Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-23 / 303. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 23. Túlteljesítették tervüket a szegedi koníekcíóboliok Bő választékkal állnak a vásárlók rendelkezésérc a megnövekedett decemberi forgalomban 3 oelmagyflrorszag Szeged dolgozóinak növekvő ruházkodási igényeiről igen élénken tanúskodott az a termelési értekezlet, amelyet a napokban tartottak a Szegedi Ruházati Bolt konfekciórészlegének árudái. Gottlieb Jenő, a 7. sz. bolt árudavezetője beszámolójában elmondotta, hogy a konfekcióüzletek előirányzott negyedévi tervüket már december 19-ére 100.5 százalékban teljesítették, évi tervüket pedig 110 százalékra. Több áruda dolgozója szólalt fel, hogy az elmúlt hónapokban még nagyobb forgalmat tudtak volna elérni, ha tervszerűbb lenne a nagykereskedelem áruelosztása, Igy például hosszú ideig — éppen amikor a legnagyobb szükség lett volna rá — nem lehetett gyermekkabátokat kapni a boltokban. Ugyanez volt a helyzet az őszi férfi esőkabátokkal is, amelyek nem őszre, hanem csak télire érkeztek meg. Sokkal nagyobb tervszerűséget és gondosságot kell ezen a téren mutatnia az elosztó szerveknek. SZEGEDI JEGYZETEK A színházban errá, ez Nem dicsekvéskép- gos, elegáns reakciós meglepő kritikai pen mondom, de na- igazgatóját idézte zékkel mutattak cryon régen voltam élénken emiékeze- miben különbözik színházban. Ugy gon- tünkbe. Káldor Jenő, a darab a régi szindoltam, elég színházi akit még a régi idők- házi vígjátékoktól, előadást láttam 45 bői ismertem, állandó amikor is legalább óv alatt, amióta Sze- kacagásra késztette a egy asszony megcsalgeden élek. Inkább le- közönséget. Lászlóffy ta az urát vagy egy fekszem este és kial- Kata igen csinos és kikapós férj az élciszom magam. Egy szépen beszélő szí- párját. De nem halipár hét előtt azonban nésznó. Egyszóval gatták el, ami nézeszemembeötlött a kü- Heinar Klipphardt tük szerint hibája a lönösen szokatlan vígjátéka, — amely darabnak, címsor m szinlapon: néhány részében bo- Ugy látszik, amióta Shakespeare kereste- házat — tetszett. Ezt én kimaradtam a tik. Ezt meg kell igazolta a közönség színházból, nagy válnézni! Elég Shakespe- állandóan megújuló tozás ment végbe are darabot láttam tapsa, Ha ezekhez a ezen a tájon. A pámár életemben, nem megállapításokhoz holyokban, amelyeket tudtam elképzelni, még valamit hozzá- azelőtt a város előkenogy miért keresik fűzni akarok, az az, lőségei béreltek, most most a régi, de még hogy a darab látha- katonák ültek. Nemiindig új szindara- tatlan szereplőinek, a csak_ tisztek, de egybok szerzőjét. Talán diszletezőknek mun- szerű közkatonák is • alamelyik lektor kája valósággal meg- és úgy ültek ott, ikar vele beszélni ab- lepett, mert az állán- mint akik megszokván az irányban, dóan váltakozó jele- ták a páholyt és a hogy korszerűsítse netek díszletei percek színházat. Csak úgy kissé drámáit? alatt álltak és az elő- rengett a színház az - . , , . adás folytonosságát ő tapsaiktól. Szóval elmenlem a nem zavaTták. Beszélgetés közben színházba. Sajnos tudtam meg, hogy a azonban a darabból. Ha azonban a szin- közönség legnagyobb amit játszották, nem padot nem is lattam t sokat láttam tm ^ " része bérlő. Még egy 1 és JÓZ es nem is hallót- dolog [epetf ™ J [ugyancsak keveset tam minden szót, ami dig kellemesen: a . hallottam. Kiderült, a színészek ajkan el- ruhatír ingyenes és : hogy a szemevm epp- hangzott aniial job- a ruhatirosnő nem • ™nt « f"**1™. « kan lattam„ es ^llot- kérdezi: „kikészít- sok hasznalatban kis- tam a nézőtérét. Az sem->« sé elgyengültek. Nem aztán igazán más volt, Kormányunk és baj gondoltam, mert mint a „regi jo idok- ártunk ugyUllszik a színház „Szegedi • f ^zőtór telve dot /ordft Tükör- című műsor- volt; Ne™ láttam a s-sgedi színházra, füzetének segítségével "?», ^ „ktseste- men nemcsak a dísz_ tájékozódom vala- V15:. és jszmatoxngos letek é$ egyéh keUé_ mennyire. Láttám, W^W- kek kifogástalanok, de hogy Miklósy György ™XV ' ^ f « színházat magát is aki a főszerepet ját- -„1°'. ~ láttam - álszotta. igen tehetséges ^ndóan csinosítják és színész, a humora ki- n célszerűsitik. Most is , fogyhatatlan, de nem ™ket' látni a lépcsők körül, kevésbé jó Kovács ** hlTJlTlZ: bogy ott nappal kő- 3 .no-— I- « fa ,. - i. - • mel kisérék az János, aki a színházi kifutót játszotta. Kor- ' mos Lajos, a színház A szünetben igazgatója szerepében szélgettem a régi világ szmokin- elvtársakkal, művesek játsszák a maguk — ha nem is be- játékos — de hasznos ismerős szerepüket. akik LIGETI JENŐ X..M I Szakszervezeti éléiEredményesen segítette elö a szegedi Erdőgazdaság munkáját az első üzemi kollektív szerződés A Szege— Erdőgazdaságban az idén kötöttek elsőízben kollektív szerződést a gazdaság munkavállalói a gazdaság vezetőjével, a szakszervezettel közös egyetértésben. A kollektív szerződés alapja a tervfeladatok teljesítésének és a dolgozó embert megillető jogoknak. A Szegedi Erdőgazdaság műszaki dolgozói és a szakszervezeti hálózat a kollektív szerződésben vállalt feladatok végrehajtásában mindenkor szorosan együtt dolgozott, melynek eredménye sikerekben gazdag volt. Az erdőgazdaságok — a szegedi is — a naptári évről gazdasági évre tértek át. A szakszempontból helyes intézkedés folytán a vállalat az 1954-es gazdasági évet szeptember 30-án zárta és a fatermelésben 109 százalékos tervteljesítést ért el. Mintegy 5600 köbméter ipari fával és 15 ezer köbméter tűzifával járult hozzá az ország faellátásához. Bár a termelt iparifa országos viszonylatban nem nagy menynyiség, mindamellett komoly mértékben hozzájárult megyénk mezőgazdasági szerfaszükségletének biztosításához. Ezenfelül még a szőlőkaró készítéshez szükséges faanyag termelésével és bányáink bányafával való ellátáshoz járult hozzá jelentős mértékben. Fontos feladatként kezelte az erdőgazdaság a lakosság tüzifaellátásának ügyét. Az új gazdasági évben már 285 vagon tűzifa leszállításával vett részt a lakosság téli tüzelőellátásában. E szükséglet további kielégítését fokozza a hullámtéri rontott füzesek kitermelése, ami már bekapcsolódik az erdőgazdaság hatéves fejlesztési tervébe. Ugvanís a kitermelt állományok helyébe újabb nyár és fűz állományokat létesít a vállalat, amely majd a mostani értéktelen minőségű tűzifa helyett iparifát és jobb tűzifát ad népgazdaságunknak. A fában szegény Alföld erdősültségének és a meglévő rontott erdők átalakításának érdekében 1954ben 1400 hektár üzemi és 1700 hektár erdőnkívüli érdösítést, illetve fásítást végzett az erdőgazdaság. A nyert faanyag mellett ezek az erdőterületek elősegítik a mezőgazdasági többtermelést a szél erejének megtörésévél és a levegő páratartalmának növelésével. Dolgozó népünk egészségét is szolgálja ez a fásítás, mert portalanítja a levegőt, zöldövezettel veszi körül városainkat, falvainkat. Erek az erdők mintegy tüdejét fogják képezni lakott területeinknek. Az említett nagy erdősítési feladatokhoz azonban sokmillió facsemetére, suhángra, sorfára van szüksége az erdőgazdaságunknál:. Serény kezek mintegy 300 katasztrális hold területen 1954-ben 43 millió facsemetét neveltek. A csemetenevelésben igen szép eredményt ért el a vállalat, különösen a feketefenyő és szürkenyár megnevelésében, tekintettel arra, hogy ezek megtermelése különös gondot igényel. Féltő gonddal ültették, ápolták, és öntözték a csemetekerti dolgozók a kis csemetéket, melyek közül a szürkenyár nevelésével országosan kimagasló eredményt értek el. A csemetenevelés által a gazdaság teljes egészében gondoskodott saját szükségletéről, azonkívül soktnillió facsemetét szállított más erdőgazdaságoknak is. A nagy és az egyre emelkedő feladatokat a gépesítés fokának emelésével tudja csak a gazdaság megoldani. Ez évben már egy lánctalpas és két körmös traktort kapott a gazdaság felettes hatóságától a jóniinőségű talajelőkészítésekhez. A csemetekertek öntözőberendezéseinek fejlesztésélhez is kapott két 50 lórős Diesel-motort, egy további motor beszerzése pedig most van folyamatban. Az öntözőmotorok, öntözőhálózat, motorkerékpárok, személygépkocsi, traktorok, valamint a fogatok üzembetartására, s az újítások kivitelezésére karbantartó műhelyt állítottak fel. A felsorolt nagy feladatokat az erdőgazdaság csak úgy tudta elvégezni, hogy azok kivitelezőiről; a dolgozókról, a kollektív szerződésben lefektetett feltételek szerint gondoskodott. És hogy gondoskodott, azt igazolja az a körülmény, hogy a munkálatok zökkenőmentessége és a dolgozók jobb ellátása érdekében jól felszerelt munkásszállásokat állított fel, ahol a dolgozók munkaidő után rádióval, folyóiratok és könyvek olvasásával szórakozhatnak. Az étkezés jó ellátásáról pedig üzemi konyhák felállításával gondoskodott. A nagyfokú ruhaelhasználódással, nagy szennyeződéssel járó munkák végzéséhez munka- és védőruhákat adott a gazdaság a dolgozóknak. A kollektív szerződés előírja, hogy a dolgozók munkakészségét hideg időjárás esetén melegítő itallal biztosítsák. A dolgozók szívesen fogadták a zord időben a meleg teát vagy feketekávét. A szakszervezeti bizottság munkáját is igen nagy mértékben segítette elő a kollektív szerződés, a fejlődés elsősorban a kollektív vezetésben mutatkozott meg. A termelékenység emelését a dolgozók körében kiszélesedett munkaversenyek jelentős mértékben segítették. E versenyek folytán elért első félévi sikeres tervteljesítés jutalmaképpen nyerte el a Szegedi Erdőgazdaság a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A munkaversenyek folyamatossága és kiszélesítése előfeltétele a gazdaság további jó munkájának. A kollektív szerződés jelentősen elősegítette a feladatok tervszerű végrehajtását. Tartalmát a szakszervezeti hálózaton keresztül ismertettük a dolgozókkal s így valamennyien tisztában voltak és vannak jogaikkal és kötelességeikkel, mely alapját képezi a nyugodt, egyenletes, tervszerű munkának. A szakszervezeti bizottság javaslatai alapján gondoskodtak — a kollektív szerződésben foglaltak szerint — a dolgozók továbbképzéséről es kulturális fejlődéséről. A tanulmányi kiránduláson a dolgozók 20 százaléka vett részt. Az erdőgazdaság valamennyi dolgozója nagy jelentőséget tulajdonít a kollektív szerződésnek és úgy tekinti azt, mint az üzem alkotmányát. A kollektív szerződésben vállaltakat mind a gazdaság, mind a szakszervezet összességében teljesítette. Ez volt a rugója az erdőgazdaság jó tervteljesítésének. Boda József igazgató és Meggyaszai szb. elnök rpcwleo (Utas cdp faz ÖSZ HAJÁBAN már csak itt-ott vegyülnek fekete szálak, fogai elővillannak, ha nevet. Kedves arcú, alacsony termetű kisiparos Pavlov Uras. Ott ül a Bocskai-utcai műhelyében a fa-pódiumon —, hogy jobban lásson — az utcára nyíló ablak előtt. A háromlábú széken görnyedve, foltozza, javítja — és most már több mint egy éve talpalja is — a környező utcák lakóinak cipőit. (27) Kisütöttük, hogy az én emberem fizetési osztályának körülbelül az egy óra felel meg, tehát szerencsét próbálhatok. Szerencsém is volt. Ott találtam, csak egy kicsit várakozni kellett, mert vendége volt. A lictor, aki az ajtóban állt, ;.zt mondta, hogy valami angol újságíró van bent nála villásreggelin. — Jön ide, kérem mindenféle nemzet, angol, francia, olasz, holland, az Isten se győzi őket. Nem mondta, hogy mivel, én meg nem is kérdeztem. Annyit én is tudok az illendőségről, hogy a nagy urak szolgáinak a leereszkedésével nem szabad visszaélni. Ahogy a mr Nemtomki kijött, megláttam a nagy úr mosolygó arcát. Amikor engem állított elő a lictor, akker már nem mosolygott. Hűvösen fogadott, de nem udvariatlanul, nem ültetett le, de legalább ő is felállt. — Mivel szolgálhatok? Mikor elmondtam neki, micsoda krédóba kevertek engem Pilátusnak, felcsillant a szeme. — Á, ön az? Az ön témája engem is érdekel, "lem olvastam, de hallottam róla. Én is többször ! oglalkoztam a Krisztus előtti második század véres üstökével, aki kétségtelenül pregnáns kifejezője volt a nacionalizmus eszméjének. Mondanom se kell, hogy én híve vagyok a tudományos kutatás szabadságának, de azért nincs igaza önnek, tdes barátom. Nem elég jó hazafinak lenni, az mindenki lehet. De intelligens embernek azt muatni is kell. Látja, ha ön nemzeti alapra helyezkedett volna a tanulmányában, magyar nemzeti alapra... — De könyörgöm, a pun háborúkat nagyon nehéz magyar nemzeti alapra helyezni — tettem egy sápadt ellenvetést. Téved, tanár úr! — lépett közelebb hozzám. Mindenbe bele lehet és egy kis csalafintasággal bele is kell vinni a magyar vonatkozást. Próbáljuk csak. Scipio. Ugyebár erre bátran mondhatja Jiatittifíál föttáfnasztám /?hóta. Intene nzqénye. az ember, hogy egy kicsit csángósan hangzik? Hazai magyar nyelven ezt a szót Scsipiónak ejtjük. Ennek aztán már nagyon könnyű olyan etimológiáját találni, amit a laikus is egyszerre elfogad. Scsipió, Csipió, Csipijó, azaz Csípi jól, vagyis aki jól megcsípi Hannibált. Az előbb sápadt voltam, most már kezdett a vér a fejembe tódulni. — De engedelmet kérek.., — Várjunk csak, barátom. — Hannibál, Hannibál... Mire emlékezteti ez önt? Érdekes, magam is csak most jövök rá! Hannibál, Hanni bál, Honni bál, Honi bál. A karthágóiak, az ó-kor degenerált franciái úgy fogják fel a háborút, mint egy bálát. Rendkívül jellemző a mentalitásukra, hogy a főistenüket is Bál-nak hívják. Ugy-e, mennyi magyar kölcsönszó már a világtörténelem hajnalán? Látja, ha ezekre mutatott volna rá, akkor a mindig gyanakvó nemzeti érzés nem érthette volna önt félre. A nemzeti önérzetre való nevelés, barátom, ez legyen az alapja a pedagógiájának. Ért ön engem? Nagyon barátság: san kapaszkodott a vállamba. Egy lelkesedés volt az egész ember a fülehegyéig. Csakhogy énbelém akkoi már belém bújt a Bál ördög. Elnevettem magamat. — Hogyne érteném. Hallottam én már ilyesmiről gólya koromban. Tarquinius, azaz, Tar-quin, vagyis Tárkony, ami Tar-kán, vagyis kopasz főnök. — Aha, ön a Jules Martha könyvére gondol, az etruszkokról! Ismerem, érdekes könyv. — Nem arra gondolok én, instálom, hanem a Kakas Márton nagy naptárára, ami minálunk megvolt a padláson. Kakas