Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

DELMAGYARORSZIG CSÜTÖRTÖK. 1955 FEBRUÁR 17. Pártélet A propagandamunka megjavításáról Egy elfelejteti szegedi természetkutató ILANVI béxa Az idei pártoktatási óv közepén megvizsgálva a propagandamunka, a pártoktatáai év eddigi tapasztalatait, a III. pártkongresz•szuson tárgyalt kérdések tanulmányozásának jelenlegi helyzetét, nem lehetünk megelégedve az eddigi eredményekkel. Alapszervezet leink az oktatási év megkezdése óta sok helyen elhanyagolták a propaganda munkával való foglalkozást. Nem valósult meg az a követelmény, hogy a párttagság ideológiai képzésével való törődés a pértvezetöség egészének kollektív munkája legyen. Számos helyen leitűnő arányú a lemorzsolódás^ a tanfolyamok alacsony színvonala, s egyes propagandisták gyenge munkája. « A pártoktatás jelenlegi helyzetéi előidéző hibák halmozódása egyes helyeken már a hallgatók kiválogatásakor megkezdődött. A kiválogatás alkalmával a hallgatókkal való beszélgetések áitalában formálisak és csak látszólag voltak meggyőzőek. Hiba volt az is, hogy nem mindenütt a legjobb párttagokat, vezetőket és munkásokat vonták be az oktatásba. Több alapszervezetnél a propagandisták kiválasztása nem körültekintően történt és munkájuk további segítésével sem törődtek eleget. Neon egy szemihárium és konferencia hallgatói a propagandisták felkészületlensége, a vitavezetés alacsony színvonala miatt maradtak el. Nam érvényesült mindig a vezetők, a kommunisták példamutatása sem. Ezek a hibák felszaporodva, együttesen idézték elő azokat a hiányosságokat. amelyek jelenleg Szegeden a pártoktatásban — különösen alsóbb fokon — megvannak. Többek között az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, az Erőműnél, más pártszervezeteiknél és egyes propagandista konferenciákon. Nem lehet jó ott a propagandistamunka, ahol a pártszervezet vezetősége hosszú időn keresztül sem vezetőségi ülésen, sem taggyűlésen nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Legtöbb helyen nem fordítanak gondot az oktatás népszerűsítésére, a tanulást, propagáló agitációra. Nem lehet jó ott sem, ahol maga a párttitkár — Autójavító Vállalat r- nem vesz részt a pártoktatásban. A Textilművekben elhanyagolták a propagandistákkal való foglalkozást és munkájuk segítését. A legutóbbi napokig nem vonták felelősségre azokat, akik saját továbbképzésükkel sem törődtek, nem vettek részt a propagandista konferenciákon. így nem csoda, hogy több propagandista szemináriuma gyenge és alacsony színvonalú. Ezek a propagandisták nem teljesítik becsülettel a pártmegbízatásukut, nem éreznek felelősséget a párt ügye, a párt politikájának hirdetése, a párttagok tanítása iránt. Káros az a felfogás is, amit egyes propagandisták vallanak, — mint Szegedi Ferenc elvtárs a Lemezgyárban és mások, — hogy az anyag ő előttük már ismert cs ném kíván különösebb felkészültséget annak tanítása. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy a pártoktatás eredményessége elsősorban a propagandistákon múlik. Nekik kell megmagyarázni, megértetni és a napi feladatok megoldását segítő módon lanítani a hallgatókat. A Szegedi Kenderlonógyárban cs a DUMA Cipőgyárban nemrég önkritikusan megvizsgilták a pártáktatás helyzetét. Enne* alapján mindkét üzemben komoly elhatározással, konkrét intézkedések megvalósításával fogtak hozzá annak megjavításához. Elsősorban a propagandistákkal való egyéni foglalkozás és a munkájukhoz való segítségnyújtást helv.zték előtérbe, de felkeresték és b .'széliek azokkal u hallgatókkal t akik az utóbbi időben elmaradtuk a foglalkozásokról. Ez a kezdeményezés, a párt vezetőségek ezíványú kollektív munkája eredményeként mindkét helyen észrevett a javulás az oktatásban. Dir - re' illeti rzeke* a pártszervezet >. • melyek elsőnek új módon f -f-k hozzá ehhez a munkához. A Szegedi Kenderfonógyárban ki1 ő 'itett pártbizottsági ülésen vitr'ták meg a propagandamunka tt : -zelét Az ülésen megbírálták a moto zták elkövetőket. Megértett ezt he gy nemcsak a propagan'' vn unkáról van szó, hanem arról, !- jy a púvtarop:»!anda megjavítán'va' a nártfesyclmet, a párt ügye tá'n'i rda-dlst a párt tekintélyét keli erősíteni. A pártbizottsági ülés kiinduló pontja volt annak a lelkes munkának, amely az elmúlt hetekben az oktatás helyzetének megjavításához vezetett. A Szegedi Kenderfonógyár pártbizottságának határozata, kezdeményezése a propagandamunka megjavítására (amelyről cikket közöltünk a "Qélmagyarország* 1955. január it>-i számában) követendő példaként álljon valamennyi pártszervezetünk előtt. Tekintse legközvetlenebb és legsürgősebb feladatának minden pártszervezet vezetősége, hogy megvizsgálja a pártoktatás jelenlegi helyzetét, s meghatározott, gyakorlati intézkedésekét tegyen a hibák megszüntetésére. Hívjanak össze még ebben a hónapban pártaktíva értekezletet, ahol ezt a kérdést tárgyalják meg. Vizsgálják meg, hogy milyen hibák vannak a pártoktatáaban és a hibák megszüntetésére mit lehet tenni. Vonják be ebbe a munkába a tömegszervezetek és a gazdasági vezetőket is. Helyes, ha előveszik és ellenőrzik egy-egy régebbi taggyűlés jegyzőkönyvét és megnézik, hogy a taggyűlésen hozott, a pártoktatással foglalkozó határozatok végrehajtása hogyan áll. Akik a rájuk eső feladatokat nem végezték el — vonják őket felelősségre. A pártvezetőségek minden tagja — ós más képzett elvtársak is — egyénileg foglalkozzanak a propagandistákkal és a hiányzó hallgatókkal. A Vasöntődében is így érték el, hogy nincs lemorzsolódás ax oktatásban és tanulnak is a hallgatók. Az oktatás segítése és irányítása kollektív munkájává vált itt a pártszervezet vezetőségének. i. , I i i , Ezeken a szervezeti kérdéseken felül a leghatározottabban küzdjenek a tartalmi színvonal emeléséért is. A propagandistáktól követeljék meg, hogy részt vegyenek a propagandista konferenciákon. Ne engedjék meg, hogy felkészületlenül vezessenek vitát vagy tartsanak előadást. A propagandisták is érezzék, hogy a rájuk bízott, felelősségteljes megbízatásnak csak teljes szívvel és aka-, rással tudnak eleget tenni.'' A jó! felkészülés mellett arra is törekedjenek, hogy minél jobban Jfi napi gazdasági, társadalmi és politikai élet legfontosabb kérdéseivel kapcsolják össze az anyagot. így válik az érthetőbbé és maradandóbbá. Ennek nyomán látják majd a hallgatók világosan jelen helyzetünket, további fejlődésünk érdekében végzendő feladatokat. így tudnak eredményesebben dolgozni, illetve küzdeni a helytelen nézetek felszámolásáért. ' Üzemeinkben számos példa mutatja, a meglévő hibák ellenére is, hogy megnövekedett az elméleti, politikai kérdések iránti érdeklődés. Egy-egy felvetett, mindennapi élétünkkel összefüggő kérdések felett komoly viták folynak — munkás-paraszt szövetség, parasztkérdés, a NEP politika, nemzetközi kérdések stb. — Ha a hallgatók érzik, hogy a szemináriumokon új és tartalmas dolgokat hallanak olyanokat, melyekkel bővíthetik ismereteiket, amelyeket felhasználhatnak napi munkájuk során, szívesen mennek el a szemináriumra Az előttünk álló feladatok megoldása megköveteli pártszervezeteinktől a propagandamunka feltétlen megjavításét és megköveteli párttagjainktól a párt politikájának a marxista—leninista elméletnek a megismerését, A tanulás során értik meg a dolgozók a párt fő irányvonalát, és azt, hogy ebből adódóan milyen feladatok hárulnak rájuk, mit kell elvégezniük célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Az elmondottakból következik: meg kell javítani alapszervezeteinkben a propaganda kérdésével foglalkozó' agitációt is. Fokozottabban népszerűsíteni kell a tanulást és nem utolsósorban fel kell hívni a párttagok figyelmét a Szervezeti Szabályzatra. A Szervezeti Szabályzat meghatározza, hogy minden párttagnak elsőrendű kötelessége a párt politikájának megismerése, a marxista—leninista elmélet elsajátítása, s állandó tanulmányozása. Ezt a párttagsággal járó'kötelezettséget mindenki vállalta, amikor pártunk tagja lett." A propagandamunka megjavítása erdekében a városi pártbizottság is fokozottabb segítséget nyújt az alapszervezeteknek és a; propagandistáknak. A Pártoktatók Házában és nagyobb üzemekben egyes elméleti kérdésekről konzultációt és elméleti tanácsadást tartanak. Időnként módszertani előadásokat, vitákat rendeznék a propagandisták részére a tanítás, a hallgatókkal •• való foglalkozás módszereinek javítása érdekében. A pártszervezeteken s a propagandistákon a sor, hogy a maguk erejével, a maguk tehetségével, a felsőbb szervektől kapott segítség és iránymutatás alapján mindent megtegyenek a pártoktat'ás. a pártpropaganda munkájának megjavítására. Befejeződött a vezető kórházak igazgató-főorvosainak háromnapos értekezlete A megyei, megyei jogú városi és a fővárosi vezető kórházak igazgatófőorvosainak háromnapos értekezlete szerdán véget ért. Az értekezeiten megbeszélték a megyék egészségügyi szervezetének egységesítését, ami a lakosság még jobb egészségügyi ellátását szolgálja. A jövőben a megyei főorvos munka-T ügyi ját az eddiginél jobban segíti , a tője megyei kórház főorvosa és a közegészségügyi — járványügyi állomás igazgatója. A megyei kórház igazgatófőorvosának lesz a feladata a gyógyító és megelőző hálózat szakmai és módszertani irányítása, a megye közegészségügyi és járványügyi feladatainak helyes megvalósításáért pedig a közegészség— járványügyi állomás vezea felelős. I Szerény, de önmagával szemben nagyigényű és egyben jónevű tanár-botánikua volt Növénytani kutatásaiban az ő korában kibontakozó növényföldrajzi irányhoz csatlakozott. Ezzel mintegy tanújelét adta az újszerű iránti rajongásának. Főmunkája a „Csongrád megye flórájának előmunkálatai" — bár a Budapesten megjelenő Magyar Botanikai Lapokban látott napvilágot — ízig-vérig a szegedi föld szeretetéből születő alapos munka, mely ma is alapjót jelenti minden Szeged kornyékére vonatkozó virágos növénnyel foglalkozó kutatásnak A munka Szegeden készült, szegedi tanársága alatt. Megjelenésinek negyven éves évfordulója alkalmával illő, hogy csupán a szakemberek allal ismert Lányi Béláitól a szegedi föld kutatójáról megemlékezzünk. Az első világháborúban, 1918-ban bekövetkezett haláláról a Botanikai Lapok csupán pár sorban emlékezik meg. Trencséni sírja fölé a köztiszteletben álló iskolaigazgató megbecsülésének jeleként- egyszerű, de impozáns síremléket emeltettek ottani barátai és ismerősei. Adataira bel- és külföldön egyaránt hivatkoznak napjainkban js, az embert 'azonban elfelejtették. Elfelejtették a szegediek is! Lányi Béla élete és működése az akkori egyetem nélküli Szegeden példaképe a tanári tekintélyét elmélyülő tudásának köszönhető pedagógusnak, éppen abban az időben, amikor méltán érte nyilvános vád a gyenge felkészültségű biológus tanárok szaktudását. Kísérjük csak figyelemmel életének folyását! Apja a sándorlalvi volt Pallavíeini uradalom ispánja, majd kaszn'ára volt. Anyja a szegedi nyomdász Burger Zsigmond családjából való. Anyai ágon rokona volt Tömörkény István is, akivel férfikorában komoly barátságot kötött. Egyhónapos korában elveszti édesanyját. Mikor ő három éves, apja újra nősül. Közben Algyőre, Hantházára, Szegedre, majd újra Hantházára került a család. Székesfehérvár, Arad, Szeged isA régi Szeged írói a békéért, az imperializmus ellen Juhász Gyula: GORKIJ ÜZENT Először a császárok és királyok üzentek. Többnyire háborút üzentek, halált, romlást és pusztulást. „Mindent meggondoltak és megfontoltak."' Legalább így gondolták ők, az isten kegyelméből valók, a félkegyelműek és ha nem is gondolták így éppen, mindenesetre így mondottál;. „Népeimhez" szóltak és úgy vélték, hogy ez a nép nyáj (és ők a népek pásztorai), az ő nyájuk a nép, amelyet oda terelhetnek, ahová kényük-kedvük, felséges önkényük akarja, legszívesebben a vágóhídra. Fel-, pántlikázták és leitatták a népeket, az ő hű népeiket, hogy vígan menjenek meghalni érettük, egy tartományért, egy hóbortért, egy hatalmi őrületért. A mások profitjáért, kapitalista és imperialista rablók érdekében. Hát igen, először a császárok és királyok üzentek. Azután jöttek sorra, rendre csavaros eszű diplomaták, a császárok és királyok lakájaiÉs jöttek tyúkeszű sereghajtók, akik mindig papiroson győztek és nem győzték azt a sok győzelmet a mappán. És ők is üzentek kitartásról, „idegek dolgáról", amíg ők is meg nem rokkantak és penzióba vagy szanatóriumba vonultak a sok papirosgyőzelem és felelősség elől, amelyet hangoztattak ugyan, de vállalni és elviselni nem mertek, nem akartak. Most már ennek vége. Felelőtlenül, isten kegyeimébői, hatalmi tébolyból, egy üzenetre sem lehet többé a népeket vágóhídra vinni. Ma már a császárok és a királyok holmi hollandiai vagy svájci menedékhelyekről üzennek; az üzenetük rövid és velős: pénzt, pénzt, pénzt! Hála Istennek, nem jó világ jár mogt ezekre a ledőlt bálványokra. Ma már más üzenet a fontos, az, amit a népek küldenek egymásnak! Szikratáviratok mennek egyik nép szívétől a másik nép szívéhez: örvendező és test'véri üdvözletek. A világ proletárjai egyesülnek, hosszú küzdelmek után, győzelmes harcaik pihenőjében- Csepel üzen Moszkvának, a kapitalizmus muníciójának egykori szállítója a moszkovita cárizmus egykori bástyájának. Itt Lenin elvtárs: üzeni a boldog szikra, amelytől forradalmi lángra gyúl millió munkáslélek és piros pünkösdje lesz a proletárvilágnak. És az igazi nagy emberek üzennek, a szellem hősei, a gondolat katonái, az eszme fejedelmei. A múltkor Henry Barbusse üzent, a nagy francia költő, a lövészárok pacifistája. A világ összes alkotó szellemi munkásaihoz fordult, testvéri jobbot nyújtva, egyesülésre híva föl minden költőt, művészt és tudóst a földön, aki az emberi közösség új vallását vallja és hirdeti. Most pedig a forradalmas Oroszország nagy költője, lelki vezére küldött biztató és buzdító üzenetet nekünk, az új magyar Szovjetküztársaságnak. Gorkij Maxim üzent nekünk, aki a háború alatt spbesült magyar katonákat ápolt és vígasztalt, Tolsztoj utóda, aki mint Oroszország intellektusainak vezetője, csatlakozott Leninhez, szolidaritást vállalva a forradalommal, amely egy világot akar megváltani a fehér rabszolgaságtól. Gorkij lelkes és örvendetes üzenete a magyar szellemi munkásoknak új erőt ad a további küzdelemre a proletariátus végső diadaláért. Petőfi utódai, a Világszabadság pirosló zászlaja alatt rendületlenül megyünk előre az igazság szebb és jobb világa felé! (A cikk megjelent számában.) a „Délinagyarország" 1919. április 2. kólái jelzik próbálkozásainak állomásait, míg végül 1897-ben felsőkereskedelmi érettségi bizonyítványt szerez. Ugyanebben az évben anyagi okok miatt a szegedi Pénzügyigazgatósúgnái állást vállal. Bár adóhivatali vizsgát is szerez és Iglón nagynehezen fizetéses állásba helyezik, három évi szolgálat után önként lemond állásáról, hogy a magánúton Szegeden megszerzett főgimnáziumi érettségivel a budapesti egyetemre iratkozzék be. Kiváló tudós tanárai; MágócsyDietz Sándor, Simonkai Lajos, Bégen Árpád előadásai teljes mértékben megnyerik. Végleg elhatározaiv I hogy mestereihez hasonlóan a hazti i növények elterjedését fogja kutatni: hogy a flóra kutatója lesz. Ismeretei tágítására ösztöndíjjá] Németországba megy. Majd a Liptó megyei Rózsahegyen hozzákezd céljai megvalósításához. 1905-től 1908-lg tartó ottani működése alatt a természetrajz-kémia tanítása mellett ismeretterjesztő előadásokat vállal. De van ideje tanítványai 6záméra is, akiket a közeli és távoli hegyek növényeinek megismerésére iskolai kirándulásokon magávai visz. 1908ban a szegedi Felsőbb Leányiskolához kerül. Hét évi szegedi tanárság "tán elfogadja a trencséni Felsőbb Leányiskola igazgatói állását. Szeged nagyrahivatott kutatóját végleg elveszti. De ő is elvesztette Szegedet, és felüdülésének egyetlen lehetőségét is: soha többé nem mehetett kedvenc virágai közé. mert az iskola elhanyagolt adminisztrációja az íróasztalhoz szögezte a kedvet vesztett kutatót. Egyetlen vigasza ket apró gyermeke volt haláláig, mely 1918 október 26-án következett be. Valószínűleg a sebesült es beteg katonák között szerzett fertőző csonttuberkulózisa — egyik Jábának leoperálása után — végez életével. Tudományos tevékenysége szegedi tanársága idején éri cl csúcspontját. Kitűnő összeköttetéseket létesített korának legnagyobb szaktekintélyeivel, akik sok fáradtságéi gyűjtött növényeit szívesen ellenőrizték, vagy ritkaságait a könyveket nélkülöző Lányinak meghatározták, így sikerül felfedeznie Szeged sétányán az Olaszországon keresztül Amerikából bevándorolt Euphorbia maculata nevű új kutyatej féle növényt is. Szegedi munkájában szoros párhuzamot von a talajnemek és az egyes növényfajok elterjedése között: a homokterület, szikes- és szántóföldek, az árterek, mocsarak ás, tavak, növényzeti különbségeit mutatja ki szorgalmas, aprólékosan összegyűjtött adataival. Többnyire egyedül járta a vidéket: Szabadkától Kiskunhalasig, Hódmezővásárhelytől Horgosig úgyszólván minden talpaiatnyi földet ismert. Nem egyszer láthatták őt betyárosan félrecsapott „mici"-sapkájában, rövid szivarral a szájában az útimenti fák alatt pihenpi, amint aznap gyűjtött növényritkaságait egy-egy „hejnye-hejnye" kiszólással nyugtázta. Gyönyörű növénygyűjteményét a szegedi múzeumnak ajándékozta a csaknem egész Európa flóráját felölelő hatalmas Feichtinger-féle gyűjtemény kiegészítéséül. Itt bakonyi, Szombathely, Trencsén, Liptó környéki, sőt Dalmáciában gyűjtött növényeit is megtalálhatjuk. Duplum növényei az ország minden nagyobb herbáriumába elkerültek. Nevét örökre őrzi az általa Dorozsmán talált új menta-változat, melyet a S. Níkola (Felső-Ausztrja)-beli tisztelője, A. Topitz, híres Mentha-szakértő Menlha longifolia var. Lányiána-nak nevezett el. Nem volt bezárkózott szobatudós. Résztvett a mindennapi élet eseményeiben. Ezért vállalt Móra Ferenc mfflett múzeumi munkát és vitte szegedi tanítványait is messzi kirándulásokra. Fáradságában a növényeihez, vagy barátaihoz fordult felüdülésért. Barátja volt Grieg muzsikája és pompás bélyeggyűjteménye is. Mórt* Ferenc, Tömörkény István és Lányi Béla egymást és egymás munkáját megbecsülve, csendben ki-ki a maga módján, de jól és időtállóan építgette Szeged kulturális-tudományos életét.-És ha az akkori idők, sem a közelmúlt nem tett eleget Lányi Béla emlékének, most ragadjuk meg az alkalmat, hogy róla az első ismertetést közkinccsé tegyük. Timár Lajos