Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai egyesülretek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM I PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 11. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: A DISZ-mozgalom fellendítésének nagyszerű új eszköze az „ifjúságot segítő tanács" (2. oldal) ElSzem lett a Ruhagyár Szegedi jegyzetek: Évfordulón (3. oldal) (3, oldal) A szovjet kormány egész tevékenységével bebizonyította és ma is bizonyítja, hogy békét akar és a béke ügyét védelmezi N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán Á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsanak felhívása a világ népeihez és parlamentjeihez Moszkva (TASZSZ). N. A- Bulga­nyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i délutáni ülésén nagy beszédet mon­dott. A beszéd kivonatos szövegét aa alábbiakban közöljük: Küldött Elvtársaki Nagy megtiszteltetésben és biza­lomban részesítettek azzal, hogy kineveztek a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökévé. Köszönetet mondok Elvtársak, az engem ért megtiszteltetésért és biztosítom inökot, minden erőmet megfeszí­tem, hogy igazoljam bizalmukat. (Taps). Engedjék meg, hogy a minisz­tertanács elkövetkező tevékenysé­gének fő kérdéseivel foglalkozzam. Mindenekelőtt biztosítanom kell a Legfelső Tanácsot, hogy a mi­nisztertanács egész tevékenységé­vel továbbra is rendületlenül foly­tatni fogja a Kommunista Párj ál­tal kidolgozott politikát (taps), amelyet népünk forrón helyesel. Ez a politika a kommunista tár­sadalom felépítésének, a szovjet állam ereje további megszilárdítá­sának, a munkásosztály és a kol­hozparasztság szövetsége megszi­lárdításának, — a béke é9 a biz­tonság megszilárdításának politi­kája (taps). E polilika folytatása biztosítja szocialista államunk további fel­virágzását és a nép jólétének eme­lését. A kommunista párt és a szovjet kormány egész tevékenysé­ge alá van rendelve annak a ne­mes feladatnak, hogy minden mó­don megjavítsuk a dolgozók éle­téi­A nehézipar a népgazdaság fellendítésének alapja Népgazdaságunk további fellen­dítésének alapja mindig a nehéz­ipar volt és az is marad. A nehéz­ipar termelése most majdnem há­rom és félszerese a háborút meg­előző 1940. évinek. Magasfejlettségű nehéziparunk a kommunista párt és a szovjet nép nagy történelmi vívmánya. Mint ismeretes, a ne­hézipar dicsőségesen szolgálta a szocializmus felépítésének ügyét és hazánk függetlenségének meg­szilárdítását. A nehézipar az or­szág megingathatatlan védelmi képességének és dicső fegyveres erőink erejének alapja. Emlékezze­nek Elvtársak, a Nagy Honvédő Háború rettenetes éveire. Ha ab­ban az időbeni nem lett volna ha­talmas gazdasági bázisunk: ne­héziparunk, nem arattunk volna győzelmet az állig felfegyverzett ellenség fölött. A nehézipar biztosította számunk­ra a szabadságot és hazánk füg­getlenségét. A nehézipar biztosítja népgazdaságunk minden ágának, a mezőgazdaságnak, a könnyű- és az élelmiszeriparnak a fejlődését és ezzel a szovjet nép jóléte állandó növekedésének forrása. Annak érdekében, hogy előrevi­gyük a mezőgazdaságot — amely nyersanyagot ad a könnyűiparnak — el kell látni kellő mennyiségű traktorral, kombájnná) és más mezőgazdasági gépekkel. Csak a nehézipar tudja mindezt megadni nekünk. A nehézipar fejlesztése te­rén mindig a nagy Leninnek és ügye hű folytátójának, J. V. Sztá­linnak az útmutatásait követjük és fogjuk is követni. Azt az irány­vonalat, amelynek értelmében előnyben részesítjük a nehézipar fejlesztését, a párt elkeseredett harcba védte meg az osztályellen­ség és ügynökei ellen.; ezt az irány­vonalat igazolta a szocializmus or­szágunkban lefolyt építésének egész menete. Ez az irányvonal össz­hangban áll a szovjet államnak és népünknek alapvető érdekeivel. Ezért a gazdaság területén a kor­mány továbbra is szilárdan követi a kommunista párt fő irányvona­lát, amely előírja, hogy minden eszközzel fejlesszük a nehézipart. (Viharos taps.) A kormánynak igen fontos fel­adata lesz, hogy megvalósítsa a szocialista mezőgazdaság fejlesz­tését szolgáló intézkedéseket, ame­lyeket a kommunista párt dolgo­zott ki. Ezeknek az intézkedések­nek az a céljuk, hogy biztosítsák a lakosság állandóan növekvő élel­miszerszükségletének, illetőleg az ipar nyersanyagszükségletének ki­olégitését. Ezzel kapcsolatban hatalmas je­lentőségű a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága nemrég befejeződött teljes ülésé­nek határozata, amely feladatul tűzte ki, hogy. a legközelebbi 5^-ű évben legalább 10 milliárd púdra növekedjék a szemestermények évi termése és kétszeresére, illetve több mint kétszeresére növekedjék a fő állati termékek termelése. Teljesen reális, hogy 5—6 év alatt oldjunk meg ilyen hatalmas mezőgazdasági feladatokat, orszá­gunknak megvan az ereje hozzá. De ehhez mozgósítani kell a koi­hozparasztság, a munkásosztály, az egész szovjet nép erőit, hogy a leg­újabb technika és az élenjáró, nagytermelékenységű munkamód­szerek alapján új, magasabb szín­vonalra emeljék a mezőgazdasági termelés kultúráját. E feltételekkel rfiezőgazdaságunk élenjáró dolgozói tökéletesen rendelkeznek. A nehézipar további fejlesztésé­nek és a mezőgazdaság fellendíté­sének alapján bővülni fog a köz­szükségleti cikkek: a ruha, a cipő, az élelmiszerek, a háztartási cik­kek és a kultúrcikkek termelése. Különös figyelmet kell fordíta­nunk a szovjet tudomány további fejlesztésére, még közelebb Kell vinni a tudományt a kommunista építés időszerű feladatainak meg­oldásához, még magasabbra kell Emelni a tudomány szerepét a tech­nikai haladás megvalósításában és a szocialista kultúra emelésében. Az összes általam említett népgaz­dasági feladatok, valamint az olyan fontos feladatok is, mint a vasúti, vízi közlekedés és a közlekedés egyéb ágainak további fejlesztése, a lakásépítés kibővítése, a kereske­delem minden módon való fejlesz­tése, továbbá az egészségvédelem megjavítása és a népoktatás fej­lesztése konkrét kifejezést nyernek a hatodik ötéves tervben, amelyet ebben az évben kell kidolgozni. Az 1955. évi népgazdasági terv kérdései Küldött Elvtársak! A népgazda­ság irányításának területén legkö­zelebbi feladatunk az idei állajni terv teljesítése. Ez az esztendő az ötödik ötéves terv befejező éve, Az 1955. évi népgazdaságfejlesz­tési állami terv szerint az ipari össztermelésnek 1954-hez viszo­nyítva több mint 9 százalékkal kell növekednie. Az ipari termelés az idén 80 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1950­ben volt. Ez azt jelenti, hogy az ipar határidő előtt teljesíti ötéves tervét, Még nagyobb mértékben növek­szik a nehézipar termelése: öt esztendő alatt 84 százalékkal. A mult évhez viszonyítva, növekszik a vasúti, gépkocsi, folyami és ten­geri közlekedés teherforgalma. A közszükségleti cikkek terme­lése az 1950. évihez viszonyítva 71 százalékkal növekszik. 1955 a nép anyagi jóléte és kul­turális színvonala további növeke­désének éve lesz. A nemzeti jöve­delem a mult évihez viszonyítva 10 százalékkal növekszik. Emelkedik a munkások és alkalmazottak bér­alapja, növekszik a parasztok ter­mészetbeni és pénzbeli jövedelme, még nagyobb arányú lesz a lakás­építés. A tervben kitűzött feladatok megoldásában igen nagy jelentő­séggel bir a munka termelékeny­ségének további növelése. A mun­ka termelékenységének növekedése az egyik legfontosabb tényező a népgazdaság termelésének növelé­sében, az önköltség csökkentésében és a felhalmozás fokozásában. Csakhogy teljes nyíltsággal el kell ismerni, hogy ezen a fontos téren nálunk komoly hiányosságok mu­tatkoznak. A munka termelékeny­ségének növelése elmarad az öt­éves tervben kitűzött feladatok mö­gött. Nem szabad megfeledkeznünk, Elvtársak, V. I. Leniniiek arról az útmutatásáról, hogy az új társada­lom építésében milyen döntő jelen­tőségű a munka termelékenysége. Szem előtt kell tartani, hogy csak az egész társadalmi munka terme­lékenységének növekedése arányá-. ban növelhetjük a fogyasztást. Or­szágunkban sokat tettek a munka technikai felszerelése és megköny­nyítése érdekében, a dolgozók kép­zettségének növelése érdekében. Ennek a tevékenységnek tovább kell folytatódnia. Meg kell javíta­ni a termelésben a munkaszerve­zést és biztosítani kell az 1955. évi munkatermelékenység-növelési terv teljesítését és túlteljesítését, szem előtt tartva, hogy ez a tervfeladat minimális. Az előttünk álló gazdasági fel­adatok megoldását nagymértékben befolyásolja, hogy a népgazdaság minden ágazatában széleskörűen honosítsák meg az élenjáró techni­kát. A technika terén vitathatatlan sikereket arattunk. Országunk az első ipari atom­villanytelep üzembehelyezésével — amelyet szovjet tudósok és mér­nökök terveztek és építettek — reális lépést tett az atomerőnek bé­kés célokra való felhasználásában. Mint közölték, nálunk munkálatok folynak jelentékenyen nagyobb ka­pacitású atomvillanytelep létesíté­sére. De bármilyen nagyok is a tech­nikai haladás terén aratott sike­reink. a népgazdaság több ágazatá-. ban mégis komoly fogyatékosságok vannak e téren. Sok tudományos — kutató és tervező intézmény el­marad a nagytermelékenységű, a korszerű világtechnika színvonalá­nak megfelelő gépek és termelési módszerek kidolgozásában, a válla­latok pedig ezeknek elsajátításában és széleskörű népgazdasági meg­honosításában. Ezt a dolgot helyre kell hozni. Meg kell javítani a mi­nisztériumoknak, a tudományos in­tézményeknek, valamint a mérnö­köknek és technikusoknak ezirányú munkáját, hogy a technikai hala­dás országunkban évről-évre gyor­suljon. A minisztereknek és hiva­talvezetőknek felelőseknek kell lenniök e követelménynek, mint fontos állami feladatnak teljesíté­séért. A sikeres gazdasági építés felté­telei közé tartoznak az állami anyagi tartalékok, A tartalékok je­Moszkva, február 9. (TASZSZ) A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa az alábbi felhívást intézte a világ népeihez és parlamentjeihez: A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa kötelességének tartja fel­hívni valamennyi állam népeinek és parlamentjeinek figyelmét az Európában, Ázsiában, valamint a világ más körzeteiben kialakuló helyzetre, amely sok tekintetben fokozza a nemzetközi feszültséget és a népek biztonsagát fenyegető veszélyt. Európában egyes államok kato­nai csoportosulásai alakulnak. Ezek más európai államok ellen irányul­nak. A német militarizmus helyre­állításának veszélyes politikáját folytatják, pedig a német milita­rizmus nemrégiben a népeknek mérhetetlen nyomorúságot hozó vi­lágháborút robbantott ki. Keletkezőben van az a veszély, hogy Európa új háború színterévé lehet. Az ilyen háború elkerülhe­tetlenül új világháborúvá válnék. Az ázsiai és távol-keleti helyzet szintén feltétlenül felkelti a béke sorsáért érzett aggodalmat. Minden nép kötelessége, hogy ott is meg­akadályozza a háborút, megoltal­mazza Ázsia népeinek nemzeti jo­gait, függetlenségüket és szuvere­nitásukat. Tovább folyik a fegyverkezési hajsza és a katonai támaszpontok létesítése idegen területeken, ami a háborús tömbök alakításának poli­tikáját kíséri. Ez fokozza az álla­mok közti feszültséget. Eltitkolva a népek elől, atomhá­borút készítenek elő. Ennelf során nem számolnak azzal, hogy a pusz­tító atomháború szörnyű rombolást és mérhetetlen emberi szenvedést hozna, különösen azokban az álla­mokban. ahol csekély területen a legsűrűbb a lakosság és az ipar. Bár az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megengedhetetlennek minő­sítette és elítélte a háborús propa­gandát, egyes országokban nyíltan és zabolátlanul uszítanak háborúra, az atomfegyver alkalmazására és nem ütköznek visszautasításba. Mindez megköveteli, hogy a bé­ke fenntartására és megszilárdítá­sára törekvő államok megsokszo­rozzák erőfeszítéseiket, amelyek olyan magasztos célokra irányul­nak, mint az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtése és a más népek belügyeibe való külföl­di beavatkozás megszüntetése, ami­nek mostanában különös jelentősé­ge van a távol-keleti béke fenn­tartása szempontjából. A Szovjetuniónak az a vélemé­nye, hogy véget kell vetni a fegy­verkezési hajszának. Haladéktala­nul meg kell oldani a fegyverzet egyetemes csökkentésének kérdését és mindenekelőtt a nagy államok fegyverzete jelentékeny csökkenté­sének kérdését. Az atomfegyvert és minden más tömegpusztító fegy­vert be kell tiltani. A megfelelő intézkedések végrehajtását haté­kony nemzetközj ellenőrzéssel kell biztosítani. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa rendkívüli jelentőséget tulaj­donít annak, hogy az államok —• nagyok és kicsinyek — közti kap­csolatokat olyan nemzetközi elvek­re alapozzák, amelyek megfelelnek a népek közti baráti együttműkö­dés békés, nyugodt életkörülmé­nyek közötti fejlesztése érdekeinek. Arra van szükség, hogy az álla­mok közti kapcsolatokat az egyen­lőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a meg nem támadás, és a más államok területi épsége el­leni merényletekről való lemondás elveire, a szuverenitás és a nem­zeti függetlenség tiszteletbentartá­sára alapozzák. A Szovjetunió, a Kfnai Népköz­társaság, India és egész sor más állam már külkapcsolatainak alap­jává tette ezeket az elveket, ame­lyeknek szem előtt tartása bizto­sítja az államok békés egymás mellett élését, függetlenül társa­dami és államrendjüktőL A népeknek létérdekük az egye­temes béke megszilárdítása. A né­peknek teljes lehetőségük van ar­ra, hogy megakadályozzák az új háborút, mert a béke erői rendü­letlenül növekszenek és már most is hatalmasabbak az agresszió és a háború erőinél. A Szovjetunió, népeinek rendít­hetetlen egységére, kimeríthetetlen erőforrásaira támaszkodva eltökél­te, hogy biztosítja állampolgárai­nak békés munkáját és megóvja őket minden kívülről jövő merény­lettől. Más népek a békéért és ha­ladásért folyó harcban, mint az­előtt is, szilárd, rendíthetetlen tá­maszt találnak a szovjet államban. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa megállapítja, hogy a parla­mentek nagy felelősséggel tartoz­nak a béke megóvásáért és megszi­lárdításáért. Hiszen a parlamentek teszik meg a törvényhozás] lépése­ket a háború és béke kérdéseiben. A Szovlet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa úgv véli, hogy a parlamen­tek közti közvetlen kapcsolatok megteremtése, a parlamenti kül­döttségek cseréje, az egyik ország parlamenti küldöttségének más ál­lam parlamentjében elhangzó meg­nyilatkozásai megfelelnek a népek azon törekvéseinek, hogy fejlesszék a baráti kapcsolatokat cs együtt­működjenek. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa őszintén üdvözölni fog a más államok parlament jei részéről meg­nyilvánuló minden olvan lépést, amelv a népek közti béke megszi­lárdítására irányul. Moszkva, Kreml, 1955. február 9. lentik hatalmunk, az ország védel­mi képességének növelését. Ennélfogva megbocsáthatatlan hiba lenne, ha csökkentett figyel­met fordítanánk erre az igen fon­tos dologra, vagy pedig arra a té­ves útra lépnénk, hogy a részlet-, folyó feladatokat állami tartalé­kokból oldjuk meg. Az állami nyersanyag-, anyag-, fűtőanyag-, iparcikk- és élelmiszertalékok nö­velése egyik legfontosabb felada­tunk. A párt következetes politikát folytat a nagy Szovjetunióhoz tar­tozó valamennyi köztársaság és körzet mindenoldalú gazdasági és kulturális fejlesztésére. Az utóbbi időben egyes, országos jellegű mi­nisztériumokat szövetséges köztár­sasági minisztériumokká alakítót- J tunk át. Ezzel kapcsolatban a vállalatok jelentős részét országos jellegű alá­rendeltségű vállalalból R-övetséges köztársasági alárendeltségű válla­lattá tettük. A szövetséges köztár­saságok szovjet és gazdasági szer­veinek kötelessége, hogy felhasz­nálva az úi. széleskörű lehelősége­ket. javítsák a gazdasági és kul­turális építés vezetését. Kötelességünk, hogy az állam­apparátus további tökéletesítésére és kiadásainak csökkentésére töre­kedjünk, javítsuk munkáját, gyö­kerestül irtsuk ki a vezetés irodai­bürokralikus módszereit, emeljük a szervezőmunka színvonalát, fokoz­zuk a felelősséget a feladatul ka­pott ügyért, az igazgatás minden láncszemében. (Folylalds a második oldalon.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom