Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM 46. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1955 FEBRUÁR 24. I ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott Edgár Faure kijelölt miniszterelnöknek (2-es oldal) Kínai küldöttség látogatta meg a Port Arthur-Dairenben állomásozó szovjet csapatokat (2-es oldal) A Minisztertanács határozata az egészségügyi ellátás megjavításával kapcsolatban (6-os oldal) Mozgósító erő A szegedi gyárakból napról napra érkeznek a hírek a fel­szabadulási verseny új munkagyőzelmeiről. Szegeden éppúgy, mint az ország minden gyárában a munkások, a műszaki értelmiségiek azért tevékenykednek, hogy mire eljön a nagy évforduló, jelent­hessék a vállalások és az első negyedévi terv sikeres teljesítését. A versenyben, az üzemek előtt álló feladatok megoldásában nagy mozgósító erő a kommunista pédamutatás, A párt azt várja minden tagjától, hogy álljanak a verseny élére. A nagy évfordu­lóra készülve a gyárakban arra is emlékeznek az emberek, hogy a felszabadult haza újjáépítésében, s az ezt követő minden teen­dőben a párt tagjai, a kommunisták .szálltak szembe elsőként a nehézségekkel — szóval, tettel buzdítottak, lelkesítettek. Most a nagy évfordulóra készülve, párttagok és pártonkí­vüliek, az üzemek munkássága és műszaki értelmisége megte­remti az életszínvonal növelésének feltételeit. Ezzel együtt pedig jobb munkájával a legméltóbb köszöntőt adja április 4-re. Példát mutat az a kommunista, aki emeli munkateljesítményét, csökkenti az önköltséget és őrködik a minőségre. A kommunista igaz sző fontos, de hatása igazán csak akkor van az emberekre, ha mellé példamutatás is párosul. A kommunistáknál a szónak és a tettnek egynek kell lenni. Netn hallgatnak a dolgozók arra a párttagra, aki szavakban beszól ugyan a termelékenység, az önköltség, a mi­nőség jelentőségéről, de maga rossz munkát végez. Elmondhatjuk, hogy Szeged üzemeiben általában példát mutatnak a kommunisták. Számos példát lehetne felsorolni arról, hogy a kommunisták szava és tette fontos része a vállalások, a tervek napról napra való teljesítésének, a verseny eredményessé­gének. A Déma Cipőgyárban Pácsa Jánosné elvtársnő, a tűződe munkásnője elsők között tett vállalást, s azt messze túlszárnyalta. Teljesítménye 178 százalék. Számos dolgozót tanított meg a he­lyes munkafogásokra. Az ő tevékenysége is előre viszi az egész tűződe munkáját, s követik őt a pártonkívüliek. Az Üjszegedi Kender-Lenszövőben Klein Lászlóné elvtársnő, szövőnő joggal be­szélhet a jó munka fontosságáról. Minőségileg kifogástalan árut sző. Vállalta, hogy teljesítményét a felszabadulási versenyben 105 százalékról 108-ra emeli. A legutóbbi értékeléskor elérte a 140 százalékot. Sajnos nem így tesz az újszegedi gyárban Lengyel Ilona elvtársnő, szövőnő. Felajánlását nem teljesíti, s legutóbb csupán 92 százalékot ért el. Csak akkor beszélhet ő joggal a pár­tonkívüliekhez, ha megjavítja munkáját. A párt tagjainak felelősséget kell érezni az üzem, az egész gyár munkájáért. Nekik kell lenni elsősorban azoknak az embe­reknek, akik bátran és keményen fellépnek a szervezetlenség, a lazaságok ellen. De erre kell buzdítaniok a pártonkívülieket is. Ha valahol hibák, zökkenők mutatkoznak és a kommunisták mindjárt kezdeményeznek, lelkesítenek és cselekednek, akkor úrrá lehet lenni az akadalyokon. Több szegedi üzem exportra is termel. A párt tagjainak tenni kell azért, hogy az export-terveket mara­déktalanul teljesítsük, hiszen ez haszon az országnak, népének. Példát mutat az a kommunista, aki szóval-tettel cselekszik a gaz­daságos termelésért — igaz és szép szavával, munkájával buz­dítja és lelkesíti a pártankívülieket. Nagy és fontos a szerepe az üzemekben a kommunista mér­nököknek, technikusoknak — a műszaki gárdának is. Szaktudásuk, kezdeményezésük együtt a munkásokkal megoldhat és meg is old nehéz feladatokat. A Textilmúvekben — hogy csak egy példát em­lítsünk — Nagy Sándor elvtárs, főmérnöknek, Zombori Zoltán elvtársnak, fonóda-vezetőnek jó munkáját is dicséri, hogy jelen­tősen csökken a hulladék, gazdaságosabb a termelés. Nagy Mi­hály elvtárs a Textilművek gyúrúsfanódájának egyik művezetője. Műszakja hétről hétre szép eredményeket ér el. Nagy Mihály elv­társ naponként megbeszéli a feladatokat a segédmesterekkel, vi­gyáz arra, hogy a műszaki feltételek meglegyenek a gépnél dol­gozók vállalásainak teljesítéséhez, ö maga ellenőrzi ezt. Munkája, magatartása miatt szeretik és becsülik őt is a dolgozók. S minden gyárban a kommunista műszakiak szép és megbecsült feladata, hogy élenjárva, a lehetőségeket kihasználva biztosítsák a termelé­kenység emelésének, az önköltség csökkentésének, a minőség javí­tásának feltételeit. A műszaki értelmiség tevékenysége, párosulva a gépeknél, munkapadoknál dolgozó emberek munkájával, új ered­ményeket hoz. A kommunista példamutatás, a szó és a tett egysége azt is jelenti, hogy szorosabbá válik a kapcsolat a párt, a párttagok és a pártonkívüliek között. Ha a pártonkívüliek látják, hogy a kom­munisták nem hátrálnak meg, tesznek a hibák megszüntetéséért, akkor fokozódik a párt és tagjai iránti megbecsülés, szeretet. S a versenyben, a feladatok megoldásában szorosabbá kovácsolódik a párttagok és a pártonkívüliek alkotó együttműködése. A kommu­nistáknak mindig hallgatni kell a pártonkívüliek helyes javasla­taira. Ezeket a jó javaslatokat gyorsan megvalósítva is nő a pár­tankívüliek bizalma a párttagok iránt. Legyen még élőbb valóság, még mozgósítóbb erő Szeged üzemeiben a kommunista példamutatás. S így segítségével is a nagy évfordulóra készülve, a város üzemeiben minden eddiginél nagyobb győzelmek születnek a munka frontján. Kommunisták példamutatása a felszabadulási versenyben Aki szívesen tanítja a fiatalokat Kénes levegő csapja meg a Szegedi Seprő­gyár kötőtermébea a be­lépőt. A munkaasztalo­kon, a dolgozók lábainál szerteszét cirok hever. Közvetlen az ajló mel­lett osztályozzák a cir­kot, s úgy kerül a kö­tőkhöz, majd a varrók­hoz. Kissé zsúfolt a kö­tőterem, de azért köny­nyen megtalálja azt az ember, akit keres. Az ab­lak melletti soron kell csak végigtekinteni, máris szembetűnik Mol­nár Sándor, az egyik legjobb seprőkötő. Nem magasságra válik ki a többiek közül és nem is beszéddvel hívja fel a figyelmet magára. In­kább arról lehet ráis­merni, hogy amikor dolgozik, mindem figyel­mét arra irányítja, amit csinál. A seprőkötésnél a vállrészt, az alsó és fel­ső takarót szakszerűen tudja teríteni. Alapító tagja az üzemnek és az­óta évek teltek el; jól megtanulta a szakmát. Nem dicsekszik, de sze­ret a seprőkötésről be­szélni. — Súlyra, dekára is ki tudom számítani — mondja — mennyi cirok kell egy kis seprőhöz. Ba ls fontos, mert az előírás nemcsak a mi­nőségre, hanem erre is vonatkozik. Méri marokszámra és pontosan a cirkot a sep­rőkhöz. Gyors a keze. Pillanatok alatt kész egy seprővel. Fel sem néz, úgy dobja a var­róhoz. i i — Mos? Kónyáné a varróm, —mondja — aze­lőtt Újvári Józsefné volt. •. Piriké se győzi, de Ujváriné 9e tartott mindig lépést velem, pe­dig Ujváriné a legjobb varrók közé számított és inost is az. Számszerint. 290 dara­bot ad naponta a kis seprőkből Molnár Sán­dor a varróknak. Ez százalékba átszámítva 144—145 százaléknak fe­lel meg. Figyelmes, jó szakmunkás. Napjában többször is rövid kör­utat tesz az üzemrész­ben. A lanulókhoz láto­gat el, hogy segítsen ne­kik. Kötelességének ér­zi a tanítást is, hiszen párttag. — Makovinszki Tibor­nak mutattam meg ép­pen most, hogyan mlr­je a cirkot... ö is kér­te, mert még ez nem megy nála — magyaráz* za Molnár Sándor. — Meg kell vallani, * többi tanulónál sem na­gyon megy ez. így hát ebben kell nekik sokat segíteni. Mindig szói­nuk, hogyha valami baj van, ilyenkor aztán szí­vese®- sietek hozzájuk. A kommunista seprő­kötő az üzemi bizottság termelési felelőse is- Na­gyon szivén viseli a fia­talok tanulását. Jót akar nekik,, a azok értik őt. Szívesen fordulnak hoz­zá, kérik tanácsát, hogy az exportseprők kötését ts olyan kifogástalanul tudják megtanulni, mint ahogyan érti azt Molnár Sándor. Az Alkotmány TSZ kommunistái valára váltják adott szavukat A Szeged-baktói Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagjai annak ide­jén közös elhatározásukból felsza­badulásunk 10. évfordulójának tisz­teletére párosversenyre hívták ki a szegedi Táncsics TSZ tagjait. A közös versenyvállalás mellett a kommunista tsz tagok még külön egyéni munkafelajánlásokat is tet­tek. Az ígéret szép szó, ha meg­tartják úgy jó — így szól a közmondás. Az Alkotmány TSZ kommunistái tartják is ehhez magukat. Dudás Mihály, Venczel József és Juhász Pál elvtársak például még januárban vállalták, hogy rendes munkájuk végzése mellett azokon a napokon, amikor kint nem le­het dolgozni, kijavítanak 70 darab melegágyi ablakot. Szavukat meg is tartották. A munka befejezését február 23-ra ígérték, de már 22­én délelőtt az utolsó ablak javítá­sával is elkészültek. Ezenkívül még más munkát is vállaltan fel­szabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére. Megigérték, hogy az új nagy Istálló előtti térséget kitég­lázzák, • hogy esős időben ne kell­jen állandóan a sárban taposni. Már ez a munkájuk is a befeje­zéshez közeledik, hamarosan vé­geznek a téglázással s azután a harmadik vállalás teljesítéséhez látnak. Dudás Mihály elvtárs munka­csapata vállalta, hogy március 20-ra a repülőtéren felépít egy 300 férőhelyes nyári birkaho­dályt. Ezzel március 20-ára mindenképp akarnak végezni. Kell is, hogy vé­gezzenek, mert ezután már a téli száraztakarmányozás helyett legel­tetésre kerülnek a birkák. Az egyéni vállalásoknak a tel­jesítése mellett a szövetkezet kom­munistái jól kiveszik részüket a kollektív versenyből is. Mint la­punk be is számolt róla, a Táncsics TSZ-szel folytatott párosverseny első értékelése megtörtént. Bebizonyosodott, hogy az Alkotmány TSZ kom­munistái és tagjai végeztek • jobb munkát A Táncsics TSZ-ben azt mondták a kommunisták az értékelés ered­ményeinek láttán: lesz ez még másképp is. Ez alatt ők azt értet­ték, hogy a következő kiértékelés­kor az övék lesz az elsőség. Jelen­leg meg is van hozzá minden le­hetőségük. Persze Dudás Mihály, Venczel József és Juhász Pál elv­társak nemcsak úgy gondolják, ha­nem úgy is dolgoznak, hogy leg­közelebb ismét csak ők legyenek az elsők. De ez egyébként még majd kiderül.»• Munkában a röszkei néplronibizoltság A messze földön híres paprika­termelő Röszke község paprikáján kívül a "vendégmarasztaló- sárról is nevezetes. Évtizedek óta nem ja­vított kátyús útjain gyakran fe­neklett meg a szekér. A Hazafias Népfront helyi bi­zottságának tagjai hadat üzentek a sárnak. Elhatározták, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt kijavítják az utakat. Ezért harminc vagon salakot hozattak Szegedről. A népfront-bizottság tagjainak hí­vó szavára több mint hetvenen kapcsolódtak be a társadalmi mtjn­kába. Még a salak vagonba raká­sát ls így végezték, hogy minél ke­vesebb legyen a szállítási költség. Először a község legrosszabb út­jait hozták rendbe. A járdákat és az úttesteket is salakkal borítot­ták. A gépállomás is segített: vontatójával téglákat és terméskö­veket hordtak a gödrös részekre. A munkában a kommunisták jártak az élen. Tanács Imre és Horváth Iván kommunista nép­frontbizottsági tagok személyes pél­damutatásukkal mozgósították az egész falut. Derekasan kivették a részüket a munkából Kasza Má­tyás, Osznovics József és Rózsi Imre pártonkívüli tanácstagok is. A község lakói eddig csaknem egy kilométer útszakaszt javítottak ki. A munka még folyik, de az ered­mény máris megvan. Megélénkült az élet a faluban. Nemcsak a fia­talok, hanem az idősebbek is örül­nek. Az öregek is eljárnak most már szórakozni a moziba, a kul­túrotthonba. Megkoszorúzlak Szegeden a szovjet hősök emlékművét Szerda reggel kilenc óra. Pattogó induló hallatszik a Széchenyi té­ren: a szegedi Honvédzenekar játszik. A Takaréktár utca felől nyílegyenes sorokban Néphadsere­günk egyik díszszázada közeledik. Felsorakoznak a szovjet hősök em­lékműve előtt. Katonás vezénysza­vak hangzanak. Emberek vonul­nak koszorúkkal az emlékmű be­járatához. A zenekar a magyar Nés nyok és férfiak helyezik el koszo­rúikat a párt, a Néphadsereg, a tanács, a Hazafias Népfront, a tö­megszervezetek, az üzemi dolgozók nevében. A Szovjet Hősök em­lékművének talapzatát beborítja a vörösszínű virágokkal díszített ko­szorúk halmaza. A másik emlékmű talapzatát is koszorúk ölelik körül. Az őrség fe­szesen áll. A díszszázad elvonul: kemény léptekkel diszmenet'tel a szovjet himnuszt Játssza. Asszo- tisztelegnek az emlékművek előtt... A SZÉP SZEGEDÉRT Az I. kerületi tanács mozgalmat indított a város szebbétételére Városunk szép, nem nehéz még szebbé tenni. Nem is okozna ez nagy fáradságot — egy kis össze­fogás, szeretet szükséges hozzá. Kicsiny dolgokkal is hozzájárul­hatunk a város szépítéséhez. Tiszta utcák, tiszta Járdák, már eleve a szép benyomást keltik. Eh­hez a tisztasághoz hozzájárul az is, aki nem tűri, hogy a gyom az ut­cákon elburjánozzék, aki elhasznált villamosjegyet nem a földre, hanem a szemétkosárba dobja; A tisztasá­got segítik elő az asszonyok, akik nem ráznak ki az ablaltból min­dent az utcára, hanem a szemetet a szemetesládában helyezik cl stb. A tisztaság azonban egymagában nem elég. Ahogy a tiszta lakás disz nélkül üres és sivár, a város is az virág nélkül. Gondoljunk csak ar­ra, milyen gyönyörű Szeged tavasz­szal és nyáron a sok tarka virág­gal, fákkal. Persze ahhoz, hogy ilyenné vál­jék városunk, nekünk is ki kell vennünk részünket abból a mai gasztos munkából, amelynek célja: szebbé tenni városunkat. Ne vár­junk mindent a tanácsoktól, hanem magunk is kezdeményezzünk. Ta­nácsaink fontos célok megvalósítá­sáért küzdenek, és e célok megva­lósítása nagy összegeket kíván; de nem telik mindenre. Társadalmi munkával nekünk is hozzá kell já­rulnunk egyes feladatok megoldá­sához. Hogy városunkat még szebbé, még otthonosabbá tegyük, az I Kerületi Tanács Közlekedési ő­Építési Állandó Bizottsága elír:" totta a -Szép Szegedért" mor mat, a lakosság legszélesebb r ' K-inek bevonásával. Felkérjük a és III. kerületi tanács Vb illet, állandó bizottságait hasonló kez ményezésre. Remélhetőleg va mennyien új ötletekkel és elgondo­lásokkal járulnak hozzá városunk szépítéséhez. Lchoczky Lajos az I. kerületi tanács közlekedés és építési állandó bizottságának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom