Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-03 / 286. szám
Ür2c PROLETÁRJÁT EGYESÜL JETEK 9 •N. AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 286. SZAM PÉNTEK, 1954 DECEMBER 3. BEFEJEZŐDÖTT MOSZKVÁBAN AZ EURÓPAI ÉRTEKEZLET ÉRTEKEZLET A DISZ MUNKÁJÁRÓL (2. oldal) 1500 KÖBMÉTERREL TÖBB LESZ A GAZ SZEGEDEN (3. oldal) ARA: 50 FILLÉR űz állatállomány átteleltetése Most még langyos, páiás őszi napok vannak, de a jó gazda tudja: talán néhány hét és azután már a naptár szerint is, de a valóságban is beköszönt a tél. Előre senki sem tudhatja, milyen téllel számolhatunk. Lehetséges, hogy enyhe, nem túlhideg telünk lesz, de könnyen meglehet az is, hogy megismétlődik a tavalyi hoszú, hónapokig tartó zord idő. S az minden gazdától, tsz vezetőtől, elnököktől, igazgatósági tagtól számonkéri: hogyan biztosították állataik részére a téli takarmányszükségletet? Van-e elegendő szálastakarmány, széna, lucerna, siló? A sertéseknek korpa, répa, olajpogácsa és a szárnyasoknak eleség? Alomszalma és még mindaz, ami állatállományunk jó kondicioban való átteleléséhez szükséges. Nagyon sok minden függ most attól, hogyan látjuk el jószágainkat jóminőségű, kellő mennyiségű takarmánnyal a téli honapokra. Ezen múlik, hogy a jövő évben lesz-e elegendő hus, zsír, tej és gyapjú szövetnek, hogy jut-e a piacra a szükségleteknek megfelelően tojás, baromfi és egyéb eladnivaló. A télre való jó felkészülés dönti majd el, milyen lesz jövedelmünk a következő évben állatállományunkból. Az idei nyár és az ősz rendkívül kedvező volt takarmánytermelésre. Ezekből nem is lehet hiány. Most az a feladat, hogy a jó gazda szemével nézzünk szét szérűskertjeinkben, a takarmányosokban, és a magtárban. Gondoskodjunk készleteink szakszerű tárolásáról, módszeres kezeléséről. A nyár végén berakott széna-, lucerna*, pelyva- és szalmakazlak alaposan megülepedtek. Egyrészüket az őszi szelek is megbolygatták, elszaggatták a köteleket. Mint szokás mondani, némely kazal tetején most kocsival is meg lehetne fordulni. Ezeket nem hagyhatjuk így. Üjra be kell tetejezni őket, mert ha bekövetkeznek a téli időben szokásos esőzések, hóolvadások, a kazlak beázhatnak, rothadás, penész teheti értéktelen dudvává a drága takarmányt. A fülledt, penészes takarmányon csak sínylődik, tengődik a jószág. Az igavonó állatok elvesztik munkabírásukat, a fejősteheneknél pedig lecsökken a tejelés. Kis mulasztásokból is nagy károk származhatnak, 1 A szorgalmas, ésszel élő gazda, termelőszövetkezeti elnök, igazgatósági tag ezekben a napokban alapos számvetést készít magának takarmánykészletei észszerű felhasználásáról. Régi közmondás tartja: "Több nap. mint kolbász*. Éppen ezért nem lehet az, hogy egy-egy jobbminőségű takarmányfélét, például réti szénát, lucernát, már a tél elejen feletessünk, s az utolsó hónapokra pedig a silány minőségű zabszalmát, árpaszalmát, esetleg pelyvát hagyjuk. Ez az állatok leromlását eredményezné. Változatos, az egész tél idejére megfelelő takarmányozási módszert kell kidolgozni. A gyengébb minőségű takarmányokat keveréssel, ismert szakszerű eljárásokkal nagymértékbén fel lehet javítani. Minden gazda tudja: a rozs-, vagy a búzapelyva magábanvéve igen silány takarmány, de ha kevés darált répával keverik, egy-két napig langyos vízzel szénatartóban locsolják, füllesztik, hasznos, nagy tápértékű takarmány válik belőle. Jó étvággyal fogyasztja a jószág is. Ugyanezt mondhatjuk a szénáról, a zabról, árpa- és kölesszalmáról is. Keveréssel ezekből is olyan minőségű takarmányt állíthatunk, elő, mely megfelel a követelményeknek. A határban még sokfelé láthatunk nagy tábla kinthagyott káposzta-harasztot, karfiol-, kalarábtövet és nem ritkán másodvetésű kukorica szárkúpokat is. Haszontalan, beszántásra való dolgoknak tűnnek ezek az első látásra, pedig jó hasznosítással, sok száz és ezer forint értékű takarmányt nyerhetünk belőlük. A szegedi és a környékbeli egyéni gazdák még mindig idegenkednek a silózás tói. Azt mondják egyesek, hogy nagy befektetést igényel. Nem helytálló ez a nézet. Kevés munkával jó földsilót lehet készíteni. Aki etetett már silót állataival, az tudja csak igazán értékelni, milyen nagy segítség ez a kiváló nedves takarmány, amikor az állat szigorúan istállózásra van szorítva, s többnyire száraz takarmányt fogyaszt, Minden gazda használja fel most a kedvező időjárást. Nézzen körül háza táján, földjein, ne hagyjon semilyen takarmányt, növényféleséget tünkremenni, bármilyen haszontalannak is tűnik az. Ezekből a télen jó pénzt láthat. Nemrégen történt a Táncsics tsz-ben, hogy nagymennyiségű káposztatorzsát beszántottak. Figyelembe se vették, mennyi jó takarmány rejlik abban. Pedig, ha csak egy hétig lett volna elegendő az állatoknak, máris többezer forint megtakarítást eredményezett volna. Egyesek azt gondolják: van elég takarmányunk, a kinnmaradt káposzta és haszontalan zöldségfélék kellenek zöldtrágyának is. Akik ezt mondják, nincs igazuk. Sokkal jobb, ha ezeket is feletetjük és mint istállótrágyát hasznosítjuk. Különben is a zöldségféléből készül siló, amikor tavasszal az állatok zöld takarmányra kerülnek, nagyszerű trágyául is szolgálhat. A sertések és a szárnyasok takarmánnyal való ellátása is nagyon fontos. A különböző termelési szerződések után járó szakdarát az illetékes váhaiatok, olajcseretelepek most még könnyen kiszolgáltatják, nagy készleteik vannak. A korpa és a heredara piaci ára is most még sokkal olcsóbb, mint majd a téli időben lesz a kisebb felhozatal idején. Tehát ezeket is most szerezzük be, gondoskodjunk megfelelő tárolásukról. Üj politikánk többek között állattenyésztésünk hatalmas mértékű fejlődését irányozta elő. Ez az új program akkor válhat mielőbb valósággá, ha kivétel nélkiil minden gazda és termelőszövetkezet szakít a régi, elavult állattenyésztési és takarmányozási módszerekkel, és új módon, új eljárásokkal készül fel állatai átteleltetésére. Ha ezt a munkát szívügyünknek tekintjük, az eredmény nem maradhat el: több élelmiszer, hús, zsír, tej, szövet jut dolgozó népünknek. flz Elnöki Tanács határozatai a tanácsok bizottságairól A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 18. és 19. számú határozatában szabályozta a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi valamint a községi tanácsok bizottságainak működésével kapcsolatos kérdéseket. A határozat megállapítja, hogy a tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében vaió tevékeny részvételre, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó és ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Valamely feladat folyamatos ellátására állandó bizottságot, meghatározott ügyek előkészítésére, egyes szervek működésének vagy egyes feladatok végrehajtásának megvizsgálására pedig ideiglenes bizottságot lehet alakítani. Az állandó bizottságok működési körükben elősegítik a tanács munkáját a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok vezetésében, összegyűjtik és felhasználják a lakosság javaslatait, ismertetik a tanács döntéseit a dolgozókkal. Az állandó bizottságok feladata, hogy segítsék a tanácsot a rendelkezések végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében, ellenőrizzék a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei^ nek, illetve hivatali szervezetének, valamint a tanács alá rendelt vállalatoknak és egyéb szerveknek tevékenységét, tanulmányozzák c szervek fejlesztésének lehetőségeit, ellenőrizzék a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanács alá nem rendelt szerveket is és szervezzék, neveljék a lakosságot az állami feladatok végrehajtására, E feladatok ellátása során az állandó bizottságok részt vesznek a helyi gazdasági terv és költségvetés összeállításának munkájában, a tanács végrehajtó bizottsága munkatervének kidolgozásában; összegyűjtik a lakosság javaslatait s felhasználják, vagy a megfelelő szerveknek továbbítják azokat; segítséget adnak a szakigazgatási szervek munkájához és vizsgálataik során ellenőrzik ezeknek munkáját; tanulmányozzák a helyi erőforrások feltárásának lehetőségeit; elősegítik a rejtett tartalékok feltárását; az önköltség csökkentését; a takarékossági intézkedések megvalósítását. Az állandó bizottság munkája során a tanács alá nem rendelt szerveknél megvizsgálja a kulturális, szociális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartását; társadalmi ellenőrzést szervez az áruellátással, a helyi szükségletek kielégítésével és a lakosságot érintő egyéb , kérdésekkel kapcsolatban; támogatja a dolgozók szövetkezeteit, különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, részt vesz a minőségileg jobb és olcsóbb termelés lehetőségeinek kidolgozásában. Az állandó bizottság a dolgozókat felvilágosító munkával, tagjainak példamutatásával neveli állampolgári kötelezettségeik és a tanács határozatainak önkéntes teljesítésére, népköztársaságunk jogszabályainak ismertetésével előmozdítja a szocialista törvényesség megszilárdítását és támogatja, szervezi, népszerűsíti a szocialista versenyt. A tanács köteles állandó bizottságot szervezni — külön-külön, vagy összevontan — a pénzügyi, a város- és községgazdálkodási, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére. A helyi viszonyok figyelembevételével más feladatok megoldására is lehet állandó bizottságot alakítani. A fővárosban, valamint a megyei jogú városokban általában 13, a megyei tanácsoknál 9, a járási ta-; nácsoknál 7. a járási jogú városokban, továbbá a fővárosi (városi) ke rületekben 8, a községekben pedig 2—5 állandó bizottságot célszerű szervezni az egyes feladatok megvalósítására. . Minden állandó bizottság elnökből és legalább két tagból álljon, a bizottság tagjainak száma a tanácsok feladatától függően öttől-kilencig terjed. A bizottság elnöke és tagja csak tanácstag lehet. Egy tanácstag csak egy állandó bizottságban vehet részt. A végrehajtó bizottság tagjait nem lehet az állandó bizottság tagjául megválasztani. Nem lehet az állandó bizottság elnöke a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek tanácstaggá választott vezetője, vagy dolgozója sem. Az állandó bizottságok tagjainak jogai és kötelességei egyenlőek. Indokolt esetben a tanács az állandó bizottságból egyes tagokat visszahívhat és helyükbe másokat nevezhet ki. Az állandó bizottság feladatainak eredményes ellátása céljából munkájába bevonja a különböző munkaterületek szakembereit is. így feladatai ellátásában a lakosság köréből — elsősorban a példamutató dolgozók közül szervezett aktívák segítik. A bizottság aktívahálózatát a tömegszervezetek támogatásával szervezi, s helyes, ha ehhez a Hazafias Népfront helyi bizottságának segítségét is kéri. Az állandó bizottság köteles munkájáról beszámolni a tanácsnak, | A végrehajtó bizottság és az állandó bizottság segíti és tájékoztatja egymást, de a végrehajtó bizottság, vagy annak tagja nem adhat utasítást az állandó bizottságnak. A végrehajtó bizottság köteles az állandó bizottságok munkájához minden támogatást megadni. Az állandó bizottság javaslatát a végrehajtó bizottság harminc napon belül köteles megtárgyalni, a beterjesztett kérdésekre pedig 15 napon belül válaszolni. Az állandó bizottság elnökét meg kell hívni a végrehajtó bizottság azon üléseire, amelyeken az állandó bizottság munkáját érintő napirendi pont szerepel. A felsőbb és alsóbb tanácsoknál szervezett állandó bizottságok nincsenek egymásnak alá, vagy fölé rendelve. A végrehajtó bizottság szakigazgatási, vagy hivatali szervei, a tanács alá rendelt szervek vezetői és dolgozói kötelesek az állandó bizottság ügykörét érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács alá nem rendelt szervek közül azok, amelyek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében vesznek részt, kötelesek lehetővé tenni az állandó bizottságoknak az ellenőrzést. Más szerveknél — kivéve a fegyveres testületeket — a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartásának kivizsgálására is végezhet a bizottság ellenőrzést. Az állandó bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszer-1 vezetekkel, a lakosság egyéb szervezeteivel, figyelembe veszi javaslataikat és segíti azok megvalósulását. Az állandó bizottság nem helyettesítheti a tanácsot, nem végezhet ügyintéző tevékenységet, de ugyanakkor a végrehajtó bizottság, vagy annak szakigazgatási szervei sem adhatnak át ügykörükbe tartozó hivatali feladatokat az állandó bizottságnak. A munka jobb elvégzése érdekében a bizottság tagjainak és az aktíváknak meg kell osztaniok egymás között a munkát. A lehetőség szerint arra kell törekedni, hogy a tagok és az aktívák állandó jellegű feladatokat lássanak el. A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási tanácsok állandó bizottságai legalább kéthavonként, a járási jogú városi, a fővárosi (városi) kerületi és a községi tanácsok állandó bizottságai legalább havonként tartsanak ülést. Az ülésen tárgyalják meg a megoldandó feladatokat, határozzák meg ezek végrehajtásának módját és határidejét, osszák fel a munkát a bizottság tagjai között. Az ülés eredményességének biztosítása érdekében a napirendet közöljék előre a bizottság tagjaival. A tagok hallgassák meg a választókerületükben a dolgozók véleményét a megtárgyalásra kerülő ügyről. Az állandó bizottság tagjait rendszeresen értesíteni kell az ülésen előterjesztett javaslatok, észrevételek megvalósításáról, felhasználásáról. Célszerű, ha az állandó bizottság üléseire tanácskozási joggal meghívja aktíváit. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az állandó bizottság olyan munkaterv alapján dolgozik, amelyben figyelembe veszi a végrehajtó bizottság és a megfelelő szakigazgatási szerv munkatervét. Az állandó bizottság a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél — községekben a hivatali szervezetnél — valamint a tanács alá rendelt szerveknél, feladatkörén és működési területén belül időnként vizsgálatot tart, ellenőrzi, hogy megtartják-e a törvényességet, a tanács és a végrehajtó bizottság rendelkezéseit, továbbá azt, hogy a végrehajtó bizottság intézkedései előmozdítják-e az ellenőrzött szerv munkáját. A vizsgálat közben különös gondot kell fordítani a lakosság javaslatai, észrevételei, panaszai elintézésének ellenőrzésére. Az állandó bizottság működcséről beszámol a tanács ülésén. Egyes kérdésekre vonatkozóan előterjesztést és javaslatot tesz a végrehajtó bizottsághoz és közli vizsgálatának eredményét is. Az ideiglenes bizottságokat a tanács leginkább egy-egy határozat végrehajtásának ellenőrzésére, egyes átmeneti feladatok előkészítésére, a tanácsülés egy-egy napirendi pontjanak, vagy olyan feladatoknak előkészítésére, vagy végrehajtására hozhatja létre, amelyek az állandó bizottságok működési területén kívül esnek. Az ideiglenes bizottság létrehozása, szervezete és munkája tekintetében az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A városi és a kerületi tanácsok megalakulása Szegeden is, mint a többi megyei jogú városban, a választások után megtartják alakuló ülésüket a kerületi tanácsok és a városi tanács. Az üléseken hitelesítik a tanácstagok mandátumait, megválasztják a végrehajtó bizottságot és az állandó bizottság tagjait. Hétfőn délután alakul meg Szeged három kerületi tanácsa. Az I. kerületi tanács alakuló ülését a tanácsháza nagytermében tartja, a II. kerületi tanács a Postás Szakszervezet területi kultúrtermében (Vásárhelyi-sugarút 21. szám alatt), a III. kerületi tanacs pedig a saját épületében, Tolbuchin-sugárút 43. szám alatt tartja alakuló ülését hétfőn délután 5 órai kezdettel. Szerdán délután ugyancsak 5 órakor a tanácsháza nagytermében Szeged megyei jógii városi tanácsa tartja alakuló ülését. Ezen a tanácsülésen a városi tanács mint felsőbb tanácsi szerv, hagyja jóvá a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsági tagjainak megválasztását is. Az alakuló tanácsüléseken a megválasztott tanácstagokon kívül a különböző tanácsi és nem tanácsi vállalatok képviselői, meghívott dolgozok is résztvesznek tanácskozási joggal,