Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

DÍLMBGYBRORjZBG VASÁRNAP, 1955. JANUÁR 18. Egyiptom és a középkeleti események Az utóbbi időben a nemzet­"közi közvélemény a döntő fontossá­gú külpolitikai események mellett nagy érdoklődiéssel kíséri azokat a fejleményeket is, amolyek Közép­Keleten napjainkban végbemen­nek. Az angolszászok vetéiykedéso e terület orseágaii feletti hatalom birtokáért napjainkban új szaka­szába lépett és semmi kétség, hogy a továbbiak során a középkeleli események egyre nagyobb jelentő­ségre lesznek szert a nemzetközi politikai élelban. A középkoleti államok közül kü­lönösön Egyiptom szerepe jelentős, elsősorban azért, mert földrajzi hclykrle folytán központi helyet foglal el az arab államok Marok­ven százaiékának együttvéve. A földnélküli parasztok száma más­félmillió. A hatalmas gyapotter­mésnek — amely az angol textil­ipar egyik legfonlosabb nyers­anyagbázisa — aránying esak kis százalékát dolgozzák fel Egyiptom­ban, do még ennek ellenére is a textilipar az ország legfejlettebb iparága. Az ipari munkások szá­ma az egész országban csupán 700 ezer. Az egyiptomi ipar kezdetle­ges voltát ezen kívül bizonyítja az a körülmény is, hogy az 1945-ben összeírt 78 ezer ipari vállalatból 68 ezer négy munkásnál kevesebbet foglalkoztatott. Az ipari munkás­ság zöme az erősen konorntrált nagyüzemekben dolgozik. Egyip­s—rr SZAMARAI ttYATAe kótól Indiáig terjedő sorában és mert' a világ egyik legfontosabb közlekedési útvonala, a Szuezi­csatorna vezet területéin keresztül. Egyike a földkerekség legrégibb államainak: időszámításunk elölt 4000 évvel már a mai Közép-Kelet területének vezető országa volt. A fáraók 3000. éves uralma,alatt az ország megőrizle hatalmát és csak az időszámításunk előtti hetedik évszázadban — miután a perzsák meghódították — vesztetto el vezc­tőszerepét, majd később önállósá­gát is. Görög, római, majd bizánci, végül török uralom alá került. 1798-ban francia esnpatok szállták meg, majd 1801-ben angol segítség­gel újra a törökök jutottak halá­lomra. 1882-ben Anglia teljesen megszállta a formálisan még Török­országhoz tartozó Egyiptomot, majd 1914-ben protektorátusává nyilvánította. 1922-ben Egyiptom alkotmányos monarchia lelt, 1924­ben pedig mogalakult az első egyiptomi kormány. Ez azonban esnie formális változás volt, mert az ország feletti uralmat továbbra is az angolok gyakorolták. 1936-ban angol—egyiptomi szerződés jött léire. E szerződés — amely Iskola­példája a formális, képmutat egyezményeknek — értelmében hi­vatalosan megszűnt ugyan az an­gol megszállás, a két ország „ba­ráti" szövetséget kötött és az ango­lok jogot nyerlok arra, hogy tíz­ezer főnyi katonaságot tartsanak a Szuezi-csatorna övezetében. Egyiptom torülete 994 ezer négyzetkilométer, tehát tízszer ak­kora, mint hazánk. Lakéinak szá­ma nem egészen 21 millió. E ha­talmas kiterjedésű ország területé­nek legnagyobb része sivatag 6s esak a tengerparttal határos ré­szén és a Nílus két partja mellett elterülő vidék, összesen 35 ezer n gyzetkilométer,. nz egész ország területének csupán 4 százaléka — alkalmas mezőgazdasági kuliára kialakítására. Ezen a térülőién él :i7. ország lakosságnak legnagyobb része. Az ország lakóinak löbb mint 70 százaléka földművelésből éi. A megművelt területek több mint a felén gyapotot termelnek. Az ebből származó bevétel teszi ki a nemzeti jövedelem felét. Itt te. rem a világ egyik legfinomabb minőségű gyapolf ajtaja és az or­f •,•,ág a hatodik helyet foglalja el a Föld gyapottermelő országai kö­zött. Gabonából — amolynok ter­melésére pedig az ország földje ki­válóan alkalmas — behozatalra szo­rul. A világ egyik legtermékenyebb vidékének mondható egyiptomi föl­deken 12 millió szegényparaszt nyo­morog és a megművelhető földnek csupán 35 százaléka van birtokuk­ban. Ugyanakkor 105 nagybirtokos­nak annyi földje van, mint ameny­nyi az összes földtulajdonosok öt­tomnak nincs nehézipara. Á bá­nyászat is — mivel Egyiptomnak hegyei sincsenek — csupán a fosz­fát és egy kevés mangánérc kiak­názására korlátozódik. Az ország évi ásványolaj-termelése 2 millió tonna, középkoleti vonatkozásban ez elenyészően csekély mennyiség. Egyiptom jelentős mennyiségű ce­mentet — mintegy másfélmillió lonnát — állít elő. Jelentős jöve­delmi forrást biztosít az ország­nak az 1869-ben megnyitott Szu­ezi-csatorna forgalmának, jöve­delméből való részesedés is. Egyiptom a Szuezi-csatorna évi bruttóbevételének 7 százalékát kap­ja. Hogy ez mennyire számottevő összeg, az abból is megítélhető, hogy az áthaladó hajók személy, illetve minden tonna áru után 8 angol shillingnek megfelelő összeget tartoznak fizetni. Éven­ként mintegy nyolcvan millió tonna áru és sokmillió személy halad át csatornán. Természetesen legtöb­a csatorna részvényeinek 44 száza­léka felett rendelkeznek. A Szuezi­csatorna nagy jelentősége abban áll, hogy ha valaki Európából In­diába akar utazni hajóval, úgy nem kell megkerülnie egész Afrikát, mint az a Szuezi-csatorna megnyi­tása előtt történt. Ennek következ­tében Londonból Bombay-be (in­diai város) 24, Triesztből Bombay­be pedig 37 nappal rövidebb a ten­geri út, mint lett volna Afrika kö­rülhajózásával. A Szuezi-csatorna hossza 166 kilométer, szélessége 119, mélysége 13 méter. Egyiptom földrajzi és gazda­sági adatainak áttekintése után még inkább érthető, miért követ­nek el napjainkban az angolok mindent Egyiptom feletti befolyá­suk megőrzésének érdekében. En­nek ellenére a második világhábo­rú után nemcsak az egyiptomi füg­getlenségi, de az egyre leplezetle­nebből jelentkező ameri­kai terjeszkedési törekvésekkel szemben is alulmaradtak — leg­alábbis ideiglenesen. Az elmúlt év különösen katasztrófális volt az angolok számára: el kellett hagy­niok a Szuezi-csatorna övezetét és tudomásul kellett venniök, hogy Nagib tábornok, aki az angolok hí­ve — egyelőre alulmaradt a hata­lomért vívott küzdelemben Nasz­szer ezredessel szemben, aki az Egyesült Államok leplezetlen hive. A török—pakisztáni szerződés létre­jötte után — amely érzékeny presz­tízsveszteséget jelent az angolok középkeleti törekvéseiben — az an­gol kormány arra törekszik, hugy egy középkeleti védelmi rendszert építsen ki, amely — az angol be­folyás fenntartása mellett — csat­lakozhatna az amerikai nyomásra létrejött török—pakisztáni egyez­ményhez. Igen ám, csakhogy az Egyesült Államok mindent megtett annak érdekében, hogy az angol számításban szereplő államokat egyenként csatlakoztassa a török— pakisztáni egyezményhez. Ilyen amerikai törekvés tapasztalható je­lenleg Irakkal szemben is. 0 costaricai támadók Hicaraqua íeié vonulnak vissza bet az angolok nyernek ezen, akik Az angol—amerikai vetélkedés tehát tovább folyik Egyiptom bir­toklásáért, mivel Egyiptom straté­giai helyzete döntően esik latba a középkeleti hegemóniáért folyó küzdelemben. Egyelőre az angol csapatok helyett amerikai repülő­terek veszik körül a Szuezi-csator­na partjait és a fontosabb egyipto­mi városok környékét. Ez a küz­delem azonban még távolról sem dőlt el és semmi kilátás sincs ar­ra, hogy a közeljövőben egyik, vagy másik fél végérvényesen fe­lülkerekedjen. Az egyiptomi nép azonban egyre határozottabban hal­minden lat^a szavát és az arab világ eddig is megnyilvánult támogatásával mindinkább azzá a tényezővé vá­lik, amely az angolok és ameri­kaiak között folyó hatalmi harcot — a legjobb kilátásokkal — a sa­ját javára kívánja eldönteni. Petrovics István Sanjoséi (Costa Rica) jelentés szerint Figueres köztársasági elnök kijelentette, hogy a fegyveres erők, amelyek három nappal ezelőtt meg­támadták az országot, sietve visz­szavonultak Nicaragua felé és már csak két határmenti várost, Puer­to-Soleyt és Penas-Blancast tart­ják kezükben. Az amerikai államok szervezete által Costa Ricába küldött nyomozó-bizottság — mint kö­zölte — "komoly bizonyítékait* találta annak, hogy a Costa Ri­ca területére benyomult csa­patok "fegyverzetét és lőszerét külföldi forrásból szállítják". A bizottság nem nevezte meg ezt a "külföldi forrást*. A costaricai rádió az amerikai államok szervezete által kiküldött bizottság jelentését idézve megálla­pítja, hogy a bekövetkezett események nem belpolitikai, hanem külpolitikai jellegűek, és hogy az országot "agresszió érte külföldi diktatú­rák részéről*. A londoni rádió stockholmi hiva­talos jelentést közöl arról, hogy a svéd kormány bekövetkezett bonyo­dalmakra hivatkozva minden fegy­verszállítást megtiltott a közép­amerikai országokba. Mint az amerikai hírügynökségek Latin-Amerikából — Mexikóból és Nicaraguából — érkezett jelenté­seiből kiderül, a costaricai fegyve­res behatolást részben ugyanazok az erők hajtják végre, amelyek an­nakidején a Guatemala elleni ag­ressziót. Az United Press hírügynökség mexikói jelentése nyíltan megálla­pítja, hogy -sok zsoldos, aki Guate­malában harcolt, most Costa Ricá­ban harcol*. Mint ismeretes, azokat az erő­ket, amelyek Guatemala ellen haj­tották végre az agressziót, az amc>­rikai monopóliumok, élükön a Uni­ted Fruit Companyval, fegyverez­ték fel és küldték Guatemala el* len. A Newyorki Daily Worker vezér­cikkében írja: — Costa Rica kormánya nem kommunista kormány, a kommu­nista pártot Costa Ricában betiltot­ták. Ezzel szemben Costa Ricában van szakszervezeti mozgalom, amely aránylag nagyobb szabadsá­got élvez, mint Közép-Amerika többi országában. Mi több, Costa Rica bojkottálta a cara­casi értekezletet, amelyet Dul­les amerikai külügyminiszter kezdeményezésére hívtak össze. Ezenkívül a costaricai kormány sok kellemetlen órát szerzett az United Fruit Company képviselőinek, mert bírói eljárással fenyegette meg őket amiatt, hogy -orvosi segélynyújtás­ürügyével visszatartották a mun­kabérek egy részét^. "Ahhoz, hogy valamely kor­mánnyal szemben úgy járjanak el, mint a guatemalai vagy ehhez ha­sonló kormánnyal — írja befejezé­sül a lap — nincs szükség arra, hogy ez a kormány demokratikus legyen, mint az Arbeinz-kormány volt Guatemalában, ez a kormány lehet kommunista-ellenes, mint a Vargas-kormány volt Brazíliában vagy San Martin kormánya Kubá­ban. Az amerikaiak egy célt akar­nak elérni ezeknél a kormá­nyoknál: mondjanak le minden szuverén jogukról, ha ezek a jogok elégedetlenséget váltanak ki a Wall Streeten és Washing­tonban*. Aláírták a magyar—jugoszláv árucsereforgalmi és fizetési egyezményt (MTI) Január 14-én Belgrádban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság közötti 1955. évre szóló árucsereforgalmi és fizetési egyez­ményt, amelynek értelmében 14 millió dollár értékű árucsere kerül lebonyolításra mindkét fél részé­ről. Magyarország hengerelt árut, gépeket, gépalkatrészeket, ve­gyészeti cikkeket, mozdonyokat és berendezéseket szállít Ju­goszláviának. Jugoszlávia do­hányt, faféleségcket, vegysze­reket, ásványanyagokat, féme­ket, gépeket, élelmezési cikke­ket és egyéb árukat szállít Ma­gyarországnak. A tárgyalás során a küldöttségeit megvitatták a magyar áruk tran­zitszállításának lehetőségeit a ju­goszláv vasutakon és a jugoszláv tengeri és folyami kikötőkön ke­resztül. Az egyezmény aláírásánál meg­jelent jugoszláv részről Stano Páv­lic államtanácsos, Dragoje Gyurics meghatalmazott miniszter, a kül­ügyminisztérium főosztályvezetője, Vladimír Gavrilovics külügyminisz­teri tanácsos, magyar részről pe­dig Kurimszki Sándor belgrádi ma­gyar követ, Szilágyi Béla külke­reskedelmi minisztériumi főosztály­vezető, a magyar delegáció vezető­je, valamint a jugoszláv és a ma­gyar delegációk tagjai. Baden-Badenben szombatra virradóra végetért Adenauer és Mendes-France eszmecseréje Berlin (MTI) A bonni kancellár és a francia miniszterelnök Baden­Badenben tartott megbeszélése, amelyet az eredeti terv szerint este hat órakor kellett volna befe­jezni, a tárgyalások során felme­rült nehézségek miatt csak éjfél után ért véget. Mendes-France — sajtóközlések szerint — görcsös erőfeszítést fej­tett ki, hogy az Adenauer-kor­mányt a nyugateurópai fegyverke­zési közösségre vonatkozó francia javaslat elfogadására bírja. A francia miniszterelnök e tö­rekvése — mint előrelátható volt — nem járt sikerrel, m'ert a nyu­gatnémet nehézipar és finánctőke nem engedi meg, hogy a franciák elüssék a régen várt fegyverkezési profit egy részétől. Erhard bonni gazdaságügyi mi­niszter közvetítő javaslata lénye­gében a francia kívánságok teljes elutasítását jelenti. Baden-Badenben éjjel egy órakor sajtóértekezletet tartottak. Á sajtóértekezleten Mendes­France és Adenauer szokvá­nyos frázisokkal válaszoltak az újságírók kérdéseire. Szombatra virradóra közzétették a Baden-badeni tanácskozásokról kiadott hivatalos kommünikét. Eszerint a francia miniszterelnök és a nyugatnémet kancellár megálla­podott abban, hogy a Saar-vidéki népszavazást semleges nemzetközi bizottság ellenőrzése alatt hajtják végre. Felkérik Nagy-Britanniát és az Amerikai Egyesült Államokat, hogy garantálják a francia—nyu­gatnémet Saar-egyezmény megva­lósítását. A tárgyaló felek a kommüniké szerint helyesnek tartják, hogy a Nyugatcurópai Unió tagálla­mai helyezzék közös ellenőr­zés alá a fegyvergyártást és hangolják össze fegyverkezé­süket, de a fegyverzetet to­vábbra is a szabad piacon sze­rezhessék be. Mint a hivatalos közlemény be­jelenti, Adenauer és Mendes-Fran­ce megegyezett egy, három évre szóló, nyugatnémet—francia keres­kedelmi egyezmény létrehozásában. A kommüniké végül megismétli a Nyugaton immár közhellyé vált megtévesztő állítást, hogy a tár­gyaló felek a többi nyugati állam­mal egyetértésben mindent megtesz­nek a Nyugat és Kelet közötti fe­szültség csökkentésének előmozdí­tására, ugyanakkor azonban hiány­talanul teljesítik a párizsi szerző­désekből rájuk háruló kötelezett­ségeket. Az Union Francaise d'Information hírmagyarázója írja Mendes-Fran­ce—Adenauer találkozóról: — A vita olyan éles volt, hogy — mint később ismeretessé vált — a záróközlemény megszövege­zése serán egyetlen szó értel­mezéséről és németre fordításá­ról 25 percig vitatkoztak. A szovjet atom-villanylelep ismertetésére vonatkozó javaslat első nyugati visszhangja (MTI) „A legtöbb megfigyelő örömmel üdvözölte a Szovjetunió lépését az atomeredmények feltá­rásával kapcsolatban" — jelenti a Reuter-iroda azzal a szovjet javas­lattal kapcsolatban, hogy a Szov­jetunió nemzetközi atomértekezle­ten kész ismertetni a szovjet atom­villanytelep működésének és beren­dezésének adatait. A szovjet javaslat általában nagy feltűnést keltett Nyugaton. A Press Association szerint „Londonban na­gyon gondosan tanulmányozták azt a jelentést, hogy a Szovjetunió hajlandó a világ rendelkezésére bocsátani atom­erőtelepével kapcsolatos tapasz­talatait." • Az angol atomerőhatóság szóvi­vője „rendkívül érdekes fejle­mény"-nek nevezte a szovjet ja­vaslatot. Lewis Strauss, az amerikai atom­erőbizottság elnöke pénteken dél­után Eisenhower elnökkel folyta­tott tárgyalások után újságíróknak kijelentette, hogy a szovjet javaslat „olyan kezde­ményezés, amely összhangban van Eisenhower elnöknek az atomenergia békés célokra tör­ténő közös felhasználásával kapcsolatban tett javaslatával..." Jules Moch, az ENSZ leszerelési bizottságában helyet foglaló fran­cia küldött nyilatkozatot tett, amelyben örömmel üdvözli a szov­jet javaslatot. „Az az ajánlat — hangzik Moch nyilatkozata —, hogy az augusz­tusra tervezett nemzetközi értekez­leten ismertetik az atomerő bélrés felhasználásának módját a Szov­jetunióban, példa nélkül álló tényt jelent." Az árvízvédelmi kormánybiztos közleménye A hőmérséklet cmelkodéso és az esőzés következtében a felső-Tiszán kialakult árhullám elvonulóban van. Tiszabeesnél pénteken a déli órákban volt a legmagasabb a víz­szint, amely elérte a 472 cm-t, szombation reggel 8 óráig a Tisza vize itt már 228 cm-t • apadt. A tiszai árhullám ietőzése jelen­leg Vásárosnamény térságében van. A Tisza mellékfolyói közül a Szamos és a Kraszna vízszintje a totőzéshez közeledik. A Tur Gsr­boncnál tetőzik, a Bodrog még árad. A Körösök völgyében mintegy 2 m-es vízszint emelkedéssel je­lentkező árhullám a Fekctokőrösön Antnál elért© a tetőpontot. A Fe­httrkőrös még árad. Jelmezbál lesz január 22-én este 8 órai kezdettel a Postás Szakszer­vezet Kultúrotthomában (Vásárhelyi sugárút 21.) tombolával és jelmez­versennyel. Jegyek a helyszínen kaphatóit, A Mikszáth Kálmán utcai vető­mag boltba megérkeztek az első melegágyi minta-ablakkeretek. A termelőszövetkezetek s kertészettel foglalkozó egyéni gazdák megte­kinthetik s megrendeléseiket már itt megtehetik. A keretek ára da­rabonként 100 forintba kerül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom