Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

IÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK f AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM I CSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 30. MAI SZAMUNKBÓL: „NÉPFRONTBIZOTTSÁG? — HAT VAN AZ MÉG?" A VILLAMOSKÖZLEKEDÉS RENDJE SZILVESZTER ÉJSZAKÁJÁN A MAV VEZERIGAZCATÖSAGANAK KÖZLEMÉNYE (3. oldal) (4. oldal) (2. oldal) ARA: 59 FILLÉR Adósság nélkül! E hónapban volt egy éve, hogy pártunk Központi Vezetősége határozatot hozott a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséről. Ez a népszerű határozat megnövekedett termelési kedvet adott a szegedi dolgozó parasztoknak is. A termelés sokoldalú támogatására mindenki előtt világossá vált: érdemes jó gazdának lenni, a földet megbecsülni, szorgalmasan, jól művelni. Ez a nagyjelentőségű határozat és a többi számos mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó kormányrendelet, az előző éveknél sokkal előnyösebb termelési, begyűjtési és adófizetési kedvezményeket nyújtott a gazdáknak. Nagy lehetőségeket biztosítottak az értékesítés és a fokozott piaci felhozatal területén is. A szegediek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. A város piacain — ha jelenleg még kissé drága áron is — a hízott serléstől kezdve, a különböző mezőgazdasági terményekig, minden megtalálható. A sok kedvezményt egybevetve, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a szegedi dolgozó parasztok pártunk segítségével sok tíz- és százezer forint olyan jövedelemhez jutottak, amely az utóbbi években nem volt számukra biztosítva. Kormányunk és a munkásosztály gondoskodott arról, hogy a parasztság, megnövekedett jólétének, fokozódó jövedelmének megfelelően — a lehetőségiekhez képest — bőségesen el legyen látva iparcikkekkel, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükéges eszközökkel. Csak a vak és az ellenség nem iát ja: Tavaly december óta a szegedi földművesszövetkezeti boltok, vaskereskedések, szinte tömve vannak árukkal. A legkülönbözőbb mezőgazdasági kisgépek, darálók, szecskavágók, boronák, morzsolok, vetőgépek és efélék, viszonylag olcsó áron állnak a gazdák rendelkezésére. Több már a szövetkezeti boltokban a ruhanemű, nagyobb a választék. Vegyiipari üzemeink az. idén jóval több műtrágyát, pétisót, szuperfoszfátot, rézgáücot és más növérjyvédőszert küldött a szegedi gazdáknak, mint az ötéves terv első éveiben. Ezzel elősegítették a termésátlag emelkedését. Jobbra fordult életünkön érezzük legjobban: az üzemi munkások, a mezőgazdaság fejlesztéséért, az 1953 decemberi határozat valóraváltásáért, becsülettel megtették a magukét. Eredményeink további növekedése érdekében nagy feladat vár a szegedi egyénileg dolgozó parasztokra is. Most, az újév küszöbén a lehelőséghez mérten tisztázni kell az elmaradt adó- és begyűjtési hátralékokat Ezt nemcsak a közösség, hanem minden gazda egyéni érdeke így kívánja. Örömmel mondhatjuk el — mint az eddigi begyűjtési eredmények is mutatják —, hogy a szegedi dolgozó parasztok nagy többsége tudta, mi a kötelessége. Megértették, hogy a munkások testvéri támogatása tőlük is fokozottabb áldozatokat követel, elsősorban állampolgári kötelezettségeik, a begyűjtés és adófizetés teljesítésében. Sokan vannak már olyanok, mint Szögi József, Daruutcai dolgozó paraszt, aki már a második negyedévben teljesítette egész évi begyűjtési kötelezettségét. Vagy mint Lehotai Pál, Katona-utca 20. szám alatt lakó gazda, aki példamutató begyűjtési munkájáért ajándékul egy darálót kapott. Ha sorravesszük az egyes terményféleségeket és különböző beadási cikkeket, azt látjuk, hogy a legtöbb termény begyűjtési terv teljesítéséből már csak néhány százalék hiányzik. Mondhatnánk úgy is, hogy a szegedi dolgozó parasztok közül az a néhány, aki még mindig úgy gondolkodik, hogy azt a kevés kis terményt, húst, zsírt, amivel még adósaik az államnak, senki sem veszi észre, ha hiányzik a többi közül. Pedig ezesetben is áll az az ismert közmondás, hogy -sok kicsi sokra megy*. A Városi Tanács begyűjtési adatai a legérthetőbben tanúskodnak erről. Kukoricából még három és fél vagonnal, napraforgóból 40 mázsával, burgonyából 29 mázsával, hízott sertésből 67 mázsával, vágómarhából 20 mázsával, baromfiból 25 mázsával, tejből 109 hektóliterrel és borból közel 600 hektóval tartozik még városunk az országnak. Ezek a jelenfős tételek egyrészt multévi hátralékból, másrészt pedig az idei begyűjtési kötelezettségnek csak részben való teljesítéséből gyűltek össze. Még többen vannak olyanok, mint Kónya István, Mihálytelek maroskózi dolgozó paraszt, aki rontva a szegediek begyűjtésben szerzett jó hírnevét, még mindig nem teljesítette baromfi- és sertésbeadási kötelezettségét, noha minden lehetősége megvan hozzá. A mulasztására figyelmeztető begyűjtési dolgozókat pedig azzal a meggondolatlan, durva szavakkal utasítja el, hogy nem begyűjtésre hizlalja ő a disznóit. Mit szólna Kónya István akkor, ha az üzletben, amikor ruhát, vagy más közszükségleti cikket vásárol, az eladók azt mondanák: «A textilmunkások nem neki szőtték a ruhát, a diósgyőriek nem neki készítették az ekét, vagy a cipészek nem neki készítették a lábbelit*. Biztosan nagyon megsértődne. Az olyan ellenséges megnyilvánulásokat sem szabad tűrni, amilyet Turu János Kacsa-utcai kulák tanúsít. Évről-évre rendszeresen elmulasztja begyűjtési kötelezettségének teljesítését. Az ilyen tudatos ellenséggel szemben sokkal nagyobb szigorral kell eljárni. A jó gazda most, az újesztendő küszöbén számot vet a mult évvel, rendezi az állammal, dolgozótársaival szembeni tartozását. Tiszta lelkiismerettel, nyugodtan tekint az új év elé. Tudja, mennyi kellemetlenséget, többletkiadást jelentene az neki, ha az óévről visszamaradt adótartozását, begyűjtési hátralékát, a kamattal együtt az új gazdasági évben kellene megfizetni. Valójában ez a helyes gondolkodás. Az ilyen dolgozó parasztnak nem kell, s nincs miért szégyenkeznie embertársai előtt. Bátran és nyugodtan mondhatja: Én is hozzájárultam ahhoz, hogy megmentsük és magasabbra emeljük városunk parasztságának becsületét, jó hírnevét népünk előtt. „Egyetlen Igos francia sem támogatja Németország újrafelfegyvérzését" A francia nemzetgyűlés szerda délutáni vitáidról Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés szerdán 16 órakor folytatta a párizsi egyezményekről szóló vitát. A bizalmi szavazás előtt több képviselő kifejtette álláspontjót a kormány által előterjesztett "újtörvényjavaslattal kapcsolatban, amely a párizsi egyezmények pénteken elvetett első cikkelye helyébe lép. Ez a törvényjavaslat lényegében Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséhez való hozzájárulást jelenti. A bizalmi szavazás során a nemzetgyűlés először erről a törvényjavaslatról szavaz. A képviselők megindokolták szavazásukat. Aumeran tábornok (független) Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen foglalt állást. Loustanu-Lacau (parasztpárti) képviselő ismét követelte, hogy kezdjenek tárgyalást a Szovjetunióval. A tárgyalások elvét •— mint mondotta — -nem fogadták el a nemzetgyűlés elé terjesztett szövegekben*. Ezután Eduárd Herriot szólalt fel,- aki idős korára tekintettel ülőhelyéről intézte a következő figyelmeztetést a képviselőkhöz: "Mielőtt lehull a függöny e vita után, egy utolsó gondolatot kell tolmácsolnom: tiszteletben kell tartani minden szerződést, bármilyenről is legyen szó. Tiz évvel ezelőtt egy becsületes ember (Itt ' De Gaulle tábornokra utalt)»aláírta a francia—szovjet szerződést. E szerződés értelmében Franciaország nem lephet be egy, a Szovjetunió ellen irányuló koalícióba. Egész életemben küzdöttem és továbbra is küzdeni fogok azért, hogy tiszteletben tartsák Franciaország mindenfajta kötelezettségét* — mondotta Herriot. Jacques Bardoux (parasztpárti) képviselő amellett szállt síkra, hogy »minél hamarabb kezdjenek tárgyalásokat a Kelettel*. Aiylré Liautey (parasztpárti) figyelmeztette a nemzetgyűlést a Nyugat-Németország újra felfegyverzésével járó veszélyre. A nemzetgyűlésben 105 képviselőt számláló szocialista csoport nevében Guy Mollet szólalt lel, aki bevezetőül képmutakian kijelentette, bogy „egyetlen szocialista sem járul hozzá belső ellenkezés nélkül Németország újrafelfegy. vérzés éh ea", de — fűzte hozzá a már jól ismert hazug érvet — „ezt az újrafelfegyverzést a Szovjetunió terjeszkedő politikája l-etl-e szükségessé". Guy Mollet ezután a MendesFrance által is többször ismételt ugyancsak hamis érvelést igyekezett elfogadtatni a képviselőkkel: „Ha el akarjuk kerülni Franciaország elszigetelődését, akkor ratifikálni kell a párizsi egyezményeket". Guy Mollet a továbbiakban a párizsi egyezmények „védelmi jellegéi" bizonygatta. A nemzetgyűlés ezután Auguste Hillemaz (népi köztársasági) képviselőt hallgatta meg. Állásfoglalása: jóváhagyta ugyan annakidején a londoni tárgyalásokat, de a párizsi egyezmények ellen szavaz majd. Karácsony éjszakáján alkalma nyílt, hogy elmélkedjék a tartós béke feltételeiről és ő hü niarad a keresztény elvhez: szeretet nélkiil nincs béke. Ezért szavaz a párizsi egyezmények ellen. Pierre Andié (független) kiemelte felszólalásában, hogy „egyetlen igaz francia sem lámogatja Németország újra felfegyverzését". A szónok ezután bírálta az angoloknak és amerikaiaknak a két háború között folytatott politikáját. Pierre André kijelentette: „nern"et mondani a Wehrmacht felállításának nem jelenli azt, hogy „nem"-et mondanak a francia—német közeledésre. Figyelmeztette a képviselőket, hogy "Németország újrafelfegyverzése után sokkal nehezebb lesz tárgyalni a Szovjetunióval, a béke ennek következtében még kétesebbé válik és a 12 német hadosztály nem jelenti azt a tény«>zöt, amely megmentheti majd a békét* — befejezésül bejelentette, hogy a párizsi egyezmények ellen szavaz majd. Ezután Henri Borgasse (volt gaulleista) szólalt fel, aki bejelentette, hogy az elnöklete alatt álló és a nemzetgyűlésben 33 tagot számláló csoport tagjainak többsége — mint mondotta — „áldozatot hoz: megszavazza a párizsi egyezmények ratifikálását." Marcel de Villeneuve (független parasztpárti) bejelentette, hogy nem szavaz bizalmat a kormánynak. Jacques Chastellain (független) képviselő azt mondotta: „Reméli, hogy Mendes-France némileg le tudja csillapítani azokat az agályokat. amelyeket benne a párizsi egyezmények keltenek." Chatellain után Pierre Villon kommunista képviselő lépett a szónoki emelvényre, aki élesen szembehelyezkedett a népellenes és békeellenes párizsi egyezmények ratifikálásával. Villon felszólalása utón az ülést (magyar idö szerint) 21 óra 30-ig felfüggesztették. Lapzártáig a francia nemzetgyűlésben bizalmi szavazásra nem került sor. A bizalmi kérdések feletti szavazások eredményeiről holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat, Ujabb szegedi üzemek csatlakoztak a Rákosi Mátyás Müvek kezdeményezéséhez Még jobb munkát végeznek a Szegedi Kenderjonógyár dolgozói Rákosi Mátyás Művek kezdeményezése, a felszabadulási munkaverseny egyre nagyobb visszhangra talál Szegeden is. Napról-napra jelentik a város üzemeiből, hogy az eddiginél még jobb munkával, a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kívánják köszönteni hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. A felszabadulási munkaverseny jelenti azt is_ hogy előbbre jutunk a kormányprogram megvalósításának útján. Jelentős és hatalmas nyár a Szegedi Kenderfonó. Több mint kétezer munkás dolgozik üzemrészeiben. Most a Kender fonógyár is csatlakozott az R. M. Mii vek kezdeményezéséhez. A többi között vállalták: Nyersanyag ellátottságunk csak bizonyos termékeknél teszi lehetővé a terv túlteljesítését. Ennek szem előtt tartásával vállaljuk, hogy a 0.30—0.50-ig terjedő finomsági számú kenderkócfonalak előirányzatát egy százalékkal túlteljesítjük. A szálanyag ellátottság nehézségeinek leküzdésére vállaljuk, hogy az első negyedévi szálhozamot az előző időszakhoz viszonyítva 1 százalékkal növeljük. Munkaügyi, szervezési intézkedésekkel elérjük, hogy 1955 első negyedében — 1954. negyedik negyedéhez viszonyítva, — az egy teljesített munkaórára eső termelési értéket 3.5 százalékkal növeljük. Az anyagfelhasználás terén bevezetett takarékossági intézkedésekkel műszaki szervezéssel elérjük, hogy 1955 első negyedében — 1954-hez viszonyítva — 0.25 százalékkal csökken az önköltség. 1955 első negyedében, 1954 első negyedéhez viszonyítva 50 tonnával kevesebb szenei használunk fel. Ezért a kazánházban műszaki intézkedéseket is hajtunk végre. Az 1954 évi globális önköltséghez viszonyítva, 1955. évre önköltségünket negyed százalékkal csökkentjük. Ezt a fejlettebb technológiai eljárások alkalmazásával, szigorú ,anyagtakarékossággal kívánjuk elérni. Közvetett anyagkészletünket 200 ezer forinttal csökkentjük. Kötélgyárunkban megvalósítjuk a porelszívó berendezést. Ezzel a dolgozók munkakörülményeit kívánjuk lényegesen javítani. A kártoló gépek balesetvédelmi berendezéseit korszerűsítjük. A dolgozók munkakörülményeinek megjavításáért az elosztó rendező helyiségben szellőző berendezést létesítünk. • A SZEGEDI KÉZISZERSZÁMGYÁR dolgozói növelik a mezőgazdaságban használatos eszközök gyártását. Vállalták azt is, hogy gyártmányaik önköltségét 1954 első háromnegyedéhez viszonyítva 1955ben 3 százalékkal csökkentik. Tovább fejlesztik a cserebökényi gépállomással kapcsolatukat. Elősegítik, hogy a gépállomás a téli gépjavításokat határidőre eivégezze. • A KONZERVGYÁR dolgozói is csatlakoztak az R. M. Müvek kezdeményezéséhez. A többi között vállalták, hogy export tervüket egy nappal a határidő előtt teljesítik. Az elsöoszlályú nyersanyagból elsőrendű terméket készítenek, teljes egészében. A karbantartásnál 3 százalékos költségcsökkentést kívánnak elérni. Megteremtik a dolgozók szakmai felkészültségének növelését. A VASÖNTÖDE dolgozói december 27-én, hétfőn reggel 6 órakor röpgyülésen csatlakoztak a Rákosi Mátyás Müvek dolgozóinak kezdeményezéséhez. A felszabadulási munkaversenyben ők is további eredményeket kívánnak elérni a lermelés növelésében, az önköltség csökkentésében. • A SZALÁMIGYÁR dolgozói rüpgyüléseken csatlakoztak az R. M. Müvek kezdeményezéséhez és a többi között vállalták: 1955 első negyedében löd mázsa szabadárut gyártanak le Szeged és a megye lakosságának jobb ellátásáért. 19 55 első negyedében egv százalékkal csökkentik a selejtet és export-tervüket túlteljesítik. Megígérték, hogy az első negyedévi teljes termelési értéket térváron két százalékkal túlteljesítik. Vállalták, hogy az első negyedévben üzemük átlag teljesítményét 132 százalékra emelik. Az árumozgatás további könnyítésééri hét darab mozgató kocsit készítenek, a meglévő kocsikut gumi kerekekkel szerelik fel. A termelés egyenletessé téleléért még egy gőzkazánt építenek be. A kicsi "női ölltiző helyett tágasabb és egészségesebb öltözőt létesítenek.