Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

Világ pro!etár?ai egyesül-etek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. LVFoLVAM, 50. SZ.4M I KEDD, 1955 MÁRCIUS 1. ARA: 50 FILLÉR Béke kell a világnak, $ béke less ! — A IV, magyar békekongresszus vasárnapi ülése — 'A IV. magyar békekongresszus vasárnap délelőtt folytatta ta-1 Szünet előtt felszólalt még Selél nácskozásait. Az ülés elnöke számos üdvözlő távirat közül néhányat felolvasott, majd' bejelentette, hogy az üzemi békemozgalmi munkával foglalkozó bizottság megkezdte munkáját. Ezután a békekongresszus jelölőbizottságára tett javaslatot fogadták el egyhangúlag. A Csongrád megyeiek ajándéka vető fettétele: a Magyar Néphad­sereg. A jelölőbizottság megválasztása után Gál Ferencné makói egyéni dolgózó parasztasszony tolmácsolta a csoncrád megyei békeharcosok üdvözletét, majd átnyújtotta az el­nöknek a Csongrád megyeiek aján­dékát: egy szépen sült jókora cipót. Az elnök megszegte a kenyeret, 6 ezeket mondotta: — Ezt a kenyeret igyekezzék megvédeni minden magyar dolgozó. Számo9 felszólaló után Káldy Zoltán pécsi evangélikus esperes emelkedett szólásra és hangsúlyoz­ta: egyek népünkkel a béke meg­őrzéséért vívott küzdelemben, mert a továbbhaladást csak a béke biz­tosítja. — A mi egyházunk népe tudja, hogy nem elég nemet mon­dani a hidrogénbombára és a né­met militarizmusra. Igenre van szükség a békéért való munkálko­dás területén. — mondotta. A következő felszólaló Josef Lukacevic szlovák építésügyi meg­bízott, a csehszlovák békeharcosok küldötte volt Felszólalásában ki­emelte: nem véletlen, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a népi de­mokratikus Csehszlovákia a törté­nelem folyamán most először talál­koznak őszinte és meghitt barát­sággal és éppen a béketáborban. Ez a magyar békekongresszus is annak a nagy gondolatnak a szol­gálatában áll, hogy mindenki, aki a békéért harcol még jobban érezze át a béke hatalmas erejét. — Nagy erő áll mögöttünk! — mondotta. — Népeink erős békeaka­rata és a hatalmas Szovjetunió békepolitikája. Esze Gábor tarpai parasztember, Jenci Lajos Kossuth-díjas olvasz­tár ég Sümegi dános szécsémyi dol­gozó paraszt után Kim Gi Szut a koreai nép küldőt le szólalt fel — a kongresszus lelkes tapsától kísér­ve — magyar nyelven és kijelen­A magy ar nép szabad és jó módban él Ezután Lukács György, a Béke­Világtanács tagja emelkedett szó­lásra és az értelmiségi bizottság munkájáról számolt be. Lukács György megállapította, hogy a ma­gyar értelmiség tevékenyen kiveszi részét a békéért folyó harcból. Rá­mutatott arra is, hogy az értelmi­ségiek között vannak még olyanok, akik mindennapi munkájukban ke­veset foglalkoznak a békeharc kér­déseivel. Ezek álláspontja, az ugyanis, hogy a kormány a békéért harcol, tehát minek kell nekik is a békéért tevékenykedniük, helyle­ien következtetés. Akik így gon­dolkodnak, azok tévednek. A hideg­háború elsősorban ideológiai hábo­rú, az imperialisták egyre azt han­goztatják, hogy a népi demokrati­kus országok állítólag leigázolt né­peit fel kell szabadítani. Nekünk, magyar értelmiségieknek köteles­ségünk bebizonyítani a világ köz­véleménye előtt, hogy itt szemen­szedett hazugságról van szó, hogy együttműködve, meg akarja védeni Mátyásné, hétényegyházi dolgozó parasztasszony és dr. Kisbán Jenő­né tatabányai főorvos. Szünet után az első felszólaló Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló mű­vésze volt, aki a kongresszus nagy tapsa közepette jelentette ki: — Békét akarünk. Ez a követelés már eljtitott minden nép szívéhez, s a művész úgy érzi, akkor szol­gálja leghívebben hazáját, ha min­den képességével o béke védelmét hirdeti. Hirdessük a szép szó ha­talmával, hirdessük a zengő kala­pácsok erejével, hirdesse a szántó­vető munkája nyomán virágbabo­ruló föld: béke kell a világnak, s béke lesz! Új dalokat Bakosköházi György Nógrád me­gyei bányász és Botlik István Aszód járási békebizottsági titkár után Mnria Banus román költőnő szó­lalt fel, akit Nazim Hikmet, a nem­zetközi békedíjjal kitüntetett török költő, a Béke-Világtanács tagja követett a szónoki emelvényen. — Hazámat halátthozó szerződé­sek folytogatják — mondotta. — Törökország tagja az Atlanti Szö­vetségnek. Hazám földjét ameri­kai támaszpontok szelik keresztül, de az én népem békét akar, barát­ságban akar élni minden szomszéd­jával, a világ valamennyi népével S IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez a magyar nép szabad és jó mód­ban él, hogy a magyar kormány­nak minden békecsolekcdoiét a magyar nép — benne a magyar értelmiség milliói — támogatják, egy emberként állnak kormányunk mögött a békcharcban. Ebhez azon­ban cselekvésre van szükség. A cselekvés formái különbözőek egyé­nek szerint, de a győzelem kivívá­sához az értelmiség aktív szerepé­re is szükség van. Végül kijelentette, hogy felada­tunk kialakítani azokat a mód­szereket, amelyek segítségével a jogász, a tisztviselő, vagy a peda­gógus a legjobban tudja hasznosí­tani munkáját a békemozgalomban. a békét, harcol a nemzeti függet­lenéégéTt- Szeretném, ha a ma­gyar nép, amely olyan csodálatos dalokkal ajándékozta meg a vilá­got, most, újabb dalokat teremtene, olyanokat, amelyek az atombomba és a német felfegyverzés ellen moz­gósítanak, amelyek a gyűlöletet és az életnek a szeretetét sugározzák a halál ellen. Számos felszólaló után Ircdzs Eszkandri iráni küldött szólalt fel és adott reményének kifejezést: va­lamennyien egyesülve megnyer­jük az emberiségnek ezt a nagy csatáját, a pusztulás, a halál, a nyomor és a sötétség erejével szemben. A világon béke lesz. Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a nemei fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Német­országban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábor­nokok ma újra fasiszta hadsere­geket szerveznek. A német fasiz­mus a világtörténelem eddig leg­nagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatok még ször­nyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világhábo­rút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltö­kélték magukat, hogy a náci gyil­kosok kezébe adják az alomfegy­vert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtet­tük el azt a mérhetetlen szenve­dést, amit a német elnyomók év­századokon át népünkre zúdí­tottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre em­lékszünk s azt kiáltjuk: nem en­gedjük! Minden erőnk megfeszíté­sével azon leszünk, hogy meg­hiúsítsuk az imperialisták elvete­mült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bon­takozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyújtogatók­nak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, el­lenük kirobbanthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterje­dő harci mozgalomban ott van a ' kopogtatunk, s megtaláljuk mi elszántságunk, a mi kiáilá- utat a békéért már aggódó, gében, hogy mindennapi munká­juk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke­és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyé­ért tenni kész magyar békeharco­sok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kong­resszusunk békeüzenetét. Váltsa­tok szót az emberekkel. Mondjá­tok ei, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a mil­liók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a hábo­rú fenevadja. Magyarázzátok ineg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békeszerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kény­szeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabad­ságunk védelme és békénk védefi» me egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felsza­badításának, szabad életünk szü­letésének évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelem­ben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük ha­zánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében: készek vagyunk meg­védeni hazánk határait, független­ségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk mi­nél több embert megnyerni; felvi­lágosító szóval minden ajtón be­az de sunk is. Közös ügy, közös cél for- tettre még nem dobbanó szívek­A/ üzemi békemozgalomról Ezután Mekis József, a Szakszer­tette, hogy a koreai nép is csat- j vezetek Országos Tanácsának el­lakozik a Béke-Világtanács felhí­vásához, amely harcbaszólította minden ország népét a béke meg­védéséért. Hazánk nem vcdlclen ország Kovács Pál olimpiai és világ­bajnok, majd Potzmann Hermán Vas megyei küldött után Szabó István altábornagy, a Néphadsereg képviseletében szólalt fel. Kiemelte beszédében, hogy az Egyesült Ál­lamok durva beavatkozása a Kí­nai Népköztársaság belügyeibe, a Wehrmacht újrafelfegyverzésének tényei fokozott éberséget és- tette­ket követelnek. — A népi demokratikus Magyar­ország békés ország — mondotta. — A mi békeszeretetünk és béke­akaratunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszol­gáltatott és védtelen ország. Mi !>ékét akarunk, nem akarjuk, hogy dcs hazánk az imperialista ka­'endorok háborús terüléte legyen­Ezért hozta létre pártunk és kor­mányunk népünk szeretelt gyerme­két: a Magyar Néphadsereget. Szo­cialista államunk jellegéből követ­kezik. hogy Néphadseregünk soha nem fog hódító, rabló háborút vi­selni. Végül hangsúlyozta: a béke meg­védéséhez nem elegendő a béke­vágy; olyan erő is kell, amely fékentartja és ha szükséges mégis semmisíii a népek békéjére és sza­badságára törő agresszorokat- Há­la pártunknak és kormányunknak hazánkban is megvan a béke alap­nöke számolt be az üzemi béke­mozgalommal foglalkozó bizottság vilájáró'. Bár az üzemi békemoz­galom ért el eredményeket, a fel­adat az, hogy tovább erősítsük e bizottságokat és erre a munkára olyan embereket jelöljünk ki, akik tájékozottak a politikai kérdések­ben és akik jó gazdasági munká­jukkal kivivták dolgozó társaik Sályi István műszaki egyetemi rektor felszólalása után Ferdinánd Schattauer osztrák békeküldött szó­lalt fel, majd Barabás Tibor Kos­suth-díjas író felszólalásának el­hangzása után déli szünet követ­kezelt. A déli szünet utén Lacsán Ml­hályné, a szegedi békcbizo'tság iitkéra elnökölt és bejelentette, hogy az ország városaiból, üzemei­ből, falvaiból, termelöszövetkezetei­liszteletét é8 megbecsülését. A jó hivatalokból és iskolákból 652 munkához elengedhetetlenül szük­séges, hogy az üzemi békemozga­lom együttműködjék a munkásosz­tály legnagyobb, legszélesebb tü­megszervezetével, a szakszervezet­tel. A magyar munkásosztály szilár­dan a béke ügye mellett áll. A bé­ke megvédésének ellökélt szándéka azonban senkiben se keltse azt az érzést, mintha mi tétlenjil néznők a béke ellenségeinek sötét, alatto­mos készülődését. Ha felfegyverzik Nyugat-Némelországot, mi sem ma­radunk tétlonül és a magyar mun­kásosztály a világ békeszerető né­peivel meg'alálja a módját, hogy az imperialista tervekre méltó mó­don adjon választ. Népünk, mun­üdvözlő távirat érkezett a kong­resszushoz. Közötte továbbá, hogy Paul Robeson, a világhírű ameri­kai békeharcos magnetofon-szala­gon angol és magyar nyelvű üze­netet küldőit a IV. magyar béke­kongresszushoz. Üzenetének meg­hallgatása után Bánki György Kodály Zoltán és Erkel Ferenc egy-egy szerzeményét énekelte el magyar nyelven. Még jónéhány felszólaló után ter­jesztették a kongresszus elé a ja­vaslatot az Országos Béketanács megválasztandó tagjaira, akiket a kongresszus egyhangúlag elfoga­ott. Az Országos ' Béketanácsban kásosztályunk kész támogatni min- ] Csongrád megyét Arany Bálintnó den olyan törekvést, amely a bé- Hódmezővásárhely és Nagy Sándor, ke megszilárditására, az új háború a Szegedi Textilművek főmérnöke megakadályozására irányul. A ma- képviseli. gyar munkásosztály ezért üdvözli örömmel a Szovjo'uniónak a béke megszilárdítására irányuló újabb kezdeményezést, azt a felhívását, amelyben a világ népeihez és par­lamentjeihez fordul az új háború megakadályozása céljából. Ezután Bugár Jánosné olvasta fel a IV, felhívását. Sőfér István zár­szavával és a Szózat hangjaival végetérj a IV. magyar békekong­resszus. raszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadá­sát, megakadályozzuk az atom­háború előkészítését. Ügyünk győ­zelmét biztosítja, hogy békehar­cunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített kato­nai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére tá­maszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesí­teni kell, az atomfegyvert törvé­nyen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy cél­ért küzdő mozgalmunk e köve­telésekben összeforrva válik min­den eddiginél szélesebbé, hatal­masabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nö, árad, erő­södik a mi .hazai békemozgal­munk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militariz­mus ellen egységesen fellépő ma­gyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre töb­ben ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat­Németországról. akár az atomhá­borúról. akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többsé­hez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére fel­sorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjet­unió nagy történelmi harcái, ame­lyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor ne­vünket leírjuk, tegyünk mindnyá­jan fogadalmat önnön lelkiismere­tünknek, hogy jó munkával, helyt­állással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsin­kiben, a nagy béke-világtalálko­zón, vigyék el ezeket az aláíráso­kat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha. hogy hazánk békéjét, Európa bé­kéjét még egyszer feldúlja a né­met hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és . haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállí­tását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefogásával megvédiük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye gvözni fog. IV. MAGYAP BÉKE­KONGRESSZUS Élüzemavaf-ó-ünnepség a Szalámigyárban ^ Szegedi Szalámigyár 1954. ne- kötelezettségeiknek is jól eleget tet­gyedik negyedévi munkája eredmé- tek. Ezulán a jó munkát végző dol­nyekénj- élüzem lett. Az avató ün- gozók egész sorát említctto meg, népségét este 6 órakor az üzem akik becsületes munkájukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Szalámi­gyár másodszor is kiérdemelje az kultúrtermében tarlották meg. Kö­ves János elvtárs, az élelmiszer­ipari minisztérium húsipari igaz- j élüzem kilüntetcst. gatóságának képviselője köszöntöt- j Az él üzemavató-ünnepségen a te az élüzem dolgozóit. Ismertette, legjobb dolgozókat megjutalmnz­hogy az elmúlt év negyedik ne­gyedében a Szalámigyár tervét 109 százalékra teljesítette és export­ták. Aztán, az élüzem dolgozói együtt szórakoztak, — egészen rrg­golig. Békeharcosok kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Taná­magyar békekongresszus fejtett eredményes munkájuk elis­meréséül számos békeharcosnak kormánykitüntetést' adományozott. A Csongrád megyeiek közül Kö­teles János a i^sárhelyi békebi­zottság titkára és Siprikó Gyula, a Szegedi Víz- és Csatornaművek igazgatója, a városi békebizottság tagja a Munka Érdemérem kitün­tetést kasta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom