Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

4 Világ proletárjai egyesüljetek! MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 58. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS 10. ARA: 50 FILLÉR A NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL VASARNAP NAGYGYŰLÉST TARTANAK A SZABADSÁG MOZIBAN (3. oldal) BÉKE ÉS TUDOMÁNY (5, oldal) A SZOVJET BÉKEBIZOTTSAG HATAROZATA (2. oldal) Megvalósítandó javaslatok (P. I.) Azóta, hogy végetért a második világháború, nem múlik el esztendő anélkül, hogy a vezető hatalmak kormánykörei ne nyilatkoznának a leszerelés időszerűségéről, arról, hogy csök­kenteni kellene a fegyveres erők létszámát és fegyverzetét, el kel­lene tiltani az atom- és a többi tömegpusztító fegyvereket. 1945­ben, a győztes szövetséges hatalmak által megalakított Egyesült Nemzetek Szervezetében küjön leszerelési bizottság is létesült, bi­zonyságául annak, hogy az emberiség haladó erői már akkor is nagy jelentőséget tulajdonítottak a leszerelés megvalósításának. Ettől kezdődően az Egyesült Nemzetek Szervezetének min­den ülésszakán a leszerelési bizottság ülésén sok szó esett arról, mit kell tenni a leszerelés mielőbbi megvalósítása érdekében. Ha röviden és tömören vázolni akarnánk, mi történt általában eze­ken az üléseken, azt mondhatnánk, hogy a Szovjetunió képviselője egész sor javaslatot terjesztett a bizottság elé, a nyugati hatal­mak képviselői pedig — anélkül, hogy akárcsak áttanulmányoz­ták volna — következetesen elutasították ezeket a javaslatokat. A Szovjet Hadsereg Sztálingrádtól Berlinig diadalmasan harcoló katonáinak legtöbbje már a szovjet haza újjáépítésén, a megsok­szorozódott termelési feladatok végrehajtásán dolgozott, miközben a nyugati hatalmak — különösen az Egyesült Államok — Né­metország kettéosztottságónak véglegesítésére, a megszállásuk alatt lévő Nyugat-Németország katonai támaszponttá történő át­alakítására törekedtek. Nemsokkal azután Indokínában kezdtek háborút, majd a Koreai Demokratikus Köztársaság békés lakosságát kísérelték meg leigázni modernül felszerelt, nagylét­számú csapataikkal. A hazája függetlenségéért önfeláldozóan har­coló vietnámi és északkoreai nép azonban megvédte szabadságát, országa függetlenségét és fegyverszünet megkötésére kényszerí­tette a támadókat E katonai vereségek mellett a nyugati hatalmaknak tudomá­sul kellett vermiök azt a tényt is, hogy az Egyesült Államok atom- és hidrogénfegyver-monopóliuma nem létezik többé: ezek­kel a fegyverekkel a Szovjetunió is rendelkezik. Ezzel magya­rázható, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének legutóbbi, ki­lencedik ülésszakán a nyugati hatalmak kénytelenek voltak hoz­zájárulni az új szovjet javaslat elfogadásához. Ez a javaslat in­dítványozza, hogy kezdjenek tárgyalásokat az általános leszerelés mielőbbi megvalósításáról és a tömegpusztító fegyverek eltiltásá­ról. Ezért ült össze az Egyesült Nemzetek leszerelési bizottságá­nak albizottsága is Londonban csaknem két héttel ezelőtt, feb­ruár 25-én és tárgyal még ma is az említett kérdések megvalósí­tásának lehetőségéről, zárt ajtók mögött, Tévedés volna azonban azt hinni, hogy á rtyugati hatalmak­nak őszintén áll szándékukban korábbi, tarthatatlan álláspontjuk revideálása és az emberiség fennmaradását fenyegető, nucleáris fegyverekkel vívandó új háború veszélyének elhárítása. Miután a szovjet javaslat elfogadása alól kibújni nem lehetett, más eszközö­ket és lehetőségeket kerestek és keresnek arra, hogy továbbhúz­zák az általános leszerelést és a tömegpusztító fegyverek eltiltá­sát kimondó határozat megtárgyalását és elfogadását. Már a szov­jet javaslat megtárgyalásnak körülményeit is céljaik elérése ér­dekében igyekeztek felhasználni. Elvetették a Szovjetunió javas­latának azon részét, hogy a leszerelés és a tömegpusztító fegyve­rek eltiltásának lehetőségét ne az eddig szokásos diplomáciai tár­gyalások során vizsgálják meg, hanem nyilvánosan, minden állam résztvételével, tekintet nélkül arra, hogy ezek az államok tagjai.-e az ENSZ-nek, vagy sem. Ehelyett egy öttagú — a Szovjetunió, Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada küldöttei­ből álló — albizottság tárgyal a nyilvánosság kizárásával e nagy­fontosságú kérdésről. Ilyen körülmények között egyáltalán kétsé­ges, hogy ér-e el akárcsak említésreméltó eredményt is az albi­zottság, mivel azok a nemzeték, amelyeket a nyugati hatalmak ki­zárnak a vitából, nem kötelezhetők arra, hogy az esetleges hatá­rozatokat magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. Vonatkozik ez mindenekelőtt a Kínai Népköztársaságra, amelynek nemzetközi sú­lya és tekintélye kötelezően előírta volna annak szükségességét, hogy képviselője résztvegyen a londoni leszerelési vitán. Hogyan is lehetne másként elképzelhető, hogy ez a 600 millió lakosú, hatal­mas kiterjedésű és gazdag ország magára nézve kötelezőnek fo­gadjon el egy olyan határozatot, amelyet nélküle hoztak meg. A Kínai Népköztársaságon kívül azonban döntően érdekelt e kér­dés megtárgyalásában a többi népi demokratikus ország, továbbá India, Indonézia, Japán és egy egész sor nagyfontosságú állam. Nyilvánvaló tehát, hogy egy, az egész világra kötelező erejű hatá­rozat csak akkor születhetik meg, ha valamennyi állam bevoná­sával tartanak értekezletet a leszerelés és a tömegpusztító fagyve­rek eltiltásának kérdésében. A nyugati hatalmak az utóbbi időben sokat beszéltek a le­szerelésről, azonban egy egész sor olyan határozatot hoztak, ame­lyek csak növelik a nemzetközi feszültséget. Elég itt utalni Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzésére, katonai tömbök létesíté­sére Ázsiában, hogy láthassuk: a nyugati hatalmak nem akarják n lefegyverzést, ellenkezőleg: folytatják az atomfegyverekkel való fenyegetőzést és unos-untalan az erőpolitika alkalmazásának szük­ségességét hangoztatják. Pedig az idő sürget és rövidesen meg kell vitatniok és el kell fogadniok — mert semmiféle indokkal vissza nem utasíthatják — a Szovjetunió javaslatait, mivel e ja­vaslatok megvalósítása új korszakot nyitna meg az emberiség életében: a béke és a haladás szolgálatába állítaná az atom- és hidrogénenergiát. A nyugati hatalmaknak tudomásul kell ven­niök: a béke biztosítására vonatkozó javaslatok megvitatása nem tűr, nem tűrhet halasztást. Meg kell állapodniok a Szovjetunió­javasolta elvek megvalósításában. Parancsolóan írja ezt elő a béke további fenntartása és a technika rohamos fejlődése is. A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKEREERT A keresztorsózás megbecsült művésze SZEGEDI TEXTILMÜVEK ke­resztorsózója. Innen a pamutfonál már elszállításra kerül, az ország kötszövődéibe. A gépeknél, a pörgő orsókat vigyázva lányok, asszonyok állnak. Vajon melyik közülük Berta An­na, a keresztorsózás művésze? Vá­radi István, a termelési eredmé­nyek kimutatója a legelői álló gép felé mutat. Azt mondja: — Annál a gépnél dolgozik Ber­ta Anna, aki tizenkét hónapon át megszakítás nélkül teljesítette a sztahánovista feltételeket, mind a mennyiségre, mind a minőségre. Megilleti a "Szakma kiváló dolgo­zója" jelvény és a jutalom, a fél­havi fizetés.., ... Fiatal lány Berta Anna. Nagy barna szemében csupa kedv és len­dület. Gépénél nem kapkod, moz­latai határozottak. Ha a fonál el­szakad, szinte egy villanásnyi idő alatt összeköti. — Mióta dolgozik a gyárban? — kérdezzük. — 1951-ben kerültem a Textil­művekbe. Mihály telekről járok be most is és földműves szüleimnél lakom. TISZTÍTJA GÉPÉT, nézi az or­sókat; sorra-rendre szaporodik raj­ta a pamutfonál. Közben munkájá­ról beszél: — Amikor az üzembe kerültem, furcsa volt itt minden nékem — falusi lánynak. Aztán megszoktam itt és megszerettem a munikát. — Hogyan érte el szép eredmé­nyeit? — Mindig tanultam a szakmát. Akartam és ügyeskedtem? Kihasz­nálorri a munkaidőt. Ennyit mond csak szerényen. Most, a felszabadulási verseny­ben tíz tagú ifjúsági brigád alakult a keresztorsózóban. Vezetőjük Ber­ta Anna. Különleges a brigád mun­kája, mert parafinozott fonalat or­sóznak. Eddig ezt még nem csinál­ták a Textilművekben. A parafinozott fonalat a kötszö­vő-gyárak kérésére készítik, hisz a parafinozott fonál a kötszövőkben egy orsózási művelettel megrövi­díti a gyártási eljárást, s ezzel együtt javítja az áruk minőségét is. A parafinlapokat a Textilmű­vekben háziLag készítik és a szál­vezető alá helyezik el. — Az első napokban igen furcsa volt a parafinozott fonál orsózása — beszéli Berta Anna —. Másként kell vele bánni, mint a «sima» fo­nállal. De azért ez sem fogott ki rajtunk. A tervem szerint naponta száz kiló és 40 deka parafinozott fonalat kell orsóznom de már kö­zel járok a 130 kilóhoz ... Vigyá­zunk nagyon arra is, hogy jó minősé­gű legyen a fonál, hiszen belőle külföldre is kerül kötött holmi. — MUNKÁJÁNAK MINŐSÉGE milyen volt legutóbb? — kérdez­zük. , «•. • I i | | — Ötös osztályzatot, a legjobbat kaptam — felel, s nem tudja rejteni örömét. Ügy van azzal az emiber, jólesik, ha tudja, hogy vég­zett munkája kifogástalan. Az élet nem csak munkával jár. Mit csinál hát szabad idejében? — Színházba és moziba szoktam járni — feleli a fiatal lány a vi­lág legtermészetesebb hangján —. Szeretem a jó filmet, a színházi előadást. Aztán táncolni is elme* gyek. — Mik a tervei? — Gyűjtöm a pénzt a kelengyére, Szép szobabútort csináltattam mór. Szüleimnél lakom, egymagamról kell gondoskodnom és így Jobban futja erre is, arra is. A keresetem ha­vonként mindig több ezer forint­nál... Aztán továbbra is jól aka­rok dolgozni... PEREGNEK AZ ŐRSÖK, dolgo­zik Berta Anna és brigádja. A fia­tal lányok, legelői a keresztorsózás művészetével segítik a felszabadu­lási verseny sikerét. Munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy a gyár a nagy évfordulóra tett vállalásának esedékes részét túlteljesítette s ter­ven felül sokezer ruha készítéséhez elegendő fonalat adott. (m, s.) A cipők „kozmetikusa" Kovács Emil, a gázláng fölött melegedő vasalóért nyúl, hogy a kis szépséghibát eltüntesse a ci­pőn; simára vasalja a talpbélést. Aztán újabb női szandált húz ma­ga elé. Vizsgálódó tekintete azon is észreveszi, hogy a tűződe egy "gondolattal" elhibázta az oldal­varrást. Ezt a parányi hibát is eltünteti gyorsan. f Nagyon fontos a cipők szépítése, és azt végzi a Szegedi DÉMA Cipőgyár kikészüőjében Kovács Emil is. Bátran lehetne őt a cipők "kozmetikusónak" nevezni. Igaz, gyakran gondot okoz neki a cipő­szépítés, hiszen a jelentősebb hi­bát nem könnyű kijavítani. A na­pokban észrevette, hogy a magas­sarkú női cipőknél sok a hiba, mert az aljakészítő üzemrészben és a "mosóknál" /elkapkodták a munkát. Szólt erről, hogy a hi­bát mielőbb megszüntessék az al­jakészítők és a "mosók". A felszabadulási versenyben Ko­vács Emil tartja a "sztahánovista szintet"V Vállalta, hogy munkája kifogástalan lesz és 123 százalék helyett 130 százalékot ér el. Telje­sítménye már 146 százalék, s igé­retét jól valóraváltja. Kovács Emilt kitűnő szakem­bernek ismerik a gyárban, aki nemcsak a maga munkájával törő­dik. Szívesen tanítja a fiatalab­bakat. Kirí Máriát is ő tanítja arra, hogyan tüntesse el a cipők szépséghibáit. A lány jó tanít­vány és 102 százalékról 129 száza­lékra emelte teljesítményét a ver­senyben. A tanítómesternek a múlt évben nem sikerült folyama­tosan "sztahánovista szinten- ter­melni. Most, a felszabadulási ver­senyben a "derékhadból- az élen­járók közé került. Ott is akar ma­radni. Többféle árut gyárt az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói — mint ezt már megírtuk — a felszabadulási ver­senyben kezdték meg a különféle szőnyegek, bútor­szövetek tömeges gyártását. Most a versenyben to­vább növelik a választékot, sőt új cikkeket is gyár­tanak majd. A napokban készült el bordó- és vilá­goszöld színben mintegy 60 méter ágyterítő és asz­talterítő minta, amelyeknek sorozatgyártását hama­rosan megkezdik. Megkezdték egy újabb mintájú, közkedvelt bú­torszövet készítését is. A szőnyegek választékának bővítéséért hozzáfogtak a buklé szövőgépek szerelé­séhez. A miiszaki dolgozók vállalták, hogy a gépe­ket az április 1-i határidő előtt, mér e hónap vé­gén üzembe helyezik. így a tervezett ötezer négy­zetméter helyett, legalább nyolcezer négyzetméter buklé szőnyeget szőhetnek ez év második negyedé­ben. Az eddigi eredmé-nyek is mutatják, hogy si­keresen végzik a szövőnők a bútorszövet és szőnyeg készítését. A felszabadulási versenykan például Rácz Jáiosné 65 méter helyett 88 méter szőnyeget, Kovács III. Lajosné 38 méter helyett 46 méter bú­torszövetet készít naponta. Vállalásukat már mind­ketten túlteljesítik. Az űjszegedi gyárban csak szőnyegből 50 ezer métert, bútorszövetből pedig 20 ezer métert gyártot­tak az idén. Tervüket a gyár dolgozói eddig rész­leteiben is túlteljesítették. A szegedi mozdonyvezetők ós fűtök szép eredményeket érnek el a versenyben. Horváth Imre moz­donyvezető és Rózsa Imre fűtő a menetidőt megtartva, a 8462-es számú vonatat 25 százalékos túl­terheléssel továbbította. Timár József mozdonyvezető, Peregi Mihály és Vinkovlcs Ist­ván fűtő a 758. számú vonatat 24 százalékos túlterheléssel továbbí­totta, ' i Új eljárással kélszeresáre növelik a fésülalpak élettartamát a Szegedi Kenderfonógyárban A Szegedi Kenderfonógyárban Molnár István technikus új eljárást dolgozott ki a gillfonó-gépek fésütalpainak leverésére. Régebben, ha a fésű né­hány tűje eltörött, akkor a tűtartó bronztólpakat hidegvágóval és kalapáccsal verték le, hogy a törött tűket kicserélhessék. Most ezt a munkát újfajta, villanymotorral működő géppel végzik. Az új ké­szülék szinte pillanatok alatt elnyírja a talpak sze­gecseit, s igy évente csaknem 20 ezer forint mun­kabért takarítanak meg. Nagyjelentőségű az anyagmegtakarítás is, mert amíg a régi módszerrel a talpak megrongálódtak az új készülék teljesen sértetlenül távolítja el azokat a lécekről. Fzzel mintegy kétszeresére növekszik az értekes, importált tűtalpak élettartama. Ha figye­lembe vesszük, hogy az üzem fésűsfonó gépein több mint 300 ezer ilyen alkatrész van, akkor megálla­píthatjuk, hogy sok százezer forintot jelent évente az importanyag megtakarítása. Az üzem műszaki vezetői vállalták, hogy a fel­szabadulási versenyben a Kovaljov-módszer alapján tovább tökéletesítik a gillfonó-gépek fésűs szerke­zetenek javítását, rendbentartását. A mintegy húsz­millió tű ésszerűbb javítására is kidolgozzák a szov­jet módszer feltételeit. Vállalták, hogy május vé­gere elkészítik a fésű- és tűjavítás legjobb munka­szervezési szabályzatát. 1700 pár papucs terven felül A Szegedi Papucskészítő KSZ tagjai hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára készülve teljesí­tik vállalásaikat. A KSZ terven fe­lül eddig 1700 papucsot készített. Külön elismerést érdemelnek az export-brigád tagjai. A versenyben eddig is kimagasló l egyéni teljesítmények születtek. Li-' geti Alajos 299, Baranyai István 297, Lengyel István 285, Tóth Ist­ván 278, Karácsonyi Pál 277, Fe­hér Vince 263, Hedler István 254, Czirok Illésné 234, Lengyel István­né 212 és Dékány Lászlóné 177 százalékot ért el. Heiler István

Next

/
Oldalképek
Tartalom