Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

D£(.MQGY1R01?ZflG VASÁRNAP, 1955 FEBRÜAR 13. i Ötéves a szovjet—kínai japán békeszerződés megkötéséig elhalasztották.) Port-Artur körze­tében az ügyeket Kínai—Szovjet Egyesült Katonai Bizottság fogja vezetni, amelyben a Szovjetunió és Kína egyenlő számú katonai képviselővel vesz részt. A polgári közigazgatást ebben a körzetben a Kínai Népköztársaság látja el. Ha a Szovjetuniót vagy Kínát agresszió crné, kölcsönös meg­egyezés alapján mindkét or­szág együttesen használhatja Port-Artur haditengerészeti tá­maszpontot. A szovjet kormány átadja a kí­nai kormánynak azokat a vagyon­tárgyakat, amelyek a Szovjetunió ideiglenes kezelésében vannak vagy amelyeket a Szovjetunió bé­rel Dalnyijban. A város polgári közigazgatása teljesen a Kínai Népköztársaság kormányának ke­zében van. A Kínai Népköztársaságnak nyújtandó hitel kérdésében a szov­jet kormány — Kína rendkívül szétrombolt állapotára való tekin­tettel — hajlandó volt a hitelt kedvez­ményes feltételek mellett, évi egyszázalékos kamattal nyúj­tani. A hitel 1950. január 1-től számított öt évre szól a Szov­jetunióban vásárolt, a kínai népgazdaság újjáépítéséhez és fejlesztéséhez szükséges beren­dezések és egyéb anyagok ki­fizetésére. E megállapodás alapján valami­vel később a Szovjetunió és Kína között három megállapodás jött létre a hszincsiangi kőolaj- és szi­nesfémkészlet kutatására és kiak­názására, valamint a Szovjetunió szerződés Világtörténelmi jelentőségű ese­ményre került sor öt évvel ezelőtt 1950. február 14-én a Kremlben: ekkor írták alá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között lét­rejött barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződést. Az egyezményt a Szovjetunió ré­széről J. V. Sztálin és A. J. Vi­sinszklj, a Kínai Népköztársaság részéről pedig Mao Cc-tung és Csou En-laj írták alá. A harminc évi időtartamra kö­tött egyezmény kimondja, hogy mindkét ország elhatározott szán­déka együttesen megakadályozni a japán imperializmus újjáélesz­tését és azt, hogy Japán, vagy bár­mely mas állam Japánnal együtt megismételhesse az agressziót. Ezúttal mindkét ország kijelenti: az az óhaja, hogy megszilárdítsa a tartós békét és az általános biz­tonságot a Távol-Keleten. A szer­ződés 1. cikkelye leszögezi, hogy abban az esetben, ha a szerző­dő felek egyikét Japán, vagy Japánnal együtt bármely ál­lam megtámadja és hadiálla­potba kerül vele, a másik fél haladéktalanul katent és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel. A Szovjetunió és Kína kötelezte magát — amint a szerződés 2. cikkelye kimondja —, hogy a má­sodik világháború béli szövetsége­sekkel közösen a lehető legrövi­debb időn belül törekszik béke­szerződést kötni Japánnal. A 3—5. cikkely a Szovjetunió és Kína ál­tal vállalt kötelezettségeket tar­talmazza. Ezek a következők: Nem vesznek részt semmiféle szövetségben, koalícióban és cselekményben, amely a szer­ződő felek valamelyike ellen irányul, megtárgyalnak egy­mással minden fontos nemzet­közi kérdést, amely érinti a Szovjetunió és Kina közös ér­dekeit: fejlesztik és erősítik az egymás­közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat és minden lehetsé­ges gazdasági segítséget megad­nak egymásnak. A kéft szerződő '' fél képviselői' megállapodásokat írtak álá a Ki-' nai Csangcsun Vasútra. Port-Ar­turra és Dalnyijra, továbbá a Kí­nai Népköztársaságnak, nyújtandó hitelre vpOfttko^a^JFLY Á KÍnái Csangcsun Vasútra. Port-Artúrrá és Dalnyijra vonatkozó megálla­podás értelmében a Szovjetunió kötelezte magát, hogy ellenszolgáltatás nélkül átru­házza a Kínai Népköztársaság­ra a Kinai Csangcsun Vasút közös igazgatására vonatkozó minden jogát, a vasúthoz tar­tozó valamennyi vagyontárgy­gyal együtt. Port-Artur haditengerészeti tá­maszpont körzete az ott levő be­rendezésekkel együtt a Kínai Nép­köztársaság birtokába kerül, Kína viszont megtéríti a Szovjetunió­nak azokat az újjáépítési és épí­tési költségeket, amelyeket a Szov­jetunió 1945 óta ott eszközölt. A Kínai Csangcsun Vasútnak és Port-Artur haditengerészeti tá­maszpont körzetének átadása, (valamint az ott levő szovjet csa­patok kivonása) közvetlenül a ja­pán békeszerződés megkötése után, de 1952 végénél nem később történik meg. (A Csangcsun Vas­út átadása — a TASZSZ 1953. ja­nuár 1-1 jelentése szerint — meg­történt. Port-Artur haditengeré­szetd támaszpont körzetének át­adását. illetve a közös igazgatás megszüntetését és a szovjet csa­patok kivonását a kínai kormány 1952. szeptember 15-i kérésére a és a Kína közötti légiközlekedés megszervezésére létesítendő ve­gyes szovjet—kínai részvénytársa­ságok megalapításáról. 1954 októberében a kínai és a szovjet kormány képviselői újabb nagyjelentőségű egyezményt írtak alá Pekingben. Ezek szerint a Szovjetunió át­adja Kínának a még meglévő ncgy szovjet—kínai vcgyesvál­lalatot (színesfém, olajkiter­melő, hajóépítő és légiforgalmi társaságot) Kina és a Szovjet­unió közösen megépíti az al­ma—atalancsoui vasútvonalat, Kína és a Mongol Népköztár­saság pedig ugyancsak közö­sen a csingjung-ulan batori vonalat. Ezenkívül tudományos és műsza­ki együttműködési egyezményt is kötöttek; ennek keretében a Szov­jetunió átadja Kínának a szocia­lizmus építése során szerzett mér­hetetlenül gazdag tapasztalatait. A Szovjetunió mindezen kívül újabb 520 millió rubellel növeli a már korábban előirányzott beren­dezésszállítások terjedelmét. Az egyezmények megkötése alkalmá­val Kínában járt szovjet kor­mányküldöttség egyszersmind be­jelentette, hogy a Szovjetunió egy húszezer hektár területű állami gazda­ság megszervezéséhez szüksé­ges teljes berendezést és mű­szaki felszerelést ajándékoz a Kínai Népköztársaságnak és kész saját költségére szakta­nácsadókat küldeni a gabonater­melő gazdaság megszervezéséhez. N. I. Bulganyin a Szovjetunió miniszfertanácsának elnBhe fogadia W. R. Hearst, J. Kingsbiiry-Smith ós F. Ccnnitf amerikai újságírókat Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke február 12-én a Kremlben fogadta W. R. Hearst, J. Kingsbury-Smith és F. Ccmniíf amerikai újságírókat és hosszasan elbeszélgetett velük. 4 begyűjtési miniszter szabályozta a felszabadulási begyűjtési verseny feltételeit és jutalmazásának módját „.Á bemú)U\s,L,jpiniszter szabályoz­ta a félszaBadulási begyűjtési ver­seny feltételeit és a verseny győz­teseinek jutalmazását. Eszerint a felszabadulási verseny az éves ver­seny április 30-ig terjedő szakasza. Ennek célja az 1955. évi beadási kötelezettségeknek április 30-ig mi­nél nagyobb százalékú teljesítése és a hátralékok kiegyenlítése. A felszabadulási versenyben ter­melőszövetkezetek, községek, járá­sok, városok és megyék vesznek részt. A verseny a következő cik­kek begyűjtésére terjed ki: hízott­sertés, vágómarha, tej, tojás és ba­romfi. Az országos felszabadulási be­gyűjtési versenyben legjobb eredményt elcrő megye kapja a minisztertanács vándorzászla­ját, elismerő oklevelét és 50.000 forint pénzjutalmat. A máso­dik helyezett megye 30.000 fo­rint, a harmadik helyezett me­gye pedig 25.000 forint juta­lomban részesül. A két utóbbi megye a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és okle­velét nyeri el. A legjobb járásokat is megjutalmazzák. A nagyobb já­rások közül a versenyben első 10 ezer, a második 8000, a közepes nagyságú járások közül az első 9 Pflimlin francia miniszterelnök-jelölt tovább folytatja kormányaiakitási kísérleteit Párizs (MTI). Pflimlin kijelölt miniszterelnök pénteken este közöl­te Coty francia köztársasági elnök­kel, hogy elfogadta n kormányala­kítási megbízást. Kormányát hét­főn vagy kedden szándékozik be­mutalni a nemzetgyűlésben. A szombat reggeli jobboldali sajtó egy része sikert jósol a kije­lölt miniszterelnöknek. — Jó úton van. — írja az Aurore. — A légkör kedvező — véli a Párisién I.iberé. A Combát megállapítja: — Pflimlin helyzete jó és ha szerencséje van, 290 szavazatot is kaphnt a nemzelgyűlésben. A lop szerint valószínűleg nehéz­ségei lesznek a párizsi szerződések becikkelyezésével, mert ha az MRP, amely eddig nem állt e szerződések mellett, most mellettük foglalna is ál­lást. lehetséges, hogy a szocia­listák elfordulnak tőle. A szocialisták és a gaullcisták is csak azzal a kikötéssel fogadták el a párizsi szerződéseket, hogy a kormány általános politikája ked­vez majd a Kelet és a Nyugat kö­zötti tárgyalásoknak. Az Humanité megállapítja: — Nem Pflimlinekkel lehet ki­jutni a válságból. O is, akárcsak elődei, most egyre nagyobb nehézségekkel találja magát szemben, amikor arról van szó, hogy többséget szerezzen cs kormányt alakít­son. A legmegrögzöttebb politikusok is tudják, hogy az ország megveti és elitéli mesterkedéseiket. Ezért ha­boznak azután, s ez az oka a sok huzavonának. — Jellemző, hogy a szocialista vezetők nem merészeltek szembe­szállni azzal a haraggal, amely a pártharcos-vkat fogta volna el, ha a vezetőség támogatta volna e ki­jelölt miniszterelnököt, aki nem­csak a német felfegyverzés híve, hanem erősen képviseli a kleriká­lis reakciót is, ezer, a második 7000; á kisebb já­rások közül az első 70Q0-, a máso­dik 6000 forint jutalmat kap. A legjobb eredményeket elérő vá­rosok, községek város- és község­fejlesztésére ugyancsak nagyobb ju­talmakat kapnak. A nagyvárosok versenyeben győztes 45.000, a közepes nagy­ságú városok versenyében első 35.000. a l.is lélekszámú váro­sok versenyének győztese 25 ezer forint jutalmat kap. A községek versenyében a nagy­községek között első 40.000, a má­sodik 35.000. a harmadik 30.000 fo­rintot, a közepes nagyságú közsé­gek versenyének győztesei 35.000, 25.000, illetve 20.000 forintot, a kis­községek versenyének győztesei 25 ezer. 20.000, illetve 15.000 forint jutalmat kapnak. A nagy termelőszövetkezetek versenyének győztesei 20.000, 15.000, 10.000, a közepes nagy­ságú termelőszövetkezetek 3 el­ső helyezettje 15 000, 10.000, 8000, a kis termelőszövetkeze­tek első helyezettjei 10.000, 8000. illetve 5000 forint jutal­mat kapnak. Ezenkívül községfejlesztési ju­talmat kap minden megye 3 leg­jobb községe, továbbá megyénkint a két legjobb termelőszövetkezet is. A begyűjtési versenyben legjobb eredményt elért budapesti terme­lőszövetkezet 3000 forint jutalom­ban részesül. A begyűjtési miniszter megjutal­mazza a kimagasló eredményt el­ért városok, községek közigazga­'ási dolgozóit is. A jutalmak átadásának időpont­ja május 15. Február 14-én lép életbe a MALÉV tavaszi menetrendje A belföldi lógiforgalomban feb­ruár ll-én lép életbe a MALÉV tavaszi menetrendje. Lényeges vál­tozás a menet rendben, hogy csak­nem valamennyi járalon naponta kétszer — reggri és délután — köz­lekednek a gépek, így az utasok még aznap délután hazaiérhetnek. A tavaszi menetrend április 2-ig érvényes. A változásokról a MALÉV buda­pesti és vidéki utazási irodái az érd"klődöknek részletes felvilágo­sítást adnak. A Szovjetunió nemzetközi értekezlet összehívását javasolja a Tajvan térségében kialakult helyzetiéi kapcsolatban Egy ilyen értekezleten a Kínai Népköztársasággal cs az Ame­rikai Egyesült Államokkal Moszkva (TASZSZ). Mint a sajló már közölte, január 28-án és 31-én V. M. Molotov szovjet külügymi­niszter és W. Hayter moszkvai an­gol nagykövet találkozott a Tajvnn­szigeto és a Kína partvidéke köze­lében fekvő többi sziget térségében kialakult, helyzet kérdésével kap­csolatban. A. Eden angol külügyminiszter február 2-án közölte N. D. Bje­lohvosztyikov londoni szovjet ügy­vivővel az angol kormány nemhi­valalos nyilatkozatát, amely érin­tette az említett kínai szigetek tér­ségében kialakult helyzet kérdését. V. M. Molotov szovjet külügymi­niszter február 4-én fogadta a moszkvai angol nagyköveiét és nyilatkozatot lett előtte. A nyilat­kozat a többi között a következő­ket tartalmazza: -A szovjet kormányt '— mint már január 31-i nyilatkozatában rámutatott — ugyanúgy, mint Nagy-Britannia kormányát, nyug­talanítja az a helyzet, amely Taj­vnn és a Kína partvidéke közelé­ben fekvő többi sziget térségében alakult ki. Ez a helyzet veszélyez­teti a béke fenntartását és fokozza egy új háború veszélyét. A szovjet, kormány a béke meg­szilárdítására és a távolkeleti nem­zetközi feszültség enyliitésére tö­rekszik. A szovjet kormány véleménye szerint célszerű volna, ha a Taj­van és a többi kínai sziget térsé­gében kialakult helyzet rendezésé­ben különösen érdekelt országok ezt a kérdést megfelelő értekezle­ten vitatnák meg. együtt Anglia, a Szovjetunió, Franciaország, India, Burma, Indonézia, Pakisztán és Ceylon is résztvehetne. Véleményünk szerint ebben az irányban Anglia, a Szovjetunió és India tehetne kezdeményező lépést, ha Anglia és India kormánya ezzel egyetért. Egy ilyen kezdeményezés össz­hangban állna azzal az óhajjal, amelyet Eden úr juttatott kifeje­zésre arra vonatkozólag, hogy Ang­lia és a Szovjetunió együttes erő­feszítéseire volna szükség a rende­zetlen nemzetközi kérdések meg­oldása végett. Ami az értekezlet időpontját és színhelyét illeti, a szovjet kormány úgv vélekedik, hogy az értekezletet ez év február­jában lehetne összehívni Sang­hajba, vagy Üj-Delhibe. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy Nagy-Britannia kormánya meg­vizsgálja a szovjet kormány­nak ezeket az elgondolásait és közli majd véleményét*. Ugyanazon a napon V. M. Mo­lotov szovjet külügyminiszter fo­gadta P. N. Kaul-t, India ideigle­nes moszkvai ügyvivőjét és átnyúj­totta neki a szovjet kormány azo­nos tartalmú nyilatkozatát a Taj­van és Kína partvidéke közelében fekvő más szigetek térségében ki­alakult helyzet kérdésében. A megindult tárgyalások tovább folynak. I Szovlelnnió külügvmlnisziériiimának jegyzékei a Moszkvában működő külföldi diplomáciai képviseletekhez Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió külügyminisztériuma feb­ruár 12-én jegyzék kíséretében megküldte valamennyi Moszkvában működő külföldi nagykövetségnek és követségnek a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa által 1955. február P-én elfogadott nyilatkozatot, amely nz országok parlamentjeihez inté­zett felhívást tartalmazza. A jegyzékek szövege Támutat, hogy a minisztérium hálás lenne, ha nz említett nyilatkozatot ren­deltetési helyére juttatnák. A sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának újabb szabályozása A Minisztertanács foglalkozott a lakosság hús- ég zsírellátásával. Megállapította* hogy az 1954. évi jó kukorica termés és sertésállo­mányunk jelentős növekedése elle­nére sertésbagyüjtési tervünket nem teljesítettük. Az elmaradás oka részint a járlatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadásúban fellépő hivatali lazaság, részint a hússpekuláció,, a kupecek tevé­kenysége, s a helyi hatóságok ez­zel szemben tanúsított elnézése volt. A lielyi hatóságok többhelyüt) indokolatlanul nem követelték meg az állampolgári fegyelem betartá­sát. Beadásban hátralékos terme­lőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, ku­pecek — a járlatlevelek ellenőrzé­se hiányában — jogtalanul ser­tést vásároljanak. A spekuláció a magánhúsiparosok között is fel­ütött® a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan húsiparosokat, akik sok esetben 19—20 kupec felhajtó útján felvá­sárolt állatokkal nyerészkedtek, s ezáltal visszaéltek iparengedélyük­kel. A Minisztertanács határozata alapján a begyűjtési miniszter a lakosság folyamatos húsellátásának biztosítása, a spekuláció visszaszo­rítása, a lazaságok felszámolása ér­dekében szabályozta a sertésvá­gást és az állatforgalmat. A rendelet szerint nzok a ter­melők (egyénileg gazdálkodók és termelőszövetkezeti tagok). akik olőirt serlésbcadási kötelezettsé­güknek eleget tettek, korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hízlalúsú serléseikel feldol­gozott. állapotban füstölt áruként értékesíthetik. Hasilott sertést, nyers sertéshúst és zsirszalonnát azonban a spekuláció megfékezé­se és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak. A termolőszövelkeze­tek saját hízlalúsú sertéseiket be­adási kötelezettségük teljesítése után hasított cs nyershús formá­jában továbbra is árusíthatják. Élőserlést minden olyan termelő forgalomba hozhat, aki sertésbe­adási kötelezettségének eleget tett. Az új rendelkezés lehetővé te­szi, hogy a termelők beadási köte­lezettségük teljesítése előtt, abban az esetben, ha hátralékuk nincs és n három hónapon belül esedékes felelő súlyú sertést hízóba állítot­tak, háztartásonként levághatnak egy db sertést. Beadásra nem kö­telezett személyek részére 5 csa­ládtagig egy, ezen felül 2 sertésre adható vágási engedély. Ez a kor­látozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató, beadásra nem kötelezett, személyekre. Tenyésztés és továbbtartás céljá­ra sertést, marhát, borjút minden­ki korlátozás nélkül vásárolhat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy to­vábbeladás céljából sertést, mar­hát, borjút és juhot csak az állat­forgalmi vállalatok vásárolhatnak. Állami vállalatok, üzemek és in­tézmények 60 kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megjavítása érdekében közfogyasztásra a föld­művesszövetkezetek és magánhús­iparosok sertésvásárlási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak hí­zottsertést. A magánhúsiparosok vásárlásaikat azonban kizárólag személyesen, megbízott nélkül vé­gezhetik. A rendelet intézkedik a szabad­piacon történő eladás szabályozá­sáról is. A rendelet értelmében sertést vagy szarvasmarhát csak az az állattartó adhat el, aki járlatle­véiiei igazolja, hegy az eladni kí­vánt sertés legalább 60 nap óta, szarvasmarha legalább 90 nrp óta a tulajdonában van. Sertésbeadás­ban hátra'ékos egyénileg gazdál­kodó termelő 60 ko-on felüli súlyú sertést, vágórporhabsadásban hát­ralékos termelő pedig szarvasmar­hát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az n termelő, akinek sertésbe­adási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége három hónapon be­lül esedékes sertést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha be­adási kötelezettségének határidőre való teljesítése érdekében megfele­lő súlyú sertést h-'zébaállítolt. A begyííitési miniszter rendelete a továbbiakban a zsírbeadást, a sertés kényszervágást, a selejt marha, boriú és juh vágóikat, va­lamint a vésási engecte'vefc és utal­ványok ktedásét szabályozza. A renrtelet leh**ővé teszt he<rv p he­lvi hatóságok a laz">ságoknf fölszá­molva eletét vegyék a snekn'áció­nrk rendet terornteenek a szotend­sertésbeadási kötelezettségüknek njpcon megvédjék a termelők határidőre való teljesítésére meg- • gait. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom