Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
DELMAGY9R0RSZBC CSÜTÖRTÖK. 1955 MARCfüS S. A magyar ifjúság felszabadulási seregszemléje A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a DISZ Központi Vezetősége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Népművelési Minisztérium az elmúlt hetekben felhívassál fordult a magyar ifjúsághoz a fiatalok felszabadulási kulturális seregszemléje megrendezése ügyében. A seregszemle célja, hogy megváltozott életű ifjúságunk kulturális munkájában is megmutassa az elmúlt tíz év, a leiszabadulásunk óta eltelt évtized fejlődését, országépítő munkánk gazdasági-kulturális eredményeit. A seregszemle lényege, hogy tükrözze a szocializmust építő ifjúságunk — az újtípusú ifjúság — jellemének, gondolkodásmódjának, akaraterejének, munkaszeretetének alapvető vonásalt. Ugyanakkor ezzel a seregszemlével készüljenek fiataljaink a Dolgozó Ifiúság Szövetsége II. kongresszusának és a varsói VIT-nek méltó megünneplésérc. , + Az Ifjúsági kulturális seregszemle két részre tagozódik: egyik a fiatalok egvéni kulturális versengése. másik az ifjúsági kul túrcsoportok versengése, szemléje. (Ifiúság! találkozók.) A fiatalok egvéni kulturális versengésének leglényegesebb része a szavalóverseny, az énekes és hangszeres szólisták versenye, valamint a táncverseny. A SZAVALÓVERSENYT a nagy magyar munkásköltö, József Attila emlékének szenteljük. Elnevezése ennek megfelelően: József Attila szavalóverseny, mellyel a költő születésének ötvenedik "évfordulóját (április 11.) ünnepeljük. A szavalóversenyben minden szavaló egy József Attila-verset és egy szabadon választott verset mondjon el Helyes, ha az úttörök versenyének megszervezésekor arra törekszünk, hogy lehetőleg koruknak megfelelő verset tanuljanak meg. A szabadon választott versek válogatásakor a következő versgyűjteményekre, antológiákra hívjuk fel a verseny résztvevőinek figyelmét: a „Hét évszázad magyar versei" című összefoglaló gyűjteményre, a „Szovjet költőie antológíá"-jára, a „Föltámadott a tenger" és a „Csatázok verseimmel" című szavalókönyvekre. Az említett könyvek mellett rendkívül nagy segítséget ad a szavalónak felkészülésében Asche r Oszkár: „A versmondás művészete" című könyve, melyben az író tömör, egyszerű előadásban foglalja össze a helyes magyar beszéd alapelemeit, a rím, a ritmus, a forma és a tartalom, egyszóval a verselés alapfogalmait; a kötet második felében pedig néhány magvar és szovjet Vers részletes elemzésével ad útmutatást a müvek helyes értelmezésére, mondanivalójuk valósághű tolniácsolására. Szavalóknak, a bírálóbizottságok tagjainak nélkülözhetetlen segédeszköze Ascher Oszkár könyve. A szavalóverseny megrendezésével és szervezésével kapcsolatosan a következő elveket és körülményeket kell mérlegelni: a versenyt lehetőleg már több héttel megrendezése előtt hirdessük meg és törekedjünk arra, hogy a DISZ- és az úttöröszervezetek és a szervezeteken kívülálló fiatalok közül is minél többen vegyenek részt benne. A versenyekre hívjunk meg vendégeket: pedagógusokat, szülőket, barátokat, ismerősöket. A szavalóverseny műsorának megkezdése előtt a bírálóbizottság elnöke néhány szóban emlékezzék meg József Attiláról, — a megemlékezéshez segédanyagként felhasználható pz Uj Március februári számának erre vonatkozó cikke. (Megrendelhető minden postahivatalban a 61.253 csekkszámlaszám feltüntetésével.) A bíráló bizottság (5—7 tag) ossza be a szavalók sorrendjét. A szavalók versmondását pontozzák (1— 10-ig terjedő értékelő pontszámmal). Vegyék tekintetbe a versválasztást. a szöveghúséget. az előadásmód átéltségét, a szép magyar beszédet stb. AZ ÉNEKES ÉS HANGSZERES SZÓLISTÁK Bartók Béla emlékversenye a fiatalok egyéni kulturális versengésének másik része. A versenyt Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző és népzenekutató emlékének szenteljük akinek ebben az évben ünnepeljük halála tizedik évfordulóiát. „Törekedjünk arra. hogv a két kőtelező versenyszám közül az egyik Bartók-mű (feldolgozás vagy BarUj belépők a tápéi termelőszövetkezetbe öt új belépőt köszöntünk falunk termelőszövetkezetének tagjai közölt: Kalapács Istvánt, Miklós Istvánt. Terhes Ambrust, Pozsonyi Istvánt és Huszka Islvánnát. Uj tagtársaink eddig egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok voltak. Az utóbbi időben azonban ők is «— minit sokan mások — belátták, hogy az egyéni mnnkával szemben sokkal jövedelmezőbb a társas gazdálkodás. Nagyobb jövedelemhez jutnak, ha tez-ben dolgoznak. Huszka Istvánné már a belépése napján lelkesen kapcsolódott be a szövetkezeti asszonyok munkájába, akik a vetőmagokat készítik elő a tavaszi vetésekhez. Borsót, tavaszi búzát, árpát, mákot rostálnak, készülnek a korán kezdődő tavaszi munkákra. Az asszonyok között példát mutat Zakar Jánosné, aki, mint párttag, s mint MSZT titkár a társadalmi munkából is jól kiveszi a részét. Férje szintén szövetkezeti tag, egyik legjobb dolgozója a tsz-nek. Mindketten nagyon büszkék kislányukra, Jnsztikára, aki 18 éves, DTSZ-titkár és könyvtáros. Különben a termelőszövetkezet darálójában dolgozik, mint adminisztrátor. A napokban történt, hogy nem volt bent a malomban férfi munkaerő, s a darálógépet, hogy a mnnka meg ne álljon, át kellett szerelni. Zakar Jusztika nagy ügyességgel, s hozzáértéssel ezt is megcsinálta. Jó munkájára jellemző az, hogy már eddig száz munkaegységet teljesített. Az Ady Endre TSZ már egész évre teljesítette baromfibeadási kötelezettségét, s az évi terven felül eddig már 78 kilogramm hízotlbaromfl többletet ls bevittek az átvevőhelyre, melyet a Barncvál szabad áron fizetett ki a szövetkezetnek. Csendes Pdlni vr.t tók-népdalgyűjtés) legyen. Ha fiúk ls, leányok ls versenyeznek, az énekverseny eredményeit természetesen külön kell értékelni, Fontos, hogy a verseny bírálóbizottságában feltétlenül résztvegyenek zenéhez értő szakemberek, pedagógusok. A versenyzőknek, az énekeseknek a következő énekgyűjteményeket ajánljuk: „Rózsa", „Rezeda"; „Rozmaring"; „Tulipán"; „Muskátli"; című népdalsorozatokat, a „Szabad népek dalai", a „Szovjet dalok"; a „Tiszán innen, Dunán túl..." című dalosfüzeteket. A TANCVERSENY a fiatalok versengésének harmadik formája. A tavasz folyamán nagy ifjúsági bál keretében rendezze meg | minden szervezet a helyi fiatalság táncversenyét. A táncverseny részei lehetnek: csárdás, keringő, tangó, népi szólótáncversefty. stb. A táncverseny módszereit részletesen Ismerteti Mérő József: „így is lehet ifjúsági bált rendezni" című cikke. (Megjelent az UJ Március 1955 januárt számában.) Az induló párok számot kapnak, melyet a férfi tűz kabátjára. Gondoskodni kell, hogy megfelelő szabad térség álljon a verseny résztvevőinek rendelkezésére a teremben. A táncolók teljesítményét pontozzák. Az egyéni versenyek április 4-ig bezárólag kerülnek megrendezésre a DISZ-alapszervezetekben és az úttörőcsapatok tagjai között. A verseny győzteseit a DISZ Központi Vezetősége emléklappal tünteti ki. Az emléklapokat a versenyek megrendezésének bejelentésével egyidőben lehet átvenni a városi és járási DISZ-bizottságokon. L * A kulturális seregszemle másik formája a kultúrcsoportok versen-, gése. A benevezések a DISZ járási, városi bizottságain történnek. Az ifjúsági kultúresoport szemlén való részvételének feltétele, hogy fellépjenek népünk nagy nemzeti ünnepein rendezendő helyi műsorokon (március 15., április 4., május 1., május 8.). Az ünnepeken való szereplés műsorának összeállításához ad részletes ismertetőt „A "magyar ifjúság felszabadulási kulturális seregszemléje" címmel megjelent tájékoztató. Az ifjúsági kultúrcsoportok szemlélt a DISZ járási, városi bizottságai rendezik. A kiválóan szerepelt csoportokat emlék-oklevóllel tüntetik ki és meghívják a tájanként, megyénként rendezendő nagv ifjúsági találkozókra. Az Itt legjobban szereplő csoportokat pedig felviszik a DISZ II. kongreszszusa Időpontjában Budapesten rendezendő országos kulturális bemutatóra is. Az ifjúsági kultúrcsoportok versenvén résztvevő legjobb kultúrmunkásoknak lehetőségük nvílik arra, hogv a Világifjúsági Találkozón képviseljék a magyar ifjúságot. A színjátszók' munkáIához a következő szakkönyveket ajánltuk! Hont Ferenc: „A rendező munkáin", ..A szín iát.szó munkára" és Nagv' Ákos; „Színpadtechnika" és Keleti —Vágó: „Maszk, jelmez" című művét. 10. Egy nagy fadobozban arnuyszopókás török cigaretta van az asztalon. A csípős füstfelhő sűrűn gomolyog, betölti a szobát, amelyben a tanácskozás menete hovatovább egészen folbomlik. Izgatott vitatkozás, már-már veszekedés folyik és Julka csak ritkán kap ol egy értelmesnek tetsző mondatot, amelyet leírhat, hogy valami jegyzőkönyv-féle mégis papírra kerüljön. A társaság végül js vitaikozó párokra szakadt. Itt kútkiképzósi eljárások helyességéről vagy helytelenségéről vitatkoznak, ott, a fúrókák átmérőjéről, megint másutt a fiírógnrnitúrúk rossz állapotáról, teherautók hiányáról, a csiszológépről hiányzó korongokról, technikai hibákról, politikai nehézségekről. Achmed türelmetlenül nézegeti az óráját. alig titkolja, hogy terhére van a 6ok beszéli, a céltalan fecsegés és lárma, amitől sem ő, sem más nem várhat semmitJalcsin feláll, körülményesen törülgeti a szemüvogét. aztán tapsol, hogy elüljön a zaj. összefoglaló címén megismétel, se fiile se farka zagyvnságokat. Szavainak az a lényege, hogy ha szépszerével nem megy, rngni kell, ha a rúgás nem segít, taposni, lia a taposás kevés, minden módszer megengedhető, do a kőolaj mar nem váraihat magára sokáig, mert azt -felsőbb államközi érdokek" sürgetik, bizonyos európai gazdasági tervek nem nélkülözhetik. .Tulka mélyen beszívja a hűvös, őszi levegőt, amikor kilép a szabadba. Enyhe szél Salakozzák a székháti iskolához vezető utat A Szeged-kettőshatári általános iskola környékén tanyabokor település van. A budapesti országúttól körülbelül 1700 méter a távolság. A téli hóolvadás, az őszi és a tavászi esőzések, feneketlen sárra változtatják az utat. A II. kerületi tanács az 1955-ös év második negyedére tervbe vette az út' kisalakozását. Ez az időszak azonban a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságnak nem megfelelő. Éppen ezért egy gazdagyűlésen az emberek elhatározták, hogy még február hónapban hozzákezdenek a salakos gyalogjáró elkészítéséhez. A két szomszédos üzem, az Állami Kísérleti Gazdaság és a Szegedi Halgazdaság salakkihordással segíti ezt' a kezdeményezést — az út felét sikerült társadalmi munkában kisalakozni. A salakmeder körülbelül 1200 méter hosszúságban elkészült. A Kísérleti Gazdaság 300 méterhez szükséges salakot már kihordott, s ezt a lakosság már be is építette. Jelenleg a Halgazdaság hord salakot. Szeretnénk, ha a II. kerületi tanács gondoskodna arról, hogy az út másik feléhez szükséges salakmennyiséget kijuttatná Székhátra. Fráter Zoltán j. j.iintl tanító Akik a holnapért élnek — Csernisevsskij „Mit tegyünk" cimü regényéről — Mi az élet célja és értelme? Vane emberi boldogság? S ha van, hogyan érhető el? Ezekre és más ma is aktuális kérdésekre válaszol a nagy forradalmár író, Csernisevszkij az Uj Magyar Könyvkiadó «Orosz remekírók- sorozatában megjelent -Mit tegyünk?* című regényében. A mű forradalmi tartalma annakidején — a múlt század 60-as éveinek elején — annyira felbőszítette a cári cenzúrát, hogy a könyvet legálisan és teljes szövegével egészen 1905-is nem lehetett kiadni az író hazájában. Nem véletlen, hogy a felszabadulás előtti félévszázad során Magyarországon sem akadt a regénynek kiadója. A mű főhőse, Vera Pavlovna, egyszerű, mély emberi érzésekkel teli, költői eszközökkel bemutatott fiatal nő. Az ő bonyodalmakkal teli útját — nehéz életét az apai házban, szerelmeit, küzdelmeit és győzelmeit — kíséri végig az olvasó az érdekesen, ragyogó stílusban megírt remekműben. Vera PavlovJól megtanulja a szövést Nagy Ilona (Uebniánn Í>CIÜ" Nemrégen került az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalathoz Nagy Ilona. A szövést tanulja és ebben segíti őt Ábrahám Jánosné, munkamódszer-átadó. Nagy Ilona a felszabadulási versenyben igyekszik jól megtanulni a szakmát. Eddig Is szépek az eredményei. Nem is olyan sokára önállóan kezeli majd a szövőgépet és szorgalmával hozzájárul a felszabadulási verseny eredményességéhez. -' na megtalálja a boldogságát, Harcolnia kell érte. Férje segítségével szembeszáll az élettel, amelyben neki — nőnek — semminemű joga nincsen, csak kötelességei, s kivívja maga számára az egyenjogúságot, a szabadságot. Alakja megkapóan szép, gyengéd vonásokkal, csodálatos színekkel megfestett képhez hasonló. Joggal állíthatjuk egy sorba az orosz klasszikus irodalom világszerte ismert nőalakjaival: Puskin Tatjánájával, Osztrovszkij Katyerinájával, Turgrnyev Tolsztoj és Goncsarov műveinek női főszereplőivel. Csernisevszkij a híres Péter-Pálerődítmény börtönében írta e művét, ahová forradalmi tevékenységéért került. De bátor, férfias hangját a börtönfalak sem tudták eltompítani. Népéért élt a azt buzdította harcra a karján bilincsekkel sínylődő szabadságharcos. Tudta, hogy az orosz muzsik nem elégedik meg az 1861-es szégyenteljes "-jobbágyfelszabadítással*, megérezte a forradalom közelségét és ismerte — hisz ő is közéjük tartozott — azokat az embereket, akik elhatározták. hogy a népi mozgalom élére állanak: a forradalmárokat. Ilyen népvezért ábrázol a. -különös ember-; Rachmetov alakjában. Rajta- kívül; áz orosz élet több pozitív típusúi'rajzói! á meg, ilyen Vera Pavlovna, Löpuchoy, Kirszárov és mások. ök már egy új társadalom: a jövő erkölcse és törvényei szerint élnek. Ezek azok az -egyszerűén: új emberek*, akiknek -magaslatára eljuthat minden ember,-és el is kell jutnia— mondja az író. Ilyen emberekből fog állni a jövő társadalma, a szocializmus, melyet az író Vera Pavlovna negyedik álmában utópisztikus színekkel fest meg. Csernisevszkij helyesen jósolta meg a szocialista társadalmi berendezkedés több lényeges vonását, és hitt annak megvalósulásában. A «Mit tegyünk?- problémákban gazdag. nem kérdést, hanem programmot kifejező regény. Harcolj, céökke-ntsd a ma és holnap közötti távolságot — erre tanít bennünket. Ez ma is minden igaz ember feladata. Ezért élmény mindenki számára e mú olvasása. B. I. "VYVWvvwvvvvimrom^^ wovvvvv%vovv,wvvvwvvvvwvvvvvYvwvvvvt 7!' faluba visz ez út. ÍANGOK Al USIAKÁBAN kerekedett, játszadozik nz akác hulló leveleivel. Achmed szólal meg mögötte: — Biztosan örül maga is, hogy kiszabadult. Fojtó füst és töméntelen ürc8 beszéd. Ennél, úgy vélem, sokkal többet ér ez a szép őszi alkonyat. Julka ugyan nem sok szépet lát, bármennyire is próbálja felfedezni, hogy ml ragadta meg a mérnök képzeletét. Do azért ráhagyja és illendőségből rábólint. • — Őszintén szólva — szól Achmed, miközben la6sú léptekkel köveli a' lányt — az ember nem szívcsen társalog ezekkel. Nagyrészük semmit sem ért az egészhez, esak fontoskodik, azt hiszi, hogy az csak úgy megy, máról holnapra ... Amikor látja, hogy a leányt nem lerheli vele, hosszas magyarázatba kezd. — Tudja, ahol földgáz van, ott végsősoron kőolajnak is kell lennie. Földgázt pedig találtunk már... Elgondolkodik. Egy darabig szótlanul mennek, aztán folytatja: — Ez a hely, ahol most járunk, nz egész környék, széltében hosszában valaha tengerfenék volt- Ahol valamikor tengerfenék volt, ott feltételezhető a kőolaj... Alig veszik észre, hogy jó hosszú utat tettek meg, kívül kerültek a telepen. A mezőn járnak, onnan a dombokon át a közeli — Miért hord ilyen frizurát! — kérdi minden átmenet nélkül Achmed. Megáll és kedvtelve nézi a leány koszorúba font fényes, fekete haját. — Szokatlan az ilyen hajviselet mi relénk. Megszoktam, hogy a lányok hajfonalukat u vállukon át előrcdobják. — Miért kérdez tőlem ilyet — csodálkozik Julku. — Milyen összefüggésben ívdn ez azzal, amiről mostanáig beszéltünk! — Azzal semmilyen összefüggésben sincs — Ismeri be a mérnök és nevet. — Usak mégis ... Kíváncsi voltain rá.. — Nőin érteni — firfalja Julka — hát miért viselném! Egyik lány ilyet, a másik olyat visel. ' ' — Szép, de furcsa, — böki ki Aclimed. — A mi leányaink — maga jól tudja — nem fonnak ilyen hajkoszorút. Senki nem tette még szóvá! — Senki — feleli Julka és kutnióan, egy kicsit bizalmatlanul nézi a mérnököt. — Kinek volna ebbo beleszólása! — No haragudjon, főleg pedig ne értsen félre — mondja csendesen Achmed. — Tudja... Arra gondoltam, hogy a szovjet asszonyok és u szovjet leányok hordanak ilyet. És hát... I)e. hisz maga nagyon jól tudja, hogy éa mint van ez nálunk... Nem szúr szemel valakinek! — Nem hinném. Én így szeretőm. Már az Iskolában ls így fésülködtem. Helyteleníti! (Folytatjuk),