Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

VASÁRNAP, 1955. JANUÁR 23. OELMSGYRRORSZBG Gazdaságos termelés a haszna a műszaki és számviteli dolgozók együttműködésének Nemrégen múlt őt éve annak, hogy először perdültek meg a Szegedi Textilmüvek fonodájának orsói és termelni kezdték a fonalat. Ha visszaemlékezünk erre az időszakra, akkor azt látjuk, hogy az egyes osztályok szervezési kérdésekkel voltak elfogíalva, — minden osztály csak a siját munkájával törődött. Ez volt a helyzet a műszaki és az adiuinásafcratív dolgozók között is. Az utóbbi években ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Különösen azóta, amióta felettes szerveink felhívták figyelmünket az önálló mühelyelszámolás fontosságára s az adminisztratív dolgozók a műszakiak rendelkezésére bocsátották az adatokat. így a belüket és számokat a gyakorlatban hasznosították. Az önálló műhelyelszámolás során Icapcsolódott szorosan össze a műszaki és adminisztratív dolgozók munkája. Ekkor jötöünk rá arra, hogy komoly gazdasági eredmények eléréséhez az is szükséges, hogy együttműködjünk s egymás munkája iránt érdeklődve végezzük a napi teendőket. II jó együttműködésnek rövidesen megmutatkoztak a gyümölcsei Közösen kidolgoztuk az úgynevezett limit-rcndsziert. Megállapítottuk, hogy mi az a szükséges segédanyag. vagy fogyóeszköz, amely egy-egy üzemrésznek havonta kell. Harcot indítottunk, hogy a megállapított mennyiségből meg-takarítás^ érjünk el. Az egyes segédanyagokból és fogyóeszközökből felhasznált mennyiségéi ós amnak forint értékét az adminisztratív dolgozók havonként a műszakiak rendelkezésére bocsátották. így ők is megállapíthatták, hogy melyik területen volt túllépés, hol kell megtenni a szükséges intézkedéseket. A limitrendszer segítségével az elmúlt évben 298.804 forint megtakarítást értünk el; a limit-rendszsr alkalmazását megelőző időszakhoz viszonyítva. A műszaki és számviteli dolgozói: szoros együttműködésének, alapját a havonta megtartott műszaki értekezletek képezik. A műszaki értekezleteken a főművezetők rendszeresen beszámolnak az önálló elszámolás által kidolgozott értékelések alapján az egyes üzemTészck és műszakok munkájának eredményéről és az előforduló hibákról. Az értékelések kiterjednek a termelékenység alakulására, a nyersanyag kihasználására és az önköltség csökkentésére befolyással biró összes tényezőkre. A gyürűsfonó üzemrészben bevezetett sajátos elszámolási rendszerünk minden egyes gépit vizsgálat tárgyává tesz műszaki és termelékenységi szempontból. Eze-k az értékelések az egyéni anyagldhasHnúíás kimutatásának módszerével tegyitit alkalmasak arra, hogy feltárják és elhatárolják a műszaki hiányosságokat, továbbá a fonómök munkájának következtében megmutatkozó eredményekot, fogyatékosságokat. 1954 első negyedűbun. például a kártoló üzemrész havonta jelentősen lúllépto a számára megállapított ékszíj mennyiséget. Tokintettel arra- hogy egy ékszíj álra több mint száz forint, a k ártod ój>an jelentős túllépés keletkezett. Az adatok birtokában a körülményeket megvizsgálva, Nagy Józrief művezető vállalkozott arra. h«>gy megfolelö beállítással csökken! i a felhasznált ékszíj mennyiségét. Ez komoly eredményre virantett és a legutolsó három hónap megtakarításának összege 27.468 forint. II számviteli és a műszaki dolgozók együttműködésének eredménye az is, amit a gyürűsfonódai hulladék csökkentésében üzemünk a felszabadulási ver leny keretében napról napra elér. A c önálló elszámolás és a számvitel többi dolgozója rendszeresen kimulatja gépenként, kik