Márton már a Bach-korszakban önérzetre nevelte a nemzetet azzal, hogy Nabukodonozor is magyar volt, meg Saltmanassár is. Az egyik Nagy bunkóval hadonyászó úr — a másik meg Nagy szalmaszár. Halhatatlan magyar típus mind a kettő. (Folytatjuk) Háta mögött zöldre festett fa-fal választja el a műhelyt a konyhától, azután egy szoba Következik, — raktár volt, rendbehozták, vettek bele bútort: ez Pavlov Uras cipész és felesége birodalma. Az utcán kopott, időmarta tábla jelzi: „Javításokat pontosan vállalok*. Jönnek is az emberek. — Pavlov bácsi, kész van a cipőm? — Készen, hogyne. Keres egy darab újságpapírt, becsomagolja, mondja a javítás árát — nem mindenki kérdezi meg előre, mibe kerül majd a munka. Akik ismerik, tudják, olcsón és pontosan dolgozik. Pavlov bácsi leányai férjhez mentek, három unokája is van már. Első felesége meghalt, pár évvel ezelőtt ismét megnősült, szülésznőt vett el, jól megértik -egymást. Nem politizált, nem igen járt sehova, szerényen éldegélt. OKTÓBER 11-ÉN a Klauzáltéren többezer szegedi dolgozó előtt az elnökség első sorában ült, ott látták az emberek, tudósok, vezetők, kiváló munkások, mérnökök, parasztok között. A szegedi nép szabadsága születésének 10. évfordulóján, amikor a Hazafias Népfront városunkban is kibontotta zászlaját, Pavlov Uras cipészt egyhangúlag megválasztották a Hazafias Népfront szegedi bizottsága tagjává. Azóta rendszeresen olvas újságot, üléseken vesz részt, javaslatokat tesz, beleszól az egész város érintő dolgokba, ünnepségekre jár, véleményt nyilvánít, egyszóval politizál. A Hazafias Népfrontról ezt mondta: — NAGYON SZÉPEN alakul az összefogás. Mert az a fontos, hogy a becsületes emberek megértsék egymást. Én most, hogy benne vagyok a dolgokban, látom, mindenkinek cselekedni keli. Magunk, az egész ország érdeke így kívánja. A népfrontbizottsági üléseken megbeszéltük, mit tegyünk. Én is hozzászóltam. Sok mindent belevettünk a programunkba. Volt, amit elvetettünk, mert még nem tudjuk megvalósítani. Volt, amit már meg is valósított a tanács javaslatainkból. Az igazi munka azonban ezután kezdődik. A Hazafias Népfront — mindnyájan tudjuk — nemcsak a választások alatt munkálkodott. Kár, hogy még nincs állandó irodánk. Ez akadályozza a munkánkat. A kerületi népfrontbizottságokat is meg kell már alakítani. Telik a szó másra is. S ahogy beszélgetünk, egyre jobban megvilágosodik, milyen világosan gondolkodik, lát a világban Pavlov Uras. — SOK BÉKEHARCOS van Szegeden. A Hazafias Népfront tagjai között is, szerte a városban. Amikor az első világháború kezdődött, 16 éves voltam. Átéltem. A második világháború borzalmait is átvészeltem. Mindenütt rombolás volt, pusztítás. Most rövid tíz év alatt mennyi mindent elértünk! Mi nem akarjuk a háborút. De ott Nyugaton megint mozgolódnak. Nem akarjuk, hogy háború legyen! A hazafias cselekedetek egész sorára van szükség. Ezt tudjuk adni a béke asztalára. M. T. Röszkei levél A röszkei tanács kedden este ünnepi tanácsülést tartott. Ezalkalcmmal megemlékeztek a 10 évvel ezelőtt megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormányról és az azóta eltelt 10 év munkájáról. • Röszkén. a .Petőfi" kultúrotthon nagytermében vannak a mozielőadások. Sok szép filmet hoznak ide is. De hiába a jó film. a jó zene, ha a vetítés közben a hang érthetetlen torz a képek pedig homályosak. Arra kérjük az illetékeseket, vagy javítsák meg a vetítőgépet, vagy utaljanak ki egy jó vetítőgépet Röszkére, hogy maradék nélkül élvezhessük a filmeket. Tapodi Gyula