Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

OElMBGTRRORSZflG PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 85. A bonni parlament csütörtökön leggel háromszoros rendőrkordon fedezete alatt megkezdte a párizsi szerződések vitáját Berlin (MTI). A bonni parla­iáment Washington nyomásara, a nyugatnémet lakosság viharos til­takozása ellenére csütörtökön reg­gel kilenc óraikor megkezdte a militarista párizsi szerződések má­sodik olvasásban való tárgyalását. A parlament épülete köré már a hajnali órákban háromszoros rend­őrkordont vontak. A géppiszto­lyokkal és vizifecskandőkkel fel­szerelt rendőrséget utasították, akadályozza meg, hogy a Nyugat-Németország külön­böző városaiból tiltakozó me­netben Bennba érkező mun­kás- és ifjúsági küldöttségek bejuthassanak a parlamentbe és közölhessék követeléseiket a képviselőkkel. A bonni rendőrparancsnokság csü­törtökön reggel megtiltotta, hogy a parlament közelében egy kilo­népgyűlést, méteres körzetben vagy tiltakozó felvonulásokat tart- i békeellenes párizsi sónak. 1 megvalósítását. A csütörtöki ülés megnyitása után a Szociáldemokrata Párt par­lamenti csoportja napirend előtti indítványt tett, hogy bizonytalan időre halasszák el a párizsi szerződések ratifiká­ciós vitáját és tegyenek meg­felelő lépéseket a német kér­dés békés megoldására, a leg­utóbbi szovjet javaslatok alap­ján tárgyaló négyhatalmi ér­tekezlet létrehozására. Az Adenauer füttyére táncoló többség elutasította a szociálde­mokrata javaslatot. A Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói csütörtökön a párizsi szerződések elleni harci napot tartanaik. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke szerdán este rádióbeszédé­ben még egyszer felhítva a német népet, hogy akadályozza meg a szerződések Bonnban szenvedélyes tüntetéseket váltolt ki a párizsi szerződések ratifikációs vitája Berlin (MTI). Csütörtökön Nyu­gat-Németország minden tájáról, mindenekelőtt a Huhr-vidékról, vasúton, autóbuszon, kerékpáron és gyalogszerrel a munkásság és az ifjúság több mint 15.000 képvi­selője érkezett Bonnba, hogy nyo­matékosan és elszántán követelje U militarista egyezmények elutasí­tását és a kezdeményező lépéseket a német egység helyreállítása ér­dekében. A Bunnba vezető úta­kon rendörjárőrök cirkálnak és szigorúan igazoltatják a városba igyekvő hazafiakat. Adenauerék háromszoros rendőrkordonnal akarták megakadályozni, hogy a nyugatnémet lakosság küldöttel bejussanak a parlamentbe, vagy tiltakozó gyűléseket tartsanak a parlament közelében. A tüntetők egy részének ennek ellenére sike­rült áttörnie a rendőrkordonokat és a parlament elé nyomulnia. A bonni rendőrség délután 5 óráig 335 tüntetőt vett őrizetbe. A Düsseldorfi Mittag csütörtöki szá­ma első oldalon hatalmas betűk­kel ezt a címet közli: -Bonn ost­romlott város képét mutatja.* A háromszoros rendőrkordonnal körülvett bonni parlamentben a külügyi bizottság jelentésének elő­terjesztése után viharos jelenetek közepette megkezdődött második olvasásban a párizsi szerződések megvitatása. A vitát pénteken folytatják. Általános sztrájk a Saar-vidéken BerKn (MTI). A saarbrűekeni bábkormány jogellenesen elrendel­te, hogy a Sasr-vidMc hétfő reg­gel óta sztrájkoló 72.000 fémipari munkása szerdán vegye fel újra a munkát. A kormány közölte, hogy a munkáltatók készek a dolgozók által követelt 15 százalék helyett 12 százalékkal emeint a munkabé­reket. A fémipari dolgozók szak­szervezete közölte hogy a munká­sok jogos követeléseik hiányta­lan teljesítéséig nem hagyják ab­ba sztrájkjukat. A Roffmann-féle bábkormány rendőrsége ég a francia katonai rendőrség a gyárosok utasítására szerdán reggel erőszakkal akarta eltávolítani a fémipari üzemek be­járatánál elhelyezett sztrájkőrsé­geket. A Saar-vidék egységes szak­szervezeti szövetsége a munkásság viharos követelésére 34 órás ál­talános sztrájkkal válaszol a kor­mány és a munkáltatók Jogtipró kísérleteire. Az általános sztrájk, amelyben az egymillió lakosú Saar­vidék 310-000 dolgozója vesz részt, pénteken reggel 6 órakor kezdődik és szombaton reggel S órakor feje­ződik be. A 72.000 fémipari dolgo­zó követelései teljesítéséig folytatja a sztrájkot. Uj Pobedtt'taxik Szegeden Pobeda a taxistandon? Szánté a szemüknek sem hittek a szegediek, mikor az első világoadrapp Pobeda­taxi megjelent a Széchenyi tér felső végén, a taxiállomásnál. S azóta már elválasztani sem lehetne a vá­ros utcáinak képétől az elegáns, ké­nyelmes és — ami télen egyáltalán nem közömbös — fűthető kocsikat. Hogy megszerették, az csak kézen­fekvő, de kifogás mégis csak me­rült fel a Pobedák ellen. Az ugyanis, hogy kevesen voltak. Há­rom volt mindössze, e azokat ter­mészetesen főképpen hosszabb utakra — ahogy autós nyelven mondják — túrákra adta bérbe az Autóközlekedési Vállalat. A napokban azonban a világos­drapp kocsik mellett két újabb, sziirkés-almazöld színű Pobeda-taxi tűnt fel városunk utcáin; elsősor­ban az utasoknak, de emellett a taxisofőröknek is igazi örömet je­lent ez. A Pobedúkról a szokásos t 'Kijelzés, a piros fehér kockasáv 1 iányzik még, de a városban enél­I ül is megismerik már őket, fekete rendszámtáblájukról, s miután így megszaporodott a számuk, rövide­sen felkerül rájuk a megkülönböz­tet jelzés és a pontos menetdíj fi­zetést biztosító taxióra is. Ez az öt új taxi és a régiekből itt­tartolt legjobbak feltehetően mind kevesebb kifogással elégítik ki a szegediek taxiigényeit, s így a kül­városok és a szomszédos helységek mégis mind közelebb kerülnek ve­lük Szeged szívéhez. A 42-es Autó­közlekedési Vállalat ígérete szerint pedig ezután már annak sem lesz akadálya, hogy biztosítsák a retid­> /eres éjszakai taxiszolgálatot ts. A szegedi közlekedés további ja­vítására a vállalatnak még több tetve van. Rendszeres autóbuszjárat létesítését tervezik UJ- és Öszent­ivánra a lakosság kérése alapján. Néhány nap múlva pedig egy új autóbuszt is forgalomba állítanak. Jugoszláv lap a bangkoki tanácskozásról Belgrád (TASZSZ). Az Oszlobo­gyonye című jugoaaláv lap írja a dólkcletázslai katonai tömb részvevőinek tanácskozásáról: A manilai egyezmény szerzői azt állítják, hogy a bangkoki tanács­kozás célja „életet lehelni a SEATO-ba ég a béke, valamint a szabadság támaszává tenni azt". Felmerül a kérdés: lehet-e a mai körülmények kötött a ma­nilai egyezmény valóban „a béke és a szabadság támaszai" Az, egész világ jól tudja, hogy a tömbök (a manilai tömb, csak a nyugati tömb távolkeleti alválla­lata) nemcsak, hogy nein vezetnek ég nem is vezethetnek „a haladás és a boldogság felé", de a háborús veszély forrásává váltak ég előse­gítik a fegyverkezési hajszát­Az adott esetben, a manilai egyezmény esetében figyelmet kelt az a tény, hogy olyan ázsiai országok, min/ In­dia, Burma és Indonézia, va­lamint Ceylon, amelyek a bé­kés egymás mellett élésben lát­ják a nemzetközi problémák megoldázit, megtagadták a ma­nilai egyezményhez való csat­lakozást. Ezzel kapcsolatban — írja a lap — szem olőtt kell tartani a 25 ázsi­ai és afrikai ország közelgő ban­dungi értekezletét, amely megtár­gyalja a baráti együttműködés lehetőségeit. Bangkokban viszont ő nem ázsiai és 3 ázsiai orsz&g űl össze, hogy megszilárdítsa a há­borús egyezményt. A különbség szemmelláthatóan rendkívül nagy... Harmincöt évvel esetött alapították a Goelro-t Moszkva (TASZSZ) Harmincöt évvel ezelőtt alapították V. I. Lenin kezdeményezésére Oroszország álla­mi villamosítási bizottságát (GOEL­RO). A bizottság tervet készített az or­szág villamosítására, munkássága új fejezetet nyitott meg a fiatal szovjet állam történetében. A GO­ELRO-terv hatalmas szerepet ját­szott a szovjet népgazdaság gyöke­res átszervezésében. A terv meg­valósítása elősegítette a Szovjetunió iparosítását, elsősorban a nehézipar fejlesztését. Ma a Szovjetunió a villamosítás arányait tekintve, első helyen áll Európában. 1953-ban több mint 133 milliárd kilowattóra villamosener­giát termeltek a Szovjetunióban. (Érdemes megjegyezni, hogy a GOELRO-terv 8.8 milliárd kilo­wattóra villamosenergia-termelést írt elő évente.) Hatalmas léptekkel segítik elő az energetika fejlesztését a szovjet tu­dósok. Az igen gazdag vízienergia kihasználás mellett lehetővé tették a világ első, atomerővel működő öt­ezer kilowattos ipari villanytelepé­nek megépítését. A szovjet tudósok és technikusok most egy 50—100.000 kilowattos, atomerővel működő vil­lamoserőmű tervein dolgoznak. „Húzzuk ki az atomlialál méregfogát" Moszkva és Oroszország patriárbáj ának és az orosz pravoszláv egyház szinodosának felhívása Moszkva (TASZSZ) Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pát­riárkája, valamint az orosz pra­voszláv egyház szinódusa felhívást adott ki -Húzzuk ki az atomhalál méregfogát* címmel. -Az orosz pravoszláv egyház kö­telességének tartja, hogy újból és az egész világ előtt támogassa minden békeszerető embernek az atomfegyver feltétlen eltiltásáról szóló követelését, hogy szertefosz­lassa az embereket egymástól el­választó félelmet és megvilágítsa a békés egymás mellett élés lehető­ségeit — mondja a felhívás —, Mélységes meggyőződésünk, hogy a világ keresztényei minden bé­keszerető néppel együtt meg­akadályozzák azt, hogy néhány ember bűnéből atomfergeteg söpörjön végig a földön és egységesen követelik, hogy halo­gatás nélkül húzzák ki az atomha­lál méregfogát. ^ A felhívást aláírták: Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pát­riárkája, valamint a szent szinó­dus állandó tagjai. Mit kell tudni a talusi lakosságnak az 1955. évi jövedelemadó kivetésével kapcsolatos tennivalókról 7 A Minisztertanács szabályozta az 1955. évi általános jövedeleriladó kivetésével kapcsolatos tennivaló­kat. A falusi lakosság észrevételeit figyelembe véve a Minisztertanács elrendelte, hogy az esetleges léves adókivetések elkerülése érdekében újból állapítsák meg az adózási kötelezettség alá eső földterület nagyságát és a lovak számát. Ezért a falusi lakosságnak március 5-ig, a fanácsházán díjtalanul beszerez­hető hivatalos adóbevallási nyom­tatványt kell kitöltenie. Bevallást kötelesek adni: A termelőszövetkezeti tagok: há*. táji gazdaságukról) Az I. és II. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai és a% egyénileg gazdálkodók: a használatukban lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanokról, a tu­lajdonukban lévő állatállományról és a részben, vagy egészben bérbe­adás útján hasznosított hizbirto­knkról. A kitöltött bevallási iveket már­cius 5-ig postán, vagy személye­sen kell benyújtani a községi ta­nácsnál. „Az Élenjáró Technika Napja" — a vas- és fémiparban A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete a Kohó-és Gépipari Minisztériummal, a Magyar—Szov­jet Társasággal és a tudományos egyesületekkel karöltve március 4­től április 4-ig az eddiginél is fokozottabban irányítja a figyel­met az élenjáró szovjot technikára­Ebben az időpontban negyven bu­dapesti nehézipari üzemben és ti* vidéki nagyüzemben megszervezik „Az élenjáró technika napjá"-*, amelyen a műszaki tudományok képviselőt, a szocialista munka hősei, a. legjobb sztahánovisták is­mertetik mindazokat a szovjet módszereket, amelyeket Iparunkban használnak. I sztvjei lapasztalatok alkalmazósóval lósiijók az Állóidét Nagy feladatok elölt áll a ma­gyar erdészeti tudomány. Az elkö­vetkező években sokmillió facse­metét ültetnek el a kopár, kietlen, futóhomokos területeken, hogy vé­get vessenek az aszály kártevései­nek. megkössék, termékennyé te­gyék a sívó homokot Különleges eljárásokat, új, szárazságtűrő fa­fajtákat kiván ez a munka. A ma­gyar erdészek Micsurin és Liszen­ko tanításait felhasználva oldják meg nugy feladatukat. Szárazságtűrő fenyők a homokra Ahhoz, hogy fenyőfajtákat is sikeresen telepíthessünk a homok­ra, mindenekelőtt szárazságtűrő faj­ták szükségesek. Az Erdészeti Tu­dományos Intézet a mlesurini el­vek alapján kezdett ehhez a mun­kához: alföldi és délsomogyi ho­mokon nőtt fonyöket kereszteznek. A földrajzilag egymástól távoleső fajták keresztezésével fellazítják az öröklékenységet, s az utódok már szárazságtűrők lesznek, gyorsab­ban nőnek és jobb minőségű fa­anyagot adnak. Az eljárás legnehezebb része a boporzás, hiszen több méter ma­gas fenyőtörzseken, különleges áll­ványokon kellene dolgoznlok- Ezen ls segítettek. Az idős gallyakat két éves csemetékre oltják, ame­lyek a inegeredéstől számított két­három év után már tobozokat hoz­nak. Igy e beiporzás a földről vé­gezhető. A keresztezésekhez eddig ötezer ilyen oltvány készült, s né­hány év múlva új, szárazságtűrő erdei és fekete fenyőkkel folyta­tódhat az Alföld fásítása. Csoportos erdőtelepítés Erdészeink több éve kísérletez­nek, hogy megállapítsák: nálunk a csoportos vagy a soros erdőtele­pítés vezet-e jobb eredményre. Az összehasonlítás a csoportos ültetés javára dőlt el. A Liszenko-féle fész­kes ültetés elve alapján telepilett facsemeték jobba™ fejlődnek, bio­lógiailag kedvezőbb feltételeket ta­lálnak. Ez a telepítési mód kisebb költséggel jár, s emellett a csopor­tok közé— a fák folnövekedéséig — nitrogéngyfi jtő növényeket ls ültethetnek. Nem voltam Auschwitz­ban, amikor ott még Himm­ler volt az úr a éjjel-nappal, megállás nélkül működött a krematórium. De jártam Oswiecim-ben. az egykori Auswitz helyén, ahol mú­zeum és a falak lehelete őrzi négymillió európai kín­halálának iszonyatos emlé­két. Nem láttam a porig rom­bolt Oradourt és Lidícét. De láttam 1944 telén a fölrob­bantott Margit-hidat, amelynek pillérei közt, a leomlott úttesteken, még ott csüngtek a félig víz alá süllyedt villamosok. És láttam London foghíj­jas utcáit, a V-lövedékek áldozatainak emléktáblái ­val, álltam a végeláthatat­lan kőtörmelék előtt, ame­lyet egykor Varsó belváro­sának hívtak, s borzadva néztem a hírhedt helyet, honnan mindez a vak pusz­títsa elindult: a romhalmaz­zá omlott birodalmi kancel­lárlát Berlin közepén. Varsó és Berlin — mond­ják — nem hasonlított egy­másra. De a rom-Varsó és a rom-Berlin kísértetiesen egyforma lett. Mert a kő­törmeléknek már nincsen stílusa. És ha egy utcasort leborotvál a légiakna, pa­l^oude/atek a kékekenxjrej szíts eleit lota és kunyhó egyazon bolsevizmus elleni legjobb szürke némaságba dermed, szövetségest látta a néme­Ermyiben és csakis ennyi- tekben. ö tehet-e róla, ha a ben sikerült Hitlernek Eu­rópa uniformizálása. Azt hinné az ember, hogy ezt a tanulságot — leg­alábbis Európában — min­denki megértette. De ez, sajnoe, csak ábránd. Egy tudósítás fekszik előttem, szerzője egy nyu­gatnémet lap közleményét Idézi. Mint ahogy e kis hír­ből kiderül, Neu-Wildfleck községben a nyugatnémet határőrök gyakorlatozás közben azt a közismert né­met katonai dalocskát ének­lik, amelynek refrénje így hangzik: „Anglia ellen vo­nulunk, vonulunk..." A feledékenység itt olyan neu-wildflecki határőrök nótázása némi árnyékot vet erre az előrelátásra? Mosolyogni kellene a pél­dabeszédnek ezen a minta­szerű beteljesedésén, ha nem tudnánk, hogy azért mégsem elsősorban Chur­chill az. aki a magn-ásta Tudomásul kell venni, hogy Németország ma Eu­rópa gennyedő sebhelye, él­tető talaja új viszályoknak. És a politikai feledékeny­ségnek, a porosz nacionaliz­körüli férfiről, aki — nőis­merősével a karján — ugyanakkor távozott a mo­ziból, amikor én, s akinek az alábbi szaval ütötték meg a fülemet; — Hát ... ami azokat a „háborús bűntetteket" illeti, alaposan felfújják ezt a dol­got. Én a háború alatt Prá­mussal keveredő nemzeti gában és Párizsban teljesí­elégedetlenségnek abban a veszélyes levegőjében, ame­lyet a hagyományápoló — de milyen hagyományokat ápoló! — bonni rendszer verembe belezuhan. Neu- áraszt, a fegyverkezés nem­csak kívülről behozott áru­cikk, hanem katonai káde­rek százezreiben harci ér­zelmeket fakasztó jelszó. Kerek egy éve, hogy Ber­linben jártam. Az egyik nyugatberlini moziban ak­Wildfleok a nyugatnémet katonai szellem újrafelvl­rágzásában egyelőre csak epizód. Bármily Jellemző szólamoesku is a bonni Né­metország hangzavarában az „Anglia ellen vonulunk" — a főszólam nem igy hang­zik. A főjelzőt tudvalévő­leg Londonban ée Washlng­tettem szolgálatot. Mondha­tom, ott egész idő alatt nor­málisan folyt az élet, meg se látszott, hogy háború van.., A folytatást már nem hal­lottam, mert a férfi és isme­rőse a kijárat előtt várako­zó autóba szálltak. Még kö­zelebbről megnézni őket sem-igen volt időm. De nem is az a lényeges, hogy kik voltak. Nem 6k voltak az mértékű, hogy még a köte- tómban adlák ki, mégpedig lező hálát is kiszorította. Hiszen tudvalevőleg Ang­lia mai miniszterelnöke volt az, aki már 1945-ben gon­doskodott arról, hogy a Jö­vendő német hadsereg saá­eképpen: Kelet felá. Oktalanság volna túlozni a veszélyeket. De a tények előtt szemethunyni sem okos dolog. Márpedig any­nyi tény, hogy Németor­mára megőrizzék a hitlerék rzágban valami készül. Nem kezéből kivert fegyvereket, vezethet jóra, hogy egy Épp a minap dicsekedett el nemzetet ennyi ideig mes­ezzel az angol alsóház előtt, terségesen kettészakítva Churchill már akkor a tartanak! kpr mutatták be a Hitler egyedüliek, akik a múlt leg­szerényebb megbírálása el­len is fölszisszentek. Ebben rejlik az igazi ve­szély. Mert a romokat köny­nyebb volt felépíteni, mint megzabolázni azokat, akik nem hailandók a múlt ta­nulságait levonni. De akik felépítették a ro­mokat, azoknak lesz erejük ahhoz is, hogy elvégezzél; ezt a második herakleszi tettet. k. p. életéről készült dokumen­tumfilmet. Nem akarok most ennek a filmnek a szellemiségéről szólni, nem volna most hely kifejteni, hogyan tört elő a film kí­sérőszövegének még a lát­szólag legháborúellenesebb szólamai mögül is a kom­munista-ellenesség és a „hagyományos" porosz ka­tonai vezetés dicsérete. Nem erről akarok szólni, hanem arról a negyven év

Next

/
Oldalképek
Tartalom