Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

9ÉLM9GTRR0RSZÜG SZERDA, 1954 OKTÖBER 27, Franciaország minden más országnál inkább érdekelt a béke megőrzésében" A szovjet kormány október 23-i jegyzékének nyugati sajtóvisszhang ja (TASZSZ) Az amerikai sajtóban nagyszabású kommentárt váltott ki a szovjet kormány legutóbbi jegyzéke. Az amerikai propaganda, hangot adva az amerikai vezető körök állásfoglalásának, — amelyek a német militarizmus feltámasztásának útjára léptek és zárt katonai csoportosulásokba akarják bevonni Nyugat-Németországot — a szovjet jegyzékben foglalt javaslatok megvalósításában az amerikai támadó szervek veszélyeztetőjét látja és éppen ezért a szovjet jegyzék elutasítását követeli. Tudva azonban, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló újabb szovjet kezdeményezés elutasítása nagy felháborodást keltene a világ közvéleményében, az amerikai sajtó azt hangoztatja, hogy a nyugati hatalmak általában nem utasítják el a Szovjetunóval való tárgyalásokat. Ilyen tárgyalások azonban — jelentik ki egyes amerikai sajtóorgánumok — csupán azután lehetségesek, amikor már Franciaország és Nyugat-Németország parlamentje ratifikálta a londoni és párizsi egy ezményeket. Az angol polgári sajtó sietteti a Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére vonatkozó Párizsban aláírt egyezmények ratifikálását, de a -Daily Herald* című munkáspárti lap azt javasolja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának előkészítésével cgyidőben folytassanak tárgyalásokat a Szovjetunióval. A francia sajtó behatóan foglalkozik a nyugati hatalmakhoz intézett újabb szovjet jegyzékkel. A francia bnrzsoá lapok tartanak attól a hatástól, amelyet a szovjet javaslatok gyakorolnak a közvéleményre, ezért olyasféle megállapításokba bocsátkoznak, hogy a szovjet jegyzékben -nincs semmi új*. Egyes burzsoá lapok — többek között a *Le Figaro* — ezen az alapon azt a következtetést vonják le, hogy újabb elemek hiányában nem járna haszonnal a tárgyalások felvétele a Szovjetunióval. Más lapok más véleményen varnak. *Fel kell újítani Kelettel a tárgyalásokat — írja a *Combat* — mivel azok kimenetelétől Ifözz&etlék a nvugafníms'Irancia Saar-er/ezminy szöveget Berlin (MTI) Bonnban és Párizsban közzétették Adenauer és Mendes-France Saar-egyezményének szövegét. Az egyezmény teljes mértékben igazolja azt az elemi erejű felháborodást, amellyel az egész német közvélemény fogadta Adenauer áruló lépését. A Saar-vidék az egyezmény értelmében az úgynevezett Nyugateurópai Unió fennhatósága alá kerül. A Saar-vidék európaizálása e gazdag területnek Németországtól való elcsatolását jelenti. Az egyezmény ratifikálása esetén a saarvidéki kormány jogköre a jövőben belpolitikai és közigazgatási feladatokra korlátozódnék, míg a külpolitikai és katonai ügyeket a Nyugateurópai Unió miniszteri bizottsága által kinevezett főbiztos intézné. Ez a főbiztos az egyezmény értelmében nem lehet sem német, sem francia, sem saarvidéki állampolgár, Adenauer és Mendes-France egyezménye kimondja, hogy amennyiben a népszavazás megerősíti a statutumot, a saarvidék! politikai pártoknak nem szabad többé a Saar-vidéknck Németországhoz visszacsatolására irányuló propagandát kifejteniük. Ilyen körülmények között illuzórikus az egyezmények az az intézkedése, hogy a saarvidéki német irányzatú pártok működését újra engedélyezzék. A *Tclegrnf* című nyugatberlini lap a helyzet jellemzésére megemlíti, hogy a saanidékl szeparatlsták vezető klikkje, élén Koffmann miniszterelnökkel, vasárnap pezsgős vacsorát rendezett a saar'orückcnl Grand Hotelban a Saar-vidck Németországtól való clcsatolásának megünneplésére. A Hoffmann-kormány bizonyosra veszi, hogy a kezében lévő saarvidéki sajtó és rádió, valamint a közigazgatás segítségével könnyűszerrel elérheti a népszavazásnak a szeparatisták számára kedvező jflmaneteléfc. / i t < t f ü függ majd a két merőben ellentétes tömb békés együttélése, vagyis a béke, vagy a fegyveres békének való engedelmeskedés kényszere, amelynek kimenetele nem enged teret több reménykedésnek.., E tárgyalások felújításával éppen Franciaországnak kell magához ragadnia a kezdeményezést, hiszen minden más országnál inkább érdekelt a béke megőrzésében, ame'y a békés együttélés feltétele*, A minisztertanács határozata: November 1-én megkezdődnek a téli javítások a gépállomásokon A Magyar Közlöny legújabb száma ismerteti a minisztertanács határozatát az állami, a kísérleti és a tangazdaságok, valamint a gépállomások téli és tavaszi gépjavításáról. A határozat szerint a traktorok és a munkagépek javítását november elsején kell megkezdeni és február 25-lg be kell fejezni. Az arató-csépiő- és cséplőgépek javításinak határideje május 31. A csak álló munkára alkalmas traktorokat március 1 és május 31 között kell kijavítani. Azokon a gépállomásokon és állami gazdaságokban, ahol nincs javításra alkalmas műhely, november 30-ig gépszíneket kell átalakítani ideiglenes javítóhelyiségekké. A határozat utasítja a vegyipari és energiaügyi minisztert: gondoskodjék arról, hogy a gépállomások részére tervezett villamosítások november 15-ig elkészüljenek. A kohó- és gépipari miniszternek gondoskodnia kell arról, hegy az ipar a megrendelt gépeket, szerszámokat, az éves tervben előirányzott pótalkatrészeket, december 31-ig gyártsa meg és szállítsa le. A földművelésügyi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a javítóműhellyel rendelkező gépállomásokon teljesítménybérben végezzék a javítások egy-egy fázisát, és az új javítóműhellyel ellátott nagyobb gép, állomásokon szakosított brigádok javítsák a gépeket. A megye gépjavítási tervének végrehajtásáért a megyei tanács elnöke felelős. A járási, városi és községi tanácsok végrehajtó bizottsága a legmesszebbmenőkig segítse a javítási munkákat. (Helyiség, munkaerő, tüzelőanyag, szállás, ellátás stb.) A járási tanácsok végrehajtó bi® zottsága a gépjavítások tartamára járásonkint szervezzen háromtagú bizottságot, amely a gépállomásokon és az állami gazdaságokban ellenőrzi a javítási munkákat. A járási VB elnöke minden bizottságba hívjon meg legalább egy szakembert. A javítások minőségét minőségi ellenőrök vizsgálják felül. Ugyancsak a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a téli gépjavítási szemléket február 25-től március 5-ig, a tavasziakat pedig június 1-től 10-ig tartsák meg. Szocialista képviselők Mendes-France kormányában Párizs (MTI) Mendes-France miniszterelnök vasárnapi megbeszélései után felkérte Savary, Lacoste, Defferre, Xavier és Laurent szocialista képviselőket, hogy még a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása előtt lépjenek be a kormányba. Mendes-France értésre adta, hogy ez az ajánlata személyi jellegű. A miniszterelnök ugyanis nem akarja megadni a szocialista pártnak azt a jogot, hogy a párt jelölje ki személy szerint a leendő szocialista minisztereket. A felkért szocialista politikusok azonban közölték, hogy a párt rendkívüli kongresszusának összeülése előtt nem vállalnak miniszteri tárcát. , Párizsi politikai körökben úgy tudják, hogy amennyiben Edgár Faure felcserélné a pénzügyminiszteri tárcát a külügyminiszterivel, Lacoste foglalná el a pénzügyminiszteri tisztet. Áz idén 136 ezer látogatója volt eddig a Mezőgazdasági Múzeumnak A Mezőgazdasági Múzeum látogatási könyvének adatai szerint is egyre nő az érdeklődés a mezőgazdasági kérdések iránt. Míg tavaly egész évben 110.000-en keresték fel a múzeumot, addig az idén eddig már 136.000 látogatót vitt oda a tanulnivágyás. Külpolitikai krónika Erőltetett derűlátás Blackpoolban október 7—9 között összeült az angol konzervatív párt 74. évi konferenciája. A konferencia minden ellenvetés nélkül jóváhagyta a konzervatív kormány külpolitikáját Eden külügyminisztert, aki a külpolitikai beszámolót tartotta' megéljenezték. Hasonló parádéval fogadták el a belpolitikai tárgyú határozatokat is. Pedig valójában nem sok alapja van a konzervatív pártnak az újjongdsra. A konzervatív kormány külpolitikáját legjobban a londoni kilenchalalmi értekezlet határozatai tükrözik amelyeknek célja: a fegyverkezési hajsza folytatása a német militarizmus felélesztése és Németország kettéosztottságának állandósítása. Ez a politika bizony nem felel meg az angol nép érdekeinek és törekvéseinekl Az utolsó hetekben országszerte lezajlott tömeggyűlések egyes képviselők petíciói, számos neves politikus nyilatkozatai mind arról tanúskodnak. hogy erősödik a nyugatnémet újrafelfcgyverzés elleni mozgalom. Brightonban a brit szakszervezetek kongresszusán, továbbá Scarboroughban a munkáspárt konferenciáján kiderült, hogy az angol dolgozók túlnyomó többsége jobboldali munkáspárti vezetői minden igyekezete ellenére erélyesen ellenzi az agresszív Wehrmacht helyreállítását Nyugat-Európa többi országában, így a bonni köztársaságban'is a tömegek hevesen elítélik a hitlerista militarizmus felélesztésének, Németország kettéosztottsága fenntartásának politikáját. Mindez megmutatja. hogy a konzervatív vezetők legalábbis előre isznak külpolitikai sikereikre. _ A blackpooli konferencián hozott belpolitikai határozatokból is'az derül ki, hogy a konferencia résztvevőinek idegenek az angol nép szükségletei és érdekei. Határozatilag helyeselték a kormány mezőgazdasági politikáját, jóllehet, a mezőgazdaság helyzete olyannyira súlyos, hogy még a küldöttek egyike is kénytelen-kelletlen beismerte: falun egyre elégedetlenebbek a konzervatívok politikájával. A konferencia jóváhagyta a kormánynak a közoktatás terén kifejtett tevékenységét, noha a közoktatási kiadások egyre csökkennek és sok angol iskolaépület már rég nem alkalmas tanításra. Köztudomású, hogy Angiidban rendkívül rosszul áll a lakásépítkezés. A kormánynak a városi lakóházak építését korlátozó döntései csak mégjobban kiélezik a helyzetet. A konzervatív párt konferenciája mégis a kormány lakásépítési politikáját helyeslő határozatot hozott. Régi hagyomány szerint a konzervatív miniszterelnök nem jelenik meg pártje, konferenciáján és nem vesz részt annak munkájában. Churchill miniszterelnök ezért csak a záróülésrs érkezett Blakpoolba. Október 9-én mondott beszédében dúsérte Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének politikáját. Ez sehogy sem fér össze az angol kormánynak azzal a hitegetésével hogy a fegyverzetek csökkentését és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmellett élését óhajtja. Sok angol lap a miniszterelnök beszédéhez fűzött kommentárjában rámutat, hogy a beszédben az „erő politikájánu volt a nyomaték Évtizedes tanulság pedig, hogy az ilyen politika semmi jót sem hoz azoknak az országoknak, amelyek kísérleteznek vele flúenauer a nyugatnémet hadsereg főparancsnoka akar lenni Berlin (MTI). Adenauer diktátori hatalmának kiegészítésére kancellári és külügyminiszteri állása mellé a felállítandó nyugatnémet hadsereg főparancsnoki tisztségét is meg akarja szerezni. A „Weser-Kurier" című brémai lap szerint Adenauer megtette a kellő előkészületeket, hogy a rendelkezésre álló parlamenti többség őt válassza meg a „védelmi tanács" elnökévé és ezzel a nyugatnémet zsoldoshadsereg főparancsnokává. A brémai lap véleménye szerint a főparancsnoki tisztség miatt valószínűleg újabb ellentétek törnek ki a Keresztény Demokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt között. Eddig ugyanis azt tervezték, hogy a nyugatnémet haderő főparancsnoka a szabad demokrata párti Iieuss bonni államelnök lesz, Angol lap a nyugatnémet felfegyverzésről A „Daily Worker" azt írja, hogy „nincsen olyan érv, amely NyugatNémetország militarizálása esztelen tarvének megvalósítása mellett szólna most, amikor a szovjet kormány értekezlet összehívását javasolja „Németország eljövendő sorsa kérdésének megvitatására". Németország békés egyesítése lehetséges — hangsúlyozza a lap — és az összeurópai biztonsági rendszert, a békét biztosító rendszert is meg lehet teremteni. Ez a Szovjetunió legutóbbi jegyzékének, annak a jegyzéknek lényege, amelynek jelentőségét minden angol polgárnak meg kell értenie." (55) Lassan gyilkos fáradtság kúszott térdembe, derekamba , s meggörnyesztette vállamat is. v Kis motyóm valósággal hátamra tornyozódott, pedig hosszú ideig alig éreztem. Éhségem hullámzott, hol majd összerogytam tőle, hol egészen eltompult bennem. Aztán volt idő, mikor már elhatalmasodott rajtam valamiféle olyan zsibbasztó érzés, hogy aki a végtelen utat rójja, az más valaki és én vele együtt haladok ugyan, de valahogyan tőle függetlenül lebegek. Le kéne feküdni az árokba. Jó avarból megágyazni és belealudni magam a természet készülő álmába. De nem engedhettem a csábításnak. — Valamelyik tanyára is bekéredzkedhettem volna; a Berta major tájékán jó távolról még nótaszót és bőgöbrummogást is hallottam. — De ahol most járok, ez már a nyarankénti forróságban fehéren izzó vadszik kietlen sávja. Innen kristálytiszta napos ég alatt már messze, messze, a halványüvegű, végtelen boltozat legalján, ezüst tűként csillan meg Kőröshalom tornya. Ott kezdődik az én szűkebb hazám. „Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valahára". E sorok motoszkáltak bennem igen halkan, a fáradó öntudat legszélén és kemény menetem már kínos vánszorgássá fajult. Hű társam, az útközben nyesett bot segített még, hogy végképp össze ne rogygyam. A kökényesi útőrházig vergődtem el. Itt az élősövény mögül kutya vicsorgott felém és ugatott fulladásig. — Azt, hogy miképp kínlódtam el az útmentl árkon át a pusztai kút közelében, s hogyan derengett fel emlékeze. . hogy itt • KOsffiSSÜ paritok szúiy -TV v'Y'rtV 1 i tel •« W * v . , • J í .Sí I i AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE rűjének maradék szalmakazlait annyiszor láttam már, ma sem tudom. De arra jól emlékszem, hogy mikor kínnal-keserwel kivájtam az egyik kazal oldalát s felnéztem az időközben kitisztult októberi ég ragyogó csillagaira, már tudtam, hogy azért sem hagyom magam: nem fogok koldulni, nem kéredzkedek fel alkalmi szekérre, nem keresek útközben a tanyákon és a falvakban távoli rokonokat, hogy megpihenjek náluk, hanem elküzdöm magam hazáig úgy, ahogy idáig jöttem. Több, mint negyven kilométer út állt mögöttem. • Rámszedett ruháim és a szalmafészek zsibbasztó melege úgy elernyesztett, hogy talán két napot is itt tölthettem volna, valami furcsa aléltságban, félálomban. Mihelyst azonban felengedtek tagjaimban a fáradtság görcsei s az öntudat kitisztázta a tegnapi nap eseményeit, akaratom az út folytatására sűrűsödött. Csak huszonnégy óra telt el azóta, hogy az a nadály megmart, mégis mintha jó hónap választott volna el azoktól a pillanatoktól. Irgalmatlanul nehéz volt féltápászkodnom, nagy lelkierővel mégis kikászolódtam valahogy a szalmából. A csordakút vize segített rajtam valamit, a deres hajnal serkentett s a keletről pirosló ég biztatóan mulatta az utat. A hosszúfoki gát elején vadrózsabogyót sz/edttú^ A Töljgreshátnál szusszantottam vt V * ' • w-V" T- Sr-V"-S -egyet a korhadt fatönkön. Az újhelyi csatornaelágazás zsilipháza tövében találkoztam az első ismerőssel. Balogh Imre volt. Mikor meglátott, leugrott kerékpárjáról s ijedt arccal, szinte kiabálva kérdezte: — Hát téged mi lelt?! Csak nem vagy beteg? — Nem, nem. i, mondtam bizonytalanul, két kézzel dőlve rá botomra. — Csak gyalog jövök Csabáról. — Mióta? — Tegnap délután Indultam, úgy két óra tájt. — Ember, — szörnyülködött Imre. —« Hát még tíz óra sincs és már ötvenöt kilométer v?n mögötted. De hát hogy akarsz eljutni hazáig? Mindjárt felbukol itt az útban! Sárga vagy, mint a kendervászon. S mintha valahol szalmába bújtál volna. Mi. ez, komám? Nem szóltam semmit. Álltunk, álltunk mindketten s egyszerre Imre meglódítja a kerékpárt s visszafelé fordítja a kormányt. — Csak nem hagylak tovább vergődni, hisz olyan lassan mászhatsz már, mint a tetű. Gyere, hazaviszlek, kapaszkodj a vállamba, A gyulai vásár megvár engem. Még álltam valamelyest. Azt méricskéltem magamban, hogy ha ez a váratlan segítség elém nem bukkan, vájjon hazajutottam volna-é egyedül, gyalog, étlen és pihenés nélkül... Teljes szilárdsággal éreztem, hlgy igen, mert nem lohadt a gyűlöletem tüze Csepkó és más hasonszőrű zsiványok ellen, és nem fáradt meg, csak erősödött szívbéli indulatom, meleg szeretetem az enyéim iránt,