Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

SZERDA, MS5 MÁRCIUS t. 0ÉLM1GY0RORSZ8G Egy levél és ami kimaradt belőle ,Az elmúlt héten jártam először a Faragó utca és a Petőfi Sfcndor sugárút sarkán lévő bérházban — írja hozzánk küdött levelében Kocsis Bálintné. — Eddig csak kívülről gyönyörködtem benne, mint épülő hazánk egyik szépségében. Ugy gondoltam, hogy belülről is ilyen szép lehet az épület, mint kívülről nézve. Sajnos, nem így van. Az a piszkosság, ami ott uralkodik, nagyon meglepő. Igaz, hogy most tél van s talán ezzel lehetne magyarázni a falak tisztátalanságát, a lépcsőház piszkosságát stb. Pedig nincs olyan hideg, hogy legalább az ajtókat, ablakokat, vagy a lépcsőt ne lehetne rendszeresen lemosni. Én úgy gondolom, hogy ez már több, a tisztaságot szerető asszonytársamnak is szemet szúrt Ugyancsak meglepődtem azon is, mikor este lefelé jöttem a lépcsőn, (hogy a lépcsőház sötét Az első és a harmadik emeleten ugyan égett a villany, de a másodikon és a földszinti pihenőnél nem. Arra nem gondol a ház gondnoka, hogy az épületből korán reggel gyermekeket visznek a bölcsődébe? Vagy úgy gondolja a házfelügyelő, hogy itt munkásemberek laknak, nekik így is jól van? Ha így gondolkodik, nagyon helytelen. Arra kérem, mint kívülálló, hogy több gondot fordítson arra a gyönyörű szép házra, amelyet a dolgozóknak épített államunk." Amilyen meglepődéssel olvastok Kocsis Bálintné levelét olyan érdeklődéssel mentünk ki a Faragó utcába. Sajnos azt kellett megállapítanunk, hogy Kocsisné leveléből, sok minden kimaradt A lépcsőházban és a lépcsőn több helyen kiöntött tej nyomai látszanak. Elhullatott széndarabok és szénporsáv vezetett az udvari épület egyik második emeleti lakásának ajtajához. Az utcai épület első emeletének folyosóján a falba épített patent ajtóval ellátott szemétleöntő előtt vastagon állt a kiszórt hamu. A nyitvahagyott ajtón sűrű por vágódott kifelé. A por a közelben lévő lakásajtón és ablakokon mindenütt látható, A szén és a hamu elszórása, a tej jdlocsolása mindennapos dolog. Bizony igy hiába seper a házfelügyelő. A rendet, tisztaságot szerető lakók hiába tartják rendben saját lakásuk elejét, ha vannak olyanok, akik ezzel nem törődnek és nem vigyáznak a tisztaságra. —< Nem érdemlik meg ezek, hogy öven házban és ilyen lakásokban lakjanak, mint amilyenek itt vannak — mondják a házban többen. •— Tavaly nyáron vettünk meszet és a házban lakó festő lemeszelte a lépcsőházat Nemcsak a rosszul nevelt "vermekek, hanem a felnőttek sem kímélik a falakat. Hiába kérjük, hogy vigyázzanak. Többen panaszkodnak különösen az udvari épület második emeletének egyes lakólra, akik a szemétleön tőnél a legtöbb piszkot hagyják. Innen a gyermekekkel küldik le a szemetet. Azok azt szétszórják. Sajnos ezt megteszik a felnőttek is. Ugy gondolják, más lakása előtt van, majd eltakarítják. A gyerekek néhány ablakot betörtek és ha a szülőknek szóltak, azok nem javíttatták meg azt. Sokan sérelmezik a bérházban laikó 60 család tagjai közül, hogy a házak között lévő üres térségen már kétszer csináltak a lakók virágoskertet és azt tavaly is tönkretették a gyermekek. A szülők egyrésze, azok is. akik otthon vannak, mindezt szó nélkül eltűrték. Kérdezhetné valaki: vajon mit szól mindehhez a házfelügyelő és a ,.SZIV" (Szegedi Ingatlankezelő Vállalat)? A házfelügyelő néha mérgelődik magában, de a rendet nem követeli meg. Tehát nem sokat tesz a házirend, a tisztaság stb. megtartásáért. A „SZÍV" még enynyit sem tesz. Erélytelenseg, nemtörődömség mind a két részről. Elgondolkoztató, de nem