Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

DCLMQGTSRORSZBG CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS S. A Német Kommunista Párt jogi megbízottja le(ep<ezle a Karisruhei terrorper igazi hátterét Berlin (MTI) A karlsruhed úgynevezett alkotmánybíróság újra megkezdte a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását és áttért az Adenauer-kormány által benyújtott -bizonyító anyag- vizsgálatára. Kroger egyetemi tanár, a Kommunista Párt jogi képviselője, ezzel kapcsolatos íelszólalásában rámutatott, hogy a bonni kormány azért akarja betiltani a Német Kommunista I'ártot, mert a párt útjában áll a párizsi szerződések megvalósításában. A bonni kormány — hangsúlyozta Kroger tanár — 1951-ben azért tett javaslatot a Kommunista Párt betiltására, mert akkor az imperialista államok külügyminisztereinek New Yorkban tartott értekezlete Nyugat-Néimetország újrafelíegyvc-rzését követelte. Az Adenauer-kormány 1951 november 23-án nyújtotta be a Kommunista Párt betiltására vonatkozó Indítványát az alkotmánybírósághoz. Ezt azután tette, hogy a Német Kommunista Párt a bonni parlament 1951 november 15-i ülésén javasolta, hogy a szövetségi gyűlés kötelezze Adenaucrt az úgynevezett keretszerződés Ismertetésére éj tiltsa meg a kormánynak e szerződés aláírását. Éppen Ilyen jellemző megáTlap(lásra jutunk, ha egybevetjük a Kommunista Párt elleni per 1954 novemberébon megkezdett tárgyalásának kísérő tüneteit, A párizsi militarista egyezményeket 1954 október 23-án írták alá és egy hónappal később megkezdődött a Kommunista Párt betiltását célzó bírósági eljárás. E nyilvánvaló öszszeíüggések feltárása után senki sem vonhatja kétségbe, hogy az Adenauer-kormány ennek a tervnek segítségével akarja elhallgattatni a Német Kommunista Pártot, azt a pártot, amely megalkuvás nékül küzd a német militaristák újrafelfegyverzése, Németország kettéosztott® •ágának állandósítása. Adenauer egész politikája ellen. * E megállapítás helyességének * a bonni kormány újabb bizonyítékát szolgáltatta azzal, hogy az utóbbi időben egyre élesebben fenyegeti a párizsi szerződések megvalósítása ellen fellépő Szociáldemokrata Pártot és a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetséget is. Mindez világosan bebizonyítja, hogy ennek a pernek semmi köze •incs a törvényhez és az alkotmányhoz. Politikai per ez, amelynek során a hatalom birtokában lévő bonni kormányéi akarja hallgattatni Nyugat-Németország legbátrabb és legkövetkezetesebb ellenzéki pártJát, a Német Kommunista Pártot. Ez a per éppen ezért ellentétben áll a politikai szabadságjogokat biztosító alkotmányos előírásokkal — mondotta a Kommunista Párt jogi képviselője. Köprülü török külügyminiszter nyilatkozata a szovjet — török viszonyról Ankara (TASZSZ) Az AFP ankarai jelentése szerint Faud Köprülü török külügyminiszter a külügyi költségvetési vitában mondott beszédében megemlítette V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa legutóbbi ülésszakán Törökországra vonatkozóan tett kijelentéseit. Mint ismeretes, V. M. Molotov beszámolója kiemelte, hogy a Szovjetunió lépéseket tett a kapcsolatok megjavítására Törökországgal, de a török hatóságok továbbra is olyan álláspontot foglalnak el. amely nem felel meg az egészséges jószomszédi kapcsolatoknak, hanem országuk területét, valamint a partmenti tüzeket külföldi, különösen pedig amerikai fegyveres erök gyakorlatainak színterévé változtatják. Köprülü beismerte beszédében, hogy Törökország kapcsolatai a Szovjetunióval „kívánni valót hagynak hátra". Ugyanakkor azonban hozzáfűzte, hoev a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok megjavítása állítólag nem Törökországtól függ. Ezzel egyidejűleg Köprülü kijelentette: „Nem lehet tőlünk elvárni, hogy a szabad világ biztonságát figyelmen kívül hagyva cselekedjünk", Zképpert megmutatta, hogy Törökország külpolitikáját az északatlanti tömb érdekei irányítják. E tömb szervezői a Közel-Kelet népeinek biztonságát veszélyeztetve, háborús készülődéseik színterévé teszik Tőrökországot. „Atombctőroku radioaktív ólomtéglákat loptak a Chatillon-erődből Párizs (MTI) -Atombetörők- bandája hatolt be hétfőn délben a Párizs közelében lévő Chatillon erődbe, ahol az annakidején Joliot Curie létesített atommáglya működik. A betörők fényes nappal kibontották az erőd falát behatoltak abba a helyiségbe, ahol az atommáglya van, és ellopták az atommáglya előtt lévő 208 ólomtéglát. Az ólomtéglákat, amelyeknek súlya együttvéve körülbelül egy tonna, a falon át dobálták ki társaiknak s gépkocsin szállították el. Az -atombetörés- híre nagy riadalmat keltett mert az ellopott ólomtéglák rádióaktívak, és kisugárzásuk nagy szerencsétlenséget okozhat, A francia Köztársasági Tanács március 22-re, a bonni Szövetségi Tanács március 18-ra tűzte ki a párizsi egyezmények vitáját Párizs (MTI) A Köztársasági Tanács pártcsoportelnökeinek értekezlete elvben március 22-re tűzte ki a párizsi szerződések megvitatását. A pártcsoport elnökök értekezlete kedden, Faure miniszterelnök jelenlétében, három napot irányzott elő a Köztársasági Tanács vitájára. Az Humanité ezzel összefüggésben megállapítja: — A kormány azt követeli a köztársasági tanácstól, hogy -galoppban® vitassa meg a párizsi szerződéseket. A Wehrmacht hívei annyira türelmetlenek, hogy Franciaországban és külföldön már nem is igyekeznek titkolni, milyen nyomást gyakorolnak a francia kormányra — állapítja meg a lap, az angol nagykövetnek és az amerikai ügyvivőnek Faure miniszterelnöknél tett látogatására célozva. — A fenyegetés egyre határozottabb formát ölt — folytatja az Humanité. — A béke híveinek számolniok kell ezzel, és erőfeszítéseik megkettőzésével kell válaszolniok rá. ! Berlin (MTI) A nyugatnémet tartományok (képviselőiből álló Szövetségi Tanács Adenauer kérésére március 18-ára tűzte ki a párizsi szerződések vitáját. Adenauer a francia köztársasági tanács március 22-én kezdődő ratifikációs vitája előtt tető alá akarja hozni a militarista szerződéseket. Churchill beszédet mondott az angol alsóház keddi ülésén London (MTI) Churchill angol miniszterelnök kedden megnyitotta az alsóházban a katonai költségvetéssel foglalkozó vitát. A miniszterelnök bejelentette, hogy Nagy-Britannia megkezdte a hidrogénbomba gyártását.. Churchill szemenszedett rágalmakkal, szovjetellenes kirohanásokkal próbálta indokolni az „erőpolitika", a fokozott fegyverkezési hajsza szükségeseégét, Amellett kardoskodott, hogy Angliának mind a thermonukleáris fegyverek, mind a hagyományos fegyverek terén továbbra is nagy erőre kell szert tennie. A francia nemzetgyűlés kedden este megszavazta az ideiglenes hiteleket Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén a kormány által kért ideiglenes hiteleket a többség megszavazta a végleges költségvetés elfogadásáig. Joinville tábornok, kommunista képviselő kijelentette: — A kormány politikája eleve a revansra éhes Wehrmacht hoz kapcsol bennünket és sorsunkat a Pentagon akaratára bízza, Külpolitikai krónika Az érem másik oldala rA finn parlament decemberben határozatot fogadott el új kitüntetés alapításáról. Emlékéremmel tüntetik ki azokat a finn állampolgárokat, akik „az 1911—45. évi háború alatt munkájukkal, vagy más módon hozzájárultak az ország védelméhez". Köztudomású azonban, hogy Finnország két háborúban vett részt ezekben az években: 1941 júniusától 1944 szeptemberéig a hitlerista Németország oldalán a Szovjetunió ellen, 1944 szeptemberétől 1945 áprilisáig pedig a Szovjetunió oldalán a hitlerista Németország ellen harcolt. Az clsö — a Szovjetunió elleni — háború azért emlékezetes, mert a finnek akkor Finnország nemzeti érdekeivel ellentétes idegen érdekekért, a hitlerista agresszorok terveinek megvalósításáért harcoltak. Ezért szó sem lehet arról, hogy az 1941—44. évi háború „védelmi" jellegű lett volna. Amikor a finn kormány 1947-ben aláirta a békeszerződést, egyértelműen elitélte a szovjetellenes háborút, elismerte, hogy „ezért Finnországol is terheli felelősség". A háború kirobbantásában bűnös finn államférfiakat finn bíróság elé állították, s elitélték 6ket, mint háborús bűnösöket. Az 1944—45. évi háború szögesen ellentétes jellegű volt. rA finn hadsereg 1944—45-ben országa nemzeti függetlenségét védelmezte, amikor hadmüveleteket folytatott az Észak-Finnországot megszálló német-fasiszta csapatol: ellen. Ezt a két háborút egy kalap alá venni — legalábbis otrombaság. Ezzel a lelkiismeretlen módszerrel láthatóan az 1941—44. évi háborúra is ki akarják terjeszteni az 1944—45. évi háború hazafias jellegét, hogy ezzel igazolják Finnország reakciós köreit, amelyek szovjetellenes háborús kalandba sodorták az országot. Tökéletesen igaza van egyes finn lapoknak, amelyek megállapítják, hogy ez az emlékérem nem járulhat hozzá a szovjetfinn baráti kapcsolatok erősítéséhez. A finn parlament sok tagját éppen ez késztette arra, hogy az új emlékérem megalapítása ellen szavazzon. Jelentéktelen szótöbbséggel fogadták el a határozatot. 200 képviselő közül 112 szavazott igennel. Nemmel szavazott a Finn Nép Demokratikus Uniójának egész parlamenti csoportja, továbbá négy szociáldemokrata képviselő. 13 szociáldemokrata képviselő és a svéd néppárt egy képviselője tartózkodott a szavazástól. Sok képviselő meg sem jelent. A finn sajtó is tartózkodóan fogadta az ú.i emlékérem alapítását. A lapok csak rövid közleményben emlékeztek meg erről. Túlságosan szembetűnő, hogy az új emlékérem másik oldala sa jetetlenes jellegű. i Rövid külpolitikai hírek Szófia (TASZSZ) A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége március elsején elfogadta a Bolgár Népköztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy szüntessék meg a hadiállapotot Németországgal és létesüljenek békés kapcsolatok Bulgária és Németország között A nemzetgyűlés elnöksége megfelelő törvényerejű rendeletet adott ki, , „ • Peking (TASZSZ). Á tienesini népbíróság ítéletet hirdetett kínai területre átdobott 12 amerikai—csangkajsekista kém üevében. Az idegen kémszolgálatok ügynökei közül hármat halálra, hatot pedig különböző időtartamú börtönbüntetésre ítéltek. • Párizs (TASZSZ) Mint az AFP ankarai tudósítója jelenti, február 28-án Ankarában megnyílt Törökország, Görögország és Jugoszlávia, vagyis a balkáni tömb tagállamai külügyminisztereinek értekezlete. London (TASZSZ) Az ENSZ leszerelési albizottsága március elsején Lodgenale, az Egyesült Államok képviselőjének elnökletével ülést tartott. Az ülésen folytatták a megbeszéléseket. A következő ülést március 3-án tartják, • (MTI) Dulles amerikai külügymii niszter kedden Szaigonban megbeszélést folytatott Ngo Dinh Diem dél-vietnami miniszterelnökkel. Az AP jelentése szerint Dulles és Ngo Dinh Diem megvizsgálta „a vietnami hadsereg teljes függetlenségének" kérdését is, vagyis azt, hogyan szoríthatják kl az amerikaiak francia versenytársaikat dél-vietnami pozícióikból. Kairó (TASZSZ) A kairói rádió közlése szerint Haszán Emir jemeni miniszterelnök, aki jelenleg Kairóban tartózkodik, nyilatkozatában ismertette kormánya véleményét arról az egyiptomi javaslatról, hogy hozzák létre az arab országok szövetségét Irak kizárásával. E javaslat értelmében összehangolnák az arab országok külpolitikáját, gazdasági életét, pénzügyeit, közös parancsnokság alá helyeznék az arab országok fegyveres erőit. A jemeni miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya jóindulatúan fogadja e javaslatot. A brit nemzetközösségi értekezlet és az ázsiai események Jolontös nemzetközi esemény színhelye volt pár héttel ezelőtt London, az angol főváros. Január 31. és február 8. között ugyanis itt tartotta üléseit a brit nemzetközösség — angol nevén: Commonwealth, kiejtve: Kamanvelsz — miniszterelnökeinek értekezlete. Brit nemzetközösség! Az angol érdekeltséget képező területek e szépenhangzó elnevezése csupán az utóbbi években vált általánosan használttá, amikoris az angol kormány elhatározta, hogy az uralma és fennhatósága alatt álló területek hivatalos elnevezését az addigi, kevésbé népszerű -brit birodalomhelyett -brit nemzetközösség—re fogja változtatni. A brit nemzetközösség tehát magában foglalja az összes angol dominiumokat, mandátumos területeket és gyarmatokat. általában azonban csak a dominiumokat értjük alatta, tehát azokat az országokat, amelyek mindegyike korábban angol gyarmat volt, jelenleg azonban jogilag önálló. Mindegyik dominiumnak saját parlamentje és kormánya van, diplomáciai kapcsolatokat tart fenn és szerződéseket köt más államokkal. Ténylegesen azonban egyikük sem önálló, mert különféle gazdasági szerződések Angliához kötik őket. Hé* Myon domínium van: Kanada, Ausztrália, Üj-Zéland, Dél-Afrika, India, Pakisztán és Ceylon. Az első négy már a második világháborút megelőzően is domínium volt, India, Pakisztán és Ceylon viszont csak a második világháború után nyerték el ezt a -rangot-. Anglia, a dominiumok, az angol mandútumos területek és a gyarmatok együttes kiterjedése 33 millió négyzetkilométer, tehát a Föld 149 millió négyzetkilométernyi területének csaknem egynegyede. Lakóinak száma mintegy ötszázötven millió. Szóval, Anglia és a hét dominium miniszterelnöke ez év elején is — mint minden esztendőben — összeült az angol fővárosban, hogy megvitassa a nemzetközösséget érintő legfontosabb gazdasági és politikai kérdéseket és hogy a lehető legtöbb kérdésben közös álláspontot alakítson ki. Az, hogy ezt az értekezletet a nemzetközi közvélemény nem kísérte a megszokott érdeklődéssel, abból következett, hogy azokban a napokban a távolkeleti eseményekre összpontosult a figyelem. Ez azonban nem tűnik ki az értekezletről kiadott két záróközleményből, pedig — mint ismeretes — különösen az ázsiai dominiumok miniszterelnökei törekedtek arra. hogy az értekezlet a tajvani kérdésben olyan álláspontot alakítson ki, amelyből kiindulva mindkét fél által elfogadható megoldást lehet elérni. Mint az értekezlet jegyzőkönyveiből kiderült, a tajvani kérdés több napon át a tanácskozások szinte kizárólagos témája volt, így február 4>-én, 5-én és 7-én is. Az értekezleten a tajvani kérdésben két álláspont alakult ki. Az egyik álláspontot India és a többi ázsiai dominium képviselte. Ennek az álláspontnak a lényege — mint ezt Nehru indiai miniszterelnök több ízben ki is fejtette —, hogy Tajvan kétséget kizáróan a Kínai Népköztársaságot illeti meg. Nehru ismert álláspontjával szemben Ausztrália és Ű.iZéland miniszterelnöke az amerikaiak álláspontját támogatta. Bár — mint a Yorkshire Post diplomáciai tudósítója írja — valamennyi nemzetközösségi miniszterelnök egyetértett abban, hogy szükség van a Tajvan körüli fegyveres akciók beszüntetésére, a kétféle álláspont következtében nem tudtak közös nevezőre jutni a követendő eljárás tekintetében. Hrsonlóan nem tűnik kl a zárónyilatkozatokból az sem. hogy Churchill, illetve Eden miként hidalták át azokat az ellentéteket, amelyek a brit nemzetközösség közös politikájával kapcsolatos viták során felmerültek. A brit nemzetközösségi értekezletről kiadott két záróközlemény részletes tanulmányozása során megállapítható az is, hogy e két közlemény ellentmond egymásnak, bizonyítékául annak, hogy az értekezlet során súlyos ellentétek és véleménykülönbségek merültek fel a résztvevő miniszterelnökök között, Az egyik záróközlemény szerint «a brit nemzetközösség tagállamai eltökélték, hogy maximális mértékben megteszik, amit tehetnek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében-. Ezzel szemben a második záróközlemény mindjárt az első soraiban — amelyben a -regionális védelemről- tájékoztatnak — leszögezi, hogy «a nyugati hatalmaknak elsöprő fölényük van az atomfegyverek terén-. A továbbiakban a nyilatkozat — feledve a nemzetközi feszültség csökkentésével kapcsolatos korábbi megállapításait — megállapítja, hogy a tőkés világnak hatalmas katonai erőket kell fenntartania-". A nyilat, kozat helyesli Nyugat-Németországnak az Északatlanti Szövetségbe történő bevonását, mivel — mint megállapítja — ez -fokozza az Északatlanti Szövetségben résztvevő hatalmak erőit-. A második záróközleményben arról is olvashatunk — bizonyítékául a brit nemzetközösség -békés törekvéseinek" —. hogy Anglia, Ausztrália és Űj-Zéland közös lépéseket szándékoznak tenni a malájföldi szabadságmozgalmak letörésére. és hogy -az általános katonai intézke. dések terén szorosabb szövetség szükséges az Egyesült ÁllamokkalEgy szó. m?nt száz. a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek nemrég véget ért értekezlete semmit sem tett a nemzetközi feszültség csökkentéséért, sőt, jelentős mértékben hozzájárult e feszültség növekedéséhez, különösen ami a távolkeleti helyzetet illeti. Ez pedig súlyos következményekkel járhat, ami elsősorban a brit kormány érdekeit veszélyeztett, Gondolunk itt arra, hogy India, a legnagyobb lélekszámú angol ázsiai dominium, továbbá Pakisztán és Ceylon kormánya, nem szólva az indonéziai kormány magatartásáról, amely szintén döntően kihat az angolok ázsiai érdekeltségeire, elsősorban is az ázsiai országok álláspontját fogják támogatni. Ez az álláspont közismert: a távolkeleti problémák megoldása csak akkor valósítható "meg, ha a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben és birtokába veszi ősi jussát, Formoza szigetét. Elmondhatjuk tehát, hogy napjainkban az ázsiai domin'umok és gyarmatok jelentik a brit nemzetközösség Achilles-sarkát, nemcsak a tajvani kérdéssel, de az áprilisban sorrakerülő afrikai-ázs'ai értekezlettel kapcsolatban is. Azzal, hogy ezen az értekezleten a 25 meghívott á'lam képviselői között a Kínai Népköztársaság és több afrikai angol gyarmat képviselői is ielen lesznek — a Csang Kaj-sek. féle Kuom'ntang-kormánvt és a faji gyűlöletéről ismert Délafrikai Unió kormányát nem hívták meg! — azt bizonyítja hogy — mint Molotov szovjet külügyminiszter mondotta — -új helyzet alakult ki Ázsiában is«. Ez az új helyzet pedig a továbbiakban egyre tarthatatlanabbá teszi az angolok ázsiai — és természetesen minden más .területen folytatott — politikáját. Petrovics István