Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

VASÁRNAP, 1955, JANUAR 23. 5 OELMÜGY&RORSZBG Holnap kezdődnek a takarékossági napok Szegeden Január 24- és február 5. között takarékossági napokat rendeznek. A hirdető oszlopokon, az utcák falán, üzemeinkben és hivatalainkban színes plakátok hívják fel a dolgozók figyelmét az egyéni takarékosságra, arra, hogy kisebb-nagyobb vágyált csak a takarékos ember, a takarékos család tudja megvalósítani. Nem először tartanak takarékossági napokat Szegeden. 1954-ben ugyancsak Január 25. és február 5. közölt rendezték meg városunkban s ezek a takarékossági napok az az elsők voltak az országban. Céljuk az volt, hogy a forintlakarékosság jelentőségével meg ismertessék a dolgozók minél szélesebi) rétegeit, tudatosítsák, hogy a félrerakott forintoknak a legbiztosabb helye az Országos Takarékpénztárban van. Ott a forintok kamatoznak. Azok pedig, akik nyeremény- . batéitlkönyvet váltanak, kis szeren- I i pasztalatoknak a felhasználásával szerveztek meg. Számos példát mondhatnánk Itt el, hogy kiknek a sorsát, melyik családoknak az életét, változtatta meg kedvezően s torelte új mederbe az, hogy felismerték sz egyéni takarékosság jelen tőségét. Hogy nélkülözhető forintjaikat nem költötték el feleslegesen, hanem a takarókpénztárba rakták cs betétkönyvük birtokában sokkal biztonságosabban tervezhettek. Már most hírt adunk arról, hogy a takarékossági napokat kiterjesztik Csongrád me.gye egész területére. Szeged után Csongrád városábam és a csongrádi járásban, majd Szentesen, ezt követően Makón (a a makói járásban, végül pedig Hódmezővásárhelyen rendeznek takarékossági napokat. A Magyar Közlöny január 22-én megjelent 8. száma a minisztertanács két határozatát közli Az 1011,1955 (I. 22.) számú határozat a miniszterek ál<tai adományozható kitüntető jelvényekről szóló 1022/1954. (III. 26 ) számú minisztertanácsi határozat módosításáról, az 1012/1955. (I. 22.) számú határozat az 1060/1954. (VIII. 15) számú minisztertanácsi határozat 2. számú melléklete 5. pontjának kiegészítéséről intézkedik. A szám tartalmazza a könnyűipari miniszter 1/1955. (I. 22.) Kip. M. számú rendeletét az ipari tanulók korhatáráról. A rendelet szerint helyiipari vállalatok, kisipari szövetkezetek 06 magánkisiparosok ipari tanulókat 14 évtől 20 éves korhatárig vehetnek fel. Kivételt az illetékes KISZÖV. illetve a KIOSZ megyei titkárságának meghallgatása. u'.án a megyei (megyei jogú városi) tanács VB ipari osztálya engedélyezhet. Új mezőgazdasági szakkönyvek Az elmúlt hónapokban könyvkiadóinknál igen sok értékes mezőgazdasági szakkönyv látott napvilágot. Ezek közül a szegedi termelőszövetkezetek és gazdák részére igen hasznos segítőtársnak bizonyulnak az alábbi könyvek. SzöIIő és bor. Prohászka Ferenc írása elsősorban a kistermelők s meghá-csévei megkétszerezhetik, romszorozliatják pénzüket. A Szakszervezetek Csongrád Megyei' Tanácsa irányításával szervezték mog tavaly is a takarékossági napokat. Az egyes Területi Bizottságok és Szakszervezeti Bizottságok aktívái a város minden munkahelyének dolgozóival megismertették az egyéni takarékosság jo1 emlősé gót. Meg is lett az eredmény. A takarékossági napok alatt az Országos Takarékpénztár szegcdi fiókjánál és a postahivataloknál 1,290.000 forinltot helyeztek el a dolgozók. Ebből az összegből 900.000 forint állandó botfáik at maradt meg. A takarékossági napok során 2200 új betétkönyvet váltottak Szeged dolgozói és 1800 már korábban váWotit belóükönyvre helyeztek el újabb összegeketA holnap kezdődő új takarékossági napokat már a tavalyi taA szegedi általános és középiskolások vállalták a város műemlékeinek gondozását A szegedi DISZ Bizottságnak -Ismerd meg kisebb hazádat, városodat- jelszóval a közelmúltban elindított mozgalma nagy visszhangra talált a város tanulófiataljai között. Az építőipari technikum DISZfiataljai már megkezdték Szeded műemlékjellegű épületeinek feltérképezését. A pedagógusok vezetésével munkacsoport alakult á város haladó hagyományainak, történetének feldolgozására. A tanulók védnökséget vállaltak a város területén lévő szobrok, emléktáblák gondozása felett 'is. Elhatározták, hogy az iskolák közelében lévő műemlékek környékét állandóan tisztán tartják és tavaszszal virágokkal díszített parkokat létesítenek a szobrok körül. A szegedi tanítóképző gyakorló iskolájának úttörői a belvárosi temetőben Juhász Gyula sírjánál tartott rajgyűlésükön fogadták meg, hogy tavasszal virágokat ültetnek a nagy költő sírjára s azt egész évben gondozzák. A fiatalok kezdeményezésére a városban a közeljövőben emléktáblával jelölik meg a Takaréktár utca 6. szám alatti házat, ahol Szegeden töltött évei alatt egy cselédszobában albérletben lakott a tragikus sorsú költő, József Attila. Ugyancsak emléktáblával jelölik meg a DISZ Bizottság jelenlegi székházát, ahol a felszabadulás után első legális ülését tartotta Szegeden a Kommunista Párt. . egyéni gazdák részére nyújt hasznos útmutatásokat. 200 oldal.. ] 5 forint. Veteményes kert. Virág Géza könyve különösen a Városellátó zöldövezetek zöldségtermelői számára ad hasznos tanácsokat és szakmai útmutatásokat. 196 oldal. 15 forint. őszibarack termelés. Mohácsi Mátyás írása. Mezőgazdasági szakirodalmunkban ez az egyetlen kézikönyv, amely kizárólag az őszibarack termeléssel foglalkozik. 220 oldal. 21 forint. Trágyázás, műtrágyázás. Ez a könyv hézagpótló munka a gyakorlat számára. Niszaloyszki—Szondi és Jocsik trágyázás és műtrágyázásról szóló munkáit foglalja egybe. Takarmányok összeállítása háziállataink részére. Bountner könyve a baromfitenyésztők részére, a takarmányfélék helyes összeállítását szemléltető táblázatokkal mutatja be. 224 oldal. 48 forint. Juhász ABC. Ez a könyv az egyéni állattartók és termelőszövetkezeti juhtenyészetek részére egyaránt hasznos zsebkönyvként szolgál. Geiger Béla írása. 5 forint. Ezek a szakkönyvek megrendelhetők vagy megvásárolhatók az állami könyvkereskedésekben. Féllábszáron felül ér a hó, az istállóból kiszűrődő petróleumlámpa fénye sárgára festi. Úgy tíz óra körül járhat az idő. A mély éjszakában egy árny sem mozdul már, csak a fák ágai közül sodor le néha egy csomó havat a szabadon ficánkoló szél. Szokatlanul hidegre fordult pár napja az idő. Szomszédolni sem mennek már az emberek. Behúzódik mindenki a szobába, az öreg búbos mellé. Makra Péter is így tervezte még délelőtt. Sötétedésre végez az istállóban, aztán a fasor melletti kisúton hazaballag a családhoz. Ebédkor meg is üzente feleségének Juli lányával, hogy vacsorára krumplit süssön, hozzá pedig töpörtyűt melegítsen. Az asszony ebből már értette a szót. Tyúktojás nagyságú krumplit válogatott, mert minden gazdasszony tudja azt, hogy ez legjobb a sütésre. Sötétedés után gyorsan ráncbaszedte a gyerekeket és az ágyba bújtatta őket. Kettesben akart beszélgetni az est folyamán urával. Néha-néha kinézett nz ablakon a pislákoló petróleumlámpa fénynél, hátha mozog már az ember a fasor szélén. Mindhiába. Makra Péter egyre csalt várat magára. A sötétség mélyebb lesz s a felkerekedett szél játszi könnyedséggel felkapja a friss havat. Zúg, sistereg, fütyül az istálló környékén is. Makra Péter pedig még mindig nem mozdul. Ott ül az egyik szögletben a kisszéken, s gondterhelt arccal mélyeket szív a cseréppipából. A bodzából készült pipaszár szopókájával pedig néhanéha megigazítja lompos bajszát, majd ismét újrakezdi, pöfékelni kezd. Fiam Gyurka, a sógor Gyurka fia, mert hát hogy különbözteV né meg másként az ember tanyavilágban a sok Bárkányit, a másik szögletben friss rozsszalmán együltőhelyben bóbiskol, ö a segítője Malma Péternek. Együtt látják el a 18 tehén gondozását, etetését, fejését. Aki nem ismeri a tehenet, az nagy munkának tartja, viszont ~ki szereti, az kevesli. Nagyon kevés a 3 8 tehén egy nagy gazdaságban, ilyenben, mint az Új Barázda. Fiam Gyurka is így vallja, pedig még r-,rk 17 éves. Lehet, ezen gondolkodik most is együltűhelyében Ló1 ' '.tolva, mert csak olykor emeli fel borzas fejét, ha a kucsma ori ára csúszik, vagy ha a feje vélet1 •• ül találkozik, összekoccan a fallal. • — Van valami, Pétör bátyám? — kérdezi meg mindig, ha az öreg mormog, vagy ha a szíve mélyéről sóhajt. Aztán ő is tovább gondolkodik becsukott szemmel; — fújja a kását. Érti ő ezt a szónélküli választ. Nincs semmi, még várni kell. Jgy megy már sötétedés óta. Várni, egyre csak várni. Igazán meggondolhatta volna hamarább is magét a Virág. ÉJJEL A TAMYAM Makra Péter, meg az előhasi üsző, a Virág, nem ért egyet Fiam Gyurkával, a siheder tehenésszel. A bajt azt soha nem lehet előbbre vagy későbbre venni, még az állatnál sem. Az mindig váratlanul jön, éppen akkor, amikor itt az ideje. De ennél a Virágnál, a törékeny, alig két és féléves üszőnél túl sokáig tart a készülődés. A múlt hetekben fele idő alatt bikaborjút ellett a Piri, pedig az is előhasi volt, annál is nagyon nehezen ment.. Úgy látszik, Makra Péter is sokallja már a készülődést. Talán a töpörtyű meg a frissen sült krumpli ízét érzi már szájában, mert mind sűrűbben nézi féltenyérnyi Doxa zsebóráját. Tíz... tizenegy ... éjfél. .! Nyolc órája vergődik már a Virág. Keserű a pipaíüst is Makra Péter szájában. A gondolkozás sem nyugtatja. Huszonkét évi bákáskodása alatt, éppen huszonkét esztendeje, hogy tehenekkel foglalkozik, ilyen esetre még nem emlékszik. Pedig ha csak minden huszonötödik borjú lett volna az övé, sakkal több tehene lenne most. mint az Új Barázda szövetkezetnek. — Hé', Gyurka ... Gyurka, te! — bökdösi oldalba éjfél után a szunyókáló legényt. Az meg álmából ébredve nagyhirteleri felugrik. — Bika, ugye?! — kérdezi s máris indul, hogy megnézze a szaporulatot. — Hová mégy? — állítja meg csendesen Mr.kra Péter. — Hát a ... — harapja félbe a mondatot s koromfekete szemei az öreg tehenész, Péter bácsi 68 esztendőt látott, már viaszos szemeit fürkészik. — Orvosért kellene menni fijam. Ügy látcm, baj van — mondja nagyon halkan Makra Péter s közben egy katonatöltényből eszkábált öngyújtóból tüzet csihol cseréppipájába. Gyurkának gyökeret ereszt a talpa meglepődöttségében. Mozdulni sem tud, csak a fejét forgatja hol jobbra, hol balra. A Virág nagyon kínlódik. Kétrét görnyedve oly keservesen nyög, hogy a többi tehén sem tud nyugodtan pihenni. Fejüket azok is néha-néha a Virág felé fordítják, így osztoznak a fiatal üsző fájdalmában. — Orvosért menjek?! — kérdezi Gyurka olyan bizonytalanul, hogy saíát maga is megretten hangjától. Makra Péter egv szót sem mond a kérdésre. Leül újra a sámlira és eupákol. Meg a fejét sem billenti meg, ezzel sem biztatja a tétovázó, töpreng® Gjjurkát, Inkább egy na-j — Segíts, Virág!... Kezemben van a feje, meg a lába... Na ... Hála Istennek — sóhajt oly nagyot jó idő multán, mintha mázsás kő gyot köp, az amúgy is felázott föld- "akadt volna le szivéről, ölben vi re s halkan, mintha csak hangosan gondolkodna, motyogni kezd. — Hogy fütyül ez a szél... Talán Szibériában sihes ilyen ... Jóllehet, akkoriban is ilyen volt... De nem... Ilyen hideg mégse volt... Emlékeiben kutat. Fiatal korára gondol és a méltóságos gróf úr pirostarka üszőjére, amely annyira a szívéhez nőtt, amit anynyira megszeretett, hogy egész éjszakát átvirrasztott mellette. — Derékig ért a hó az intéző ablaka alatt, de én bezörgettem... Baj van a pirostarkával... kiáltottam el-elcsukló hangon, mert jócskán kopogott a fogam a hidegtől. Ü erre csak aszón ta, hogy dögöljetök mög mind a ketten s úgy bevágta azt a redve... — Hé, Gyurka!... Gyurka, ne bolondozz! — ugrik fel nagyijedten Makra Péter és kilép Gyurka után az istállóból, összehúzza a nyakát, a pipára is rácsapja a kupakot, nehogy kivigye a parazsat a vihar. — Micsoda egy hóförgeteg — ötlik át agyán a gondolat s ismét Gyurkát szólongatja. Annak már a nyoma sem látszik a nagy sötétben, a bolondos szél hóval sodorta be. — Héééé ... Gyurka! Gyurka, te! — kiált szél alá is, szélnek is. Csak hangfoszlányokat hoz viszsza a szél, egyet azonban tisztán ért Makra Péter. — Ooorvosééért megyek!... Elmosolyodik az öreg tehenész. Újra visszatotyog az istállóba. Az jár eszében, hogy azért a mostani fiatalokban ís van vér, meg szív... Kint fúj, egyre fütyül a szél. Az istálló ablakán a szél meg a hópelyhek kopognak. Makra Péter már bánja, hogy elmondta azt a történetet. Minduntalan az jár eszében: Gyurka is úgy jár, mint akkoriban ő. Agynak esik majd ... pedig hát a Virág is nyugodtabb már, türtőzteti magát. De mintha bajt jósló lett volna ez a gondolat is. Virág hirtelen összehúzza magát és oly keservesen r.yög. hogy a mellette fekvő tehén felugrik ijedtében. Makra Péter sem tud tovább egyhelyben ülni. — Itt az ideje — beszél hangosan önmagának és nekibuzdul. Gondolatai újra a grófi birtokon járnak. Jól megfigyelte akkor, miként csinálta az orvos. Ügy tesz ő is. Segít a V'rágnak. Homloka gyöngyözik, torka remeg. bensőiében forró, égető tűz ég. Nem lát, nem hall. Azaz lát, azaz, hogy érez, t, szí a pöttömnyi borjút Virág elébe, hadd nyalja minél hamarabb szárazra. Ö meg, mintha most már semmi baj sem lenne, mintha most kezdte volna a munkát, fogja a sajtárt és nekikészülődik az üszőből lett tehén első íejéséhez. De mi az, mi történt?! — Nyugodj már Virág — simogatja meg a tehén hátát. De az csak nem nyugszik, egyre erőlködik tovább. Talán csak! — ötlik Makra Péter agyába egy gondolat s oly erővel hajítja el a sajtárt, hogy annak oldala behorpadt, amikor a falba ütközik. Üjra félelem szorongatja torkát. Kívánja a pipát is, de hát ilyenkor nem lehet. Vigyázni kell nagyon. — Ikrek lettek, Virág! Ikrek!... Kettő is egyszerre... Ez aztán igen! — lelkendezik Péter bátyám, s szégyen, nem szégyen, amikor leteszi a másik borjút is a jászol elé, homlokon csókolja az üszőből lett tehenet, a Virágot. — Ikrek lettek?! Makra Péter az idegen hangra rögvest felüti fejét s a petróleumlámpa gyér világánál kutatja a hangadót. — Ki van itt?! — kiált és siet az ajtó felé. Gyurka és a fiatal orvos áll az ajtóban. — Maga az. orvos elvtárs?! Kár volt ilyen időben... Egy kicsit már megkésett — s máris magyarázza az öreg Makra Péter a hóemberhez hasonló, fehérbe burkolózott orvosnak a történetet. Az orvos csak bólogat, mosolyog, helyesel. — De ha mán itt van, vár ugye egy kicsit? — kérleli az orvost Péter bátyám. — Hazaugrok mán vacsorázni, mert még el talál hűlni a töpörtyű, meg a sült krumpli. — Ezzel magára kapja a bekecsét s hatvanegynéhány évét elfeledve, futva igyekszik a fasor mellett vacsorázni. Értesítjük a Párttörténet L—II. évfolyam, valamint a Politikai Gazdaságtan I.—II. évfolyam propagandistáit, hogy részükre a 3. sz. útmutató megérkezett, melyet a Pártoktatók Házában átvehetnek. Városi Párt-Végrehajtóbizottság Értesítjük az elvtársakat, hogy 1955. január 25-én, kedden délután 17 órakor a Pártoktatás Házában -Termelékenység, önköltség, életszínvonal- címmel Korén Miklós elvtárs nehézipari miniszterhelyettes előadást tart. Kérjük, hogy az előadáson minél nagyobb számban vegyenek részt Városi Párt-Végrehajtóbizottság. aglt.-prop. osztály nap rend 19to JANUAR 23 VASARNAP IDÖJARASJ ELENTCS Várható Időjárás vasárnap estig: 'Jobbára borult, párás, he yen kint ködös idő, többfelé, elsősorban délen és nyugaton havazás, később havaseső. Élénk délkeleti-déli szél. A hideg mérséklődik. Válható legmagasabb nappali hőmérsík et vasárnap délen és nyugaton mínusz 1—plusz 2, máshol minusz 2—minusz 5 fok közölt. • A fűtés alapjául szolgá'ó várható középhömérséklet Nógrád, Heves, BorsodAbaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében mínusz 5 tok alatt, máshol minusz 1—mínusz 4 fok között. MOZI Szabadság: Kaland Marlamstadtban. — Uj lengyel filmvígjáték (január 26-lg). Vörös Csillag: Aljenko. _ Svéd gyula. — Két szovjet film egy műsorban (Január 26-ig). Fáklya: Keresem az Igazságot. — Lengyel film (ma utoljára); hétfőtől: Fekete ház. — Angol film (Január 26-ig). Az előadások kezdete vasárnap léi 4. fél 6 és fél 8; hétköznap fél 6 és fél 6-kor. Ma délelőtt fél ll-kor mátiné a Vörös Csillag-moziban: Gyöngyvirágtól — lomb. hullásig. — Magyar fiim. HETI SZÍNHÁZI MOSOR Ma délután 3: Csárdáskirálynő. — Bérletszünet. Este -7: Travlata. — Bérlctszünet 24-én nincs előadás. 25-én, 7: Csárdáskirálynő. — Petóíl bér'et. 26-án, 7: Csárdáskirálynő. - Jászai bérlet. 27-én, 7: A trubadur. — Szigligeti let. 28-án, 7: let. 29-én, 7: nct. bérCsárdáskirálynő. — Erkel bérCsárdásklrálynő. — BérletszűKAMARA SZÍNHÁZ (Postás Kultúrotthon) Ma. 25 án és 28-án este 7: Volpone. (16 éven felülieknek). KAMARA bábszínház (Dózsa György u. 16/b) Dé'után 3: Ciki és Caki. - Kinizsi Pál. A JUHASZ GYULA SZABADEGYETEM 1965 Január 2S. Este fé. 7 órakor n Tu-lomát/,egyetem Központi épület aulájában (Dugonics tér 13.) Miliáltz István tanszékvezető egyetemi docens „A Jégkorszak és emberei" címmel tart előadást. Az érdeklődök részére 2 forintos belépődíjjal tudunk helyet biztosítani. 1955 január 26. feri fél 7 órakor a Tudományzgyeiem Ady téri épület nagy előadótermében íAudltorium Maximum) Gyánl Imre gimnáziumi igazgató „A Rákóczi szabadságharc" címmel tart előadást. Az érdek'ödök részére 2 forintos belépődíjjal tudunk he'yet biztosítani. 1955 január 28. Este fél 7 órakor a Tudományegyetem Ady téri épület nagy előadótermében (Auditórium Maximum) Wagner Richárd egyetemi tanár, a fö'drafztudományok kandidátusa „A mezőgazdaság és az Időjárás" címmel tart előadást. Az érdeklődők részére 2 forintos belépődíjjal tudunk he'yet biztosítani. MUZEUM Fehértó élővilága 'Kultúrpalota. Roose••elt-tér): Múzeumi Képtár (Horváth Mihály ' literi űverrcsarnok) héífö k'vé'.e'ével mindennap délelőtt 10 ó-ától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Egyetemi: Olvasóterem 10-tői 21 óráig, vasárnap 9-től 13 óráig. Szakkönyvek kölcsönzése 12 órától 20 óráig, hétfőn 1 l-től 2Ű-ig; vasárnap 9-töI 13 óráig. MNDSZ IIIREK Az orvos órájára néz. Hajnali öt óra. Kint fütvül a szél, javában i tombol a vihar, ds itt bent langyos «tW'u.W''^!8 O a., íUaiia f„i„: ,2Jú ' té'1,'."? -fél 5 árakor sovarosi Petőfi Kultúrolthonban műsoros délutánt rendez. . Fe'iépnek a Nemzeti a levegő. Az istálló falai nyirkosak. gyöngyözik rajtuk az állatok lehelete. Az orvos szeme is lassan megszokja a félhomályt, s egyre szebbnek látja, a két borjút. Szíve is megdobban, amikor föltápászkodnak a fiatal Gyurka . segítségével és szopni kezdenek. Tekintete Fiam Gyurka tekintetét keresi. A ' pillantások te'álkoznak. Mindkettő-' Színház művészei. ARAMSZCNET ,,,-a Déipagycrországi Áramszolgáltató Vá.lalat közli, hogy 1955. I. 21—>".én 7•r- ó'rág Temesvári krt.. Bérke-t n. József Attila ie'ep és a vasúti töltés által Iiatárnlí területen áramszünet le--. , 38-6H* m'n.ien hétköznap 7— jük arcára ráül a boldog mosoly.:. |vár.°kí?. Jt'at Förgeteg SzilvesBÍer árams^eM^ á,taI 'halároit teraieten