Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

DfLMIGYARORSZAG ÜSfyi'OK'itm, W5S MAltCTTTS J1 KOSSUTH LAJOS ÉS SZEGED Szegednek olyan haladó hagyományai vannak, melyekre méltán lehet büszke. Március Idusán, a magyar történelem egyik legszebb napján, emlékezzünk Kossuth szegedi kapcsolataira, idézzük fel, Szeged népe hogyan válaszolt Kossuth Lajos toborzó szavára. Ez az emlékezés azért ls Időszerű, mert amikor a nemzetközi reakció egy minden eddiginél borzalmasabb háborúval fenyegeti a világot, az ország és Szeged népének, mint az 1848—49-es szabadságharc hősi hagyományai örökösének latba kell vetnie minden erejét a nép egységének, függetlenségünknek védelmére. Jellasics seregével 1848 szeptemberében szinte akadálytalanul nyomul a Dunán túl Buda felé és szeptember 24-én elhangzik Kossuth riadója: »,., Védelmezd hát magad szegény elárvult magyar nép...« És a kiáltvány megjelenése után elindult az Alföldre, hogy a haza védelmére szólítsa a magyar népet. Ütjának állomásain (Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, Szolnok, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely) a nép kirobbanó szeretete, lelkesedése, áldozatkészsége fogadja. Az októberi beszéd Szegeden Kossuth jövetelének híre eddig még nem tapasztalt, a csodával határos lelkesedést váltotta ki a nép körében. Kossuth Vásárhelyről Szegedre harmincfőnyi lovas nemzetőr kíséretében indul október 4-én szakadó esőben. Már Algyőnél várják a szegediek ötven kocsiból és száz lovasból álló kísérettel. »Az eső már szűnni kezdett, amikor Kossuth és kisérete délután három óra tájban a budai országúton (mai Kossuth Lajos sugárút) bevonult Szerda, heti vásár napja lévén, az úton mintegy hétezer főnyi nemzetőrség és Szeged lakóibél mintegy tízezer lélek sorfalat képezett, s a nép kitörő lelkesedéssel üdvözölte a férfiút hit bálványozás környékezett mindenfelől. Ágyúzás ós a nemzetórségi zenekar kísérletében ezrek örömdiadala közt történt a bevonulás a szabadság téren (a régi Aradi utca helyén) levő Bauerfeind házba (a mai honvéd Tiszti Klub épületébe). E ház előtt sátor alatt felállított hordozható egyházi szószékre lépett, mire a hölgyek virágzápora árasztotta el." (Relzner János: Szeged története.) És elhangzott a híres "Szegednek népe, nemzetem büszkesége* kezdetű beszéd, "az egyetlen, amelynek szövege a toborzó úton tartott beszédek közül ismeretes*, s amely "•méltó volt a fogadtatáshoz és csodálatos művészettel játszott a tömeghangulat pattanásig feszült húrjain*. (Berta István: Kossuth Lajos alföldi toborzó körútja 1848 őszén. Bp. 1952.) A Eapsuth által felemelt népfelkelés |fászlajára ezrek és ezrek esküsznek föl. A népháború hólavinója »a hazaszeretet tiszta fejér havában odább és odább hengeredve — a harcvágynak és minden áldozatra készségnek oly óriási nagyságára nö — írja néhány nappal később Kossuth, éppen a szegedi lelkesedés hatása alatt — miként roppant, erejével okvetlen szétzuzand minden ellenállást, melyet elébe a gonosz szándék emelt.« Kossuth szegedi tartózkodásával kapcsolatban még különösen megemlítésre méltó, hogy a Szeged várában 10—15 éve fogva tartott 500 olasz származású politikai hadifoglyot szabadon bocsátotta. Október 7-én Kossuth elköszönt Szegedtől. Egy ismeretlen Kossuih-nóta r Kossuth szegedi beszédének mégis legszebb emléke az az ismereti len szegedi vonatkozású "Nemzeti tábori dal* (a Somogyi könyvtár birtokában), melyet egy névtelen népköltő Irt, hűen kifejezve benne a. magyar nép Kossuth iránti rajongását, igaz hazaszeretetét Csak részleteket közlünk belőle: M KI n Kossuth knrgya alá beállott, ' a Haláláig ni hagyu Magyar Országot, *' Kossuth Lajos a magyarok vexérje, " < Az Dr Istrn minden jóra wgélja. * -4 Kossuth La)oa Szegedig Igyekezett, F - Hogy a Népet mind magához tér fje. - .•' De még ar. úton szaladtak elibe, - , A koszorút úgy hánták az Ölibe. . 8 Nem kerestek engemet kötéllel, ; < Zászló alá magam csaptam ia lel, » * S/flIS anyám te Magyarország; r J Hogy ne lennék boltig tgra uui zád. Kossuth —' nem sokkal később — a képviselőházban szegedi élményeiről az elragadtatás hangján szól, s úgy emlékezik meg róla, mint amely "támaszpontul" szolgálhat, ha Budapesten baj történnék is a cselszövények következtében. Október 15-4 és 1849 január 9-1 Szegedhez intézett levelében Szeged népe iránti határtalan bizalma jut kifejezésre: "A némáét bízik önökben, a nemzet támaszkodik önökre, és ha lezúgott az egünkön tornyosuló fergeteg s tiszta fényben álland a kivívott szabadság napja, önöket illetendi annak első fénysugára, önöké leend a nemzet első hálaszózata.* A debreceni függetlenségi nyilatkozatra Szeged április 29-én üdvözlőtáviratot küld Kossuthnak. Kossuth válaszában (május 12) Szeged népét Szenttamásnál és a római sáncoknál véghezvitt hősi tetteiért, valamint a proklamáció melletti kiállásáért dicsérő és elismerő szavakkal Illeti. Ám a magyar szabadság ügye a cári reakció beavatkozása és a hazaárulók bomlasztó tevékenysége következtében súlyos helyzetbe kerül. A balsikerű győri csata következményeképpen a kormány Szegedre kényszerül, Kossuth július 12-én érkezik Szegedre, hol a nép határtalan szeretettel fogadja. A Kárász-ház erkélyéről mondja el 60 000 ember előtt utolsó nyilvános beszédét, melyben ismertette a bekövetkezett helyzetet, s kiemelte: »...ha — mint előre megjósolám — Debrecen lesz az a hely, hol hazánk függetlenségét kivívjuk, úgy Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni: s vagy egy nagyszerű sír lesz az, hol a világszabadság eltemettetik, vagy terített asztal, hol a szabaddá tett népek élvezik a boldogság áldomását.* A hadi események balfordulata következtében a kormány július 30-án elhagyja Szegedet. Kossuth terve Szeged újjáépítéséről Hogy mennyire szivébe zárta Kossuth Szegedet, bizonyítja az a két levél, melyet Collegno al Bar'accone-ból írt Bakay Nándor képviselőnek a szegedi árvízkatasztrófával kapcsolatban. Az első 8 oldalt kitevő levél, > melynek dátuma: Baraccone június elején 1879 (sajnos hiányosan került a Móra Múzeum irodalmi osztálya gyűjteményébe) szinte teljesen ismeretlen. Azért írom "szinte teljesen ismeretlen* mert sem Kulinyi, sem Reizner nem tud róla: Szabó László: Szeged halála és feltámadása című munkájában (III. 89.) mint "sokkal kevésbbé ismeretes* levelet említi meg, s tartalmát néhány rövid idézettel erősen kivonatalva ismerteti. A második levelet, melynek dátuma: "Collegno (al Barraccone) Martius 22. 1870* Kulinyi közli 32—37 1. Az első levél Szeged szempontjából azért különösen jelentős, mert Kossuth elmélkedését foglalja magába "Szeged reconstructiója felől*, de meg azért is, mert e levélből kitűnik, mennyire féltő gonddal, aggodalommal kiséri Szeged sorsát a dzsentri-világ bürokráciájának útvesztőiben, s egy tapasztalt mérnök tudását is meghaladó szakértelemmel tesz javaslatokat, nyújt gondolatokat Szeged újjáépítésére vonatkozólag: "Én az elpusztult Szegednek, Hazám második, a magyar faj első nagy városának okszerű újjáalkotására mind nemzeti, mind közgazdászati szempontból igen nagy fontosságot helyezek. Aztán Szeged szerencsétlensége példátlan mérvben rezgésbe hozta az emberiség szivének részvéthúrjait. Felénk fordította a művelt nemzetek testvérles figyelmét. Reánk nézve hát a nemzeti becsület kérdésévé is vált: megmutatni, hogy mivelt, értelmes, gyakorlatias nemzethez illően tudunk megfelelni a világ felénk forj dult figyelmének. Szeged reconstrukciója a magyar nemzet életrevalóságának fokmérője leszen.* Kossuth tehát Szeged újjáépítését nem tudta elvonatkoztatni az általános magyar problémáktól, sőt európai távlatból igyekezett azt vizsgálni. Követeli: "Szegednek ott kell hullámsírjából felemelkedni, ahol ezredéven át élt.* Ám "az adott helyzettel két nehézség is adva van, mellyel a reconstructionál számolni kell. Egyik az árvíz lehetsége, másik a vízfakadások bizonyossága.* Az olasz népnek a Po folyóval való sok évszázados harcának tapasztalatára hivatkozik, s megállapítja: a legtökéletesebb védrendszer is "Szegedre nézve az árvízveszélyt csak az eshetőségek minimumára redukálhatja, egészen lehetetlenné nem teheti.* "Ez tehát az egyik tekintet., melynek Szeged reconstructiójánál irányadóul kell vétetni.* "Az adott helyzet másik nehézsége a vízfakadás.* Követeli, hogy "Szegednek oly terv szerint kell újra alkottatni, miszerint épületeinek szilárdságát a vízfakadás és talaj lazaság ne compromittálhassák.* Ezért helyesli azt a javaslatot, hogy "Szeged belterületét fel kell tölteni. Mindenütt-e vagy csak helyenkint, azt a fek- és lejtmérés fogja megmutatni, de a feltöltést in t hes i az okszerű reconstructió egyik alapfeltételének* tartja. Javasolja "továbbá kellő távolságban célszerűen emelendő töltések emelését, melyek "által az árvizek lefolyására mesterséges medret lehet készíteni* A város újjáépítésével kapcsolatban hangoztat ja, hogy "már csak tisztasági és hygienikus szempontból is menthetétlen mulasztás volna az újból alkotandó város akármely részét is csatornázás nélkül hagyni.* Az építkezés módjára vonatkozólag tanácsolja, hogy a falak betonból készüljenek, legalább oly magasságig, ameddig az árvíz emelkedett, tanácsolja továbbá, hogy — mivel feltöltött helyen építeni nem lehet — a mélyebben fekvő területeken cölöpökre kell építeni. Szeged minden utcáját ki kell kövezni. Az "emeletes, villaszerű építkezést javasolja .., az utcára ház és kert, hátul az udvar és gazdasági épületek* A kerteket a városok tüdejének tartja és ezért a kertvárosok barátja. A levélnek még van egy érdekes befejező része, amelyben gúnyosan emlékezik meg Tisza Kálmánról, mert az éppen öccsét, Lajost neveztette ki az újjáépítés királyi biztosául Szegedre. Szeged nem lehet eléggé hálás annak a Kossuth Lajosnak, aki vezette a szabadságért vívott harcát, s aki évtizedek multán is féltő gonddal őrködött nemzete' fölött és elsőként sietett a hullámsírban elpusztult város helyén újat építeni. Madáesy László Add tovább, ha jót akarsz! avagy: Lánc, lánc, eszterlánc, Szent Antalnak lánca... i Sok rút virágot terem a vakbuzgóság, a hívők hiszékenységére spekuláló szélhámoskodás, íme egy szépen fejlett példány ebből a csokorból: Lapunk egyik levelezőjének a napokban helyesírási hibáktői hemzsegő, kusza ákombákomokkal teleírt papírlapot hozott a posta. Azt hinné az ember, hogy Egy ilyen lapon semmi ártalmas nem lehet. De lám-csak, mit fú magával a tudatlanság szele! "Szent Antal lánca" — díszlik az írás tetején, s mindjárt utána: "Szent neked az alábbi utasítás ...» Az ezt követő sorokból megtudjuk, hogy a láncot Szt Antal tiszteletére indították el és olyan személynek kell tovább küldeni, aki rászorul nevezett szent készséges és díjmentes segítségére. A láncot *cgy pásztor" indította el nem kisebb igénynyel, mint hogy az bejárja az egész világot. A jámbor leljek tehát — így szól az *utasítás» — másolják le ezt a csodatevő ákombákomot és tizenhárom napon át küldjenek belőle egyetegyet tovább. Igy tizenhárom nap után biztosan megjön a segítség... A továbbiakban szenzációs csodatétclekről és büntetésekről értesül a jámbor olvasó. Hallunk egy bajai asszonyról, aki kétség s remény közt várta kinevezését, s íme — a lánc befejezése után meg is kapta... Csupán az az egy marad homályban, hogy ha a kegyes jótétemény az utolsó levél elküldése után következett be, hogyan értesültek erről az ntána következő láncszemek? Hasonló kétségek gyötrik a hitetlen keblet annak a "pesti asszonynak* (ennél közelebbi cím-megjelölés már ugyebár fölösleges is) az eseténél, aki a 13 nap után kerek számban 13 ezer forintot nyert Kételkedni mégsem merünk, mert az ezt követő vérfagyasztó sorokban Szent Antal Irgalmatlan bosszúálló természetéről tudósít uiinket a levél: egy férfiről van itt szó, akinek 13 nap múlva meghalt az anyja, csak azért, mert a fiú balga hitetlenségében megszakította a láncol Ijedek műnket alig enyhíti, hogy a spe* rencsétlennek — mint ez a levélből ugyancsak kiderül —* I Szent Antal egy feltételiéi még* iscsák megbocsátott: alighogy hk báját Jóyátéve befejezte a levél* másolást, teljesült egy közelebb* ről meg nem nevezett kivan* sága... Mi tehát a tanulság? Add 4o* vább e bűvös levelet, amíg Szent Antal jókedvében van, mert ktk lön ben megbánod! Evekkel eoelőtt hazánkban te divatban volt egy úgynevezett hólabda-mozgalom. Ez abból állt, hogy vállalkozó szellemek Időnként postára adtak mondjuk öt különböző címre (pontos feladó* val és "hólabda*-jelzéssel) egy* egy forintot. A címzetteknek kö* telessegük volt hasonlóképpen el* járni és öt további címre feladni egy ugyanakkora pénzdarabot. A lánc ekképpen folytatódott, a hó* labda pedig egyre dagadt, míglen — a játékszabályok ügyes forté* Iya révén — visszajutott az ere* detl feladóhoz, aki is az egész: felgyülemlett összeget besöpörte^ Ez a mozgalom — bár csupán ügyeskedő játék volt — viszony, lag szilárd anyagi és erkölcsi alapokon nyugodott De milyen alapokon nyugszik a nagyravá* gyó "pásztor* és a fcnycgetődzA •Kszent* 13-as mozgalma? A népbntftás alapjain. A Mszfl* kenység és eszelősség alapjairv Mögötte pedig legjobb esetbea féleszű semmittevők húzódnak meg. Igaza volt levelezőnknek, tett » nyilvánosság elé vitte az ffgjpV számítva arra, hogy a nagyközös* i Écg józansága eleiét veszi a» ilyen és hasonló szélhámosságok* nak. k. » A szegedi középiskolák matematikai versenyének eredményei XCUCUZSÍHÍC UIÁU A Szegedi MÁV Fűtőházban dolgozom, mint) kazánkőműves. Levelem most Mátraházáról írom, mert üdülni vagyok, immár harmadszor. Tavaly és azelőtt Gallyatetőn voltam, szintén jutalomüdülésen, mint sztahanovista. Az idén újból az a kitüntetés ért, hogy itt, ezen a gyönyörű vidéken pihenhetek, munkám elismeréséül. Oláh Sándor Mátraháza, Vasutas üdülő A Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár Jól működik. A KST-nek már 127 tagja van és havonta közel 3000 forintra emelkedik a betétösszeg. Dolgozóink megértették a takarékosság jelentőségét, s mind többen helyeznek: «i fizetéskor 50— 100 forintot a KST-ba. A takarékossági mozgalmat vállalatunknál még tovább fejlesztjük, s reméljük, hogy taglétszámunk rövid időn belül 150 fölé emelkedik. Szűcs Ferenc Naponta járok el az egyetemi klinikák előtt, ahol egész tábla jegek olvadnak a bejáratnál még a déli órákban is. Nem tudom, kinek a feladata, hogy azokat a jégszekrényekbe vigye, de hogy sorozatosan elfelejti, az bizonyos. A Belklinika, Bőrgyógyászati és Szemészeti klinika előtt a látványosság szinte mindennapos. Ideje lenne ezt a pazarlást megszüntetni, mert a jeget nem a levegő lehűtésére vásárolják. Kapási Fcrene Ebben az évben' rendezték meg először a szegedi középiskolák közötti matematikai versenyt. A verseny a Vegyiipari Technikum tanárának, Török Tibornak javaslata alapján valósult meg. Célja: a matematikai oktatás színvonalának növelése. A verseny megszervezését — mely a' szegedi középiskolák II., III.. IV. osztályai között folyt le. — az értékelés szempontjait é9 a feladatok összeállítását, valamint a dolgozatok elbírálását és jutalmazását a Bólyai János Matematikai Társulat szegedi tagozata végezte el. A beadott dolgozatokból kiderült, hogy bár van érdeklődés a tanulókban, a dolgozatok színvonala általában nem üti meg a kellő mértéket. Kevés volt a kifogástalan megoldást nyújtó dolgozatok száma. A bíráló bizottság a kővetkező tanulókat tartotta jutalomra érdemesnek: a II- osztályosok közül az első díjat Fráter Lóránd (Radnétigimn.), második díjat, Mészáros József (Vegyiipari Technikum) nyerte. Harmadik díjra érdemes dolgozat nem volt. Dicséretben részesült Blazsó Mariann (Tömörkény-gimn.). Prágai János és Wollner Róbert (Rndnóti-gimn.). A harmadik osztályosok közül az első dijat Tihanyi István (Vegyiipari Technikum), a 2. díjat Végvári Kdroht (Raűnűtl gimn.), a 3. díjat Csáki József éa Lakó István (Vegyiipari Techni* kum éa Gépipari Technikum) nyez» te- Dicséretben részesült Hevesi Je* nő (Vegyiipari Technikum) és Ma* hala Mária (Gépipari Technikumi A niogyodik osztályosok közül első h díjat nyert Mészáros Ferenc (Vegyi*', ipari Technikum), a 2- díjat Lu*j kátsy Eva (Építőipari Technikumi és Schneller Vilmos (Radnóti gimnji*» a 3. díjat Komfdtszegi Lajos éa • Pasitka Bálint (Vegyipari Techni*.: knm) nyerte. Azok az esztályoki, melyeknek legalább három tanulója, rósztvett a . versenyen. asztályver*« senyben vettek részt. Az osztályoki közötti versenyben a következő.] sorrend alakult ki: TL osztály: 3,í Radnóti Miklós Gimnázium Illa.^ > % Vem/ipari Technikum IIJa. ORZ* 1 tálya. III. osztály; L Vegyiipart Technikum Illja* 1 Gépipart Technikum Ill/e. osztálya. IV. osz* tály: 1. Vegyipari Technikum TVja-J 2. Radnóti-frimnázium IV/b. osztá*J lya. Az Iskolák közötti versenyben! ezek alapján első a Vegyipari Terhe) nikum, második a Radnóti-gimná*•' etum, harmadik a Gépipari Tech* nikum. A nyertes tanutók könyv-^ illetőleg pénzjutalomban részesüli tek. A i m ni Üzemi segítség az iskolai politechnika! nevelésben Egy szakkörvezető levele A szegedi Földműves utcai általános iskola technikus-szakkörében élénk munka folyik. Sok üzemnek mondhatunk köszönetet az anyagi, támogatásért, mellyel lehetővé tették a szakkör felállítását. Elsősorban kell megemlítenünk a MÁV alműhely dolgozóit, s vezetőjét, Faragó elvtársat és Szőke Béla párttitkár elvtársat. Külön köszönetet mondunk az üzem dolgozói közül Kurusa Antal, Kiss Péter, Németh Lajos, Francz Jenő esztergályos és marós elvtársaknak, akik társadalmi munkában vállalták a szakkör részére szükséges anyagok elkészítését. Ezenkívül megköszönjük Lauly elvtárs szakmai segítségét. Bízunk abban, hogy az üzemi dolgozók munkája, mellyel a szakkör működését segítik elő, nem hiábavaló. Amit most tőlük kapunk, azt az egész onszágaak fogjak visszaadni fizikai, termelő, vagy saeBönt munkával néhány év múlva. Mészáros Mihályi rzaWiöPwaeíó j Á BEGYŰJTÉSI MINISZTERI* ÜM vállalatai közötti versenyben a Csongrádmegyei Termén yíorgaW mi Vállalat kiérdemelte „A rntuwj kavédelmi, munkásollátásl minta*; vállalat" elmet. és oklevelet. Varról? Ármin biztonsági megbízott 800. Rácz Zsigmond üb. elnök 250 fo* rint pénzjutalmat ls kapott. PEPPÓ EDITET, a Szeged j9» rási tanács volt tervéKadójdt Itt hónapi börtönre Ítélte a járásbíró* ság, mert a még 1951 augusztusa* ban fölvett 800 forint útieiöleget és 199 forint értékű szakszervezet MfiogsC *tsikkasztó fia.