Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-31 / 309. szám

0elm1gyür0rszíg PÉNTEK, 1954 DECEMBER 31. Megtartották a III. Békekölcsön harmadik sorsolását Szombathelyen, a feldíszített Vá­rosi kultúrházban csütörtökön dél­után 4 órakor ünnepélyesen meg­kezdődött a III. Békekölcsön har­madik húzása. A sorsolást Tarján Endréné, az OTP vezérigazgatóhe­lyettese nyitotta meg, majd Kraller Ferenc, a Vas megyei tanács VB elnökhelyettese mondott beszédet. A többi között ismertette, hogy az eddigi sorsolásokon Vas me­gyében is többen nyertek 50.000 vagy 25.000 forintot, de a me­gye dolgozói visszakapták köl­csönadott pénzüket az államtól beruházás formájában is. Az utóbbi két évben Vas megyé­nek oktatásra körülbelül 6 millió forintot, az egészségügy fejleszté­sére 2 és félmillió forintot, a vá­ros- és községfejlesztésre pedig 10 és félmillió forintot adott álla­munk. Az ünnepi beszéd után meg­kezdődött a sorsolás. A 100 000 forintos főnyereményt nyerte: III. osztály, 11.275 sorozat 03 szám. Mind a tizenhét osztályban ki­sorsolásra kerültek azok a Harma­dik Békekölcsön-kötvények, melyek „sorozat" száma, illetve „szám"-a az alábbi felsorolt számokkal meg­egyezik: sorozat ulm nytremíny 00173 01-50 500 00184 01-50 200 00277 01—50 200 00324 04+ 5.000 00368 01—50 200 00390 01—50 200 00441 01-50 200 00572 01-50 200 00575 01-50 200 00660 "+ 5.000 00678 01-50 200 00807 01—50 500 00891 01—60 200 00900 01-50 200 01015 01—50 200 01042 50+ '10.000 01190 01-50 200 01202 01—50 200 01497 01—50 200 01542 50+ 5.000 01701 01—50 200 01702 01—50 1.000 01706 01-50 200 01715 01—50 200 01753 17+ 5.000 01968 01—50 500 02000 01—50 500 9S030 01—50 200 02058 05+ 5.000 02296 01—50 1.000 02436 01-50 200 02610 39+ 25.000 02639 18+ 5.000 02806 01-50 ' 500 02906 35+ 5.000 03117 01-50 500 03318 01-50 200 03492 01-50 200 03522 01-60 200 03690 01-50 200 03714 01—50 200 03715 01—50 200 03856 01—50 500 03920 01—50 200 03947 01—50 200 03984 01—50 500 03996 01—50 200 04Q49 01-50 200 04068 34+ 5.000 04174 17+ 10.000 04232 01-50 200 04284 01-50 200 04311 01-50 1.000 04856 01-50 200 04401 01-50 200 04511 01—50 200 04550 01—50 200 04557 01—50 200 04610 01—50 200 04691 01—50 500 04711 21+ 5.000 04730 35+ 5.000 04832 01—50 1.000 04882 01—50 200 04932 01—50 200 . 05109 01—50 1.000 05186 01—50 200 05200 24+ 10.000 05303 01—50 200 05412 01—50 500 05859 01—50 200 05948 01—50 200 06031 01—50 200 06179 01—50 500 06182 42+ 5.000 06332 01—50 S30 06180 38+ 5.000 06562 01—50 200 06943 01—50 200 06970 01—50 200 07275 01—50 500 07313 01—50 200 07439 01—50 500 07464 01—50 200 07487 01—60 200 07610 01—50 200 07624 01—50 500 97715 01—50 200 07885 01—50 200 07955 01—50 200 07959 01—50 200 08164 40+ 5.000 ? 08167 01—50 200 08255 01—50 500 08365 5.000 sorozat szám nyeremény 08409 01—50 1.000 08472 01—50 200 08507 25+ 5.000 08569 01—50 200 08770 01—50 200 08803 01—50 200 08861 01—50 500 08909 22+ 25.000 08926 01—50 200 09004 01—50 200 09109 01—50 200 09451 01—50 500 09636 01—50 1.000 09727 26+ 5.000 09800 08+ 5.000 09940 01—50 200 09942 01—50 200 10038 01—60 1.000 10049 01—50 200 10108 18+ 10.000 10141 35+ 10.000 10250 07+ 5.000 10257 05+ 5.000 10385 01—50 200 10429 07+ 10.000 10433 01—50 200 10565 01—50 200 10655 01—50 200 10786 01—50 200 10914 01—50 200 10948 01—50 200 10955 01—50 200 11072 01—50 200 11110 