Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG ÉS FÜGGETLENSÉG SZÜLETÉSÉNEK NAGY NAPJA, április 4! Egy héttel hazánk felszabadulása előtt - 1945-hen Tíz évvel ezelőtt, 1945. márciusának utolsó hetében — nem egészen két hónappal a második világháború befejezése eiött — a Szovjet Hadsereg megsemmisítő csapásai következtében a hitleri fasiszták napjai meg voltak számlálva. A háború sorsa már régen eldőlt: a szovjet csapatok célja most már az volt, hogy mielőbb elfoglalják Berlint és saját fővárosában kényszerítsék feltételnélküli megadásra a tökéletesen megvert ellenséget. A Szovjet Hadsereg egységei ekkor már Kelet-Némelország területén üldözték az ellenség kétségbeesetten menekülő csapatait, Csehszlovákia délnyugati részén nyomultak előre és hazánkban a Dunántúl nyugati részén számolták fel a németek utolsó ellenállási fészkeit. A hadtörténelem a „kilencedik csapás* néven tartja számon a szovjet csapatok Magyarország felszabadításáért vívott harcait- E hadműveletek célja az volt, hogy kivonja Magyarországot a háborúból. A Szovjet Hadsereg a tiszavidéki, a budapesti és a dunántúli hadműveletek végrehajtása után szabadította fel országunkat a németek uralma alól. A tiszavidéki hadműveletek 1944 októberében folytak le: Kárpát-Ukrajna és ÉszakErdély felszabadításával egyidöben szabadult fel az egész Tiszántúl és a Duna-Tisza közének déli része. A budapesti hadműveletek — amelyek 1944 novemberében kezdődiek és 1945 februárjában fejeződtek be — eredményeként felszabadult egész Észak-Magyarország, a Duna-Tisza köze teljesen, a Dunántúl keleti része, a Balatontól délre cső terület és fővárosunk, Budapest. A dunántúli hadműveleteket két részre oszthatjuk: a március 6lól 15-ig tartó balatoni védelmi és az úgynevezett bécsi hadmüveletekre. A tiszavidéki és a budapesti hadműveielek után a hitlerista hadvezetőség nagy erőket összpontosított a Dunántúlon azért, hogy ellentámadással kísérelje meg a Duna középső szakaszához való kijutást. Igy akarták a németek biztosítani az egész Dunántúl tartós birtoklását, hogy ezen keresztül megszervezzék Ausztria védelmét. A balatoni védelmi hadművelet, annak ellenére, hogy csupán tíz napig — március 6-tól 15-ig — tartott. egyike volt a páncélos és tüzérségi erők legnagyobb csatájának. A hitleristák a Balaton és a Velencei tó közötti, aránylag keskeny frontszakaszon összpontosították fő erőiket, mert ez a terület feküdt a legközelebb a Dunához. Hét páncélos, három gyalogsági és két lovassági hadosztályt — köztük a nyugati frontról átdobolt 6. SS páncélos hadsereget — vetettek be egy 25—30 kilométeres keskeny szakaszon. Ezzel egyidőben a Balatontól délre és délkeletre is támadásba kezdtek a németek: a Balaton és a Dráva közötti szakaszon hét, Horvátország felől pedig 8—10 gyaloghadosztályt vetettek be. Igy tehát 25—27 német hadosztály kísérelte meg a Duna felé történő előrenyomulást. A Tolbuhin marsall vezetése alatt álló 3. ukrán hadseregcsoport csapatai hatalmas csatában őrölték fel az ellenséget: teljesen szétszórták a f. SS páncélos hadsereget, meghiúsították a délről és délkeletről támadó német hadtestek áttörési kísérleteit és nagy veszteséget okozlak az ellenségnek. A német támadások szétverését követően rövidesen megindult a Szovjet Hadsereg új offenzívája: a ukrán hadseregcsoport és a Malinovszkij marsall-vezétte 2. ukrán hadseregcsoport együttes támadásával március 16-án megkezdődött a hazánk felszabadulásának végső szakaszál jelentő bécsi hadművelet 18. A bécsi hadművelet sorén a 2. ukrán hadseregcsoport a Duna felső szakaszának mindkét partján nyomult előre, miközben a jobbszárny egységei Csehszlovákia felszabadításában működlek közre, a balszárnyon támadó csapatok pedig Győr—Hegyeshalom—Bécs irányában törlek előre, maguk előtt űzve a 8. német hadsereg még harcképes alakulatait. A szovjet csapatok itt kerítették be az egykori 1, magyar hadsereg utolsó maradványait is. A 2. ukrán hadseregcsoporttal szorosan együttműködő 3. ukrán hadseregcsoport jobbszárnya áttörte a németeknek a Balaton és Duna északi folyása között épített „Margit" védelmi vonalat, szétszórva és menekülésre kényszerítve a 6. német hadsereg, a 3. magyar hadsereg és a 6. SS páncélos hadsereg megmaradt egységeit. Ugyanakkor a 3- ukrán hadseregcsoport balszárnya a Balaton és a Dráva közötti térségben indult támadásra. Szétverte többek között a 2. német páncélos hadsereget és maradványait kikergette országunk területéről. Igy szabadult fel ma Hz éve Pápa, március 29-én pedig Szombathely és Zalaegerszeg. Ugyanezen a napon érték el Tolbuhin marsall csapatai az osztrák halárt és a Fertő-tótól délre nyomullak be Ausztria területére. Április 4-én pedig a 2. és a 3.. ukrán hadseregcsoport egységei az egész országból kiűzték a fasiszta seregek maradványait. Miközben a 2. és a 3. ukrán hadseregcsoport hazánk felszabadításáért harcolt, a Zsukov marsall vezetése alatt álló 1. bjelorussz hadsereg, a Rokosszovszkij marsallvezette 2. bjelorussz hadsereg és a Vasziljevszkij marsall által irányított 3. bjelornssz hadsereg már Németország területén folytatta hadműveleteit és megsemmisítő csapásokat mért a kétségbeesetten védekező német fasisztákra, akik különösen Kelet-Németországban, Kőnigsberg térségében fejtettek ki elkeseredett ellenállást. A szovjet csapatok március 29-én fejezték be Kőnigsberg teljes bekerítését és már csak a kőnigsbergi várat kellett elfoglalniok. Kőnigsberg volt a porosz militarizmus fellegvára, amelyet minden oldalról külső védelmi övezet vett körül• E védelmi övezet 13 fő- és 3 mellék erődből állolt, amelyeket gyűrűalakban műulak kötöttek össze és egyes, erődök között vasbetonból kiépítertt állások húzódtak. Az erődítményeket mély, vízzel telt harcikocsi-árkok vették körül. Hitler a kőnigsbergi helyőrségnek megparancsolta, hogy az utolsó szál emberig tarhsanák ki. Különleges SS és Gesfapó-osztagok végezték ki azokat a tiszteket és katonákat, akik megadásra, vagy állásaik elhagyására határozták el magukat. A védőosztag kétezer tisztből és több mint százetzer katonából állt. A 3. bjelorustiz hadsereg hosszas előkészületeket tett a város elfoglalására. Elkészítette Kőnigsberg pontos kicsinyített mását és a parancsnokok a roham szempontjából fontos utcákat, tereket és kikötőket tanulmányozták, mialatt a harckocsik a rendkívüli harc körülményeit gyakorolták. Különleges rohamzászlóaljakat és csapatokat állítottak össze, hatalmas légi- és tüzérségi erőket összpontosítottak. Április 6-án a szovjet tüzérségi és légierő megkezdte az összpontosított tüzet és három nap és három éjszaka egyfolytában lőtte Kőnigsberget, majd a szovjet gyalogság három oldalról indult rohamra és a harcok harmadik napján a támadó csapatok már egyesültek. 'A bevehetetlennek hirdetett várost Vasziljevszkij marsall csapatai hét napi harc után foglalták eU PETROVICS ISTVÁN „A Szovjetunió békeharca napjainkban** címmel tart előadást Szegeden kedden délután Nándori Pál A magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából a Városi Békebizottság és az MSZT városi bizottsága rendezésében kedden délután 5 órakor előadás lesz a Városi Békebizottság Széchenyi téri kultúrtermében. Nándori Pál, a budapesti Jogtudományi Egyetem nemzetközi tanszékének tanársegéde tart előadást »A Szovjetunió békeharca napjainkban- címmel. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. Tavaszi munkák a zákányszéki termelőszövetkezetekben A PETŐFI TSZ-BEN is szorgos munka folyik. Makra Antal, a tsz elnöke örömmel újságolta, hogy már 25 katasztrális hold földet a,átrágyáztak és rövidesen megkezdik a vetési munkálatokat. A Petőfi TSZ a múltban a járási termelőszövetkezetek között mindig t.z utolsó helyen volt, mert az 1953. évi aszályos esztendő, majd 1954. évi víz- és jégkár lerontotta a termelés eredményét. Az őszi zárszámadás befejezése után a tsz tagsága kedvét vesztette, de a tél folyamán a csoport vezetői, párttagjai, brigádvezetők nagy felvilágosító munkát végeztek s így ma a tagok újult erővel fogtak a tavaszi munkákhoz. Hiba az, hogy a Petőfi TSZ megszilárdításához, a munkafegyelem megjavításához a Szegedi Járási Tanács Vb. Mezőgazdasági Osztálya nem adja meg a kellő segítséget. Február 15. óta az osztálytól nem volt kint senki, pedig több fontos problémát kellett volna megbeszélniük. Hiba az is, hogy a márciusi közgyűlésen sem képviseltette magát az osztály, nem adott segítséget a tsz-nek. A csoport tagjai azonban igyekeznek -munkájukat határidőre elvégezni s Igyekeznek többet és jobbat termelni. AZ ALKOTMÁNY TERMELŐSZÖVETKEZET 45 katasztrális hold földön működik, 13 taggal, akik becsülettel elvégzik feladataikat. A zákányszéki termelőszövetkezetek az állammal szembeni kötelezettségeik teljesítésében jó példát mutatva vállalták, hogy beadási kötelezettségeiket hazánk felszabadulásának tízéves évfordulójára maradéktalanul teljesítik. A tsz-ek versenyben vannak egymással. A tsz-eknek nagy segítséget nyújt a mórahaimi gépállomás agronómusa, Németh Ferenc elvtám és Bózsó István mezőgazdasági előadó. A zákányszéki termelőszövetkezetek minden tagja jó munkával bizonyítják a szocialista gazdálkodás előnyeit. , Tokody Bcla A KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET földjein is szorgos munka folyik. Gyümölcsöst telepítenek, nyitják a szőlőt, tisztogatják a gyümölcsfákat, készítik elő a tim lajt a tavaszi vetési munkákra. Kaczur Károly tsz-elnök elmondja, hogy a csoport 312 katasztrális holdon 35 taggal működik. A tsz két új belépő taggal növekedett eddig, de újabb belépők is jelentkeztek az elmúlt napokban. Az át* szervezett munkacsapatok versenyben dolgoznak egymással. Farkas József, Paplógó István élenjáró tsz-tagok példamutatással serkentik gyors és minőségi munkára a többieket. Akad a tagság között azonban olyan is, aki igyekszik magát kivenni a munka alól, például Tari József és egy-két társa. A tsz elnöke elmondta, hogy a fejlett agrotechnikai módszerek kihasználásával, gépi munkaerővel elvégzik a munkát, ez évben húsz hold kukoricát négyzetesen vetnek. A Szabad Tisrq TSZCS körös vagyontárgya: egy kalapácsos daráló A mihályteleki Szabad Tisza Termelőszövetkezeti Csoport tagjai a megalakulás óta a termelésben igen szép eredményeket értek el. Közös vagyon szerzéséről eddig még nem lehetett sző, mert — mint ahogy az alapszabály előírja az őszi és tavaszi vetések után egyénileg művelik földjeiket. Régi vágyuk volt azonban, hogy a III-as típusú termelőszövetkezetek példáján haladva közös vagyont is gyűjtsenek. Most az elmúlt napokban — az évek óta gyűjtögetett pénzből — vásároltak egy szép, új kalapácsos darálót: nyolcezer forintba került. A darálóüzemet rövidesen felszerelik s hamarosan meg is kezdi működését. Az üzem felszereléséhez nagy segítséget nyújtott a röszkei gépállomás azzal ,hogy egy nagyteljesítményű villanymotort adott a daráló hajtatásához. Felemelkedés Berta Istvánné, Nádas utca 18. A férje pályamnnkás a Villamosműveknél, ő maga 1916 óla (megszakításokkal) a Kenderfonó munkásnője. Három felnőtt gyermekük van, akik közül a fiú katona, az idősebb leány a Textilművek kiváló dolgozója, a fiatalabb édesanyjával egy műhelyben dolgozik. A család — jelenleg — négy keresője 3600 forintot hoz haza. Mit vásárolnak ebből 1 Nem néztük át a család háztartási könyvecskéjét (nem is tudjuk, van-e) — de kifaggattuk Bertánét először is a lálogatásunkat megelőző három nap étrendjéről. E három napon Bertáéknál ebédre — a levesen kívül — vasárnap kirántott disznóhús és sülttészta, hétfőn lencsefőzelék, kedden spenót volt tojással. Felvágottat rendszeresen, minden nap esznek. Egyébként húst inkább csak a hét végén, de nem elsősorban anyagi okokból, hanem a beszerzés nehézségei miatt. — Es az élelmen kívül mit súrolnak? — Hát a lányoknak ruhafélét, nagykabátot, cipőt. Tetszik tudni, az infláció idején mi nagyon lemaradtunk, egyedül én dolgoztam a családból. A háború előtt pedig csak a férjem heti húsz pengő keresetéből éltünk, gondolhatja, hogyan- Most kezdjük utolérni magunkat. Van egy kis néprádiójuk, szobájuk bútorzata pedig 2 ágyból, sezlonból, szekrényből, kredencből áll. A lakbér liavi húsz forint, (a lakás kérdésére még visszatérünk) a villanyt pedig néhány évvel ezelőtt a maguk költségén vezették be. Azt is elárulja Berláné. hogy a lányoknak stafirungravaló még nem jött össze. — Mert hát olyan sokba kerül minden. — Ugyan anya, ne siránkozzék — szól ki az idősebb lány a szobából. — Nem siránkozol:, de azért 800— 1000 forint egy kabátért, meg 4—500 Rz emberség útja Egy. HAQtdi ttogyüíem dűlQMÁituik életéül V. forint egy pár cipőért bizony sok pénz. — No meg nylonharisnya a lányának, ezt se felcjlse ki... Tapintatosan közbeszólunk és megkérdezzük, járnak-e moziba. Járnak. Mégpedig minden héten, leginkább vasárnap, de néha hétköznap is. — Csak a lányok? — Nem, én is. — Színházba járnak-e? — Járunk. Tavaly volt bérletünk is, idén a váltott műszak miatt nem mertünk venni. De, ha új darabot mulatnak be, megnézzük. Könyvet is rendszeresen vásárolnak és 50 forintot köllenek havonta újságra, mert a család minden tagja előfizet valamilyen napi-, vagy hetilapra. A Kelemen-család Bertáék a maguk három felnőtt gyermekével azt a határesetet alkotják; ahol a család minden tagja dolgozik és keres. Lássuk most azt az ellenkező, de az előbbinél gyakoribb esetet, amikor egyedülálló munkásasszony tart el saját erejéből 3—4—5 gyermeket. Kelemen Lászlóné, Vásárhelyi sugárút 61. Férje 1950-ben halt meg, hirtelen. Üt gyermeket nevel, négy lányt és egy fiút; a legidősebb 17 éves. a legifjabb most van a tizedikben. Kelemenné 1950 óla dolgozik a Kenderben. Előzőleg a Konzervgyárba járt. ahonnan azonban ízüleli bántalmak miatt el kellett jönnie. A gyerekek közül a három kisebb (Mari, Laci, Erzsébet) iskolába jár, a 15 éves, de magát 16-nak mondó Ilona a háztartásban segít, a 17 éy89 Etelka a Ruhagyárban dolgozik, de nem adja haza a fizetését; gyűjti, ö már házasságra készül- Az asszony kereset© 700 forint körül mozog, ehhez jön még havi 260 forint családi pótlék, évente egyszer pedig 3—400 forint szociális segély. Ebből élnek. Hogy élnek? — Szűkösen. És mégis, ha garasoskodva is, Kelemenné rendesen, tiszlán, csinosan járatja gyermekeit. Ez már olyan asszonyi tudomány, amelyet hiába kutatna a statisztika. Bár február óta folyamatosan lüzelőro is kellett (addig tartott a részletre vásárolj üzemi), Ilonának januárban felsőkabátot, múlt héten ballon-kabátot vettek, Erzsébetnek épp a napokban ugyancsak kabátot, fia számára április 11-ére van. tervbevéve egy öltözet ruha megvásárlása. — És sajátmagának mit vásárol? — Magamnak nem igen veszek. A nagylányom ad át egyet és mást... Nézzük a kosztol. Vasárnaptól keddig a három napi menü húsleves és marhahús, krumplistészta, illetőleg krumplistarhonya volt. Húst hetente egyszer, néha kétszer főznek, néha egyszer sem. — Tudja ez úgy van, hogy egy kiló, hacsak nem darállhúsról van szó, nekünk kevés. Egy liter tej is kevés volna, kettő meg sokba kerül, ezért inkább teát reggeliznek zsíroskcnyérrel, lekvárossal. Kenyér Kelemenéknél 2—3 kiló fogy el egy nap. Felvágottra. azaz kolbászra már ncm mindennap jut. — Do azért Így ls megnőttünk, ugye — szói közbe Etelka. — Nagyonis! Az a baj éppen. Inkább még kis tipegösök volnátok... Tréfa bujkál a szavak között, mert ha sok minden egyéb is, de a vidámság sohsem hiányzik a Kelemen-házból. Ez az a kincsük, amely sok más családnál gazdagabbá teszi őket. No meg a szívós iparkodósuk, amellyel nem hagyják magukat az élettől legyőzni. — Elmegyek én nyáron kaszálni, kapálni, do csakazért is meglesa a gumitalpas cipőm — Igy Ilona. Es Etelka? ő a család tőkepénzese. Már 3000 forintjuk együtt vau bútorra, a vőlegénye meg most adta el a motort, az további hatezer; úgy számítják, hogy júliusra meglesz a szoba-konyha bútorra való. Már a jegygyűrűt ig megvették (800 forint), Etelka most még egy kérőkpárt szeretne és persze lakást; varja, mikor repülhet ki a családi házból. Ha húsz évvel korábban születik, most talán a Kenderfonó kapuja előtt állna sorba, munkára várva. Mit mondjunk még a Kelemencsaládról? Sokat olvasnak, főleg ifjúsági regényeket és meséskönyveket. (a gyárból és ismerősöktől kölcsönzik), de a polcon ott látni — ezt is kölcsönbe kapták — a két cseh utazó nemrég megjelent képes Afrika-könyvét is. Az Uj Világot és a Nők Lapját járatják, napilapot csak vasárnap vesznek. Rádiójuk nincs, mert villanyuk sincs. Moziba a gyerekek rendszeresen járnak, minden új filmet megnéznek, inert a-', egyik moziban (nem akarom elárulni, melyikben (vntl egy ismerős jegykezelő. Csak édesanyjuk nem jár. Mióta férjhez ment, nem volt moziban. — Nem ba.i. Fő. hogy a gyerekek látnak valamit. Most már csak felnevelem őket, nekem meg már így is jó. Kelemenné mos! 41 éves. (Folytatjuk.) KENDE PÉTER