azok, akik az átlaghulladélc százalék felett, vagy alatt termelnek. Ezeknek a z adatoknak a segítségével a műszaka ak részben a gépállapot javításával, részben pedig a fonónők mimikája segítésén keresztül csökkontdni tudták a hulladékot1. Természeteden a hulladók csökkantásében igen fontos és jelentős szerepük van a gépeknél dolgozóknak. Most, a felszabadulási verseny időszakában üzemünk a többi között felajánlást tett a hulladák 3.5 százalékra való leszorítására. Az adminisztratív dolgozók egy táblázatot állítottak össze, amelynek segítségével jelenleg már gépenként és naponként százalékosan meg tudjuk állapítani a hulladék mennyiségét, külön •mwtkacrőbeállitása nélkül. A műszaki és számviteli dolgozók egy üti működésének a gazdaságom termelés a haszna- Nyugodtan állíthat juk ezt a saját példánkból is. VASS ISTVÁN, a Textilművek főkönyvelője Aki édes anyaföldnek becézi az ugart Kószó József útja szövetkezetből az egyesült újszegedi termelőszövetkezetig Haladást — igaza is volt. Négy-öt kilométer, sőt még több naponta, fárasztó. Vagy a föld, vagy az ember sínyli ezt meg mielőbb. Pedig szeretett volna idemenni, de valahogy máskénl. Felvetődött a gondolatában, talán egyesül majd a két csoport. I>e ebben nem bízott. Hogy osztanák meg városszerte ismert jólétüket, gazdagságukat a Haladás tagjai az Ötéves Terv-beliekkel. — Nem, erről szó sem lehet. Nekem se esne jól, ha szegénynek tartanának, én is arra gondolnék talán, mint a többiek. Az ilyen segítség kolduskeayér, nagy szégyen. újságol: Szabó Jánosáé íooénő teljesíti vállalását Dorozsmai asszony Szabó 11. Jánosné. Onnan jár bc évek óta — ha összeszámoljuk kevés megszakítással már 27-ik esztendeje — a Szegedi Jutaárugyárba. Nem fiatal aszszony már, de idősnek sem lehet mondani. Komolyan, kellő szakértelemmel szolgálja ki gépét, amelyhez a hosszú évek során egészen hozzászokott. — Igyekvő, jó munkás Szabó Jánosné — mondja róla a fonoda munkamódszarátadója, Mohácsi Mihálvné. Különösen az utóbbi négy-öt hónap alatt emelkedett egyre magasabbra Szabóné teljesítménye. Rövidesen a fonoda legjobbjai közé lce—- — r- — . — — «•- - - rrül. Most még akadnak jócskán olyanok, akik jobbak nála, de ő nem hagyja magát. Szorgalmas és kitartó munkás. A felszabadulási munkaversenyben vállalta, hogy terven felül naponta öt kilogramm kiváló minőségű fonalat készít. A terve naponta 200 kilogramm lenne, ehelyett ő már 230 kilogrammot szed gépéről. Ez 115 százaléknak felel meg. Teljesítményével az egész fonoda jó munkájához járul hozzá. Munkájára lehet számítani és számítanak is a Jutaárugyárban. Az üzem vállalásának teljesítéséhez az ő általa készített jóminöségű fonál is hozzátartozik. SZEGED! 3EGYZETEK «Ez beszéd!» Kószó József. Ismerik az Alsótiszaparton, Újszegeden, tudják róla, hogy becsületes ember. A veszekedés soha nem volt a kenyere, a földszeretet és a szorgalmasság vitte előre életét. Vágyai, tervei, mint minden embernek voltak s vannak. Egyszóval; — szeretelt volna egy nagyobb gazdaságot. Ez, a föld örök szeretete, vitte jónéhány évvel ezelőtt az Ötéves Terv Termelőszövetkezetbe. Itt már volt föld jócskán, csak az hiányzott, amit legtöbb ember kihagy a tervezésnél. a földszerelő munkás. 280 holdra, a kertészetre, az állattenyésztésre mindössze 28 ember. Tíz hold egy kapára, tíz hold egy kaszára. Nagyon sok ez, még az j Teltek a hetek, múltak a hónapok olyan embernek is, mint Kószó Jó- Jós Kószó József meghallotta a nagy zsef. Mert, hát úgy kell számítani ' ezt a tíz holdat, hogy az emberre Is, az asszonyra is ennyi jut. így pedig már húsz hold ezenfelül a kertészei, a szarvasmarha, a sertés, az aprójósaóg, — sok felsorolni, de még nehezebb ellátni. Nem ilyenre vágyott Kószó József. És jónéhány év múltával, az elmúlt óv során, búcsút mondott a termelőszövetkezetnek. A nehezebbet, az egyéni küzködést vállalta. Fájt a saívo, amikor meg kellett válni, de nem fájt úgy, mint amikor lesütött. szemmel, szégyenkezve kellett járni a gazos területek, az elhanyagolt földek, épületek miatt évekig az utcán. Nem a szégyenkezésre teremtődött Kószó József. Ezt vallja ő is, családja is és mindaz, aki él-hal a földért, aki édes anyaföldnek becézi az ugart. Kilépett. Indoklása csak ennyi volt: én nagyon szeretem a termelőszövetkezetet, de sokkalta jobban szeretem a Jöldct. Nem hányta senki szemére elhatározását, de sajnálták őt, különösein a Haladás Termelőszövetkezet tagjai, akik sokszor Kószó József munkáját, akaratát, szívósságát mintázták. Náluk más volt a baj. 88 tagra mindössze 288 hold jutott. A beadást is úgy vásárolták meg máshol, hisz a háztáji földek kiadásúra is szűkösen jutott a területből. Nagyon szerelték volna, ha Kószó József, — Jóska bácsi, — hozzájuk menne. Kérlelték, mindhiába. Jóska bácsi messzellotto a Egyesül a két tsz. Nem híviák az egyesülésre, de ő elment. Nem a kíváncsiság hajtotta, hanem a jövő. Odaült az első sorokba, bár szavazati joga nem volt, de beszélni beszélt. Ugy gondolta, hogy a kél csoport egyesüléséiről nean lesz semmi. Ismerte ő nagyon jól azokat, akikkel évekig együtt dolgozott az Ötéves Terv-ben. Büszkébbek ök, minthogy ilyenre adnák fejüket. Tudta azt is, hogy mindezt a büszkeséget a föld sínyli tovább. Évről évre kevesebbet hoz és végül a gaz tesz az úr. Most az egyszer azonban „csalódott" Kószó József. Az Ötéves Terv tagjai nem tiltakoztak az egyesülés ellon. Csak egy volt, aki úgy érezte, szegénynek titulálják. Hogy miért csak egy volt, arra könnyű felelni. A Haladás tagjai nem beszéltek az ő gazdaságukról, nem mondták, hogy nekünk most mar kevesebb lesz, mert nektek is adunk, hanem inkább arról tárgyaltak, jövőre, ha nem is kétszerannyi, de több lesz, mint az idén. Ugy beszéltek, mintha már évek óta együtt lennének. Ez volt az, ami miatt a szavazásnál egyöntetűen szavaztak az egyesülés mellet,t s ez volt az, ami miatt jónéhányan mind a két kezüket felnyújtották az Ötéves Terv Termelőszövetkezet tagjai közül, amikor elnöknek — az egyesült csoportok elnökének — Fodor Istvánt, a Haladás volt elnökét jelölték. — Betyár ember ez a Fodor Pista — kiáltozták közbe. — Az az egy hibája van neki, hogy a pénzt a Jógához veri. Aki pénzt akar szerezni, annak háromszor is körül kell hajtania a disznóólon, miro megtalálja. Mosoly ült Kószó József arcára. Szemei csillogtak, azt sugározták: ilyen egy ember kell a csoport élére, aki fogához vori a garast. Csak így telhet bőven majd osztalékra, így lesz nehéz a pénztárca a zsebekben a zárszámadás után. Ott ült elől, a második sorban és magával ragadta a lelkesedés. Tapsolt Kószó József, vidáman füstölt s úgy érezte, .neki itt a helye ezek közt az emberek között. 468 holdra 118 iag, épp elegendő. Fejben számol!® mennyi szántó jut egy emberre, hogy lehetne elosztani a lagléitsZáinot, a kertészethez, az álla!tenyészíéshoz, a jószágtartáshoz. Amíg így számolt, négy új belépő sorsa felett döntőit a taggyűlés. Mind felverték. — Ha férfi, kell! — mondták a férfiak. S amikor nőre kerül a sor, megváltoztatták szavukat. — A nő is nagyon kell, mert anélkül fél élét az élet. Felállt KÓ3ZÓ József. A szót még nem mond!® ki, de már tapsra verődtek a kezek. A boldogság majdnem könnyeket fakasztott szemében, amikor gyorsan, de határozottan elmondta a kérését. — Bevennétek-e magatok közé? — Persze, hogy beveszünk, Jóska bátyám. Nem estünk mi a fejünk lágyára, hogy ogy Ilyen becsületes embert kallódni hagyjunk. Nagy szükség van rád!... Hát új belépő jelentkezett. Hat ember sorsa fetett döntött a taggyűlés, a Haladás TSZ taggyűbúc. melynek m® már egyik külön brigádja aZ ötéves Terv-brigád ott lent, az Alsó-Tiszaparton. Uj emberek jöttek, új tagokkal gyarapodott a szövetkezet. Köz ük egy van olyan, mint Kószó József, aki már szövetkezeti tag volt. Ennek az egynek a példája mindennél ékesebben bizonyítja a termelőszövetkezet, jóságát, nagyságát. Aki már egyszer megkóstolta ezt az életet, az soha nom tudja otthagyni örökre. Ez az igazság, ea a való... Őrjárat a Giziién... Munkában a géz minőségének Javításáért, az adott szó valóraváltósóért A Szegedi Gázmű dolgozói — napokkal előbb — megtették vállalásukat hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára. A többi között a fűtőcsoportok felajánlották, hogy javítják a gáz minőségét és az 3800 kalória* lesz. Mennyiségben 2 százalékkal teljesítik túl a tervüket és ígérték, hogy a szén úgynevezett ki gázosítása tökéletes lesz. A szénhordák, karbantartók és szerelők is készülnek a nagy évfordulóra. Ha az időjárás engedi, a javító brigád tagjai a város összes fő gázcsöveinek nyomvonalán végigmennek, hogy az esetleges gázszivárgást is megszüntessék. 3800 kalória A hetedik gázkemence üzembe helyezése s ezzel együtt a fűtőcsomar ó ja Nagy Imre bácsi ellen hatvanhét éves kora dacára sem lehet semminemű kifogást emelni. Közmegelégedésre látja el a műlielyirnoki teendőket a 42-es Autóközlekedési Vállalat műszaki telepén. Gépkocsimárka, alkatrésztípus — lassan a kisujjában az írnoki tudomány, rendületlenül, amit .s ahogyan kéli. De lám edv dologban mégis — szinte fáj az embernek szót fordítania rá, de mégis csak beszélni kell róla, ha egyszer — kifogás merült fel az öreg ellen. Nos, hogy a dolog lényegére térjünk, kiírta r- öreg az egyik taxira az írnivalókat, mindent ahogy dukál, s lám, Polgár elvtárs, a műszaki osztály vezetője csak forgatja kezében a papírt. Forgatja, hümmög, látni rajta, hogy valami hibát talált, de nem szól. Eltelik egy nap, két nap, húrom nap — újra item tetszik egy papír. Persze az olyan öreg veterán, mint Nagy Imre bácsi, már az osztályvezető szemrándulásából észreveszi, ha valami nem tetszik. Fúrja is az oldalát — mi baj lehet? Mert Polgár hallgat — egyelőre. Eltelik, pár nap, újra nem tetszik az egyik• papír. Az öreg mégegyszer elolvassa a másolatot — semmi hibát nem talál. Mi baj a lehet? — elmélkedik, s nem is kell sokáig elmélkednie, int neki Polgár: — Jöjjön csak Imre bácsi! Az öreg odabaltyg, vár. Nem kell ilyenkor kérdezni, majd megmondja Polgár elvtárs kérdezés nélkül is, mi a baj. Polgár nézi a kitöltött blankettát, elolvassa rnégegyszer, aztán kezdi: — Mondja csak, Imre bácsi! Mért írja Maga mindig úgy, hogy Poveda? Tudja jól, hogy úgy írják azt: Pobeda. Legföljebb, ha már nagyon jól akarja írni, írja úgy, ahogy mondják: pobjeda. de, hogy poveda, ne írjon ilyesmit! Az öreg egy pillanatig lógatja az orrát, mint akinek kötelező a penitencia, de aztán földerül, olyan oktató képet vág, •mint egy professzor, s rákezdi: — Hát ide figyelj, Pisr'. r - . . - — m—% —' — — -» 1a! Én ismerem a cirill betűket, megtanultam még az első világháborúban. Elhiheted, ha én mondom, mikor az orosz azt írja pobeda, akkor úgy mondja: poveda. Mert ők a bét vé-nek ejtik. Erted? Meg csak meg kell nézni a fordítást is! Pobeda? Mit jelent az? Semmit. De a poveda, annak jelentése van! Povedálni, annyit jelent, hogy beszélni — tudhatod jól — hát poveda annyit tesz. hogy: beszéd. Igaz? Nézz csak rá egy Povedára! Nem tudsz mást mondani, csak azt: ez beszéd! — Na látod, ezért írok én ezután is Povedát, akármit is mondasz. Egy ilyen kocsi — az beszéd! — érdes — portok jó munkája nyomán lényeigesen jobbá vált a város gázellátása. A meglévő fogyasztók minden időben használhatják a gázt, —.és használják is! ,.. Egy kis teremben, bonyolult műszerek mellett áll Szanka Béla bácsi, gázmester. Azt nézi és .figyeli most éppen, hogy milyen az előállított gáz kalóriája. A fekete mutató ott ugrál a négyezres szám körül. Tehát ez is azt mutatja, hogy a gáz minőségének javításáért folyó munka nem eredménytelen. Mit jelent a gaz minőségének javítása, az átlagos 3800 kalória? Azt is, hogy — éppen a nagyobb hőfokból következően — hamarabb készül el az étel, sül meg a sütemény. Mert nem elég az, hogy van elegendő gáz, megfelelő kalóriájának is kell lenni! — Elég sűrűn nézem a műszert, — mondja Szanka Béla bácsi. .— Ha azt mutatja, hogy esik a minőség, akkor azonnal intézkedünk. Ez az intézkedés természetesen a gázkemencéknél történik. ÁHjék szavukat Mikácsi István előfűtő és csoportja is becsületesen dolgozik, hogy sikerre vigyék a felszabadulási munkaversenyt, a vállalások teljesítését. Ez pedig a többi között a gáz minőségének javítása; annak elérése, hogy a szén kigázosítása a legtökéletesebb legyen. Amikor a gázfűtőházba lépünk, az alacsony termetű Mikácsi István éppen »atátüzel". Ez azt jelenti, hogy megrakja a kemence alsórészét kokszszal, hogy a felette lévő retorták — ebbe teszik gázosítani a szenet — megfelelő hőfokon legyenek. Vass Gyula segédfűtő pedig kihúzza egy másik kemence retortáiból a gázosított szenet, illetve most már a kokszot. A csoport többi tagjai pedig a hatalmas szénadagoló mellett foglalkoznak. Nem könnyű .„a munka itt! ' " • - De kérdezzük meg Mikácsi Istvánt, röviden mondja el, hogyen akarják valóra váltani adott szavukat? — A gázkemencék hőfokát — ahogy ígértük — 850—900 Celsius fokon tartjuk, mert így a legkedvezőbb a szén kigázosítása. A minőséget meg úgy javítjuk, hoay gyorsan végezzük a retorták töltését és a legjobban a retorták alítüzelését. — Mosolyog, s pillanatnyi gondolkozás után folytatja. — Ezek is, meg még mások is kellenek ahhoz, hogy elég legyen a gáz és jó a minősége. Már menni készül, hisz' ott a tennivalója a kemencénél. De még kijelenti, cseppet sem hivalkodva, hanem szerényen: "Álljuk a szavunkat!" Valóban. Az elmúlt dekádban a Mikácsi-csoport ért el legjobb eredményt a gáz minőségénél. Kaié :ája elérte a kitűzöttet. A szén k gázosítása is jó. Persze a többi fvtccseportok is elismerésre méltó munkát végeznek. Kielégítő a gőzellátás Megtörténik, hogy egy lakásom ilyen, vagy olyan hiba van a gázzal. pz olyan "helyi hiba", arvc'y nem abból ered, hogy a fűtőház kevés gázt termel, hanem abbó'. hogy például eldugul a lakásba vezető cső. A szerelők: Hladek Ján s, Veszelka János és Buker János is gyorsan megszüntetik a hibát. S a Szegedi Gázmű dolgozói a fel; T,badulási verseny keretében pá.-esversenyre is hívták ki a hasonló adottságokkal rendelkező Miskolci Gázmű dolgozóit. Örömmel írhatjuk, van elegendő és jobb minőségű gáz Szegeden. — a meglévő fogyasztókét kietá-' el tudják látni. Megbecsült; ti ezért a Gázmű dolgozóit, rkik ne ülstvtei ^gijk,