Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 1955. JANUÁR 21. DELM3GYSR0RSZIIG Az ©Is© lépés Tíz évvel ezelőtt a Délmagyarorazág adta hírül Szeged lakóinak: fegyverszünetet kötöttünk a szövetsége® hatalmakkal. Vorosilov elvtárs, a magyar nép szeretett barátja és az Ideiglenes Magyar Kormány tagjai Molotov külügyminiszter szobájában aláírták a dicstelen háború vég át ós egy új, szabad korszak hajnalát jelentő fegyverszüneti szerződést. Az új élet kezdő lépését tettük ezzel meg, alig kát hónappal a főváros pesti oldalának felszabadítása, után. Szegőd dolgozói ekkor már elküldték első segítségüket a főváros felszabadítóit részének s a Dunántúlon ekkor még dörögtek az ágyuk, a fasizmus hordár és magynr cinkosai még harsogták a „végső győzelmet". Lapozgatva a tíz év előtti újságokat, megtaláljuk a világsajtó visszhangját a magyar fegyverszünetről. A Pravda a következőketírja: „Széttörték a náci megszállók hordáit és visszaadták Magyarországnak állami függetlenségét és szuverÉmilását. Magyarország demokratikus erői lehetőséget kaplak árrá hogy országuk sorsát kezükbe vegyék és végotvessenek régebbi szégyennel teljes politikájuknak". A Times ezeket írta: „Magyarországnak azzal kell jóvátennie eddigi németbarát politikáját, hogy együttműködik a szabadságszerető népekkel a hitleristák ellen". A fegyverszüneti szerződésit még a háború vértengore közepén kötöttük a mégis áthatja az az eszme, hogy- a népek érdekei közösek, hogy a néptől idegen kormányok bűnét nem szabad a népeken megbosszulni. Kötelezte a fegyverszüneti szerződés a magyar kormányt a Hitler-barát fasiszta egyesületek feloszlatására. Kötelezte, hogy biztosítson a magyar állampolgárokkal egyenlő jogot mindazoknak, akikot antifasiszta tevékenységük vagy a faji elnyomás őrülete miatt megfosztottak állampolgári jogaiktól. A magyar nép ezen kötelezettségeit végrehajtotta. Ezek az intézkedések később teljes formában bekerültek törvényeinkbe, részeivé lettek a magyar nép nagy vívmányának, néjpi demokratikus Alkotmányunknak. A fegyverszüneti szerződés megkötésével elisznorték az Ideiglenes Magyar Kormányt és a Magyarországon működő demokratikus pártok létjogosultságát. Ez idő ől fogva végre szabadon működhetett az a párt, a kommunisták magyarországi pártja, amely a nép igazi akaratát követelte, a Horlhy-rendszer terrorja idején: kenyeret, földel é® szabadságot, — a felszabadulás után pedig vezette az ország építő munkáját, győzelemre vitte népünket. Tíz esztendő múlt el a fegyverszüneti szerződés megkötése óta és még mindig nincs igazi béke a világon. Pedig a magyar nép hű maradt adott szavához, végrehajtotta mindazt, amit a fegyverszüneti szerződés követelt, amit a népek elvártak tőle: a Ixke szószólója, élharcosa lett. Az egész világ követelte ezt tőle akkor és 6ajnos ma már aaok az angol, amerikai imperialisták, akik akkor jókívánságaikban üdvözölték a fegyverszüneti szerződést s akik azt kívánták, hogy a magyar nép keljen harcra a fasisztáié ellen, ma új háborúra spekulálnak. A londoni rádió hírmagyarázója ma Churchill miniszterelnök úrral együtt uszít a béke, a demokrácia ellen, hazánk ellen, holott tíz évvel ezelőtt ők is követelték, hogy a magyar ncp szakítson régi múltjával, kezdjen egy új életeit, engedjen szabad teret a demokratikus erők kibontakoztatásának, a nép akaratának. A magyar nép odaállt a békéért, a szabadságért é® a demokráciáért folytatott harc küzdőtáborába szívvel, lélekkel. Ma büszkék vagyunk arra, hogy alig egy évtizeddel a fegyverszünet megkötése után népünk olt halad a békeszerető népek előljáró osztagaiban és tiltakozik Hitler utódainak, a revansra vágyó fasisztáknak felfegyverzése ellen. Népünk sohasem felejti el, hogy tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetuniónak köszönhette azt a lépést, amely egyben a szabadságot is jelentette. Az első és igazi barátunk tíz esztendővel ezelőtt is a felszabadító Szovjetunió voltt. Népünk aa> elmúll egy évtized alatt megértette és tudja, hogy csak a Szovjetunióval együtt haladva őrizheti meg a bé| két, oltalmazhatja meg a szabadságot. Törvényerejű rendelet a közsfigfejleszlésí hozzájárulásról, minisztertanácsi határozat a községlejieszlési alap létesítéséről A Magyar Közlöny január 20-i számában megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 4. számú törvényerejű rendelete a községfejlesztési hozzájárulásról és a Minisztertanács 1010/1955. (L 20.) számú határozata a községfejlesztési alap létesítéséről. A törvényerejű rendelet értelmében a községi tanácsok a községpolitikai tervükben megállapított feladatok megvalósítására az állam által rendelkezésre bocsátolt eszközök kiegészítésére évenkint községfejlesztési hozzájárulást vethetnek ki. A hozzájárulás mértékét és a kivetés alapját a községi tanács állapítja meg. A hozzájárulás mértékét, a kivetés alapját, a tervbevett feladatok szükségességét előzetesen falugyűléseken, kisgyűléseken a lakossággal meg kell tárgyalni. A községfejlesztési hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a házadó, illetve a ló után megállapítható adótétel nélkül számított általános jövedelemadó évi összegének tíz százalékát, illetőleg azoknál, akik házadó, vagy jövedelemadó fizetésére nem kötelezettek, háztartásonkin t az évi száz forintot. A községfejlesztési hozzájárulást a tanács határozata alapján a községi végrehajtó- bizottság a pénzügyi apparátus segítségével veti ki és szedi be. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy a községpolitikai tervben szereplő feladatokat elsősorban a tanács költségvetése, valamint beruházási és felújítási kerete terhére kell megvalósítani. A tanács költségvetésében, illetőleg beruházási és felújítási keretében nem fedezett feladatok megoldására községfe.ilesztési alapot kell létesíteni. A községfejlesztési alap lényegében a tanács előirányzaton, illetve terven felüli bevételeit, a beruházási keretből megtakarított eszközöket, valamint a lakosság önkéntes hozzájárulását foglalja magában, A határozat megállapítja, hogy a községfejlesztési alap fedezeti forrásai a következők: a tanácsi vállalatok terven felüli nyeresége, a községpolitikai tervben előirányzott reladatok megvalósításához fizetett vállalati hozzájárulás, az adóprémium dologi része, a költségvetési előirányzatokon felüli többletbevétel, a készpénzben jegyzett államkölcsönökből a tanácsot megillető részesedés, a községfejlesztési hozzájárulás. A fedezeti forrásokkal kapcsolatban több intézkedést tar* talmaz a határozat, így például kimondja, hogy a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének több mint negyven százaléka, az adóprémium nyolcvan százaléka és a községekben készpénzben jegyzett államkölcsönökből az eddigi húsz százalékos részesedés helyett 50 százalék illeti meg a tanácsokat. A határozat részletesen szabályozza a községfejlesztési hozzájárulás kivetésének módjait. A községfejlesztési alapban ószszegyűlt pénzeszközökkel kizárólag a tanács rendelkezik. Ezeket költségvetésen felüli feladatok, például utak, járdák, kútak építésére és javítására, szociális és kulturális intézmények felújítására és javítására, a köztisztaság fejlesztésére, közutak, népfürdők és egyéb egészségügyi intézmények felújítására és javítására, valamint más hasonló célra lehet felhasználni. A községfejlesztési alap felhasználásáról a végrehajtó bizottság a tanácsnak tartozik évenkint beszámolni. A községfejlesztési alap pénzügyi lebonyolítását a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben 1955 január 31-ig szabályozza. (MTI) Ujabb nagy segítség a paprikatermelők részére Kormányrendelet o paprika álvéieli árak felemeléséről Közeleg a tavasz. A jó paprikalermelő gazda már készülődik. Újra meghányja-veti a talajelőkészítés problémáit, megbeszéli a szomszédokkal is. összegyűjti, beszerzi a szükséges trágyamennyiséget, magot. Előkészíti a palántás ágyakat. Így szokott ez lenni minden esztendőben. Most azonban különösen Szeged vidékén sokan késnek ezekkel az előkészületekkel. Többen még a termelési szerződés megkötését is halogatják, mások pedig kisebb területre szerződtek, mint amekkorán az elmúlt évben termeltek paprikát. Mi os aha a héalekedétnelt ? Az elmúlt paprikaszezon végén kormányrendelet jelent meg arról, hogy az újévben a paprikatermő területek után csak egyszeres beadási kedvezmény jár. Az első pillanatra a legtöbb termelőnek úgy tűnt, hogy ezáltal megrövidül, nem lesz olyan kifizető a paprikatermelés, Ezt a változást, amely a múlt évre szóló beadási kedvezményekben történt, a legtöbb helyen az ellenparaszt, ha most újra a múlt évihez hasonló terméseredményeket ér el, paprikájáért a 16.858 forint helyett 23.544 forintot kap kézhez. Ebből láthatjuk, magának okoz kárt az a parasztgazda, aki az idén elhanyagolja a paprikatermelést, vagy kisebb területen foglalkozik azzal. Bozsó István, Balástya 57. szám alatt lakó gazda azzal, hogy az idén kisebb paprikatermelési területre szerződött, mintegy 4— 5000 forinttal kevesebb pénzt tesz zsebre, pedig bizonyára szüksége lenne neki ls erre a pénzre. Sokan azonban nem ültek fel az ellenség rosszindulatú hazudozásainak, s bízva pártunk és kormányunk további segítésében, az idén is hasonló, sőt nagyobb területeken termelnek paprikát, mint tavaly. Virágos Lajos, Szentes, Lapistó 10. szám alatt lakó gazda is többre szerződött, mint tavaly. Farkas Ferenc, Zákányszék, I. kerület 117. szám alatti gazda is és még sokan mások megtartották a tavalyi paprika vetésterületeiket. Farkas Fe, , ...„ .. , .... . , remenek a múlt évben 2400 négység, különösen a kulákok^ekez-j fö!dön 84 mázsa paprik^a tek rosszindulatúan magyarázni. | te Az idén £f£etőbb Azt mondták, hogy a tavalyi ked- " delmezett neki a mult esztendőben . Pártunk és kormányunk ismét a paprikatermelés. Ez a dolgozó segítő kezet nyújtott a kisternievezmény csak aféle mézesmadzag volt, s a következő években még ennyi sem lesz. Most azonban kiderült, hogy ez közönséges hazugság. Az idén már valóban egyszeres terület, maga a paprikaföld mentesül a beadástól, tehát még ez így is kedvezmény. A másik nagy kedvezmény, mely pótolja a múlt évit az, hogy megjelent a Minisztertanács rendelete, mely előírja, hogy az új termelési évben a paprikatermelő gazdáknak a tavalyihoz képest nyolc és félmillió forinttal több átvételi árat kell kifizetni. Az új rendelet részletesen foglalkozik azzal, hogy az I., II. és III. osztályú nyers paprika árát 30 forinttal, a fűzött paprika árát pedig 60 forinttal kell emelni és a kifizetett pénznek megfelelően a termeié* után járó prémiumot le növelni kell. így tehát az az átlagtermelő, aki 35 mázsás holdankénti termést ér el, fűzött paprikájáért a tavalyi áron felül még 2100 forint felárat és ennek megfelelő prémiumot kap. Gyuris János zákányszéki dolgozó paraszt tavaly másfél holdon termelt paprikát. Az idén is enynyire szerződött. Az őszön 88 mázsa 90 kiló paprikát adott át a beváltónak. Ezért kapott 13.428 forinot és még 3430 forint prémiumot, ehát összesen 16.858 forintot jövemeg lesz neki a termelés, mert a pár mázsa búzakilogramm ellenében, mellyel többet kell neki beadni begyűjtési kötelezettsége teljesítésekor, jó néhány emer forint többlet Jövedelemben jut most az új, felemelt paprika átvételi árak következtében. löknek és a szövetkezeteknek is. Erre a támogatásra minden gazdának azzal kell válaszolnia, hogy a hátralévő területekre megköti a termelési szerződést, akik pedig a tavalyinál kisebb területre szerződtek, pótszerződéseken megteszik vállalásukat, kiegészítik paprikatermő területeiket. A beadási kedvezmény csökkentésével kapcsolatban a kulákok és uszályukba keveredett, rosszindulatú elemek suttogásának nem ülhet fel senki sem. Ez a határozat azért történt, mert a több és nagyobb paprikatermés mellett rnée több kenyérgabonára, kukoricára, burgonyára és egyebekre van szüksége népünknek, mert mint minden területen, e téren is állandóan növekednek igényeink. Ezeket saját magunknak kell kielégiteni. Bármelyik termelő számvetéséből csak az tűnhet ki, hogy azért a eabonáért, amellyel ez évben töb£et kell beadnia, a paprika átvételekor az állam a szabadpiaci gabonaáraknak a többszörösét téríti meg. A jövőben teljes szigorral felkeli lépni a suttogok, hazudozók ellen, mert ezek legtöbbször szándékosan azon fáradoznak, hogy az emberek félrevezetésével a gazdáknak kárt okozzanak. Minél többen használjuk ki az új lehetőségeket, s ez évben — mert nagyon megéri — a tavalyinál nagyobb területeken termeljünk paprikát. Ezzel nemcsak saját jólétünk növekedését, hanem a magyar mezőgazdaság külföldi jóhírét is elősegítjük. További harmincezer holdra höthet zöldségtermelési szerződést a dolgozó parasztság Ujabb rendelkezés érteimébon a dolgozó parasztság további harmincezer holdra köthet zöldségtermelési szerződést. A termelők szerződéssel lekötött területei mentesülnek a termény é® húsbeadás ától. A hüvelyesek vetőmagját kedvezménye® áron, a többi vetőmagot ingyen kapják. A szerződi?®! kötők a termelési idény elején művelési előleget kapnak. Az uborkamag-termelök is köthetnek termelési szerződést. azon kívül, hogy esek a termelők is termény és húsbeadási kedvezményben részesülnek Iekötöitit területük után, az átviteli árak is jelentősen magasabbak, mint az előző éviek voltak. , ,!,>.,. A zöldségtermelés! szerződéskötés a közeli napokban megkezdődik. A sok kézi munkaerőt igénylő dugliagyma-termelés növeléséro további kodveziruényt kapnak a makói zánt körzőt dughagymatermelői. Minden mázsa átadott dughagyma után száz búzakilogramm beadása alól mentesülnek. Az exportminőséget elérő kerti* magvak után tíz százalékos minő* sági felárat kapnak a termelési szer* ződéirt kötők. 1 A szerződéskötések kedvezményed növelik a termelők érdekeltségét éa előmozdítják a városok és ipari központok fokozottabb zöldségellá* tását. t w-% r^o 4 i SZEGEDI JEGYZETEK A bábszínházban Vasárnap délben már alig tudott a három gyerek ebédelni. Édesanyjuk, Pásztásné nem győzte szólítgatni gyermekeit. „Aki nem eszi meg a levest, az nem megy ma délután a bábszínházba". Heves verseny indult Margit, Pista és Jancsi között, hogy vajon hármójuk közül ki eszi meg előbb a levest. A húsnál és a finom süteményeknél már nem kellett biztatni a gyermekeket, jóétvággyal ettek. Az ebéd befejezése után gyorsan öltözködni kezdtek. Édesanyjuk segített, vigyázott, hogy az ünneplő ruhák frissen, szépen vasalva kerüljenek gyermekeire. A kapuig kísérte gyermekeit, s mégegyszer figyelmeztette őket: — Vigyázzatok, ne szaladjatok, odaértek még. — És vigyázó szemmel figyelte őket egészen addig, míg el nem tűntek a vasárnap délutáni „forgalomban". A tanácsháza toronyórája barátságosan figyelmeztette a siető kis bábszínház látogatókat, hogy már fél három. — Siessünk — biztatta bátyjukat a mosolygós, szemüveges kis Margitka, aki a Rókusi Általános Iskola első osztályos tanulója. Pár perc és máris ott vannak. „Kamara Bábszínház" — hirdeti a felírás a Dózsa György utca 16/b. számú házon. De ezt megállapíthatja minden járó-kelő, akkor is, ha el nem olvassa a felírást. A színház bejáratát ugyanis ostrom alá vették a város legfiatalabb színház látogatói. Mindenki be akart jutni. Mindenki látni akarja Ciki és Caki, a két kis cica történetét és Kinizsi Pált. — Néni kérem, — tolakszik a tömegbe egy szőke kisfiú a pénztárhoz — kérek két darab három forintos jegyet. —• Várj a sorodra — szólt rá egy piros nyakkendős nagyobb fiú. — Vannak itt olyan pajtások, akik előtted jöttek, és látod ők is nyugodtan várnak. A kisfiú szégyenkezve áll a sor végére. A bábszínház pénztára előtt szaporodik a gyermekhad. Nagy az érdeklődés, ez nem is csoda, hiszen új darabot mutatnak be. — Elfogyott minden jegy — szólt ki kedves pénztáros néni szomorúan, ő is sajnálja azokat, akik kívül maradtak. — Az nem lehet, — méltatlankodnak többen, — én is látni akarom. <— Én is, én is, — kiabálnak. A kiabálásra Kövér Béla, a bábszínház vezetője jelent meg és megnyugtatta a gyermekeket. — Aki most nem fér be, ne sírjon, ne búsuljon, öt órakor tartunk még egy előadást. Gyertek vissza akkor. — Jít leszünk, — kiabál egyszerre vagy százötven gyerek. És ismét megrohamozzák a pénztárt, biztosítani akarják előre jegyeiket. * A „színészek" is megérkeznek. Legtöbb a Fémipari és Finommechanikai Javító Vállalat dolgozója, Tombácz Ferencné, Csordás Éva, Tombácz Magda, Duhaji Ernő, Juray Imre, Kövér Béla. Tombácz Ferenc, a vasöntöde, Marcinka Győző, a MEZÖICER, Szilágyi Gábor a Majakovszkij Diákotthon dolgozója és Katkics András diák. * — Egy, kettő, három — számolja hangosan a gyermeksereg az előadás kezdetét jelentő gongütést. Félrehúzzák a függönyt. Szépen berendezett kis szoba áll a nézők előtt. Megjelenik a kedves fehér JA; Ciki és a fekete Caki cica. A nagy szemek tágra nyílnak. i —'. m-% w. . .—. , *= Jaj de aranyos — szól lelkendezve a feketehajú, nagy barna szemű Falvay Hajnal, amikor a jóságos kis Ciki cica szépen beszél a mamájával és jóra inti testvérét, Caki cicát. — Jól van — kiáltják innen-onnan a sorok közül a kis nézők, amikor a rossz Caki cicát elérte a büntetése. — Szünetben hangos lesz a nézőtér. A két Huszák testvér megelégedetten beszél. — Te Pisti, — szólt a kisebbik, Elemér, — nekem az tetszett legjobban, amikor Cakit bezárták a szekrénybe. — Dehogy, — szól komolyan közbe Nagy Éva. — A darab legszebb része az volt, amikor Caki belemászott a cukrostálba. Az alig két éves Horváth Józsi megszomjazott. Édesanyjával együtt indul most a szünetben szomját oltani. Elsötétül a r.czötér. Kinizsi Pál jelenik meg a színen. • Végetér az előadás, a kis látogatók megelégedetten távoznak. Jól töltötték el vasárnap délutánjukat, jól szórakoztak és megkezdődik az új előadás. — Egy, kettő, három... sr'mvl ismét a bábszínház új közönsége.