- Hogy előrehaladjunk, verse­zóknak. A munkanap fele _ nyezzünk egymással! már eltelt, amikor hozzálé­pett a teremmester, Bozó Béla, s elmondta: — Bodó elvtársnő, holnap esőkabátok készítéséhez kell kezdeniök... — Igen, már tudok arról, hogy „átállás" lesz — vála­szolta és közben arra gon­dolt, hogy milyen nehéz dol­ga lesz a szalagnak. Mert az „átállás" után mindig elma­radnak. Eljött a másnap és a sza­lag már az esőkabátokat varrta. Eleinte bizony nem­igen ment. A munka űj volt és szokatlan — el is marad­tak. Mindez még április ele­jén történt a Szegedi Ruha­gyár hármas termében. Az­óta küzdelmes munkanapok teltek el, sok minden is tör­tént Bodó Józsefné szalagjá­ban. A szalagvezető az új mun­ka megkezdésekor tudatta mindenkivel, hogy a norma szerint 89 esőkabátot kell a gépsornak egy műszakban el­készíteni. Az első hét után a szalag minden tagja türel­metlenkedni kezdett, elége­detlen volt, mert nem halad­tak. — Nem mehet ez így to­vább! — jelentették ki a sza­Azután a hosszú asztal mellett összedugták a fejüket a Bodó-szalag varrónői: „Megmutatjuk — fogadkoz­tak —, hogy teljesítjük a nor­mát." Nem volt ez üres be­széd, az elhatározást tett kö­vette. A szalagvezető pedig bejelentette az üzemi bizott­ságnak, hogy május 1 tiszte­letére vállalják a norma és a terv teljesítését. Az események egymást kö­vették a szalagban és nem maradtak el az eredmények sem. Varga Ilona ifjúmunkás pároareraenyre szólította Bézi Gyula gallérozót és fi­gyelmeztette, hogy iparkod­jon a munkával, mert ő győ­zi. A két fiatal versengését egy darabig a szalag többi dolgozói csak figyelték. Az­után maguk is hozzákezdtek a vetélkedéshez a fiatalok példáján felbuzdulva. Az ün­nepi műszakban a szalag 15 gépje sokszor hosszú perce­kig egyszerre búgott. A munkadarabok szaporodtak. A szalag egyre több esőka­bátot készített. A szalagveze­tő felé pedig gyakran ilyen kiáltások hangzottak: „Elfo­gyott a cérnám, másikat ké­rek .., Nincs munkám ... Hol kell besegíteni?" Bodóné örömmel elégítette ki ezeket a kívánságokat, mert azok a Eredmények az Erőműben (Tudósítónktól'.) A Szegedi Erőműben az ünnepi röpgyülésen az l-es számú kazán rostélyszerelő brigádja megerősítette vál­lalását: átlagosan 123 szá­zalékos teljesítményt érnek el- A brigád ígéretét meg is tartotta és a májug 1 tiszteletére folyó műszak második napján három szá­zalékkal tcÜesítette túl .vál­lalását. A karbantartó lakatosok csoportja is lelkesen vcgzi a kazánok működéséhez szükséges gőzszelepek javi­lását. Hamarosan befejezik a kazánkormolásf is. M. Gy. Ma este tábortüzeket gyújtanak a DISZ-fiatalok Ma — május elseje, a világ dolgozóinak nagy ün­nepe előestéjén — fél nyolckor tábortüzek gyúlnak a város különböző részem. Ezeket a tábortüzeket a DISZ Városi Bizottsága rendezi. Mellettük a szegedi üzemek fiataljai állnak őrt. Három helyen lesz ilyen tábortűz. rA Beloiannisz téren — ahol a Textilművek fiataljai őrködnek —, az alsóvárosi Szabadság téren — itt a Szegedi Kenderfo­nógyár fiataljai vigyáznak — és a felsővárosi Uj téren — a Szegcdi Ruhagyár fiataljai segítségével. Az üze­mek fiataljai mellett a kultúresoportok is otf lesznek a tábortüzeknél és műsoraikkal szórakoztatják a fiatalokat. Egésznapos kultúrműsorok szórakoztatják a dolgozókat május elsején Május elsején reggel 6 óra­kor kezdődik a zenés ébresz­tő. A város összes zenekarai körsétájukon köszöntik az élenjáró dolgozókat. Majd fél 9-kor megkezdődik — né­hány perces ünnepélyes meg­nyitóval — az ünnepi felvo­nulás. Az üzemek élén ott haladnak a zenekarok, kö­zöttük a kultúresoportok, s ez a hatalmas, jókedvű, de fegyelmezett, örömét és aka­ratát kifejező tömeg hazánk hatalmának: a dolgozóknak az erejét mutatja meg. Mikor azután mindenki kiért már a ligetbe, Újszegedre, akkor kezdődik az igazi gondtalan szórakozás, a dolgozók szabad életének megünneplése. Dél­után 2 órától állandó kultúr­műsor lesz a szabadtéri szín­padon. Itt folytatódik az if­júság kulturális seregszem­léje, fellép a Konzervgyár, a Jutaárugyár, a Szegedi Ken­derfenógyár és a Szalámi­gyár tánccsoportja. Szerepel­nek a szegedi Nemzeti Szín­ház művészei is. A Közalkal­mazottak Szakszervezetének zenekara muzsikál. S míg itt kultúrműsor, a ligeti színpa­don sportszámok szórakoztat­ják a dolgozókat. De sport­versenyek, mérkőzések nem­csak itt: a Petőfi és a Texti­les pályán is láthatók, fél 3­tól. Az újszegedi uszodában pedig vízipólómérkőzés és úszóverseny lesz. Közben a gyerekeknek jó szórakozást nyújt a bábszínpad, melyet az MNDSZ állít föl a Vigadó mögött. Kint Újszegeden a szabadtéri színpadon hirdetik ki a seregszemle eredmé­nyeit is a verseny után es itt adják át a legjobb szereplők­nek a díjakat. munka javulását mutatták. S azután az ünnepi mű­szakban a jó munka nyomán kimagasló eredményük született; 89 esőkabát helyett 144 készült. Ezért a sikerért dalokkal köszöntötték a sza­lag dolgozóit az üzem veze­tői. Tegnap délben pedig a bölcsőde apróságai közül hárman táviratot nyújtottak át a szalag tagjainak és üd­vözölték őket azért a szép eredményért, amelyet az ün­nepi műszakban elértek. Május 1 küszöbén nemcsak teljesítették, hanem messze túlszárnyalták Ígéretüket a Bodó-szalag tagjai. Méltóan ünnepelnek! Nyolcadszor lelt élüzem a Kenderíonágyár A Szegedi Kenderfonó­gyárban a felszabadulási ver­senyben szép eredmények születtek. Az első negyedévi tervet értékben 103.1 százba lékra teljesítették. Az önkölt­séget a tervezetten túl 2.15 százalékkal csökkentették s termelékenyebb volt a munka. Az első negyedévben elért eredményekért a Szegedi Kenderfonógyár élüzem lett, — immár nyolcadszor. A fel­szabadulási verseny lendüle­tével új sikerek születtek a Kenderfonógyárban május 1 tiszteletére. Élüzemavató ünnepséget tartottak a iűtőház dolgozói A MÁV Szegedi Fűtőhá­zának dolgozói első alkalom­mal nyerték el az élüzem jel­vényt. Az élüzemavató ün­nepséget a Petőfi Kultúrott­honban lartotlák meg, csü­törtökön este. Hlaskovich Zoltán igazgatóhelyettes mondott ünnepi beszédet és méltatta az első negyed­évben elért eredményeket. A felszabadulási verseny­ben nagyszerűen dolgoztak a Szegedi Fülőházban és a többi között 2118 tonna sze­net is megtakarílottak. Ez­zel a megtakarított szénnel 15 napig közlekedtettek a mozdonyokat. A fűtőház dolgozóit kö­szöntötte Kiss Károly, a vasúlpolitikai osztály tit­kárságának vezetője és Nagy Gyula, a Vasútas Szakszer­vezetek területi bizottsága és elnöksége részéről. Az egyes szolgálati ágak dol­gozói táviratban üdvözöl­ték a Fűtőház dolgozóit. Ezután 27 dolgozó kapott pénzjulalmat, összesen 7700 forintot. Sztahánovista ok­levelet 12 dolgozó kapóit, hárman „Kiváló Dolgozó", ketten pedig a „Szakma Ki­váló Dolgozója" jelvényt vették át. Négy dolgozó pe­dig jó munkájáért ingye­nes üdülőjegyet kapott. Utána közös vacsora kö­vetkezeti, majd jó hangu­latban szórakoztak, ünne­peltek a fűtőház dolgozói­Az elmaradás megszüntetéséért dolgoznak a Cipőgyárban A Szegedi Cipőgyárban a felszabadulási verseny ered­ményei május l-re készülve tovább fokozódtak. A munka ünnepének tiszteletére a gyár minden üzemrészének dolgo­zói vállalták, hogy az első ne­gyedévben keletkezett el­maradással növekedett ha­vi tervüket teljesitik. Az eddigi eredmények is mu­tatják, hogy ez a vállalás szépen halad a megvalósu­lás felé. Az ünnepi műszak első nap­jaiban a napi tervet 127.2 százalékra teljesítették. Leg­jobb eredményt ért el a hó­nap minden napján az aljár zó és a kikészítő üzemrész Petőfi-műszakja. Május l-re készülve elér­ték, hogy a félcipőt és a szan­dált egyszerre gyárthatják. A hónap elején voltak prob­lémák, de ezek megoldása után a hónap közepétől fejlő­dés tapasztalható. Ez meg­látszik a munka mennyisé­génél és minőségénél. A hó­nap elején 12.6 százalékkal a tervezett alatt készültek első osztályú minőségű cipők. Április 26-án inár 14.4 szá­zalékkal gyártottak több első osztályú cipőt a terve­zettnél. A versenyben egyre több kiemelkedő teljesítmény szü­letik. Botos István felsőbőr­szabász sztahánovista, kiváló dolgozó 157 százalékot értei. Varga Mihályné - bélelő 209, Nyári Imre csákózó 230, Csejtei Pálné kikészítő 144 százalékos eredményével kö­szönti május elsejét. II Béhe-Világlanács titkárságának közleménye Bécs (TASZSZ). A Béke­Világtanács titkársága az alábbi közleményt bocsátotta ki: Az osztrák államszerződés­nek rövidesen várható meg­kötése újabb bizonyítéka annak, hogy a tárgyalások elve helytálló. A Béke-Világtanács min­dig védelmezte ezt az elvet, mint a nagy nemzetközi problémák békés rendezésé­nek hatásos módját. Már a Béke-Világtanács által össze­hívott 1952. évi békekongresz­szus követelte, hogy tartsa­nak négyhatalmi tanácsko­zást az osztrák államszerző­dés megkötésére. A népieknek ez a békekongresszusa ki­emelte, hogy támogat min­den olyan erőfeszítést, amely e tárgyalások gyors megvaló­sítását célozza és biztosítja az osztrák népnek a megszál­lás megszüntetésével együtt a demokratikus jogokat, vala­mint országának függetlensé­gét. Ma örömmel fogadjuk az Osztrák Köztársaságnak azt a határozatát, hogy nem lép be semmiféle katonai szövet­ségbe és nem engedik meg katonai támaszpontok létesí­tését Ausztriában. Ez a dön­tés nagy hozzájárulást jelent az európai békéhez. Az osztrák államszerződés megkötése a népek békehar­cának újabb győzelmét je­lenti. Azokat a tárgyalásokat, amelyeket a közlemény és az osztrák nép kívánságának megfelelően a négy nagyha­talom képviselői a moszkvai megbeszélések eredménye­ként a közeljövőben újból folytatnak, minél hamarabb sikernek kell koronáznia. A Béke-Világtanács Titkársága

Next

/
Oldalképek
Tartalom