Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

fltLMQGYQRORSZflG PÉNTEK, 1955. JANUAR 28. „Teljesen világos, hogy Formozánál beavatkoznak a kínai polgárháborúba11 — állapította meg Altlee az angol alsóház szerdai ülésén Heves vita az angol alsóházban Taj vanról és a londoni rendőrség keddi brutális támadásáról London (MTI). Anthony Eden Ezt senki sem hangoztatta erélye­brit külügyminiszter szerdán az al- sebben, mint maga Csang Kaj-sok. sóházban nyilatkozatot lett Tajvan Az a körülmény, hogy öt egy má­kérdeséről és az amerikai kormány­nak ozzol kapcsolatos legutóbbi lé­péseiről. Edon támogatta Eisenho­wer álláspontját és 6 is „védelmi Jellegűnek" igyekezett feltüntetni az amerikai—kuamintangista pak­tumot, holott annak nyilvánvaló célja, hogy háborús helyzetet te­remtsen a Távol-Keleten. A brit külügyminiszter az alsóház előtt azt mondotta, hogy Tajvan kérdéséről kormánya tárgyalásokat folytat ér­dekelt parlnoroivel. Edcn nyilatkozatát hoves vita kö­vette. Elsőnek Attlce, a Munkás­párt vezetője beszélt, aki pártja képviselőinek viharos helyeslése kö­zepette hangoztatta: „Teljesen világos, hogy Formo­zánál beavatkoznak a lcinai pol­gárháborúiba. Világos, hogy ez az Egyesült Államok akciója cs nem az ENSZ-é. (Ujabb helyeslés). Miután nngyon­ts szükséges az ellenségeskedés megakadályozása és a békés rende­zés, az lenne a helyes lépés, hogy Kínának megadják jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében". A külügyminiszter és a Munkás­párt vezetője között bosszú szócsa­ta alakult ki. Végűiig Attloo a következőket szögezto le: „Edcn el­hallgatta azt » döntőfontosságú tényt, hogy Kínát Japán támadása fosztot­ta meg Formoza birtokától és a háború végén kijelentették, hogy Formoza Kína alkotórésze. sik kormány váltotta fel a hatal­mon, semmit sem változtat a té­nyen. Teljesen biztos vagyok abban, hogy az ENSZ-ben a Kínai Nép­köztársaságnak van joga a kép­viselethez, nempedig a formozai roncs maradványainak A vitában felszólalt Aneurin Be­van, a munkáspárt belső ellenzéké­nek vezetője is. Bevan célzott Eden­nok arra a kijelentésére, hogy „For­moza helyzete más, mint a part­menti szigeteké". Ezt nem értjük — mondotta Be­van — mivel mindig úgy tud­tuk, hogy Formoza, akárcsak a partmenli szigetek, Kína alko­tórésze. Ezt követően Lloyd-George bel­ügyminiszter került szorongatott helyzetbe. Több munkáspárti kép­viselő szóvátette az alsóház épülete előtt kedden lejátszódott incidenst. Ennek során — mint ismeretes — lovasrendőrök támadtak a német felfegyverzés jóváhagyása ellen tüntető összegyűlt tömegre és meg­akadályozták, hogy a választók küldöttei találkozzanak a képvise­lőkkel. A Szovjet Hadsereg 10 évvel ezelőtt szabadította fel Auschw tzot Berlin (MTI) A Szovjet Hadsereg 10 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadította fel Auschwitzot. E vá­roska hatérában működött a hitleri fasiszták legnagyobb haláltábora, amelyben a második világháború alatt az I. G. Farben vegyikonszem által előállított „Cyklon—B" foj­tógáz felhasználásával több mint 4 millió védtelen deportál­tat gyilkoltak meg. A fasiszta tömeggyilkosok, mint is­meretes, külön krematóriumokat építettek áldozataik holttestének el­hamvasztására. A Német Antifasiszta Ellenállási Harcosok Bizottsága az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában kijelenti, hogy aki ma nem harcol teljes erejé­nek latbavetésével Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzésé­nek meghiúsításáért, a német fasizmus és militarizmus feltá­masztása ellen, az nem tartja tiszteletben az auschwitzi vér­tanúk emlékét. India pekingi nagyköveiének beszéde és Csou En-laj válaszbeszéde az Indiai nagykövet pekingi fogadásán Peking (Uj Kína) Raghavan, In­dia pekingi nagykövete az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkal­mából fogadást rendezett s ezen mondott pohárköszöntőjében a töb­bi között hangoztatta: India és Kína barátsága a két ország történelmé­ben gyökerezik, az új India és az új Kína számára nem nehéz feleleve­níteni az évszázados alapokon nyug­vó kapcsolatokat. „Meggyőződésem, hogy az India és Kína között fennálló barátság és megértés iránymutatást jelent a többi nép számára, hogy két nagy nemzet vetélkedés és ellenségeskedés nélkül minden időkben békésen és barátságban élhet egymás mellett, tekintet nélkül eltérő társadalmi rend­szerére és politikai meggyőző­désére", — mondotta a nagykövet, majd vé­gezetül Mao Ce-tung elnök egészsé­gére ürítette poharát. Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának elnöke ez­után a többi között ezeket válaszol­ta: — Kínának és Indiának a békés együttélés öt alapelvén felépült ba ráti együttműködése teljes mérték ben igazolja, hogy a békés együttélés igenis lehet­séges és hogy ez igazságos és kölcsönösen üdvös kapcsolat. Engedjék meg, hogy poharamat ürítsem Kína és India baráti együtt­működésének további megerősödé­sére és fejlődésére, Ázsia és a világ tartós békéjére, az Indiai Köztársa­ság virágzására, az indiai nép jólété­re, és Praszadnak, az Indiai Köz­társaság elnökének egészségére. Rövid külpolitikai hírek Berlin (MTI). Franz Von Papén volt nómot birodalmi kancellár majd a hitleri Németország anka­rai nagykövete, a közelmúltban 1.48 millió svájci frankot vett fel egy svájci banknál lövő folyószámlájá­ról. A hesseni adófizetők szövetsége felszólította a bonni kormányt, te­gyen bűnvádi feljelentést a Spa­nyolországban élő Papon ellen. A szövetség azt állítja, hogy Papén annakidején rábízott állami pénze­ket sikkasztott el, az elsikkasztott pénzeket saját nevére helyezte el a szóbanforgó svájci banknál. • Berlin (MTI). Adenauer úgyne­vezott alkotmánybírósága január 31­én folytatja a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. A Parlamentarisch-Politischer Pressedienst cimü bonni sajtószol­gálat értesülése szerint Schröder belügyminiszter és Globke, a kan­cellári hivatal államtitkára között súlyos „nézeteltérés" támadt a Né­met Kommunista Párt elleni bo­szorkányper miatt- Amíg Schröder, a Német Kommunista Pár! azonnali betiltását köve'elí, Globke azt kíván­ja, hogy „a Szövetségi Köztársaság külpolitikai érdekeit figyelembe­véve" napolják el bizonytalan idő­re a Német Kommunista Párt elleni per további tárgyalását. • Moszkva (TASZSZ). Moszkvába érkezett Vojszláv Sztojanovics és Blagojo Kovaesevics jugoszláv professzor. A két sebész résztvosz a szovjet sebészek 26. kongresszusán. * Berlin (MTI). Harry Shemmerling amerikai egyetemi hallgató, aki át­menetileg az Amerikai Egyesült Államok nyugat-németországi meg­szálló csapatainál teljesített kato­nai szolgálatot, menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságaitól. Harry Shemmerling azzal indo­kolta kérését, hogy nem ért egyet a washingtoni kormány békeellenes politikájával és nem kíván más népek elnyomásának eszközévé süllyedni. A nyugatnémet kormány nyilatkozata a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéről Berlin (TASZSZ). A DPA nyu­gat-német hírügynökség közölte, hogy a bonni kormány hosszas ülésezés után január 26-án nyilat­kozatot tett közzé. A nyilatkozat azzal a törvényerejű rendelettel foglalkozik, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió és Németország kö­zötti hadiállapot megszüntetéséről adott ki. A nyugatnémet kormány nyilat­kozatában hangoztatja, hogy * magától értetődően üdvözöl minden olyan lépést, amely hozzájárul a Kelet és Nyugat közötti feszültség enyhülésé­hez és az igazi békeállapot megteremtéséhez.* A nyilatkozat nyilvánvalóan azért hangoztatja a bonni kormány törekvését az -igazi békeállapot­ra*, hogy ezzel megnyugtassa Nyugat-Németország közvélemé­nyét. A nyugatnémet kormány ellentmondva saját állításának, a későbbiekben csökkenteni igyek­szik a Szovjetunió legfelső állam­hatalmi szerve határozatának je­lentőségét és ugyanazokat a kifo­gásokat hozza fel kibúvóként, amelyekkel a párizsi egyezménye­ket aláírt hatalmak élnek a Né­metország újraegyesítését megaka­dályozó álláspontjuk igazolására. I bonni p'rlamenl jogügyi bizottsága csalt Adenauer pártjának szavazataival fogadta el a Saar-egyezmányl Berlin (MTI) A bonni parlament jogügyi bizottságának szerdai ülése teljes mértékben feltárta a nyugat­német kormánykoalícióban résztve­vő pártok közötti áthidalhatatlan el­lentéteket. Az ülésen a jogügyi bizottságnak csak az Adenauer Keresztény De­mokrata Uniójához tartozó 15 tagja szavazta meg a nyugatnémet—fran­cia Saar-egyezményt. A jogügyi bizottság a többi pá­rizsi szerződést a szociáldemokrata­párti tagok szavazata ellenében hagyta jóvá. Nagy-Br'taniva és Franc>aorsiág kormányának válasz iegyzék* a Szovjetun'ó kormányának jegyzékére London (MTI). A nyugati •ajtó jelentette, hogy Nagy-Britannia kormánya szerdán válaszjegyzéket juttatott el a Szovjetunió kormá­nyához. Az angol, valamint fran­cia kormány a Szovjetunió kormá­nyának arra a jegyzékére ynl aszott, amely kifejtelte: a párizsi egyez­mények jóváhagyása esetén a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége kénytelen lesz hatálytalaníta­ni az Angliával és Franciaország­gal kö'.ötl háborúutáni együttműkö­dési szerződésekot. Az amerikai 7. flotta provokatív tevékenysége a keletkínai partok előtt Peking (Uj-Kina). Az Egyesült Államok 7. flottája fokozza tevékenységét a kelet-kínai par­tok előtti vizeken. Január 23-a óta a flotta egysé­geinek javarésze — a Fülöp-szi­getekről, Hongkongból és Japánból jövet — a kelet-kínai tengerpart előtt elterülő vizekre, a " Tacsen­szigetektől keletre és délkeletre lévő tengerrészre hajózott tengeri hadgyakorlatok folytatására. E ha­dihajók között van négy repülő­gépanyahajó, továbbá 3 cirkáló, valamint több mint 10 romboló. Pályázat énekpedagógiai tanulmány írására A Dolgozó Ifjúság Szövetsége budapesti bizottsága ós a Budapest főváros tanácsa énekpedagógia! té­makörből tanulmány Írására pályá­zatot hirdot. A tanulmány foglal­kozhat, a középiskolai énekoklatás, a karének különböző kérdéseivel. 1. Az énckírás, énekolvasás, okta­tás problémái, 2. Hangképzés, helyes szövokiej­tés módszerei, a gyermekhang vé­delme. 3. Egy ós több szólamú, valamint a capella és kísóretes művek beta­nításának módszerei. Különös tekin­tettel a serdülő korú tanulókra. A tanulmányban a pályázó gya­korlati példákkal bizonyítsa az ál­tala felvetett módszereket. A pá­lyázaton résztvehet, bármelyik kö­zépiskola énektanára, ille've karve­zetője. A pályázat elbírálását gya­korlati bemutalóval kötjük össze, tárgya a pályázat témájától függő­en lehet iskolai énekóra, karének, egy-egy műsorszám bemutatása stb. A pályázat terjedelme 5—15 gé­pelt oldal legyen, kotla példányo­kon kívül, amelyeket külön kell csatolni a pályázathoz­A pályázatot 1955. május l-ig kell eljuttatni a DISZ budapesti bizott* ságához (VIII- ker. Köztársaság tót 27. szám.) A pályázat eredményét 1955. júni­us 15-ig hirdetik ki. A három legjobb pályázat pénz­jutalomban részesül. A díjat nyert pályázatokat sajtóban közzéteszik. Egyetemi tanári kinevezés A minisztertanács dr. Csik La­jost, a Szegedi Orvostudományi Egyetem biológiai tanszékére egyetemi tanárrá kinevezte. Te, pátriárkák ös-dell sarja. Te, <j( KI fogod mindig Lillád derekát, Öleled e kis magyarságot. Te örök, ó s új ltunn poétaság, Oh ébredj, valahányszor ébresztünk..; (ady endre) Csokonainak. irodalmunk örökifjú poétájának emlékét idézni legszebb hagyományaink közé tar­tozik. Zsenge irodalmunk egyik első nagy tollcsatáját, az árkádiai pert nem véletlenül az ő színes, gazdag egyénisége lobbantotta fel s bár­mennyire is szembenálltak egymás­sal a vitatkozó felek, élükön Ka­zinczy Ferenc és Fazekas Mihály, a halott költő nagyságában feltét­lenül megegyeztek. Legnagyobb íróink azóta is sokat ébresztgették emlékét, — Petőfi, Ady mellett Tóth Árpád, Juhász Gyula nevei jutnak hirtelen eszünkbe, — de tisztelettel fordul felé napjaink ifjú költőnemzedéke is. Nagy népszerű­séget mutatja, hogy már régen száj­ról-szájra járó történetek, anekdo­ták, népmesék hősévé nőtt. Petőfi egyik, gyermekkorunkból ismert verse vidám borozgatás közben mu­tatja be, más történetek arról tud­nak, hogy még a betyárok is barát­ságosak voltak hozzá, egy nyiri nép­mesében pedig egyenesen a szegény embereket segítő, gazdagokat pedig rászedő garabonciás diákként kerül elénk. A mesék, az anekdoták a maguk módján mindig igazat mondanak; Csokonai költészetének valóban egyik legjellemzőbb sajátossága az élet szenvedélyes szeretete, mely valamiképp akkor is ott izzik ver­seiben, amikor hazája nyomorúsá­gáról, élete vesztett reményeiről, Csokonai Vitéz Mihály (Halálának 150. évfordulójára) búravált szerelméről beszél. „E bús legény tréfált és szeretett, s dalolt, mikor már sípolt a melle", — írja róla Ady Endre. Különösen a fiatal Csokonai volt és lehetett az élet szerelmese. Tizenhatéves, amikor a „szabadság, egyenlőség, testvériség" világát ígé­rő francia forradalom tüze fellán­gol s ettől kezdve e nagyszerű tűz­nél melengeti ifjú szívét. Bacsányi mellett ő az a magyar író, aki a leg­lelkesebb választ adja a „francia­országi változásokra". És ez a vá­lasz, lényegét tekintve mégis ma­gyar válasz, mert középpontjában a magyar nép, a rcagyar haza sorsa áll. Idézzük az ismert példákat, a felvilágosult magyar költészet leg­szebb remekművét, az Estvét, az elmaradt magyar viszonyokat bíráló Tempefőit? A tavasz azonban, amiről oly na­gyon szeretett írni. az országnak még csak koratavasza sem lehetett. Diák volt még, amikor meg kell ér­nie a zsenge korában letarolt forra­dalmi mozgalom vezetőinek kivég­zését, hogy szabadságszerető egyé­nisége ettől kezdve ne találja többé helyét a hosszú időre ismét közép­korivá sötétült Magyarországon. Pedig milyen nagy kitartással ke­reste a fényt, az emberibb életet magának is, népének is. Hányszor „tölt szíve" az „édes haza" képével s buzdított újabb és újabb tervet i kovácsolva, az alélt nemzeti műve­lődés érdekében! Ezért éhezett, fá­zott, talán ezért vitte el korán ha­lálos betegsége s nem talált boldog­ságot magánéletében sem. Fiatalos tűzben égő levelei a tervek egész légiójáról beszélnek, bizonyságául annak, hogy Csokonai lelke igazá­ban frissességgel, tettvággyal s a körülmények szörnyűségével szem­behelyezkedő, szinte hősies optimiz­mussal van tele. Kedves szavai kö­zé tartozik az iramodás, a tusako­dás. „Tusakodjunk mi is egy erővel a ránk tódult akadályok ellen, s ne­mesebb lesz a pálmakoszorú, ha fá­radságba került, pompásabban fog lebegni az izzadó homlok felett" — olvassuk egyik levelében. Felesle­ges kérdezni tehát, hogy a férfi Cso­konai vajon a haza, a haladás vesz­tett reményeit vagy személyes bol­dogságát, szerelmét siratja a költé­szetének édes-búsan zengő elégiái­ban? Bizonyára mindkettőt, hiszen a kettő egy volt néki. De csak Csokonai az ember volt szegénységre kárhoztatva, köl­tői világa máig is a leggazdagabbak közé tartozik, a maga idejében, a kor alélt magyar viszonyai között pedig egyenesen csodaszámba megy. Már diákkorában ismerkedni | kezd az európai költészet hagyomá­nyaival s haláláig „víg borzadással" jár el más népek kertjeibe, hogy haza hozza virágaikat; fölényesen birtokolja és természetesen tovább­I viszi a magyar költészet nagy örök­ségét s 5 az első, aki már tudato­san fordul gyönyörű népköltésze­tünk felé. Népdalgyüjteménye saj­nos, elveszett vagy kallódik valahol, nyomai azonban elevenen élnek legszebb képeiben, hasonlataiban, ízes nyelvében és számos szép ver­sének ritmusában. A népköltészet­ben, a „rabotázó magyarok" költé­szetében nem utolsósorban nemzeti sajátosságaink egyik legfőbb meg­őrzőjét látta, de szenvedélyesen ér­deklődött a nyelv, a verselés, a ze­ne és a tánc nemzeti jegyei iránt s ezzel jelentős módon előkészítette a reformkor és a szabadságharc nagy mozgalmait. A magyar nyelvről írott sorai talán máig is a legszebb sorok, amiket erről a szerelmes té­máról leírtak. „Magyar nyelv! édes nemzetem­nek nyelve, teáltalad szólultam én meg legelőször, teálialnd hangzott először az én füleimbe az édes anyai nevezet, te reszkettetted meg a levegőeget, amelyet legelőször szíttam, az én bölcsöm körül, s te töltötted be azt én nevelőimnek, az én hazámfiainak az engemet szere­tőknek nyájaskodásaival, te általnd kérte nz én csecsemő szám a legel­ső magyar eledelt, a te darabolt ízccskéiden kezdettek kifesteni az én gyermeki elméimnek első ideái, mint a szüléiéit hajnalnak apró sugarai, mikor a világosság tenni kezd ..." Vannak, akik törést látnak Csokonai költészetében, s bevallva, be-nem vallva csak a magyar jako­binusok tüzétől hevített fialal köl­tő verseit tekintik igazán értékes örökségünknek, talán azért, mert a megerősödött reakció világában he­lyét, sőt kenyeret sem találó költő Időnkint belekényszerült abba, hogy hősködő nemesek alkalmi költője te­gyen, pedig, amikor szívéből írt, tovább is megcsipkedi, gúnyolja őket, mint a remek szatirikus ré­szekben bővelkedő Dorottyában. Mellettük odavág a pöffeszkedő polgároknak is, igy a Dorottya bol­tosasszony rokonát színpadra vivő özvegy Karuyónéban s miközben ezt teszi, szeretettel fordul a parasztok felé, észreveszi a katonának vitt kedvesét sirató jobbágylúny pana­szát és iskolát jövendöl a falusi ki» magyaroknak. Do még szerelmi lí­rájának egyesok állal rokokó cse­csebecsékké kicsinyített „bájoló lágy trillái, tarka képzetei" mögött sem nehéz észrevenni a felvilágosult materialista költő é'.olszerete ct, az étet teljességének bátor, nagyszerű akarását, mégha időnkint valóban esak a fürdőző leányok szép testé­ről, rózsás ajkakról vagy hófehér keblekről ír. De ezekben a szerel­mes versekben is ott van a nép­költészet varázsa: nem utolsósorban ennek köszönheti azt, hegy a mű­vészi magyar vers halhatatlan mes­terekep emlékezünk rá, Csokonai Vitéz Mihály százütvenév távlatá­ból is az élet szépségére, a haza sze­retetére, emberségünk kifej'esztésé­re és megőrzésire tanítja a hálás • utókort J | Bárót i Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom