Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

Világ proletárjai egyesültetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM | SZOMBAT, 1955 FEBRUÁR 12. ARA: 50 FILLÉR...» MAI SZAMUNKBÓL: ÍTÉLET EGY ELLENFORRADALMI SZERVEZKEDES ÜGYÉBEN (3. oldal) HÁROM UJABB ÉLÜZEM SZEGEDEN (3. oldal) A MIHALECZKI-BRIGAD BECSÜLETTEL TELJESÍTI VALLALASAT (3. oldal) Télutó a szegedi gyümölcsösök ben Á finom, ízes gyümölcs — tavasszal a cseresznye, meggy nyáridőben a barack, körte és a többi gyümölcs — mindennapi táplálékunk egyik elengedhetetlenül fontos része. Ahhoz, hogy még jobban eljunk, nemcsak több ruhára, kenyérre, húsra, zsírra van szükségünk, hanem az eddigieknél sokkal több gyümölcsre is Gyümölcstermelésünk erőteljes növeléséhez kettős érdek fűz bennünket. Az egyik, hogy úgy még nagyobb jövedelemhez jutnak a termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdák, a másik pedig hogy meg gondtalanabb, s jobb lesz a városi dolgozók ellátása! Ennek megvalósítása nagymértékben elősegíti a munkás-paraszt szövetség további erősödését is. A szegedi és szegedvidéki termelők az elmúlt évek során, különösen a cseresznye és a kajszínbarack termelése terén igen szép eredményeket értek el. E gyümölcsfélékből nemcsak hogy ki tudták elégíteni a város szükségleteit, hanem bőven jutott belőlük kivitelre is. Városunk — elsősorban barackból — Kecskemét után az ország egyik legjobb exportáló helye lett; ezután még inkább annak kell lennie. Ahhoz azonban, hogy a szegedi gyümölcsféleségek még híresebbek, keresettebbek legyenek, a minőségi termelés terén kell még sokat javítani. Környékünkön még most is a legtöbb helyen az a múltból visszamaradt káros nézet dívik, hogy barackfát, cseresznyét, megygyet nem szokták permetezni. Ezeknek — mondják egyesek — „nincsen számottevő ellenségeik". Pedig ez nem így van. Éppen ezért, mert eddig sok helyen nem volt szokás ezeket a fákat permetezni, az utóbbi évek barackterméseinek nagyrésze moniliától fertőződött. Ez a gombaszerű gyümlöcsbetegség minden évben rontotta termésünk minőségét. A moniliától fertőzött gyümölcs nem tud jól kifejlődni s könnyen rothadásnak indul. így hosszabb szállításra alkalmatlanná válik. A gazda 15 százalékkal kap érte kevesebbet, mint az egészséges, tiszta termésért. Tavaly például a szatymaziak több millió forintot kaptak baracktermésükért. A 15 százalék már egymillió forintnál is 150 ezer forint veszteséget jelent. Pedig kevés befektetéssel, munkával ezeket a 150 ezer forintokat is meg lehetett volna menteni. Gyümölcstermelő szakemberek bebizonyították, hogy a kezeletlen, rosszul ápolt almafa átlagtermése darabonkint nem éri el a 15 kilót, míg az évről évre rendszeresen permetezett, ápolt almafa átlagtermése meghaladja az 50 kilogrammot is. Ugyanez a helyzet a körtefáknál, de még szembetűnőbb a különbség a szilvafáknál. Kihasználva az enyhe időjárást, a magasabb s jobb terméseredményekért lelkiismeretes munkával végezzük most el a téli gyümölcsfa ápolást. A törzsek megtisztítása a viszhajtásoktól, a korhadt, szuvas ágak íedarabolása, az őszről visszamaradt hernyófészkek eltávolítása — mind újévi terméseredményeink növelését segíti elő. Ezek a munkák most a gyümölcstermelők napi feladatai. Most kell ezzel végezni, mert a hónap végefelé már teljes erővel megkezdődik a rügyfakadás előtti permetezés. Ahol még késlekedtek volna eddig a permetezőgépek, porzókészülékek kijavításával, sürgősen pótolják ezt a mulasztást. Gyümölcstermelésünk növeléséhez államunk is minden tőle telhető segítséget megad. Amellett, hogy olcsón s kellő mennyiségben biztosítja a szükséges védőszereket, a helyi tanácsok által igen nagy szakmai támogatásban is részesíti a termelőket. Újszegeden és Baktóban már tavaiy is működtek mészkénlé-főző állomások, brigádok, amelyek szakszerűen elkészítették a permetanyagot. Használati utasításokkal, jó tanácsokkal együtt mindenhová eljuttatták az általuk készített permetezőszereket, ahol ezt igényelték. A Szegedi Városi Tanács kezdeményezésére most Mihályteleken is létesült egy mészkénlé-főző állomás. Most már csak az a fontos, hogy ezeknek a brigádoknak a segítségét sokkal többen használják ki, mint tavaly. A téli s tavaszi ápolási munkák elvégzése mellett nagyon fontos még az is, hogy a kiöregedett gyümölcsfákat újakkal pótoljuk, s ezzel szaporítsuk termőfáinkat. Tavaly magas ára volt az almának. Ezen és a következő évek kilátásain felbuzdulva most sok dolgozó paraszt, termelőszövetkezet jelentős területeken telepített gyümölcsöst, elsősorban almafákat. A szegedkörnyéki csemetekertek nem is tudták kielégíteni az igényeket. Helyes volt ez a nagy almafatelepítési felbuzdulás, de ugyanakkor fontos lenne az is, hogy másfajta, városunk környékén szintén jóltermő gyümölcsfákat is telepítsünk. Az egyoldalúság azt eredményezné, hogy míg az egyik gyümölcsfajta alaposan megdrágul, addig a másiknak az ára zuhan. Kormányzatunk gondoskodott arról, hogy a következő években már mindenféle gyümölcsfacsemete korlátlan mennyiségben álljon a tsz-ek, dolgozó parasztok rendelkezésére. Nemcsak az állami csemetekertészetek telepeit növelték többfelé, hanem lehetővé tették ezt a tsz-eklnek, és az egyéni gazdáknak is. A Haladás TSZ tavaly öt holdon nevelt facsemetéket, az idén már 12 holdas csemetekertje lesz. A Táncsics TSZ négyholdnyi gyümölcsfa csemetenevelő telepet létesít. Ezenkívül csemetenevelő szövetkezet is alakul rövidesen városunkban. Ebben a szövetkezetben önkéntes alapon igen sok egyéni gazda társul gyümölcsfacsemete termelésre. Emellett rnár eddig is igen sok kistermelő kért faiskolára engedélyt, amit meg is kaptak. A lelkes készülődések a tavaszra és a nyári szezonra azt mutatják: dolgozó parasztságunkban megvan minden igyekezet a magasabb, jobb minőségű terméseredmények elérésére. Ehhez még csak az kell, hogy a szorgalom, az akarat odaadó munkával párosuljon. Nem szabad sajnálni a fáradtságot, mert mindig az a munka a drága, melyet nem végzünk el. N. Sz. Hruscsov beszélgetése W. R. Hearsf, Kfngsbury Smith és F. Conniff amerikai újságírókkal Moszkva, február 10. (TASZSZ). N. Sz• Hruscsov 1955. február 5-én beszélgetést folytatott W. R. Hearst, Kingsbury Smith és F- Conniff amerikai újságírókkal. Az alábbiakban ismertetjük a beszélgetést: Hétfőn délután ülést fart a II. kerületi tanács A II. kerületi tanács hétfőn délután 5 órakor tartja ezévi első rendes ülését a Postás Kultúrotthonban. A tanácsülésen Csűri Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke beszámol a tanács eddig végzett munkájáról és a tanácstagok megtárgyalják az elkövetkezendő feladatokat. Kingsbury Smith közli, hogy Hearso és társai tudják, meninyire el van foglalva N. Sz. Hruscsov a Legfelső Tanács ülésszakával kapcsolatban, ezért különösen hálásak, hogy talált időt fogadásukra. Mindhárman — folytatja Kingsbury Smith — nagy érdeklődéssel fogadták N. Sz. Hruscsovnak az SZKP Központi Bizottsága teljes ülésén nemrég tartott beszédében az amerikai mezőgazdasági módszerekről tett kedvező megállapításait, és különösen azokat a szavait, hogy ezek a módszerek, jó például szolgálhatnának a szovjet mezőgazdaság számára. Hearst ezzel kapcsolatban szeretne egy kérdést feltenni N. Sz. Hruscsovnak. Hearst azt mondja, hogy amikor olvasta N. SZ. Hruscsov pozitív utalását arra vonatkozóan, hogyan, termesztik Amerikában a tengerit és a gabonát, az a gondolat jutott eszébe, hogy jó lenne, ha a szovjet emberek gyakrabban kiemelnék az Egyesült, Államok életének jó oldalait, az amerikaiak pedig a Szovjetunió életének jó oldalait. Mostanában túlságosan gyakran bírálják egymást és kevéssé foglalkoznak a pozitív tényekkel. Hearst megkérdezi, egyet^rt-e eazel N. Sz. Hruscsov. N. Sz Hruscsov azt válaszolja, hogy egyetért ezzel és az a véleménye, hogy az előbb említettek igen hasznosak lennének. Nézete szerint Amerikában sok jó van. Azt gondolja, hogy az amerikaiak is sok érdekeset és a maguk számára hasznosat találnának a Szovjetunióban. Ez nemcsak a mezőgazdaság kéiHéseire, hanem az iparra és más területekre is vonatkozik. Hearst azt mondja, hogy mivel N. Sz. Hruscsov kedvezően nyilatkozott az amerikai élet néhány oldaláról, ő, Hearst szeretné kifejezni azt a reményét, hogy N- Sz. Hruscsov egyszer lehetségesnek találja ellátogatni az Egyesült Államokba (hasonlóan ahhoz, ahogy neki, Hearstn-ak és társainak lehetővé tették a Szovjetunió meglátogatását), hogy személyesen ismerkedjék meg az amerikai mezőgazdasággal, iparral stb., minihogy, amennyire tudomása van erről, N. Sz. Hruscsov soha nem volt az Egyesült Államokban. N. Sz. Hruscsov megerősíti, hogy valóban soha nem járt az Egyesült Államokban. Kingsbury Smith megkérdezi, hajlandó lenme-e N. Sz. Hruscsov ellátogatni az Egyesült Államokba és megismerkedni az amerikai mezőgazdasági módszerekkei, különösen az állattenyésztés területén, ha olyan meghívást kapna, hogy utazzék el a számára megfelelő időben. N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy szeretné összekapcsolni Hearstnak és Kingsbury Smithnek adandó válaszát. Az a véleménye, hogy az országok kölcsönös meglátogatásai, amennyiben e látogatások mentesek az előítéletektől, mindig hasznosak a népek számára, Nézete szerint szovjet emberek látogatása az Egyesült Államokban hasznos lenne mind gazdasági szempontból, mind a jobb kölcsönös megértés szempontjából. Annakidején járt az Egyesült Államokban Mikojan elvtárs, aki sok érdekeset és jót mondott arról, amit ott látott. Kingsbnry Smith megjegyzi, hogy V. M. Molotov szintén volt az Egyesült Államokban. 1 N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy Molotov elvtárs a háború alatt és kevéssel a háború után volt az Egyesült Államokban. Nem volt lehetősége arra, hogy olyan behatóan megismerkedjék az országgal, mint Mikojan elvtárs. Ami az ő, Hruscsov Egyesült Államok-beli utazását illeti, ez természetesen most akadályokba ütközik. bár, mint már mondta, az Egyesült Államokban, véleménye szerint, sok érdekes és tanulságos dolog van, egyebek között a mezőgazdaság és a mezőgazdasági gépipar területén. Ami pedig a mezőgazdaság szervezését illeti, természetes, hogy beszélgető partnereit nem vonzza a kolhozrendszer, a szovjet embereket pedig nem vonzzák a mezőgazdaság megszervezésének amerikai elvei. Ez azonban nem akadályozza meg annak a jónak meglátását, ami az Egyesült Államokban az állattenyésztés, a mezőgazdasági gépipar stb. területén van. Ezenkívül, meg kell mondani, hogy az amerikai mezőgazdaság igen gazdaságos, sok emberi munkát takarítanak meg. Figyelembe véve, hogy ő, Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának titkára, lehet-e vajon az Egyesült Államokban legalább egy befolyásos embert találni, aki meg merné őt hívni? Nem mondanák-e Amerikában, azzal a szándékkal utazik, hogy aláaknázza az amerikai rendszert? Ezzel kapcsolatban N. Sz. Hruscsov tréfásan megjegyzi, attól tart, hogy Hearstnak magyarázatot kell adnia a McCarthy-bizottságnak. mert az SZKP Központi Bizottságénak titkárával beszélgetett. Ami az ő, tudniillik Hruscsov utazását illeti, az Egyesült Államokba. ez több feltételtől f%ff. Most az amerikaiak nem adnak vízumot nemcsak olyan embereknek, mint ő, hanem egyszerű szovjet diáklap-szerkesztőknek sem, ami igen különösnek tűnik. Hearst köizli, hogy ő és társai niagy érdeklődéssel fogadták a szovjet kormánynak azt a határozatát, hogy ismét súlyt helyeznek a nehézipar fejlesztésére. Azt jelenti-e ez, hogy szükségesnek tartják nagyobb figyelmet ferdíiani a védelmi potenciál növelésére, vagy pedig az új program a közszükségleti cikkek gyártását szolgáló termelési eszközök kibővítésére irányult N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy külföldön úgylátszik helytelenül fogták fel azokat az intézkedéseket, amelyeket a szovjet kprmány a közszükségleti cikkek gyártásának szélesebbkörű fejlesztéséről hozott és úgy vélték, hogy állítólag a nehézipar fejlesztésével kapcsolatos munka csökkentéséről van szó. Nekünk — mondja N. Sz. Hruscsov — mindig az volt a véleményünk. úgy véljük és az is lesz a véleményünk, hogy az ipar összes ágazatainak párhuzamosan kell fejlődniök, miközben a nehéziparnak a többi ágazat élén kell haladnia. Miért szükséges ez? Erre azért van szükség, mert a nehézipar termelési eszközöket gyárt, az életszínvonal emelése érdekében pedig termelőerőket kell teremteni és ki kell azokat bővíteni, s elengedhetetlen a gépesítés. Fém, valamint gépek, villamosenergia nélkül uedig a gépesítés lehetetlen. Ezért a népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi teljes iilése például határozatot hozott az állattenyésztés fejlesztéséről. Mi az állattenyésztés? Ez lényegében közszükségleti cikkek termelése. Az állattenyésztés fejlesztése azonban lehetetlen a nehézipar fejlesztése nélkül, amely traktorokat, mezőgazdasági gépeket stb. ad a mezőgazdaságnak. Ilyenformán azt lehet mondani, hogy ha az egész népgazdaság különféle gazdasági ágazatok komplexumát jelenti, akkor a nehéziparnak vezető helyet kell elfoglalnia ebben a komplexumban. Ami azt a kérdést illeti, hogy a nehézipar fejlesztését védelemre vagy békés szükségletre szánták-?, neki, Hruscsovnak, meg kell mondania. hogy a Szovjetunióban nem állítják szembe egyiket a másikkal. Mi — mondja N. Sz. Hruscsov — kommunisták vagyunk és számunkra pénzt költeni védelemre — kényszer dolga. Olyan lehetőséget szeretnénk, hogy ne költsük a nép pénzét védelemre, ö, Hruscsov, bízik abban, hogy valamikor kialakul majd ilyen lehetőség. A mostani nemzetközi helyzet azonban arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy az összegek egy részét védelemre költse. Az amerikaiak úgy vélik, hogy a mostani nemzetközi feszültségért a Szovjetunió felelős. A szovjet emberek pedig azt tartják. hogy ezért az Egyesült Államok felelős, amely katonai támaszpontokat létesít a szovjet határok köriil és -az erő pozic'ójából" akar beszélni a Szovjetunióval, amint Churchill mondta és amint azt gyakran ismételgetik Dulles és mások. így va»y úgy, a mostani viszonyok mellett a Szovjetunió kénytelen anyagi eszközeinek és erőfeszítéseinek egy részét az ország véde'mi képességének növelésére fordítani. Fő célunk azonban — folytatja N. Sz. Hruscsov — abban rejlik, hogy népünket boldoggá tegyük, hogy emeljük a nép életszínvonalát. Emellett mi azt akarjuk, hogy ne csak a mi népünk, hanem a többi nép is boldog legyen, A végcélnak nem annak kell lennie, hogy több ágyút és atombombát gyártsanak: ez a fennálló rendellenes nemzetközi viszonyok következménye. Nem szabad azt tartani, hogy az ágyúk és a bombák alkotják az ország gazdagságát. Ezek inkább megnehezít* a lakosság életszínvonala emelésének lehetőségét. Smith köszönetet Hruscsovnak a vá(King-sbury mond N. Sz. laszért. N. Sz. Hruscsov közli, hogy valamit hozzá szeretne fűzni az -erőpolitikáról* szóló fejtegetéseihez. Ügy véli, hogy ez igen veszedelmes politika, veszedelmes azért, mert az egyik félnek éppúgy, mint a másik félnek növelnie kell erejét abban az igyekezetében, hogy erősebb legyen a másik félnél. Ez a hadviselési eszközök felhalmozásához vezet. Amikor pedig a fegyverzet terén óriási anyagi tartalékokat halmoznak fel, akkor ez mindig magában hordia a háború kirobbantásának veszélyét. Az országok közötti kapcsolatokat nem az *eröpo!itikára». hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kancsolatokat kell kifejleszteni kölcsönösen előnyös feltételek alapján. Ennek érdekében arra van szüicség, hogy ne fenyegessenek más országokat. Rendre kell utasítani azokét az eszteleneket, akik atombombával hadonásznak. Fz megnyugvást vinne a népek körébe. A Szovjetunió a maga részéről arra törekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen más országokkal úgy, íFolytatás a második oldalon.}