Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-24 / 70. szám
UaClORlUR, 1855. MÁRCIUS 84. DELMBGVJiRORSZaC Tavaszi munkák a szegedi járásban Rt a tavasz. Sokan — bátran mondhatjuk — mindannyian vártuk. Ha városben örömmel fogadjuk a napfényes, meleg Időt — a falvak népe talán mégannyira várta. Szántóvető ember életében az újból és újból beköszöntő tavasz a munka kezdetét, az új kenyérért való harc megindulását jelenti Amerre a szem ellát, éled a határ. A szegedi járás községeiben is megkezdődött a tavaszi munka, Zöldéi a tavaszi búza Nagy az öröm a kisteleki Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Csiszár Sándor elnök szövetkezetének olyan sikeréről számol be, amilyennel kevesen dicsekedhetnek nemcsak a környékben, hanem az országban is. A szövetkezet mindig arról volt híres, hogy elsőnek vetette el a kenyérgabonát. Igaz, sok törődés, fáradozás volt vele, de megérte, mert most, amikor máshol még vetnek vagy csak készülnek a vetésre, náluk a február első felében elvetett tavaszbúza kibújt a földből. Szép zöld, sűrűkelésű, gyökérzete erős — sok jó fehérkenyér lesz belőle. Száz csokor Ibolya 'A kübekházi Sarló és Kalapács TSZ melegágyaiban serény munka folyik: csokrozzák az ibolyákat, amelyekkel sok-sok Sándort és Józsefet örvendeztettek meg a múlt héten. Most a napfény hatására még gyorsabban fejlődnek a kis virágok. Tegnap nem kevesebb mint száz csokor ibolyát küldtek be Szegedre a kübekházi termelőszövetkezet asszonyai. Egy fögépAsz A|itAoa A homokos földeken fél méter mélyen szántanak a traktorok Tanács Lajosnak, a pusztamérges! gépállomás főgépésze által szerkesztett ekékkel. Tanács Lajos az egyes ekék kormánylemezert ötletesen húsz centivel megtoldotta, s így most gyümölcsösök alá ls tudnak szántani. Eddig csaknem 800 holdat műveltek már meg a pusztamérgest határban, ahová a pusztító szelektől védő erdőt és gyümölcsfákat telepítenek. A pusztamérgesi főgépész újítását a sándorfalvi gépállomás traktorosai is sikeresen alkalmazzák, A „rózsás" termelőszövetkezetben 300 000 szál szemetgyönyörködteető, meggypiros rózsát szállított tavaly a szöregi Vörös Rózsa Termelőszövetkezet a fővárosba és az ország más tájaira. Most a szövetkezet faiskolájában dolgoznak a kertészek. Háromezer gyümölcsfát küldtek a bánkúti állami gazdaságba s most további tízezer csemetét csomagolnak. Pár nap múlva megkezdődik a munka a rózsakertben is: nyitják a téli álmukat alvó rózsákat. Ezer to]ás, 300 kg baromfi A sok munka mellett nem feledkeznek meg a dolgozó parasztok az állam iránti kötelezettségükről sem. Deszk községben a Központi Vezetőség határozata óta meggyorsult a begyűjtés. A deszkiek az idén a falu földművesszövetkezeti boltjában huszonkét répavágót és morzsolót, negyven tűzhelyet, húsz kerékpárt, összesen mintegy ötvenezer forint értékű mezőgazdasági kisgépet vásároltak. Hogy továbbra is ilyen gazdag választékkal láthassa el az ipar, a város ezt a falut, ehhez az szükséges, hogy megszívleljék a Központi Vezetőség határozatait. A begyűjtési hivatal számadatai azt bizonyítják, hogy a deszkiek megértették a párt szavát. Március hónapban a hétszázötven beadásra kötelezett dolgozó paraszt közül több mint háromszázan teljesítettek valamilyen cikkből beadást. Deszk község dolgozó parasztjai negyedéin tervükön felül több mint ezer tojást és háromszáz kiló baromfit vittek már a begyűjtőhelyre. Tóth Béla Hármas jubileum a színházban Hármas jubileuma lesz a hét végén a Nemzeti Színháznak. Pénteken este 1 órakor mutatják be ötvenedszer a Csárdáskirálynőt ünnepi előadás keretében. Az eddigi 49 előadás alatt rengetegen tekintették meg a darabot a szegedi üzemek és vállalatok dolgozói, a város értelmisége és a környező falvak lakosai közül. Ugyancsak pénteken mutatják be ötvenedszer Ben Jonson Volpone című vígjátékát este 7 órakor a Kamaraszínházban finnepl előadás keretében. Ezzel a darabbal nyílott meg a Kamaraszínház kapuja a szegedi közönség előtt, így tehát a Volpone jubileuma egyúttal a Kamaraszínházé is. A harmadik jubileum vasárnap délután 3 órakor lesz a Nemzeti Színházban. Ekkor játsszák ötvenedszer — ünnepi előadás keretében — a János vitézt. Az ünnepi előadásokra jegyek a színház pénztáránál még válthatók. Felderíté úton a Hungáriában H délutáni kártyaesaták titkai PlGtlSZTilCSUllT — ülepedi OletmeÜ Jiindái eíSadáaa — "I QOQ-ben egy addig ismeretlen olasz zeneszerző, Mascagni Parasztbecsület című operája Rómából elindulva hónapok alatt világhírnévhez érkezett el, s azóta is az operairodalom legnépszerűbb darabjai közé tartozik. A Parasztbecsület előadásának Szegeden évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. Több mint húsz évvel ezelőtt a szerző személyes vezényletével hangzott el a szabadtéri játékokon,Mascagni műve az operairodalom verista irányzatának képviselője. Ez az irányzat a mindennapi élet ábrázolásának reálista célkitűzéseitől hamar eljutott a századvég szenzációra éhes polgári közönségét kiszolgálva a szélsőséges naturalizmus határáig. A Parasztbecsületet is csak egy hajszál választja el az emberi szenvedélyek szélsőségekbe vezető felnagyítástól, éppen ezért nagy gondot jelent az előadás beállítása, mert amellett, hogy szenvedélyesen kell kibontakoztatnia az emberi érzésvilágot, mértéktartóan meg kell maradnia a realista ábrázolási eszközök mellett. A?. előadás ebből a szempontból a bemutató óta örvendetesen fejlődik, egyes szélsőséges túlzások után mind harmónikusabbá válik. Megyesi Pál rendezői munkáját a legapróbb részletekre kiterjedő tudatos tervszerűség, a zene értelmébe ' való behatolás, a szereplők mozgatásának, a zene szelleméből való kibontása — alapjában tehát az operai rendezés alapvetően helyes elvei jellemzik. Kérdés azonban, hogy a zenei felépítés mindig átváltható-e külső mozgássá, nem tereli-e el a figyelmet a lélek belső buUájBzásW nak ábrázolásáról? A bemutatón még túl nagy jelentőséget tulajdonítottak a szélsőségesen ható külső kifejezőeszközöknek (szándékolt mozgalmasság), az utóbbi előadásokon a mű érlelődése a külső és belső kifejező eszközök hatását kiegyensúlyozottabbá tette. C antuzza szerepét a bemutatón Moldován Stefánia énekelte. Szárnyaló, kifejező erővel teli hangja szerepének drámai oldalát hatásosan érzékeltette, a szerep lírai tartalmának kivetítése emellett azonban kissé homályban maradt. Színészi játéka meggyőző, energikus, hangja azonban nem minden fekvésben zeng eléggé telten. Santuzza szerepében fellépett Papp Júlia is, kinek ez már régi, sok megérdemelt sikert aratott alakítása. Játékának sokszínűsége, gazdag, árnyalatokban zengő hangjával öszszefonódva a gyűlöletében is szerelemmel lángoló Santuzza megragadó alakját vitte színpadra. Megyesi Pál Turiddu szerepét zeneileg a legdrámaibb hőfokon vetí— Mondják elvtársak, maguk nem járnak a Hungáriába! őszinte ember vagyok, s megmondom: bizony, nagyon ritkán. — Ez baj! így nem is tudnak az ott történtekről. — Mi történik ott! — Nézzék meg — mondja a telefonhívó 8 leteszi a kagylót, ránk bízza a rejtély felderílését. Hoszgzas tanakodás után szakítunk eddigi tartózkodásunkkal, egyszerre hárman is felkerekedünk, hogy meglátogassuk a Hungária éttermet úgy délután 5 óra körül. Három szimpla fekole mellett szemléljük a cserépkályha és a billiárd asztal környékét — a kártyásokat. Az első pillanatra eget rengető dolgot nem látunk. Természetesnek tartjuk, hogy szórakozni vágyó emberek munkaidő után itt töliik a délutánt, este pedig annak Tendje-módja szerint hazamennek a családhoz. De álljunk meg egy pillanatra! Vegyük szemügyre az asztalkörüli társaságot. Ismerős arcok, jellegzetes figurák akadnak közöttük. Vörös, lelógó harcsabajuszú ember. Ki is ez! A volt bőrkereskedő, vitéz Csetneki. Kövér, ovális arc, hetvenkedő tekintet. Ez pedig örlei György volt vaskereskedő, önkéntelenül is arra gondol ilyenkor a szegedi bennszülött, milyen jól megfér most egymás mellet; a két régi rivális, örlei és vitéz Csetneki. A következő két ember Ábrahám Szilveszter és Ábrahám József. — Ugyan kérem — szólhatna valaki közbe — ez „Mirzsi" Veszter és „Mirzsi" Jóska, volt paprikamalomtulajdonosok. Folt hátán folt, tömött zseb, égnek álló tüskefrizura ... Ugye ráismernek! Ő az. Becsei József, a volt szegedi virilista. Számos történetet mesélnek róla a Hungáriában lévő kártyások és kibicek egyaránt. Azt mondják, sokszor vesztett. Ha nem volt pénze, eladta a nadrágját, kabátját, cipőjét, hogy tovább játszhasson. Mezítláb, majdnem pőre-purdén ment haza. Nyáron paprikával a zsebében jött, télen tojással. Ha elfogy a pénze, ezekkel fizet. Ugy mondják, nemrég felesége tüzes vasalóját lopta el, s eladta az ócskapiacon, csakhogy kártyázhasson. Kár azonban ennyit törődni ezzel az egy „virilistával", amikor ilt van még a iöbbi: Dóczy, a volt likőrgyáros, Csikós, a volt fűszerkereskedő ... Es a tette elénk, jellem megformálásában azonban nem éreztük hitelesnek a szicíliai parasztlegény alakját . Az öntudatos rátartiság már-már íölényességgé, a viharzó szenvedély már-már nyerseséggé fokozódik. A későbbi előadások ebből a szempontból is mértéktartóbb magatartást tükröznek. Lola szerepében előnyösen érvényesültek Turján Vilma énekesi és színészi képességei. Alfio, a fuvaros szerepében a bemutatón Halmi Imrét láttuk. Megjelenésével erőteljesen zengő hangjával robosztus egyéniséget alakít. Turidduval szemben nála inkább csak a testi erő fölényét éreztük. Szabady István kiforrattabb, egyszerűbb eszközökkel — egyéniségben és jellemben is felette áll ellenfelének, kettőjük harca már a késpárbaj előtt eldőlt. Komoly figyelmet igéiyel Komlóssi Erzsi, Lucia asszony szerepében. Fiatalos szépségét nehéz úgy elváltoztatni, hogy hihető öregasszony legyen belőle, erőltetett darabossága, morcossága sem hathat mindig természetes erővel, de nem egy pillanatban tanújelét adja kibontakozó színészi tehetségén Hangját máris kitűnő érzékkel állítja a hangulatos érzelmek kifejezésének szolgálatába. kocsmárosok hada, akik közül egynéhány még mindig üzletvezető vagy csapos a Vendéglátóipari Vállalatnál. A közönség arról ismeri őket, hogy féldeci helyett ncgy centet mérnek, vízzel házasítják a bort — egyszóval könnyen szerzik a pénzt, mert pénztáros híján egyikük, másikuk eladó és pénzbeszedő egyszemélyben. Nem lenne azonban teljes a kép, ha csak a „virilistákról" szólnánk és nem említenénk meg Kádár Ferenc cipészt, a négycsaládos Mák Ernőt, Nagy Ferenc papucsost, vagy Simák Lászlót, a Vízgazdálkodástól — akik nem virilislák, hanem dolgozó emberek, s akiknek keresete igen sokszor itt, a Hungária étteremben csúszik át a volt virilisták zsebébe, ök a notórius vésztők a számialan betévedt, kártyát kedvelő munkásember közöttNézzük most már közelebbről, mi történik az asztaloknál. Bár csak ketten kárlyáznak egy asztalnál — így kívánja meg a játék, a kaszinórömi — mégis tízen-tizenketten ülik és állják körül a játékosokat — kibicelnek. Sok kibic szájában lelógó, kialudt cigarettavég díszeleg. Egyikünk nagy együgyűen, zsebébe nyúl, hogy udvariasan tüzet adjon. — Köszönöm, nem kérem 1— hangzik az elutasító válasz. Félszemiinkkel most már a kártyajárás; figyeljük, a másikkal pedig kutatjuk, miért tartanak ezek a kibicek szájukban kialudt cigarettavéget. Most várattanul hármai mozdul az egyik kibic szájában a cigaretta. A vele szembenülő játékos semmitmondóan odapillant és nyugodtan továbbjátszik. A lapállás: három terc van a kibic előtt ülő kezében. Hasonló megfigyeléseink sora folytatódik, e egyre inkább a hamiskártyázás irányába mutat. Egy parti 38—40 forintba kerül. Nagy Ferenc papucsos például rövid negyed óra alatt „megszabadult" nyolcvan forinttól, elvesztette egész napi keresetét. Menjünk tovább egy másik asztalhoz. Itt is hasonló a helyzet. De úgy látszik, itt. va11 e*y becsületes ember is. — Kérem — mondja, miközben szódavizet rendel a pincértől és az egyik kártyázéra mutat — ne engedje, hogy játsszon. Látja, hogy részeg, hisz mindenét elveszti. A Parasztbecsület lezárt egészet alkotó kórusszámai szép feladatot rónak a kórusra is. A Székelyfonóval szemben ezek a számok melódiai gazdagságuk mellett lényegesen egyszerűbb, szokványos operaszerű kórus részletek, így megoldásuk a színház jelenlegi kórus létszámának sem okozott nagyobb nehézséget. Az opera egyik legnépszerűbb számának, a húsvéti kórusnak előadása méltán aratott nagy sikert. Itt is ki kell emelni a kórus tagjainak nagy ügyszeretetét, lelkes hozzáállását az énekes és színészi fel idatok megoldásában. zenekar a Parasztbecsületben is az előadás fő erőssége volt. Rubányi Vilmos karnagy tempóvételeiben a szerző eredeti elgondolásait követte, a drámai légkört nem a tempó mértéktelen fokozásávci, hanem a belső feszültség áramán.ik növelésével teremtette meg. Nagy tapsot kapott a híres Intermezzó, mely a drámai fordulópontot rendkívül megkapó hangulatokban illusztrálta. Sándor Sándor díszlete jól érzékeltette a szabad tér levegősségét, az olasz táj ódon hangulatát, a tenger és az ég örök kékségét. Erdős Jánns i 'y , . „, ÉR III HE 4 ytm L isjfe tRil • ft % „ • K .. WmímmL-fc:; • % % Jr yyít Á •, ÓBittóíjEl • • : 1 i ÉS 3 y i Hl H — Ne játsszon, ha részeg.,, ~ felel flegmán a pincér. Később megludjuk, hogy a volt virilisták, azok, akik előtt büdös volt a munkásszag, most udvarolnak, lepertusodnak a munkásokkal, csakhogy rábirják a kártyázásra, csakhogy kifoszthassák őket. Ea mondjuk meg őszinAén, sokszor sikerül is ez, hisz a kártya őrültjei — ha gzabad a saját nevükön mondani — mindent feltesznek egy lapra. A kibicek sem érdektelenül nézik a játékot, ök egymással fogadnak a nyerésre, vagy a vesztésre. A pénzt a széket borító párna alá dugják. 40, vagy 60 forintot — mikor mennyi a tét. Mák Ernó például 40 foi irrtot tett a párna alá, Pénze máshoz vándorolt, nem hozzá hasonló emberhez, hanem az egyik italbolt mostani vezetőjéhez, egy régi kocsmároshoz. Megtörténik az is, hogy az asztalnál ülő két kártyázó közös pénzbői játszik. Mindig az nyer, akinek éppen kell, hogy csendes társuk, a kibic, akinek fogadásait hallják, soha ne veszítsen. Az áldozatnak bizony kártyát sem kell itt a kezébe fognia, rakhatja sorban a széket borító párna alá a pénzt. Nyerni soha nem nyer, mindig csak veszít sokszor egy délután 2—300 forintot. A beavatatlan kibic, az idegen nem tudja, hogy az asztalnál ülő két kártyázó és az egyik kibic öszszetartozik. Mi is akkor tudjuk ezt meg, amikor a partik befejezése után, távozáskor hárman osztozkodtak a nyert pénzen: a két kártyázó és az egyik „nagy szerencsének" örvendő kibic. Harmadik látogatásunk alkalmával a pincérek felfedik kilétünket s gyorsan az asztalokhoz rohannak. — Mondtam már, ne játsszanak pénzre, hisz ellenőrzés van — kiáltják és sebesen elkapják a játékosok elől a kártyát. Látogatásunk során megtudtuk, hogy Brunner Péter notórius munkakerülőt Havalecz Istvánné, a Hungária Vendéglátó Vállalat vezetője eltiltotta a kártyától, mert SZÁZ forintokban játszott. A kártyások, élükön a volt virilistákkal felkeresték Havalecz Istvánnét és „amnesztiát" kértek Brunner Péter számára. Ezt azonban nem kapták meg. Nagyon csodálkozunk azon, hogy az ellenőrző közegek, a rendőrök, akik nap mint nap bejárnak a Hungária étterembe, még mindig nem leplezték le a hamiskártyásokat, a Mirzsieket, Brunner Pétert, Becsei Józsefet, örlei Györgyöt, vitéz Csetnekit, Dóczy likőrgyárost és a volt vendéglősök hadát, akik még ma is könnyen szerzik a pénzt, legtöbbször hamiskártyázás révén. Tűrhetetlen az is, hogy a Hungária étterem lassan valamilyen lebújhoz kezd hasonlítani. Máshol is kártyáznak az országban, de lebujok kivételével — sehol nem állják körül tízen-tizenöten a KárJ tyázókat, nem folyik ilyen alattomos hazárdjáték. Jó lenne, ha végre-valahára rendet teremtenének az illetékesek ezen a különös kártyafronton, I i — eg — er— Vasárnap magyar—szovjet filmdal-est lesz az újszegedi kultúrotthonban A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából a November 7. kultúrotthon, az újszegedi MSZT és az MNDSZ március 27-én, vasárnap este fél 7 órai kezdettel magyar— szovjet filmdal-estet rendez. Közreműködik Moldován Stefánia, Katona András, Kovács Gyula, a szegedi Nemzeti Színház művészei, a városi bnlétl iskola növendékei és a Szegedi Jutaárugyár lánccsoportja. Magyar és szovjc; dalokat énekelnek a Szibériai rapszódia, a Déryné, a Vidám vásár, a 2x2 néha 5, a Vidám fickók, a Filmcsillag és még más közkedvelt filmekből. A városi balettiskola növendékei és a Szegedi Jutaárugyár tánccsoportja mawar, orosz és román népi táncokkal sze•epel. Az előadáson Kovács Gyula onferál. Műsor után tánc. Moldován Stefánia Santucca és Halmi Imre Alíio szerepében .urján Vilma Lola, Moldován Stefánia Santucca cs Megyesi Pál Turiddu szerepében — A Szegedi Kiskereskedelmi | Vállalat dolgozói a felszabadulási versenyben teljesítették első neI gyedévi áruforgalmi tervüket,