Délmagyarország, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-25 / 279. szám

•IMiCfHUHÜillC CSÜTÖRTÖK. 1954 NOVEMBER 25 Az ityaz&áty yiy&vnc&ayi szinü papírlapra írt főkönyvet nézünk, abban a ényben. hogy talán parányiközelebb visz az igazsághoz. Az emberről, a munkásnőről, magatartásáról. - • ami bizony fontos dolog — csak egy kurta mondat szól. Lényege: Plesz Józsefné lánccsévélöt nem fogadták el sztahánovistának. Miért nem fogadták el? — Erről a jegyzőkönyvben nincs szó. Petiig ez a dolog különösképpen egy ember munkéjéra, érzéseire jelentős. Hogy ki és mit mondott a november 10-1 termelési értekezleten Plesz Józsefnérúl, arról hallgat a Jegyzőkönyv. Mi történt hát Plesz Józsefné született Illés Ibolya, a Szegedi Textilművek lánccsévélője körül? Amikor a hevenyészett jegyzőkönyvet Gombos Andrásné munkaszervezési ^radó elviszi, csóválja a fet I -a van, de ő arról nem Aztán hozzá fűzi még: leszné jól dolgozik." Aztán VnSi lslv. , i meggyőző erővel bíró számokat néz, s azok alapján nyugodt szívvel jelenti ki: Plesz Józsefné li'nccsévélő megelőzte az időt, december 23-1 terve teljesítésénél jár. És mégis hol a hiba?! November 10-én, a termelési értekezleten ismertették, -javaslatot tettek a lánccsévélő munkásnői közül is több olyanra, akik munkájukkal kiérdemelték a sztahánovista oklevelet. PléSz Jc /„jt-fné is szóba került. Vele kapcsolatosan először szólalt fel bárdos JAnofl, a lánccsévélő főművezetője. Azt is elrtiondotta, hogy Pleszné válogat az anyagban, s minden téren nem mutat példát és így nem érdemli még meg a sztahánovista oklevelet. Egy páran — úgy tudják utólag ketten, vagy hárman — beszéltek még Plesznéről — aztán alapos mérlegelés nélkül, „simán" határoztak: ne kapja meg Pleszné a sztahánovista oklevelet. S Plesz. Józsefné nem is védhette magát, nem mondhatta el a véleményét sem. Nem volt ott a termelési értekezleten, betegen feküdt otthon. Róla, — nélküle pedig nem igen illik dönteni. Most az Igazság reflektor ^ ínyét akarjuk Plesz Józsefné teyére .vetíteni. Induljunk hát el, beszéljünk az emberekkel. A fő| Végre sok ,.<tó:/( Ptudunk v« íe teren teni. znéről szerelnék beszélni, írt?... Ja igen, a novemtermelési értekezlet, a lósta oklevél ügye. PleszIvolt ott, betegen feküdt, pm tudta magát. Először hogy c[silabizálja a jó Nő'ia olyan, mint egy gyerek, magéinak húz, r fak példával kell előljárni hinoeh téren... A termelésben .illóban élenjár, szorgalmas dolgozó. Ennyit mondott a főművezető. Ne vitázzunk most azon „magának húz-e Pleszné vagy sem", de anynyi bizonyos, hogy terve túlteljesítésével a szocializmust segíti építeni. Ez pedig lényeges dolog. S a i "bbszörös sztahanovisták sem hiba nélkül valók. Példát a Textilmüvekből is mondhatnánk. Az, üzem „Szegedi Textilmüvek" cimú lapja szerkesztőségében is ismetik Plesz Józsefnét, mégpedig úgy, hogy szorgalmas munkásnő. Tudnak egy régebbi összezördüléséin], ami éppen Bárdos János főművezetővel volt. Lánccsévélö. Jónéhány géporrai odébb Plesz Józsefné munkahelyétől Huszár Jenőnét kérdezzük az ügyről, ö is csak azt mondja. úgy tudja, hogy Pleszné válojAi az anyagban. Pergő orsók, zúgó gép mellett ÓM Plesz Józsefné. Kicsit nehezen indul vele a beszéd, mert magába zárkózott természetű. Aztán bettótletore váljék, őszlatén beszél: — Rcxs zul esik. h-ijjyon rosszul, : mii csigáitok. Beteg voltam? n ott som lehettem azon az é. te kezdeten, hogy elmondjam gon(1 .'utaimat. Csak később hallottam, hogy nem lehetek okleveles sztahánovista. Két éve már kaptamegy .sztahanovista jelvényt. Most oklevelet nem. — Yálceat-e az anyagban? — I lég j régen nem is voltam kit r. er\ /gért. Igaz, válogattam, 1 i ifi'tJm egymás mellett egy esiinyi f,neg egy szép láda anyagot, akkor a szép ládát hoztam be. Bárdos ba Sí, a főművezető szólt i-. Szóvá tette, adjam a jó anyagot a pyergébb munkásoknak. — A'ttu-e? -- llát... Mindenki csuk azon i igyekszik, hogy jobb anyagból dolgozzek... Még tán azt is mondták az értekezleten, hogy nem végzek tár&ait.ilmi munkát. Légóra járok. Meg azt ls szememre vetették, hogy nem tanítom a gyengébb munkást. Megpróbáltam, odaálltam a háta mögé egy olyannak, aki nem úgy csinálta, ahogy kellett volna. Azt mondta: ne papoljak én neki, úgy csinálja, ahogy akarja. Elment a kedvem. Csend. Peregnek az orsók, fut rá a fonál. Plesz Józsefné töri meg a csendet. x — így elveszik az ember kedvét mindentől... Szálka vagyok valakinek a szemében, kl vannak rám rúgva. — Mondták-e gyakorta, hogy magatartásában milyen hibák vannak? — kérdezzük a lánccsévélót. — Nemigen, nem. Tán úgy egyszerre jött a termelési értekezleten ... Ideges természetű vagyok. Bárdos bácsit egyszer elhamarkodottan megbántottam. Hibáztam, meg ls mondtam ezt neki. De talán mégis... — és sóhajt. Búcsúzunk Plesz Józsefnétől, aki cseppet sem hiba nélkül való. De jó munkás, szókimondó, az bizonyos. Távozóban a géptől Győri Piroska, Plesz Józsefné „szomszédja" szól gépe mellől: — Pleszné szerintem megérdemelte volna a jelvényt. Én látom, hogy' dolgozik. Esetleg „Valami" van körülötte? Elő jön a kérdés aztán: törődtek-e jól azzal, hogy Plesz Józsefné megszabaduljon hibáitól? Nyugodtan állíthatjuk, hogy nem, vagy alig. Senki oda nem ment hozzá a termelési értekezlet után, amikor munkába állt, s nem mondta el neki igaz, emberi szavakkal, miért nem kapta meg az oklevelet. Ez ls fáj. Pedig a Plesz Józsefnék hibáikkal együtt olyan emberek, akikért a haza van, s akik a haza és a maguk Javát teremtik meg. Beszéltünk Péter Szilveszter elvtárssal, az üzemi pártbizottsági titkárral. Neki az a véleménye: — Nem csak Pleszné vélt, vagy meglévő hibáiról van szó, mert az csak féligazság. Szó lehet itt vele kapcsolatosan a pártalapszervezet fogyatékos nevelő munkájáról is. Valóban! Plesz Józsefné ügye Intézésénél, a vele való foglalkozásban több volt a ridegség, mint a segíteni kész emberség. S ennek a történetnek nem írunk befejezést. Befejezni és cselekedni igazságosan, becsülettel, okos megfontolással a Textilművekben kell. Morvay Sándor Ünnepi műszak a Szegedi Kenderfonógyárban A Szegedi Kenderfonógyárban a minőség javítása és az anyagtakarékosság a tanácsválasztási műszak fő célja. Hétfőn és kedden azonban — a napi eredmények azt mutatják —, hogy több fonalat ls gyártottak. A napi tervet hétfőn 103.8, kedden pedig 107.5 százalékra teljesítették. Az üzemrészek között az előfonósok eredményeit lehet eddig az elsők között megemlíteni. Ördög András művezető irányításával jól dolgoztak a fonónak. Balogh Jenöné etőfonós a napi előirányzatát 113 százalékra teljesítette. A gombolyítóban Ambrózi Tíborné 129 százalékos teljesítménnyel dolgozott. A szárazfonóban ls magasabb teljesítmények születtek és Mészáros Erzsébet például 112 százalékot teljesített. Szalymazon 80 ezer gyümölcsfa csemetét ültetnek Csongrád megyében többfelé szóba került a dolgozó parasztok között, hogy helyes lenne gyümölcsfa csemeteiskolát létesíteni. A megyei tanács is fontosnak tartja a megye gyümölcstermelésének fejlesztését és arra törekszik, hogy az arra érdemes egyéni termelőknek és termelőszövetkezeteknek annyi faiskola telepítési engedélyt adjon, hogy a megye facsemete szükségletét kl tudják elégíteni. A fokozott telepítési kedvet igazolja, hogy a megye termelőszövetkezetei 140 hold új gyümölcsöst akarnak telepíteni. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának javaslatára többfelé már megalakították a gyümölcstermelő szakkört is. Szatymazon a szakkör tagjai augusztusban kiállítást is rendeztek. A gyümölcstermelés kifizetődő, mert például a szatymazi termelők az Idén 56 vagon minőségi őszibarackot exportáltak Csehszlovákiába és más államokba. Most ősszel a szatymaziak is továbbfejlesztik gyümölcsöseiket és 50 katasztrális holdon 80 ezer facsemete elültetését tervezik. Emellett szakmai képzettségük fokozása erdekében a tél folyamén gyümölcstermelési szaktanfolyamot szerveznek. A szovjet élei-bői Cérna nélkül készült öltöny Előttünk ragyogószabású cérna nélkül készült gyapjú férfiöltöny. Seholsem fedezhetjük fel rajta a varrógép munkáját: a atem számára annyira megszokott ponlozott aoroesknkat. Deliát, hogyan is vannak akkor összedolgozva az egyes ruhadarabok! Az Összro.övetgégl Iluhuipari Tudományos Kutatóintézetben a következőket felelték nekünkt —Az ültöilyl különleges gépeken munkáiiák meg, ragasztották öszsze, Az Intézet javaslatára az utóbbi években több ruhagyár kezdte sikeresen alkalmazni a ruhák egyes darabjainak összedolgozásánál a „BF—6" enyvet, amely szintetikus kátrány oldata etilalkoholban.. Az enyvet finom, félig áttetsző hártya, vagy enyvvel bevont keskeny szövelsznlng formájában alkalmazzák. A hártyát vagy a keskeny Szalagot az egyes ruhadarabok közé helyezik el, amelyeket azután forró vasalóval kivasalnak, Ha szükségessé válik az öltöny kifordítása az enyv különleges oldószer segítségével eltávolítható. Az anyagon semmiféle nyom nem marad. A ruhaipar munkásai ég az intézet munkatársai óvatosan kezelték a ruhadarabok összedolgozásának enyvvel történő eljárás&t. Tudományos kutatásokkal vizsgálták meg az enyves varrat szí* lárdságát, fagyáilóképességét és a nedvesség hosszabb ideig tartó behatásával szemben tanúsított ellenállását. A nagyszámú kísérletek bebizonyították, hogy a „BF-6" enyv tökéletesen megfelelő és eredeti szer a felsőruha darabjainak összedolgozására. Jelenleg az intézet munkatársai a ruhafazon. gallérok és zsebek kidolgozásával kapcsolatos komplex gépesítés és technológia megoldásún fáradoznak. A férfiöltöny fazonja például úgy készül, hogy különleges présbe helyezik be az aljat és a szükséges hozzávalókat. Fémsablonok behujtják a ruhadarabok széleit. A ruhaalja meghajlított széleire különleges szerkezet rakja fel a fazon szegélyét helyettesítő szilárd lenszállal együtt az enyvhárlyát. A prés emelőkarjának egy fordulata és a hozzávaló meghajlított széle pontosan egybekerül n ruhaalja meghajlított széleivel. Ilyen alakban kerülnek a „varratok" sajtolásra. A préspárna melegítésének hőmérséklete 160 fok. A ruhakészítő® új technológiájának alkalmazása jelentősen megjavítja az árutermelést és a ruhaIpar termákéinak minőségéi i». Moszkvában megkezdte működését az első színes televiziós kisérleli adó 'A szovjet főváros délnyugati rcfezén új antennatorony nyúlik a magasba. A színes kísérleti televíziós adó innen sugározza műsorát. A Moszkvában ós a Moszkva-területen elhelyozett ellenőrző televiíorok ernyőjén a megszokott fekete-fehér kép helyett eleven, természetes színezésben jelent meg a központi stúdió bemondójának és a műsort adó művésznek alakja. Minden vevőkészülék ernyőjén élesen kirajzolódtak a színes képek, A készülék nemcsak a ruhák színét, hanem az emberi arc finom színárnyalatait is nagyszerűen Visszaadta. A színárnyalatok jobb visszaadására a stúdióban lumincszkáló Hőszigetelő A gabbrő nevű vulkánikus eredetű ásvány egészen közönséges kőnek látszik. Óriást mennyiségben bányásszák Szverdlovszk vidékén s belőle gyártják az építkezésnél használatos hőszigetolő vattát. A gebbro-foldolgozó üzemekből sokezer tonna vattát, nemezlapot szállítanak az uralvidékl, szibériai és távolkeleti építkezésekhez, A válaszfalakban és az emeletek födémszerkezetében elhelyezett vékony vattarcteg igen jó hő- és hangszigetelő. megvilágítást alkalmaznak, amely a legjobban megközelíti a nappali világítást. A vevőkészülékek a azínesfilmküzvetítóst is nagyszerűen visszaadják. A központi televíziós adó műVészei és díszlettervezői most dolgozzák kl a műsortervek diszletelt. A színes televízió óriási lehetőséget nyit meg előttük. Jövő év közepéig Moszkvában befejezik a színes televízió nagypavilonjának építését, ahonnan nemcsak műsorokat, hanem színdarabokat lg közvetítenek majd. A. Donátor a stúdió füsaerkcsztője vatta kőből A szverdlovszk! ásványi-vattagyártól nemrég nagymennyiségű hőszigetelő vattát rendeltek az uralvidcki, szibériai és kazahsztáni blokkházépitő kombinátok. A szüzföldck vidékeire áttelepülő dolgozók számára elöregyártótt alkatrészekből jólszigetelt meleg házakat építenek. Nemrég új berendezést kapott a gyár, amellyel préselt vattalemezeket készítenek. Ilyen lemezekkel szigetelik az Ipari üzemek tetőtelét Is a hideg ellen. Francia festők kiállítása Hódmezővásárhelyen Ma nyílik meg a Petőfi kultúrházban az algiri festők kiállítása. Ezzel egyidőben a külügyminisztérium francia szakértője, Kazmír László tart előadást Franciaországról este y27-kor a "Békéért harcoló népek élete, kultúrája* című előadássorozat keretében. Az előadás után a "Fiúk, lányok, kutyák* című francia filmet vetítik. A kiállítás ismertetésére vissJ^atérünk. Nem értette a költő a dolgot, s elhallgatott. Ó, szent és ártatlan népvezér, akiről feltették Pozsonyban a mágnások, hogy negyvenezer paraszt áll kiegyenesített kaszával a háta mögött... Egyszer csak a távoli országúton kocsitö-1 meget lát, hosszú kocsisort és éljenző és kurjongató népet. Zászlót lengetnek s megismeri, hogy az ő pártzászlója ... A szentmiklósi és lacházi kocsik vitték az ő hü és lelkes váilasztóit, akik készen voltak s azért jöttek, hogy 6tante pede összekeveredjenek a szabadszállásiakkal, s ha kell, azokat a saját községüknek a piacán verjék agyon a maguk képviselőjelöltjéért. Bizony, nem a költőért, hanem a jelöltért! Nem a királyok ellen írott versért, hanem mert Kunszentmiklóson is vannak ám hívek és magyarok, akik nem sajnáltak harminc akó bort beléjük tölteni, s evvel megpatkolnl az igazságot, hogy csak egy igaz hazafia van és pedig Petőfi Sándor szeretett jelöltünk, éljen! Mikor ezek a bösztöri csárdához értek, a csárdánál kortes fogadta őket, ós azt kiáltotta: * Részlet a szerit ..Rúzsa Sándor összevonja szemifldOkét" címii regényéből. Móricz Zsigmond: — Aki nem Petőti, ide | gyöjjön egyék, igyék! Aki pedig Petőfi, be ne menjen Szabadszállásra, mert mind agyonverik. Erre Petőfi kortesei kiadták a jelszót, hogy meg kell tanítani ezeket a sötét gazembereket. Leugráltak a szekerekről s neki mentek fustélyokkal és csákányokkal és ráparancsoltak : — Kl a vivát? — Nagy Károly. Nesze neked egy dönge* tés. — Kl n vivát? Most már csak csendesen mondta, hogy Nagy Károly. Még egy döngetés. Puffant a jó, trégyalében áztatot bot, csattant a rézfokos: — Ki a vivát? szentmlklőson meszeik u templomot szentmiklóson állítják A verbnnkot hallod pajtás de szépen ItlUDIkálník Itt a verbunk ájjunk be katonának. A költő ott állott a puszta közepén s azt mondta: — Nyolc miniszterünk van. Mind egy szálig derék emberek. Talán mint Zűrzavar* miniszterek is azok lesznek ... De ők egy elmúlt kornak a gyerekei: a szónoklat koráé. Ez a kor már meghalt, a beszéd kora: de vájjon mikor jön el az új kor: a tettek ideje, a cselekvés korszaka? Vájjon nem lesznek ezek az urak a tettek korában az utolsók? Júlia lángoló szemekkel nézett feí. — Vagy egészen új emberek kellerek, vagy a régieknek egészen újjá kellene átalakulniok! — Csak egy főnix volt, Sándor, — és az i9 csak a mesében. — aki egészen újjászületett! — mondta Júlia. Petőfi fellobbant: — Igazad van, feleség! Feleségek felesége, Igaz a szó, amit mondasz. Régen volt, talár, nem is igaz volt, a főnix is. Abból, hogy a szónoklat mesterei ezek, nem következik, hogy mesterei lesznek a tetteknek is. Aztán gondolkozva mondta: — A timár kikészíti a bőrt: de a kész bőrből más mesterek csinálnak csizmát ... És még egyet kurjantott keserű szent dühében. — Ha így megy ezalatt a minisztérium alatt is a választás, Magyarországon, akkor én erre a minisztériumra nem az országot, de a kutyámat se bízom ro! Ráeszmélt, hogy belőle s;se lesz Képviselője ennek ti nemzetnek. Biztatták, hogy a választást meg lehet peticionálni. Megérezte, hogy ez a minisztérium őt soha nem fogja beereszteni a Házba. Mihelyt miniszter, mingyárt hízelgőkre é3 talpnyalókra van szüksége, nem Petőfik kellenek neki, hanem szavazó!;. — Mit nem vártam én ettől a nemzetgyűléstől! Soha ennél nagyobb3zerü reményeim nem voltak és soha nem csalatkoztam oly csúfondárosan, mtr.t ebben a nemzetgyűlésben, amely így jött létre!... Hirtelen csodálkozva nézett körül. Milyen szép és milyen közömbös a természet. — Amerre csak megyek, oly szépnek látom a természetet) de benne mindenütt az embert oly boldogtalannak! — Sorsom a Próféta sorsa, — mondta aztán. — Üdvözlégy nép! Ügy nézze szemembe, tanítód és atyád leszek. A bölcső óla mit Vertek fejedbe? Kötelességedet; én megtanítalak, jogaidra! Ei hát a nép, amelyet én Imádok amelyért élni s halni akarok! Ilyen volt ezredév elfltl ... de semmi, semmi: ezredév után majd nem tesz Ilyen; mégmost gyermek (í. kit el lehet ktlnnven hulondltnni. Majd ineg fon crni, férfi lesz belőle . . . Nincs mtt csodálni, ősidőktől óta azon valának papok és királyok, e földi Istenek. hogy vakságban tartsák e népet, mert ük uralkodni akarnak s uralkodni csak vakokon lehet. Szegény, 9*egény nép, m'nt sajnálom őt s ha eddig küzdtem érte, ezután kettős erővel fogok küzdeni .., Julin bámulattal kérdette: — Mi az a csodálatos, Sándorom? amit beszélsz. — A Próféta, — mondta Petőfi. — Meg fogom írni a prófétát, angyalom.,. / r