Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-09 / 291. szám

CSÜTÖRTÖK. 1954 DECEMBER 9. 5 DÉLM1GYBR0RSZBG Egészségügyi fanácsadó ————— Hogyan védekezzünk a megüüles ellen ? ELMÉLETI TANACSADO Az ősz szürke ködfátyolából jól esik belépni a rendelőmbe. A fehér bútorok között az asszisztens nő fürge alakja suhan ide-oda, előkészületeket tesz a betegek fogadására. Alig öltöm fel a köpenyt, kopognak. Belép a gondos nagymama és rögtön meg is kérdezi: — Ugyan mondja el, hogyan kapjuk meg az influenzát? — Nagyon jó nagymama, hogy ezzel foglalkozik. Itt az őszi idő, a köd, az esők. A családot csak úgy tudja megvédeni a betegségtől, ha ismeri a veszedelmet. Meg kell nyugtatnom, itt a mi városunkban még nincsen sok meghűléses betegség. A meghűléses betegségekről mindenki azt gondolja, hogy az mind influenza, pedig sok más hűléses betegség is van. Nekünk fontos azt tudni, hogy parányi kis kórokozók — vírusok, bacilusok — lesik ezt az őszi csúnya időt, hogy a meghűléssel legyengített embereket megbetegítsék. Ezeknek a láthatatlan kis gonosztevőknek csak a megelőzés rendszabályai segítségével, apró kis egészségi szabályok betartásával tudunk gátat vetni. Közben többen összejönnek és bekéredzkednek a rendelőbe, hogy résztvegyenek a nagymamával folytatott beszélgetésemben. Itt van a szövőnő, a kazánkovács, a villamoskalauz, a kiscsecsemős-mama és a diáklány. — No, ha ilyen szépen együttvannak, figyeljék jól meg, milyen zavarokkal jelentkeznek a hűléses betegségek. Az egyik jel a nátha, roppant kellemetlen; a másik a köhögés, a láz, a tagfájdalmak, fejfájás, bágyadtság. Ezeket a jeleket érezzük és látjuk egymáson, és ilyen jelenségek közben tüsszentéskor, köhögéskor sok-sok láthatatlan kórokozót freccsentünk széjjel embertársainkra. A védekezés első követelménye tehát az, hogy a beteg ember ne köhögjön és ne tüsszentsen embertársaira, hanem a zsebkendőjébe. Persze a zsebkendő is fertőz azután, azt is váltogatni kell. A kazánkovács közbeszól: — Az a hiba, hogy az emberek nem edzik magukat eléggé, mert, ha minden nap hideg vízben derékig megmosakodnának, nem fáznának meg olyan könnyen! — Nagyon jól mondja az elvtárs az edzést, de amellett még néhány egészségügyi szabályt is gyakorolnunk kell, hogy védekezésünk eredményes legyen a hűléses betegségek és az influenza ellen. Igy a hidegebb időjárás esetén jobban fel kell öltözködnünk. Meleg munkahelyről ne szaladgáljunk ki könynyű öltözékben a hideg udvarra. A lakást, a munkahelyet télen is kell szellőztetni, de a szellőztetés rövid ideig tartson. A lakást és a munkahelyet 18—20 fokra fűtsük. Igen sok hűléses megbetegedésnek a túlfűtött lakás és munkahely az elősegítője. A téli edzést nagyon jól szolgálják a téli sportok. Itt a mi városunkban is lehet majd korcsolyázni, szánkázni. A téli sportokat űző emberek között igen kevés a hűléses, influenzás beteg. — A szabadban dolgozó emberek a hideg idő beálltával ügyeljenek, hogy munkájuk közben meg ne izzadjanak, mert az izzadt testre igen veszedelmes a hideg légáramlás. Aki túlságosan sok ruhát vesz fel magára fölös óvatosságból, az is megizzad és bajba kerülhet. A táplálkozásunk a téli időben is legyen változatos, tartalmazzon vitaminban dús főzelékeket, gyümölcsöket, ezenfelül tápértékben (kalóriában) gazdagabb legyen. — Az alkoholok közül egy csésze forralt bor, vagy a rumos tea nem ártalmas, de a túlzott alkoholivás, az úgynevezett «kalapkúrák» már súlyos bajokat okozhatnak. A diáklány szólal meg erre: — No és felkészült a város egy esetleges járványos időszakra? — Megnyugtatom, van elég gyógyszerünk, az egészségügyi osztály, a rendelőintézet, a klinikák, a kórházak, a körzeti orvosok mind-mind készen állnak a baj megfékezésére. De, ha mindannyian ügyelünk és megtartjuk a megbeszélt rendszabályokat, nem fog városunkban elharapózni a betegség. — A gyógyszer megválasztását mindig bízzuk az orvosokra, mert minden ember szervezete más, mindegyiknek más mértékben kell a gyógyszert adagolni. A meghűléses betegségeknek megelőzésére, míg nincsen járvány, nem kell külön gyógyszert használni. Ha pedig nagyobb arányú a megbetege. dések száma, akkor az orvosok fognak megfelelő gyógyszereket felírni. Hiba lenne az, ha valaki már a megbetegedés előtt tömné szervezetét gyógyszerekkel. Ha a szervezet már megszokta a gyógyszert, a szükséges pillantban az nem hat kellőképpen. A mult évi I tömeges meghűléses betegségek I idején láttunk mi, orvosok sok : szomorú esetet, amikor a beteg nem annyira az influenza, hanem a sok összevissza szedett felesleges gyógyszer miatt lett rosszul. A jó barátnő, a komaasszony, a sógor mind ajánl felelőtlenül és minden tudományos felkészültség nélkül „biztos hatású" szereket és ezek okozzák a legtöbb bajt. Az is helytelenül cselekszik, aki felesleges félelmében 6—8 orvost is vé- , gigvándorol és mindent végig pró- j bál. A helyes eljárás az, hogy az ] orvos utasításai szerint kezeljük magunkat és akkor megmarad mindannyiunk legdrágább kincse: az egészség. — Jó egészséget doktor bácsi! — mondották elmenőben. Láttam az arcukon, hogy a szürke ősz köd. foszlányai és dermesztő szelei ezután nem rettentik meg őket. Bátran, egészségen fognak élni és harcolni a hűléses betegségek ellen. Horpácsv Géza ticít körzeti orvos A munkásosztály vezető szerepéről Új lagokaf szerveznek megyénk MSZT szervezetei Hányszor halljuk ezt a három szót egybefonódottan, meleg szeretettel kiejteni: magyar-szovjet barátság. Benne van új életünk öröme, függetlenségünk, felszabadulásunk tudata; az, hogy a Szovjetunió segítségével nyílt meg előttünk a boldogulás útja. Iparunk, mezőgazdaságunk, tudományunk, kultúránk fejlődését segíti elő, hiszen gazdag tapasztalatait, élenjáró módszereit használjuk fel mi is. szocializmusunk építésének mostani szakaszában. Jól tudjuk azt is, hogy a Szovjetunió számtalan munkagépet küldött megyénk üzemeinek, ezenkívül nyersanyaggal segíti üzemeinket. 1953 elején tőlük kaptunk többezer mázsa elsőrendű tavaszi búzavetőmagot az őszi kalászos vetések pótlására. Éppen ezért szeretnünk kell a Szovjetuniót, nemcsak mint felszabadítónkat, hanem mint legjobb, a legsegítőbb barátunkat. Legyünk minél többen részesei ennek a barátságnak. Napjainkban egészen december 31-ig az MSZT szervezetei szerte a megyében új tagokat szerveznek; olyanokat, akik eddig is barátuknak érezték a Szovjetuniót. Az MSZT aktívák meglátogatják a házak lakóit, akikkel elbeszélgetnek eredményeikről, a Szovjetunióról, annak békepolitikájáról és hívják őket a MagyarSzovjet Társaság tagjai közé. Bízunk abban, hogy ezek a látogatások sikeresek lesznek és mind több és több embert számolhatunk megyénkben a magyar-szovjet barátok közé. A Stockholmban járt magyar delegáció beszámolója a Sportcsarnokban A Stockholmban járt magyar delegáció ma délután 6 órakor a Sportcsarnokban beszámol a BÍ keVilágtanács legutóbbi ülésszakáról. A nagygyűlés előadója Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Békctanács elnöke. A A MARXIZMUS KLASSZIKUSAI már a Kommunista Kiáltványban rámutattak arra, hogy a kapitalizmus megdöntése csak a munkásosztály vezetésével történhet meg. A kapitalizmus megdöntésében a munkásosztály egyedüli szo vetségese a szegényparasztság. Ezt a paraszti réteget vezeti a munkásosztály. De a pioletárforradalom kivívásával még nem fejeződölt be a munkásosztály történelmi hivatása, mert a forradalom kivívása után igen bonyolult feladatok megoldása áll a munkásosztály előtt. Teljesen új utakon kell megteremteni a szocialista gazdaságot; továbbá meg kell szerveznie a munkás államapparátust, ami teljesen különbözik a burzsoá állam rendszerétől. Ezeknek a feladatoknak a megoldására csak a munkásosztály képes. Mi teszi alkalmassá a proletáriátust e feladatok megvalósítására, a vezetésre? Alkalmassá teszi a vezetésre a következetessége, a szilárdsága, ami osztályhelyzetéből adódik. A proletáriátus nem rendelkezik termelőeszközökkel, tehát csak nyernivalója van a harcban. Ezért a munkásosztály mindvégig kitart a szocializmus ügye mellett. Mint dolgozó osztály anyagi javakat termel és a legfejlettebb technikával áll szoros kapcsolatban. A munkásosztály a nagyipar sajátos terméke: míg a többi osztályokat szétzülleszti a kapitalista nagyipar, addig a munkásosztályt szervezi és tömöríti. A proletáriátus a tőkés rendszerben a legkegyetlenebbül kizsákmányolt osztály, tehát a legmesszebbmenőkig érdekelt abban, hogy megszüntesse a kizsákmányolást, harcoljon a társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért s a szocializmus felépítéséért. Ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá a munkásosztályt arra, hogy a szocializmus építésének egyedüli következetes vezetőosztálya legyen. A PROLETÁRIÁTUS a szocializmus építése idején nincs egyedül. Szövetségese a dolgozó parasztság s ezekkel a paraszti rétegekkel egybe esik a proletáriátus érdeke s a dolgozó parasztság követeléseit csak a proletáriátus tudja kielégíteni. Ezért válik a proletáriátus szövetségesévé, ezért fogadja el a munkásosztály vezetését, mert a szövetség a dolgozó osztály felemelkedését jelenti. Tehát a proletáriátus vezető szerepét igényli a dolgozó parasztság is. Ez a vezető szerep egyrészt az érdekazonosságon, másrészt pedig azon alapul, hogy a parasztság is elismeri, sőt igényli jobb sorsa érdekében a proletáriátus vezetését. Ebből a megállapításból az is következik, hogy a munkásosztály vezető szerepe a kölcsönös bizalmon alapul, a meggyőzés módszerével történhet és ezt nem helyettesítheti a kényszer és a parancsolgatás. A történelem során számtalanszor megpróbálták elhomályosítani a munkásosztály vezető szerepét. A narodnyikok azt állították, hogy az egyedüli forradalmi erő a parasztság. A bolsevikok a narodnyikok elleni harcban emelték magasra Marx, Engels által teremtett tudományos szocializmus zászlaját a munkásosztály történelmi szerepét illetően. A narodnyikok állítását Lenin vezetésével a bolsevikok elméletileg szétzúzták. Történelmi tények mutatják a munkásosztály vezette népek nagy fejlődését. A cári Oroszország helyén a földesurak elmaradott országából a munkásosztály vezetésével szocialista nagyhatalom lett. A MAGYAR KOMMUNISTÁK is nem egyszer harcoltak különböző kispolgári nézetek ellen, melyek a parasztság vezető szerepét hangsúlyozták a munkásosztály vezető szerepével szemben. A magyar munkásosztály az utóbbi évtizedekben, de különösen a felszabadulás óta olyan erőnek bizonyult, mely képessé vált arra, hogy a magyar népet a boldogulás útjára vezesse. A munkásosztály volt az első osztály, amely leghamarabb talpra állt a felszabadulás után s kielégítette a parasztság évszázados álmát a földreformmal. A helyreállítás nehéz napjaiban példát mutatott az egész nemzetnek. A munkásosztály nagyszerű munkájának az eredménye volt a hároméves terv tervidőszak előtti befejezése és az ötéves terv számos nagy alkotása. A parasztságot is új útra vezeti a munkásosztály: a termelőszövetkezeti útra. Munkásosztályunk tíz év alatt sokat változott, nemcsak országos viszonylatban, hanem Csongrád megyében is. Iparilag elmaradt megye volt Csongrád megye, a munkásosztály létszáma is rendkívül kicsi volt. Nagy tehát a fejlődés: csak 1952-től 1954-ig több mint 3 ezerrel szaporodott az üzemi munkások létszáma a megye üzemeiben. A falun azelőtt szinte nem volt képviselve a munkásosztály, ma a gépállomásokon — megyei viszonylatban — több mint 1800 a gépállomási munkás s velük együtt több mint félezer alkalmazott segíti elő dolgozó parasztságunk termelését, életének megjavulását. Jelentős javítanivaló van még a termelési segítségadásban, különösen a politikai és szakmai támogatásban. De tagadhatatlan: a munkásosztály teljesíti történelmi hivatását. A munkásosztály vezető szerepének erősödése függ a párt helyes politikájának végrehajtásától, műveltségének és öntudatának további növekedésétől. A Magyar Kommunista Párt politikája a felszabadulás első pillanatától kezdve helyes volt, mert megfelelt a nép érdekének, kifejezve annak óhaját. Ezért követte a pártot és a kormányt a nép nagy többsége. A helyes politika eredményeképpen növekedett a munkásosztály tekintélye a dolgozó parasztság előtt és a parasztság elismerte a munkásosztály vezető szerepét. Az osztályellenség elleni harcban, az építő munkában erősödött a munkás-paraszt szövetség. Hogy mennyire követte a parasztság a munkásosztályt, arra bizonyíték az, hogy elfogadta útmutatását és rálépett a szövetkezés útjára. Csongrád megyében is a dolgozó parasztság közel egynegyed része választotta a termelőszövetkezeti utat. Jelentős részük középparaszt. Most az a feladat, hogy a munkásosztály az üzemi patronázs-mozgaiom révén még hatékonyabb termelési, gazdasági, szakmai és politikai segítséget adjon elsősorban a termelőszövetkezeteknek. De támogassák az egyénileg dolgozó parasztokat Is abban, hogy magasabb terméseredményeket érjenek el és az állatállomány további fejlesztését is telítsék: elő. PARTUNK POLITIKÁJÁBAN 1950-től bekövetkezett hibák — a nehézipar túlzottan gyorsütemű fejlesztése, a mezőgazdaságban pedig a szövetkezeti mozgalom erőszakos fejlesztése, a beszolgáltatás nagymérvű felemelése — gyengítették a munkásosztály vezető szerepét. A dolgozó parasztság kezdett elfordulni tőle és bizalma is bizonyos mértékig megingott a munkásosztályban, valamint annak pártjában. A munkásosztály vezető szerepe gyengült, vezetése nem terjedt ki az egész dolgozó parasztságra, hanem annak csak egy részére. Különösen a középparasztok fordultak el a munkásosztálytól, akik saját bőrükön érezték gazdaságpolitikánk egyes hibáit. Ezekből a hibákból kifolyóan nem helyeselték a munkásosztály vezető szerepét, mert nem érezték azt, hogy a munkásosztály megfelelően segítené őket. E politika következménye a munkás-paraszt szövetség lazulásához, a proletárdiktatúra gyengüléséhez vezetett. Az új szakasz jelentősége éppen abban van, hogy feltárta ezeket a hibákat, ráirányítja a figyelmet a népgazdaságban fentálló aránytalanságok felszámolására, a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztésére. A júniusi politika helyes, mert jó végrehajtása tovább erősíti a dolgozó parasztság bizalmát a munkásosztály iránt és ezáltal növekedik a jólét. Helyes, mert szilárdítja a munkásosztály vezető szerepét, ami előfeltétele annak, hogy az utóbbi hónapokban kibontakozott széles nemzeti egység tovább erősödjék és növekedjék. A párt új politikáját természetesen a pártszervezeteknek a munkásosztály körében is hirdetniük kell, amiről éppen saját tapasztalatai alapján kell meggyőződniük a munkásoknak is. Csak így vezethetik a dolgozó parasztok osztályát és a többi dolgozó rétegeket a júniusi politika megvalósulásának útján. Varga Kovács János Megkezdte munkáját a Duna-bizottság XL ülésszaka nagygyűlésen felszólalnak: Péter János református püspök, a Béke- ( Világtanács tagja Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Ta- ( n&esának főtitkára, Földváry Aladár Kossuth-díjas egyetemi tanár i és mások. Szerdán délelőtt a Duna-Bizottság budapesti székházában teljes üléssel megkezdődött a bizottság XI. ülésszaka. A bizottság munkájában a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselői vesznek részt. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság képviselője, a Duna-Bizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket. Emlékeztetett arra, hogy a bizottság öt esztendővel ezelőtt kezdte meg tevékenységét. Az ötesztendős munka során jelentős eredményeket értek el a dunai hajózás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtése, a hajózás megkönnyítése terén. Bizottságunk tevékenysége époen ebben különbözött és különbözik lényegesen a korábban működött úgynevezett „eurÓDai" és „nemzetközi' dunabizottságok tevékenységétől. Ezek nem a dunai országok érdekeit. hanem idegen hódítók érdekeit szolgálták. Ezek az idegen hódítók a Dunát kizsákmányoló céljaik szolgálatába akarták állítani, nagy folyamunkat a dunai népek elnyomásának és kizsákmányolásának eszközévé akarták tenni. Éppen ezért munkánk és bizottságunk egész tevékenysége — azon kívül, hogy nagy gyakorlati hasznú népeinkre nézve — hatalmas politikai jelentőségű is. j A Duna-Bizottságnak, mint fontos politikai tényezőnek szerepe azonban nem korlátozódik erre. A Duna-Bizottság, mint nemzetközi szervezet, a népek együttműködésének eszköze. Az ilyen szervezet létezésének cs működésének alapfeltétele a bizottság minden egyes tagállama szuverén jogainak teljes tiszteletbentartása, népei szükségleteinek és érdekeinek tekintetbevétele. Ez is volt — elejétől fogva — a Duna-Bizottság munkájának vezérelve. Az ilyen nemzetközi szervezet sikeres és gyümölcsöző munkájához azonban ennél több kell, mégpedig a szervezet tagjai együttműködésének őszinte kívánsága és a tagok egymás iránti kölcsönös tisztelete, valamint baráti légkör. Abban a feszült nemzetközi helyzetben, amelyben a Duna-Bizottságnak az első években dolgoznia kellett, a légkör megteremtése nem járt nehézségek nélkül. Ma azonban. bizottságunk fennállásának ötödik évfordulóján megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a bizottság összes tagjainak közös erőfeszítéseivel és őszinte törekvésével sikerült teljesen megszüntetni a nehézségeket és megteremteni bizottságunkban azt a he'yzetet, nmelv a leginkább elősegíti az előttünk álló nagy feladatok célirányos megtárgyalását és megoldását, minden dunai ország és ezen országok népei javára. I A mostani nemzetközi helyzetben, amikor a béke minden őszinte híve arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy elhárítsa az új háború veszélyét és minden nemzetközi problémát a népek tárgyalásainak és békés együttműködésének útján rendezzen, bizottságunk összehangolt, egységes munkája egyike lehet és kell is, hogy legyen azoknak a szerény, dc hatásos emelőknek, amelyek elősegítik a békének és a dunai orsságok népei növekvő jólétének biztosítását. Az eltelt öt év alatt nagy és hasznos munkát végeztünk. Egész sor olyan fontos feladat megoldása áll azonban még előttünk, amelyet az egyezmény megjelöl. Köztük van olyan nagy feladat, mint a dunai hajózás érdekében elvégzendő alapvető munkálatok általános terve. Eddig elvégzett munkánk és a bizottság egészséges, összehangolt légköre biztosítéka annak, hogy a Duna-Bizottság továbbra is sikeresen, a benne részvevő dunai országok közös javára tudja teljesíteni feladatait. Sik Endre befejezésül köszöntötte J. Cech-et, a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének új vezetőjét, majd az ülés*/?kot megnyitottnak nyilvánította,