Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-09 / 57. szám

R SZERDA, 1955 MÁRCIUS I. * 5 Akik a legjobban megküzdöttek az élüzem címért Látogatás a Fonalmentő Vállalat világtalan és csökkent munkaképességű dolgozói hözöit A Városi Tanács Végrehajtóbizottságának ülése ' 'A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén a város kulturális kérdéseiről volt szó. Megállapították, hogy valóban többet kell foglalkozni az öntevékeny kul túrcsoportokkal, hogy azok megfelelő és színvonalas műsorszámokkal szerepeljenek — fcjleszszék a kerületek kultúréletét. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szakszervezet nem ellenőrzi és nem segíti kellőképpen a kultúrcsoportok munkáját. (Képviselőjük a meghívás ellenére sem vett részt a vb. ülésen). A kerületek kultúréletének fellendítése érdekében többszázezer forintos költséggel rendbehozzák az újszeged! November 7. Kultúrotthon!, a Ságvári telepi kultúrtermet, a mihályteleki mozit és a balett-iskolát. A végrehajtó bizottság elhatározta: tovább szorgalmazza a szegedi moziknak a város kezelésébe való átvételét. „Szeged" című képes füzet kiadására készül a népművelési osztályTervbe vették, hogy vidám parkot létesítenek a város egyik legalkalmasabb helyén. Anyagilag támogatni óhajtja a végrehajtó bizottság a Szegedi Filharmonikus zenekart — amelyet most a közeljövőben ismét megalakítanak. Szó volt a színház munkájáról is. Utasította a végrehajtó bizottság a népművelési osztályt, hogy a színházzal közössen dolgozzanak ki egy tervet, hogy az új színi-évadban — ainenynyiben Szeged környéke és a megye községei számára a most megalakult hódmezővásárhelyi Kölcsey Színház bizlosítja a megfelelő színvonalas tájelőadásokat — jelentősen emeljék a város különböző kerületeiben, kultúrotthonaiban tartott színházi előadások számát. Ezzel bővítenék a színház műsortervét, tevékenységét, megtartanák a rég óhajtott ifjúsági előadásokat: fokozottabban kielégítenék Szeged lakosságának kulturális igényeit. Tervbe vette a végrehajtó bizottság, hogy mozit létesít a város külső területén. A Rókuson lévő kultúrterme; fokozatosan teljesen a II. kerület kulturális céljaira adják át. Az alsóvárosi MÁV Petőfi kultúrotthont pedig felhasználják a kerületi kultúráié; fellendítésére is. A népművelési osztály a kultúrfelelősök részére szakmai továbbképzést szervez — s még sok egyéb fontos kulturális kérdéseket tárgyalt a Városi Tanács Végrehajtó l Bizottsága. A továbbiakban a végrehajtó bizottság ülése a tanácstagi fogadóórák és az állandó bizottságok működésének tapasztalataival foglalkozott. Megállapítottak az ülésen, liogy januárban 336, februárban pedig 347 városi és kerületi tanácstag tartott fogadó órátA tanácstagok jó munkát végeztek a fogadóórák megszervezésében és az ott felmerülő javaslatok, kérések intézésében. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy továbbra is havonta kell tarlani a tanácstagoknak a fogadó órát, de ahol a helyzet úgy kívánja, ott a tanácstag sűrűbben is találkozhat választóival: a legfontosabb, hogy öntevékenyen tovább fokozódjon a tanácstagok, s a lakosok közötti kapcsolat. Beszámolót negyedévenként tartanak — külön a kerületi és külön a városi tanácstagok. Megállapította a végrehajtó bizottság. hogy a városi állandóbizottságok közül a szociálpolitikai, s a kereskedelmi állandó bizottság dolgozik legjobban. Gyenge a mezőgazdasági. begyűjtési állandó bizottság munkája. Hasonlóan a kerületi tanácsoknál is többségben jól működnek az állandó bizottságok, de a leggyengébbek a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságok. A lakosság ellátása, az emberekkel való fokozottabb törődés érdekében elsőrendű kötelesség, hogy valamennyi állandó bizottsági tag eredményes, tevékeny munkát fejtsen ki megbízatásában. Milyen mezőgazdasági kisgépeket vásárolhat parasztságunk az idén? Ebben az évben jelentősen megnőtt a mezőgazdasági gépeket árusító üzletek forgalma. Egyik-másik cikkből az idén két hónap alatt többet adtak el, mint tavaly egész évben. Az a tény, hogy úgyszólván nem lehet annyi gépet forgalomba hozni, amennyi el ne fogyna, azt is bizonyítja, hogy parasztságunk a többtermelés és a több jövedelem eléréséhez fontos eszköznek tekinti a gépet. Gépiparunk termékei nem roszszak, de azért a minőségükkel néha baj van. Egyik-másik eke, vagy gépalkatrész nem elég tartós, hajlik, törik. A vásárlók szerint a permetező is készülhetne valámivel erősebb lemezből. Előfordul, hogy a vásárolni akarói hiába keresnek egy-egy gépet. Nem mindig kaphatnak a szegedi üzletekben például magasnyomású permetezőt. Egyébként más szőlészeti kisgépekből, présből, zúzóból, — ezekből is elég sok fogy el i— van elég az üzletekben. Gondoskodjék tehát a kereskedelem elegendő permetezőről is, mégpedig lehetőleg a vásárlók igényeinek eleget téve: ónozott belsejű gépekről. Hiányoznak az üzletekből egyes gépalkatrészek is. A gazdáknak permetező-alkatrészekre, többféle méretben takarmányfüllesztőre is nagy szükségük volna. A homokvidé'keken használatos ekéből már az elmúlt két hónap alatt két és félszer annyit gyártottak, mint tavaly. Szecskavágót, répavágót, boronát bármikor kaphatnak a gazdák. Hamarosan hátsó gyökérsarabolóval ellátott új lókapákat hoznak forgalomba. Sorozatban gyártják már a fűkaszát és a javított megoldású vetőgépet is. A 13 soros vetőgép hátulról kormányozható, kiszolgálásához két ember elég. Ez az új gép alig lesz valamivel drágább, mint a eddigi. Iparunk nagy meglepetése az új villanyhajtásos daráló. Teljesítménye óránként 40 kilogramm, 1 forint értékű áramfogyasztással. A második negyedévben megkezdik a nagyobb teljesítményű kalapácsos daráló gyártását is. Az őszi kukorica-szezonra a keresett szekrényes morzsolóból is lesz elég. A. Torma Sándor Könyvankétot rendeznek a Juhász Gyula kultúrházban A magyar—szovjet barátsági hőnap alkalmából műsoros irodalmi estet rendez a Juhász Gyula kultúrház vezetősége a TTIT-vel. Március 9-én, szerdán este fél 7 órai kezdettel Vajtai István főiskolai docens ismerteti a kultúrotthonban Kocsetov „Zsurbin-család" cimü regényét. Kocsetov regénye meggyőzően igazolja, hogy a szovjet irodalom a polgári regények álproblémái és érdekesseg-hnjhászása helyett a mindennapi álet valóságos kérdései felé fordítja a figyelmet. A szovjet regények a munka embereinek a világát tárják fel. Kocsetov regényében olyan családot mutat be, moly a közös munkában találja meg életének célját, értelmét és amelynek tagjai emberileg, egyénileg is azért válnak boldoggá, derűssé. kiegyensúlyozottá, mert szovjet hazájukért végzett munkájukban megtalálták életük megingathatatlan alapzatát. Az iró ezt derűs, könnyed elbeszélő hangon, sok meleg humorral tudja könyvében szemléltetni. Az irodalmi esten a könyvankét mellett más műsorszámok is lesznek. Belépés dijtalan. Szőnyi István kiállítása a vásárhelyi Tornyai Múzeumban A Tornyai Múzeum március 10-i kezdettel kiállítást rendez Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze képeiből. A kiállítást csütörtökön délután 6 órakor Szurdy Mária, a Műcsarnok vezetője nyitja meg. Az ünnepélyes megnyitón Bereczki János, a városi tanács vb. elnöke mond beszédet. A megnyitóra és a kiállítás ismertetésére lapunkban visszatérünk. A NÉPSZERŰ drámák sorozatában megjelent Móricz Zsigmond „Ludas Matyi" cimü színdarabja. Több szegedi üzlet kirakatában láthatjuk a Fonalmentő Vállalatnál készült férfi pulóvereket, sálakat, női fehérnemüket, fürdőruhákat, színes kanavász abroszokat, pepita női szöveteket. Szívesen veszik az emberek ezeket a kötött-szövött árukat, mert szépek és olcsók is. S talán még kedvesebbek lesznek ezek a holmik, ha a vevők megtudják, hogy kik készítik. Fonalmentő Vállalat — mint a neve is mutatja — a sokféle pamutárut „megmentett" fonalból készíti. A vállalat munkásai a Szegedi Textilművek gyűrűsfonó gépein, a Lőrinci Fonóban, a Magyar Pamutipar üzemrészeiben keletkező hulladékot, a csévéken összegubancolódott és elszakadozott fonalat „mentik meg", dolgozzák fel. Látogassunk el a Tolbuchin sugárúton lévő üzembe, nézzük meg, milyen itt a munka. Jáksó László elvtárs, a vállalat igazgatója ezzel fogad. — Az élüzemavató ünnepségen nagyon jól éreztük magunkat. Külön süttettünk hófehér kenyeret. Jutott mindenkinek vagy 35 deka hús. fél liter bor, két-két krémes. Vidám volt a hangulat, a dolgozók még táncra is perdültek. így szokott ez lenni az élüzemavató ünnepségeken. Itt azonban valami egészen különleges hanaulala volt mindenkinek. Mert — mint ezt Szegeden — sokan tudják, ez az üzem 1953. november 1-én csökkent munkaképességű, több teljesen vak munkással kezdett dolgozni. Azért alakult a vállalat, hogy hasznos munkalehetőséget adjon olyan dolgozni akaróknak, akik nem tudnak nehéz, vagy teljesen egészséges embert kívánó munkát végezni. Az üzemet ráfizetésre tervezték — most pedig elnyerte az élüzem címet! Hogyan történt ez? .., Jáksó elvtárs, aki maga is teljesen vak, így válaszol: — Amikor a Vakok Szövetségének tagjai megtudták, hogy alakul városunkban egy vállalat, ahol dolgozhatnak, természetesen nagyon megörültek. Dolgozni kezdtünk. Először bizony még azt hittük, semmire sem megyünk. Ismeretlen volt a munka, alig-alig végeztünk valamit. A múlt év júliusában megalakult a kötő-részleg, amely már feldolgozta a megmentett fonalat. Szép kötött árukat készítettünk. Ez már rentábilissá tette az üzemet. De igyekeztünk jobban dolgozni. Kezdetben a hulladékanyag 50 százalékát „mentettük meg" feldolgozásra. A múlt év végére a hulladék 70 százalékát mentettük meg. Nőtt a vállalat létszáma, most már 108-an dolgozunk. Tervünket tavaly átlaHódmezővásárhelyen mutatták be az első magyar gyártmányú feiőgépei Országos jelentőségű esemény színhelye volt a napokban a Kutasi úti Állami Gazdaság. Ekkor mutatták be a gazdaságban — ünnepélyes keretek között — az első magyar gyártmányú, szovjet dokumentáció alapján készült fejőgépet. Az ünnepségen megjelentek a földművelésügyi és az állami gazdaságok minisztériumának képviselni, továbbá a párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselői. A fejőgép-bemutató — szakértők megállapítása szerint —igen jól sikerült és a 2'4-es Mezőgazdasági Szerelő Ipari Vállalat hódmezővásárhelyi részlege által gyártott fejőgépek alkalmasak arra, hogy azokat kisebb módosításokkal valamennyi állami gazdaságban, termelőszövetkezetben felszereljék. Igen jó benyomást tett a megjelentekre a Kutasi úti Állami Gazdaság tehenészetében talált rend és tisztaság is, ezért a gazdaság tehenészeit dicséret illeti. — A Szegedi Gyufagyárban februárban 46-an dolgoztak sztahánovista szinten. Ezek közül Németh Júlia, Fekete Jánosné és Lippai Lászlóné második hónapja tartja a sztahánovista szintet. A PEDAGÓGUS Szakszervezet kisteleki csoportjának tagjai március 13-án este 7 órakor Kisfaludy Károly: Kérők cimü színdarabját mutatja be a kisteleki községi kultúrotthon színháztermében• gosan 130.7 százalékra teljesítettük. Az elmúlt év utolsó negyedében értük el a legjobb eredményt: élüzem is lettünk. Tervünk túlteljesítése annyit jelent, mint ha például 15.173 darab pulóverrel adtunk volna többet a lakosságnak. Végeredményben 59 ezer forint veszteségre tervezték a vállalatot és mi 22 és félezer forint nyereséget adtunk a tanácsnak! Most január elseje után szövő-részlegünk is megalakult. Fejlődünk, növekedünk, igyekszünk. Egyszerű ez a történet — annál megkapóbb. Bámulni való, hogy ezek a csökkent munkaképességű emberek milyen eredményekre képesek! Ismerkedjünk meg velük, s munkájukkal. A III. kerületi tanácsháza melletti épület kapualjának üvegajtaján belátunk a fonalmentő üzemrészbe: kétoldalt gépek, előttük a székeken, padokon, asszonyok, férfiak ülnek. A terem közepén lévő kosarakból a csévéket válogatják a munkások. Belépünk. Az ajtó mellett mindjárt jobbra három asszony s egy férfi ül egymás mellett: Suti Lajosné, Sütő Jánosné, Szemeti Erzsébet és Teknős Papp József, akik a keresztorsózó gépen dolgoznak. Nem látnak: vakok. Előttük, a gép alsó részén a cséve. Innen egy szál vezet egy áltá- ' tán forgó rovátkás alumínium geren a gép fölé, ahol az egyre vastagodó motringra tekeredik. A négy munkás a kezével figyelik, nem szakad-e el a vékony fonal. Érzékeny ujjukkal rögtön megérzik a szakadást. Alul a csévén megkeresik az elszakadt szálat. Aztán két kézzel felül a motringot forgatják. Ott is megtalálják a szakadt szálat. Maguk felé húzzák, s a másik szállal összekötik. Ügyesen visszahelyezik a megkötött szálat a gépre, s a szál tovább tekeredik a motringra. Zsetz András művezető, aki az élüzem-avafáskor kapta meg a „Könnyűipar kiváló dolgozója" kitüntető jelvényt és oklevelet, elmondja, hogy ez a négy munkás is résztvesz a felszabadulási versenyben. — Egy gépen 15 orsó van — magyarázza. — öten láttak el eddig három orsót. Most vállalták, hogy négyen elvégzik a 15 orsóra eső munkát. Ez a felajánlásuk, amit már természetesen teljesítenek is. Azt is megtudjuk, hogy Kormányos Ida, ez a nagyon ügyes kezű vak lány, már átment a terem másik oldalán lévő gyorsforgású gépre, ahol a látók dolgoznak. Ott is megállja helyét, űgy belejött a munkába. Hódi Jolán, meg Kamenczki Józsefné pedig, ha kell, Hétfőn este a Hazafias Népfront és a Városi Békebizottság rendezésében béke-estet tartottak az egyetemek és a főiskolák Dugonics téri klubjában. Szádeczky Kardos Sámuel egyetemi docens, Szeged egyik kongresszusi küldötte tartott beszámolót a IV. magyar békekongresszusról. A beszámolót, amelyet igen élvezetesen .adott elő, szívesen fogadták a megjelent értelmiségi és üzemi dolgozók. A béke-est baráti légkörben zajlott le. Felszólalt dr. Benkó Sándor, az I- sz. Belgyógyászati Klinika docense, az Orvosegyetem Békebizoltságának titkára is, aki ugyancsak Szeged küldötteként vett rész; a IV. magyar békekongresszuson. Dr. Bónis György, a Szegedi Tudományegyeválogat, vagy a keresztorsózón dolgozik, ök ugyan látnak, de olyan betegségük van, hogy csak könnyű munkát tudnak végezni. És ők dolgozni gkgrngk, mint az egész üzemben va la meny-, nyeien. A legjobb válogató: Csepregi Sándor és Kovács Istvánné. A ládákban ideérkező csévéken a hulladékfonalat már megelőzőleg szín- és vastagság szerint különválogatják. Ök lebontják a csévékről a gubancos szakadozott részt, megkeresik a fonál végét, úgy adják tovább a gépeseknek. És itt van Otrok Jánosné, aki két hónapja dolgozik a vállalatnál. s már az egyik legjobb gépes. Gyerünk tovább a munkateremben. Dékány Istvánné, az üzem másik kitüntetett „kiváló dolgozója** mosolyog ránk. Elárulja, mindenki örül, hogv az újság írni fog róluk is, mint más üzemekről, mert úgy érzik. ők is egy sorban haladnak a látókkal, az egészséges emberek" kel, hisz dolgoznak, s jó eredményeket érnek el. Valóban. A kép. ami elénk tárul* azt mutatja: teli életkedvvel, bizakadással, jókedvűen dolgoznak itt. Mielőtt elmennénk az üzemből* odajön hozzánk Suti Lajosné. — Elvtárs! Én vak vaevok, épp ezért kimondhatatlanul büszke vagyok arra, hogy dolgozhatom. Van egv hétéves kislányom. Ildikó. Kitűnő tanuló, őérte dolgozom és a békénkért. Örülök, hogy magunk kereshetjük kenyerünket. írja ezt meg... Mielőtt véget érne a látogatás, elbúcsúzunk Jáksó elvtárstól, ö a vakok nevében még egyetmást elmond: —Ilyen munka való a vak embereknek. Azelőtt kosarat fontak. Eldurvult g kezük, a vak ember legfontosabb érzékszerve. Ujjainkkal olvasunk, tapintunk, látunk. A fonalmentés és az üzem minden munkája finom munka. Emellett művelődhetnek a dolgozók, s büszkék arra, hogy dolgoznak, keresnek, megélnek, hasznot hajtanak maguknak és az államnak. Ugyanígy van a többi csökkent munkaképességű dolgozó. Mi pedig szeretnénk még több embert foglalkoztatni. Másfajta kötöttárut is készíthetnénk, csipkeblúzokat és egyebeket. Zacskórészleget is fel akarunk állíttatni, meg a szegedi cipőgyárak bőrhulladékait is feldolgoznánk ("'ermekszandáloknak, bőröveknek, óvodás-, strand- és piaci táskáknak. Ezzel még több dolgozni vágyó, csökkent munkaképességű embert foglalkoztathatnánk és még több közszükségleti cikket készíthetnénk a szegedieknek. M. T. tem Jogtörténeti Tanszékének vezetője, aki szintén részt vett a nagy találkozón az ifjúság békeharcos akaratáról beszélt. Németh Anna, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat ifjúmunkása kougreszszusi küldött elmondotta, hogy élményeit majd ismerteti a gyár dolgozói előtt. Gallé Lász'ó, a Radnóti Gimnázium igazgatója ugyancsak Szeged küldötteként vett részt a IV. magyar Dékckongreszszuson. Felszólalásával változatossá tette a béke-estet. Nagy Sándor, az Alkolmány TSZ elnöke és mások hozzászólására válaszolt Szádeczky Kardos Sámuel, majd hoszszasan elbeszélgetlek egymással a béke-est résztvevői. ntvették a „Kiváló vállalat" kitiin'e'* oklevelei a Ruházati Sóit do'gozói Hétfőn délután a Szakszervezeti Székházban ünnepségre jöttek ösz. sze a Szegedi Ruházati Bolt dolgozói, hogy átvegyék a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPDSZ központi vezetősége által adományozott -Kiváló vállalat- kitüntető oklevelet. Sárvári Mihály elvtárs, a vállalat igazgatója beszámolójában elmondotta, hogy a Ruházati Bolt dolgozói közül eddig már heten kapták meg a -Kiváló dolgozó" jelvényt és 74-en lettek -Élenjáró kereskedelmi dolgozó»-k. Ezután Mison Nándor elvtárs, a Városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője átadta a Ruházati Bolt dolgozóinak a -Kiváló válla. Jat« kitüntető oklevelet, majd 35 dolgozó között 12.300 forint jutalmat osztottak szét. FELFESZÍTETTE a bordányi tanácsháza ajtaját, s behatolt nz irodahelyiségekbe Tólh Péter 42 éves bordányi lakos. Az íróasztalok fiókjait álkulccsal felfeszegette és ellopott 800 forint készpénzt, okmányhélyegeket, továbbá a rendőrt pihenőből egy gyapjútakarjt. A bíróság három évi bürtöure ítélte. Szádeczky Kardos Sámuel egyetemi docens beszámolót tartott békekongresszusi élményeiről