Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-19 / 274. szám

GÉlMflGY0RORSZflG A Magyar Népköztársaság kész résztvenni az európai államok értekezletén A magyar kormány válasza a Szovjetunió jegyzékére PÉNTEK. 1954 NOVEMBER 19. A külügyminisztérium tájékoztatási f({osztálya közli: A moszkvai magyar nagykövetség a magyar kormány megbízásából november 18-án az alábbi jegyzéket juttatta el a Szovjetunió külügyminisztériumához: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztériumának. moszkva. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a Szovjetunió kiilügyminisz'érhitnának és kormánya megbízásából a külügyminisztérium folyó évi november 13-i jegyzékére válaszolva a következőket közli: A magyar nép a világ békeszerető népeivel együtt lelkesedéssel és bizakodással üdvözölto a Szovjetuniónak a berlini értekezleten előterjesztett javaslatát európai kollektív biztonsági szerződés kötésére. A Szovjetuniónak a német és más kérdések rendezésére irányuló békekezdeményezései és javaslatai tovább erősítették a tartós béke biztosításának kilátásait és nagymértékben elősegítették a nemzetközi feszültség enyhülését. A magyar kormány tudatában annak, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődésének döntő feltétele a béke és biztonság fenntartása Európában, különös figyelemmel kiséri és cselekvően támogatja mindazokat nz erőfeszítéseket és javaslatokat, amelyek a béke ügyét szolgálják. A magyar történelem tanúsága szerint a német hatalmi törekvések évszázadokon keresztül gátolták a magyar nemzcti önállóság, a nemzoli kultúra kifejlődését és legutóbb egy emberöltő nlatt kétszer sodorták pusztító háborúba az országot, A magyar népet fenyegető német militarizmus felélesztésének és Ausztria újabb erőszakos bekebelezésének veszélye miatt a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, liogy biztosítékot teremtsen az újjáéledő nőmet hatalmi törekvésekkel szemben. Az űj német agresszió elhárításának szándéka vezette akkor is. amikor több mint fél évtizeddel ezelőtt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket kötött a Szovjetunióval és több más országgal. Az ilyen kétoldalú szerződések mellett valamennyi európai állam kollektív biztonsági szerződése további hathatós garanciát jelentene a német militarizmus feltámasztásának megakadályozására és a háborús konfliktusok elkerülésére. Ennek megvalósítása érdekében a magyar kormány nyilatkozataiban ismételten kinyilvánította és egész tevékenységével bebizonyította azt a szándékát, hogy közre kíván működni a nemzetek közötti együttműködés kiszélesítésében és az enrópai kollektív biztonsági rendszer létrehozásában. A magyar kormány véleménye szerint a londoni és párizsi megállapodások megvalósítása Icltámnsztnná n német militarizmust, fokozná a háborús veszélyt, megnehezítené a vitás európai kérdések. elsősorban a német kérdés rendezését és akadályokat gördítene az európai államok fejlődése elő. Ezt a békeszerető országok nem nézhetik tétlenül. Ezért a magyar kormány — teljes egyetértésben a Szovjetunióval — szükségesnek és halaszthatatlannak tartja, hogy az európai népek n fenyegető veszély elhárílása céljából tárgyalásokat kezdjenek. hogy a nagy- és kisnépek érdekeinek megfelelően, a felfegyverkezés helyett megteremisék az európai kollektív biztonság rendszerét. A Magyar Népköztársaság kormánya elfogadja a Szovjetunió kormányának meghívását és kész résztvenni az európai államok november 29-ére Moszkvában vagy Párizsban összehívandó értekezletén, hogy aktív közreműködésével elősegítse az európai népek közös célját, a békét. A magyar kormány reméli, hogy a meghívott kormányok, felismerve azt a veszélyt, amit az atomfegyverekkel felszerelt és revansvágyó német hadsereg jelent, népeik igazi érdekeit tartva szem elölt, részvételükkel hozzájárulnak az értekezlet sikeréhez, egy új háború megakadályozásához és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A magyar kormány a Jelen jegyzék másolatát megküldi mindazon államok kormányainak, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban áll. Bér- és II orma problémák üzemeinkben Holnaptól december 5-ig országos mezőgazdasági könyvvásárt tartanak Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a földművelésügyi minisztérium, a kiadói főigazgatóság, a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat támogatásával november 20 és december 5 között az ország mintegy ezer községében mezőgazdasági könyvvásárt rendez. Erre az időre új mezőgazdasági szakkönyvek is megjelennek, így a többi között Prohászka Ferenc -"Szőlő és bor- című könyve, Bedők Józsefnek a szénakészítésről, Bessenyei Györgynek a csiperkegomba termesztéséről írt munkája. Megnyílt a Béke Világianáes ülésszaka Stockholm (TASZSZ). Stockholmban november 18-án megnyílt a Béke Világtanács ülésszaka. Az első ülésen Swen Hector lelkész, a svéd békemozgalom kiváló harcosa elnökölt. A beszámolót „Az összes európai államok együttműködése közös biztonságuk megszervezése érdekében" című 1. számú napirendi pontról Ambrogio Donini szenátor, a római egyetem professzora tartotta. A november 18-i ülésen Gilbert de Shambrun (Franciaország) és T. Arnold asszony (Nyugat-Németország) is felszólalt. Mindkét felszólaló az európai kollektív biztonság kérdésével és a nyugatnémet új. í afelfegyverzés veszélyével foglalkozott. érdekes ember Sokan, Igen sokan Ismerik Kiskundorozsmán. Az Árpád utcában lakik. Huszonkilenc éves. Középtermetű. Nős, egy kislány született házasságából. A szürke személyi adatoknak ezek első mondatai. Felőlük érdeklődik elsőként az újságíró is. Érdekes volt már a találkozásunk is. A gépállomáson közölték, hogy Vass János esztergályos még kora reggel Vásárhelyre utazott anyagbeszerzés ügyében. Azaz: nem is egészen közölték, mcTt jómagam láttam a gépműhelyben üres gépét. Erre elmentem a kultúroltihonbo. Itt talált rám estefelé Vass elvtárs mondván: „ha Mohamed nem megy a hegyhez..." Szóval, ilyen körülmények között ültünk le egymással szemben ezen az estébenyúló alkonyon a kultúrház előszobájában. mert az igazgató elvtárs otthonfelejtette az irodakulcsot... • Vass Jánost megyei tanácstagnak jelölte a dorozsmai gépállomás munkakollektívája. Egyszerű kijelentő mondat ez. de sokkal több esemény rejlik mögötte, mintsem gondolnánk. Mert már maga a jelölőgyűlés sem volt olyan egyszerű. Az etoő jelöltet nem fogadták el a résztvevők azzal az indoklással, hogy nem ismerik eléggé. Igy került sor Vass János esztergályos jelö'ésére, kit aztán a gvűlés nem egyhangúan és minden vita nélkül, de szótöbbséggel elfogadott. Hát milyen embernek ismerik tulajdonképpen Vass Jánost Dorozsmán? Természetes a kérdés az előzmények ismeretében. Annvl bizonyos, hogy jó munkásnak. Szeret dolgozni s igyekszik becsülettel elvégezni a reájabízott munkát. Nyolc elemit végzett s tizenötéves korában került egyik szegedi kisiparoshoz esztergályostanulónak. Bizony, nagyon meg kellett szenvednie azért, hogy megtanulja a szakma, a mesterség fogásait. Majd jött egyik munkahely a másik után. Dolgozott a Szegedi Kenderfonóban 1947— 49-ig, a dorozsmai Pamutszövőben negyvenkilenctől egészen mult év novemberéig. A gépállomáson tehát nem sok ideje munkálkodik még, de munkaerkölcsét azért megismerhette már mindenki ennyi idő alatt. Szóval: jól dolgozik. De aztán mégiscsak mondtak rá egyet s mást, ezt — meg — azt... ahogy ez már lenni szokott. Volt a szóbeszéd érvei között lényeges, meg semmitmondó dolog is. Egy bizonyos: nagyon érdekes kép alakult ki a szemlélő előtt erről az emberről. Persze, minden dologban van némi igazság. Volt abban is, mit Vass Jánossal kapcsolatban emlegettek. Rátérek erre is mindjárt, de előtte inkább a szóbeszéd okát keresném. Miért beszéltek annyi mindent az emberek róla? * Szeretem magam azzal hitegetni, hogy jó emberismerő vagyok. Hát ilyen gondolattal vizsgálgatok aztán mindenkit, ki utamba kerül. Ezért érdekelt különösebben Vass János megyei tanácstagjelölt esete is. Külsőre nincs rajta semmi különös vagy szembeötlő. Munkaruhában van, kezébe, bőrébe beleette magát az olaj, a fémpor — tán azért van olyan kemény szorítása, ahogy kezetfogunk. A.m más hívja fel a figyelmet: látom azonnal, a mozdulatán, mikor leül s felémfordul, a tekintetén, az arcán és érzem a szaván, hogy kissé bizalmatlan velem szemben. Sőt, merném azt is állítani: egészen picit általában bizalmatlan az emberrel szemben. Ennyit elárul magából az első benyomás. Menjünk tovább egy lépéssel. Mindjárt, a bajokon kezdi a beszédet. Ez is kéne, az is kéne náluk (mármint a gépállomáson), meg ez sincs, az sincs úgy jól, ahogy van. Nem köntörfalaz. Egy-egy pillanatra talán még az az érzésem, hogy elfogult egy-egy mondatában. Később rájövök: ez a stílusa; ilyen az egész ember: kicsit nyers, szókimondó, meg bizalmatlan néha. Ugy gondolom a szókimondással függ össze bizalmatlansága. — Tudom, sokan azt mondják rám — veszi át tőlem a szót, — hogy hajlamos vagyok csak a bajokat meglátni, nomeg... — pillanatra elakad a hangja, — *.., hogy összeférhetetlen vagyok. Pedig higgye el, én mindig csak jót akarok. Én nem tudom szótlanul nézni azt, ha valahol hibát látok,,, Kezdem érteni a dolgot. Szóval, ezért bizalmatlan hát Vass János velem is, meg másokkal szemben. Sokszor érte kellemetlenség a nyers szókimondás miatt. — Vannak hibáim nekem is — mondja tovább, — de igyekszem leküzdeni őket. Nem könnyű, tudom, de talán sikerül majd. Ilyen hiba például az irónia — nem egyszer öngúny — mely átszövi sok mondatát s megnyilatkozik gondolatában, beszédében. Erről is le kell szoknia — hisz nehezen tud bánni ez emberekkel így; sok kellemetlen pillanatnak szülőanyja ez a rossz tulajdonság. Az egész ember — minden hibája mellett — mégis úgy érzem igaz s őszinte. Megfelel majd a nagy feladatnak, melyet társai munkahelyén reája bíztak. Mert nsrii veszti sose kedvét s dolgozó társadalmunkat akarja segíteni szókimondásával, a munkában való aktivitásával. * Már este van, amikor kilépünk a kultúrház ajtaján. Hűvös szél vág arcunkba. — Hej, csak ne legyen olyan kemény telünk, mint tavaly — sopánkodok előtte. Rám. nevet. Látom arcát a félhomályban, ahogy felémfordul: — Miért? Kibírjuk mi azt is. Nem olyan fából faragtak minket.., Ez a jókedv s töretlen optimizmus jellemzője. Emberségének eleven, igaz szimbóluma. (papp) Ez év decemberének végén tervgazdálkodásunk újabb határkövéhez érünk. Befejezzük az első ötéves tervet. Nem mindegy, hogy ez alatt a 42 nap alatt hogyan dolgoznak üzemeink. A tét nagy. Lezárunk egy kemény harcokkal, szép eredményekkel eltelt korszakot azzal az érzéssel, hogy üzemeink többsége megtette a magáét, nyugodtan építhet munkájára az ország. Az eredmények mellett azonban nem hallgathatjuk el a hiányosságokat sem. Üzemeinkben az utóbbi időben meglazult a bér- és normafegyelem, ami kétségtelenül a tervteljesítést gátolja. Bár csökkentek a téves bérelszámolásból adódó reklamációk, azonban még mindig sűrűn előfordulnak. Néhány munkahelyen, mint a Szegedi Falemezgyárban még most is a dolgozók maguk írják fel a teljesítményeiket a munkalapokra. Igy a kevésbé öntudatosak bért kérnek olyasmiért is. amiért egyáltalán nem jár fizetés. Különösen a gépek kezelőinél gyakori, hogy több gépállási időt követelnek a ténylegesnél. Az ilyen jelenség aztán a bérfegyelem lazításához vezet. A Központi Vezetőség határozata is leszögezi, hogy a normákat általánosan rendezni nem szabad. A kirívóan meglazult normákat felül kell vizsgálni és olyan lehetőséget kell teremteni, ami a bércsalásokat teljesen kizárja. A laza és a szűk normák felszámolása különösen az építőiparban fontos. A laza normával a dolgozó könnyen eléri a magas százalékot és egy bizonyos felső határpontnál rendszerint megáll. A szűk normákkal dolgozók viszont szinte ösztönözve vannak arra, hogy csaljanak, mivel a nagv teljesítmények nyomában úgy tudnak csak haladni. Példa a laza normára: Bozót irtása gyökerek kiszedésével együtt 5 m-es körzeten belül deponálva 6 cm vastagságig, 40 négyzetméter elkészítése mellett ér el a dolgozó 100 százalékot. Ez 22.40 forint keresetet jelent. Ezt a normát komolyabb erőfeszítés nélkül naponta háromszorosan lehet teljesíteni. Vagyis 67.20 forintot lehet könynyen keresni. Egy példa a szoros normára: Nyolc óra alatt 20 méterre vödörrel 6200 liter Vizet kell elszállítani. Ez a norma magában foglalja a 2 vödör megtöltését hordóból vagy vízcsapból, továbbá a vízszintes kiürítést is. Ha csak a 10 m-es szállításokat nézzük, akkor is a dolgozónak közel 4 kilométeres, órasebességgel kell haladnia. Ez pedig teherrel szinte lehetetlen. De sorlhatnánk még a kirívóbbnál kirívóbb normatételeket, amelyek mind-mind igazításra várnak. Az elmúlt negyedév alatt — mint ahogy a Csongrád megyei Párt-végi-ehajtóbizottság nemrégiben megállapította — üzemeinkben a bér- és normalazaságok igen hátráltatták a munkát. Elég gyakori jelenség az. hogy az előírt technológiai folyamatokat nem tartják be, amely aztán maga után vonja azt, hogy a magas százalék mögött nincs kellő termelés. A Szegedi Ruhagyárban például a munkaruhák készítésénél negyedév alatt 17 ezer forinttal fizettek ki több munkabért. Ez megfelel az összmunkabér 2.3 százalékának. Az Újszegedi Kendergyárban is megtalálható ez a hiányosság: itt egy hónap alatt 13.660 forinttal fizettek ki több bért. Pártunk III. kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolójában elhangzott a következő igen lényeges mondat: „Népgazdaságunkban a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségét még nem tudtuk fejlődésünk emelőjévé tenni". Ez többek között arra is vonatkozik, hogy a bérrendszerek jelenlegi alkalmazása általában nem ösztönöz a munka minőségének megjavítására. Üzemeink dolgozói Inkább a mennyiségre törekszenek a minőség rovására. Nem csoda, hogy a selejtgyártás nem csökken, hanem növekszik. A Szegedi Vasöntődében is 7 százalék helyett 17 százalék a selejt, mivel a minőségi bérezés nem ösztönző. Sok vitára és jogos felháborodásra ad okot a lelkiismeretlenül elosztott prémium is. Nem egy üzemben csak az igazgató pártfogoltjai részesülnek jutalomban, ami aztán meglazítja a bérfegyelmet. A makói kísérleti gazdaság építkezésének vásárhelyi dolgozói is felháborodtak a Tröszt különleges intézkedése miatt. Mint ahogy Szabó elvtárs, a Hódmezővásárhelyi Magasépítő párttitkára mondotta, valóságos „bérfeszültség" uralkodik az említett építkezésen. A munkahely Szegedről bejáró dolgozóit prémiumban részesítették, a vásárhelyieket nem. Az ilyen „intézkedés" nem engedhető meg, bárki tette nem bújhat ki a felelősség alól. A Központi Vezetőség június 14-i határozata kimondja, hogy a bér(dránytalanságok csökkentéséből tényleg megtakarított béralap egy részét elsősorban a kevéskeresetű dolgozók és művezetők jutalmazására kell felhasználni. Mint a tapasztalat bizonyítja, ezt a lényeges pontot alig ismerik n párt, az üb. vezetői, a vállalatok igazgatói. Az iparági igazgatóságok többsége pedig elhallgatja ezt a lényeges pontot és nem adnak ki végrehajtási utasítást. Egy-két üzfgnben teljesen mellőzték e határozat megvalósítását, mint n Makói Gépgyárban és a Szegedi Kéjtszerszámgyárban. A bér- és normafegyelwn megszilárdításáért üzemeink egy részében párttitkáraink — mint ahogy a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság megállapította — bátor kiállással és felvilágosító munkával elősegítették azt, hogy a dolgozók megértsék miért kell nz elavult normákat rendezni. Nem mondható ez el a szakszervezeti vezetőkről, akik sokszor kényes kérdésnek, nem időszerű ügynek tekintették a bér- és normafegyelem melletti kiállást. Igy volt ez ez Újszeged! Kendergyárban és a Vásárhelyi Mérleggyárban is. Nem lehet jó vezető az, aki nem tanulmányozza munkahelvét s nem tekinti az üzem ügyét sajátjának, elt n Ugatja üzeme problémáit. Az ilyen vezető nem méltó a dolgozók bizalmára. Az elmúlt héten kapta meg jónéhány üzemünk, mint a Hódmezővásárhelyi Útfenntartó, a Szegedi Jutagvár az élüzem csillagot. Azóta már 1—2 üzemünk büszkén jelentette, hogv befejezte éves tervét. Hogv minden egyes üzemünk a munka front ián felzárkózzon a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat mögé. amely szintén teljesítette éves tervét, ahhoz igen fontos, hogy minden munkahelyen szilárddá váljék a bér- és normafegyelem. Az üzemi munkások, műszaki vezetők akkor tettekkel mutatják meg. hogy készek az eddiginél jobban dolgozni a szebb, a boldogabb holnapért. Kiss György II Szegedi Villamosvasút dolgozói 104 mázsa vashulladékot adtak ál eddig a V1FÉ M-nek A vas- és fémgyüjtő hónap harmadik hetében nz iskolák úttörői és DISZ-fintaljai nagy lclkcscdéssel végezték fémgyűjtő munkájukat. Ezen a héten kitiint jó munkájával a tanítónőképző és ugyanennek nz iskolának n gyakorló Iskolája. Dr. -Szabó Tibor igazgató elvtárs személyes vrzrtésével indultak el a házi gyűjtési útjukra a tanulók és több mint 500 kilogrammos vashulladék gyüj'ésl eredménnyel -/árult munkájuk. Ebben a munkában élenjártak Rerta Matild, Kisgnel Irén. Donka Anna, Farkas Katalin képzősök és Csányi László általános iskolás. Berta Matild még külön 300 kiló vashulladékot „fedezetf fel" egyik üzemben. A többi iskolák közül ismét a móravárosi általános iskola úttörői jeleskedtek. Ez az iskola a megelőző gyűjtésekben is az elsők között volt. Bőrösök József 1G0 kg vas. Romén Ádám 72 kg vas e- 3 kg fém, Dudás István 60 kg vas, Papdl Ernő 58 kg vas, Prágai István 3G kg vas Szekeres István 47 kg vas, Parragi István 42 kg vas. Jáskó Péter 42 kg vas. Csákvári István 25 kg vas gyűjtésével jártak az élen. Pe'rú^s Rózsi n Tömörkényi utcai gimnázium tanulója 56 kg vasat és Molnár Rőzsi n Mátyás téri álialános iskolából 9 kg színes f'met gyűjtött. Az üzemekbon a dolgozók is becsület'cl végrehajtatták a minisztertanács határozatát és lelkiismeretes üzomlnkavítás eredményeként nagymennyiségű va9és fémhulladékot adnak át a VAFÉM-nek. A Szegedi Vil'amosvnsút a vas- és fémgyüjlő hón"p alatl összesen 104 mázsa vashulladékot gyűjtött és ezzel novemberi beszolgáltatást tervét több mint 200 százalékban teljesítette. Az Élelmiszeripari Gépöntőde 62 mázsa. a 65/8. Segédipari Vállalat újabb 30 mázsa, a Dé'magyarországi Áramszolgáltató Vállalat 28 mázsa, a 65/6. Segéd'pari Vállalat 22 mázsa és a Vegyesipari Jnví'ó Vállalat 15 mázsa vashulladék gyűjtésével járult hozzá n vas6s féingyüjtö hónap sikeréhez.