Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

KEDD, 1955 JANUÁR 4. OtlMSGYSRORSZÍG Műszaki értelmiségünk és az MTESZ feladatai A Műszaki es Természettudo•mányj Egyesületek Szövetsége szegedi csoportjában 14 egyesület működik, több, mint ezer taggal. A 14 egyesület decemberben 25 előadást tart tagjainak és az érdeklődőknek, segíti ezzel a párt- és kormányhatározatok megvalósítását. Ezekben az egyesületekben a szegedi tudományos és műszaki értelmiség legjobbjai tevékenykednek. Az egyesületek legfőbb célja, hogy maguk köré gyűjtsék az elmélettel és gyakorlattal foglalkozó szakemiiereket, megismertessék velük a tudomány új eredményeit és feladatokat tűzzenek ki eléjük, amelylyel megkönnyítik szakmájuk legfejlettebb technikájának elsajátítását. A MTESZ szegedi csoportja országosan is jó eredményeket ért el. A munkabizottságok sok műszaki problémát oldottak meg sikerrel. A Sztahánov komplex mozgalom is — amely a Szegedi Textilművekben valósult meg elsőnek — a MTESZ kezdeményezése. Az önálló elszámolás sikeres bevezetésénél is komoly érdeme van az egyesületnek. Pártunk ni. kongresszusának határozatai végrehajtásában az MTESZ-re fontos feladat hárul. El kell érni, hogy a műszaki értelmiség, régi és új egyaránt, teljes erejével, minden tudásával és lelkesedésével küzdjön hazánk technikai fejlődése, dolgozó népünk boldogulása érdekében. A MTESZ és egyesületei azonban még nem használták ki eléggé az értelmiség körében végzendő munka lehetőségeit. Szegeden is kevés az aktív tag. Vannak jól dolgozó egyesületek, mint a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Közlekedés és Közlekedéstudományi Egyesület, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület, az Agrártudományi Egyesület. Az elméleti egyesületek munkája is kielégítő, de vannak egészen gyengén működő egyesületek is, mint például a Faipari Tudományos Egyesület, amely az elmúlt évek sikerei után teljesen visszaesett. Az MTESZ és az egyesületek nem minden esetben találták meg a helyes munkamódszereket a tagság aktivizálására. Túlságosan nagy igényeket támasztottak az aktivisták munkájával szemben, ugyanakkor nem tudták számukra nyújtani a megfelelő megbecsülést, elismelést, olyan területen is erőltették például a munkabizottságok létrehozását, ahol a tagság nem kívánta, ingyen túlórázásnak tartotta, vagy ahol a sikeres munka feltételei nem voltak biztosítva. Igen koméig hiba városunkban is, hogy a tudományos egyesületekben végzett munkát az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok nem ismerik el társadalmi munkának. A MTESZ munkáját sem a pártszervezetek, sem a szakszerve? .lek nem segítik megfelelően. A Szegedi Városi Párt-Végrehajtóbizottság még egyszer sem számoltatta be az intéző bizottságot végzett munkájáról. A hiányosságok jelentős része a MTESZ, illetve az egyesületek vezetésének gyengeségeiből is adódnak. A választott vezetőségek, nem minden egyesületben működnek és a legtöbb helyen a vezetés színvonala sem kielégítő. Mi a tennivaló a munka megjavítása érdekében? Pártunk Központi Vezetősége megszabta a feladatokat: a politikai munka megjavítása, az elméleíi és szakmai színvonal emelése, a minőség megjavítása, az önköltség csökkentése az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése terén, valamint annak előmozdítása, hogy a párt és a kormányzat nagymértékben tudjon támaszkodni a műszaki értelmiség szaktudására, javaslataira, kritikájára. A MTESZ segítse a műszakiakat és a gazdasági szakembereket, hogy lépést tartsanak a műszaki tudomány fejlődésével, hogy a gyakorlatban tudják alkalmazni a korszerű fejlettebb eljárásokat. Nyújtson társadalmi segítséget a párt-és a kormányhatározatok végrehajtásában, a termelés műszaki, tudományos problémáinak megoldásában. Hozzon létre eleven társadalmi kapcsolatot az üzemek, a kutató, a tervező intézetek és a vezető szervek műszaki dolgozói között. Mozdítsa elő tapasztalatai kicserélését, váleményeik kialakítását a műszaki fejlődésünket érintő kérdésekben. Karolja fel a műszakiak kezdeményezéseit, támogassa elgondolásaik megvalósítását, újításaik bevezetését. Képviselje a műszakiak nézeteit, állásfoglalását a kormányzati szervekhez, jelezze hangulatukat. Vegyen részt a műszakiakat érintő nagyobb jelentőségű párt-és kormányhatározatok kidolgozásában. Törekedjék arra, hogy az egyesület munkájában való részvétellel bővüljön a műszakiak látóköre, tudományos, gazdasági és politikai kérdésekben. Tegyen javaslatot tagjainak tudományos továbbképzésére (aspirantura), kitüntetésekre, jutalmazásukra, külföldi kongreszszuson való kiküldetésükre. Segítse a műszakiák társadalmi, klub-életének kifejlődését, mozdítsa elő kulturális szükségleteik kielégítését. Segítse a szakszervezeteket és más tömegszervezeteket a fizikai dolgozók szakmai továbbképzésére, ismeretterjesztésére irányuló munkájukban. Nem kiesik ezek a feladatok. Műszaki értelmiségünk az új esztendőben is munkálkodjék azon, hogy a tudományos eredményeit átvigye a gyakorlati életbe, ne felejtse el, hogy a tudományos egyesületek munkájának éltető forrása a gyakorlattal, az üzemekkel, a mezőgazdasággal való eleven kapcsolat. Így azok a nagy feladatok, amelyek dolgozó népünk előtt állnak, a műszakiak és a tudományos élet hathatós segítségével sikeresen megvalósulnak. Lakó Ferenc, a MTESZ intézőbizottságának tagja Látogatás a Huhagyárban — az új év első munkanapján Zúgnak a varrógépek a Szegedi Ruhagyár termeiben. A gépek mellett emberek. Hétfő van, az 1955-ös esztendő első munkanapja. Az l-es teremben Verebély Éva szalagjának tagjai is munkálkodnak. A szalagvezető fiatal, mosolygós, göndörhajú lány és amint mondja is, igen jól szilveszterezett ő is. Különben menyasszony, s a vőlegénye ott dolgozik a Budapesti Ruhagyárban. Ezévben tartják az esküvőt. — Ki érkezett a munkaterembe legelőször a szalag tagjai közül? — kérdezzük. Verebély Éva mosolyog és válaszol: — AÍt bizony nehéz lenne megmondani, de senki nem késett el. Már háromnegyed hatkor igencsak itt volt mindenki. Munka előtt azt is beszélgettük egymással, hogyan töltöttük a Szilvesztert. Nevet megint, elővillan fehér fogsora és aztán tréfálkozva arról is beszél, jó lett volna hétfőn reggel is egy kicsit tovább aludni. Aztán komolyra fordítja a szót: „Fontos a munka és a kötelességet mi teljesítjük!" Verebély Éva szalagjának tagjai a Szilveszter estébe hajló napon kezdték meg az „átállást" új munkára. Teljes erővel azonban az új év első napján kezdték meg az új konfekció készítését. A dolgozó parasztok által különösképpen keresett úgynevezett ceig nadrágokat varrnak. Ökrös Józsefné, a MEO-s örömmel adja tudtul: — Bizony elég jól halad az új munka — a vártnál jobban is. Per. sze azért még napok múlnak el addig, amíg egészen jól megy majd a ceig nadrág varrás. A Verebély szalagban Gergely Pálné, Holovár Mária és Lobozár Mária igen ügyesek, jól végzik teendőiket. Az 1955-ös évtől ők is azt várják, hogy több legyen az öröm és kevesebb a gond. Ók jó munkával dolgoznak ezért. Az új munkára nem teljes a norma, az első napokban kevesebb, amíg jól be nem gyakorolják a ceig nadrágok varrását. A szalagvezető — délelőtt fél 11-kor — megállapítja, hogy a hétfői napra előírt normát a 22-es szalag teljesíti. „Majd jól begyakoroljuk a munkát, aztán mi is túlteljesítjük napi tervünket". Az l-es teremből utunk a kazánházba vezet, ahonnan a nehéz konfekció üzemrésznek, a készáru és kellékraktárnak is a fűtését adják, illetve kellene jól adni. A kazánházban még vasárnap este 11 órakor kezdte a munkát Horesnyik és Csordás elvtárs, a két fűtő. Hétfőn reggel 7 órakor átvette tőlük a munkát Vári János és Óvári Ernő. A fűtők igazán azon vannak, hogy a kemény hidegben meleg legyen a nehéz konfekció üzemrészben, a készáru és kellék raktárban is. De bizony sajnos, ha huzamosabb időt tölt az ember a készáru raktárban, akkor didereg, hiába vannak ott a fűtőtestek. A nehéz konfekció üzemrészben pedig kályhákkal melegítenek. Az új fűtőberendezést nemrégiben létesítették. A Könnyűipari Gyárfelszerelési Vállalat tervezte és készítette el a berendezést. De valahol igen komoly hiba van, mert nincs meleg. Ez joggal bosszantja a dolgozókat. Sebő Lajos, a készáru raktár vezetője az ott dolgozók véleményét mondja: „Hidegek vannak, nagyon elkelne egy kis meleg a nagy kész-* áru raktárban." Az illetékeseken a sor, hogy a lehető leggyorsabban megszüntessék a fűtés körüli zavarokat, s necsak dísznek legyenek a fűtőtestek. Ez teljesen jogos kívánsága a ruhagyári dolgozóknak. S hadd írluk még ide, hogy az egyes termekben lévő hideg ellenére is becsülettel végzik teendőiket az ott dolgozók. De nem várhat halasztásra munkakörülményeik megjavítása: a fűtés problémájának megoldása! (m. s.) Amikor igazán jól kezdődik az újesztendő Ez az év valóban jól kezdődött, különösen azoknak, akik nyertek a III. Békekölcsön múlt hét csütörtöki húzásán. Csak nézni kellett tegnap délelőtt azt az embercsoportot, amely a Takarékpénztárban a harmadik pultnál állt. Bemutatták kötvényeiket, aztán átvették a pénzt, s ahogy egy-egy férfi vagy asszony kifordult a csoportból, kezükben a százasokkal, a jókedv, az öröm tükröződött arcukról. Volt akinek meglepetést is okozott, hogy többet nyeri, mint amennyit gondolt. ! ——— —— —— ugyanis többen azt hitték, hogy a százforintos kötvény fél kötvény, s otthon kiszámították, hogy a kihúzott összeg felét nyerik. Nyertek is és ráadásul többet, mint amire számítottak. Valóban jól kezdődött az újesztendő — mondogatták. Az egyik sofőrbundás fiatalember még egy csomag cukrot is vett a pénztáros! nőnek kedveskedésből. Egy vasutas j férfi mihelyst kiszámolták néki a közel háromezer forintot, a nyereménnyel együtt odalépett a pénztárhoz: takarékba tette jórészét. S milyen nagy az öröm Bálint Jánoséknál az Árviz utca 37. alatt, Bozsik Józseféknél a Petőfi Sándor sugárút 40. számú házban, Marosán Sándoréknál a dorozsmai úton: mindannyian 5000—5000 forintot nyertek. Stammer Józsefné Kistelekről jött be Szegedre, hogy fel(35) Dehát akkor mi bújt énbelém, hogy így eljárattam az áprilist ezekkel a derék, becsületes háromdudásokfcal, akik __________ végre is nem akarnak semmi rosszat, csak jól akarnak lakni a hazából. Hol itatták énvelem azt a boszorkányos filtrát, : melyik úgy kiforgatott magamból. Hiszen nem ez volt az én szándékom. Szép cicerói szónoklatra készültem én, nem ilyen laberiusi mimusra. Hol maradt le a lábamról a Kothurnus, és mikor kerül r.i a soccus? Nem, nem én voltam az, aki mindenkibe beleeresztettem a fulánkot. Sőt magára Hannibálra is szamárbőrt húztam. Ez valami révület volt, valami megszállottság. Persze, így jár az em1. _T, ha sámánok ivadéka: egyszerre megperdül a szivében az ördöngös dob és járatja vele a kutyakonpogóst. No, most már aztán igazán elmehettünk a lelékhez örökös vizitre. „Ultra Sauromatos fugere hinc et glacia-em Oecanum", Fussunk túl Sakitián, túl észak zord árján". Szegény Dia se gondolta, hogy az úti programmunkat csináljuk, mikor pár héttél ezelőtt JuveT üst fordítgattam neki. (No, nem az asszonyokról \ a lót, csak a képmutatókról szólót!) Az Erinnysek akkor se maradtak el tőlem, mikor a kapunkon beléptem. De nagyon is az arcomra vetődhetett az árnyékuk, mert Tera mama szükségesnek látott megvigasztalni, ahogy elém döcögött. — No, nem kell azért megijedni, tanár úr, esett már ilyen a világon máskor is! Hát persze, hogy esett. De hát mi köze ahhoz, bnnek az aventinusi vén boszorkánynak és mit vityorog hozzá? — Tudja, fiatal asszonyon szokott az ilyesm. tnegesni! Én rajtam már nem esik meg... Most egy ugrással bent voltam a szobában. Dia 4 sifonér előtt térdelt, Hannibál fMtáma$atá&a "Thó^a. faunc áegétu+e — Mi történt veled? — szökkent fel szívem a torkomba. Felém fordította az arcát, amely sápadt és riadt volt, de szelíden mosolygó, mint a vizből visszasütő hold. Összekulcsolt kezét a szájára téve mutatta, hogy most csöndbe kell lenni, mert ő most imádkozik, aztán fölintett a sifonér tetejére. Pléhre préselt kazáni Mária nézett le onnan, olyan, amelyik még nem a karján hordja a fiát, hanem a méhében. A Krimben találni ilyent minden házban, ahol új házasok virágzanak. Odatérdeltem Dia mellé, de nem zavartam, csak a két összetett tenyere közé csúsztattam az én egy tenyeremet. A bánatos Máriácska száján egyszerre kinyílt a mosoly. Amikor befejezte az imádságát, keresztet vetett magára és keresztet vetett rám is, de azért nem keltünk fel a földről. Jól esett egymást átölelve, tovább is ott maradnunk és hallgatnunk az egymás szive dobogását. Az udvar vénhedett törökeperfáján elrikkantotta magát egy jókedvű sárgarigó: „Kell-e dió, fiú? — ezt mindig olyan fán kezdik a sárgarigók, amelyiken nincs dió — és Dia megszólalt: — Tera mama azt mondja, fiú lesz. — Persze, hogy fiú lesz — nevettem el magam — és a mai nap emlékére Hannibálnak fogjuk keresztelni. A fúriák egyszerre eltakarodtak a* fejem fölül. Vitték a hírt a leiéknek a vizek pokolfenekére, hogy már megint nem lesz barátkozás. Olyan bolond fajzat az ember, hogy minden baját elfelejti, ha megtudja, hogy lesz kire hagyni a szenvedései'. — Ml nyom itt a kabátod zsebében — kérdezte Dia, ahogy hozzám bújt. — Hát az ebédem — veszem ki a csomagot. De már kibontani nem értem rá, mert az ajtón besötétedett egy árnyék. (Folytatjuk) vegye az öt darab ezrest, amelyet kettőszáz forintos kötvényével nyert. Gémesi Imrének, a szegedi Nemzeti Színház művészének is nagyon jól esett az a 2S00 forint, amelyet örömmel vett át tegnap délelőtt a Takarékpénztárban. A szerencse igen csak ráköszöntött Szeged dolgozóira, mert hiszen tegnap délig 430 kötvényre — az l-es postán és a Takarékpénztárban — 180 ezer forintot fizettek ki. A nyeremények jórészét a nyertesek mindiárt a takarékba tették. Van aki azt mondja ilyenkor: „De jó nekik — én nem nyertem sajnos". Bizony jól esne mindanynyiunknak ha kihúznák kötvényeinket, dehát majd ránk is kerül a sor. Azonban az is öröm, ha másra mosolyog a szerencse. Látogassunk csak meg pár percre két boldog embert... Tóth István szőke fiatalember, vékony, elég magas. A Városi Tanácsházán a begyűjtési hivatalban dolgozik: előadó. „Gratulálunk" — köszöntjük. — Köszönöm — válaszolja szerényen. — Nem akartam elhinni, de nagyon jól jött, nagyon jókor. Feleségemmel — ő a Textilművekben dolgozik — már éppen beszélgettünk az utóbbi időkben, hogy kellene egy kombinált szekrény. Hát most lesz. A történtekhez hozzátartozik, hogy tegnap reggel, miután jelentIcezett a tízezer forintos nyereményért Tóth István, vett egy nagy csomag nápolyit és ott az irodában munkatársainak osztotta el, barátságból, szeretetből, hisz ők vele együtt ürültek az újévi szerencsének. Zsák Zoltánná fiatal szőke aszszony, a Papírértékesítő Vállalat irodájában dolgozik a Bajcsi-Zsilinszky utcában. Van két kisfia, az egyik iskolába jár, a másik óvodába. — Mind a két ünnepnap csak arra gondoltam — mondja örömteli mosollyal arcán —, hogy nyertünk, nyertünk! — S mi a tervük a tízezer forin tos nyereménnyel? — Hát már számítgattuk nagyon. Ugy döntöttünk, hogy ruhát veszünk a gyerekeknek, ez az első. Aztán veszünk egy hízott disznói, lesz mihez hozzányúlni egész évben. És ránk fér egy kis ruhanemű. — Hát áldomást mikor iszunk? — tréfálkoznak munkatársai. — Azt is iszunk, majd szombaton. Mindenütt ahol nyertek a 111. Békekölcsön legutóbbi húzásán, ott a nyertesekkel együtt örülnek munkatársaik, hozzátartozóik és joggal mondják: ez az év valóban jól kezdődött. M. T. Tovább szélesedik Szegeden a felszabadulási muahaverseny Napról napra szélesedik Szegeden a felszabadulási munkaverseny és újabb üzemek jelentik, hogy csatlakoztak a Rákosi Mátyás Müvek kezdeményezéséhez. A VASÖNTÖDE dolgozód vállalták, hogy a felszabadulási munkaverssnyben fokozzák a közszükségleti cikkek gyártását. Az önlötlvas karikás kályhák szériagyártásának műszaki előkészítését január 15-ig befejezik s aztán gyártják a kályhákat, A többi között vállalták azt is, hogy negyedéves tervüket 5 százalékkal túlteljesítik. A fáradt homokkal eddig kikerült vasmonnyiséget megmentik. A továbbiakban ezév első negyedében mintegy tíz tonna öntvényt mentenek meg népgazdaságunknak. Export kötelező tlségeiket jó minőséggel a határidőro teljesítik. AZ ECSETGYÁR dolgozói azt is vállalták, hogy ezév első negyedében 17 ezer ecsettel készítenek többet, A selejtet 0.1 százalékra csökkentik. A gömbölyű ecset gyártásánál új technológia alkalmazásával 30 százalékkal növelik az ocselnyelck kihasználását. A tervezett önköltség hányadukat 2 százalékkal csökkentik. A PAPRIKAFELDOLGOZÓ VÁLLALAT dolgozói hazánk felszabadulásának 10. évfordulója méltó megünnepléséért azt is vállalták, hogy ezév első negyedében mintegy félmillió forint értékű árut gyártanak terven felül. Az önköltséget 2 százalékkal kívánják csökkenteni, Minőségi gyártásukat globálisan 3 százalékkal emelik. A bordányi Dúskalász TSZ darálómotorját, továbbá mezőgazdasági gépeit kijavítják. A DÉLMAGYARORSZÁGI ROSTKI KÉSZÍTŐ újszegedi üzemének dolgozói azt is megigérlék, hogy első negyedévi tervüket 2 százalékkal tűldjcsitik. Első negyedévi szállítási tervüknek március 27-ig eleget tesznek. A kenderáatatást április 4-vel megkezdik. A MÁV SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA kereskedelmi szolgálatának dolgozói is csatlakoztak a felszabadulási munknversenyhez — írja Sziládé Sándor levelezőnk. — A kereskedelmi szolgálat dolgozói vállalták, hogy az első negyedében szállítási tervüket 105 százalékra teljesítik. A kocsikihasználást 0.3 százalékkal emelik, a rakodási idő tervszámát pedig 130 százalékra teljesítik. Az árukárok forint értékét 5 százalékkal csökkentik, jobb minőségi munkával. A kereskedelmi szolgálat dolgozói vállalásukat a központi és a többi szolgálati ág dolgozóival együtt működve tudják teljesítem,