Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-18 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1554 NOVEMBER 18 3 DELMIGYIRORSZSG A Hazafias Népfront november 21-én, vasárnap ^ § 1/ • " I ^ 1 délelőtt fél 10 órakor Hódmezővásárhelyen ÜIÍSZIISE H§|lf0f |JIGSt II nagypíilés szMa: DOBI ISTV&M, az Elnöki Tanács elnöke rendez a nepivülés szintiéivé: B@!oicixinisz-tér Az öreg munkások nyugdijáról 4(1*6 pálma, hU% tiklámmtk <S. J.) Nemréa-ihRn ininnt mntr tAoI„l4.„t,-v _ 1,..; _ " » (S. J.) Nemrégiben jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely az öreg munkások nyugdíját az egész ország megelégedésére elrendezte. Ezt követően megjelent Népköztársaságunk Minisztertanácsának a nyugdíjrendelet végrehajtására vonatkozó utasítása. Ennek alapján szerte az országban mindenütt folyik a nyugdíjak megállapítása és kifizetése. Az öreg munkások soha nem remélhették. hogy valaha is illetményük 50 százalékát kapják meg nyugdíjként. A rendelkezésben kifejeződik pártunk és kormányunk és egész népünk szerető gondoskodása azokról, akik egy életet ledolgoztak. Jóleső érzéssel veszi át megérdemelt nyugdíját az 55 évet betöltő munkásasszony és a 60 életévet betöltött dolgozó férfi. Persze nyugdíj csak annak jár az új rendelet szerint, aki tovább már nem dolgozik. Sok ferde nézet terjedt el az idős munkások között éppen a tájékozatlanság, a törvényerejű rendelet ismeretének hiányában. Tisztázzuk ezeket a félreértéseket. Mit kap a régi nyugdíjas, ha tovább dolgozik! A régi nyugdíjasok, amíg munkaviszonyban állnak, emelést nem kapnak. Ha a munkaviszonyuk befejeződik, tehát nem dolgoznak, akkor legkorábban ez év október 1-től 30 százalékos nyugdíjpótlékban részesülnek. Ha a 30 százalékos nyugdíjpótlék az 500 forintot nem éri el, a nyugdíjukat akkor is felemelik 500 forintra, amennyiben utolsó havi keresete a 660 forintot meghaladja, ha nem, úgy havi keresetének 75 százalékát kapja. A régi nyugdíjasok, ha munkaviszonyuk megszűnt 1954. VI. 30. előtt, november 1-től a részükre folyósított nyugdíjösszeg 25 százalékos emelését kapják meg. Mi történik akkor — kérdezik a dolgozók — ha egy nyugdíjas nyugdíjbamenetele előtti félévben például havi 1000 forintot, a második felében már csak havi 500 forint fizetést kapott! A régi nyugdíjasoknál erre a kérdésre már az előzőkben megfeleltünk. De, ha valaki 1954 október l-e után válik koránál és szolgálati idejénél fogva igényjogosulttá, utolsó 12 havi keresetének egy havi átlaga a törzsnyugdíj, azaz az egy havi átlag 50 százaléka és az 1945 január l-e után munkában töltött teljes évek után évente 1—1 százalék mint nyugdíj-kiegészítés. De ha a nyugdíjasra nézve előnyösebb, akkor meg lehet csinálni azt is, hogy az 55. életév betöltését mégelőző 12 havi munkabérátlagot vegyük alapul. Pártunk és kormányunk az özvegyekről is gondoskodott. Akik a férjeiket elvesztették és az elhalt férj saját rokkantsági nyugdíjához szükséges szolgálati időt megszerezte, akkor az özvegye a férj halálától számított egy éven _ át özvegyi nyugdíjban részesül éspedig a férjet megillető nyugellátás ÖO százalékában. Egyéven túlmenően az özvegyi nyugdíj akkor íár. ha a férj halálakor, illetve ezt'követően a feleség az 55. életévét betöltötte, vagy rokkanttá vált, vagy legalább két kiskorú Syermeket tart el saját háztartásában. Régi jogon az új nyugdíjtörvény előtti alapon az özvegyi járadékot havi 140 forint összegben folyósítja az Országos Nyugdíjintézet. Az íj nyugdíjtörvény szerint az özvegyi nyugdíj alsó határa havi !50 forint. Az egyéves tartamú nyugdíj akkor is jár, ha az özvegy valahol dolgozik. Hogyan intéződik el a nyugdíj 'eszik fel sokan a kérdést. Akik 52 igényüket beadták, azok átlagosan egy hónapon belül "választ íopnak és amennyiben szolgálati fejük teljesen rendben van, akkor egy hónapon belül megkapok a határozatot. Gyakori eset, hogy a munkavisz°nyokat. azok igazolását az orS:;ág különböző részeiből kell kérte. másrészt a jelenlegi rmuikálftóvaj ia a hiányos adatszolgá!totás miatt levelezgetni kell. Nem ^'ha eset az sem, hogy maga az osak vontatva válaszo'ja ^g a munkaviszonyra vonatkote megkereséseit az SZTK-nak. ízek a körülmények természetesen késleltetik a határozatok meghozását. A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ szegedi Kirendeltségénél semmiféle nyugdíjügyi hátralék nincs. Vitatkoznak azon is, hogyan kell elintézni, eljárni, ha valaki nyugdíjat akar igényelni. Ha valaki nyugdíjat igényel, származási okmányával és lehetőleg új munkakönyvével jelenjen meg az SZTK helyi kirendeltségénél. Itt a nyugdíjcsoportnál jelentse be igényét. A nyugdíjcsoportban előkeresik várományi lapjait, melyeknek adatai alapján megállapítható, hogy 1929. január 1-től 1954. szeptemberig hol merre dolgozott és összesen mennyi időt töltött munkában. Az igénybe- j jelentő, vagyis, aki nyugdíjba J akar menni, köteles gondosan öszszeírni azoknak a munkáltatóknak J a nevét, ahol dolgozott és azt is, mennyi ideig dolgozott ezeknél a vállalatoknál. így kialakul az, hogy az illető nyugdíjtkérőnek meg van-e a szükséges szolgálati ideje tehát a 10 év. Amikor ez megvan, akkor kiszámítják a 12 havi kereset alapján a nyugdíjöszszegef. Persze ehhez szükséges, hogy az illető nyugdíjkérő vigyen magával egy kereti kimutatást a munkahelyéről, amelyben fel van tüntetve a 12 havi javadalmazása. Amikor mindez megtörtént, következik a határozathozatal, amelynek egy példánya az Országos Nyugdíjintézethez kerül Budapestre, egy példánya pedig az idős munkáshoz vagy munkásaszszonyhoz, aki a nyugdíjat kérte. Ez a határozat persze minden esetben tartalmazza azt is, hogy az illető dolgozó, ha nem ért egyet a határozattal, jogorvoslati lehetőségre mód van. Ez esetben felszólal az SZTK szegedi Kirendeltségénél szóban, vagy írásban, megmondja, mivel nem ért egyet a határozatban. Az Országos Nyugdíjintézet, amikor a határozatot megkapja, körülbelül 2—3 hét múlva folyósítja a határozatban szereplő öszszeget. (Országos Nyugdíjintézet, Budapest, V, Guszev utca 10. sz.). Esetleg megtörténhet, hogy az Országos Nyugdíjintézet a hozott határozatban kifogást talál, akkor a nyugdíjat addig nem folyósítja, amíg nem tisztázza az általa vélt hibát. De ilyen, igen kevés eset fordul elő. Szegeden kevés azoknak az öreg munkásoknak és munkásnőknek a száma, akik nyugdíjigényükkel az SZTK helyi Kirendeltségéhez fordulnak. Ennek egyik oka az, hogy üzemi bizottságaink és vállalati igazgatóink nem népszerűsítik a nyugdíjtörvény adta lehetőségeket. Ennek pedig az a következménye, hogy a dolgozó maga nem is ismeri a nyugdíjtörvénynek azokat a kedvező feltételeit, amelyet pártunk és kormányunk ebben a törvényben a részére biztosított. Az üzemi újságok és faliújságok sem foglalkoznak megfelelően a nyugdíjtörvénnyel. Ezen a helyzeten üzemeinkben sürgősen változtatni kell. Pártunk és kormányunk az új nyugdíjtörvény életrehozása alkalmával nagy pénzügyi erőfeszítéseket tett azért, hogy az idős munkások megfelelő életkörülmények közé kerüljenek, ha már nem akarnak dolgozni. Ebben a pénzügyi erőfeszítésben részt vállalt az ország minden dolgozója. Most rajtunk a sor hogy az öreg munkásoknak elmondjuk, hogy milyen lehetőséget kaptak pártunktól és államunktól. Éljenek ezzel a lehetőséggel. Ml örülünk annak, ha egy ledolgozott, megfáradt élet után nyugodt pihenésben látjuk öreg munkásainkat. a Városi Kertészeibe Puskás Marika, a kertészet egyik dolgozója az üvegház nyitott ablakán keresztül nézi a virágokat (Liebmann Béta felvételei) Az óriási banánpálmák téli álom előtt Belépünk az egyik üvegházba, Koha Róbertnéval, a Szegedi Városi Kertészet igazgatónőjével. A ciklámenek házában vagyunk. Fehér, és égőpiros virágok gyönyörködtetik a szemet. A ciklámenek cserepekben vannak, s ahogy nevetve mondják: „Stedé&et MJ(IML bálnak." S ki tudja, az Erzsébetek közül mennyien örvendeznek majd, ha szerettük viszi nekik a cikláment. A virágzó és bimbóval teli ciklámenek cserepenként a virágüzletben 15—30 forintba kerülnek — nagyság szerint. A ciklámen házMi van a száz lakással ? Eddig 44 család kanott lakást rövidesen átadnak míg 37-et Örömmel fogadták Szeged dolgozói, hogy a Városi Párt-Végrehajtóbizottság javaslatára a Városi Tanács VB. határozatot hozctt: a hivatalok, vállalatok által irodák céljára elfoglalt lakásokat át kell adni ismét lakás céljára és ezzel még ezévben száz szegedi Csabádnak kell otthont biztosítani. Egyes vállalatok vezetői készségesen segítettek e határozat végrehajtásában, többen azonban inkább akadályozták. Eddig a Központi Statisztikai Hivatal Szeged—Szeged járási kirendeltsége, a Ruházati Bolt, a járási földművesszövetkezet, a járási begyűjtési hivatal, a téglagyári egyesülés, a Délrost, az Ingatlankezelő Vállalat, az írószövetség szegedi csoportja adott át irodák céljára használt lakásokat a szegedi családoknak. A Ságvári-telepen három, Petőfi-telepen egy lakás szabadult fel: összesen 44 szegedi család jutott új otthonhoz. Ezekbe a lakásokba beköltözött például Zsótér István üzemi munkás, aki eddig igen mostoha körülmények között lakott, a Szegedi Kenderfonógyár négy, a Szegedi Textilművek három, a Ruhagyár hat dolgozója, Bálint János, Huszka István, Rózsi János tsz-tagok is végre rendes lakáshoz jutottak, liasonlókénpen a KÖMI hét dolgozója. Bér Endre és Kerényl György írók együtt laktak eddig csaladjukkal egy vizes odúban •— az írószövetség volt helyiségét kapták most meg. A járási tanács hat dolgozója, akik eddig ismerősöknél húzódtak meg összezsúfolva, most lakáshoz jutottak. Költözik az Erdőigazgatóság hivatala. A Bútorgyár Római-körúti raktárát is átadja. A 65/8. Építőipari Segédipari Vállalat, a 65. Építő'nari Tröszt is rövidesen felszabadít'?/ az általuk elfoglalt lakásokat. Ezáltal újabb 37 lakást kapnak a szegedi dolgozók. ban Kiss István a brigádvezető és pontos, gondos ott a munka. A szegfűház is rabul ejti a látogatót. A téli üvegházi szegfűk már bontják fehér, piros és rózsaszín virágukat. A szegediek nagyon szeretik a téli szegfűt, akárcsak a cikláment. Szladek Béla, a szegfűiházi brigádvezető jön elénk és szeretettel beszél mesterségéről: a kertészkedésről. Óvni, nagyon is gondozni kell a szegfűket is. S egészen nyárig lesz a kertészet virágüzleteiben szegfű. Minden szegfűre külön gondot fordítanak, de így kell ezt csinálni, hogy megvédjék a gomba-betegségtől. A pálmaházban vagyunk már, a forró égöv növényei között. Az óriás levelű banánpálma, amely nyáron ott díszelgett a Széchenyi téren, — most téli alamía. iádul. Ledobja embernél is magasabb leveleit, csak a törzse marad. De amikor el jő a tavasz, ébred a banánpálma és levelet hajt. Most még megvannak a leveleik, de már „vetkőznek" tőle. — Milyen idős lehet ez a banánpálma? — kérdezzük. — Nem tudom, — felel Koha Róbertné. — Azt tudom azonban, i hogy amikor én itt inaskodtam, akkor már itt volt. Nem lehet hát tudni a banán* pálma éveinek számát, de hogy nem fiatal, az bizonyos. Törzse majd olyan vastag, akárcsak egy legény dereka. A citromfa is a pálmaházban várja a tavaszt. Termést is hozott már. Külön kis „boszorkányműhely" a szaporító ház. Állandó párás melegben állnak itt a növények. Nagyon érdekes, hogy az úgynevezett begonia rexet — nagylevelű dísznövény — levél feldarabolással szaporítják. Csakugyan látjuk is a tulajdon szemünkkel, hogy a begonia rex feldarabolt levele gyökeret ereszt. 2tt nyílik a {ak{Udi ilolya Virága nem illatos, de szép. A fok* földi ibolyák cserepekben vannak, s jól megélnek — persze megfelelő bánásmód mellett — a szobában is. Mimóza is lelhető itt. Az a tulajdonsága, ha hozzáérnek, sértődötten összehúzza levélkéit. „Tőle" ered az a mondás a túl érzékeny emberekről, hogy: mimóza lelkűek. Nézzük a krizantin-féléket, s más virágokat. Szépek. A szegediek szeretik is a virágot és vásárolják. Egyes virágfélék ára igaz olcsóbb is lehetne. (m. s.) % w-m w« r^m. rmt w^m % #—% tr-~% • « » tr*-vt ar—m jr—m , 1 <r~% 1 SZEGEDI JEGYZETEK Húszezer pár hímzett bársony papucs 'Az emberiség tör- sen a török idők Valamennyire sok- 4 tcnetében az idők után terjedt el a pa- színben tarkáló me- 2 pucs viselete. Sze- zei virágokat hí- « geden sok család la- meznek. Ezekből a * nulla meg a papu- hímzeit szegedi bár- ] csos mesterséget, sonypapucsokból az » . . _ nein- idén húszezer pár ' £ készültek lábbelik, zedékről nemzedékre készül, s már eddig 3 0 Színük és formájuk szállva, mindinkább több mint tizenötez- ^ k nagyon változatos tökéletesedve ma- ret át is adtak a £ £ volt. igazodva a radt fenn napjaink- kereskedelemnek. j mindenkori divathoz, ig. Természetesen más- j A Szegedi Papucs- fajta papucsok is ' , folyamán a legkülöu ' bözőbb anyagokból: £ kelméből, bőrből, fát bál, növények leve* leiből, sőt fémből is amely aztán Elnevezésük asze£ rint változott, hogy készítő Kisipari Sző- készülnek itt. A sző- J ' mennyire fedték a vetkezet hároméves vetkezet minden tag- 1 , lábat és milyen volt fennállása alatt több- ja azon dolgozik. , l az alakjuk. A saru, tízezer különböző hogy az országszerte 0 £ a bocskor, a papucs, női- férfi- és gyer- híres szögcdi papucs 1 , a csizma végered- mekpapucsot készí- megtartsa s tovább , » ményben mind egy tett. A szövetkezet növelje hírnevét. 1 véd- tagjai régi kiváló Lengyel István. Ka- 1 papucsosmesterek. rdjsonyi Pál, Dékány , Kullúrcsoporljaink Lászlóné és a szövel- 1 tették a lábat. Még népi táncosai sok kezet többi sztaháno- J í. az egyszerűségükről sikert arattak készít- vista papucskészítő- . menyeikben. Most ép- je naponta 220—230 ' pen a SZOT együt- százalékos teljesít- ) £ célt szolgáltak: 0 ték. óvták, s nem 1 titolsó sorban diszít annyiszor emlegetett k lakóniaiak is művé. — „ — - " • 0 { szien szép lábbeliket tesének készítenek li ménnyel büszkélkcd- ^ Különvonat indul a Haladás—Salgótarján méikőzéste 500 jelentkező esetén különvonatot indít az IBUSZ és a MÁV vasárnap Salgótarjánba, a HaladásSalgótarján mérkőzésre. A szurkolók elkísérhetik csapatukat, s ez minden bizonnyal nagy segítséget jelent majd a kiesés ellen küzdő Haladás csapatának. A különvonat vasárnap reggel fél 6-kor indul és közvetlenül a mérkőzés után szállítja vissza a szegedi szurkolókat, úgy, hogy előreláthatólag éjfél körül már itthon, Szegeden vannak. A különvonat részvételi díja 64 forint. Jelentkezni lehet az IBUSZ menstjegyirodában, a Klauzál téren péntek délig. r készítettek. Az athé. nieknél kétezer évvé £ éke a színes. ^ zett papucs volt. pár „szögedi" papu- hetnek. A többiek ' , „i™,,,, „v.—. évvel csol. A szövetkezet- sem ffokkal maradnak ; £ ezelőtt is legalább ben nagyobb mér- el tőlük, s hogy hé- < £ harmincféle lábbeli fékben az idén kezd- szítményiik kiváló, £ 0 divotl. A bizánci ték meg a •szegedi erről misem lanús- j í nők egyik legszebb hímzett bársonypa- kodik jobban, mint < hím- pucsok előállítását, az a levél, amely a £ Ezek a piros, kék, sokévszázados múlt- > A sokfajta régi fekete, fehér vagy ra visszatekintő sze- ' £ lábbeli közül a leg- más egyébszínű pa- gedi papucsipar első j és pucsok varróit, vagy nagy exporl-meg- < a ragasztott talppal ki- rendelését hozta: a 4 szülnek. A ragasz- Szegedi Papucskészí- ) alkalmasabbnak 1 legszebbnek talán £ papucs bizmyult amely túlélte a lobbit tott papucsokat bojt- tő Kisipari SzövetI nél dívó £ Hazánkban különö- szalaggal a sarut s a már fal, a varrottalpú, kezeinél külföldi orcsak egyes népek- úgynevezett sarkos std9°Í négyezer pár ) varrottalpú szegedi t bocskort, papucsokat pedig bársonypapucsot ren- 4 díszilik. deltek.