Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai egyesületek AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. EVi'oLi.A5I, 45. bréuM | SZ„R«íA, 1955 FEBRUÁR 23. MAI SZAMUNKBÓL: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HONVEDELMI MINISZTERENEK PARANCSA (2. oldal) EGY NAGY IRO EMLÉKERE: TIZ ÉVE HALT MEG ALEXEJ TOLSZTOJ (2. oldal) A IV. MAGYAR BEKEKONGRESSZUS ELŐTT (3. oldal) ARA: 50 FILLÉR V. r Harminchét éves a Vörös Hadsereg Irta: Szabó Gáspár őrnagy A földkerekség minden részén — szabad és elnyomott or­szágokban egyaránt — hálatelt szívvel, forró szeretettel köszöntik a dolgozók a 37 éves Szovjet Hadsereget. Közel négy évtizede védi ez a hadsereg a világ első szocialista államát. Hogyan született meg a Szovjet Hadsereg? 1917 decemberében veszély fenyegette a szovjet hazát, hogy a német imperialisták benyomulnak a köztársaság területére és megsemmisítik a proletárforradalom addigi vívmányait. A Bolse­vik Párt felhívására teljes erővel megindult a Szovjet Hadsereg szervezése és néhány héttel később Pszkov és Narva térségében a fiatal Vörös Hadsereg súlyos csapást mért az imperialista német csapotokra. Ez 1918-. február 23-án történt. Ezt a napot a Vörös Hadsereg születése napjának nevezzük. Ettől a naptól kezdve vált híressé és rettegetté az imperialisták számára a Szovjetunió Vö­rös Hadserege. Mi a magyarázata annak, hogy a polgárháború éveiben — bár a Szovjet Hadsereg kiképzése gyenge volt, felsze­relése hiányos — mégis becsülettel megállta helyét? Mindenek­előtt az, hogy a Szovjet Hadsereg a munkások és a parasztok had­serege; tehát egy olyan népnek a hadserege, amelyik lerázta ma­gáról a tőkések igáját, a kizsákmányolás rabláncait. A Szovjet Hadsereg a szovjet dolgozók szolgálatában áll, az ő érdekeik és biztonságuk felett őrködik; továbbá a Szovjet­unió népei közti testvériség biztosítja azt, hogy mindenki magá­énak, testvérének tekintse a hadsereg minden tagját. A Szovjet Hadsereget fennállása első napjától kezdve a nemzetköziség szel­leme, más országok népiéi tiszteletbentartásának szelleme, az or­szágok közötti béke megőrzésének és megszilárdításának szelleme jellemzi. Nagy és dicsőséges utat tett meg a Szovjet Hadsereg első győzelme óta. A harc izzó tüzében acélossá, legyőzhetetlenné ko­vácsolódott. Dicső múltra tekinthet vissza, olyan nagyszerű hadi­tettek ékesítik történelmének aranylapjait, mint a 14 állam inter­venciós hadseregének kiűzése a szovjet honból, vagy a szocializ­mus építésének zavartalan biztosítása. Történetének legnagyszerűbb fejezetét azonban a Nagy Hon­védő Háború idején érte meg. E p>áratlanul nehéz, akadályokat nem ismerő harcban, nemcsak pozdorjává húzta a fasiszta agresz­szorokat, nemcsak megvédte a szovjet haza szabadságát és függet­lenségét, hanem e győzelmével megmentette Európa és Ázsia né­peit a fasiszta leigázás veszélyétől. Ezzel soha el nem halványuló érdemet és megbecsülést szerzett magának. A Szovjet Hadsereg sikereit, győzelmeit a Kommunista Párt kovácsolta. A párt lelkesítette és szervezte az egész népet a had­sereg felkészítésére, az ellenség legyőzésére, a fasiszta rablók kí­méletlen szétzúzására. A párt ezekben a nehéz időkiben az ország minden erejét a közös célra irányította. A hitleri Németország váratlan támadása folytán a Szovjet­unió a háború elején kedvezőtlen helyzetbe került, Később azon­ban megszűnt a hadviselés feltételeiben mutatkozó egyenlőtlenség és a háború kimenetelét már nem a meglepetés ténye határozta meg, hanem az állandóan ható tényezők: a hátország szilárdsága, bevonása a termelésbe, a hadsereg erkölcsi szelleme, a hadosztá­lyok mennyisége és minősége, a hadsereg fegyverzete és a hadse­reg parancsnoki karának szervezőképessége. A Szovjet Hadsereg a nagykiterjedésű fronton művészi tökéletességgel folytatta a had­viselésnek azt a módját, amelyet stratégiai védekezésnek nevez? nek, így merítette ki és véreztette el az ellenséget. A német fasiszta hadsereg szétverése Moszkva alatt, a sztá­lingrádi nagy csata, döntő fordulatot hozott a II. világháború ki­menetelében. A hitleri csapatok szétverése a Kaukázus előhegy­ségeiben, a kurszki csata, amely végetvetett a hitleristák támadó stratégiájának, az 1944. évi tíz csapás, az 1945. évi befejező győ­zelmek — ezek a szovjet csapatok legdicsőségesebb győzelmei! A háború megmutatta, hogy a Szovjetunió teljesen korszerű fegy­verzetű, elsőrendű hadsereggel, rendkívül tapasztalt parancsnoki karral rendelkezik és erkölcsi szelleme, harci tulajdonsága min­den más hadsereg fölé emeli. A Nagy Honvédő Háború idején minden szovjet katona tudta, hogy szent ügyért harcol —, hozzátartozói, népe életéért, az emberiség létéért! Miután a Szovjet Hadsereg hosszantartó, ke­mény harc árán befejezte a hazai föld felszabadítását, átlépte a Szovjetunió határát és felszabadított egy sor délkelet-európ>ái or­szágot —, köztük hazánkat is. A Szovjet Hadsereg azért volt népiszerű, mert nem hódító háborút folytatott, hanem tiszteletben tartotta a kis és nagy népek jogait egyaránt. A szovjet nép önfel­áldozó harcával megmentette az európiai civilizációt a fasiszta hó­hérlegényektől és hadserege felszabadító hadseregként állt az egész világ szeme előtt. Nem kímélt semmilyen áldozatot azért, hogy megrövidítse az emberiség háborús szenvedéseit és közelebb hozza a győzelem napját. A Szovjet Hadsereg az általa felszaba­dított országoknak nemcsak szabadságát adta meg, hanem puszta jelenlétével lehetetlenné tette, hogy ezekben az országokban az el­lenforradalmi erők feléledjenek, támadást intézzenek a fiatal de­mokratikus rendszer ellen, vagyis polgárháborút robbantsanak ki. A Szovjet Hadsereg ma a legütőképesebb, legmodernebb fegyver­zettel felszerelt hadsereg. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya a háború utáni helyreállítási időszak békés építőmunkája közben sem fe­ledkezik meg a Szovjetunió aktív védelmének erősítéséről. A Szovjetunió tehát katonailag erős, harci készenlétben áll és min­den szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy bármely agresszornak sikeresen visszavágjon. A Szovjet Hadsereg éberen áll őrhelyén, mert tudja, hogy az imperialistákat csak az erő, a bátorság birja jobb belátásra, csak ez kényszerítheti arra, hogy lemondjanak há­borús terveikről. A magyar nép soha el nem múló emléket állí­tott a Szovjet Hadseregnek azzal, hogy alkotmányunk bevezető soraiba foglalta: *A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadí­totta országunkat a német fasiszták igája alól. Szétzúzta a föl­desurak