Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

SZERDA, MS5 MÁRCIUS t. 0ÉLM1GY0RORSZ8G Egy levél és ami kimaradt belőle ,Az elmúlt héten jártam először a Faragó utca és a Petőfi Sfcndor sugárút sarkán lévő bérházban — írja hozzánk küdött leve­lében Kocsis Bálintné. — Eddig csak kívülről gyönyörködtem benne, mint épülő hazánk egyik szépségében. Ugy gondoltam, hogy belülről is ilyen szép lehet az épület, mint kívülről nézve. Sajnos, nem így van. Az a piszkosság, ami ott uralkodik, nagyon meglepő. Igaz, hogy most tél van s talán ezzel lehetne magyarázni a falak tisztátalansá­gát, a lépcsőház piszkosságát stb. Pedig nincs olyan hideg, hogy leg­alább az ajtókat, ablakokat, vagy a lépcsőt ne lehetne rendszeresen lemosni. Én úgy gondolom, hogy ez már több, a tisztaságot szerető asszonytársamnak is szemet szúrt Ugyancsak meglepődtem azon is, mikor este lefelé jöttem a lépcsőn, (hogy a lépcsőház sötét Az első és a harmadik emeleten ugyan égett a villany, de a másodikon és a földszinti pihenőnél nem. Arra nem gondol a ház gondnoka, hogy az épületből korán reggel gyermekeket visznek a bölcsődébe? Vagy úgy gondolja a házfelügyelő, hogy itt munkásemberek laknak, nekik így is jól van? Ha így gondolkodik, nagyon helytelen. Arra kérem, mint kívülálló, hogy több gondot fordítson arra a gyönyörű szép házra, amelyet a dolgozóknak épített államunk." Amilyen meglepődéssel olvastok Kocsis Bálintné levelét olyan ér­deklődéssel mentünk ki a Faragó utcába. Sajnos azt kellett megálla­pítanunk, hogy Kocsisné leveléből, sok minden kimaradt A lépcsőház­ban és a lépcsőn több helyen kiön­tött tej nyomai látszanak. Elhulla­tott széndarabok és szénporsáv ve­zetett az udvari épület egyik má­sodik emeleti lakásának ajtajához. Az utcai épület első emeletének fo­lyosóján a falba épített patent aj­tóval ellátott szemétleöntő előtt vas­tagon állt a kiszórt hamu. A nyit­vahagyott ajtón sűrű por vágódott kifelé. A por a közelben lévő lakás­ajtón és ablakokon mindenütt lát­ható, A szén és a hamu elszórása, a tej jdlocsolása mindennapos dolog. Bi­zony igy hiába seper a házfelügyelő. A rendet, tisztaságot szerető lakók hiába tartják rendben saját lakásuk elejét, ha vannak olyanok, akik ez­zel nem törődnek és nem vigyáznak a tisztaságra. —< Nem érdemlik meg ezek, hogy öven házban és ilyen lakásokban lakjanak, mint amilyenek itt van­nak — mondják a házban többen. •— Tavaly nyáron vettünk meszet és a házban lakó festő lemeszelte a lépcsőházat Nemcsak a rosszul ne­velt "vermekek, hanem a felnőttek sem kímélik a falakat. Hiába kér­jük, hogy vigyázzanak. Többen panaszkodnak különösen az udvari épület második emeleté­nek egyes lakólra, akik a szemétle­ön tőnél a legtöbb piszkot hagyják. Innen a gyermekekkel küldik le a szemetet. Azok azt szétszórják. Saj­nos ezt megteszik a felnőttek is. Ugy gondolják, más lakása előtt van, majd eltakarítják. A gyerekek néhány ablakot betörtek és ha a szülőknek szóltak, azok nem javít­tatták meg azt. Sokan sérelmezik a bérházban laikó 60 család tagjai közül, hogy a házak között lévő üres térségen már kétszer csináltak a lakók vi­rágoskertet és azt tavaly is tönkre­tették a gyermekek. A szülők egy­része, azok is. akik otthon vannak, mindezt szó nélkül eltűrték. Kérdezhetné valaki: vajon mit szól mindehhez a házfelügyelő és a ,.SZIV" (Szegedi Ingatlankezelő Vállalat)? A házfelügyelő néha mérgelődik magában, de a rendet nem követeli meg. Tehát nem so­kat tesz a házirend, a tisztaság stb. megtartásáért. A „SZÍV" még eny­nyit sem tesz. Erélytelenseg, nem­törődömség mind a két részről. El­gondolkoztató, de nem megenged­hető az az állapot, ami ebben a bér­házban van. A jobbérzésűek, a la­kók többsége, megbecsüli azt amit toptak. Fogjanak össze ők és igye­kezzenek jó szóval a helyes, a jog­gal megkívánt viselkedésre nevelni és kérni lakótársaikat. Ha ez nem megy, továbbra is piszkosságot, rongálást csinálnak, közösítsék ki ma<ntk közül a nem odavalókat. A .,SZIV" is törődjön többet ezekkel a házakkal és ne engedje a nép vagyonának pusztítását, tönkretéte­lét. A S»§geíi ROVIOKÖT VA|t*lat . elnyerte a belkereskedelmi minisztérium „kiváló vállalata" elmet 'A belkereskedelmi minisztérium és a kereskedelmi ée pénzügyi dol­gozók szakszervezetének központi vezetősége az 1954. év negyedik ne­gyedévében végzett jó munkáért „ki­váló vállalat" címmel, vándorzász­lóval és oklevéllel tüntette ki és az azokkal járó pénzjutalomban ré­szesítette többek között a Szegedi Rövidköt Vállalatot A TTIT ma sxoeialisia nserxödést hSt a Textil müvekkel —< ÜÉL Textílmüvekkel ünnepélyes keredek között szooialista szerző­dést köt a TTIT ma, szerdán dél­cián fél 3 órai kezdettel az üzem kultúrtermében. A TTIT előadá­sok, kiállítások rendezésében segít az üzemnek, as üzem pedig kö­zönséget szervez a társulat rendez­vényeire, saját falai között helyet ad műsorainak. Az ünnepély kere­tében a társulat mindjárt bemntat­ja „A világirodalom humora" cí­mű — Pósa Péter szerkesztette — összeállítását, a Nemzeti Színház tagjai: Lászlóífy Kata, Kormos La­jos és Kovács János közreműködé­sével. Akik életüket adták a békéért Az Amerika Ellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottság és a többi imperialista kémügynökségek ta­lán örökre eltitkolták volna a világ előtt ezt a döbbenetes ese­ményt, ha Iradazs Eszkandri, az iráni békeharcosok egyike nem jut el hozzánk, s nem mondta volna el nekünk a IV, magyar békekongresszuson. — ... Irán ma a né­pek, szocialisták, bé­keharcosok börtöne — mondotta Irán népé­nek küldötte. — Irán most hatalmas kon­centrációs tábor, melyben ma azért halnak meg százával, ezrével az emberek, mert ki merték mon­dani, hogy békét akarnak. Nemrégen az iráni hadseregben tisztek és katonák tgyaránt kifejezték meggyőződésüket: aem akarnak vágó­hídra menni, meghal­ni az amerikai milli­árdosok érdekeiért. Az amerikai katonai rendőrség ezért letar­tóztatott hétszáz tisz­tet. Bíróság elé állí­tották valamennyit, kit életfogytiglani, kit pedig hosszú évekig tartó börtönre, 21 hős tisztet pedig halálra ítéltek. Már ki is vé­gezték őket. A lélegzet eláll ezekre a szavakra. Fojtogat bennünket a gyűlölet, amikor hall­juk azt is: a huszon­egy halálra ítélt ha­zafi között olyan is volt, akit eszméletle­nül, hordágyon vittek az amerikaiak a vesz­tőhelyre, hogy kivé­gezzék. Iradazs, az egyik kivégzett honfitársá­nak búcsúlevelét — melyet feleségének írt — elhozta a IV. magyar bekekong­A sevőkből a béke győzelmébe vetett mélységes hit rendíthetetlen nyuga­lom csendül ki. Utolsó sorai így szólnak: ... * Katonai pálya­futásom alatt egyet­len egyszer sem mondhattam ki, h~ty éljen a béke. Most élelemben először és utoljára kimondom: éljen a béke*. A vonaton hazafelé arról beszéltek a bé­kekongresszus küldöt­tei: mennyivel jobb nekünk, mi szabad hazában élünk. A ha­lálra ítélt huszonegy hős iráni tiszt példá­ja, bátorsága azt kö­veteli tőlünk, hogy még jobban harro'­junk a békéért. Üj munka győzelmeket,, hőstetteket valósít­sunk meg a gépek mellett, a kutató in­tézetekben, s a szán­tóföldeken. • te-w. J-) Pártélet * Az MDP Csongrád megyei Bizottságának filóse AJ* MDP Csongrád megyei Bi­zottsága február 28-án ülést tartott Hódmezővásárhelyen. Az ülésen megjelent és felszólalt Gábri Mi­hály elvtárs, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztályá­nak helyettes vezetője is. „A falusi pártpolitikai munka helyzete és fel­adataink" címmel Németh Károly elvtárs, a pártbizottság első titkára terjesztette az ülés elé a párt-vég­rehajtó bizottság beszámolóját és a tervjavaslatokat a KV 1955. február 9-i határozatának végrehajtására. A pártbizottsági ülés megállapí­totta, hogy pártunk Központi Veze­tőségének a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határo­zata teljes egészében vonatkozik Csongrád, megyére is. 1953 decem­bere óta Csongrád megye falusi pártszervezeteiben is kedvező fej­lődés indult meg s a kezdeti ered­mények megvetették alapját a fa­lusi pártpolitikai munka gyökeres megjavításának. Emellett Csongrád megye falvaiban is legsúlyosabb gyengesége a pártszervezeteknek, hogy az utóbbi időben szinte telje­sen megfeledkeztek a termelőszö­vetkezetek fejlesztéséért folyó po­litikai nevelő- és szervezőmunká­ról. Hibás nézetek és a párt poli­tikájának helytelen értelmezése szülték ezt a gyakorlatot. Sok falu­si pártszervezetünkben úgy értel­mezték a falunak nyújtott fokozott termelési segítséget, a különböző kedvezményeket, előnyöket, hogy most ezek megmagyarázására kell fordítani minden erőt, mert egye­dül ez vezet a termelés fellendülé­séhez. Maguk sem értették, éppen ezért a dolgozó parasztoknak sem magyarázták meg, hogy az egész mezőgazdasági termelés tartós fel­lendítése csakis a termelőszövetke­zetek útján lehetséges, hogy a dol­gozó parasztság igazi jóléte, kultú­rájának jelentékeny és állandó nö­vekedése csakis a nagyüzemi ter­melés útján érhető el. Csongrád megyében nagyon jelentős mérték­ben tetézi ezt a hibét az elzárkózó, szektárius magatartás, amely a hódmezővásárhelyi, a szentesi és makói járás igen sok termelőszö­vetkezetében uralkodik. Az egykori kubikosok és szegényparasztok nem akarják beengedni a tsz-be a kö­zépparasztcikat, még mindig „kis­kuláknak", „a kulák unokaöccsé­nek" tekintik a becsületes középpa­rasztokat, akik közül igen sokan kopogtatnak már a tsz-ek kapuján. Az ilyen súlyos politikai hibák elle­nére, s olyan körülmények között, amikor pártszervezeteink nem agi­tálnak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséért, az elmúlt ősszel mégis ötszáznál több család lépett be meglévő termelőszövetke­zetekbe vagy alakított új csoportot Csongrád megyében. Ez a szám mu­tatja, hogy ha pártszervezeteink széleskörű felvilágosító munkát folytatnak, ha az egész falu lakos­ságával megismertetik termelőszö­vetkezeteink eredményeit, ha leküz­dik a tsz-ek soraiban terjengő szek­tárius nézeteket, Csongrád megye termelőszövetkezetei tovább erősít­hetők. hiszen vonzó hatásuk szem­mel láthatóan megnőtt. A pártbizottság ülése rámuta­tott, hogy nagy hiba volna, ha ez­után — a tsz-ek fejlesztésének jel­szavával — falusi pártszervezeteink elhanyagolnák a többi feladatokat, például az egyénileg dolgozó pa­rasztok termelésének fejlesztéséért folyó politikai munkát. „Falusi pártszervezeteinknek változatlanul a termelés fellendítésére kell össz­vontosítaniok a politikai munkát" — hangsúlyozza a Központi Veze­tőség határozata. Népünk jobb. za­vartalan ellátása jelenleg azt köve­teli, hogv elsősorban a kenyérga­bona termesztést, a szarvasmarha­fenvésztést és a tejhozamot fokoz­zuk. Ezért különösen fontos, hogy "ártszervezeteink mind a tsz-ekben. mind az egvéni parasztok között különösen ennek iétentfiségét is­mertessék, népszerűsítsék, ösztfl­nözniők kell a kis- és közéoparaszti Gazdaságokat is termelésűk fokozá­sára. jövedelmük emelésére. Élesen eb'tél te a pártbízottsás a falusi oszté Ível lenség, a kulákság aknamunkáiéval szemben Csong­rád megvében sok bel ven tapasz­talható elnézést és megalkuvást. A kulákok most spekulációval, üzér­kedéssel folvtatják a kizsákmányo­lást és az állam iránti kötelezettsé­gek alóli kibúvással akarják jöve­0elmüket fokozni. Hatáságaink nem lépnek fel ellenük a törvény szigo­rával, ezért a dolgozó parasztok egy része is követi a rossz példát. Falusi pártszervezeteink egyik leg­fontosabb feladata leleplezni a be­adás, az adófizetés ellen, vagy a termelőszövetkezet ellen izgató ku­litokat és megmagyarázni az egyé­nileg dolgozó gazdáknak, hogy jö­vedelmük emelésének legfőbb for­rása termelésük fejlesztése. Ehhez pedig, az ilyen fajta jövedelememe­léshez az állam minden dolgozó pa­rasztnak segítségére siet, de éppen ezért elvárja, sőt joggal megköve­teli, hogy a falu dolgozói is hiány­talanul eleget tegyenek beadási, adófizetési kötelezettségüknek. Ez­zel tartoznak hozzájárulni a mun­kás-paraszt szövetség erősítéséhez, a szocializmus építéséhez is. A falusi pártszervezeteknek az eddiginél sokkal bátrabban kell tá­maszkodniok a DISZ-, a népfront* és termelési bizottságok, népkörök és más falusi társadalmi, kulturális szervek munkájára. Az a pártszer­vezet dolgozik jól, amely nem be­csüli le ezeknek a szerveknek mun­káját, hanem segítségükkel mozgó­sítja a falu minden dolgozó rétegét a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Szerteágazó feladataikat falusi pártszervezeteink csak úgy tud­ják megoldani, — mutat rá a Köz­ponti Vezetőség határozata, •— ha szervezetileg is megerősítjük őket. Falusi pártszervezeteink legfőkép­pen szétforgácsoltságulc miatt, más­részt azért gyengék, mert az utóbbi évek során sok fejlett kommunista került el a faluról különböző párt-, állami, gazdasági funkcióba vagy a honvédséghez. A községekben lévő különféle alapszervezetek összefo­gása, a kommunisták egységes fel­lépésének biztosítása végett — a KV határozata értelmében — létre kell hozni az MDP községi szerve­zetét, amely a községben élő vala­mennyi kommunista párttagból alakul. A községi pártszervezetek élére a kisebb községekben pártve­zetőséget, a nagyobb községekben, — ahol száznál több párttag van, — községi pártbizottságot kell vá­lasztani. A községi pártbizottság tit­kárait lehetőleg függetleníteni kell. A megyei pártbizottság megálla­pította, hogy a szegedi járásban 11, a szentesi járásban 8, a makói járásban 8, a csongrádi járásban 3 községben haladja meg a százat a párttagság létszáma. Ezekben a községekben tehát 25—31 tagbal és 5—15 póttagból álló pártbizottságot, majd 5—7 tagú párt-végrehajtó bi­zottságot kell választani. Száz párt­taggal nem, de legalább két alap­szervezettel rendelkező község van a szegedi járásban 15, a szentesi­ben 3, a makóiban 8, a csongrádi járásban 3. Ezekben a községekben létre kell hozni az MDP községi szervezetét, élén 5—11 tagú párt­Vezetőséggel. Az összevont vezetői ségvilasztó taggyűléseket, illetve pártértekezleteket a pártdemokrár cia szigorú betartásával, a KV 1953 december 15-i „A vezetőségválasz­tásról" szóló határozata szelleméi ben, május 31-ig keU megtartani. Az egységes íalusi pártszervezetek létrehozása természetesen nem je­lenti az alapszervezetek önállóságá ­nak csorbítását vagy jelentőségük csökkentését — mutatott rá a párt­bizottság ülése. — Ellenkezőleg. A községben működő valamennyi alapszervezetet tovább kell erősí­teni, mert csakis ott lehet jól mü­ködű, erős községi pártszervezet, ahol a pártnak erős, jól dolgozó alapszervezetei vannak. Megyénk dolgozó parasztságának jelentékeny része lakik mezővárosainkban, Szentesen, Makón, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen. A pártbizott­ság ülése rámutatott, hogy mezővá­rosainkban is meg kell erősíteni a párt alapszervezeteit. A megyei pártbizottság hatá­rozatokat hozott a Központi Vezető­ség határozatának Csongrád me­gyében történő végreliajtására. Alapvető feladat minden párttag és funkcionárius számára, hogy gon­dosan tanulmányozzák, részleteiben ismerjék meg a KV határozatát. Értessék meg minden párttaggal, hogy a falusi pártpolitikai munke megjavításához nem elegendők a szervezeti intézkedések; elsősorban politikai téren várnak nagy felada­tok a kommunistákra. A Vízügyi Igazgatóság közleménye A Tisza vízgyűjtőjéről a február havi enyhébb időjárás, majd a hó­nap második felében beállott eső­zés hatására a folyón újabb árhul­lám futott le, amely a cscngrád— szegedi szakaszon a februári köze­pes vízszintet erősen megemelte. Március l-én délután a szegedi vízmércén 638 centiméter volt a vízállás. Ez a reggel 8 órai 631 centiméteres vízszinthez képest hét centiméter áradást jelent. A beál­lott erösebb éjszakai fagyok hatá­sára a folyó felső szakaszáról már jelentékeny apadást jelentének úgy, hogy a szegedi szakaszon ve­szélyesebb árvízszint emelkedéstől ezldőszerint tartani nem kell. A Maros folyón jelenleg ugyan­csak magasabb árvíz folyik le, amely azonban Makónál március l-én reggel 372 cm-es vízállással már tetőződött. A Maroson hétfőn délutántól kezdve lassú apadás kö­vetkezett be, A Körösökön igen magas árvíz­szint mellett folyik le a víz. Szarvason a vízállás hétfőn reggel 664 cm. A folyó erősen áradó Jel­legű. Az Igazgatóság szakaszán, Endrődtől a torkolatig a másodfo­kú árvízvédelmet elrendeltük. A belvizek tekintetében Csong­rád megyében a helyzet egyelőre megnyugtató. A februári kiadó­sabb esőzések hatására a talaj 60—80 cm mélyen jól beázott, ami az őszi csapadékhiány pótlását elő­segítette. Belvízkárokról egyelőre jelentés nem érkezett. Csütörtökön a „Délmagyarország" fogadénapot tart Mórahalmón Fogadónapot tart a » Délmagyarország- szerkesztősége már­cius 3-án, csütörtökön — egész nap — a mórahalmi tanácsházán. Kérjük levelezőinket, lapunk olvasóit, keressék fel kiküldött mun­katársainkat problémáikkal, panaszaikkal. Kereskedelmi dolgozók felszabadulási versenye A Szegedi Kiskereskedelmi Vál­lalat dolgozói is bekapcsolódtak a felszabadulási munkaversenybe. Természetesen más a munkája a kereskedelmi dolgozóknak, mint az üzemek munkásainak. Ettől füg­getlenül itt is lehet eredményeket elérni. Ezt bizonyítják az utóbbi időkben átadott „Kiváló dolgozó" oklevelek és jelvények. Az l-es árudéban Zsiga Kálmán, a 10-es árudéban Pogány László, a 33-as árudéban Kántor István a helyi árualapból többezer forint ér­tékű olyan cikket szerzett be, ame­lyek keresettek. Ezzel a lakosság jobb áruellátását segítették elő. A tervteljesítés a legfontosabb a versenyben. Több áruda már túl­teljesítette február havi tervét. Vannak olyan áruféleségek, ame­lyek a raktározás, szállítás követi keztében megsérültek. A 29-es műi szaki áruda dolgozója, Suba Zoltán egy ilyen csillárt megjavított. Ez 80 forintos megtakarítást jelentett a vállalatnak. A 40-es játékárudá­ban Tasnádi Sándorné a babák ki­javításával 95 forintos, törött játé­kok megjavításával pedig 84 fo­rintos megtakarítást ért el. Igen jelentős Faragó Ilona ellen­őrnek a leltározásnál elért eredmé­nye. A 6-os számú üvegárudéban például Faragó Ilona segítségével 16 óra helyett 11 óra alatt végezték el a leltárt. A 17-es árudénál is egy nappal hamarabb fejezték be a leltározási.

Next

/
Oldalképek
Tartalom