Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

Vffftg proletárjai egyesüljetekJ A. AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: ELTÉKOZOLT FORINTOK KOSSUTH LAJOS ÉS SZEGED (3. oldal) (4, oldal) AHOL ELMULASZTOTTAK A FELSZABADULÁSI MŰSZAK GONDOS ELŐKÉSZÍTÉSÉT (9. oldal) J Szeged kommunistái és dolgozói egyöntetű lelkesedéssel állnak a Központi Vezetőség mögött r Szerdán délután a Szabadság Filmszínházban tartotta meg a Szegedi Pártbizottság pártaktíva-értekezletét. Az értekezleten megjelent és felszólalt Komócsin Zoltán elvtárs, az MDP Központi Vezetősége agik-prop. osztályának vezetője. Résztvett az aktíva-értekezleten Németh Károly elvtárs, a Csongrádmegyei Párt-végrehajtóbizottság első titkára. Az aktíva-értekezletet Vereska András elvtárs, a Szegedi Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Ladányi Benedek elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkára mondotta el a párt-végrehajtóbizottság beszámolóját. A Szegedi Párt-régrehajtófoizoti§ág beszámolója (' — A mai aklívánk célja — kezdte a beszámolói Ladányi Benedek elvtárs — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége j jnáreiusi ülésének határozata alapiján a politikai helyzet ég a párt 'feladatainak megvitatása- Olyan Sadőben jelent meg e határozat, ami|kor felszabadulásnak tízéves évCtordulójának megünneplésére készülünk. A. felszabadulás óta eltelt •idő eredményét mérlegelve, bátran .elmondhatjuk: ez a tíz év a magyar dolgozó nép történelmének legkiemelkedőbb szakasza, a nyomorból, a nélkülözésből, munka- és állásnélküliségből való felemelkedés évtizede volt. Szükséges a múltról beszélni ezen az aktíván azért is, mert a jobboldali elhajlók tagadják pártunk történelmi jelentőségű eredfejlődütt maga a város is. Uj ipari üzemek, kulturális intézmények épültek, 8 ezekben a tudományos intézetekben a tudományos és okmányéit. És szükséges azért, is, tató munkaerők és hallgatók szá' mert Szegeden is vannak olyanok," akik kisebb-nagyobb nehézségeink láttán hajlamosak arra, hogy tragikusnak állítsák be társadalmunk egyes rétegeinek helyzetét. A beszámoló további részében arról beszélt Ladányi elvtárs, hogy milyen volt • munkásosztály, u parasztság, az értelmiség ég az ifjúság helyzete a Horthy-rendszer idején Szegeden. Hangsúlyozta, hogy ez eltelt tíz évben városunk dolgozóinak életkörülményei alapma iöbbszörösére emelkedett a háború előttinek. — Hazánk felszabadulásának tízéves évfordulója közeledtével hálatelt szívvel gondol minden hazáját és népét szerető ember a Szovjetunióra és hős fiaira, akik közül sokan életüket áldozták a mi boldog jelenünkért és jövőnkért. Hála és köszönet illeti nagy pártunkat, mert népünket, dolgozóinkat a gőtét múltból a boldog jövő I

dolgozomak eietsornimenyei aiap- nut a suioz mujiuu vetően megváltoztak. Jelentősen felé vezeti. (Taps.) Páriánk politikájának alapjai a júniusi határozatok és a III. 'pártkongresszus határozatai "K nagy, lelkes építőmunka közten — mondotta többi között Ladányi elvtárs — köveitünk el hibái at is. A Központi Vezetőség 3953 júniusi határozatában feltárta ezeket ró megmutatta a hibák kijavításának módját. Mindezt a III. pártkongresszus határozatai megerősítették. továbbfejlesztették. Hetyegek voltak ezek a határozatok. Igazolják ezt a végrehajtásuk sorún elért jelentős eredményeink is. (Emelkedett életszínvonalunk. ÁlZalában 15 százalékkal növekedett •a reálbér, a parasztságé még többel. A kiskereskedelmi áxuforgajlorű, mely országosan 21, szegedi [•vonatkozásban 14.3 százalékkal nöVvekcdett. Jelentős eredményeket Kértünk el a mezőgazdaság termelöszközökkel való ellátásában. A Gőzellátásban korábban tapasztalt omoly zavarok lényegében megzüntek. A helyi, a szolgáltató ipar kisipar jobban kielégíti a laosság igényeit. Az eredmények alapján állapította meg Rákosi ilvtárs a Központi Vezetőség legtöbb! ülésén a Politikai Bizottság beszámolójában: elmélyült a bizalom a párt, a munkásosztály és a dolgozó parasztság között, a párt, a kormány és a nép között, szilárdabb lett népi demokratikus államunk alapja, a munkásparaszt szövetség. ' X Központi Vezetőség júniusi és a III. pártkongresszus határozatai helyesnek bizonyultak, továbbra is érvényesek és pártunk politikájának alapját jelentik, ellentétben azokkal az ellenséges híresztelésekkel, amelyek szerint elvetjük e határozatokat. Helyesek voltak a határozatok, de megvalósításuk során, a munka közben követtünk el komoly hibákat is. Az 1954-es év ipari termelésének tervadatai ismertek előttünk. Az ipar tervét 1954-ben — a kétszeri csökkentés ellenére is — alig te'iraUette: az önköltség nőtt, a termelékenység csökkent, lazult a munka- és állampolgári fegyelem. Ezen a iéren csak az év utolsó negyedében volt némi javulás. A mezőgazdaságban a begyűjtésben, a kenyérgabonatermelésben és az állattenyésztésben is rosszul állunk. Mindennek következtében nemzeti jövedelmünk 1954-ben 8 milliárd forinttal volt kevesebb, mint 1953ban. A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata leszögezi: a bajok nem a határozatokból, hanem a határozat végrehajtásában elkövetett hibákból származnak. A Központi Vezetőség határozatának ismertetésekor tanulmányoztuk párttagságunk hangulatát, véleményét. Azt hiszem, az aktíva nevében bátran kijelenthetem, hogy a szegedi pártaktíva. Szeged kommunistái és dolgozói egyöntelü lelkesedéssel állnak a Központi Vezetőség mögött e határozatának végrehajtásában is. A hibák fő oka a jobboldali nézetek elterjedésében van f

r X júniusi határozatok végrehaj. lásában elkövetett hibák két forrásból fakadnak. Korábban a határozattal szemben az értetlenséghői származó ellenállásból: ezt már lényegében sikerült legyőzni. A hibák főoka azonban az volt, hogy >4nem fordítottunk kellő figyelmei •lés nem harcoltunk elég keményen a. jobboldali elhajlás ellen, amely június óta jolentkezett. As antimarxista, jobboldali nézetekben |van a hibák gyökere. E nézetek elterjedésének forrásai Nagy Imre elviárs nézetei voltak. Legfőbb képviselőjük és hirdetőjük maga Nagy elvtárs volt. Ezért a felelősség elsősorban — magas pártós kormán yfnnkcl ója miatt i— Nagy elvtársat terbell. Azonban a magunk hibáját te meg kell állapítanunk. A Júniusi határozat után mindannyian fogadkoztunk, hogy sokkal éberebbek leszünk, mint azelőtt voltunk. Most persze mégis részesei vagyunk majdnem mindannyian, elsősorban a vezetők, hogy ezeket a jobboldali nézeteket engedtük elterjedni; ez komoly károkat okozott népgazdaságunknak. Ebből többek között azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy marxista képzettségünk még nem elég ahhoz, hogy a hibákat idejében észrevegyük, másrészt, hogy még jobban kell erősítenünk kapcsolatainkat a tömegekkel, mert a dolgozók hangulata már korábban jelezte, hogy a párt politikájának végrehajtásában komoly hibák és bajok vannak. A szocialista iparosítás politikája r X továbbiakban a szocialista ipaTosítás helyes politikájának elferdítérérői beszólt. Ladányi •h/áreElmondotta, hogy a jobboldali, antimray^ista nézelek képviselői ta-. _ gadjik** nehézipar állandó fej* sí tani. lesztése elsődlegességének szükségességét, lebecsülik a gazdaságos termelést. Akadtak olyanok is, akik miután a sztálinvárosi nagykohó megépült, azf tanácsolták, hogy ezt a kohót, mint a túliparosítás termékét, egyáltalán meg se indítsuk. Mindezt olyan időben, amikor az Amerikai Egyesült. Államok imperialistái minden erővel készülnek a harmadik világháború kirobbantására! A júniusi és a III. pártkongresszus határozatai a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását, nagyarányú fejlesztését tűzték ki célul. A termelőeszközök fokozott termelése, a falu iparcikkekkel való ellátása nélkül ezt a feladatot nem tudjuk megoldani. A könnyű- és élelmiszeripar fejlesztése, a közszükségleti cikkek termelése szintén nem valósítható meg a termelőeszközök fokozott mértékű gyártása nélkül. 1954-ben a termelőeszközökre vonatkozó beruházás} tervet cBak 93,6 százalékra tudták teljesíteni, elsősorban azért, mert nem kaptunk megfelelő gépeket. A Szalámigyár kordicionáló gépet és ventillátorokat. a DÁV transzformátort és árammérőket, a Szegedi Cipőgyár varrógépeket, a Vasöntöde homoklazíló gépet stb. Mindezek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szegedi üzemek nem teljesítették termelési és önköltségcsökkentésj tervüket. A gazdaságos, jövedelmező "rmelés kérdéséről szólva Ladányi elvtárs elmondotta, hogy a jobboldali nézetek képviselői nem fordítottak gondot a gazdaságos, jövedelmező termelésre, sőt burkoltan ellene beszéltek. Hangoztatták az életszínvonal emelését. Ígérgettek bőven, de a gazdaságos, jövedelmező termelés érdekében, a szocialista felhalmozás növelése érdekében lényegében nem teltek semmit. A tervek lúlleljesitésére való mozgósitás helyett a tervekét rendszercsen csökkentették. Tartalékaink felélésével, adósságunk növelésével akarták az életszínvonal emelését megoldani. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy életszínvonalunkat emelni ilyen alapon nem lehet. A tervek csökkentésére vonatkozó példák Szeged üzemeiben is bőven vannak. A Szegedi Konzervgyár 1951. év} tervét huszonötször módosították, s végül tervüket 24 millió forinttal csökkentették. Az Újszegedi Kendergyárban négyszer volt tervmódosítás, programjukat pedig 56-szor változtatták, végül közel 6 millió forinttal csökkentették a tervet. Ez a 30 millió forint is be volt tervezve az 1954. évi nemzeti jövedelembe. A szegedi ipar ieljes termelési tervét 1954-ben. 1953-hoz viszonyítva csak 92,6 százalékra teljesítette. Iparunk termelékenysége 13 százalékkal alacsonyabb az 1953. évinél. Az önköltség két százalékkal volt löbb a tervezettnél. Majdnem mindenütt emelkedett az anyag, bér és egyéb költség. A munkafegyelem lazulása miatt ez elmúlt évben 9448 munkanap esett ki a termelésből, több mint kétszerese az 1953. évinek. A munkafegyelem meglazuló**, az anyag- és szerszámlopás elterjedése összefügg a kisipari engedélyek szinte korlátlan kiadásával. Nemcsak a volt kisiparosok hagyták ott az üzemeket, hanem a legjobb szakemberek közül többen. A KTSipari engedélyek korlátlan kiadásával együtt j»rt a kontárkodás, a feketézés elterjedése is. Tetéződött ez a hiba még azzal, hogy olyan volt kizsákmányolók, mlal Zsurkó, Tálas és a többiek, ma iparengedély segítségével fizérked* nelt. A munkafegyelem ilyen mértékC meglazulásáért nem lehet a muna kásokat felelőssé tenni. A munkafegyelemnek ilyen nagymértékű la* zulása a vezetők liberalizmusával* hanyagságával, a jobboldali né* zetek elterjedésével függ össze. Al jobboldali nézetek nem hangsúlyoz* Iák eléggé és természetszerűen nem valósították meg a gazdaságos, jövcdelmező termelést az iparban* A mi dolgozóink ls számtalanszor mutattak példát arra, hogy milyen lelkesen ró önfeláldozóan tudnak dolgozni, harcolni a párt állal kitűzött célokért, a szocializmus épU léséért. A munkásosztály öntudato* része szereti a határozott vezetést, szereti az olyan vezetőt, aki nem tűr fegyelmezetlenséget, normabéresalást. Ilyen vezető például Krizsán elvtárs, a JntaúrngyáR igazgatója. Nagygyörgy Mária elv* társnő, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója ég még sokan mások* Nem szeretik azonban az olyan ve* zetőket, mint a Szegedi Cipőgyár műszaki vezetői, akikkel szemben hónapokig kifogásolták a dolgozók az üzemben lévő szervezetlenségei* amelynek következtében nem tud* ták teljesíteni tervüket ró a doU gozók keresete is alacsonyabb volt, A technológiai fegyelem Szege<4 ipar} üzemeiben az elmúlt év első felében laza volt. Csak a Központi Vezetőség tavaly Júniusi, a teciw nológiai fegyelem megszilárdításé* val kapcsolatban hozott határozatai megjelenése után' következett br némi javulás. j. Azokon a helyeken, ahol a vállalatvezetés a pártszervezettel közösen, az élenjáró munkások segítségére támaszkodva viza* gálta meg a fegyelmet. Jé eredményeket értek el. Igy érte ol a Jutaárugyár, a Te** tilművek, a Ruhagyár ró még né* hány üzem azt, hogy egész évi te: vüket mindéi* részletében teljesiti ni tudták. Komoly lazaság tapai talbató a technológiai fegyelei megtartásában többek kőzött Szegedi Falamezgyár, Bútorgyár, Hangszerkészítő Vállalatnál rómé több helyen. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Szegeden az iparban gazdaságos. Jövedelmező termeiéi at. elmúlt években nem tudtuk meg valósítani, a ez sokmillió forinttal; csökkeni ette a nemzeti Jövedelmeit az elmúlt évben. A munkásosztály vezető szerepe Ezután arról beszélt Ladányi elvtárs, milyen hibákat kövelett el a Pártbizottság, a Párt-végrehajtóbizottság, majd hangsúlyozta, hogy a szocialista iparosítás politikájának jobboldali elferdítése a munkásosztály szerepének lebecsülését is jelenti; ezzel számos helyen találkozunk Szegeden is. Elmondotta, hogy a racionalizálás során kipróbált, megbízható, osztályhű munkáskádereket bocsátottak el. Jellemző, hogy a munkáskádereket elsősorban onnan szorították ki, ahol a munkásosztály vezető szerepe különben sincs kellően biztosítva. Ez történt például az ügyészségen is, amelyre egyébként jogosan sok panasz van, s ahol a jobboldali nézetek érvényesülése ellen a júniusi határozatok megjelenése óta szinte állandóan harcolunk. De baj van a munkásosztály vezető szerepének megértésével az egyetemen is. Az egyetemen a Párt-végrehajtóbizottságnak, a pártszervezeteknek sokszor kell harcot folytatni azért, hogy a tudományos utánpótlást a munkásés parasztkáderekkel tudják biztoA pártnak és minden párttagnak elengedhetetlen kötelessége, hogy fellépjen minden jobboldali nézet ellen, harcoljon a szocialista iparosítási politika megvalósításról ért, mert ez az egyetlen reális biz* tosítéka dolgozó népünk élelszínvo* nála emelésének. 1 Páriánk paraszlpolitikájának elferdítése A továbbiakban a párt parasztpolitikájának fő kérdéseiben elkövetett ferdítésekről szóit Ladányi elvtárs. Elmondotta, hogy a Központi Vezetőség határozata megállapítja: a jobboldali nézetek képviselői a munkás-paraszt szövetség kérdésével kapcsolatban megfeledkeznek arról, hogy ez különleges osztályszövetség, amelyben a munkásosztály a vezető erő, hogy e szövetség célja a kizsákmányolás megszüntetésére, a szocializmus felépítésére irányul és ez a szövetség csak a kulákság elleni harcban valósulhat meg. A jobboldali nézetek hatása megmutatkozott a közélet számos területén Szegeden is. Nem ritkán az ügyészséggel, a bírósággal, a rendőrséggel, tanácsszervekkel szemben keltett megvédeni a termelőszövetkezeti vagy közületi vagyont. A júniusi határozaf után 1953 októberében a kulákok odáig szemtelenkedtek, hogy kulákküldötlség kereste fel a Város} Párt-végrehaJ* főbizottságot, hogy eegitse vissza* szerezni a tsz-ek birtokában lévő földjüket. A Politikai Bizottság 1954 mi-i jua elején hozott határozata is* mertetése után elmondották a tsz*! tagok ée szegényparaaztok, hogy}) már úgy érezték, mintha a párti i lemondott volna a mezőgazdaság szocialista átépítéséről, olyan erős < volt a kulákok, ügyvédek és igazságügyi szervek nyomása rájuk. A jobboldal} nézetek elterjedésének hatása megmutatkozott a ter* melőszövefkezetek taglétszámának: csökkenésében — mondotta a többi között Ladányi elvt&rs, majd ar* ról beszélt, milyen segítséget adott a Párt-végrehajtóbizottság termelőszövetkezeteink megvédéséhez, majd elmondotta, hogy különösen az elmúlt hat hónapban lényegesen megerősödtek termelőszövetkezeteink Szegeden, s mindegyik nyere(Folytaidé a második ddalonj