és nagytőkések népxellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját*. Csongrád megye dolgozói a Szovjet Hadsereg felállításának 37 évfordulóján forró elvtársi szeretettel, hálával és megbecsü­léssel gondolnak azokra, akik életüket nem kímélve szabadságot adtak az ország lakosságának. , J ...... Éljen és erősödjék a 37 év kemény harcaiban edzodott Szovjet Hadsereg! Virágozzék és bőséges termést hozzon a szov­jet és a magyar nép örök barátsága! A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Agyagbányászok a téglagyárban A SZEGEDI I. SZ. TÉGLAGYÁR új bányá­jában a Papp-brigád ásózza az agyagot. A csillék egy-kettőre meg­telnek, s viszik a földet a nyersgyártáshoz. — Nagy szilárdságú tégla lesz ebből az agyagból, megláthatja mindenki — mondja Barna Józsi bácsi, örül ő is ennek, mert a nagy­szilárdságú tégla a leg­jobb minőségűnek szá­mít. A gyárból családi házak építéséhez is csu­pa ilyet akarnak külde­ni. Az új bányában jó az agyag. A tíz bányász mitsem törődik azzal, hogy néha bokáig sárban kell gázolniok. Igaz, jó csizmájuk van, az üzem adta, mert ez jár is ne­kik. A Papp-brigádban dol­gozik a fiatal Bálint Má­tyás is. Ide kérte magát, még a téglagyártás meg­kezdésekor. Tudta, hogy szükség lesz rá. A bá­nyában régi tapasztalt emberekkel került össze, akik" ugyanolyan szor­galmas munkások, mint ő maga. Egyiknek sem kell biztatás, tudják kö­telességüket. A í brigád­ban napionként megbe­szélik a tennivalókat. Egyik is, másik is tesz javaslatot a napi munka jó elvégzéséhez. Közösen határozták el, vízleveze­tők létrehozását kérik a telep vezetőjétől, hogy a csatornákon át munka­helyük szomszédságából el lehessen távolítani a vizet. Megtörtént ez. Jól is dolgozik a bá­nyász-brigád! Vezetőjük mondja: — Ami tőlünk telik, megtesszük.,. MOST A BANYÁBAN tízen is győzik a munkát. Nem könnyű a felada­tuk, de helytállnak. Ré­szes ebben Bálint Má­tyás elvtárs, népnevelő is. Egyedüli párttag a brigádban. Szavára hall­gatnak, mert tette is megerősíti, amit mond. Szerényen, szép szóval beszél dolgozó társaihoz, úgy, ahogyan népnevelő­höz illik. Bíznak benne a, pártonkívüliek. Becsülik is, hiszen jól végzi a munkáját, hogy példát adjon másoknak. Bálint elvtárs a tégla­gyárban edződött meg, az eddig ott eltöltött öt esztendő ^latt. S ha bár­miről van is szó tartóz­kodik attól, hogy a ma­ga munkájával dicseked­jen. Most is így beszél: — Mindannyian együtt, együttes erővei akarjuk a vállalást jól túlteljesí­teni. IGAZ EZ. S a tégla­gyárban a felszabadulá­si verseny során már szép eredményt értek el. Napi tervükön felül rendszeresen 5—6 ezer téglát gyártanak. Ebben ott a bányászbrigád nagyszerű munkája is—• a többtermeléshez biz­tosítják az agyagot. Selejt és minőség a Szegedi Vasöntődében A termelési statisztikát néze­getve Fekete elvtárs elmond­ja: — Bogyi Piroska a legjobb... de az 6 brigádjában más is ügyes­kedik ... Nézzük csak Prisztai Er­zsit. Egy heti munkáját számokban mindjárt össze is adja, azután ki­jelenti: — Átlagteljesítménye 152 száza­lék. Ebből itélve jó munkás Prisztai Erzsi magkészitő. Aztán ezt mond­ja ő, a Szegedi Vasöntöde egyik munkdsnője: — Bárom éve vagyok az öntő­dében, s megszoktam ezt a környe­zetet. A formázóhomoktól igaz ki­csit fekete vagyok, de azért jó itt... Ebből — mulat a motorház öntéséhez szükséges, féligkész magra — tizenhat darabot készítek naponta. Éppen az utolsó simításokat vég­zi már az előtte lévő magon, ami­kor odaszól neki Mészáros elvtárs, az öntöde igazgatója: — Erzsi, vigyázzon a „szemére". — Vigyázok — szól vissza a lány s mégegyszer megfordítja a félig kész munkát, hogy megnézze, jó-e a „szem". Mert nem Erzsi szemé­ről volt szó az eföbb. Banem arról Két élenjáró dolgozó a Javító KSZ-ből K1SPÉTER JÁNOSNÉ fehérnemű varrónő a Szegedi Ja­vító KSZ élenjáró dolgozója. Ter­melése rendszeresen 140 százalék fölött áll és munkája minősége ki­fogástalan. Tapasztalatait szívesen adja át. Jól segíti a felszabadulási verseny sikerét. KÁRSAI IGNÁC a Javító KSZ élenjáró férfiszabója. A felszabadulási verseny eredmé­nyességét 170 százalékos termelési eredményével, kifogástalan minő­ségi munkájával segíti. Munkamód­szerét átadja és vigyáz a KSZ gé­peire ő is. 156 százalék a „szemről", ami valójában nyilast jelent a magon. — Selejtnélküli munkát vállal­tam — szól ismét Prisztai Erzsi. Azután kicsit elgondolkodik és folytatja: — Selejtem volt, de az megengedett, — teszi hozzá sietve, s úgy hozzálát a munkához, hogy tovább szavát sem lehet venni. l?iss Péter formázóhoz kerülnek azután az öntvényhez szük­séges magok, amelyeket Prisztai Erzsi készít. Megkérdjük őt is, mi­lyen munkás Prisztai Erzsi. Egy pillanatra felegyenesedik, s meg­áll kezében a szerszám. — Iparkodik az Erzsi is, de ne­kem kevés az a mag, amit ö ad... Amióta az öntödében vagyok, nem tudtam még úgy igazán dolgozni• Füke elvtársai, az üzemi bizott­ság elnökét is megkérdezzük a magkészitök munkájáról. Sorolja is mindjárt, ahogy főképp a mun­ka minősége szerint egymás után következnek. — Farkasné, Bogyi Piroska.., Mégis Farkasné. az a legjobb. Ezt olyan határozottan mondja, hogy akaratlanul is felvetődik a kérdés: és Prisztai ErzsiT Az üb-elnök válaszolt: — „Nem vagyok elfogult Farkasnéval szem­ben, de minőségben például Prisz­tai Erzsi elég messze áll tőle. A formázok szeretnek Farkas Fe­rencné munkájával dolgozni. Farkasné szerény, csrndes fiatal­asszony, nem is szakmunkásként került a Vasöntődébe, de már jól megtanulta a szakmát. Ahogy be­szélgetünk vele, szavából kicsendül, hogy a Vasöntődét megszerette, s meg is szokta a munkát. Tgaz, százaléka nem emelkedik nagyon magasra. de munká­ja minősége kifogástalan, s ebben tUnvlhatnának tőle a többi magké­szitök. Mert legyen kisebb, vagy nagyobb munka, egyformán meg­bízhatnak keze munkájában. 'A Szegcdi Konzervgyár nagy konyhájában dolgozik Miklós Hona. Tápéi lány és két éve, hogy az üzembe került. Nem is olyan régen új beosz­tást kapott, — üvegzáró lett. Munkáját becsülettel igyekszik elvégezni, hogy a maga posztján is elő­segítse a felszabadulási verseny sikeréi. Most a finom főzelékek üvegjeit zárja le Miklós Ilona gépe segítségével. Szorgalma, lelkes munkája nyomán szép a termelési eredménye is. Február második dekádjában 156 százalékot ért el, s ezt megelőzően 125 százaléka volt. Nemesek a mennyiségre törekszik, vállalásában szerepel az is, hogy az üvegeket selejtmentesen zárja. Etéren is sikereket ér el. Eredméyeif továbbra is tartani akarja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom