Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

PÉNTEK, 1955 MÁRCIUS 11. 0ELM9GYSR0RSZRS Felhívás Szeged dolgozó népéhez! iprilis 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. évfor­M dulóját. Munkások, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek és alkalmazottak egyaránt lelkes munkával ké­szülnek legnagyobb nemzeti ünnepünk évfordulójára, hogy ezzel is elő­segítsék további felemelkedésünk, békénk ügyét. Szeged népe szereti hazáját, szereti városát. A párt vezetésével, a nép államával együtt a felszabadulás óta igen sokat tett annak érde­kében, liogy szép otthona legyen a mi városunk. De itt nem lehet meg­állás; Szeged minden dolgozó rétegéből érkeztek javaslatok, kívánságok városunk további szépítése érdekében. Városunk lakossága kívánságának megfelelően a Városi Párt­Yégrehajtóbizottság javaslata alapján, a Városi Tanács végrehajtó bizottsága azzal a felhívással fordul Szeged dolgozóihoz, hogy városunk fejlődése, további szépítése érdekében, legnagyobb nemzeti ünnepünkre, április 4-re 15 ezer fát ültessünk el Szegeden; ez év végéig pedig újabb 15 ezer fát utcáink, tereink fásítására, valamint egy 40 holdas felszaba­< ulásl ligetet hozzunk létre, amely munka után hűs pihenő-, kiránduló-, - zórakozó helyet biztosít Szeged minden dolgozójának. Ezzel nemcsak i -imagunknak tartozunk, hanem a szovjet hősök emlékének is, akik éle­rüket áldozták hazánk, városunk felszabadításáért, hogy népünk boldog, békés, egészséges körülmények között élhessen. Felhívjuk városunk népét, a tömegszervezeteket, társadalmi moz­galmakat, üzemeket, intézményeket, segítsék közreműködésükkel mind­nyájunk javát szolgáló tervünk sikeres megvalósítását! A Szegedi Erdőigazgatóság rendelkezésünkre bocsátja a szüksé­ges facsemetéket, mi pedig lelkesen, tömeges csatlakozással vegyünk részt ebben a munkában. Bízunk abban, hogy Szeged dolgozó népe, mint már annyiszor, most is becsülettel eleget tesz felhívásunknak és lelkes közreműködé­sével elősegíti szabad, szebb életünk születésének, április 4-nek méltó megünneplését. SZEGED VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Felhívás pártszervezeteinkhez! és példamutatóan vegyenek részt e hazafias megmozdulásban. A SZEGEDI VÁROSI PART­VÉGREHAJTÖBIZOTTSÁG • A faültetés technikai lebonyolí­tásának előkészületeit a Vároöi Ta­nács végzi. Részletesebb felvilágo­sítást Vincze Antal elvtárs, a Vá­rosi Tanács vb. elnökhelyettese ad. Felhívjuk pártszervezeteinket, hogy a Városi Tanács felhívását minden erejükkel tevékenyen tá­mogassák. Adjanak segítséget a tő­ire? szervezetek, a tömegmozgalmak helyi vezetőinek, hogy a fásítási akció széles tömegmozgalommá vál­jdn. Pártszervezetcink gondoskod­janak arról, hogy a párttagok — mint máskor is — kezdeményezően Holnap délben érkezik Szegedre Kozmogyemjanszkaja asszony Mint már hírül adtuk, holnap, szom­baton délben Szegedre érkezik Koz­mogyemjanszkaja asszony, Zója és Sura édesanyja. Kozmogyemjan­kaja délután fél 3-kor ellátogat a móravárosi Cttörő-házba, ahol el­beszélget a szegedi fiatalokkal. A szovjet vendég meglátogatja a szakköröket, majd az úttörők kul­túrműsorral akarnak kedveskedni néki. A szegedi látogatása ntán Koz­mogyemjanszkaja asszony Hódme­zővásárhelyre utazik, hogy ott részt­vegyen a Harisnyagyár névadó ünnepségén. DCfrppantó Szeged MNB 623 A fenti cim a Szegedi Gázmű csekkszáma. Hogy ezt miért hozom nyilvánosságra. Megvan az oka• Segíteni akarok a gdzszámldjukat fizetni akaró dolgozóknak. A napokban ugyanis egy jegyzéket hagyott hátra a Gázgyár , uzbeszedője, amelyben közölte: „Miután nem sikerült felvenni az ( '..dúlt hónapban elfogyasztott gáz árát... három napon belül fizesse b a gyár pénztárábaSietve akartam Gilice Pál pénzbeszedő fel­>~ólitásának eleget tenni és felhívtam telefonon a Gázgyárat, hogy ki kell-e mennem, ha fizetni akarok, vagy posta útján is fizethetek. Azt felelték, hogy postatakarékpénztári csekkszámlájukon is fizethetek. Meg is mondták a csekkszámot. Tudom, hogy 9 számjegy­löt áll és ehhez jön még néhány betű és még három számjegy. Bár feljegyeztem, de meg voltam győződve, hogy valamelyik számot biz­tosan rosszul értettem és ezért a gyár nem kapja meg a pénzt. Elmentem a postára és kértem egy biankó csekklapot és meg­>. rdeztem a gyár csekkszámát. Azt felelték, nem tudják. Igaz, sokan kérdezgetik, de ök mindenkit a Nemzeti Bankhoz utasítanak, ahol meg tudják mondani a számot. így is volt. Megkaptam a csekkszá­mot és elküldtem a pénzt. Kérdezem azonban, nem lenne egyszerűbb ' ésszerűbb, ha a Gázgyár a figyelmeztető cédulákra rányomná a <sekkszámot is, ezzel megkönnyitenék a fogyasztók dolgát. I LIGETI JENŐ . V OTmWWftWWMVAW,-,-A VmVM'lWTOWmWIWAVWVWMWiWWm ÍWWYWVYYW 17. Már ott van Trifon is, aki dühödt, cifra károm­kodással könnyít a lel­kén é8 úgy ráZza az ök­h't, mintha a lángokba : karna belefojtani min­dent, amit — talán sza­vakba formálni nem ls tudna —, de mégis, i .'ljes súllyal érez, feneketlenül, mélységesen gyűlöl. Julka tör magának utal Kötszer;, kerí­' 't. kenőcsöt, s most féltő aggodalommal ha­' a fiú fölé, akit sebtében, zsákokból, pony­? ból összehordott fekvőhelyre tettek. Csukva r g'.cme, s csak akkor rebben meg, vértelen ; kán akkor surran át a kínokat legyőző rengo mosoly, amikor Julka hangját hallja: — Ni kosz, tartsd magad kedves. Nem lesz s >mmi baj. A leheletnél alig hangosabb Julka szava. ! :...adgálnak, meg-megállnak mellettük min­L.-JI'O emberek. Az egész • telep talpon van már. A lo­1 uymegter a szokottnál is jobban ordítozik, s r-t hajtogatja: — el kell ollani! Meg kell i tervezni az oltási! — Ennél többet, okosab­bat, nemigen tud kisütni. Achmed Rezán akarat és gondolat nélkül jóidéig. Szemét a tűzre mereszti. A félel­f utes lángok magasra törnek, mind maga­bbra a hatalmas acéltorony áttüzesedik, A Szegedi Falemezgvár és gőzfűrész dolgozóinak felszabadulási versenye Tudósítónktól: A faipari üzemekben sok szó esik a jobb munkaszervezés, a nyersanyag gondosabb kihasználá­sa jelentőségéről is. Hazánk sze­gény fában. Ezért a faanyaggal kü­lönösen takarékoskodni kell! A mi üzemünkben: a Szegedi Falemezgyárban és annak gőzfű­rész telepén is tevékenykednek a gazdaságosabb termelésért. A dolgozók a jobb munkáért a termelési értekezleteken a ja­vaslatok tömegét tették. Az érkező rönk fogadásának, a gömbfa minőség szerinti kiválasz­tásának, az alátétek jobb elhelye­zésének, a keretfűrész, körfűrész, és a javítóműhely munkájának megjavításán kívül a készáru jó tárolására tettek javaslatot a dol­gozók. A lemezgyárban nagy gond­dal készülnek az új farost üzem­részben a munka megkezdésére. Nagy figyelem kíséri a készülő fa­rost üzemrészben folyó szerelési munkát. A dolgozók máris több újítást adtak be az új üzemrész­szel kapcsolatban. Az országban Szegeden lesz először farost üzem. A szovjet tapasztalatok alapján készül majd a rostlemez, amelyet a bútoripar, és sok más fűrész*, árat feldolgozó ipar nagyon jól tud használni. Az 1955. év első hónapjának ter­vét a Szegedi Falemezgyár és gőz­fűrész telepe nem tudta teljesí­teni. A lemezgyár januári tervét 103.3 százalékra teljesítette, de a gőzfűrész lemaradt a betét tuskó termelésben és elhanyagolták a tervben szereplő melléktermékek készítését; tervüket csak 87.8 szá­zalékra teljesítették. A lemezgyár és gőzfűrész telepe együtt így csak 97.2 százalékos eredményt ért el. Februárban — okulva a janu­ári tapasztalatokon —, a jó munkaszervezés és a felszaba­dulási verseny eredményeként mindkét üzemrész túlteljesítet­te a tervét A lemezgyár 124.2, a gőzfűrész 110.8 százalékos eredményt ért el. A vállalati tervteljesítés pedig 118.9 százalék lett. A felszabadu­lási versenyben eddig a lemezgyári részlegben a legkiemelkedőbb ered­ményt Gyulai József szinfurnér­gyalús érte el. 170 százalékos terv­teljesítést vállalt és februárban 202 százalékot teljesített. Versenytár­sa, Szabados Balázs hasonló válla­lással 185 százalékot ért el. Csányi József panelljavítónak is szép az eredménye, mert 160 százalékos vállalásával szemben 201 százalé­kot teljesített. A női dolgozók kö­zül Sánta Jánosné teljesítménye a legkiemelkedőbb, 117 százalékos vállalásával szemben 182 százalé­kot ért el. A gőzfűrész dolgozói is derekas munkát végeztek februárban. A keretfűrészesek közül Sörös Fe­renc és Daróczi János brigádjai érték el a legszebb eredményeket, 138 százalékos teljesítményükkel. A körfűrészesek közül Márkus Já­nos sztahánovista, tanácstag pél­dát mutat dolgozótársainak. Jó munkájával 164 százalékot ért el februárban. A többi körfűrészes sem maradt el sokkal mögötte, Hla­dek Ferenc 157, Mészáros István 153 és Balogh Pál 140 százalékos eredménnyel zárta februárt. A rönktéren Dani István brigádja versenyezve Terhes István bri­gádjával, 150—150 százalék fölötti eredményt ért el. A március havi tervteljesítést eddig is nagyban gátolta, hogy a nyersanyagot szállító erdő­gazdaságok nem teljesítették a tervükben előírt és a szállítási szerződésben lekötött gömbfa mennyiséget. A márciusi elma­radást a felszabadulási mű­szakban meg tudjuk szüntetni, csak legyen elegendő nyers­anyag. Fontos, hogy a mecsek-keleti, me­csek-nyugati, recski, zagyvavölgyi és más erdőgazdaságok eleget te­gyenek kötelezettségüknek és szál­lítsák a gömbfát. Mert nyersanyag nélkül — hiába nagy a munka­kedv, és hiába készülünk jól a felszabadulási műszakra — nem tudjuk teljesíteni a tervet, s a nagy évforduló tiszteletére tett fel­ajánlásokat. Barát János Vasárnap délelőtt nagygyűlést rendeznek a Szabadság-moziban a nemzetközi nőnap alkalmából Vasárnap délelőtt 10 órakor az MNDSZ Városi Bizottsága nagygyűlést rendez a nemzetközi nőnap alkalmából a Szabadság­moziban. Az ünnepségen — amelynek előadója Vass Istvánné elv­társnő, az MNDSZ országos elnöke — 40 sokgyermekes anyát tüntet­nek ki. A szegedi kultúresoportok a nagygyűlés után színes ku-'tur­műsort mutatnak be. Díszelőadással kezdődött meg a szovjet film ünnepe Tegnap esle hét óra felé szokat­lanul sűrűn áramlottak az embe­rek a Vörös Csillag filmszínházhoz. Már kora délután arról beszéltek a drapériák közül előharsanó hang­szórók, hogy „A ma esti díszelő­adásra minden jegy elfogyott". így érthető, hogy lelkes tömeg igyeke­zett elfoglalni ülőhelyét a feldí­szített nézőtéren. Pár perccel hét óra után a Hon­véd zenekar Hegyes György ve­zényletével játszani kezdte a ma­gyar és a szovjet himnuszt — meg­kezdődött Szegeden a szovjet film ünnepe. Papp Teri színművésznő Szulej­man Sztalszkij Tegnap és ma című versét szavalta el igen szépen, lel­kesülten, majd Móricz Béláné, a Hazafias Népfront Szegcdi Bizolt* ságának titkára mondott beszédet. Móricz elvtársnő emlékeztetett as 1945-ös évekre, amikor az első szov­jet filmeket vetítették filmszínhá­zaink és az azóta eltelt évekről, melyek folyamán hagyománnyá szépült a szovjet ftím megünneplé­se. Hangsúlyozta, hogy a szovjet filmek mekkora segítséget nyújta­nak nekünk mindennapi munkánk­ban és milyen igaz szórakoztatást adnak ünnepnapjainkon. Ezért is szerette meg a magyar nép ezeket a filmeket. A beszéd elhangzása után elsö­tétült. a nézőtér és érdeklődő figye­lem közepette kezdődött meg 'A bátorság iskotája című színes, ma­gyarulbeszélő, szovjet film vetítése. NYERTESEK Ilyenkor, békekölcsönhúzás után az Országos Takarékpénztár szegedi fiókjába egymás után érkeznek olyan emberek, akik nyereményeik­ért jönnek. Most, a IV. békekölcsön második sorsolása alkalmával is sok-sokezer forintnak örültek Sze­ged dolgozói, akikre talán már nem is először köszöntött rá, a szerencse. Goda Vincéné, az SZTK takarító­nője tízezer forintot nyerf a va­sárnapi húzáson. 100 forint névér­tékű volt a nyertes kötvénye, tehát az egész összeget megkapta. Kiss Magdolna szegedi gimnáziumi ta­nár ugyancsak a „tízezres" nyerők közé tartozik. Erdei Mátyás gép­állomási dolgozónak is tízezer fo­rinttal húzták ki teljes névértékű kötvényét. Bakos István algyői dol­gozó parasztnak is érdemes volt békekölcsönt jegyezni, mert most ötezer forintot nyert. Újítások a gazdaságosabb lermelésérl az Erőműben Tudósítónktól. A felszabadulási versenyben a Szegedi Erőmű dolgozói 41 újítást adtak be. A beadott újítások több­sége szorosan az anyag takarékos­sággal függ össze. Godó Nándor fögépész újítása a takarékosság mellett a gépek jobb üzemelteté­sét is nagyban elősegítette. Ebben az évben már sokkal több újítási javaslat, érkezett az újítási megbízotthoz, mint az elmúlt év­ben. Ez azért is van, mert a mű­szaki vezetőség több segítséget nyújt az újító brigádoknak. Jobban megtartják már a műszaki fejlesz­tési köröket. A műszaki fejlesztési körök munkáját jól segíti Kutasi 1A1fl*V,VWWyVW.1TAVAYvV.Y.VW.W.V.". 1AAAAAMAAAA/!VVYVVVVYVVVVVVVVVWYVWWWWVVVVVVVWWVV\ iAMGOK Al EJSIAKABAN őrösén izzik, minden pillanatban kettétör­iisszeomolhnt, Mint a megbabonázott, "Í: gyökerezett lábakkal áll. A vér a fejébe lt. üvölteni szeretne, vagy sírni, mint egy rek — maga se tudja, mi -volna mos; Sz­ámikor úgy érzi, mintha a világ omlana rá. Az én tervem, az én álmom cz az izzó acélváz. — ez a gondolat fordul meg legelő­ször a fejében. — A tűz megemészti, hiába minden, nem tud senki ellenállni, megolvad, szétmálik, megsemmisül... Ez az én sor­som? — kérdi döbbenten önmagától és a szíve rémülten dobog. — Nem lehet, nem hagyom, nem engedem ... Julkára esik a pillantása. Mit csinál? A sebesült fiú fölé hajol, s ha látszik is rajta ijedtség, az aligha a tűz miatt van. öt saj­nálja, Nikoszt, miatta van kétségbeesve — gondolja. Különös, hogy ez is éppen így egybeesik... — Mindennek vége — suttogja maga elé Achmed kétségbeesetten. Rombadőlt a munkám eredménye — próbálja magában tisztázni a helyzetet. — Hónapokig mindent beleadtam. Ezt jól tudja ö is. És semmi részvétet nem érez irántam ... Csak vele törődik, ezzel a maszatosképű, nyur­ga suhanccal. Érte aggódik, pedig szemláto­mást nem történt nagyobb baja. Az én vesz­teségem cseppet se bántja. Nem érzi a ma­gáénak . •. Persze, megin; a politika... — villan át agyán. Vagy ki tudja... ián ez is és az is? •.. Lám, ide se néz ... Hirtelen vad dühbo gurul, dacps elszánt­ság kerekedik benne. Ha szerelne, átérezné mit jelenít, ez a tűz. Rá­döbbenne, micsoda csa­pás mindkettőnknek — ismétli magában újra és újra. — Neki is, nekem is. Éppen most. amikor felfigyellek volna a munkámra, ami­kor talán elismerés lett volna a jutalma. Jobb is, hogy így történt. Most legalább megláttam a valóságos helyzetet. Nem szerel. Nos ... ha így áll a dolog... Nyers indulat keríti hatalmába. Azért se... — mormogja maga elé. — \ fogát csi­korgatja dühében, ökleit úgy összeszorítja, hogy szinte görcsbe merevednek az újjai. — Mindegy, hogy mit gondol, vagy mi; érez. Nem vagyok érzelgős, hősszerelmes. Első a kötelesség. Nem hagyom magam. Megfeledkezik minden kételyről, aggoda­lomról, bizonytalankodásról. A sértett büsz­keség, a harag győzedelmeskedik benne. Neki iramodik, mint az eszeveszett, úgy érzi. meg­kétszereződött, sokszorossá nőit az ereje. Becsületbeli ügyem ez! — buzdítja magát és hozzákezd a mentés szervezéséhez. Félelmetes látvány az égő kút. Lángja a torony féléjéig ér, vörös fénye bevilágítja a környéket a reggeli szürkületben. Mozgósítják a telop munkásait. Felsorakoz­nak a tisztáson, ahova nem ér el a pokoli hőség, amely mind szélesebben Terjed a tűz körül. Fojtó gáz, füst száll, s a nedves párák súlya alatt alacsonyan gomolyog. (Folytatjuk). Mihály műszaki igazgató és Gei­zonics József mérnök. Be lovai Antal négy, Filák Ignác három újítást adott be. Meg kell mondani, még több volna az újí­tások száma, ha a beadott és be­vált újításokat bevezetnék. Lassú még a beadott újítások elbírálása, s ezen is változtatni kell. Van olyan újítás is, amelyet már egy évvel ezelőtt küldtek jóváhagyat végett az illetékes minisztériumba, de még csak most érkezett meg az újításról a vélemény. Misán György Ünnepi díszeifiadás a szegedi Nemzeti Színházim márc.us 15-én Március 15-én délután 5 órai kezdettel a Hazafias Népfront Sze­geti Városi Bizottsága és a Városi DISZ Bizottság ünnepi díszelőadást rendez a szegedi Nemzeti Színház­ban. A színház művészei Jókai .is­mert regényének, *A kőszívű r,m­ber flai«-nak színváltozatát mu'.vt­ják be. A nagysikerű darab m^lto emléket állít a 48-as forradalom és szabadságharc hőseinek. A díszelőadásra jegyek nemcsak a színház pénztáránál, hanem az üzemek, hivatalok DISZ kultúrfc­lelőseinél is igényelhetők. Magyar— jugoszláv egyezmény a tiszai haj.'zásról Március 9-én Belgrádban ma­gyar-jugoszláv egyezményt írtak alá a tiszai hajózásról. Az egyezmény a két ország ha­józási rendszabályainak meg­tartása me'lett szabad hajózást biztosít Tokajtól a Tisza tor­kolatáig a magyar és jugoszláv hajók számára. Magyar részről az egyezményt Ka­tona Antal, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első helyettese, ju­goszláv részről dr. MiroszW Augusztin, a tengeri és folyom józás igazgatóságának vezető'a íi i alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom