Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

DfLMOGYflRORSZflG VASÁRNAP, 1955 FEBRUÁR 1. A labdarúgás időszerű kérdéseit tárgyalta meg az országos labdarúgó értekezlet Az OTSn mellett működő Orszápos Társadalmi Labdarugó Szövetség és uz OTSB labdarugó osztálya szombaton délelőtt 9 órai kezdettel u testnevelési főiskola tanácstermében országos labdarugó értekezletet tartott. Az értekezleten nagyszámban jelenlek meg a labdarugó sport munkásai, edzők, játékvezetők, szakosztályvezetők, intézők és játékosok. Titkos Pál, az OTSB labdarugó osztálya vezetőjének elnöki megnyitója után Barcs Sándor, az Országos Társadalmi Labdarugó Szövetség elnöko tartotta meg beszámolóját. — Ha szemügyre vesszük a magyar labdarúgás elmúlt éveinek mérlegét, — mondotta — akkor az első, amit tapasztalhatunk, hogy labdarugó sportunk még sohasem állt olyan magas színvonalon. mint most. Ebből az értékelésből — bámilyen furcsán hangzik is — mit sem von lc az a tény, hogy a magyar csapat elvesztette a világbajnokságot, — kezdte beszámolóját Barcs Sándor. — Felszínen vizsgálódva arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a magyar labdarúgásban a hatalmas eredmények mellett úgyszólván nincsenek, vagy pedig egészen (•'.törpülnek n hibák. Az ilyen szemlélet ellen fel kell venni a harcot, mert ez n hanyatlás csíráit hordozza magában. Már a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a sportról hozott határozata előtt igen sok hibát felmértünk és igen sok bajnak az orvoslásához is hozzáfogtunk- A párthatározat óta azonban ezek a hibák részben még élesebb körvonalakban rajzolódtak ki, részben pedig újabbak bukkantak elő. — A legégetőbb kérdés a nevelés terén mutatkozik, s elsősorban nz anyagiasság az, amiről beszélni kell — folytatta Barcs Sándor. — ITa anyagiasságról beszélünk, akkor sokan hajlamosak arra. hogy éljátékosainkra gondoljanak- Téves lenne nzonban azt hinni, hogy az anyagiasság csak az élsportolók között ütötte fel a fejéi. Ha megnézzük az alsóbbosztályú átigazolási kérelmeket, akkor azok mögött is Igen gyakran ígérgetések, jobb állás kilátásba helyezése és más anyagi előnyök húzódnak meg. s ezen a ponton van az anyagiasság problémájának gyökere, meri itt tömegekről, mégpedig nem kis tömegekről van szó- A szövetség elnökségo kidolgozott egy új átigazolási rendszert és beadta a sportoktntást hlvntnlhoz elbírálásra. Do pusztán adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megoldani nz anyagiasság kérdését. Szükség van arra ls, hogy az üzemeknél a tömegszervozetok többet foglalkozzanak a labdarugó csapatokkal, jobban nézzék meg nz Intézők munkájút és időnként tűzzék egy-egy ülésük napirendjére a sportkör helyzetének felülvizsgálását. Az OTSB és az Országos Társadalmi Labdarugó Szövetség felelősségét állapította meg az átigazolások nem kellő előkészítéséért, így történhetett meg. hogy a szövetség elnökségének az a határozata, hogy as Idén öt vezető csapatot kell lényegesen megerősíteni, nem valósul meg a kívánt mértékben, ugyanakkor nem szűntek meg azok a rendellenességek sem, amelyek anyagi vonatkozásban elég sok helyen még fennálltak. A következőkben arról beszélt Barcs Sándor, hogy megoldásra váró feladat a kiöregedő sportolók perspektívájának a kérdése. Az NB l-es sportköröknek kötelessége lenne az. hogy távlatot adjon a kiöregedőfélben lévő játékosainak. A fegyelmezés fontosságára mutatott rá a továbbiakban, mint a nevelés egyik eszközére. Elsősorban a nevelő sző hasznosságára. végső eszközkent pedig a fegyelmi büntetésre s arra, hogy ez a büntetés független legyen attól, hogy milyen sportkörhöz tartoznak és milyen játékerőt képviselnek az illető labdarugók. A következő kérdés az ifjúsági Inbdarugás ügye volt. A meglévő eredménvek mellett felvetette: az utánpótlással való foglalkozás nem kielégítő. Elsősorban az ifjúsági labdarugócsapatok számának csökkenésére mutatott rá. A bajok orv tolásául az iskolai labdarugó bajnokság feltámasztását javasolta Barcs Sándor az Országos Szövetség véleménye alapján. Igen hosszasan foglalkozott ezután Barcs Sándor az edző-kérdéssel, azzal, hogy az edzők testületének 1951-ben történt megszűnése óta csak kísérletezések folynak valamilyen hasonló szerv létrehozására és az országos szövetség keretében jelenleg működő edző-bizottság semmiféle tevékenységet nem fejt ki. Az 1954-es NB l-es és NB Il-es bajnokságok rendszerének, lebonyolításának értékelése után az OTSB és az országos szövetség viszonyáról beszélt az Országos Társadalmi Labdarugó Szövetség elnöke, majd így fejezte be beszámolóját: — Hatalmas feladatok várnak ránk, hogy pártunk határozatát megvalósítsuk, hogv a magyar labdarúgást továbbfejlesszük. Azzal a végtelen szeretettel azonban, amelylyel valamennyien ragaszkodunk ehhez a nagyszerű sportághoz és emellett jól megszervezett kollektív munkával teljesíteni tudjuk azt, amit a párt tőlünk vár. A cél, amiért küzdünk, szép és nemes: szocialista hazában, virágzó szocialista sportot. Barcs Sándor beszámolója után Mándi Gyula állami edző ismertette a labdarugó sport jelenlegi helyzetét. Mándi Gyula állami edző beszámolója első részében a magyar labdarugó válogatott sikereinek összetevőiről beszélt s legfontosabb tényezőjeként a kiváló támadó-játékot említette meg, amely — mint mondotta — a külföldi szakemberek szerint is a magyar csapat legnagyobb erőssége. Az utánpótlással és az ifjúsággal kapcsolatban hangsúlyozta, annak ellenére, hogy hibák még szép számban vannak mindkét területen, a magyar labdarúgás jövője biztosítottnak látszik. Kiváló tudású, fiatal játékosok sorakoznak fel máris a nagyok mögött és megfelelő továbbképzésükkel elérhető lesz, hogy idővel helyettesíteni tudják nagynevű elődeiket. A különböző rendszerek taglalása után a jövő feladatairól beszélt az állami edző. Elmondotta, hogy ezek semmivel sem kisebbek, mint 1954ben. A nagy nemzetközi műsor mellett ugyanis ez az év már az olimpiai felkészítés jegyébein fog lezajlani. Ezután az állami edző hat pontban foglalta össze labdarúgásunk továbbfejlesztését szolgáló legfontosabb feladatokat. V. M. Molotov fogadta Liu Hszlaot, a Kína! Népköztársaság nagykövetét Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere február 5-én fogadta Liu Hsziaot, a Kínai Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben átnyújtja megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. N. Sz. Hruscsov fogadta W. R. Herarst, Kingsbury-Smith és F. Conniff amerikai újságírókat Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP központi bizottságának első titkára február 5-én fogadta W. R. Hearst, KingsburySmith és F. Conniff amerikai újságírókat és huzamosabb ideig elbeszélgetett velük. A |apén Minisztertanács elhatározta: Tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Sanghaj (TASZSZ) Tokiói jelentések közlik, hogy a japán Minisztertanács február negyediki ülésén határozatot hoztak arról, hogy „tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról." A tokiói rádió jelentése szerint nyomban a Minisztertanács ütése után értekezletre ült össze a hatalmon lévő Demokrata Párt vezetősége. Az értekezlet ügy döntött, hogy „minden lehető módon elősegíti a tárgyalásokat a Szovjetunióval". Ezzel egyidejűleg a Demokrata Párt kijelentette, „minden erejét latba veti annak érdekében, hogy mielőbb összehívják a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával foglalkozó japán—szovjet értekezletet". Mennyiségi prémiumot kapnak az 1955. évi szerződéses sertéshizlalási és bacon-nevelési akcióban résztvevő gazdák Kormányzatunk az 1955. évi szerződéses sertéshizlalási és baconnevelési akcióbán szerződő termelők részére mennyiségi prémiumot állapított meg. Azok a termelök, akik öt, vagy ennél több sertésre kötnek szerződést — ha a szerződésben vállalt kötelezettségnek határidőre, súlyban és mennyiségben eleget tesznek — mennyiségi prémiumot kapnak. Egyéni gazdák a prémium elnyerésére társulhatnak, öt-tíz sertés átadásához két termelő tízen felüli sertés átadására legfeljebb négy termelő társulhat. A mennyiségi prémium a szerződésben biztosított áron felül 5—20 sertés átadása után kilónként 80 fillér, húszon felüli sertés átadása esetén pedig kilónként egy forint. A mennyiségi prémiumot csak a szerződésben lekötött — társulás esetén együttesen vállalt — teljes mennyiség időben és megfelelő súlyban történt átadása után a Csongrád Megyei Állatforgalmi Vállalat az átadást követő nyolc napon belül kiutalja a termelőknek. A prémium nagyságát — a lekötött mennyiségtől függetlenül — a ténylegesen átadott sertések száma határozza meg. A mennyiségi prémium az akció keretében csak 1955 szeptember 30-ig átvett sertések után fizethető ki. A mennyiségi prémium-rendszer a termelőszövetkezetekre is vonatkozik. Ez a prémiumrendszer az 1955. évi sertéshizlalási és baconnevelési akció keretében már megkötött szerződésekre is kiterjed, de azokra visszamenőleges társulás nem fogadható el. Bővebb felvilágosítást egyébként a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak. Amiről a legtöbb szó esik napjainkban TÉRKÉPÜNKÖN a Kínai Népköztársaság keletkínai tengeri partvidékét és Tajvant, vagy másnéven Formoza szigeléf. láthatjuk, tehát a Távol-Keletnek azt a rcszét, amely napjainkban a legtöbb érdeklődést kiváltó események színhelye. Különösen Tajvanról, erről az ősrégi kínai szigetről beszélnek soFormóza szigete régóta kínai tarület. Már az időszámításunk utáni harmadik században készült kínai feljegyzések is megemlékeznek a szigetről. Malájok, majd hollandok szálllák meg, sőt még spanyolok is uralták a szigetet, de mindig csak rövid ideig. 1895-ben a japán —kinai háború után Japán szállta meg és 1945-ig tartottu megszállva. kat világszerte. E 380 kilométer hosszú, 120 kilométer széles cs 36.000 négyzetkilométer nagyságú sziget — amelynél hazánk majdnem háromszorta nagyobb — legnagyobb részét magas hegyek borítják és esak a partok mentén található síkvidék. A sziget keleti partja meredek, nyngali partja viszont lankás, ezért a legtöbb jó kikötő a nyugati partvidéken található. Fővárosa a sziget északi részén fekvő Taipeh. A SZIGET LAKÓINAK száma mintegy 9 millió, legnagyobb részük kínai. Formoza igen gazdag ásványi kincsekben: arany, szén, kén, petróleum található hegyeiben. Éghajlata meleg, nedves, egészségtelen. Növényzete trópusi. Sok rizs és cukorrépa terem földjén. A második világháború után az 1943. december 1-1 kairói kommüniké érlc'.mében Kínához került vissza- Amikor 1949 végén Mao Cctung felszabadító csapatai megsemmisítő vereséget mértek Csang Kaj-sek seregeire, a megvert kuomintangista csapatok maradványai Formózára húzódtak vissza. Azóta Csang Kaj-sek az Egyesült Államok legteljesebb támogatásával Formózán készül a Kínai Népköztársaság megtámadására. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG kormánya többízben kifejezésre juttatta: a kínai nép elhatározott szándéka, hogy felszabadítja Tajvant, mivel c sziget a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen tulajdona. PETROVICS ISTVÁN A francia nemzetgyűlés megbuktatta Mendes-France kormányát fl Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának február 5-i ülése Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka folytatja munkáját. A Legfelső Tanács mindkét házában — a Szövetségi Tanácsban és a Nemzetiségi Tanácsban — a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetési torvozetének megvitatása folyik'A felszólalók egyöntetű véleménye szerint a költségvetés visszatükrözi az ország eredményeit, biztosítja a népgazdaság fejlődésének gyors ütemét, a kultúra további virágzását. A küldöttek felszólalásait a Szovjetunió további gazdasági és kulturális fellendülésére irányuló gondoskodás hatotta át. A nép küldöttei beszéltek azokról a még fel nem használt lehetőségekről és tartalékokról, melyek segítségével növelni lehet az ipari és mezőgazdasági termelést. Párizs (MTI). Egész éjszaka tartó vita után a francia nemzetgyűlés többsége megtagadta a bizalmat a Mendes-Francc-kormánytól. A végleges eredményt szombaton hajnalban háromnegyed ötkor hirdették ki, s eszerint 319 képviselő szavazott a kormány ellen, 273 foglalt állást Mendes-France mellett. Nz ellenzék lehát most az alkotmányos többséget jelentő 314 szavazatnál többet ért el, ami automatikusan lemondásra kényszeríti a kormányt. Az eredmény kihirdetése után Mendes-France szót kért, hogy indítványt terjesszen bo egyhavi póthitel megszavazására, mert o hitel megadása nélkül a kincstár nem tudja folyósítani a kifizetéseket. Felszólalása során azonban igyekezett egyben nyilatkozatot is tenni a kormány politikájának igazolására. Az ellenzék soraiban azonnal élénk tiltakozásokra került sor és Schneiter, a francia nemzetgyűlés MltPpárti elnöke ki is jelentette, hogy további vitának nincs helye. Éles nézoleltérősekre és heves szócsatára került sor ekkor a Mcndes-France-t támogató radikális, gaulleista és szocialista képviselők, valamint az ellenzéki képviselők között. A miniszterelnök a hatalmas hangzavarban továbbfolytatta beszédét, hangját azonban a gyorsírókon kívül nemigen hallotta más. Mendes-France végül is a kormány tagjaival együtt a közlársasági elnökhöz hajtatott és beadta a kormány lemondását. A lemondott miniszterelnök mintegy fél óra hosszat tárgyalt ezután a köztársasági elnökkel, majd az Elyseé-palota elhagyásakor kijelentette az újságíróknak: „Az ország miatt" sajnálja a történteket, különösen azt, hogy a kormány nem iudta befejezni művét. A köztársasági olnök szombaton délelőtt tiz órakor Schncitert, a nemzetgyűlés elnökét, háromnegyed tizenkettőkor pedig Monnervillc-t, a köztársasági tanács elnökét fogadta, s ezzel megkezdődtek a szokásos tárgyalások. Mivel a Mendes-France kormányt szombaton hajnalban szavazták le a nemzetgyűlésben, ezért a lapok nem tudták még érdemben kommentálni az eseményt; a legtöbb lap cikkeiből kitűnik azonban, hogy a helyzet már a kormány bukása előtt világos volt, A l'Humanité kommentárjában kiemeli: — Lehullott az álarc a miniszterelnökről. A lehullott álarc mögött előtűnt Mendes-France igazi arca; azé az emberé, aki aláírta a IV chrmacht felfegyverzésére irányuló szerződéseket, s aki a legcsalárdabb eszközöket is felhasználja arra, hogy rákényszerítse az országra a német felfegyverzés elfogadását; azé az emberé, aki össze akarta tépni a francia—szovjet szerződést, hogy belesodorja Franciaországot a fegyverkezési versenybe s a háborúba; azé az emberé, aki Francia Észak-Afrikában a terror és a megtorlás politikáját folytatja, hogy elfojtsa Algír, Tunisz és Marokkó | népeinek legjogosabb követeléseit; ' azé az emberé, aki oly sok ajándékot adott a trösztök embereinek, hogy a tőzsde sohasem volt virágzóbb mint ma, ugyanakkor pedig rendkívül megnehezítette a dolgozók, a tisztviselők, a parasztok s a kiskereskedők életét. A miniszterelnök arca a francia nép konok ellenségének arca, s a francia nép már a nemzetgyűlés döntése előtt elítélte őt és politikáját, elvetette mind a kettőt,