Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-16 / 271. szám

#tLÁG PROLETÁRJAI EGTESŰL.IETEK t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 271. SZAM KEDD. 1954 NOVEMBER 16. •ANWAAAAMMMHI ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: Megkezdődött a falusi pedagógusok első országos konferenciája (2-es oldal). A léggömb szétpukkadt Válaszolnak az illetékesek (3-as oldal). (4-es oldal). A mezőgazdaság fejlesztése népünk közős ügye (V. Gy.) Pártunk Központi Vezetőségének mult év júniusá­ban és az azóta eltelt öt negyedév alatt hozott számos határoza­tának megvalósításán megyénk dolgozói is eredményesen munkál­kodnak. Az ország szeme a mezőgazdaság felé fordult — de a falu felé nyúlt az ország segítő keze is. Javult a mezőgazdaság gépi ellátottsága, több műtrágyát, mezőgazdasági kisgépet és egyéb, a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges munkaeszközt, nö­vényvédőszert kapott a falu. Csökkent a beadás mértéke, nőtt a parasztság termelési kedve. Megyeszerte megalakultak a terme­lési bizottságok, amelyek felszínre hozták a parasztság alkötó kez­deményezéseit, közkinccsé tették az arany- és ezüstkalászos gaz­dák sokéves, gazdag termelési tapasztalatait. A párt és a kormány hathatós segítsége nyomán újra becsessé vált a gazdálkodás, gyo­mok helyett ismét kultúrnövényeket termettek a korábbi tarta­lékterületek. A paraszti termelés biztonságának megszilárdítása, a föld­művelő népnek a termelés növelésében való érdekeltsége dús gyü­mölcsöt ígér: a nemrégen megjelent kenyérgabona termelési hatá­rozat a megye termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt­jai örömét és egyetértését váltotta ki. A tsz-ek tagjai, a megye községeinek egyéni gazdái látva, hogy érdemes és kifizető több kenyérnekvalót termelni — nagyobb területet vetettek be, s gon­dosan megművelt földbe tették az őszibúzát és a rozsot. A zsom­bói Béke termelőszövetkezet például az idei őszön a szántóterü­letének 54 százalékát vetette be kenyérgabonával, mert kiszámí­totta a tagság, hogy mennyire érdemes búzát, rozsot termelni, s megértette, hogy ha minél több kenyémekvalót termei az ország, az az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez vezet. A biztonságos gazdálkodás, a földek jobb megművelése, több terményt, több jövedelmet, jobb megélhetést hozott már a kormányprogram megjelenése óta elmúlt első évben is — külö­nösen a falvak népének. A falusi lakosság életszínvonalának emelkedését mulatja többek között az egyes földművesszövetke­zetek áruforgalmának növekedése. Maroslelén például ebben az évben mintegy 25 százalékkal több árut vásároltak a dolgozó pa­rasztok, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A mezőgazdaság eddigi fejlesztése nagy kihatással van a városi dolgozók életére is. Jól emlékszik még rá mindenki, hogy a kormányprogram megjelenése előtti időkben — éppen a mező­gazdasági termelés elhanyagolása folytán nem egyszer sorba kel­lett állni egy kiló lisztért, kenyérért, burgonyáért, de hiány volt cukorból, vajból is, a zsírért pedig elkértek a szabadpiacon ki­lónként 80—100 forintot is. Ma már bőven van kenyér, liszt, cu­kor az üzletekben, s — bár zsírból és húsból jelenleg is ellátási nehézségeink vannak — lényegesen csökkentek a' zsírárak. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztése kulcskérdés ha­zánkban, döntő láncszeme annak, hogy népünk életszínvonalát még jobban emelték. Meg kell mondanunk, hogy a kezdeti eredményeink bizta­tóak, elérésükért dicséret és elismerés illeti meg hősi munkásosz­tályunkat, dolg-ískezű parasztságunkat, — de ennél sokkal tovább juthattunk volna, ha még nagyobb lelkesedéssel, szívvel küzdünk a nép felemelkedéséért, — s ami ennek előfeltétele: az olcsóbb, jobbminőségű mezőgazdasági és ipari termékek előállításáért. Pártunk Központi Vezetőségének októberi ülése és határo­zata éppen ezért kiemelkedő helyet foglal el pártunk egész eddigi munkájában. Mi tette ilyen nagyjelentőségűvé a Központi Veze­tőség októberi határozatát? Mindenekelőtt az, hogy egyértelmű, határozott állásfoglalás volt az új szakasz politikája, a júniusi ha­tározatok mellett. Ugyanakkor egységes, és félreérthetetlen állás­foglalás volt a lagymatagság, az ingadozás, az elnézés, a libera­lizmus ellen, a párt politikai és gazdasági feladatainak végrehaj­tásában. A Központi Vezetőség októberi ülésének határozata világo­san leszögezte: az életszínvonal emelésének előfeltétele a mező­gazdaság további, nagyobb arányú fejlesztése, az ipari termelés helyes átcsoportosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, a munka termelékenységének növelése, A mezőgazdaság fejlesztése tehát népünk közös ügye. A Központi Vezetőség októberi határozatának megvalósítása, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének elősegítése elsősorban a munkásosztály érdeke, életszínvonala, reálbérének alakulása szem­pontjából. A munkásosztály kezében van tehát saját életszínvona­lának sorsa, amihez persze elengedhetetlen az ipari termelés át­állítása. Hasonló a helyzet, ^ha a faluval kapcsolatban nézzük a kér-> dést. A munkás-paraszt szövetség alapja a falu és város közötti árucsere. Ha az ipari üzemek nem látják el a falut kellő mennyi­ségű olcsó mezőgazdasági felszereléssel és háztartási, valamint közszükségleti cikkekkel — nem kapunk kellő mennyiségű mező­gazdasági terméket a városi lakosság, elsősorban az ipari munkás­ság számára. Az is világos, hogvha az ipar magas önköltséggel, drágán termel, nem tudunk olcsón mezőgazdasági termékhez jutni. Ha pedig drága a mezőgazdasági termelés, az a munkásosz­tály reálbérét, végsőfokon életszínvonalát csökkenti. Ha viszont a mezőgazdaság megkapja a szükséges ipari gyártmányokat, bősé­gesen ontja majd az élelmiszert a városok felé, ennek folytán csökkennek az élelmiszerárak. • Dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelése is — ha­sonlóan a munkásosztályéhoz — saját kezében van. Akkor lesz a dolgozó parasztoknak napról-napra jobb, szebb, boldogabb életük, ha pontosan, idejekorán végrehajtják a mezőgazdasági teendőket, alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket, s nem utolsósor­ban akkor, ha eleget tesznek állampolgári kötelezettségeiknek, és szoros szövetségben a munkásosztállyal jó honpolgárhoz illően, mindent megtesznek a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a dolgozó nép életszínvonalának megjavításáért. Soha nem voltak a pártnak nagyszerűbe és népszerűbb cél­kitűzései, amelyek jobban összefűznék a pártot dolgozó népünk­kel, mint a Központi Vezetőség októberi határozatai, amelyek be­bizonyítják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése népünk közös ügye, s a jólét, az életszínvonal emelkedésének pedig mi magunk — munkások, dolgozó parasztok — néphez hű értelmiségiek vagyunk a kovácsai. Olyan erő ez. amely lehetővé teszi és győzelemre tudja vinni a szocializmus építését, a jólét felemelését hazánkban. Szeged életéből Verseny a (anácsválasztások tiszteletére 'A Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat kommunistái november 11­én taggyűlésen egy javaslatol fo­gadtak el, amelyben elhatározták, hogy a tanácsválaszlás tiszteletére, november 12-t.öl 23-ig tanácsválasz­tási műszakot tartanak. A gépte­rem dolgozói versenyre. hívták a többi osztályokat és vállallak, hogy a termelési átlagukat 122-röl 12i százalékra emelik. A dolgozók kezdeményezésére indult versenyben meglepően szép eredmények születtek. Haek János kiváló sztahanovista gépmester. Termelési eredményét még senki sem szárnyalta túl. A műszak alatt Ördögh János ifjúmunkás megelőzte és Back János 166 szá­zalékúi. túlszűr nyalta 202 százalékos teljesítménnyel. A gépterem többi dolgozói is kitettek magukéit. Sza­bó Is/ván 157 százalékot ért el. Szili Terézia ifjúmunkás eredmé­nye 149 százalék. Csikós Mária 137, Székely Károlyné 135 és Dön­czi Vera 132 százalékra növelte a nyomóterem pontarányát. A doboz­üzemben Keulünder Béláné teljesít­ménye lelt á legmagasabb. mert tervét 148 százalékra teljesítette. Meg kell dicsérni a választási fal­ragaszok olvasásánál dolgozó kor­rektorokat is. Kádár Emil, Csúri László és Kopasz Ferenc gyorsan és pontosan régtik munkájukat. G. J. Nagy az érdeklődés a TTIT Irodalmi-est sorozata iránt Nagy érdeklődéssel várja a sze­gedi közönség a TTIT és a Közal­kalmazottak Szakszervezete rende­zésében meginduló irodalmi est­sorozatot. A?, első irodalmi estet a jövő hétfőn 22-én tartják a szak­szervezet knltúrotthonában „Magyar táj magyar ecsettel" címmel. Gazdagyűlés lesz Baklón — Gazdagyűlés lesz Szegeden, a kiilső-baktói iskolában, csütörtö­kön, — Dovember 18-án — délután 5 órakor. A gyűlés előadója Makra Mihály elvtárs, a városi párt-vég­rehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Becsülettel végzett munka 'A Ruhagyárban a verseny lendülete nem esett vissza a forradalmi műszak «ikere8 befejezése óta. A dolgozók eredménye becsülettel végzett mun­kát igazol. Az „A* műszakban többek közölt a gumi­kabátokat készítő Bertényi-szalag 112 százalékot és a Kerekes-szalag 115.5 százalékot ért el, a „bányász ruhások" pedig — a Tótk-szalag dolgozói — 158.7 százalékra teljesítették napi tervüket. A „B" műszak szalagjainak eredménye sem maradt el. A Kálmán-szalag 121.8 százalékot, a val­tarnbákat gyártó Bíró-szalag 127.6 és a 10-es terem­ben dolgozó Béke-szalag pedig 141.9 százalékot ért el, KERTES ENDRE Halad a mélyszántás a Táncsics isz-ben A szegedi Táncsics termelőszövetkezetben nyomban az aratás után felhasították a tarlót, most pedig a röszkei gépállomás traktora segítségével végzik a mélyszántást. Az őszi betakarítással már végeztek. Nemcsak arra fordítanak gondot, hogy jót haladjon az őszi mélyszántás a közös földön, hanem ügyelnek arra is, ne késlekedjen a fontos őszi mun­ka a háztáji földeken sem. A tsz lófogatai a tagok háztáji földjein végzik a mélyszántást. A Táncsics tsz-ben különben az idén 16 hold­dal több a búzavetés, mint tavaly. A 116 holdon szépen fejlődik a kenyérgabona. S ezekben a na­pokban nagyban készülnek a szövetkezetiek a zár­számadó közgyűlésre, amelyre egyéni gazdákat s a tszt patronáló üzemi munkásokat is meghívják. Élüzemavata ünnepség a Szegedi Szalámigyárban Az élelmiszeriparban 45 húsipari elvtárs. A SZOT központ képvise­vállalat kiizd negyedévről negyed­évre az élüzem kitüntetésért. A harmadik negyedévben a Szegedi Szalámigyár került az első helyre. A termelési tervet 154 százalékra, az exporttervet 196 százalékra tel­jesítette. Ezért a szalámigyári dolgozókat illette az élüzem kitün­tetés. Ezzel elsőízben lettek birtoko­sai cz élelmiszeripari minisz­térium és az ÉDOSZ vándor­zászlajának. Szombaton este ünnepség kere­tében vették át munkájuk elisme­réséül szolgáló vándorzászlót. Itt megjeleni az élelmiszeripari mi­nisztérium húsipari igazira! óságá­nál vezetője. Szántó János elv­letében Gyenes András, az ÉDOSZ központtól padig Karakas elvtárs és Bellányiné elvtársnő vettek részt az ünnepségen. Szántó János elvtárs, a húsipari igazgatóság ve­zetője mondott ünnepi beszédet. Beszélt arról, hogy milyen fé­nyerők lelték lehetővé, hogy a 45 búsipari üzem közül a Szegedi Sza­lámigyár lett az első. Gazdaságosan termelt az üzem és a harmadik negyedévben 5 millió forint nyereséget bizto­sit ott az államnak. A termelési tervet túlteljesítették és 19 százalékos béralapmegtakarí­tással dolgozlak. A termelő mun­ka. mellett csinosították. korsze­termelékeuységet biztosít. 'Az ün­nepi beszéd után Szántó elvtárs a jól megérdemelt jutalmakat osz­totta ki a legjobbaknak. Az élelmiszeripari minisztérium és az ÉDOSZ vándorzászlaját Varga Lószlóné sztahánovista sza­lániikötő és Tóth Antal töltő vet­te ál. Fogadalmat tettek, hogy -R zászlót a következő negyedévben is megtartják. Euztán a vendégek kö­zül többen jó munkát kívántak a további sikerekhez, majd Pintér László elvtárs, a Szalámigyár igaz­gatója jutalmazta meg az élenjá­rókat, akik részesei voltak az él­üzem kitüntetés megszerzésének. A jutalmazottak közül 21-an kaptak sztahanovista oklevelet, többen pe­resítették az üzemét, ami az el-| dig pénzjutalmat, összesen 58(111 fo­társ és főmérnöke, Kövess János következendő időben magasabb rin; összegben. Tóth Anna 147 százaléka Egy munkaasztal ki­magasodik a többi kö­zül a DEM A Cipőgyár tűző üzemrészében: az összeállítók kis család­ja fogja körül. Négy­tagú ez a család. s mind a négy tagja igen szor­galmas. A család feje, Maros Júnosné. Mun­kájáról, kedélyességé­röl egyaránt ismerik. A teljesítménye min­dig a legmagasabb. Az egész üzemben az első szakmunkások közé szá­mít. Sok jó érdem szól Marosné munkája mel­lett, de most mégsem róla szeretnénk imi, hanem Tóth Annus ká­ról. Annuska ifjúmun­kás, a gépi bukkolús­nál dolgozott először. Egy szép napon — en­nek már kerek egy esz­tendeje — az összeál­lításhoz lettek. Idegen­kedve foglalta el új munkakörét s váltig azt igyekezett bizonygatni. hogy itt semmit sem tud megtanulni. Marosné azonban bátorította, se­gítette. Igy aztán ha­mar megkedvelte az ösz­szeállitást, amely az egyik legfontosabb mun­ka, mert az ott dolgozók ügyességétől függ, ho­gyan simul a felsörész a kaptafára. Tóth An­nuska odáig már. elju­Tóth Anna munka közben tolt. hogy a szlaháno­visla címet elnyerte. A múlt havi eredménye alapján kapta ezt a ki­lüntelést: tervét 147 szá­zalékra teljesítette. Mi­nőségi prémiumot is ka­pott — 138 forintot. Érdemes jól dolgozni, — lálja a fiafal szak­munkás. Ha nehezebb modellt kap. most mái­nem csügged el. Meg­van a gyakorlata hoz­zá és van kire támasz­kodni, ha valamit nem tud, mert Marosné min­dig kész segíteni. Most új modell van náluk munkában. A 241-es és a 85l-es. E kettő közül az alábbi munkaigénye­sebb. Fekete velúr. lakk díszítéssel, pántokkal. Az első darab 11-én ke­rült hozzájuk. Még szo­katlan — s ahogyan Tóih Annuska mondja — -topognak", — mert ezek. az első lépések az új modellnél. A fiatal szakmunkás­sal való beszélgetés köz­ben új kommissio ke­rül az asztalra. 'Annus­ka kérdez. Marosné és szomszédja válaszol, inert kezük alatt az új modell már keresztül fu­tott. Néhány pillanatig tart csak a szakmai ta­nácsadó és Tóth Anna keze magabiztosabban il­leszti a minta szerint egymásra a felsörész da­rabokat. Elkészült az első darabbal. Nézegeti milyenre sikerüli, az­után az órára tekint. Megfigyeli, mennyi idö alatt lett kész a komis­sióval. Marosnét is megkérik, hogy ellen­őrizze az időt. Tóth Anna elhatározta, hogy ennél az új modellnél is megtartja a múlt hnri eredményéi. 'A sztahá­novista oklevelet akarja megszerezni. .4 DÉMA Cipőgyárban sok Tóth Annához ha­sonló munkás van. Ez­ért teljesítette az üzem november első tiz napi jának tervét 106.8 szá­zalékra. A második de­kád első napjaiban 112.53 százalékot értek el a munkások. 'A tűző üzem­rész pedig 108.25 száza­lékos teljesítménnyel dolgozott. Jó munkájuk nagyban elősegíti az üzem termelését. azt, hogy szombaton is 10". százalékos terrleljesítést érlek, el. (l)

Next

/
Oldalképek
Tartalom