Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-27 / 281. szám

SZOMBAT, 1954 NOVEMBER 27. DÉLM1EY3P0RSZ8G Védd abékét: népünk hatalmát r $zmu gNÉPFRONT jelöltjére ! ] hasank Juggetlenseget ! L „ —; Gerő 46-os - - , .. , „ , Dr. Nagy László orvos az I. kerület Pál lakatos, az I. kerület Kiss Szilveszter kőfaragót a városi "eres Sandorne haztar asbeU az I. Czirok més egyénileg dolgozó pa- kerü,eténck kerületi és városi kerületének kerületi és vá- 122-es kerületben, a III. kerületben kerület 8-as keruletenek kerületi es raszt a városi 149-es valasztokeru- 28-as keruietcncK Keruieu rosi tanácstag-jelöltje. jelöltek tanácstagnak. városi tanácstag-jelöltje. let jelöltje — a II. kerületben. tanacstag-jeloltje Választási kiállítás a Somogyi Könyvtárban A Somogyi Könyvtár a választások tiszteletére tett munkafelajánlásai során tegnap helyezte el tíz tárlójában a magyar választásokat 1910 óta dokumentáló kiállítási anyagát. A kiállítás gazdag és sokrétű anyaga szemléltető és elgondolkodtató. A tárlók mellett végighaladva megelevenedik előttünk a magyar múlt. "-Erőszakoskodások" — *Vérterror" — Katonai és rendőri készenlét — szinte üvöltenek a tizennégyes háború előtti lapok szenzációhajhász címbetűi. A címbetűk alatti cikkek pedig felülről szított nemzetiségi ellentétekről, a fölbőszített, csendőrszuronnyal terelt tömegek véres ösz. szeütközéseiről számolnak be. No és a Horthy-korszak? Az elnyomók ugyanazok, csak dühödtebbek a módszereik. Több a csendőrsortűz, a betiltott választási gyűlés, a vad irredenta, soviniszta uszítás, s erősebb a munkás, szervezetek elleni hajsza. "Zenebona a baloldalon" — címmel ír habzó választási vezércikket az egyik újság, amelynek még a jobboldali szociáldemokraták s a polgári radikálisok demokráciája is sok. 1935. A véres endrődi választási botrány, ahol a csendőrség sortűzze1 oszlatta szét a meg sem tartott, jóelőre betiltott ellenzéki válasz, tási gyűlést Hat halottal, sok sebesülttel fizetett az endrődi nép azért, mert ellenzéki képviselőt akart meghallgatni. S ugyanaz a lap, mely a véres, gyalázatos terrortámadásról ad hírt, »loyális el. lenzékiséggel" így udvarol gróf Bethlen Istvánnak' *A rohadságot konzerválni akaró Bethlen István titkos választójogot követel. Milyen érdekes?" Érdekes? Leleplező! Kormánypárt vagy polgári ellenzék: a gazda közös. A gazda: a feudálkaoita lista "történelmi réteg", a gazda a fasiszta háborúra spekuláló, a német imperializmus csatlósának szegődött, a magyar nép jelenét és jövőjét lelkiismeretlenül kiárusító »felső tízezer". • A következő tárlóból új levegő csap meg bennünket. Választások a felszabadulás után. Révai József beszéde a pártnak a 45-ös választások előtti nagygyűlésén. Két arc a 47-es választások jelöltjei közül. Komócsin Zoltán, a harcos ifjúmunkás; Nagygyörgy Mária, a kitartó, munkában edzett fonónő. S a 49-es választások nagyszerű Népfront győzelme, az 50-es tanácsválasztások. Az első tanácsoké a felszabadulás után. A dolgozó nép a párt által vezetett és győztesen megvívott harcai so. rán itt ért el egyik legnagyobb állomásához. A tanácsok megválasztásával félrelöktük a további fejlődésünket akadályozó burzsoá típusú állam kereteit. Az államélet ezzel a választással teljesen a nép kezébe került, az állam szervezeti felépítése is a 'népi államnak megfelelő lett. 1j * Már itt vagyunk a jelennél. — Mit szóljunk erről? Mit mutat a kiállítás? Nem sokat. De mit is mutathat? A jelen még nem történelmi emlék, — jelen: — történelem, az élő, eleven alkotó munka. A Somogyi Könyvtár gazdag anyagából jó érzékkel kiválogatott és ízlésesen, szemléltetően feldolgozott kiállítási anyag hasznos lát. nivaló. A Könyvtár és a Múzeum látogatói szétviszik a városba ennek a méreteiben nem nagy. de agitatív ereiű kiállításnak a hírét, s ahogyan ők is, mi is szívesen ajánljuk mindenkinek: jöijön és nézze meg ezt a kiállítást. A történelem őszinte, isazmondó, cáfol, hatatlan hitelű tükrét. Szabolcsi Gábor £gtj párttitkár miwikájárái Szerény, kedves asszony. Hátrasimított fekete hajában néhány ezüst szál. Kék munkásruha a kezében, s szemüvegén át nézi. A kis Kurunczi Eta munkamódszerátadohoz szól: — Etuskám, jó lesz így. — örülök neki, — felel a lány. A fiatal lányok itt, a Szegedi Ruhagyár l-es termében csak egyszerűen néninek szólítják. Fiatalabbak, idősebbek, sokfajta módon kifejezik iránta a bizalmat. Az egyszerű, szerény asszony az l-es terem B. műszakjának főmestere. Sok, felelősségteljes a teendője az üzemben is. Két óra. Pár percre megállnak a varrógépek, amíg a váltás történik. A délelőttös műszak főmestere: Fischer Miklósné is indul, s együtt mennek vele többen asszonyok, lányok. Fischerné útja Újszegedre vezet a gyárból — az újszegedi pártszervezetbe. Mert annak a titkára, évek óta. S nyolc éve, hogy a pártszervezetben felelős beosztásban áll. Egy-egy pártszervezet munkája függ a pártvezetőségtől, a párttitkártól. Kísérjük végig Fischer Miklósné munkájának egyes mozzanatait. Kell a felvilágosító, igaz szó Újszegeden is, hogy az emberek hazaszeretete, lendülete és alkotóvágya kibontakozását segítse. Fontos a tanácsválasztás — kihat az újszegediek életére, munkájára is. A Hazafias Népfront pedig emberek vágyait, gondjait is számbaveszi, hogy könnyebb, derűsebb legyen az élet. Jól látják az újszegedi pártszervezetben is a néppel való beszélgetés jelentőségét. Fontos leendő volt, hogy megismertessék az újszegedi lakossággal a Hazafias Népfront, a választás jelentőságét. S legyen tartalmas a szavazás, lássa mindenki a jelentőségét. Mindehhez persze igaz, egyszerű magyarázó szavak, ha úgy tetszik érvek is kellettek, s szükségesek ma Han FtibM $Gltatna$ztá&a 'Thá'ui Tizienc tegéwje (5) — A7. előbb, hogy eljövök a női barakk előtt, látcm, hogv nyitva van az ajtó. Hát ez mért van nyitva, kérdem attól a fehércselédtől, aki ott ácsinkózik. Azt mondja, nyitvafelejtette a Mári néni. Hát hol a Mári néni? Azt mondja, bement a faluba egy guriga selyem cérnáért. Hát aztán kinek kell az a selyemcérna itten? Azt mendja, őneki. Akkor nézek jobban a szemébe, hát látom, hogy ez meg az úrnak a menyecskéje. Az ám, azt mondja, ő az és nagyon megköszönné, ha ezt a konfektet elhoznám az úrnak. Hát, mért ne vinném, mondom, csak el ne csellengjen ám az asszonyság messzire innen az ajtótul. Nem ő, azt mondja, csak vigyáz itten a ruhákra, nv'g vissza nem ér a Mári néni. No, vedig abba beletelik egy fertályóra is. Hü, a teremtésit neki, a barakk tehene belement az eklézsia herésibe. Nagyon kellemesen lepett meg, hogy János így szívén viseli az eklézsia érdekeit. Még inkább az, hogy futtában 6 is nyitva felejtette a mi ajtónkat. — Látod, kedves, ilyen emberek a magyarok! — mondtam büszkén Diának, ahogy a pimpimpárés fűben az ölébe hajtottam a fejemet a fehér vászonsátorban. Attól fogva János olyan találékony pártfogónk volt, hogy nem győztem csodálni az invencióját. Meg is kérdeztem tőle, hogy milyen katona volt a háborúban. — A vezérkarban voltam én kérem, mint afféle teddide-teddoda pucér. Persze, az volt a baj. hogy János volt a pucér, a teddide-teddoda emberek között. Egy hét múlva annyira összebarátkoztunk, hogy János már tekintetes úrnak szólított és megmutatta a Rózsi arcképét. Szép nagydarab lány volt Rózsi, a szélehossza egy fajtából, és nagy testi erőre vallottak a betűi is, amikkel dedikálta a képet: «Lajcsikámnak.» — Nini, hiszen magát Jánosnak hívják, — néztem rá értetlenül a pátrónusunkra. — Hiszen éppen ez az én bánatom, hogy nem én vagyok a Lajcsi. Kollégám a Lajcsi és ő levelezte mostanában a Rózsit, holott azelőtt engem levelezett a Rózsi. Húsvétkor bújt bele az ördög a lányba, mikor szabadságon voltam Pesten és megismertettem vele a kollégát. Lássa a képet is Lajcsinak ajánlotta, pedig nekem ígérte. — Hogy kerül akkor magához? — Ügy, hogy Lajcsi kihajította a ládájából. Neki már nem kell, se testének, se lelkének, mert itten veszi el a papgazdasszony lányát, azzal két tehén is jár. — Akkor hát a kutya se sánta, fiam. Lajcsié a két tehén, magáé az egy Rózsi, ez csak tiszta munka? — Az ám, ha azt tudhatnám, hogy ő mi szándékban van. — Hát miért nem kérdezi meg tőle? Nem látszik maga olyan szégyenlős embernek. — Nem is az van abban uram, hanem karácsonyig nem lesz szabadságom. Az pedig nagy idő az olyan fehércselédnél, akin úgy kap a szem, mint a Rózsin. — Ncno, dehát a levél mire való? János elfanyalodott mosollyal vakarta meg a fületövét: — Hiszen, ha én írástudó volnék, akkor én sokra vittem volna a háborúban. (No, János, nem sokra vitte ctt egy írástudó se.) Még tán könyvet is írnék róla a maradékaimnak, hadd tudják meg. hogy ki fia-csikaja volt az ősük. (Jól van, János, ezt hívják a kitanult emberek memoárnak, csakhogy ahhoz meg végkép nem kell írástudás.) Dehát nem tudok én egyéb írást, csak a nagybetűket a síiteken, azokat is csak a nagykőrösi piacon. De látja, már a pesti silteket nem tudom elolvasni. — Hát ez már baj, János. (Folytatjuk) is. A népnevelő munka fontos helyet kapott az újszegedi pártszervezet tevékenységében is. Fischer Miklósné is azon volt és van, hogy aki arra méltó, lelkes ember, végezzen úgyis munkát, mint népnevelő. Gyovai Istvánnét, a dolgos háziasszonyt a Védőnő-utcából régóta ismeri. Beszélget is vele. Fzeken a beszélgetéseken minden szóba kerül. Szőtték a mondatokat ők ketten — a párttitkár és a háziasszony — a Hazafias Népfrontról, a tanácsválasztásról, és Gyovai Istvánné népnevelő lett. Nem akármilyen, hanem a leglelkesebbek közül való. Az egyik délután Törőcsik Istvánné, aki az újszegedi pártszervezet tagja, belátogatott a pártszervezet székházába. Persze, ott találta a párttitkárnőt. Beszélgettek. Szó került arra is, hogy a párttagság fokozottabb felelősséget jelent a feladatok végrehajtásában. Kedves, meghitt volt minden mondat. Később aztán Törőcsik Istvánné örömmel mondotta el Kovács Gyuláné pártvezetőségi tagnak, milyen szépen beszélgetett vele a titkár. És munkát kért a pártszervezettől. Meglehet, ha a párttitkárnő nem találja meg a megfelelő hangot, akkor nem kapcsolódik be a pártszervezet gyakorlati tevékenységébe. Vasárnap Újszegeden kétszáz népnevelő végzett munkát. Nagy öröm volt ez Fischer Miklósnénak is. A párttitkárnő is természetesen végez egyszerű *apró« munkát, amely abból áll, hogy ellátogat a házakhoz, beszélget az emberekkel A népnevelők vasárnapi útjukról is híradással voltak, tapasztalataikat elmondták. Fischer Miklósné is ismeri mindazt, ami hatalmas eredmény, öröm az újszegedi lakosok életében. De tudja és szivén viseli a bajokat is, amelyek az életet keserítik. Szivén viseli úgy, mint párttitkár és úgy. mint az újszegedi 157-es választási körzet tanácstagjelöltje. A Borostyán-utca, illetve az Ifjú Gárda fiúotthon környékén nem kielégítő a vízellátás, közkifolyó kellene. Fischer Miklósné megtelte az intézkedést, hogy a lehetőségekhez képest mielőbb megelégedésre intézkedés történjék. A Bérkertutca és a Tanítóképző szöglete igen sötét, villanyégő kellene oda feltétlenül. Olyan kérdés ez, amelyen minden különösebb nehézség nélkül lehet segíteni. "Intézkedem ebben az ügyben is* — mondja Fischerné. Sok bosszúságot okoz az újszegedi lakosoknak a földművesszövetkezetek boltjainak nyitási, illetve zárási ideje. A boltok reggel 8-tól délután 4-ig tartanak nyit-a. Sok újszegedi családtól munkába jár a feleség és a férj. Gyakran reggel 6-ra mennek munkába s délután érkeznek csak haza, körülményes a bevásárlás. Lépéseket tesz Fischerné azért, hogy a földművesszövetkezeti boltokban az újszegedi emberek kívánsága szerint megfelelően változtassák meg a nyitvatartás idejét. Az ember nem tudja, hogy nevessen-e, vagy keseregjen azon, hogy az újszegedi péktől a Tiszahídon át a városba hozzák a kenyeret, majd később a városból visszaviszik Újszegedre s aztán árusítják. Ez az intézkedés gyakorta azt eredményezi, hogy a kenyér oda-vissza szállítása idején (ez hosszabb, rövidebb ideig tart), nincs Üjszegeden kenyér. Ezt is szóvátették a népnevelőknek a vasárnapi baráti beszélgetéseken. A kenyér-ügyben is eljár Fischer Miklósné. Tesz azért is, hogy Üjszegeden újból legyen — mert fontos —rendőrörs. A jelölőgyűléseken is beszéltek erről az újszegedi lakosok. Most már cselekedni kell! A népnevelőknek az emberekkel folytatott baráti beszélgetései gyümölcsöznek. Szép példája a hazaszeretetnek Császár János Akácfautcai lakos ügye is. Valahogyan kimaradt a választói névjegyzékből. Elment a pártszervezetbe és beszélt a párttitkárral. Megmondta, hogy ö bizony szavazni akar. Segítséget kért, tanácsot, hogy neve felkerüljön a választók névjegyzékére. Jó szóC tanácsot, útbaigazítást kapott Császár János és ügyét gyorsan elintézték. Érkezett a híre a pártszervezethez, hogy a Védőnő-utca, a Pilich Kálmán-uíca és a Temesvári-körút több házából már reggel hétkor együtt indulnak az emberek szavazni. Szomszéd szól a szomszédnak, barát a barátnak. Bizony mostanában Fischer Miklósné csak aludni jár haza. Férje az Üjszegedi Kender pártalapszervezetének titkára. Nevetve mondja az asszony: "Mi titkár házaspár vagyunk*. Hadd mondjuk el, hogy Fischer Miklósné lánya, Márta, a textiltechnikum harmadéves hallgatója. Fischerné amit tesz, szeretteiért is teszi, az újszegediekért és állíthatjuk, az egész népért is. Az életéért, a munkájáért, emberségéért szeretik és tisztelik a Ruhagyárban, Üjszegeden. S ő is végtelenül szereti az embereket, az életet- (sn. s.) KIOSZ napok Szegeden A KIOSZ Szegedi Csoportja no vember 29-én, hétfőn a cipész, asztalos, férfiszabó, és fodrász kisiparosok részére KIOSZ napot tart este 6 órakor az Oroszlán utca 6. szám alatt lévő új kultúrteremben. November 30-án ugyancsak az új kultúrteremben este 6 órakor a fém, vas, villanyszerelő, műszerész, kovács, órás, élelmezési, építő; festő, női szabó, vegyesfa és háziiparosok részére lesz KIOSZ nap. Mindkét alkalommal kultúrműsor szórakoztatja a kisiparosokat és családtagjaikat, és értékes előadást' tartanak részükre, amely az új szakasz feladatait tárgyalja és tájékoztatást ad az anyag az adó- és az ár kérdésekben. Minden ki-iparos családját szeretettol várják a KIOSZ napokra.