Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 40. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1955 FEBRUÁR 17.1 ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: Tovább tart a francia kormányválság ( A propagandamunka megjavításáról Készül a tégla (2. oldal) [ (4. oldal) (5. oldal) Az állattenyésztés helyzete a szegedi termelőszövetkezetekben (5. oldal) A dolgozók alkotó kezdeményezése Szeged ipari üzemei — egy-két kivételtől eltekintve — jelentősen túlteljesítették ez év januári tervüket. Hosszú évek óta eiöszór történt ez meg. A sikerekben ott tükröződik a felszabadulási verseny lendülete, a dolgozók alkotó munkakedve, kezdeményező készsége. A dolgozók alkotó kezdeményezése nagy erő és nemcsak a mennyiségi termelést, hanem vele együtt a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését is elősegíti. A Szegedi Seprőgyárban Papdi Mihály kezdeményezésére valósult meg a seprőszárító helyiség jobb kihasználása. Az ésszerűsítés, kezdeményezés alkalmazása után több seprőt tudnak kiszárítani. A felszabadulási verseny során a Szegedi Villamosvasútnál Váradi Sándor lakatos javaslatára elhasznált kerékabroncsból váltónyelvet készítenek. A Szegedi Textilművekben a műszakiak alkotó kezdeményezése együtt a dolgozókéval megteremtette a hulladék nagymértékű csökkentését, az eddigieknél sokkal gazdaságosabb termelést. A Szegedi Kenderfonógyárban az előfonó osztályon nagy a harc a minőség megjavításáért. A termelési értekezleten az előfonalat feldolgozó üzemrészek a meghívott előfonósoknak elmondják az anyaggal kapcsolatos észrevételeiket. Ez az üzemrészek közötti együttműködés a jobb munkában gyümölcsözik majd. A felszabadulási verseny kezdeti időszakában, az elmúlt hónapban a műszakiak, a munkások részéről jónéhány javaslat, kezdeményezés született. Februárban azonban már megtorpanás mutatkozik a javaslatokban, a kezdeményezésekben. Kevés üzemből hallani újításokról, ésszerűsítésekről is. Pedig a műszakiak és a munkások, ha kérik tőlük, szívesen mondják el véleményeiket a termelés megjavításáért. A felszabadulási verseny során kezdett jól kibontakozni a dolgozók alkotó kezdeményezése. Az üzemek vezetőinek feladata meghallgatni és kérni a munkások véleményét, javaslatait. A dolgozók alkotó munkakedvével, kezdeményezésével lehetséges a terv hétről hétre, hónapról hónapra való teljesítése. Eredményeink ellenére itt Szegeden sem beszélhetünk arról, hogy sikerült kielégítő fordulatot teremtenünk a termelékenység és az önköltség helyes alakulásában. Ez is azt követeli, hogy a dolgozókban lévő akarat, hozzáértés és lelkesedés anyagi erővé váljon. Az alkotó kezdeményezések nem régből hullanak?, hanem akkor lesznek, ha a vezetők, műszakiak nemcsak számítanak a munkások kezdeményezésére, hanem a legkülönbözőbb formában kérik is, s meg is valósítják mindazt, ami helyénvaló. Sok apró mimkából, emberek akaratára emelkedik a termelés, a termelékenység, csökken az önköltség, javul a minőség. Nem mondhatjuk el, hogy nincs hiba a gyártási fegyelem megtartásában, a munkafegyelemnél. Előfordul, hogy zökkenők adódnak a termelés folyamatosságában, mint például a Szegedi Cipőgyárban. Hogyan lehet ezeken segíteni? Csakis a vezetőknek együtt a munkásokkal. A munkásosztály, a műszaki értelmiség Szegeden is számos példáját adta annak, hogy saját ügyének tekinti a szocializmus építését, s hogy igenis akarják a júniusi politika — a jobb élet politikája — megvalósítását. S ha hozzájuk fordulnak, akkor nem kevés olyan észrevételt tesznek, amely megmutatja hol kell javítani a munkán, mi a fékje például a termelékenység növelésének. A Szegedi Cipőgyár többezer pár cipővel készített kevesebbet január 1-től, mint amennyit esedékes terve napjainkig előír. Egy jó ideig — sajnos — nem fordultak közvetlenül a munkásokhoz a hibák megszüntetéséért. Tegnapelőtt délután igen helyesen a gépterem délelőtti műszakjának dolgozói tanácskoztál; azért, hogyan lehetne javítani a minőséget, törleszteni az adósságot. Nem egy vélemény hangzott el, s lényegében valamennyi azért, hogy előre vigye a munkát. Ne higyje senki, hogy csak az ipari üzemékben fontos a dolgozók kezdeményezése. Jelentősége épp olyan fontos a termelőszövetkezetekben és másutt is. A tsz-ek a tavaszi feladatok végrehajtására készülődnek. A feladatok helyes megoldásához nem egy jó javaslatot tehetnek a szövetkezetek tagjai. Számos példa bizonyítja, hogy azdkban a tsz-elcben, ahol most a tavaszra Váló felkészüléshez kérték a tagok javaslatait, ott jobban mennek a dolgok. Az ipari üzemekben az előttünk álló közvetlen feladat az első negyedévi tervek teljesítése, a gazdaságosabb termelés megteremtése —, a nagy évfordulóra tett ígéretek valóra váltása. Az üzemek pártszervezetei, szakszervezetei segítsenek abban, hogy a műszakiak, a munkások napról napra kezdeményezzenek, hogy bírálják egy-egy üzemrész, munkahely termelésének hiányosságait. Mert csak így lehet döntő fordulatot elérni a termelékenység, az önköltség, a minőség jobb alakulásában. Kötelességük az üzemek vezetőinek gondoskodni arról, hogy a beérkező újításokat a lehető legrövidebb időn belül elbírálják és ennek eredményét közöljék a dolgozókkal. Egy-egy üzemrész termelési bizottsága, amely műszakiakból, kiváló munkásokból áll, sokat tehet a gazdaságosabb termelésért. A Szegedi Kenderfonógyár gépgereben osztályán a termelési bizottság is nagy segítséget adott ahhoz, hogy a szélhozamot 36 százalékról 37 százalékra emelték. Természetesen ebben a szép eredményben benne van a gépgereben osztály dolgozóinak helytállása, munkakedve. A kezdeményezés, az alkotó munkakedv megteremti az életszínvonal növelésének feltételeit, segít gondtalanabbá tenni életünket. Ezért fordítsunk rája gondot, hogy haszna minél gazdagabban gyümölcsözzön. A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Ifjúsági műszakra készülnek a szalámigyári fiatalok — Ez itt az egyik exportbrigád munkahelye — mondja a csomagolóban Varga Lászlóné, a Szalámigyár DISZ-tiikára. Detári István brigádvezető éppen türelmesen magyaráz a szállítási ellenőrnek: — Egy kis türelem. Ami kész, azt azonnal adjuk. Nem le3z itt semmi baj. Időre végzünk, meglátja. Azután a mázsánál állókhoz fordul; — Kérek egy exportkönyvet. Amint megkapja, fellapozza s megnézi, hogy hova is megy ez a szállítmány. — Nyugatra, Wienbe — helyesebben Bécsbe. Pista bácsi, egy pillanatra — szólítják a brigádvezetőt. — Pista bécsi, ez így jó lesz — kérdi a másik. — Ej, nem vagyok én még bácsi — zsörtölődik —, de mit tegyek, még az idősek is így szólítanak. A díszesek között fiatalnak érzi magát Detári István, pedig már túl van az ifjúkoron. Azért tették őt felelőssé az export-brigádban, mert szeret az ifjúsággal dolgozni. A brigádért mindent megtesz. Nem ismer akadályt. Minden kelléket, ládát, csomagolandó árut, forgácsot előteremt, de úgy, hogy minden kéznél legyen. A fiúk kis idő múlva egész tornyot raktak a ládákból a csomagolóban. Igy tesz 6 máskor is. Ismeri a "gyerekeket*, azok szeretik ls mind. — Az én nevelésem — mondja sokszor, ha Török Pistára néz. Ez meg is látszik a neveltjén, mert olyan gyorsan csomagol, hogy Nagy Annus, a segítője, nem úi gyártási eljárás az Ecsetgyárban A Szegedi Ecsetgyárban kétfajta ecset gyártási eljárásának megváltoztatásával jelentős faanyag megtakarítást érünk el. A háztartások részére készült mész- és padlóecsetek anyagát eddig közvetlenül a fába ültettük. Most előbb vashüvelybe tesszük az ecsetek anyagát és a nyelet a vashüvelybe préseljük bele. A régi eljárás során nagy volt a selejt. Az új eljárással januárban mintegy 12 ezer nyél megtakarítást értünk el. A Kéziszerszámgyár is segítette az eredmény elérését, mert a vasecsethüvelyeket ott készítik üzemünknek. Schwartz Sándor győzi. Ha még nem is győzi, az egyelőre nem olyan nagy baj, majd megtanulja. — Címkézek én akkor egy darabig, ha Annus nem győzi és emellett megtartom a minőségi előírást is — mondja Török Pista. — Meg lehet nézni azt a ládát, amit Töröl; Pista csomagol. Igazi exportcsomagolás — dicséri a brigád vezető. Szépen is és gyorsan dolgozik a fiú, meg kell hagyni. És úgy gazdálkodik idejével, hogy egy percet se veszítsen. — Pista bácsi, ez a láda jó exportnak? — kérdi Tarnai György, Török István szomszédja. A brigádvezető most hozzáfordul: — Nem jó. Vedd csak a másikat, azt az újat. — Ügyesek ezek a fiatalok és erősek — szólal meg Vargáné. — Mennyi itt a teljesítmény — kérdi Pista bácsi. — Mikor hogy. Egyszer magasabb, máskor alacsonyabb. Most 125 százalék itt a csomagolóban. Nemcsak ez az brigád dolgozik exportra. Tagja az export-brigádnak minden egyes fiatal, aki a Szalámigyárban dolgozik. Eredményüket is meg lehet nézni. A csomagolóban 190 százaléknál alább nem adják. A kötőteremben az átlag 160 százaléknál alacsonyabb nem volt soha. Minden dicséretet megérdemelnek, a szalámigyári fiatalok. De nekik ez az eredmény kevés, a jövő hét csütörtökre ifjúsági műszakot terveznek a DISZ választmányi ülés tiszteletére. Ezen a műszakon mutatják meg igazán hogy mire képesek. Jó eredmények az Ingatlankezelő Vállalat dolgozóinak versenyében A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat fizikai dolgozói a felszabadulási versenyben egymást is nemes vetélkedésre hívták ki. Páros verseny indult például Rékasi István kőműves brigádja és Gyuris János kőműves brigádja között. Szűcs Ferenc és Szikora József lakatos is párosversenyben áll egymással. A felszabadulási verseny során szép eredmények születtek, nagy lendülettel tart az elfekvő anyagok feltárása. Januárban a vállalat fizikai dolgozói 150.7 százaiékot értek el. Mészáros István tetőfedő például 1.5 köbméter faanyagot tárt fel és termelt ki. Becsei András és Kolhencz Dezső vízvezeték-szerelők 70 kiló ólomcsövet tártak fel. Villanyszerelőink eddig elfekvő és nem használt villanyóra táblákat kutattak fel. Az elmúlt időben sztahánovista szinten dolgozott Bálint István és Ecseki Árpád kőműves, ifj. Birkás István bádogos, Biacsi György és Becsei András betanított segédmunkások. A házfelügyelők közül 348-an tettek ígéretet a tisztaságra, anyagtakarékosságra, ök is, mint a vállalat többi dolgozói, becsülettel igyekeznek valóra váltani adott szavukat. Szfics Ferenc Szegeden és környékén is rövidesen teljes lendülettel megkezdődik a tavaszi vetés A február elejei napos, enyhe idő kissé felszárította a szegedkörnyéki fekete, kötött talajokat is. Ezért a szegedi és a környékbeli termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdáik még jobban meggyorsították a tavaszi korai vetésekhez való előkészületek munkáit. Mindenfelé szelektorozták, osztályozták a vetőmagokat, előkészítették a vetőgépeket, hogy azután egy-két nap alatt földbe tegyék a tavaszi kalászosokat, a lent, korai borsót és a mákot is. A mult heti havas, esős idő azonban kissé visszavetette a munkát. A megszikkadt földek újra eláztak s most ismét néhány napot várni kell, míg teljes lendülettel megindulhat a vetés munkája. A vetésekre való felkészülésben városunkban különösen jó példával járnak az élen a Felszabadulás és az Alkotmány Termelőszövetkezetek tagjai. Az Alkotmány TSZ növénytermelői a mák vetésének befejezése után a közeli napokban elvetik tíz hold árpájukat is, mihelyt rá lehet merni gépiiéi a földre. Már csak ezt várják a Felszabadulás TSZ tagjai is. A vetésre való felkészülésben az egyéni gazdák sem maradnak el. Különösen a II. kerületi tanács körzetében lakó dolgozó parasztok mutatnak jó példát. Nagyfeketén eddig már több dolgozó paraszt — jóval korábban az előző évieknél — el is vetette tavaszi búzáját. Most már csak az kell, hogy jó példamutatásukat miiiél többen kövessék mások is. Nem kis dolog a tavaszi kalászosok időben való elve'ése. A tavaszi búza vetésterv mintegy 200 hold. A városi tanács vetésterve zabból és árpából 300 holdat, korai borsóból 130 holdat s 70 hold len vetését írja elő. Mintegy 710 hold korai vetésterületet kell gyorsan és jól megmunkálni. A tavaszi búza már plusz 2 fokos talajhőmérséklet mellett is jói csírázik s ki tud kelni. Azzal, ha korán elvetjük, lényegesen meg tudjuk hosszabbítani a tenyészidejét. A nyári melegek beállta előtt több langyos, esős idő jut a szárak s kalászok kifejlődésére s ezért nagyobb lesz a termés is. Ugyanez a helyzet a tavaszi árpával és a zabbal is. A szegedi gazdák közül sokan szerződtek korai borsótermelésre is. A korai borsót is lehet már vetni. Más években megtörtént, hogy sok gazda kitolta március elejére a borsó vetését. Hirtelen következett be aztán az érés és a szedés ideje. Nem tudták gyorsan elszállítani a termést, mert a feldolgozó helyek nem győzték. Hogy ez most ismét be ne következzék, erre már a vetésnél kell gondolni. Ha a korai borsót szakaszosan vetjük, akkor a mult éviekhez hasonló eset nem következhet be. Szakaszos vetésen azt értjük, hogy parcellákra osztjuk borsóföldjeinket s az első szakaszt minél korábban, lehetőleg még ezekben a napokban elvetjük, a többi szakaszokat pedig egy vagy másfél hét különbséggel egymás után. Igy lehetővé tesszük éréskor a folyamatos szállítást és a zavarmentes feldolgozást is, emellett az áru minősége is lényegesen jobb lesz, több pénz jár érte. Néhány héttel ezelőtt még több dolgozó paraszt panaszkodott amiatt, hogy nincsen megfelelő vetőmagja. Különösen tavaszi búzából mutatkozott hiány. Államunk gondoskodott erről is, s a Szegedi Terményforgalmi Vállalat kölcsön vagy cseretermény ékért a közeli napokban meg is kezdi a tavaszi búza vetőmag kiosztását. Búzáért, kukoricáért vagy más terményekért cserébe adnak jóminőségű zab és árpa vetőmagot is. Ahol tehát hiány van még árpa, búza vagy zab vetőmagból, sürgősen be kell szerezni. Csak így tudjuk kihasználni a kedvező télvégi időjárást. A korai vetésekkel már fél jó termést biztosíthatunk. Innepség Szegeden az MNDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Pénteken, 18-án lesz tíz éve, hogy megalakult hazánkban az MNDSZ. A szegedi MNDSZ titkárság ebből az alkalomból ünnepséget rendez a tanácsháza nagytermében. Az ünnepségen visszaemlékeznek az elmúlt tíz év munkájára és megjutalmazzák azokat az MNDSZ-asszonyokat, akik 1944 —45. óta aktívan résztvesznek a mozgalomban.