01—50 200 11275 01—50 200 11295 01-50 500 11368 01—50 200 11373 37+ 25.000 11403 01—50 200 11527 45+ .5.000 11576 01—50 200 11581 01—50 200 11734 01—50 200 11895 01—50 200 12203 01—50 1.000 12268 01—50 200 12329 04+ 5.000 12499 01—50 200 12524 35+ 10.000 12539 01—50 200 12565 01—50 200 12611 01—50 200 12649 01—50 200 12733 09+ 50.000 12737 01—50 500 12795 01—50 200 12799 01—50 200 12993 22+ 5.000 13004 01—50 200 13013 01—50 200 13031 01—50 200 13151 01—50 200 13153 01-50 200 13175 01—50 200 13177 01-60 200 13258 28+ 5.000 13273 01—50 200 13360 01-50 500 13406 31 + 5.000 13440 01-50 200 13529 01-60 200 sorozat szám nye 13635 01—50 500 13676 01-50 200 13685 01—50 500 13697 01-50 200 13811 01—50 200 14269 01-50 200 15984 18+ 6.000 14496 01-50 500 14773 21+ 10.000 14882 01-60 1.000 14889 01-50 200 14931 01—50 500 14985 01—60 200 15174 01-50 200 15216 44+ 10.000 15440 01-50 200 15577 01—50 200 15600 30+ 5.000 15652 01-50 200 15820 39+ 50.000 15878 26+ 5.000 15984 18+ 10.000 16118 04+ 5.000 16185 01-50 500 16217 01—50 200 16219 01—50 200 16311 01—50 200 16374 01-50 200 16463 01-50 500 16475 01—50 200 16737 01-50 500 16799 01-50 200 16899 01-50 200 17114 01—50 200 17157 01-50 200 17160 48+ 25.000 17200 01—50 200 17380 01—60 200 17613 01—50 500 17695 01—50 200 17785 01—50 200 17812 01—50 200 18040 01—50 200 18686 01-50 200 18901 01—50 200 19026 01—50 200 19370 40+ 5.000 19381 01—50 500 19441 01—50 200 19459 01-50 200 19479 19+ 5.000 19647 01—50 500 19653 01—50 200 19739 01-50 200 19822 01—50 200 Hermán Ottó és Szeged + jellel jelölt számoknál az azo­nos sorozatszámú többi kötvény nyereményösszege mind a tizenhét osztályban 200 forint. Minthogy a jegyzékben felsorolt számok mind a tizenhét osztályra érvényesek, a jegyzékben feltüntetett nyeremény­összegek tizenhétszerese, azaz 187.850 darab nyeremény 59.613.400 forint összegben került kisorsolás­ra. A nyeremények kifizetése január 3-án kezdődik. Fenti gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Ezért az eset­leges számlábakért felelősséget nem vállalunk. Hogyan avatkozó bele az Egyesült Államok nagykövet Olaszország belügyeibe ? Róma (MTI) Luce asszony, az Egyesült Államok római nagykö­vete kedden szabadságra utazott Washingtonba. Elutazása előtt amerikai és olasz újságírók részére sajtóértekezletet tartott. A sajtóér­tekezleten tett kijelentéseit a mun­káspártok lapjai az olasz belügyek­be való botrányos beavatkozásnak minősítik. "i |l ! Luce asszony megelégedését fe­jezte ki az olasz képviselőháznak a párizsi egyezmények ratifikálása mellett elfoglaít álláspontjával, a parlamenti többségnek a jobboldal javára történt kiszélesedésével, va­damint a vita szenátusi folytatásá­nak -kedvező kilátásaival" kapcso­latban. Arra buzdította az olasz gyáriparosokat, hogy fűzzék szo­rosabbra kapcsolataikat a szakadár szakszervezetekikel. Hangsúlyozta a kommunisták ellen irányuló kor­mányintézkedések jelentőségét. Ez­zel kapcsolatban elmondotta, hogy egyelőre nehéz véleményt mon­dani az intézkedések eredmé­nyességéről, de alkalmazásuk „feltétlenül szükséges" és „to­vább kell haladni a megkezdett úton." Végül dicsérettel emlékezett meg Scelba kormányáról és megállapí­totta, hogy az olasz helyzet az el­múlt év folyamán „javult". Aggo­dalmát fejezte ki viszont afelett, hogy a munkáspártok állandóan erősödnek. Amikor az újságírók arra kér­ték, hogy mondjon véleményt a franciaországi helyzetről, azt válaszolta, hogy nem áll mód­jában véleményt nyilvánítani, mert az elmúlt 48 óra alatt tel­jesen lekötötte a csomagolás. A demokratikus sajtó különös fon­tosságot tulajdonít ezeknek a ki­jelentéseknek és rámutat arra, hogy ezek megfelelő fényt vetnek a jelenlegi kormány eredetére és célkitűzéseire. Ugyanakkor az ame­rikai nagykövet sajtóértekezlete azt is megmutatta, hogy az Egyesült Államok képviselői — az olasz kor­mány tudtával és beleegyezésével — úgy tekintenek Olaszországra, mint valamilyen amerikai protek­torátusra. Japán fokozatosan rendezni akarja kapcsolatait a Szovjetunióval és Kínával Peking (Uj-Kína). Tokiói jelen­tések szerint Mamoru Sigemicu japán külügyminiszter hétfőn el­sőízben ült össze John. M. Allison­r.al, az Egyesült Államok tokiói nagykövetével. A találkozó alkal­mával Sigemicu hangsúlyozta, hogy a Hatojama-kormány külpoliti­kájának alapvető célja Japán és az Egyesült Államok szoros kapcsolatának fenntartása. Sigemicu ugyanekkor — mint a Kiodo Cuszin hírügynökség je­lenti — közölte Allisonnal, hogy Japán ennek az alapvető poli­tikának keretében fokozatosan rendezni kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval és Kínával. Kérte, hogy az amerikaiak kezeljék megértéssel ezt az ügyet. A Basler Nachrichten című sváj­ci polgári lap hosszabb cikket kö­zöl a japán fegyverkezésről. Beve­zetőül a cikk megállapítja, hogy „Japánban a nép nagy része, valószínűleg a többsége, ellenzi a fegyverkezést". A továbbiakban a lap annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az amerikaiaknak az a reménye, hogy a japán haderőt nagyon hamar 350 ezer főre emelik, aligha teljesedik be". TEGNAP, NEGYVEN ESZTEN­DEIJE hullottak koporsójára a ke­repesi temető rögei. Halála évfor­dulója alkalmából számos megem­lékezést olvashattunk, hallhattunk Hermán Ottóról, a tudósról, a mar gyár természettudomány és nép­rajz nagy művelőjéről, a tudomá­nyos ismeretterjesztés kiváló út­törőjéről. Csodálatos termékenysé­gű lángelme vol, a múlt század legnagyobb polihisztorainak egyi­ke. Ma, a végtelenségig specializá­lódott szaktudományok korában már szinte elképzelhetetlen, ho­gyan alkotihatott ez a pátriárka kort megért, lakatosinasból lett tu­dós nem akármilyen, de alapvető müveket olyan egymástól távoleső tudományterületeken, mint a pó­kászat, madártan, illetve a magyar halászat és pásztorélet. Életrajzr írója, tanítványa, Lambrecht Kál­mán 1920-ban összeállította művei­nek jegyzékét: e bibliográfia 1140 tétele közül 16 könyv és cikk fog­lalkozik a pókok világával, 42 a rovarokkal, 184 a madarakkal, 26 egyéb állatokkal, 8 növényekkel, 18 gazdasági és ipari kérdésekkel; 47 útirajzokat, 29 természetleíráso­kat tartalmaz, 34 az állatvédelem érdekében emel szót. Ugyanakkor 102 könyve, tanulmánya, cikke a néprajz, a magyar ősfoglalkozá­sok köréből, a vadászat, halászat, pásztorélet addig nem, vagy alig ismert titkait tárja föl. A tudós és tudománynépszerűsí­tő mellett nem szabad megfeled­keznünk a publicista zsurnaliszta, sőt humorista Hermán Ottóról sem! Sovány múzeumi fizetése mellett már pályája elején, Ko­lozsvárott újságírással kereste ke­nyerét: színházkritikótól vezércik­kig mindent írt. Később is állan­dóan cikkezett a napilapokban, a folyóiratokban, s mint könyveit, éppúgy cikkeit is maga látta el rajzos illusztrációkkal. A Bolond Istók és a Borsszem Jankó hasáb­jain szómos anekdotája, karikatú­rája látott napvilágot, mutatva, hogy ez a különös, nagyszakállú, nagysörényű tudós benne élt nap­jai forgatagában, s a tudomány dolgai mellett volt érzéke a tréfá­hoz, humorhoz is. Bibliográfiája 78 vegyes tárgyú cikkét, levelét, 30 humoros, 387 politikai írását és képviselőházi beszédét, 60 kultúr­politikai cikkét és 78 kortársáról írott életrajzát, nekrológját, port­réját gyűjtötte egybe. E ROPPANT MUNKÁSSÁG mellett Hermán Ottó részt vett kora politikai küzdelmeiben is. Életíró­ja egy mondattal átsiklik életének ama korszaka fölött, amely a fiatal Hermán Ottó politikai fölfogását, forradalmi múltját legjobban mu­tatja. ötéves katonáskodás után, 1861-ben részt vett az olasz fölke­lésben, 1862-ben pedig a lengyel szabadságharc katonája volt! Ha­lálig őrizte azt a. carbonári-kalapot, melyet olasz földről hozott magá­val, s amelyet a lengyel harcok­ban lőttek át. Hermán Ottó — aki alig 14 éves korában, 1849-ben honvédnek akart állni, s aki Vi­lágos után a náluk beszállásolt osztrák trén kerekeit fűrésszel pró­bálta megrongálni, később is hű maradt forradalmi hitéhez. Mint kolozsvári újságíró több cikkben ír rokonszenvvel az 1871-es pári­zsi kommünrőL, s megvetően a po­rosz militarizmusról. S később, a századfordulón is számos jelét ad­ta, hogy megérti a politikai hala­dás új eszméit: bár túlzás lenne azt állítani, hogy szocialista lett — hiszen a hazai szociáldemokrá­ciát kozmopolitizmusa és paraszt­politikája miatt elítélte —, több­ször részt vett a szocialistákkal együtt politikai demonstrációkban. A párizsi kommün nagy harcosá­val, Frankéi Leóval együtt, a pesti munkásság élén Hermán Ottó is részt vett tüntetésekben. Bár már Kolozsvárott, majd Szarvason föllép a függetlenségi párt jelöltjeként, képviselőséghez mégis csak Szeged népe juttatja 1879-ben. Kállay Ödön, aki a szegedi nép előtt azzal szerezte meg politikai becsületét, hogy a királykoronázás ellen szólaló „he­tek" egyike volt, meghalt, s halá­lával megüresedett a szeged-alsó­városi választókerületek mandátu­ma. Alsóváros 48-as magyarjai nem kisebb embertől kértek taná­csot, kit válasszanak meg követük­nek, mint a turini remetétől, Kos­suth Lajostól. S Kossuth, aki nagy­rabecsülte Hermán Ottót, nemcsak politikai elvhűségéért, de tudomá­nyos munkásságáért, s aki állandó levelezésben állt a nagy magyar tudóssal, a szegedieknek Hermán Ottót ajánlotta. ÉLETRAJZÍRÓJA meséli, hogy amikor a szegediek küldöttsége megjelent Hermán Ottónál, hogy menne velük programbeszédet tartani, Hermán — a nála nem szokatlan pénzszűkében lévén — elment barátjához, Szily Kálmán­hoz. Elpanaszolta neki, hogy nincs egy fityingje sem, hogy menjen le így kortesútra. Szily adott neki 35 forintot. ,Ulmikor Hermán — írja Lambrecht Kálmán — Sze­gedről, a mandátummal a zsebé­ben visszakerült — még tizenhét forintot visszahozott belőle. Azó­ta se került a parlamentbe ilyen tiszta mandátum!" A parlamentben híven képvisel* te a szegediek, 6 minden függet­lenségi magyar érdekeit. Az ár­vízsújtotta Szeged újjáépítéséről, a harmadik egyetem Szegeden va­ló fölállításáról, a szegedi királyi biztosság tevékenységéről, a Tisza szabályozásáról, a szegedi állam­kölcsönről, a szegedi színházról, a szegedi tanfelügyelő ügyében, a szegedi rakpartról szólalt föl — némelyikről több ízben is — aT országgyűlésben. Ezek mellett tef*» mészetesen állást foglalt mindéi* magyar közügyben, főként a kul* túrpolitika, a tudomány terjeszt ée dolgaiban. Háromszor választotta meg Sze­ged követévé a nagy tudóst. Ami­kor 1887 őszén a szegedi Ivánkovitá János mégis elnyerte előle a man­dátumot, Kossuth Lajos mélyen fölháborodva, botránynak mon­dotta, hogy „legzseniálisabb és leg­magyarabb tudósunk kimaradt az országgyűlésből." Igaz, két évvel később Törökszentmiklós újból megválasztotta. SZEGEDDEL VALÖ kapcsolata nem csupán képviselői tevékenysé­géből áll. Már előtte cikkeket írt, rajzokat készített az árvízsújtotta Szegedről, humoreszket a szegedi Bakay Ferdinándról, beszámolót az 1876. évi nagy szegedi iparkiállí­tásról, cikket a létesítendő szegedi egyetemről. Képviselősége idején dolgozott hatalmas munkáján, a magyar halászat két hatalmas kö­tetén, s ebben is számos szegedi adat található. Már régen nem volt képviselő, amikor egykori derék híve, Vőneki Pál meghívására ő mondotta 1899. augusztus 21-én az ünnepi beszédet a szeged-alsói városi népkör negyedszázados ju-y bileumán. Ekkori lerándulását használta föl arra is, hogy a sze­gedi tanyavilággal megismerked­jék: néhány napot tölt Pálfy An­tal alsótanyai tanyáján. Naplója nyomán Madarassy László számolt be tanyai élményeiről, néprajzi megfigyeléseiről, s Móra Ferenc fűzte hozzá e beszámolóhoz a két vendéglátó szegedi magyar jelleg­zetes portréját, öt évvel később a Dugonics Társaság látta vendé­gül előadói asztalánál a kiváló tu­dóst, aki „Az egyetem és a nem­zeti szellem" című előadásában, 1904. november 21-én Ismét amel­lett emelt szót, a harmadik ma­gyar egyetemnek Szegeden a he­lye. Hermán Ottó életműve, sokol­dalú tevékenységének nagyszerű példája ma egész népünket tanít­ja, de különösen értelmiségünket, tudományos kutatóinkat ösztönöz­heti. A magyar élet minden fon­tos, kis és nagy kérdéseiben való állásfoglalása, az igazságért való önzetlen, áldozatos küzdelem, lel­kes — olykor heves — vita, harc — ez volt Hermán Ottó, az utolsó magyar polihisztor jellemének alapvonása. Eleink képviselőjének, városunk politikai géniuszának emlékét megörökíthetnők Alsóváro­son egy iskola, kultúrotthon, vagy utca nevében, munkásságát isme­retterjesztő előadásokon gyakrab­ban, s nem csupán az évforduló kampány-alkalmával idézhetnénk. Tudományos életműve mellett — éppen Szegeden — alaposabban is­merhetnők politikai szereplésének, Kossuth eszméihez való örök hű­ségének dokumentumait is. Meny­nyire időszerűvé válnak például éppen napjainkban, amikor ismét fegyvert készülnék adni a német militarizmus gyilkos kezébe, az 1884 pünkösdjén Alsóvároson el­mondott képviselői beszámolójá­nak utolsó sorai: „Elítéltem min­den háborút, mely nem önvéde­lemből vagy a szabadságért foly­tattatik; jelesen a koronás fők ön­kényéből folyó hódító vagy bosz­szuló háborúkat, melyekben én tömeges gyilkosságot látok. ' Lel­kiismeretem szerint az anyák nem nevelik ezer kínnal és gonddal fiaikat arra, hogy percenként száz­szor ölő fegyverek által leölesse­nek, hanem azért, hogy családot alapítva, s munkájuk után az emberiség fentartásához járulja­nak... Éljen a független, szabad Magyarország!" Péter László

Next

/
Oldalképek
Tartalom