Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-08 / 290. szám

SZERDA, 1934 DECEMBER 8. kidtúrotlhúiL inuködfatL 3 DELMÜGYIIRORSZDG Városunkban számos, több-keveeebb sikerrel működő kultúrotthon Tan. A cél a dolgozó tömegek kulturális igényeinek minél iükéletesebb kielégitése. A tapasztalat azt mutatja hogy ezt a feladatot a nagyobb, többirányú szórakozási es művelődési lehetőséget nyújtó kullúrotthonok jobban el tudják látni. Természetesen még ezeknek is iovább kell fejlődniük. Ugyanakkor törekedni kell a kultúrotthonoknak a közönség nevelésé-' re, művelésére is — ezzel saját tekintélyüket növelik, s emellett helyiségeik, berendezéseik karbantartását könnyítik meg. Tanulságos, ha megvizsgáljuk nagyobb kapacitású kultúrotthon működését — megmutatja nz a munka jó oldalait és esetleges hibáit is. Úgyszólván mindenki ismeri a Közalkalmazottak Szakszervezetének Kultúrotthonát. Ez — bátran mondhatjuk — elég jól felszerelt kultúrotthon. Emellett önellátó. Havi forgalma mintegy 15 ezer fő. Már ez a szám is arra enged következtetni, hogy elég jól kihasználják. Most azt kell megvizsgálni: milyen rendezvények vannak a knltúrotthonban s a hét egyes napjain hogyan oszlanak el ezek. Kezdjük talán a könyvtárral — amely minden knltúrotthonban nélkülözhetetlen. A Közalkalmazottaknál mintegy háromezer kötetes könyvtár van. Körülbelül 220 állandó olvasója van ennek a könyvtárnak és forgalma ez óv áprilisátél mintegy húszszorosára nőtt. Az olvasók száma magábanvéve nem nagy de figyelembe kell vennünk azt is, hogy városunkban több nagy könyvtár van. Emellett egy kultúrotthon olvasói köre klubközönség jellegű. Van továbbá egy 35 tagú zenekara a kultúrolthonnak. melyét Markó Leó vezet és egy 50 tagú énekkara Kertész Lajos vezetésével. Azután balettiskola is van a Közalkalmazottaknál. A balettiskolán Kádár Andrea vezetésével 65 fő tanul. Ugyancsak ő vezeti a társastánc tanfolyamot is — körülbelül 22 részvevővel. Ezeken kivül sportrendezvények, szakkörök is vannak. A sakkor — melyet Kasza János vezet — 40 tagú. A tekeszakosztály 80 tőt számlál. Török László vezeti. Ez a szakosztály például igen szép eredményeket ért el. A budapesti országos jellegű bajnokságon megyénk 8 tagú csapata első helyezést ért el s a nyolc közül öt fő innét került kL Vannak azután állandóan szereplő rendezvények. Ilyen a mikrolemczos-est, mely hetenként van. Körülbelül 260 bérlet kelt el erre a sorozatra. Az irodalmi est-sorozatra eddig 260 bérletet váltottak. Ez a rendezvény kéthetenként ismétlődik. Hetenkint vannak továbbá mozielőadások. Eziránt kisebb az érdeklődés — városunkban három nagy mozi is van s a kultúrotthon ezekhez közel esik. Van heionkint rendezett tudományos előadás-sorozat, a TTIT-vel karöltve. Rendszeresen ismétlődő mese-előadást tartanak gyerekeknek. Minden hónapban könyvankétot rendez a kultúrotthon. Mindezek mellett alkalmi műsorokat, előadásokat is tartanak. Do most nézzük meg: a hét napjain hogyan oszlanak el ezek a rendezvények. Hétfőn van balettiskola, társastánc tanfolyam, zenekari és énekkari próba, könyvtár, irodalmi est. Kedden balett, sakk, mikrolemezes est. Szerdán: énekkar, könyvtár, teke. Csütörtökön balett, zenekar, tudományos előadás. Pénteken társastánc, balett, sakk, teke. Szombaton könyvtár, balett, sakk. Vasárnap filmvetítés. sakk, balett, teke. Még több rendezvényt is el lehetne helyezni ezeken a napokon? Lehet, de egyelőre helyhiánnyal küzd sokszor a kultúrotthon. Meg azntán azt is számításba kell venni, hogy az emberek milyen időpontokban tudnak összejönni. Vannak természetesen más nehézségek is. Idestova renoválni kéne, de nincs hozzá elég pénz. Persze, mert önellátó a kultúrotthon. Ezért tehát elsősorban olyan rendezvényekre kell törekednie, amelyek nagy közönséget vonzanak s bevételt jelentenek. Ez természetesen igen jó, hiszen önkéntelenül is az emberek szükségleteinek kielégítésót teszi a legfőbb feladattá. De emellett vannak káros hatásai is. amelyek bizony nem utolsósorban a közönség, a részvevők egy kis — de éppen azért feltűnő — csoportjának viselkedéséből fakadnak. Hozzátehetnénk azt is, hogy nem egyszer a bővebb közönség ízlése, kívánságai bizonyos érdektelenségről, mondhatnám „alacsony színvonalról" tesznek tanúságot, De éppen ez ellen hívatott küzdeni minden kultúrotthon a műveltség, a kultúra terjesztésével. Ez szép — persze nehéz feladat. Ennek koll megtalálni mindenkora módját: a nagyközönség érdeklődéséhez vezető utat. Felderítő úton az igazság nyomában Kit „vetkőztettek le" 11/szegeden és ki „adott neki ruhát"? Csak a vállát vonogatta Kemenesi. gyék a város lakóit. Az ilyen „jóiNem tudott válaszolni arra, miért értesült" hírkeltőknek fáj, hogy Két nappal exelőtt az I. ke-1 rületi tanács alakuló ülésén felszólalt Maróti Sándorné tanácstag. — Elvtársak, Újszeged dolgozói nevében beszélek. Feltétlenül szükséges már, hogy egy ekkora területen legyen rendőrőrs. Tegnap este fél hétkor a Bérkert utca egyik sarkán is levetkőztettek egy nőt, elvették tőle a ruháját. Itt van a tanácsülésen egy tanító, az adott néki ruhát. Erre a tanító felállt — meghívottként vett részt a tanácsülésen. — Kérem, valóban tegnap este fél hétkor levetkőztettek egy nőt. — És maga adott ruhát néki? — szóltak többen közbe. — Nem kérem, ez nem igaz. A tanácsülésen nem vitatkoztak tovább erről. Illetékes fórumok előtt már hangzottak el ilyen állítások, s Szegeden sokan beszélnek állítólagos vetkőztetésekről. Nézzük, vizsgáljuk meg, rémhír-e vagy valóság az újszegedi vetkőztetés? A tanítót — Kemenesi Józsefet — kint találjuk a Bérkert utca végén, a József-telepi általános iskolában. Éppen szünet van. — Az elvtárs mit tud arról -a dologról, amiről szó volt a tanácsj ülésen? I — Én semmit kérem, semmit... Csak úgy hallottam ... — De azt állította, hogy adott ruhát... — Nem kérem! — vágott közbe — én ezt nem mondtam. Honnan vette az az asszony — nem tudom, Gyerünk el Maróti Sándornéhoz — ott lakik a telepen, Orsovai utcai 2. szám alatt. Éppen ebédet főz. — Kemenesi letagadta! — méltatlankodik Marótiné. — Említettem az uramnak is, hogy ott a tanácsülés megkezdése előtt az Ifjú Gárda tanulóotthon igazgatója és mások előtt mondta, hogy a sógora adott ruhát az illetőnek, aki másnap reggel hét órakor vissza is hozta köszönettel. — Nem a tanító adta, hanem sógora? — Igen, így mondta. — Gyerünk együtt vissza a tanttóhoz. Kemenesi József nagyon zavart. — De kérem, természetesen nem igaz... természetesen.., — Dehát mondta! 1— Igen, mondtam... De nem igaz... Hibáztam... Kitaláltam... — Miért híresztelt ilyen hazugságot? Egy pedagógus naplójából fcidoUtn (dnUtelc JUáttif a vádlottak padján Soha még nem szorította úgy össze a szívemet a csönd, mint azon a bírósági tárgya. láson, amelyiken Soós Teréz ügyét hallgattam. Sokszor visszagondolok még most is arra a délutánra és hallom még a bíró hangját: — A vádlott maradjon állva.,. A vádlott sápadtnak látszott, amint megigazította szőke haját és félig lehunyt szemmel nézte a bírót. Lassan, vontatottan válaszolt, mint akinél nem számit az idő és nem fontos, hogy elfutnak a percek. Az élet tragédiáit az a különös vonás jellemzi, hogy legtöbbször nem robbannak ki az ok meglétekor azonnal, haiifm hosszú időn át ért-lödnek. Amikor meg i.irobbannak legtöbbször már nem lehel ellenük tenni semmit. A tragédia kezdete itt is mélyen visszanyúlik n múltba; a II. világháború idejére. Arra a vapra, amikor behívták katonának az apát és ott maradt árván az édesanya, öt gyerekkel a nyakán. Mit tehetett volna egy szegény proletárasszony, akinek a hrjét elnyelte a front? Kern sokat. Csak annyit, hogy ő ment az ura helyett a gyárba, keserves robottal kereste a tenyeret és napról-nap. ra jobbon Pária a kás az ura borii végét visszatértét. A háború vége eljött. A fiúk nagyobbacs. káli lettek. Az iskolából is kimaradlak és felcseperedett a két lány is. Az egyik szeptemberben be is íratták őket az iskolába. Az apa azonban nem jött vissza so. ha. Valahol hősi halált halt. Alig múlt el pár év, az anya úgylátszik megunta az özvegységet és a gyerekekkel való foglalkozást. Ide ment, oda ment, késő éjjeleken tért haza — és a városban mind több és több pletyka szólt róla. A két lánnyal a IV—V. osztályban még nem volt semmi baj. Igaz, hogy meglátszott rajtuk a szülői nevelés hiánya, de valahogy elvégezték az osztályt. A VI. osztályos év azonban fordulópontot jelentett Teréz életében. Mind többször és többször volt üres a helye. Hol járt? Mit csinált1 Nem tudta senki. Ha az anyját hivatták a tanítók, — rá sem hederitett. Ha a lakásukon keresték? Ott nem találták. Végén szép lassan elmaradt a lány a helyéről és kimaradt az iskolából. Hatalmába kerítette az utca. Húgával együtt megkezdte a csavargást, az ismerősszerzést. a moziba és a vendéglőbe való já. rást. Végül Teréz sorsa is az lett, ami lenni szokott. Jó éves fejjel megszülte gyerekét. ...A teremben néha visszhangzottak a szavak és úgy estek az ember szivére, mintha ólomból lettek volna ... — önt a szomszédok feljelentették — folytatta a bíró —, mert két hónapos csecsemőjének nem viselte gondját. Amikor elment a férfiakkal mulatni, néha egy napra is bezárta a gye. rekét, A szomszédoknak meg majdnem megszakadt a szive, amikor hallották az éhes, síró gyermek szenvedését. Hogyan tehetett ilyetf — Nem érdekelt a gyerek. — Meg is hal a gyereke ügyel — Igen. Beteg lett... — Mi volt legutóbb a foglalkozása? — Munkanélkül voltam ... — Keresett munkát? — Nem. — Miből éltJ — r... Egy darabig hallgatott. Talán most eszmélt rá, hogy mit tet' eddig, amikor ki kellett mondani az őszinte szót. — Volt nemi betegsé. ge is? — Igen. — Legutolján? — Vérbaj ... — És tüdőbajt is szerzett — egészítette ki a bitó. Megdöbbenten és szomorúan néztük a lányt. Sötét árnyék ült a szeme alatt és Jó éves korában legalább 40 évesnek látszott. A szenny és a mocsok vette körül, mihelyt el. hagyta az anyai házat. Egyszer már a rendőrség is fogvatartolta éjjeli csavargás miatt. De az első tárgyalás után visszaadták mégis a társadalomnak, megbíztak benne, azt hitték, hogy megjavul... De csak hitték. Nehéz annak a lejtőn megállni, aki már elindult rajta. A bíróság ítélete ez volt: BÖRTÖN. Elgondolkoztam .,. Vájjon ki a felelős ezért a lányért, hogy ide. jutott? Társai? Nevelői? Nem hiszem. Iskolába nem járt. Mihelyt elhagyta az iskolát, az is lepergett róla, amit ott felszedett. Az a hibás elsősorban, aki a rossz példát mutatta, aki nem törődött vele. Ez pedig ebben az esetben az édesanya. Amikor az ítéletet kihirdették, az édesanyára néztem. Ott ült a tárgyalóterem oldalán, szeméből hullott a könny. A szomorú esemény. úgy látszik megtörte szívét, En pedig szerettem volna tudni, hogy kiért sir jobban: a lá-yáérf vagy önmagáért? terjesztette ezt a rémhírt, Eddig tart a történet. . Megvan a tettes, a rémhírkovárcsoló Kemenesi József, aki emberekkel, gyerekekkel foglalkozik, és mégis meggondolatlanul — vagy készakarva — akarta megtéveszteni kitalált meséjével az embereket. Jár egy másik kósza hír is városunkban: „Egy móravárosi orvost is levetkőztettek, elvették a bundáját". Ki ez az orvos? Az ilyen Kemenesi-féle hírkeltők azt is kitalálták: dr. Mercz Tibor a Kálvária térnél — ide vezettek a szálak. A közismert orvos mosolyogva fogad. — Már egy hete nem győzöm megnyugtatni az embereket. Hazugság, kitalált dolog az egész. Útonútfélen kérdezik tőlem, hogy igaz? Voltam benn az SZTK-ban is a na pókban és kérdezték, levetkőztettek-e? Nevetve mutattam bundabéléses kabátomat, itt van, rajtam. De ez csak két eset. Az emberek több vetkőztetésről beszélnek. Nyomozzunk utánuk, hátha igazak. De nem. A felderítő út végső eredménye: semmi sem igaz ezekből az állítólagos vetkőztetésekből. Egyetlen ember nem jelentkezett a rendőrségen, hogy levetkőztették. Már pedig nem képzelhető el, hogy ha valakit ilyen sérelem ért, hogy az ne menjen a rendőrségre panaszra. — Mindenkinek el fogom mondani — mondta Marótiné, amikor kiderült, hogy Kemenesi nem mondott igazat —, hogy micsoda hazug rémhíreknek ülnek fel itt Újszegeden is és máshol a városban. Ugy érzem, ez tanácstagi feladatom is, hogy megnyugtassam az embereket és leleplezzem azokat, akik terjesztik ezeket a kitalált hazugságokat. Kik terjesztik ezeket a híreket? Nehéz lenne őket minden esetben megtalálni. Egy azonban bizonyos: azoknak, akik csűrik csavarják a rémhíreket, az a céljuk, hogy pánikot keltsenek, nyugtalanná teSzeged dolgozói is nyugodtan és határozottan, nagy biztonságérzettel tekintenek a jövőbe. A rémhírek kitalálói a szegedi nép magabiztosságát akarják megzavarni. Nem lehet sikerük. Városunk dolgozói világosan láthatják, hogy a vetkűgtetősek híre — kitalált mese, hazugság. Vannak persze jószándékú emberek, akik felülnek az ilyen híreszteléseknek és akarva, akaratlan azoknak segítenek, akik zavart akarnak kelteni, akik népünk nyugodt határozottságát meg akarják bolygatni. Ne hagyják magukat félrevezetni — ne segítsenek az ellonségnek. Ne higyjék el és ne is terjesszék a rémhíreket. Ha a vetkőxtetések híre nem is igaz — van még tennivaló a közbiztonság megszilárdításában. Nem hiába mondják, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Igy igaz ez. Újszegeden például Apró Juhász Jánosné, Bérkert-utca 7. szám alatti lakost tettlegesen bántalmazta nemrégen egy fiatal euhanc. Ilyesmi máskor is megtörtént. A kötekedő gazemberek ugyanis felismertek a helyzetet, tudják, hogy nincs Újszegeden rendőrőrs, ezért mernek nőket mogtámadni. A rendőrség megállapította, hogy ezeket a kisebb útonúllásokat fiatal suhanook, rossz társaságba keveredett fiatalemberek követik el. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban kijelentették: — Roméljük, hogy most az új tanács, roegválasztáisa után biztosit megfelelő helyiséget Újszegeden, hogy ismét felállíthassuk a rendőrőrsöt, melyre valóban nagy szükség van. A legsürgősebben Intézkedjen a tanács ebben az ügyben — a lakosság érdekében. A rémhírterjosztőket szigorúan büntessék meg, pellengérezzék kl s lépjen fel ellenük Szeged minden becsületes polgára. Markovits Tibor A szegedi Nemzeti Színház zenei tervei Beszélgetés Ruhányi Vilmos karnaggyal — A szegedi Nemzeti Színház zenekarának oroszlánrésze volt a Trubadur nagysikerű felújításában. A sikeres bemutató után felkerestük Rubányi Vilmos karnagyot, hogy tájékoztasson bennünket a zenekar munkájáról, a színház zenei életéről, közeli és távoli terveiről. — Két hónapja kerültem a zenekar élére — mondja Rubányi karnagy. — A próbákon s az előadásokon már jól megismertem a zenekart, amelyről elmondhatom, hogy tehetséges, képzett zenészekből áll. De még sokkal többre lenne képes ez a zenekar, ha a jelenlegi negyvenkettős létszámot felemelhetnénk ötvenre. Így lehetővé válna — hogy szakkifejezéssel éljek — a kettős fáról a hármas fára való áttérés, vagyis komplett nagy operazanekar létrehozása. A jelenlegi létszám mellett ugyanis csak kisegítők alkalmazásával tudjuk megoldani az állandóan változó dinamikájú, közismert és közkedvelt Puccini operák előadását. Egy sokakat foglalkoztató kérdést teszünk fel: A nagylétszámú zenekar nem nyomja-e el az éneket? — Nem nyomhatja el. A karmester feladata, hogy a zenekart a színpadi események alá rendelje, vele összhangba hozza. A nagyobb zenekar nem feltétlenül erősebb hangot jelent, hanem főleg nagypbb hangzásbeli finomságot, kifejezőbb zenét. Természetesen mindezt csaá. úgy érhetjük el, ha a zenekar tagjai állandóan tanulnak, képezik magukat. A közeljövőben megvalósuló terveink ezt a célt, a szakmai továbbképzést is szolgálják. Januárban hangversenysorozatot indítunk. Olyan kiváló művészeket hívunk meg, mint Zathureczky Ede és Fischer Ani. A hat bérleti hangverseny komoly erőkifejtés elé állítja a zenekart. Ügy készülünk fel, hogy minden hangversenyt nyolctíz próba előzzön meg, s ez — már az előadott zeneművek sokrétűsége miatt is — iskolája lesz zenekarunknak. — Azonban nemcsak mi képezzük magunkat. Célul tűztük ki a néptömegek zenei nevelését. Elsősorban az ifjúságot akarjuk bevonni a zenekedvelők táborába. Ezért egészen olcsó helyárakkal külön ifjúsági hangversenyeket rendezünk. Ezeken megismertetjük a szerző életét, műveinek tartalmát az érdeklődőkkel. Távolabbi terveink között operett- és opera-estek rendezése szerepel, amelyek számára meg akarjuk nyerni a dolgozók széles tömegeit. Mindehhez az üzemi, vállalati kultúrfeleiősök segítségét várjuk. Azok a kultúrfeleiősök, akik nemcsak értenek, hanem szeretik is az értékes zenét, legjobb segítőtársaink lesznek a dolgozók zenei képzettségének fejlesztésében. Az Országos Béketanács kulturális bizottságának ülése Az Országos Béketanács kultu- kulturális évforduló megünneplésérális bizottsága ülést tartott. Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a kulturális bizottság elnökének megnyitója után Háy Gyula Kossuth-díjas iró, a kulturális bizottság titkára számolt be a bizottság elmúlt évi tevékenységéről a Dvorzsák, Csehov, Arisztofanész, Fielding évfordulók megünnepléséről. A kulturális bizottság ezután a Béke Világtanács által az 1955. évre javasolt kulturális évfordulók megünneplésének előkészületeiről tárgyalt. A magyar békemozgalom a jövő évben a Béke-Világtanács által javasolt évfordulókon kívül bekapbe is. Így résztvesz a békemozgalom Bartók Béla, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila évfordulóinak megünneplésében. BÁNFALVI JÓZSEF, csolódik négy magyarvonatkozású Magyar küldöttség utazott a Szovjetunióba a szakmunkásképzés tanulmányozására Kossá István, a Munkaerőtartalékok Hivatal elnökének vezetésével a napokban szakküldöttség utazott a Szovjetunióba, hogy tanulmányozza a szovjet szakmunkásképzést. 1