Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

•ASARNAP, 1955. JANUÁR 30. DELMBGYIR0RSZB6 Az ifjúságot segítő tanács közreműködésével fellendül a kulturális élet a szegedi járás községeinek DlbZ szervezeteiben X Szegedi járásban a közelmúlt­ban alakult meg az ifjúságot se­gítő tanács. Tagjai — a járás ta­pasztalt vezetői, a legjobb DISZ­ezervezetek képviselői, pedagógusok — javaslataikkal nagy segítséget nyújtanak a falusi DlSZ-szervcze­íek megerősítéséhez. A 17 tagú bizottság első tényke­déseként megvizsgálta a gyengén működő DISZ alapszervezetek mun­káját. Megállapította, hogy ezek a DlSZ-szervezdek kevés segítséget kapnak a község vezetőitől. Nincse­nek kulturális rendezvények, ame­lyek a fiatalok szórakozási igé­nyeit kielégítenék- De helyiség sínes, ahol a fiatalok összegyűlje­nek, mert a járás több mint tíz községében a DISZ helyiségeit a földművesszövetkezet vagy a ter­mónyforgalmi vállalat raktárnak használja. Az ifjúságot segítő tanács tag­jainak közbenjárására rövidesen visszakapják a fiatalok régi ott­honaikat. Domaszéken a földmfi­vesszövetkezet már meg is kezdte a régi DISZ helyiség kiürítését. A járási tanács a kulturális alap­ból ® közeljövőben többozer forin­tot fordít az elhanyagolt DISZ he­lyiségek megfelelő berendezésére. Könyveket, rádiót és sportfelszere­léseket vásárolnak majd a fiata­loknak. A járásban 33 fiatal pedagógus eddig csak kevéssé vagy egyálta­lán nem vett részt a DISZ rendez­vényein. Az ifjúságot segítő tanács tagjai valamennyiüket felkeresték. Azóta ezek a pedagógusok foltozott mértékben kapcsolódnak be a fia­talok kulturális életének irányítá­sába. Maróti Erzsébet zákányszéki pedagógus most már a helyi szín­játszók munkáját irányítja- Zsem­lye József ásotthalom-kissori taní­tó a DISZ-szervezet kultúrfelclőse lott. Javaslatára a fiatalok rend­behozták régi kultúrotthonukat, ahol már bemutatták új műsorukat. Az ifjúságot segítő tanács kez­deményezésére a DISZ II. kongresz­szusáig a járás csaknem valameny­nyi községében megrendezik a mun­kás-paraszt fiatalok találkozóját. A szegedi üzemek DISZ-fiataljainak kultúresoportjai közül a jutagyári­ak a közelmúltban Mórahelmán, az Űjszegedi Kender-Lenszövő Válla­lat fiataljai pedig Zákányszéken adtak műsort. Termelési értekezlet s Szegedi Falemezgyár gözfürész üzemében A szovjet módszerek alkalmazása segíti a felszabadulási verseny sikeréi A Bure vesztnyik-mozgalom győzelmi útja a Textilművekben X minisztertanács határozatot hozott faiparunk fejlesztéséről és a gömbfával való takarékosság ér­dekében teendő intézkedésekről. Ennek a határozatnak végrehaj­tása nagy feladatot ró a fűrészüze­mekre. A hazai fűrészüzemeknek e határozat jó végrehajtása érdeké­ben úgy kell dolgozniok, hogy a faipar fejlesztése és a takarékos­sági intézkedések végrehajtásával előbbre vigyék az iparnak fűrész­anyaggal való ellátását és ezzel a lakosság bútorigényeinek és építő­anyaggal való ellátásának foko­zottabb kielégítését. A Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész üzemének dolgozói termelési érte­kezleten. beszélték meg a feladato­kat. — A" meglévő nyersanyagbél a legjobb szervezés mellett a leg­jobb minőségű árut adni, ez a fel­adatunk — mondotta Arató István igazgató elvtárs felszólalásában. A termelési értekezleten egymásután szólaltak fel az üzem dolgozói, hogy feltárják azokat a hiányosságokat, amelyek esetleg gátolhatják az üfcem jó munkáját. Förgeteg Szil­veszter a terveknek a legkisebb részre való bontását kéri, hogy a felszabadulási műszóikra a felaján­lásokat minél reálisabb alapon te­hessék meg a dolgozók. Daróczi János azt kérte, hogy a dolgozók naponta tudják meg teljesítményü­ket százalékban és keresetbon is, mert másképpen nem látják tisz­tán a verseny lényegét. Varga La­jos azt kifogásolta, hogy a külső rönktéren nincs versenytábla és a dolgozóik nem ismerik eredményei­ket. Kovács Antal, Papdi József, Németh Imre ég Selmeczi Lajos dolgozók pedig az újítási munká­ra vonatkozólag tették meg észre­vételeiket és kérték az üzem ve­zetőségét, hogy az újításokra még a® eddiginél is sokkal nagyobb gondot fordítsanak. A dolgozók most harcolnak azért, hogy az év elejei kezdeti lemara­dásukat a negyedév végéig behoz­zák és az első negyedévi tervet túl is teljesítsék. Ezen a héten, január 24-tői 29-ig az üzem dolgozóinak 18 brigádja ért el 120 százaléknál is magasabb eredményt. Pakai Lajos és bri­gádtársa 154 és Márkus János kür­fürészes és brigádtársa pedig ugyancsak 154 százaléikkai teljesí­tette munkáját. Barát János Békeesf- Deszken Este 6 óra körül járt az idő. Deszk is elcsendesedett. A szö­vetkezeti bolt redőnye lezárult, a tanácshá­zán pedig egyenként aludtak ki a villany­lámpák, Az este sö­tét leple elterült a délszlávok és magya­rok otthonára; azoké­ra, akik este küldött­választó békegyűlésen vettek részt, amelyen megválasztották köz­ségük képviselőit a szegedi járási béketa­lálkozóra. Hat óra körül úgy­szólván alig néhány ember volt a kultúr­házban, de fél óra múlva már mintegy 200-an lehettek, akik arra vártak, hogy meghallgassák a bé­keest beszámolóját. A jelenlévők mély csendben hallgatták az előadó szavait, aki ismertette a nemzet­közi helyzet legfonto­sabb kérdéseit. A hallgatóság soraiban ott ültek azok a béke­harcosok, akik eddig már sok-sok családot felkerestek és aláírá­sukat kérték a béke­ívre; ott ült Kádár Katalin óvónő is, aki vállalta: béketarisz­nyát készít a járási béketalálkozóra és abba teszik bele az aláírásokkal telt íve­ket. A beszámoló után az elnök felállt és ja­vaslatot tett a járási béketalálkozó kül­dötteire: bx Javaslom st mon­dotta —, hogy közsé­günkből erre a meg­tisztelő megbízatásra öt békeharcost válasz­szunk meg, — s e!­liangzottak a nevek: Novkov Mláden elv­társé, aki termelőszö­vetkezeti tag, s a köz­ség tejátvevője. Sze­relik a deszkiek. Jó munkája is hozzájá­rult ahhoz, hogy Deszken egyetlen tej­hátralékos sincs. t—s Többször tanújelét adta már békeakara­tának. Lakásán szá­mos békebeszélgetést tartottak, ö maga is sokat beszélget bará­taival, ismerőseivel a békéről. A következő név Sebők Mária DISZ-fiatal neve volt. aki a kultúrotthon könyvtárosa. Igaz; nem régóta lakik a községben, de máris eredményesen dolgo­zik. Rövid idő alatt mintegy 300 olvasót szerzett a könyvtár­nak, — méltónak bi­zonyult tehát e kül­detésre. A délszláv Todorov Radonénak, az MN­DSZ tagjának neve is elhangzott, akinek vannak már érdemei a békéért folytatott harcban. Lakásán tartja az MNDSZ az olvasóköröket és To­dorovné többször is beszélget asszonytár­saival a béke megvé­déséről. A negyedik küldöttnek az elnök id. Pipicz György egyénileg dolgozó pa­rasztot, a békebizott­ság tagját javasolta, aki a beadási kötele­zettségét példásan tel­jesítette és a mező­gazdasági munkák­ban is mindig élenjár. S az ötödik? Adamov Mihály szintén ter­melőszövetkezeti tag, aki tulajdonosa a „Kiváló termelőszö­vetkezeti tag" jel­vénynek. Most az alá­írásgyűjtés közepette is ő gyűjtötte az atomháború ellen a legtöbb tiltakozó alá­írást Deszken. A javaslatot a bé­keest résztvevői egy­hangúlag elfogadták. Kézfelnyújtásuk mint­ha azt mondotta vol­na: ; i „Békét akarunk, le a háborúval!" Azután rövid kul­túrműsor következett. Fellépett a délszláv énekkar és a kultúr­esoport számos tagja. Szerepeltek a gyer­mekek is, akiket leg­jobban féltenünk s védenünk kell. Majd egy úttörő kisleány szavalt egy verset a békéről. A szavalat után néhány szót is mondott; arról be­szélt: 350 deszki ma­gyar és délszláv úttö­rő pajtása nevében tiltakozik Nyugat-Né­metország felfegyver­zése ellen. A szülők tapsviharral fogadták a kislány szavait. A magyar és délszláv dolgozók békeakara­tukat nyilvánították ezen a szép békeesten. Czukár György Szegedi Textilművek. Eljutott ide, ebbe a szép gyárba is a Bure­vesztnyik-mozgalom híre. A moz­galom lényege: egyénenként vizs­gálja az önköltség alakulását. Per­sze ezzel üsszefüggően a nyers­anyag kihasználását, s a termelés mennyiségét is vizsgálja. A Textil­művekben helyesen ismerték fel, s alkalmazták a Burevesztnyik­mozgalom módszerét. A legégetőbb kérdés A fő figyelmet — éppen a moz­galom keretében — az üzemben a legégetőbb kérdésre: a hulladék csökkentésére, a nyersanyag ki­használására összpontosították. Ez egyenlő az önköltség csökkentésé­vel, a nyersanyag helyes kihasz­nálásával és a termelés emelésé­vel is. Nem mindegy az, hogy egy fonó­nő 105, vagy 102 kiló előfonálból állítja elő a 100 kiló gyűrűsfonalat. A minél gazdaságosabb munka, sokezer forint megtakarítást jelent, amelynek haszna közvetlenül és közvetve mutatkozik a fonodában. Műszakiak és fonónők együttes munkája nyomán, a Bureveszt­nyik-mozgalom alkalmazásával már elérték, hogy a hulladék 3.5 száza­lék. Ezzel a nagy évfordulóra tett vállalás egyik igen lényeges részét teljesítették. Természetesen, to­vábbi feladat, hogy megtartsák az eredményt, s ne engedjék 3.5 szá­zalékon felülre a hulladékot. Ré­gebben valamivel több volt a hul­ladék, mint 4 százalék. De fél szá­zalékkal való csökkentése naponta ' is sokat jelent. Ha január eddig eltelt napjaira nézzük, hogy mit jelent az anyagtakarékosság, a hulladékcsökkentés, akkor megál­lapítható: 3.800 női ruhához való anyagot. Napi értékelés Egy évvel ezelőtt kezdődött a Textilművekben a Burevesztnyik­mozgalom. Mindig gondoltaié rá, nem tették a feledés süllyesztőjé­be. Műszaki vezetők és fonónők a tovatűnő hónapokban is értek mór el eredményt, de az átütő siker most bontakozott ki — a felszaba­dulási versenyben. Eddig havonta értékelték a gépekncl a hulladékot. Ez hosszú idő volt, s most már meglelték a módját a naponkénti értékelésnek. Lelkesen végzi a Burevesztnyik-mozgalom győzelmi útján feladatát a maga posztján, Jónás Antal is. ö az „értékelő" s kimutatja csalhatatlan számokkal, ki miképp dolgozik a gépnél, me­lyik műszak hogyan tevékenyke­dett. A naponkénti értékelés fényt vet arra is, hol kell javítani. S ez a javítás nem várat magára, ha kell, azonnal létre jönnek a mű­szaki intézkedések is. Sok fonónőről lehetne írni, aki szép eredményeket mutat fel az anyagtakarékosságban. Vegyük most Vencel Irént. Az úgynevezett hármas blokkban dolgozik. 102 ki­ló előfonálból készített 100 kiló gyűrűsfonalat — kevés volt a hulladék. Csütörtökön a hulladé­kot 3 százalékra szorította le, fél százalékkal volt ez kevesebb, mint a fonódai átlag. Vállalta, hogy a felszabadulási munkaversenyben napi tervét rendszeresen 2 száza­lékkal túlteljesíti. Nem kevés ez, és műszakja alatt számottevő kiló­val több fonalat jelent. Január el­ső dekádjában eredménye 104.7 százalék volt, a második dekádban pedig már 105.7 százalék. Vencel Irén gépénél Alacsony termetű, 22 éves és mosolygós arcú lány Vencel Irén, öt éve már, hogy a gyárban dolgo­zik. Amikor szót váltunk vele gé­pénél, nem hagyja abba munkáját, figyeli a pörgő orsót, s gyors moz­dulattal összeköti az elszakadt szá­lat. Előtte a „hulladék kötény". Ebbe gyűjtik a hulladékot, hogy újra feldolgozzák. „A kötényben'' nagyon kevés a hulladék. Miért? Tömören így felel rá: — Jól kell beosztani a munkai időt... Meg persze gondosan vi­gyázni. Elmondja, hogy a barátnőjét, Vörös Emiliát is versenyre hívta. — Én azt mondom, én győzök, Emilia meg azt, hogy ő. Majd meglátjuk, — nevet, s odaszól ba­rátnőjének, hogy lehagyja. Az hun­cutkodva a fejét csóválja. Igy mu­tatja: nem hagyja magát. ... Nem hajszoljaié a tonnákat a Textilművekben, de azért ne higgye senki, hogy a mennyiség­gel nem törődnek. Az új év min­den napján túlteljesítik a tervet, Eddig már mintegy 8 ezer kiló fo­nallal készítettek többet, tervükön felül. JÖ EREDMÉNYEK A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁRBAN A Szegedi Kenderfonógyárban, üzemünkben, a Kovaljov-mozgal­mat 1952-ben vezettük be. Akkor a vizesfonó osztályon keskeny filmet készítettünk a legjobb dolgozók munkafogásairól. A filmet több íz­ben bemutattuk a fonóknak. Ez­zel együtt a munkamódszerátadók a helyes munkát tanították, s át­adták tapasztalataikat, A mozgalom, — amelyről nem feledkeztünk meg — jó hatás­sal volt és van mind a meny­nyiségi, mind a minőségi ter­j melésre. A munkamódszerátadást, a Koval­jov-mozgalrnat a szárazfonó és a gillfonó osztályunkon is bevezet­ték. Majd okulva nagy sikerén, 1954 decemberében elkészítettük a gépgereben osztály munkaszerve­zési szabályzatát. Most, a felszabadulási verseny keretében készül a kártoló és a simító osztályok munkaszer­vezési szabályzata. Ez év jú­niusára elérjük, hogy az egész üzemben a Kovaljov-rendszer szerint tanítják dolgozóinkat a munkamódszerátadók. A Kovaljov-mozgalom nyomán igen lecsökkent a százszázaiékan alul teljesítők száma. A mozgalom­nak nagy szerepe van a felszaba­dulási versenyben is. Munkamód­szerátadóink a felszabadulási ver­senyben fokozott figyelemmel kísé­rik a munka menetét, a minőséget. A dolgozók egyénenként is érté­kes felajánlásokat tettek. Többek között a gépgereben osztályon La­csán István művezető vállalta, hogy a szálhozamot 39 százalékra emelik. Január első felében a gép­gereben osztály 40 százalékos szál­hozamot ért el. A gépgereben osztály munkájá­tól függ a kifanott áru minősége is. A gerebenező dolgozói főként minőségi vállalásokat tettek. Szép eredményeket ért el Vitman Fe­rencné és Katona Ferencné is. A vizesfonóban is lelkesen tet­tek felajánlásokat a dolgozók mind a minőségi, mind a mennyiségi munkára. Méhes Józsefné vizes­fonó motollás vállalta, hogy 105 százalékát 110-re emeli. Legutóbbi teljesítménye 119 százalék volt. Klivinyi Lászlóné megígérte, hogy 106 százalékát 116 százalékra nö­veli. Teljesítménye már 132 szá­zalék volt. Az előfonóban Papp II. Józsefné, Bakos Gézáné és Nacsa Mi- • hályné fonósok vállalták, hogy 1 a helyes munkamódszer rend­szeres átvevésén keresztül 100 százalékos minőségi munkát végeznek. Eddig — a Kovaljov­módszer segítségével is — hí- ' bamentes árut gyártottak. A felszabadulási versenyben az osztályok is vetélkednek egymás­sal. A sorrend eddig a következő: 1. vizesfonó, 2. szárazfonó, 3. elő­fonó osztály, Schuszter János Amiről heveset tudnak a Ruhagyárban — A RUHÁZATI IPARBAN ed­dig kevés szovjet munkamódszert alkalmaztunk. Szakirodalom is elég szűken áll rendelkezésünkre, — magyarázza Berzsenyi Lajos, a Szegedi Ruhagyárban. — Néhány jó szovjet tapasztalat azért egészen meghonosodott már a gyárban. Különösen a Kovaljov­munikamódszerátadási mozgalom. Ennek elterjedésében nagy segít­séget nyújt a foto-szakkör, mely­nek tagjai a legjobb munkafogá­sokat lefényképezik és ezek alap­ján is tanítják a Ruhagyárban az új dolgozókat. Nemrégiben egy ta­nulószalag kezdett munkához az üzemben. Ennek tagjai nem szak­munkások. Velük is megtanítják a legjobb munkafogásokat, ame­lyekhez jó eszköz a foto-szakkör által készített képsorozat. A maradékntlküli végbeosztást is szovjet tapasztalat alapján al­kalmazzák az előkészítő üzemrész­ben. Ezáltal kevesebb a hulladék és az olyan anyag, amit félre kell dobni, mert nem ad ki egy egész kabátot. Több hasonló szovjet ta­pasztalatot lehetne még felsorolni, ami más szegedi üzemben szép eredményeket hozott. Ezek jórészét azonban nem ismerik a Ruhagyár­ban. Az Üzemi Bizottság keveset tud és nem is tartja nyilván a különböző szovjet mozgalmakat. Arról sem tudnak, hogy korábban milyen eredményeket hozott pél­dául a Kovaljov-munkamódszer­átadási mozgalom. Nem kétséges: ha maga a szakszervezet vezetősé­ge nem törődik eleget a mozgal­mak által elért kiváló eredmények­kel, sőt nem is ismertetik azokat — akkor nem is vezethet sikerhez. Nemcsak az Üzemi Bizottság hi­bás ebben, hanem a műszaki ve­zetőség is, mert ök sem tudnak megfelelő választ adni arra a kér­désre, milyen szovjet módszereket vezettek már be az üzemben a termelés emeléséért A FELSZABADULÁSI munka­verseny nagyobb eredményeket hozna, ha a jólismert és a Ruha­gyárban alkalmazható szovjet mozgalmakat és tapasztalatokat továbbfejlesztenék a gyárban, s többet törődnének azok népszerűsí­tésével. Munkamódszer-átadás a DÉMA Cipőgyárban A szegedi DÉMÁ-ban — ahol szép és jó női cipők készülnek — évek óta alkalmazzák a gyakorlatban a Kovaljov mozgalmat, a munkamód­szerátadást. Az egyes munkamód­szereket a különböző üzemrészek­ben dolgozó emberek szívesen ad­ják át társaiknak. A helyesebb munkafogások elősegítik a terme­lést. Az üzembe bekerüLt új mun­kás mellé odaül a szakmunkás és tanítja, hogy jól elsajátítsa a szak­mát. Pácsa Jánosné tűzőnő is egyike azoknak, akik szívesen adják át jó munkamódszerüket. Véber Gyuláné­nak is átadta munkamódszerét, aki most már igen jól dolgozik, mind . a kézi- mind a gépi bukkolásnál. ] A munkamódszer-átadás elősegíti a felszabadulási munkaverseny si­kerét. Pácsa Jánosné például 168 százalékos elérését ajánlotta fel. s ma már 185 százaléknál tart. Vé­ber Gyuláné is teljesiti vállalását. A DÉMA dolgozói január második dekádjára eső tervüket túlteljesítet­ték 2,3 százalékkal. A gépiek szocialista megőrzése — a Nazarova mozgalom — is jó ered­ményeket hoz a gyárban. A gépek­nél dolgozó emberek a felszaba­dulási munkaverseny keretében a többi között vállalták a gépek szo­cialista megőrzését és gondozását. E téren is teljesítik azt, amit vál­laltak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom