Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

08TmJln\«, W55 MAKCub Ü. 5 delmugyhrorszig Ahol elmulasztották a felszabadulási műszak gondos előkészítését fcFeftizabaduiárt kink" — hirdeti a feMntt a Szőrmeés Bőrruhakéazító Vállalat kapuján. Mindenki látja, olvashatja, aki arra jár. Bizonyára akadnak, akik kíváncsiak arra, milyen eredményeket ls érnek el az üzem dolgozói. Nagy Sándor elvtársat, aa üzem párttitkárát keressük fel, tőle érdeklődünk termelési etedményett. Iránt Magabiztosan MeOi Jól áriunk a terv tetjesftésével. 'Januárban 101, februárban 109 3 százalékra teljesítettük a tervet A márciusi első tfs nap eredményét azonban nem tudja. Magának le utána keli érdeklődnie, hogy választ adhasson, A válasz meghökkentői — Nyolcvanhét egész őt tized százalék. — Gyorsan hozzáadja az eddigi hónapok eredményeihez, hizony még igy sem jőn kl átlagban a száz százalék. Lemaradtak tehát. Az első tíz nap siáp eredményeit. Es a párttitkár minderről csak most értesült Nem csoda tehát ha a párttagok sem tudnak a lemaradásról. Fehér Rózsi, Fehér Gézáné és Kukumán Rózsi, a bélelő részleg kommunistái csodálkoznak, amikor meghallják a 87.5 százalékos tervteljesítést. Pedig a műszak első napján minden üzemrészben tartottak röpgyűlést. Arról azonban, hogy lemaradtak, egy szó sem esett. A bélelő Üzemrészben nem tudtak 'm lemaradásról, azt azonban látják, hogy a kézimunkásoknál és a behúzóknál akadozik a munka. Egymás kezéből várják a munkadarabokat a dolgozók. Keserűen jegyzi meg ezért Fehér Rózsi: — Várni kell, még az ünnepi műszak első napján is! Fehér Gézáné népnevelő. Elmondta, hiába beszél társainak a munkaverseny jelentőségéről, ha nem biztosítják számukra a folyamatos munkát, ha egyenként kapják bélelésre a kabátokat, ö maga, Fehérné ugyan így is 150 százalék körül jár termelésével, de tudna többet is termelni. A többiek is iparkodnak, mert versenyben állnak a Ruhagyár egyik brigádjával és szeretnék, ha megnyernék a versenyt. Igy azonban nehéz lesz. Csizmadia Sándor elvtárs, az Üzemrész művezetője a lemaradás okét a kővetkezőkben látja: hétfőn két műszakról egy műszakra tértek át, kevés a félkész áru. Emiatt akadozik a munka. Reméli, hogy rövid idő alatt megszüntetik a lemaradást, hisz félkész béléseket kapnak, amivei biztosítani tudják • folyamatos munkát. Az első emeleten a panolux részlegnél is panaszkod ássál kezdik a beszélgetést. Bezsinár József társai nevében arról beszél, hogy a gépek nincsenek kihasználva, s hogy igen sok az álló idő a folyamatos anyagellátás hiánya miatt. Ez természetesen segíti a munkafegyelem lazulását is. „Hiába beszélünk mi — mondja — ha a dolgozók azt látják, hogy nincs munka a gép mellett. Lasabban dolgoznak, többször kimennek cigarettázni és beszélgetnekGyerekek számára készítenek panolux kabátot, irhabundát és mellényt. Sokszor keli emiatt kifűzögetniök a gépből, de nem ez a legnagyobb baj ebben az üzemrészben, hanem az, hogy a dolgozók sokszor nem tudják, mi a keresetük. A párttagok sem tudnak választ adni kérdéseikre, pedig a most készülő irhabundák nagyrésze már kész. A dolgozók még mindig nem ismerik a normabérezést. Az üzem lemaradásáról itt sem tudnak. Művezetőjük szavából kitűnik, hogy elégedett az elért eredményekkel. Hogy zökkenők vannak a termelésben, azt természetesnek tartja. Szerinte mindenkinek van munkája, nem állnak munka nélkül egy percig sem. « A felszabadulási műszakot tehát nem egészen zökkenőmentesen kezdték a Szőrme- és Bőrruha Készítő Vállalatnál. Ezért elsősorban a műszaki vezetőket terheli a felelősség. Nem biztosították előre a zavartalan termeléshez szükséges feltételeket. De az üzem pártvezetősége is követe'tt el mulasztást, mert nem figyelt fel időben a termelésben mutatkozó lemaradásra és nem mozgósította azok leküzdésére az üzem kommunistáit. A mulasztás pótlására van még idő. A felszabadulási műszak hátralévő napjaiban mutassák meg az üzem dolgozói és vezetői, nemcsak beszélnek a versenyről, hanem a nehézségeik leküzdése után kiemelkedő eredményeket érnek el. Isméi árnsffanak élelmiszert a dorozsmai 2-es számú földművesszövetkezeti boltban Egy hónappal ezelőtt Kiskundorozsmán a közgyűlés megkérdezése nélkül helyezték át egy félreeső üzletbe a dorozsmai földművesszövetkezet 2-es számú élelmiszer boltját és vegyiüzletet létesítettek helyén. Az élelmiszer bolt forgalma 60.000 forint volt, aa új üzleté viszont csak 30 ezer forint. A többi boltok forgalma sem emelkedett. A 2-es számú üzlet, amelyben élelmiszert árultak, főútvonalon volt lés este 8 óráig tartott nyitva. A napokban földművesszövetkezeti közgyűlés volt Dorozsmán. Itt javasolták, hogy Kiskundorozsmán a község központjában lévő 2-es számú földművesszövetkezeti boltban ismét élelmiszert árusítanak. A vegyiüzlebnek alkalmasabb félreesőbb üzlet is. A szövetkezet közgyűlése a javaslatot elfogadta s a 2-es számú boltban ismét megkezdik az élelmiszer árusítását. Dudás László szövetkezeti dolgozó. A tavaszi búza rövid tenyészidefe miatt a vetéssel megkésni nem szabad A Földművelésügyi Minisztérium közleménye a tavaszi búza vetéséről A késői kitavaszodás miatt a mezőgazdasági munka megkezdése elhúzódik. a talajelőkészítésre és a vetésre tehát kevés időnk lesz. Emiatt okvetlenül szükséges, hogy igen jól szervezzük és nagy gonddal készítsük elő a tavaszi munkát. Különösen érvényes ez a tavaszi búza vetésére, meri most ez a legfontosabb növénytermesztési feladat. Az idei tavaszi időjárás is azt bizonyítja, hogy a tavaszi vetésre általános érvényű, merev szabályokat nem lehet előírni. A tavaszi búza gyors elvetése végett azonban az alábbiakra különös gondot kell fordítanunk. A tavaszi búzát lehetőleg őszi szántásba vessük. Elsősorban olyan láblát vagy parcellát válasszunk ki a vetésre, amely a legkorábban szikkad fel és igy gyorsan elvégezhetjük rajta a vetés előtt szükséges talajelőkészítést. Előkészítésre elegendő, ha az őszi mélyszántást nehézfogassal fogasoljuk. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy csak akkor fogasoljunk, amikor a talaj már kellőképpen megszikkadt, nem túlságosan nedves vagy sáros. Ha olyan szántatlan, de egyébként jó kultúrállnpotú talajt kell a tavaszi búza alá előkészítenünk, amelyen szántás nélkül is megfelelő magágyat készíthetünk, akkor eko helyett tárcsát, kultivátorl vagy kisebb területeken Iókapát helyes alkalmaznunk. Tavaszi szántásba lehetőleg ne vessünk, mert a szántás miatt a vetésre igy későn kerül sor, továbbá az ülepedés nélküli üreges magágy hamar kiszárad, s ez a többi gabonánál egyébként is igényesebb és kényesebb tavaszi búza fejlődésére rossz halású lehet. A talajelőkészítés után azonnal vessünk. A vetőmagszükséglet holdanként általában 110 kiló. A vetés mélysége kötöttebb talajokon 3—4 centi, szárazabb talajokon 4—5 centi lehet. Sűrűbb vetésre azért van szükség, mert a tavaszi búza nem bokrosodik. A sorokba folyóméterenként legalább 70—75 búzaszemnek kell Jutnia. Gyengébb talajokon ajánlatos a fejlődés meggyorsítására holdanként 50—60 kiló nitrogén-műtrágyát kiszórni. Tekintettel arra, hogy a tavaszi búza rövid tenyészidejű, a fejlődés teljes időszakára jól el kell látnunk táplálóanyaggal. Éppen ezért táplálóanyagokban szegény talajokon a nitrogén-műtrágyázáson kívül a szuperfószfál-műtrágya adagolása is fontos lehet, A szuperfoszfát részint fokozza a termést, részint biztosítja, hogy a tavaszi búza gyorsabban érjen és jobb minőségű legyen. Szuperfoszfátbői 100—120 kilót kell ugyancsak most, tavasszal, a vetés előkészítéséhez szükséges mankóval a talajba Juttatnunk. Annak, hogy a tavaszi búza jó termést hozzon, egyik fő feltétele a jó vetőmag. Azok a termelők, akiknek nines elegendő saját készletük é« eddig még nem szereztek be vetőmagot, az elkövetkezendő napokban a rendelkezésükre álló központi készletből okvetlenül szerezzék be vetőmagszükségletüket. Az a termelő, akinek csereterménye •nincs, a helyi tanács igazolása alapján kölcsönképpen is kaphat lavaszibúza-vetőmagot. Az eddigi tapaszlalatok azt bizonyítják, hogy a termelők egyes helyeken nem élnek ezzel a lehetőséggel, úgy okoskodván, hogy ráérnek majd a vetés idején kivinni a vetőmagot a raktárakból. Ez a nézet helytelen, mert a központi készletből igénybe vett vetőmagot vetés előtt mindenkinek okvetlenül csáváznia kell, ehhez pedig időre van szükség. Csak tisztított, jó minőségű got vessünk. Ahol nincsen kellő számú tisztitógép, ott a gépállomások magtisztító gépei és felszerelésoi is a dolgozó parasztság rendelkezésére állnak. Minden termelő tartsa szem előtt, hogy a tavaszi búza rövid fény étaideje miatt a vetéssel megkésni nem szabad, mert a későn vetett tava* szi búza nehezen indul fejlődésnek, s a nagy nyári szárazság Idején érik be, ekkor pedig a szemek gyakran megszorulnak. Éppen ezért a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt minden termelőnek fokozott gondot kell fordítania arra, hogy jól felkészüljön a tavaszi búza vetésére, mert a tavaszi búza sikeres termesztése nemesak egyéni érdek, hanem egész népgazdaságunknak ls fontos érdeke. t Kik kaptak az idén Kossuth-díjat? Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy az Országháza kupolacsarnokában megtartott ünnepségen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke beszéd kíséretében adta át az 1955. évi Kossuth-díjakat. Az 1955. évi Kossuth-díjasok névsora: A Kossuth-díj nagydíját Lukács György író kapta. A Kossuth-díj I. fokozatát kapta Bruckner György biológus, Rédei László matematikus, Bölönni György író, Fischer Annié zongoraművésznő, Major Tamás színművész, Székely Mihály operaénekes és Zathureczky Ede hegedűművész. A Kossuth-díj II. fokozatát kapta BaZIó József és Ballá Józsefné orvosok. Dénes Péter mérnök, Ecker Ferenc főmérnök, Gelei Sándor vegyész, Gyárfás József mezőgazdász, Hetényi Géza orvos, Jancsó Miklós biológus, Kiss Árpád vegyész, Lengyel Béla vegyész, Mondl Ferenc és Vecseri Géza elektromérnökök, Pigler Andor művészettörténész, Róth Gyula mezőgazdász, Sályi Gyula mezőgazdász, Török Gábor kémikus, Veres Zoltán főmérnök, Zólyomi Bálint botanikus, Bárdos Lajos zeneszerző, Básti Lajos színművész, Bessenyei Ferenc színművész, Fábry Zoltán filmrendező, Illés Béla író, Rösler Endre operaénekes, Szervánszky Endre zeneszerző és Uray Tivadar színművész. A Kossuth-díj III. fokozatát kapta Ambró Ilona tanítónő, Bencztk Sáh* dor sertéstenyésztő. Budavári Ká* roly vájár, Cseperkalovics Antal é» Paxián János technikusok, Dischka Győző mérnök, Dallos András és Fríed Henrik mérnökök, Fernbach Antal traktoi us, Hanzó Lajos tanár. Hazai István geográfus, Herke Sándor mezőgazdasági kutató, ifj. Horváth János irodalomtörténész, Kadosa Gyula mezőgazdasági kutató, Kerekes András tsz elnök, Klarticzay Tibor irdaloimtörténész, Korányi Imre mérnök, Kovács E.—ra irodalomtörténész, ifj. Kovács Ferenc és Zsebők Zoltán orvosok, Kánig Rezső vegyész, Labanca Mihály, kőműves, Ludmann László gépész* mérnök, Marx György fizikus, Matolcsy Kálmán technológus, Máthé Imre mezőgazdász, Merczer Miklóti orvos, Miskolczy László építész, érnők, örösi Pál Zoltán mezőgazdasági kutató, Ruffki Lajos vájár, Sávolyi Pál mérnök. Szegő Miklós vegyészmérnök, Szőke Gyula gépészmérnök, Szöllősi László állattenyésztő, Thali Sándor gyárigazgató, Eiben István operatőr, Gádor Miklós kerámikus művész, id. Kapott Antal népművész, Karinthy Ferenc író, Kerényi Jenő szobrászművész, Kolláth László kultúrotthon-igaz® gató, Mihály András zeneszerző, Olthy Magda színművésznő, Rima* nóczy Gyula építőművész, Sarkaéü Imre (ró, Simon István költő, SoU thy Bertalan színművéss, Bírósági hírek áldozatokat szóigazgatósági , srmvwvwwvw—w—wvvvwvyAvvvvvvvvvvvwvsro-v^v^vvyvvvvvvvvvvv, fe 18. fr Ujabb Oltanak az lépnletbe. , — Szent áldozásra Inek? — kérdezi a nyomozás vezetőjétől a felügyelő és gonosz cinizmussal, kárörvendően nevel. Kovács Lajos, Szeged Bécsi körút 36. szám alatti lakos, vízvezetékszerelő munkás, büntetett előéletű az elmúlt év Szilveszterekor ittasan belekötött az Alföldi étteremben egy férfiba és verekedést kezdeményezett. A kötelességét teljesítő és a készülő rendzavarást megelőzni akaró rendőr felszólításának Kovács Lajos nem engedelmest e•V n • ,»«F'~ p - W"— | top- rÁchmed a> Íróasztalnál fll, de mintha l parázson ülne. Odakint lángol a kút, az épü. let távolabbi réwéről időnként vad ordítozás, ,' férfisikoly, dobogás hallatszik, t Megkísérti, hogy nyugalmat erőltessen 1 magára, összeszedje gondolatait. Ujjaival heleszánt a hajába, felugrik és határtalan Izgalommal j&r-kel a szobában— Lehetetlen igy dolgozni — fakad ki hangosan és kétségbeesetten csóválja a fejét Mi lehet Jnlkával?. •. Minduntalan ez ' nyugtalanítja. Mi lenne. ha üzenne neki, ideBívná valami kifogással? — Neon — dönt?, el végül 1a — vele most tiem szabad találkoznom. Jobb így mindkettőnknek. Majd, pár nap múlva, amikor lecsillapodnak a kedélyek. Akkor majd véglegesen tisztáznak a dolgokat, — Mi is történt tnlaJSonl éppen- EttávoftxTturrtr egymástól? Váltoaotf. egyáltalán valami?... Lényegében semmi — állapítja meg kissé bizonytalanul. — De mégis. Ez a dolog (Nikosz körül... Mi ez a Nikosz, kije ez a ' Nikosz neki? Titokzatos, farosa, érthetetlen is© kísérli, hogy felidézze Julka szavalt. — Mit is mondott akkor? Igen... hogy okos fiú olvasott, szívesen beszélget vele... ...Milyen féltő aggodalommal hajolt főié — üli meg Achmedet az emlékezés. Azóta sem tud szabadulni ettől a képlől. Apolta, bátorította, mintha legféltettebb kincsét, szerelmét, mindenét akarták volna elragadni tőle... Azt mondta, hogy szeret... Ámított volna? — A kétség mardossa Achmed szívét. — Lehetetlen,... — De hát akkor? Engem szeret vagy őt?... — Aehmed mind idegesebben és nyugtalanabbul járkál a szobában. Hirtelen meglorpan. Reszkető kézzel kap a homlokához. Hátha ... — ettől a fellevéstől vad rémület rázza meg egész lényét — hátha... „Nikosz okos fiú, olvasott, értelmes. Szabadidőmben szívesen beszélgetek vele". Igy mondta... pontosan ezekkel a szavakkal .,. Ez a barátság... nyilvánvaló... — minlha mély álomból ébredne. — Hogy lehetséges ez? Csak most jövök rá erre? — Szédülést érez, szinte tánlorog. Meg kell állnia, hogy az íróasztalba fogódzék. Ez a barátság... ez * kapeatúat egáaaen srácra erétí mtat te gondoltam- Ah, milyen vak, milyen buta vagyok. ... "A fe kőolajad Achmed az amerikalaké, a háborúé... Ezt nem lehet elhallgatni ..." — idézi fel emlékezetében Julka szavait. Mintha most mondaná. — Segílség! _ Idősebb férfi eltorzult hangja hallatszik. — Segítség... — Nyöszörgő, vergődő segélykiáltás, mintha fojtogatnának valakit. Achmed két öklét szorítja a fülére és halálsápadtan néz maga elé. Csak nem?... Érzi, hogy térdel reozketni kezdenek, a kezei jéghidegek ég mindjobban remegnek. Rosszullét környékezi. Leznhan a székre az íróasztalhoz, homlokát ráejti az ilatómappára. Csak nem?... Mit kerestek ezek éppen akkor a* állványzaton? Miért éppen Nikosz volt az egyik közülük! Leugrottak... Ö ugrott le utoljára, azért sebesült meg... Ah — a sejtelem bizonyossággá kezd erősödni benne. — Mi az oka, hogy eddig még csak nem is gondolt erre? Igy megvakította a szerelem?... Ezek együtt dolgoznak, szervezkednek ... Én szerencsétlen, együgyű flótás — szidja magát dühösen. — Miért voltam ilyen bódult, ilyen álmatag? Miért nem ragadtam meg a csuklóját, miért nem rántottam vissza erről a végzetes _ útról? dett, sőt azt fe megütötte, maJÜ az elősiető rendörjárűtrel, amely a további duhajkodás abbahagyására szólította fel — szembeszállt éa annak tagjait tettleg bántalmazta, A bíróság a lefolytatott bizonyító* alapján Kovács Lajost bűnösnete mondotta kl hatósági közeg ellen* erőszak bűntettében és ezért 1 év*' és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte* mint főbüntetés™, mehékbönto-] téskémt a közfeladatok ellátásától S" évre eltiltotta, , Adóba Lajos, ÜJneged, vári körút 32. szám alatti lakos, volt kultúrotthon gondnok a mult év novemberében megbízást kopott, hogy 1330 forintért váMsa ki a balettiskola részére kiufedt 15 mázsa kokszot és szállítsa le. Adóba a tüzelőanyagot nem kapta meg. ahelyett, hogy a kapott pénzt és a tűzelőutalványt visszaszolgáltatta volna, a társadalmi tulajdont képező összeget a saját céljaira fordította* A bíróság ezért Adobe Lajost tám sadalml tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettéért 1 ért börtönbüntetésre ítélte. Krnzslicz Károly hódmezővésáfe helyi lakos, mint a Szegedi Ingáin iankezelő Vállalat műszaki vezetője, az egyik szegedi ház tetőszerkezetének átépítési rramkálré tai során keletkezett és padoeáshoz alkalmas deszkamennyiségből közel két és fél köbmétert Pestre szállított és eladott, a vállalat vezetőjének engedélye nélkül. Az eladott deszkamennyiség értékét csak akkor térítette meg, amikor megindult ellene a vizsgálat. A bíróság ezért a cselekedetéért Kruzslicz Károlyt bűnösnek mondotta ki társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztá bűntettében és ezéet 8 hónapi bör-