Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

IÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK f AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM I CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 30. MAI SZAMUNKBÓL: „NÉPFRONTBIZOTTSÁG? — HAT VAN AZ MÉG?" A VILLAMOSKÖZLEKEDÉS RENDJE SZILVESZTER ÉJSZAKÁJÁN A MAV VEZERIGAZCATÖSAGANAK KÖZLEMÉNYE (3. oldal) (4. oldal) (2. oldal) ARA: 59 FILLÉR Adósság nélkül! E hónapban volt egy éve, hogy pártunk Központi Vezető­sége határozatot hozott a mezőgazdasági termelés továbbfejleszté­séről. Ez a népszerű határozat megnövekedett termelési kedvet adott a szegedi dolgozó parasztoknak is. A termelés sokoldalú támogatására mindenki előtt világossá vált: érdemes jó gazdának lenni, a földet megbecsülni, szorgalma­san, jól művelni. Ez a nagyjelentőségű határozat és a többi számos mezőgaz­daság fejlesztésével foglalkozó kormányrendelet, az előző éveknél sokkal előnyösebb termelési, begyűjtési és adófizetési kedvezmé­nyeket nyújtott a gazdáknak. Nagy lehetőségeket biztosítottak az értékesítés és a fokozott piaci felhozatal területén is. A szegediek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. A város piacain — ha jelenleg még kissé drága áron is — a hízott serléstől kezdve, a különböző mezőgazdasági terményekig, minden megtalálható. A sok kedvezményt egybevetve, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a szegedi dolgozó parasztok pártunk segítségével sok tíz- és százezer forint olyan jövedelemhez jutottak, amely az utóbbi évek­ben nem volt számukra biztosítva. Kormányunk és a munkásosztály gondoskodott arról, hogy a parasztság, megnövekedett jólétének, fokozódó jövedelmének megfelelően — a lehetőségiekhez képest — bőségesen el legyen látva iparcikkekkel, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükéges esz­közökkel. Csak a vak és az ellenség nem iát ja: Tavaly december óta a szegedi földművesszövetkezeti boltok, vaskereskedések, szinte tömve vannak árukkal. A legkülönbözőbb mezőgazdasági kisgépek, darálók, szecskavágók, boronák, morzsolok, vetőgépek és efélék, viszonylag olcsó áron állnak a gazdák rendelkezésére. Több már a szövetkezeti boltokban a ruhanemű, nagyobb a választék. Vegyi­ipari üzemeink az. idén jóval több műtrágyát, pétisót, szuperfosz­fátot, rézgáücot és más növérjyvédőszert küldött a szegedi gazdák­nak, mint az ötéves terv első éveiben. Ezzel elősegítették a termés­átlag emelkedését. Jobbra fordult életünkön érezzük legjobban: az üzemi mun­kások, a mezőgazdaság fejlesztéséért, az 1953 decemberi határozat valóraváltásáért, becsülettel megtették a magukét. Eredményeink további növekedése érdekében nagy feladat vár a szegedi egyéni­leg dolgozó parasztokra is. Most, az újév küszöbén a lehelőséghez mérten tisztázni kell az elmaradt adó- és begyűjtési hátralékokat Ezt nemcsak a közösség, hanem minden gazda egyéni érdeke így kívánja. Örömmel mondhatjuk el — mint az eddigi begyűjtési ered­mények is mutatják —, hogy a szegedi dolgozó parasztok nagy többsége tudta, mi a kötelessége. Megértették, hogy a munkások testvéri támogatása tőlük is fokozottabb áldozatokat követel, első­sorban állampolgári kötelezettségeik, a begyűjtés és adófizetés tel­jesítésében. Sokan vannak már olyanok, mint Szögi József, Daru­utcai dolgozó paraszt, aki már a második negyedévben teljesítette egész évi begyűjtési kötelezettségét. Vagy mint Lehotai Pál, Ka­tona-utca 20. szám alatt lakó gazda, aki példamutató begyűjtési munkájáért ajándékul egy darálót kapott. Ha sorravesszük az egyes terményféleségeket és különböző beadási cikkeket, azt látjuk, hogy a legtöbb termény begyűjtési terv teljesítéséből már csak néhány százalék hiányzik. Mondhatnánk úgy is, hogy a szegedi dolgozó parasztok közül az a néhány, aki még mindig úgy gondolkodik, hogy azt a kevés kis terményt, húst, zsírt, amivel még adósaik az államnak, senki sem veszi észre, ha hiányzik a többi közül. Pedig ezesetben is áll az az ismert köz­mondás, hogy -sok kicsi sokra megy*. A Városi Tanács begyűj­tési adatai a legérthetőbben tanúskodnak erről. Kukoricából még három és fél vagonnal, napraforgóból 40 mázsával, burgonyából 29 mázsával, hízott sertésből 67 mázsával, vágómarhából 20 mázsával, baromfiból 25 mázsával, tejből 109 hektóliterrel és borból közel 600 hektóval tartozik még városunk az országnak. Ezek a jelenfős tételek egyrészt multévi hátralékból, más­részt pedig az idei begyűjtési kötelezettségnek csak részben való teljesítéséből gyűltek össze. Még többen vannak olyanok, mint Kónya István, Mihálytelek maroskózi dolgozó paraszt, aki rontva a szegediek begyűjtésben szerzett jó hírnevét, még mindig nem teljesítette baromfi- és sertésbeadási kötelezettségét, noha min­den lehetősége megvan hozzá. A mulasztására figyelmeztető be­gyűjtési dolgozókat pedig azzal a meggondolatlan, durva szavak­kal utasítja el, hogy nem begyűjtésre hizlalja ő a disznóit. Mit szólna Kónya István akkor, ha az üzletben, amikor ruhát, vagy más közszükségleti cikket vásárol, az eladók azt mondanák: «A textilmunkások nem neki szőtték a ruhát, a diósgyőriek nem neki készítették az ekét, vagy a cipészek nem neki készítették a lábbe­lit*. Biztosan nagyon megsértődne. Az olyan ellenséges megnyilvánulásokat sem szabad tűrni, amilyet Turu János Kacsa-utcai kulák tanúsít. Évről-évre rendsze­resen elmulasztja begyűjtési kötelezettségének teljesítését. Az ilyen tudatos ellenséggel szemben sokkal nagyobb szigorral kell el­járni. A jó gazda most, az újesztendő küszöbén számot vet a mult évvel, rendezi az állammal, dolgozótársaival szembeni tartozását. Tiszta lelkiismerettel, nyugodtan tekint az új év elé. Tudja, mennyi kellemetlenséget, többletkiadást jelentene az neki, ha az óévről visszamaradt adótartozását, begyűjtési hátralékát, a kamattal együtt az új gazdasági évben kellene megfizetni. Valójában ez a helyes gondolkodás. Az ilyen dolgozó parasztnak nem kell, s nincs miért szégyenkeznie embertársai előtt. Bátran és nyugodtan mond­hatja: Én is hozzájárultam ahhoz, hogy megmentsük és magasabbra emeljük városunk parasztságának becsületét, jó hírnevét népünk előtt. „Egyetlen Igos francia sem támogatja Németország újrafelfegyvérzését" A francia nemzetgyűlés szerda délutáni vitáidról Párizs (MTI) A francia nemzet­gyűlés szerdán 16 órakor folytatta a párizsi egyezményekről szóló vi­tát. A bizalmi szavazás előtt több képviselő kifejtette álláspontjót a kormány által előterjesztett "új­törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a párizsi egyezmények pén­teken elvetett első cikkelye helyé­be lép. Ez a törvényjavaslat lé­nyegében Nyugat-Németország új­rafelfegyverzéséhez való hozzájá­rulást jelenti. A bizalmi szavazás során a nemzetgyűlés először erről a törvényjavaslatról szavaz. A képviselők megindokolták sza­vazásukat. Aumeran tábornok (független) Nyugat-Németország újrafelfegy­verzése ellen foglalt állást. Loustanu-Lacau (parasztpárti) képviselő ismét követelte, hogy kezdjenek tárgyalást a Szovjet­unióval. A tárgyalások elvét •— mint mondotta — -nem fogadták el a nemzetgyűlés elé terjesztett szövegekben*. Ezután Eduárd Herriot szólalt fel,- aki idős korára tekintettel ülő­helyéről intézte a következő fi­gyelmeztetést a képviselőkhöz: "Mielőtt lehull a függöny e vita után, egy utolsó gondolatot kell tol­mácsolnom: tiszteletben kell tar­tani minden szerződést, bármilyen­ről is legyen szó. Tiz évvel ezelőtt egy becsületes ember (Itt ' De Gaulle tábornokra utalt)»aláírta a francia—szovjet szerződést. E szerződés értelmében Francia­ország nem lephet be egy, a Szovjetunió ellen irányuló koa­lícióba. Egész életemben küz­döttem és továbbra is küzdeni fogok azért, hogy tiszteletben tartsák Franciaország minden­fajta kötelezettségét* — mondotta Herriot. Jacques Bardoux (parasztpárti) képviselő amellett szállt síkra, hogy »minél hamarabb kezdjenek tár­gyalásokat a Kelettel*. Aiylré Liautey (parasztpárti) fi­gyelmeztette a nemzetgyűlést a Nyugat-Németország újra felfegy­verzésével járó veszélyre. A nemzetgyűlésben 105 képvise­lőt számláló szocialista csoport nevében Guy Mollet szólalt lel, aki bevezetőül képmutakian kije­lentette, bogy „egyetlen szocialista sem járul hozzá belső ellenkezés nélkül Németország újrafelfegy. vérzés éh ea", de — fűzte hozzá a már jól ismert hazug érvet — „ezt az újrafelfegyverzést a Szovjetunió terjeszkedő politikája l-etl-e szük­ségessé". Guy Mollet ezután a Mendes­France által is többször ismételt ugyancsak hamis érvelést igyeke­zett elfogadtatni a képviselőkkel: „Ha el akarjuk kerülni Francia­ország elszigetelődését, akkor rati­fikálni kell a párizsi egyezménye­ket". Guy Mollet a továbbiakban a párizsi egyezmények „védelmi jel­legéi" bizonygatta. A nemzetgyűlés ezután Auguste Hillemaz (népi köztársasági) kép­viselőt hallgatta meg. Állásfog­lalása: jóváhagyta ugyan annak­idején a londoni tárgyalásokat, de a párizsi egyezmények ellen sza­vaz majd. Karácsony éjszakáján alkalma nyílt, hogy elmélkedjék a tar­tós béke feltételeiről és ő hü niarad a keresztény elvhez: szeretet nélkiil nincs béke. Ezért szavaz a párizsi egyezmé­nyek ellen. Pierre Andié (független) kiemel­te felszólalásában, hogy „egyetlen igaz francia sem lámogatja Né­metország újra felfegyverzését". A szónok ezután bírálta az an­goloknak és amerikaiaknak a két háború között folytatott politiká­ját. Pierre André kijelentette: „nern"­et mondani a Wehrmacht felállí­tásának nem jelenli azt, hogy „nem"-et mondanak a francia—né­met közeledésre. Figyelmeztette a képviselőket, hogy "Németország újrafelfegyverzése után sokkal nehezebb lesz tár­gyalni a Szovjetunióval, a béke ennek következtében még kéte­sebbé válik és a 12 német had­osztály nem jelenti azt a tény«>­zöt, amely megmentheti majd a békét* — befejezésül bejelentette, hogy a pá­rizsi egyezmények ellen szavaz majd. Ezután Henri Borgasse (volt gaulleista) szólalt fel, aki bejelen­tette, hogy az elnöklete alatt álló és a nemzetgyűlésben 33 tagot számláló csoport tagjainak többsé­ge — mint mondotta — „áldozatot hoz: megszavazza a párizsi egyez­mények ratifikálását." Marcel de Villeneuve (független parasztpárti) bejelentette, hogy nem szavaz bizalmat a kormánynak. Jacques Chastellain (független) képviselő azt mondotta: „Reméli, hogy Mendes-France némileg le tudja csillapítani azokat az agá­lyokat. amelyeket benne a párizsi egyezmények keltenek." Chatellain után Pierre Villon kommunista képviselő lépett a szó­noki emelvényre, aki élesen szem­behelyezkedett a népellenes és bé­keellenes párizsi egyezmények rati­fikálásával. Villon felszólalása utón az ülést (magyar idö szerint) 21 óra 30-ig felfüggesztették. Lapzártáig a francia nemzetgyű­lésben bizalmi szavazásra nem ke­rült sor. A bizalmi kérdések fe­letti szavazások eredményeiről hol­napi számunkban tájékoztatjuk ol­vasóinkat, Ujabb szegedi üzemek csatlakoztak a Rákosi Mátyás Müvek kezdeményezéséhez Még jobb munkát végeznek a Szegedi Kenderjonógyár dolgozói Rákosi Mátyás Művek kezdeményezése, a felszabadulási munkaverseny egyre nagyobb visszhangra talál Szegeden is. Napról-napra jelentik a város üzemeiből, hogy az eddiginél még jobb munkával, a termelékenység növelésével, az önköltség csökken­tésével kívánják köszönteni hazánk felszabadulásának 10. évforduló­ját. A felszabadulási munkaverseny jelenti azt is_ hogy előbbre ju­tunk a kormányprogram megvalósításának útján. Jelentős és hatal­mas nyár a Szegedi Kenderfonó. Több mint kétezer munkás dolgo­zik üzemrészeiben. Most a Kender fonógyár is csatlakozott az R. M. Mii vek kezdeményezéséhez. A többi között vállalták: Nyersanyag ellátottságunk csak bizonyos termékeknél teszi lehető­vé a terv túlteljesítését. Ennek szem előtt tartásával vállaljuk, hogy a 0.30—0.50-ig terjedő finom­sági számú kenderkócfonalak elő­irányzatát egy százalékkal túltel­jesítjük. A szálanyag ellátottság nehézsé­geinek leküzdésére vállaljuk, hogy az első negyedévi szálhozamot az előző időszakhoz viszonyítva 1 szá­zalékkal növeljük. Munkaügyi, szervezési intézkedé­sekkel elérjük, hogy 1955 első ne­gyedében — 1954. negyedik negye­déhez viszonyítva, — az egy tel­jesített munkaórára eső termelési értéket 3.5 százalékkal növeljük. Az anyagfelhasználás terén be­vezetett takarékossági intézkedé­sekkel műszaki szervezéssel elér­jük, hogy 1955 első negyedében — 1954-hez viszonyítva — 0.25 szá­zalékkal csökken az önköltség. 1955 első negyedében, 1954 első negyedéhez viszonyítva 50 tonná­val kevesebb szenei használunk fel. Ezért a kazánházban műszaki in­tézkedéseket is hajtunk végre. Az 1954 évi globális önköltség­hez viszonyítva, 1955. évre önkölt­ségünket negyed százalékkal csök­kentjük. Ezt a fejlettebb techno­lógiai eljárások alkalmazásával, szigorú ,anyagtakarékossággal kí­vánjuk elérni. Közvetett anyagkészletünket 200 ezer forinttal csökkentjük. Kötélgyárunkban megvalósítjuk a porelszívó berendezést. Ezzel a dolgozók munkakörülményeit kí­vánjuk lényegesen javítani. A kártoló gépek balesetvédelmi berendezéseit korszerűsítjük. A dolgozók munkakörülményei­nek megjavításáért az elosztó ren­dező helyiségben szellőző berende­zést létesítünk. • A SZEGEDI KÉZISZERSZÁMGYÁR dolgozói növelik a mezőgazdaság­ban használatos eszközök gyártá­sát. Vállalták azt is, hogy gyárt­mányaik önköltségét 1954 első há­romnegyedéhez viszonyítva 1955­ben 3 százalékkal csökkentik. To­vább fejlesztik a cserebökényi gép­állomással kapcsolatukat. Előse­gítik, hogy a gépállomás a téli gépjavításokat határidőre eivégez­ze. • A KONZERVGYÁR dolgozói is csatlakoztak az R. M. Müvek kezdeményezéséhez. A töb­bi között vállalták, hogy export tervüket egy nappal a határidő előtt teljesítik. Az elsöoszlályú nyersanyagból elsőrendű terméket készítenek, teljes egészében. A karbantartásnál 3 százalékos költségcsökkentést kívánnak elér­ni. Megteremtik a dolgozók szak­mai felkészültségének növelését. A VASÖNTÖDE dolgozói december 27-én, hétfőn reggel 6 órakor röpgyülésen csat­lakoztak a Rákosi Mátyás Müvek dolgozóinak kezdeményezéséhez. A felszabadulási munkaversenyben ők is további eredményeket kívánnak elérni a lermelés növelésében, az önköltség csökkentésében. • A SZALÁMIGYÁR dolgozói rüpgyüléseken csatlakoz­tak az R. M. Müvek kezdeménye­zéséhez és a többi között vállalták: 1955 első negyedében löd mázsa szabadárut gyártanak le Szeged és a megye lakosságának jobb ellátá­sáért. 19 55 első negyedében egv százalékkal csökkentik a selejtet és export-tervüket túlteljesítik. Megígérték, hogy az első ne­gyedévi teljes termelési értéket térváron két százalékkal túlteljesí­tik. Vállalták, hogy az első ne­gyedévben üzemük átlag teljesít­ményét 132 százalékra emelik. Az árumozgatás további könnyítésééri hét darab mozgató kocsit készíte­nek, a meglévő kocsikut gumi ke­rekekkel szerelik fel. A termelés egyenletessé téleléért még egy gőz­kazánt építenek be. A kicsi "női ölltiző helyett tágasabb és egészsé­gesebb öltözőt létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom