Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-18 / 41. szám

PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 18. 3 Ma : ünnepi szakszervezeti aktíva ülés Szegedet A Szakszervese lek Csongrád megyei Tanácsa ma délután fél 4 órakor Szegeden a Kenderfonógyár kultúrtermében ünnepi szak­szervezeti aktiva-ülcst tart. Az ünnepi ülést a magyar szakszerve­zeti mozgalom újjászervezésének 10. évfordulója alkalmából ren­dezik meg. Ünnepi beszédet a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnök­sége nevében Láncos János elvtárs mond. Ezután kerül sor a gaz­dag műsorra. Lnnepaég Szegeden as MNDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Ma, fehruár 18-án ünnepeljük hazánkban az MNDSZ megalakulá­sának tízéves évfordulóját. Szege­den raa délután fél 5 órakor ün­nepséget rendez az MNDSZ Városi Titkársága a Városi Tanácsháza nagytermében. Az ünnepi beszédet Ttóth Istvánné elvtársnő, az MN-goznak a mozgalomban. DSZ Csongrád megyei titkárságá­nak agit.-prop. titkára mondja. Az ünnepségen »Tíz év krónikája* címmel versben ismertetik a sze­gedi MNDSZ munkáját és megju­talmazzák azokat az MNDSZ-asz­szonyokat, akik 1944—45. óta dol­I Mez őgazdasági Tadományos Tanács irányelvei a fontosabb tavaszi munkákhoz A Mezőgazdasági Tudományos Tanács irányelveket bocsátott ki a lantosabb * tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásához. A közlemény rámutat, hogy a hiányos, gyengén fejlett őszi gabonavetéseket a tavaszi hó­olvadás után nitrogén műtrá­gyával kell erősiteni. Kötött talajokon már február vé­gén, március első napjaiban fa­gyos földre is ki lehet szórni a műtrágyát. Lazább, homokos tala­jon viszont később, a növényzet fejlődésének megindulásakor kell íejtrágyázni. Fontos a műtrágya egyenletes kiszórása. Ahol kom­l osztszerűvé túlérett — porszerű — • stállótrágya van', felhasználhatjuk .a gabonafélék felültrágyázására. A fagyott gabonavetéseket a fagyveszély elmúlta után ak­kor hengerezzük, amikor a föld már nem ragad a hengerhez. Hengerezzük meg azokat az őszi gabonavetéseket is, amelyeknek ta­aja megcserepesedett. Ilyen eset­ben a henger után könnyű mag­;ikaró fogast vagy tövisboronflt já­rassunk. A búza tavaszi fogasolá­sát csak akkor végezzük, ha a ta­laj kellően megszikkadt, az éjsza­kai fagyok megszűntek, s amikora növényzet fiatal gyök érzetével már annyira megkapaszkodott, hogy a megfelelő fogasborona már nem szaggathatja ki. Az őszi szántásokat koratavasszal akkor munkáljuk el, amikor a ta­laj nedvességi állapota megfelelő. Ahová tavaszi gabonát vetünk, ott a vetés előkészítésére a fogasboro­na egyedül ís megfelelő. A mun­kát lehetőleg a szántás irányára ferdén keresztbe végezzük. Tavasszal a műtrágyát simító zás vagy fogasolás után szór­juk ki és fogasolással dolgoz­zuk bele a talajba. Ahol őszi mélyszántást nem végez­tünk, ott tavasszal lehetőleg seké­lyen szántsunk, hogy a nedvességet megőrizzük. Nagyon fontos, hogy a tavaszi szántás után boronával vagy simítóval azonnal elegyengessük a talajt. Ha olyan szántatlan, de kü­lönben jó állapotú talajt kell ta­vasszal megművelnünk, ahol szán­tás nélkül is tudunk megfelelő magágyat készíteni, ott eke he­lyett tárcsát, lcultivátort, illetve ló­kapát alkalmazzunk, esetleg két­szer is, Az istállótrágyát tavasszal csak akkor hordjuk a földre, amikor a talaj már kellően megszikkadt, vagyis nedvességi állapota lehetővé teszi, hogy porhanyó szántással azonnal alátakarjuk. Az alászántást mindjárt köves­se a simító. Helytelen és káros, ha az istálló­trágyát fagyos földre hordjuk ki és terítjük el vagy kupacoljuk. Az istállótrágyázásnak csak az a he­lyes módszere, ha akkor hordjuk ki és terítjük el, amikor nyomban alászánthatjuk. Hz Iskolai oktató-nevelő munka nem kizárólag az iskola és a pedagógusok ügye A megyei párt-végrehajtóbizottság kezdemé­nyezésére február hó 16-án a megye ipari és me­zőgi zdasági üzemeinek vezetői, valamint az állami és társadalmi szervek vezető funkcionáriusai meg­beszélést tartottak. Az értekezlet foglalkozott az is­kolai és iskolán kívüli nevelés ügyével, valamint azokkal a feladatokkal, amelyek az ifjúság neve­lése terén a társadalomra várnak. Megvitatta azo­kat a problémákat, melyek jelenleg megnehezítik az iskolai és ískoíánkivüli munka eredményessé­gét, ugyanakkor feltárta azokat a lehetőségeket ls, melyeket e téren a társadalom nyújthat. Az értekezlet a megbeszélések eredményekép­pen az alábbi felhívással fordul a megye társadal­mához. Felhívás Csongrád megye tűrsudulmú-ho: 1. Az értekezlet megállapította, hogy az iskolai oktató-nevelő mun­ka nem kizárólag az iskola és a pe­dagógusok magánügye, hanem szé­lesebb értelemben véve az egész társadalom közügye. Ebből követ­kezik, hogy a társadalomnak is fe! kell kutatni azokat az eddig még fel nem használt erkölcsi cs anyagi erőforrásokat, amelyek elősegíthe­tik az ifjúság nevelésének eredmé­nyesebbé tételét. 2. Megállapítható, hogy a társa­dalom eddig is segítette az iskolá­kat, az egyes szervek és az iskolák között kialakult kölcsönös jóvi­szony alapján. Ez a segítés azon­ban eddig nem volt szervezett, rendszeres és általános. Az állam a jövőben is megtesz minden tőic telhetőt az iskolák messzemenő tá­mogatásáért. Pártunk Központi Ve­zetőségének határozata értelmében az állami erőforrások mellett a társadalom segítségét fokozottabban kell igénybevenni. A társadalom segítségének rendszeressé és szer­vezetté tétele érdekében megala­kultak a megyei és járási tkcio­bizoüságok, melyek az oktatási ál­landó bizottságokkal karöltve vég­zik munkájukat. Csongrád megye társadalmától azt kérjük, hogy tá­mogassák munkájukban az akció­bizottságokat. 3. Meg kell szüntetni a falusi és tanyai ifjúságunk sok esetben ta­pasztalható magáréhagyatottságát. Ennek érdekében szükségessé vá­lik, hogy a falun és tanyán műkö­dő pedagógusok fokozottabban kap­csolódjanak be a DlSZ-szenezetek munkájának támogatasába. 4. Az ifjúság nevelésében az ed­diginél nagyobb jelentőséget kell hogy kapjon a példamutatás. Az öntudatos, fegyelmezett, kulturált magatartású, nagy nemzeti célokért lelkesedő ifjúság nem formalódhat ki csupán a pedagógusok erőfeszí­tései nyomán. Ehhez a társadalom minden egyes íagjanak példamuta­tására. vigyázó szemére és ellenőr ­zésérc van szükség nemcsak az is­kolában, huncm a szülői házban, az utéán, a nyilvános helyeken és mindenütt, ahol ifjúságunk forgoló­dik. Az értekezett meg van győződve arról, hogy megyénk társadalma, mint inár annyiszor, most is meg­értően fogadja ezt a felhívást és a jövőben sem zárkózik el iskoláink megsegítésétói, ifjúságunk nevelé­sének támogatásától. Bízunk a tár­sadalom helyes irányú aktivitásá­ban, ami jelentós mértékben meg tudja gyorsítani kuiturfcrradal • inunk célkitűzéseinek megvalósítá­sát. A mezőgazdaság élenjáró üzemei Tapasztalatok városunk (ermelőszöveikezelemek munkájáról A szegedi termelőszövetkezetek | nevelt állatállomány hoz többet a — Szokatlanul nagy képes leve­lező lapot hozott szerkesztőségünk­be a posta. A lap Párizsból jött. Február 2-án adták fel Franciaor­szág fővárosában. Üdvözletet hozott a Párizsban vendégszereplő Ma­gyar Állami Népi Együttes tagjai­tól a szerkesztőségnek és Szeged lakóinak. Huszár Győző, aki az együttes nevében írt, megköszöni barátaiktól és ismerőseiktől kapott kedves, buzdító sorokat. — ERDÖDI JÓZSEF 29 éves gép­állomási vontatóvezető a múlt év szeptemberében italosan vontatóra ült. Elmulasztotta a pótkocsi felkap­csolásának ellenőrzését. Ennek kö­vetkeztében a pótkocsi menetköz­ben kikapcsolódott és az útmenti árokba fordult. Erdődi Józsefet a járásbíróság hat hónapi börtönre ítélte. — A textilüzemek kuttúrversc­nye öt szombaton folyik le az öt -zegedi textilüzem között. A kul­i árverseny első bemutatóját feb­ruár 26-án tartják. — Á KÜBEKHÁZI SARLÓ-KA­LAPÁCS Termelőszövetkezetben már kiültették a melegágyakba a korai uborkát. A zsenge palántá­kat virágcserepekben nevelték ed­dig. A hozzáértő gondozástól azonban már olyan szépen meg­nőttek, hogy alkalmassá váltak a klültotésre. A nagymennyiségű ko­rai nborkapnlánta 80 melegégyi üvegablak alját töltött© meg. Min­den bizonnyal jó hasznot hoz majd a szövetkezetnek. — SZEGEDI JÁRÁSBÍRÓSÁG Daka János Domaszék 27. szám alatti lakost tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt hat hónapi börtönre ítélte. Daka János­nak öt hold földje van, s a bíróság jogerős ítélettel 80 forint havi gyer­mektartási díj fizetésére kötelezte, melyet nyolc hónapon keresztül nem fizetetet. földjein, gazdaságaiban, mint a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója, igen gyakran megfordu­lok. Örömmel látom, hogy termelő­szövetkezeteink mindinkább bevált­ják hozzájuk fűzött reményeinket, és egyre nagyobb lehetőséget nyúj­tanak a tudományos mezőgazdasá­gi kutatás vívmányainak széleskö­rű alkalmazásához is. Az elmúlt években majdnem mindegyik sze­gedi termelőszövetkezet bebizonyí­totta már, el tudja érni az egyéni gazdaságok termelési színvonalát és már sok tekintetben lényegesen túl is szárnyalja. Az eddigi eredmények elvi­tathatatlan bizonyítékként szolgálnak arra, hogy mező­gazdaságunk további fellendí­tésének egyetlen helyes útja a termelőszövetkezeti gazdálko­dás. A múlt év őszén tapasztattam, hogy a növénytermelés jó eredmé­nyei az egyéni gazdákénál jobb megélhetési lehetőségeket biztosíta­nak már most is á szövetkezeti ta­goknak. Ennek a kedvezően alaku­ló helyzetnek a következtében egy­re több egyéni gazda, volt mező­gazdasági munkás kéri felvételét városunk tsz-eibe. A fokozatosan emelkedő taglétszám lehetőséget nyújt munkaigényesebb növények termesztésére s a belterjes gazda­sági rendszerre való áttérésre. Mint tudományos munkával fog­lalkozó kutató, megállapítottam: egyik legnagyobb hiba termelőszö­vetkezeteinknél még az, hogy a növénytermelés fejlődésével nem tart lépést az állattenyésztés. Sürgősen összhangba kell tehát hozni a növénytermelést az állattenyésztéssel, így az eddigieknél jóval nagyobb jövedelmet biztosíthatnak maguk­nak szövetkezeteink. Nemcsak a féltő gonddal, kellő szaktudással házhoz, hanem ha több a jószág, nagyobb takarmány vetésterületek­re van szükség, lehetővé válik egy sokkal jobb növénytermelési sor­rend, illetve vetésforgó rendszer kialakulása. Több állat több trá­gyát ad, tehát nem okozhat gondot a talaj-tápanyag visszapótlása. Hibaként látom itt azt is, hogy tsz-eink nem használják ki kellően azokat az előnyöket, amelyeket éppen a nagyüzemi adottságaik biz­tosítanak az egyéni parasztok kis­gazdaságaival szemben. Gépállomá­sainkon már nincs hiány növény­ápoló és termésbe takarító gépek­ben. Olcsó segítséget tudnak nyúj­tani a szövetkezeteknek. De a legtöbb helyen ezt a segít­séget még nem hasznosítják úgy, ahogy kellene. így nagymennyiségű kézi munka­erőt használnak ott, ahol a gépeket nagyszerűen lehetne alkalmazni. Fejlődésünk megköveteli, hogy tsz­eink fokozatosan térjenek rá a nö­vényápolás és termésbetakarítás gépi erővel való végzésére. Ezzel sok fáradságot, kiadást, munka­erőt takaríthatnak meg. A gépi munka fokozottab-b alkalmazása következtében felszabadult kézi erőt sokkal jövedelmezőbben lehet­ne kihasználni az öntözéses ker­tészetekben, munkaigényesebb nö­Aláírások és ajándékok vények termelésében. Ilyen körül* mények között sokkal nagyobb le­hetőség nyílik arra is, hogy a tu­dományos intézetekben kidolgo­zott, kísérletekkel igazolt termés­fokozó eljárásokat, új agrotechnikai módszereket minél szélesebb mér­tékben alkalmazzuk. Szövetkezete* inkre még különösen nagy feladat vár a minőségi vető- és aprómagok termelésében. Ismert dolog, hogy kis parcellákon lehetetlen jóminő­ségű, ellenőrzött vetőmagokat ter­melni. Ahány parcella, annyi fajta a termés. A szövetkezeteknek vi­=.zont nincsenek ilyen problémáik. Véleményem szerint a tsz-ekben most a legfőbb fel­adat az, hogy a vezetőségek helyesen szervezzék meg a munkaerőket a tavaszi mun­kákra. Sokkal jobban alapozzanak a gép­állomásokra is. A főbb munka* erőket olyan helyre irányítsák, ahol gépi munka nem lehetséges. Az új termelési évnek a tavalyiaknál még nagyobb eredményeket kell hoznia. Az idén a szegedi tsz-eknek is még inkább be kell bizonyítani* ok, hogy méltóak a magyar mező­gazdaság élenjáró üzemei megtisz­telő címre. Frank Iván. a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa Hl SZEGEDI JEGYZETEK tavasz, éled a halár a Csikoi^atja még a w tél vasfogát, de ata­J vasz már a kertek , alatt kullog. Fakad l a rügy, zöldéi a fű, £ s kint a hatúrban a , búza, az élet fejlö­y désnek indul. Itt a ; tavasz. Nem jóslás £ ez, hanem valóság! A szegedi béketalál­kozóra hozták el a küldöttek, s most itt •vannak összegyűjtve a Városi Békeirodán. Pár ap múlva, a Lenin ut­ca egyik kirakatában helyezik el az ajándé­kokat. Mert arról van szó: a nép ajándékairól. Nézzük meg őket. Itt van egy szép, kék selyemből készült ta­risznya. Kistelekiek ké­zítették, — ez rá van hímezve. Bontsuk ki a eh ér selyemzsinórt: ék szalaggal átkötött apirköteg van benne. Rajtuk többezer aláírás. Sokféle betű: egyenes, dűlt, apró, hosszfű, könnyen olvasható, ne­hezen böngészhető. De együtt nézve olyan az egész azokkal a díszíté­- ekkel, mint a tarka mező, mely ezernyi színben pompázik a napsütésben A IV. Ma­gyar Békekongresszusra küldik a kisteleki béké­li arcosok a háború el­leni tiltakozásuk kifeje­zéseképpen. Piros, kékszínű béke­albumokban különböző színű tintával, ceruzával írt aláírások sorakoznak egymás mögött. A Ru­liagyáriak, az Űjszegedi Kender- Lenszövő Vál­lalatnál dolgozók, a fel­sővárosi lakósok alá­írásai — lehetne még sorolni a szegedi gyára­kat, kerületeket, ahol ilyen maradandó emlék­albumot készítettek. Itt van a bélvárosi, 22. szá­mú Békebizottság — a Bokor utcai lakósok dí­szes békeivei, gondosan festett magyaros motí­vumokkal. A sándor­falvi általános iskola valamennyi osztályában festettek, rajzoltak a gyerekek békelapot és aláírták. Az egyiknek ezt a címet adták: "Nem akarunk árvák lenni a háborús uszítók miatt.* Művészek, tudósok, Kossuth-díjasok, egysze­rű emberek aláírásai szerepelnek a békeívek egész során, — sok-sok ezer szegedi dolgozó ne­ve díszlik ezeken a nagy gonddal elkészített bé­kéi veken. A szegediele, a kör­nyező községek lakói­nak szívből jövő, harcos akarata tükröződik az aláírásokból, amelyek egyre szaporodnak, so­kasodnak. És az ajándékok;? Az asztalom egy serleg. Türkizkék színű, fából készült, karcsú formája van — Nuber János, a NIVÖ KSz. esztergályo­sának kezemunkája. Kis horgolt, kikeményített kosár, rajta szalag, azon felírás: *Mi. anyák har­colunk a békéért — séndorfalvi szervezet." MNDSZ­A Szegedi Kenderfonógyár több köteg színes zsinórja a dolgozók munkáját és igéretét fejezi ki: még jobban dolgozunk bé­kénk, hazánk erősítésén. Piros szegedi papucs, kis cipő és még sok ap­róság, egyszerű ajándék Van a gyűjteményben. Sok helyen még most készítik az ajándékokat, hogy a kongresszusi küldöttek elvigyék Bú­rt minap Fehértóra látogattam el és itt meggyőződtem arról, [ hogy utolsókat rug­, ja a tél. A bíbicek l vidáman kiáltoznak £ már Fehértó felett, s r a halrabló szürke gé­* mek is megérkeztek. £ Szokatlanul korán r jöttek. A bibic már­. cius elején, a gém pe­t dig március 15. körül £ érkezik. Ugy látszik, , ők nem hallgatják a » Meteorológiai Inte­; zct jelentéseit a Kos­f suth Rádióban, nem az időjósokra, dapestre, s a magyar £ éppúgy, mint a tcle­békeharcosok országos seregszemléjén, a IV. Magyar Békekongresz­szuson lássák az embe­rek, a külföldiek: a ma­gyar békeharcosok ke­zemunkája nyomán erő­södik szép hazánk, és hittel, szívvel, tettek­kel védjük békés éle­tünket — tiltakozunk a háború ellen. M. T. lökbe rakott halak, melyek egyik napról a másik napra meg­mozdullak, $ tavaszi ficánkolással üdvöz­lik a még hulló hó­pihét. Simon elvtárssal, a Szegedi Halgazdaság igazgatójával járjuk Fehértót. Lábunk alall még csörög a föld az éjszakai fagy nyomán, de a halá­szok a madarakkal együtt már a tavaszt köszöntik. Az elmúlt napokban hét tóba helyezték ki a telelők­ből a halakat• Eteté­sük már megkezdő­dött; a tavasz első je­le ez Fehértón. I)c menjünk tovább- Jár­juk a tó gátjait, s gyönyörködjünk a pa­csirták dalos kedvé­ben, hisz néhány he­te már ük is a feszek építéséhez foglak, hogy mielőbb lerak­hassák tojásukat. Csendes most a tó környéke, csak a si­rályok kiáltoznak né­ha-néha, mert a vad­ludak, ahogy ilt mondják a vénasszo­nyok, már messze északra távozlak. Bi­rodalmukat elfoglal­ták Fehértó első ván­dorai. Töltik már a tavakat is, dolgoznak a hatalmas szivaty­tyúk, s a pézsmák örömére egyre emel­kedik a vízszint. Ha már szó esik a pézsmáról, nézzünk szél egy-egy pézsma­fészek környékén. . • - »- - »- — . - « . -. » . . . .. . . .J, .. M ... . . .. . .. Megannyi fiatal fiad­hajtás bizonyítja, éled a föld. A rágcsáló állatok a hajtó nád rügyét, ínyenc fala­tukat fogyasztják már. Hajt a gyékény is és itt-ott az ibolya is kidugta picinyke levelét. Északi szél bodroz­za néha még a tó tük­rét, válla közé húzza egy-egy városi ember a nyakát, s úgy érzi, sosem tesz vége a tél­nek. Pedig már itt a vége, az utolsókat rúgja• Mondhatnak bármit a jósok, a ta­vasz már az ablak alatt van, itt Szeged környékén is. Fehér­tón is megindult az élet. Vetik a mákot, a borsói, az árpát­Messzi útról vissza­térnek kedvenc ma­daraink, s ahogy múl­nak a napok, telnek a hetek, a bíbic és a szürke gém után már a gólya kelepelésében, avagy a fecskék csi­csergésében gyönyör­ködhetünk. Fájó szívvel jöttem vissza a város falai közé, de örömmel mon­dom: itt a tavasz, éled a határ! (förgeteg) rt k.® Á-e k.4 v.<

Next

/
Oldalképek
Tartalom