megengedhető az az állapot, ami ebben a bérházban van. A jobbérzésűek, a lakók többsége, megbecsüli azt amit toptak. Fogjanak össze ők és igyekezzenek jó szóval a helyes, a joggal megkívánt viselkedésre nevelni és kérni lakótársaikat. Ha ez nem megy, továbbra is piszkosságot, rongálást csinálnak, közösítsék ki ma<ntk közül a nem odavalókat. A .,SZIV" is törődjön többet ezekkel a házakkal és ne engedje a nép vagyonának pusztítását, tönkretételét. A S»§geíi ROVIOKÖT VA|t*lat . elnyerte a belkereskedelmi minisztérium „kiváló vállalata" elmet 'A belkereskedelmi minisztérium és a kereskedelmi ée pénzügyi dolgozók szakszervezetének központi vezetősége az 1954. év negyedik negyedévében végzett jó munkáért „kiváló vállalat" címmel, vándorzászlóval és oklevéllel tüntette ki és az azokkal járó pénzjutalomban részesítette többek között a Szegedi Rövidköt Vállalatot A TTIT ma sxoeialisia nserxödést hSt a Textil müvekkel —< ÜÉL Textílmüvekkel ünnepélyes keredek között szooialista szerződést köt a TTIT ma, szerdán délcián fél 3 órai kezdettel az üzem kultúrtermében. A TTIT előadások, kiállítások rendezésében segít az üzemnek, as üzem pedig közönséget szervez a társulat rendezvényeire, saját falai között helyet ad műsorainak. Az ünnepély keretében a társulat mindjárt bemntatja „A világirodalom humora" című — Pósa Péter szerkesztette — összeállítását, a Nemzeti Színház tagjai: Lászlóífy Kata, Kormos Lajos és Kovács János közreműködésével. Akik életüket adták a békéért Az Amerika Ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság és a többi imperialista kémügynökségek talán örökre eltitkolták volna a világ előtt ezt a döbbenetes eseményt, ha Iradazs Eszkandri, az iráni békeharcosok egyike nem jut el hozzánk, s nem mondta volna el nekünk a IV, magyar békekongresszuson. — ... Irán ma a népek, szocialisták, békeharcosok börtöne — mondotta Irán népének küldötte. — Irán most hatalmas koncentrációs tábor, melyben ma azért halnak meg százával, ezrével az emberek, mert ki merték mondani, hogy békét akarnak. Nemrégen az iráni hadseregben tisztek és katonák tgyaránt kifejezték meggyőződésüket: aem akarnak vágóhídra menni, meghalni az amerikai milliárdosok érdekeiért. Az amerikai katonai rendőrség ezért letartóztatott hétszáz tisztet. Bíróság elé állították valamennyit, kit életfogytiglani, kit pedig hosszú évekig tartó börtönre, 21 hős tisztet pedig halálra ítéltek. Már ki is végezték őket. A lélegzet eláll ezekre a szavakra. Fojtogat bennünket a gyűlölet, amikor halljuk azt is: a huszonegy halálra ítélt hazafi között olyan is volt, akit eszméletlenül, hordágyon vittek az amerikaiak a vesztőhelyre, hogy kivégezzék. Iradazs, az egyik kivégzett honfitársának búcsúlevelét — melyet feleségének írt — elhozta a IV. magyar bekekongA sevőkből a béke győzelmébe vetett mélységes hit rendíthetetlen nyugalom csendül ki. Utolsó sorai így szólnak: ... * Katonai pályafutásom alatt egyetlen egyszer sem mondhattam ki, h~ty éljen a béke. Most élelemben először és utoljára kimondom: éljen a béke*. A vonaton hazafelé arról beszéltek a békekongresszus küldöttei: mennyivel jobb nekünk, mi szabad hazában élünk. A halálra ítélt huszonegy hős iráni tiszt példája, bátorsága azt követeli tőlünk, hogy még jobban harro'junk a békéért. Üj munka győzelmeket,, hőstetteket valósítsunk meg a gépek mellett, a kutató intézetekben, s a szántóföldeken. • te-w. J-) Pártélet * Az MDP Csongrád megyei Bizottságának filóse AJ* MDP Csongrád megyei Bizottsága február 28-án ülést tartott Hódmezővásárhelyen. Az ülésen megjelent és felszólalt Gábri Mihály elvtárs, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője is. „A falusi pártpolitikai munka helyzete és feladataink" címmel Németh Károly elvtárs, a pártbizottság első titkára terjesztette az ülés elé a párt-végrehajtó bizottság beszámolóját és a tervjavaslatokat a KV 1955. február 9-i határozatának végrehajtására. A pártbizottsági ülés megállapította, hogy pártunk Központi Vezetőségének a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozata teljes egészében vonatkozik Csongrád, megyére is. 1953 decembere óta Csongrád megye falusi pártszervezeteiben is kedvező fejlődés indult meg s a kezdeti eredmények megvetették alapját a falusi pártpolitikai munka gyökeres megjavításának. Emellett Csongrád megye falvaiban is legsúlyosabb gyengesége a pártszervezeteknek, hogy az utóbbi időben szinte teljesen megfeledkeztek a termelőszövetkezetek fejlesztéséért folyó politikai nevelő- és szervezőmunkáról. Hibás nézetek és a párt politikájának helytelen értelmezése szülték ezt a gyakorlatot. Sok falusi pártszervezetünkben úgy értelmezték a falunak nyújtott fokozott termelési segítséget, a különböző kedvezményeket, előnyöket, hogy most ezek megmagyarázására kell fordítani minden erőt, mert egyedül ez vezet a termelés fellendüléséhez. Maguk sem értették, éppen ezért a dolgozó parasztoknak sem magyarázták meg, hogy az egész mezőgazdasági termelés tartós fellendítése csakis a termelőszövetkezetek útján lehetséges, hogy a dolgozó parasztság igazi jóléte, kultúrájának jelentékeny és állandó növekedése csakis a nagyüzemi termelés útján érhető el. Csongrád megyében nagyon jelentős mértékben tetézi ezt a hibét az elzárkózó, szektárius magatartás, amely a hódmezővásárhelyi, a szentesi és makói járás igen sok termelőszövetkezetében uralkodik. Az egykori kubikosok és szegényparasztok nem akarják beengedni a tsz-be a középparasztcikat, még mindig „kiskuláknak", „a kulák unokaöccsének" tekintik a becsületes középparasztokat, akik közül igen sokan kopogtatnak már a tsz-ek kapuján. Az ilyen súlyos politikai hibák ellenére, s olyan körülmények között, amikor pártszervezeteink nem agitálnak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséért, az elmúlt ősszel mégis ötszáznál több család lépett be meglévő termelőszövetkezetekbe vagy alakított új csoportot Csongrád megyében. Ez a szám mutatja, hogy ha pártszervezeteink széleskörű felvilágosító munkát folytatnak, ha az egész falu lakosságával megismertetik termelőszövetkezeteink eredményeit, ha leküzdik a tsz-ek soraiban terjengő szektárius nézeteket, Csongrád megye termelőszövetkezetei tovább erősíthetők. hiszen vonzó hatásuk szemmel láthatóan megnőtt. A pártbizottság ülése rámutatott, hogy nagy hiba volna, ha ezután — a tsz-ek fejlesztésének jelszavával — falusi pártszervezeteink elhanyagolnák a többi feladatokat, például az egyénileg dolgozó parasztok termelésének fejlesztéséért folyó politikai munkát. „Falusi pártszervezeteinknek változatlanul a termelés fellendítésére kell összvontosítaniok a politikai munkát" — hangsúlyozza a Központi Vezetőség határozata. Népünk jobb. zavartalan ellátása jelenleg azt követeli, hogv elsősorban a kenyérgabona termesztést, a szarvasmarhafenvésztést és a tejhozamot fokozzuk. Ezért különösen fontos, hogy "ártszervezeteink mind a tsz-ekben. mind az egvéni parasztok között különösen ennek iétentfiségét ismertessék, népszerűsítsék, ösztflnözniők kell a kis- és közéoparaszti Gazdaságokat is termelésűk fokozására. jövedelmük emelésére. Élesen eb'tél te a pártbízottsás a falusi oszté Ível lenség, a kulákság aknamunkáiéval szemben Csongrád megvében sok bel ven tapasztalható elnézést és megalkuvást. A kulákok most spekulációval, üzérkedéssel folvtatják a kizsákmányolást és az állam iránti kötelezettségek alóli kibúvással akarják jöve0elmüket fokozni. Hatáságaink nem lépnek fel ellenük a törvény szigorával, ezért a dolgozó parasztok egy része is követi a rossz példát. Falusi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata leleplezni a beadás, az adófizetés ellen, vagy a termelőszövetkezet ellen izgató kulitokat és megmagyarázni az egyénileg dolgozó gazdáknak, hogy jövedelmük emelésének legfőbb forrása termelésük fejlesztése. Ehhez pedig, az ilyen fajta jövedelememeléshez az állam minden dolgozó parasztnak segítségére siet, de éppen ezért elvárja, sőt joggal megköveteli, hogy a falu dolgozói is hiánytalanul eleget tegyenek beadási, adófizetési kötelezettségüknek. Ezzel tartoznak hozzájárulni a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a szocializmus építéséhez is. A falusi pártszervezeteknek az eddiginél sokkal bátrabban kell támaszkodniok a DISZ-, a népfront* és termelési bizottságok, népkörök és más falusi társadalmi, kulturális szervek munkájára. Az a pártszervezet dolgozik jól, amely nem becsüli le ezeknek a szerveknek munkáját, hanem segítségükkel mozgósítja a falu minden dolgozó rétegét a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Szerteágazó feladataikat falusi pártszervezeteink csak úgy tudják megoldani, — mutat rá a Központi Vezetőség határozata, •— ha szervezetileg is megerősítjük őket. Falusi pártszervezeteink legfőképpen szétforgácsoltságulc miatt, másrészt azért gyengék, mert az utóbbi évek során sok fejlett kommunista került el a faluról különböző párt-, állami, gazdasági funkcióba vagy a honvédséghez. A községekben lévő különféle alapszervezetek összefogása, a kommunisták egységes fellépésének biztosítása végett — a KV határozata értelmében — létre kell hozni az MDP községi szervezetét, amely a községben élő valamennyi kommunista párttagból alakul. A községi pártszervezetek élére a kisebb községekben pártvezetőséget, a nagyobb községekben, — ahol száznál több párttag van, — községi pártbizottságot kell választani. A községi pártbizottság titkárait lehetőleg függetleníteni kell. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a szegedi járásban 11, a szentesi járásban 8, a makói járásban 8, a csongrádi járásban 3 községben haladja meg a százat a párttagság létszáma. Ezekben a községekben tehát 25—31 tagbal és 5—15 póttagból álló pártbizottságot, majd 5—7 tagú párt-végrehajtó bizottságot kell választani. Száz párttaggal nem, de legalább két alapszervezettel rendelkező község van a szegedi járásban 15, a szentesiben 3, a makóiban 8, a csongrádi járásban 3. Ezekben a községekben létre kell hozni az MDP községi szervezetét, élén 5—11 tagú pártVezetőséggel. Az összevont vezetői ségvilasztó taggyűléseket, illetve pártértekezleteket a pártdemokrár cia szigorú betartásával, a KV 1953 december 15-i „A vezetőségválasztásról" szóló határozata szelleméi ben, május 31-ig keU megtartani. Az egységes íalusi pártszervezetek létrehozása természetesen nem jelenti az alapszervezetek önállóságá nak csorbítását vagy jelentőségük csökkentését — mutatott rá a pártbizottság ülése. — Ellenkezőleg. A községben működő valamennyi alapszervezetet tovább kell erősíteni, mert csakis ott lehet jól müködű, erős községi pártszervezet, ahol a pártnak erős, jól dolgozó alapszervezetei vannak. Megyénk dolgozó parasztságának jelentékeny része lakik mezővárosainkban, Szentesen, Makón, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen. A pártbizottság ülése rámutatott, hogy mezővárosainkban is meg kell erősíteni a párt alapszervezeteit. A megyei pártbizottság határozatokat hozott a Központi Vezetőség határozatának Csongrád megyében történő végreliajtására. Alapvető feladat minden párttag és funkcionárius számára, hogy gondosan tanulmányozzák, részleteiben ismerjék meg a KV határozatát. Értessék meg minden párttaggal, hogy a falusi pártpolitikai munke megjavításához nem elegendők a szervezeti intézkedések; elsősorban politikai téren várnak nagy feladatok a kommunistákra. A Vízügyi Igazgatóság közleménye A Tisza vízgyűjtőjéről a február havi enyhébb időjárás, majd a hónap második felében beállott esőzés hatására a folyón újabb árhullám futott le, amely a cscngrád— szegedi szakaszon a februári közepes vízszintet erősen megemelte. Március l-én délután a szegedi vízmércén 638 centiméter volt a vízállás. Ez a reggel 8 órai 631 centiméteres vízszinthez képest hét centiméter áradást jelent. A beállott erösebb éjszakai fagyok hatására a folyó felső szakaszáról már jelentékeny apadást jelentének úgy, hogy a szegedi szakaszon veszélyesebb árvízszint emelkedéstől ezldőszerint tartani nem kell. A Maros folyón jelenleg ugyancsak magasabb árvíz folyik le, amely azonban Makónál március l-én reggel 372 cm-es vízállással már tetőződött. A Maroson hétfőn délutántól kezdve lassú apadás következett be, A Körösökön igen magas árvízszint mellett folyik le a víz. Szarvason a vízállás hétfőn reggel 664 cm. A folyó erősen áradó Jellegű. Az Igazgatóság szakaszán, Endrődtől a torkolatig a másodfokú árvízvédelmet elrendeltük. A belvizek tekintetében Csongrád megyében a helyzet egyelőre megnyugtató. A februári kiadósabb esőzések hatására a talaj 60—80 cm mélyen jól beázott, ami az őszi csapadékhiány pótlását elősegítette. Belvízkárokról egyelőre jelentés nem érkezett. Csütörtökön a „Délmagyarország" fogadénapot tart Mórahalmón Fogadónapot tart a » Délmagyarország- szerkesztősége március 3-án, csütörtökön — egész nap — a mórahalmi tanácsházán. Kérjük levelezőinket, lapunk olvasóit, keressék fel kiküldött munkatársainkat problémáikkal, panaszaikkal. Kereskedelmi dolgozók felszabadulási versenye A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói is bekapcsolódtak a felszabadulási munkaversenybe. Természetesen más a munkája a kereskedelmi dolgozóknak, mint az üzemek munkásainak. Ettől függetlenül itt is lehet eredményeket elérni. Ezt bizonyítják az utóbbi időkben átadott „Kiváló dolgozó" oklevelek és jelvények. Az l-es árudéban Zsiga Kálmán, a 10-es árudéban Pogány László, a 33-as árudéban Kántor István a helyi árualapból többezer forint értékű olyan cikket szerzett be, amelyek keresettek. Ezzel a lakosság jobb áruellátását segítették elő. A tervteljesítés a legfontosabb a versenyben. Több áruda már túlteljesítette február havi tervét. Vannak olyan áruféleségek, amelyek a raktározás, szállítás követi keztében megsérültek. A 29-es műi szaki áruda dolgozója, Suba Zoltán egy ilyen csillárt megjavított. Ez 80 forintos megtakarítást jelentett a vállalatnak. A 40-es játékárudában Tasnádi Sándorné a babák kijavításával 95 forintos, törött játékok megjavításával pedig 84 forintos megtakarítást ért el. Igen jelentős Faragó Ilona ellenőrnek a leltározásnál elért eredménye. A 6-os számú üvegárudéban például Faragó Ilona segítségével 16 óra helyett 11 óra alatt végezték el a leltárt. A 17-es árudénál is egy nappal hamarabb fejezték be a leltározási.