Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-21 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 1934 OKTÖBER Sl. 3 OÉlMSGYSmSZÍG Szombaton kezdődik a Hazafias Népfront kongresszusa A Hazafias Népfront október 23—24-én tartja országos kongresszusát a fővárosi Erkel Színházban. A kongresszuson az ország mljidcn részében megválasztott, több mint kétezer küldött vesz részt. A kongresszus szombaton, október 23-án délután 2 órakor kezdődik, , > Elevenebb politikai munkát a nők kőzött! Az MNDSZ városi elnökségének újraválasztása alá A Központi Vezetőség júniusi • határozata feladatnak jelölte meg a párt-, az állami szervek és a tömegszervezetek előtt a tömegek között végzett politikai munka javítását. A nők között végzett politikai munka kétségtelen eredményeket hozott az utóbbi időben, s ebben az MNDSZ-nek is része van. A Nemzetközi Nőnap sikeres megrendezése, a nők aktivitásának fokozódása egyes társadalmi szervezetekben és bizottságokban, mint a szülői munkaközösségekben, az egészségügyi és szociális bizottságokban eredménynek számít. Részben a nők közötti jó politikai munka eredményét mutatja az is, hogy több szegedi üzem között, a Jutaárugyár, Kötél- és Hálóüzem, az Ecsetgyór — ahol többségében nők dolgoznak — legutóbb is élüzem lett. A

z eredmények ellenére is azt kell azonban megállapítani, hogy a nők közötti politikai munka nem kielégítő. Ennek következtében sok dolgozó nő nem érti bizonyos kérdésekben pártunk és kormányunk intézkedéseit, s ennek következtében is csökkent a tevékenységük. Egyes pártszervezetek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a nők közötti politikai munka megjavításának, a nők sajátos ügyeivel való törődésnek. A Szegedi Orvostudományi egyetemen, a Textilművekben, a Gyufagyárban és még másutt is lekicsinylik például az MNDSZ szerepét, melynek feladata, hogy a pártot segítse a nők között végzett politikai munkában. Máshol viszont előfordult, hogy a pártszervezetek teljesen az MNDSZ-re bízták a nők közötti politikai munka végzését, de a munkát már nem segítették, s ezért az MNDSZ nem tudott eredményes munkát végezni. A dolgozó nők között például sok helyen nem ismertették tízéves fejlődésünk eredményeit. Nem ismerik eléggé azokat az eredményeket, melyek megváltoztatták a nők helyzetét, s nincs közöttük kellően megmagyarázva a nők szerepe a szocializmus építésében, a nők feladata az új szakasz politikájának megvalósításában. Ez egyaránt hibája pártszervezeteink és MNDSZ szervezeteink munkájának. Ahhoz, hogy a párt és a női tömegek közötti kapcsolat tovább erősödjön, elevenebb és a nők sajátos problémáit sokkal jobban figyelembe vévő politikai munkát kell végezni. A magyar nők nagy szervezete az MNDSZ, — mely átfogja az egész magyar nőtársadalmat — hivatott arra, hogy törődjön a hők ügyeivel, törődjön érdekeik képviseletével és az új szákasz, a júniusi politika megvalósításának segítésére mozgósítsa őket. Az elmúlt időszakban kétségtelenül születtek eredmények az MNDSZ munkájában is. Ennek a jele az a bizalom is, amellyel az MNDSZ-t eseúenkint felkeresik a nők, az asszonyok azért is, hogy tanácsokat és segíti séget kérjenek egyéni problémáik megoldásához is. Különösen eredményesen dolgozik a városi MNDSZ anya- és gyermekvédelmi bizottsága és a szociális bizottság. Tevékeny munkát végeznek az üzemekben is ezek a bizottságok a nők munkakörülményeinek javítása érdekében. A Juta árugyárban például sürgették a már elkészült porelszívó berendezés felszerelését, a DÉMA Cipőgyárban egy gyermekes szülőt, akinek gyereke beteg volt, felvilágosított az MNDSZ arról, hogy gyermeke ápolására köteles számára a vállalat a rendes évi szabadságon kívül külön szabadságot is biztosítani. Vagy például Rókuson a szociális bizottság tagjai meglátogatták Tápai Gyulánét, aki betegen feküdt lakásán és kiváltották számára az orvos által írt gyógyszert s rendbehozták lakását. Beszélni kell az ilyen és ehhez hasonló dolgokról és politizálni kell velük, mert a párt politikáját, az emberről való gondoskodást mutatják, hirdetik ilyen formában is és növelik a bizalmat a párt és a kormány iránt. A nők között beszélni kell azokról a rendeletekről is, melyek az ő helyzetüket könynyítik meg és ismertetni kell azokat a jogokat, melyeket az alkotmány és a Munka-Törvénykönyve biztosít számukra. Mutassa meg a nők közötti agitáció a jogok érvé-. nyesülését az életben, magyarázza meg, hogy a párt- és kormányhatározatok megvalósítása, a Hazafias Népfront szegedi bizottsága programmjának végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét is. Egészségesebb munkakörülmények biztosítása, szociális és egészségügyi létesítmények további fejlesztése, a kereskedelem, a lakásviszonyok javítása elsősorban a nők helyzetét javítja, az ő számukra válik könnyebbé a gyermeknevelés, a háztartás vezetése, a meleg családi otthon biztosítása. Beszélni kell ezekről a nők között: ez a feladat. rFéves az a felfogás, hogy a nőket nem érdekli a politika, hogy nem szívesen beszélnek politikai kérdésekről. Ha olyan kérdésekről beszélünk velük; melyek közvetlen összefüggésben vannak a mindennapi élettel, saját sorsuk alakulásával — azok bizony érdeklik őket. Ki ne akarná közülük például azt is, hogy több hús, zsír jusson a konyhára, szebb bútor a lakásba, jobb ruha és cipő a család tagjainak és mindez jó minőségben és olcsóbban is. És ki ne szeretne többet szórakozni? Ezt is kitűzi célul a párt új politikája és a kormány programmja is. Mindezek megteremtésének feltételeiről és módjáról beszélni és ezek megvalósítására mozgósítani a nőket is — politikai kérdés, politikai feladat. Igy jutunk el a több és olcsóbb termelés szükségességének megértetéséhez, mely kiinduló pontja mindennek. Kiinduló pontja a jobb, és kulturáltabb életnek, a szociális és más kedvezmények növelésének, társadalmi rendszerünk további fejlődésének. Ezeknek a kérdéseknek az állandó magyarázása a nők között a pártszervezeteknek is és az MNDSZ-n'ek is egyaránt elsőrendű feladata. Az MNDSZ feladataihoz tartozik a nők más módon való nevelése is. A nők részére szervezett és esetenként megtartott ismeretterjesztő előadások bővítik a nők társadalmi ismeretét és növelik általános műveltségüket. A jogi ismereteket adó előadások, vagy az orvosi és egészségügyi előadások, gyermeknevelési tanácsadások — mind érdeklődésre számot tartó előadások. Több ilyen előadást kell rendezni a nők számára. Érdeklik a nőket a történelmi vagy irodalmi jellegű előadások is. ha azokat jó előadók tartják. Ezt bizonyítja például az. hogy Hattyas-telepen több mint százan jelennek meg egy-egy ismeretterjesztő előadáson. Az MNDSZ szervezetekben több ilyen előadást és különböző tanácsadást tartsanak — például: szabás, varrás. háztartási tanácsadás. Ezek érdeklődést keltenek a nők között. A különböző bizottságok — anya- és gyermekvédelmi, szociális stb. — pedig szerezzenek érvényt a nők jogai gyakorlati érvényesítésének és a különböző rendeletek megvalósításának, melyek a nők érdekét szolgálják. Mindezekben segítsék a pártszervezetek a helyi MNDSZ-t, s erősítsék meg aktívákkal, hozzáértő vezetőkkel a nőszövetségeket, s ne zárkózzanak el ez elől, mint a Konzervgyárban s a Villamosvasútnál. Vegyenek részt az MNDSZ munkájában a kommunista funkcionáriusok feleségei és a legjobb pártonkívüli nők. Terjessze ki az MNDSZ befolyását a társadalom különböző rétegeihez tartozó nők többségére, s e rétegek képviselőit is vonják be a vezetésbe. Vonatkozik ez elsősorban az értelmiségi és a dolgozó parasztasszonyokra, valamint a kisiparosok feleségeire. Legyen az MNDSZ valóban a magyar nők egységes táborát kialakító és kénviselő szervezet! II olnap választják újra Szege" den az MNDSZ városi elnökségét. Válasszák meg az elnökségbe azokat, akik képesek lesznek majd a párt segítségével a nők közötti politikai munkg eredményes végzésére, a nők érdekeinek védelmére és képviseletére, jogaiknak gyakorlati érvényre juttatására. Lendüljön fel, fokozódjon a nők közötti politikai munka minden pártszervezetben és minden MNDSZ szervezetben, segítse ez elő egyben a párt célkitűzéseinek megvalósítását is. melyben a nőknek is jelentős sz-'-oük és érdekük VéS, Petőfi-telep egyik tanácstagjelöltje Szerdán délelőtt szép, verőfényes őszi Idő volt e a szegedi Alkotmány tsz földje dűlőútjainak fáiról is rozsdabarna levelek hullottak. Jártuk a ezép gazdaságot és egy embert kerestünk: Bálint Andrást. Az irodában a könyvelőnő azt mondta: — Meglehet, hogy ő, Bálint András is elment a cukorrépával megrakott kocsikkal az aligyői állomásra ... Vagy kint a földön a répaszedésnél. Kerestük hát a répaföldön, ott úgy tudták; a betonút melletti tanyához ment, hogy beszélgessen egyes kérdésekről a tsz elnökével: Nagy Sándorral, Csakugyan ott vol't a tanyában, ajz udvaron. Alacsony termetű ember, fején barna kucsma, szürke szeme melegfényű. Az elnökkel azt is beszélgették, hogyan feiszheinék be leggyorsabban a búzavetést. Mert már csak 11 holdra kell vetni búzát. Ami „életet" régebben elvetettek, már kikelt. Bálint Andrást a minap a Petőfi telepi 149-es körzet választópolgárai tanácstagnak jelölték a Hazafias Népfront listájára, Czirok Illés egyéni gazdával együtt. Mindketten — ahogy mondani szokás — talpig emberek. — Apám grófnál volt béres ember. Alig. hogy felcseperedtem én is az lettem — így mondta Bálint András, s a keserves múltat nem is háborgatja. Az Alkotmány termelőszövetkezetbe 1950-ben lépett és roeszbanjóban kitartott ott. Az elnök meséli róla, hogy ebben az évben szeptember l-ig a növénytermelő brigádban 375 munkaegységet ért el. Ez a szám is mutatja, hogy szorgalmas ember, nem ijed meg a dologtól. Hozzáértése, szakértelme nyomán aztán a tagság meg is tette őt brigádvezetőnek. Amikor vele beszélgetünk. feltűnt, hogy mindkét tenyere, kezefeje csupa sár. Észrevette az érdeklődő tekintetet és magyarázatként mondta: — Segítettem én is a répaszedésben, hadd haladjon gyorsabban... Két évvel ezelőtt is a Petőfi telepen lakott, de a tsz tanyájában. Reggeltől estig természetesen a tszben tevékenykedik do azért jó páran ismerik a Petőfi telepiek köaül. 16 barátságot tart az egyéni gazdákkal is, köztük Árendás Ferenccel, Rácz Andrásékkal és a tanácstagnak jelölt Czirok Illéssel is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak olyan emberek, akik nem ismerik ot* a tághatárú Petőfi telepen Bálint Andrást, De, ha mint jelöltét novemberben tanácstagnak választják, akkor tevékenysége után bizonyára megismerik. Mit és hogyan akar majd tevékenykedni, ha megválasztják! — Szívemen viselem — mondja — a kerületiek ügyeit. Azt akarom éin, is, hogy az itt lakóknak több legyen az örömük és kevesebb a gondjuk. Gondolkozik, majd azt sorolja, ami orvoslandó baj, a Petőfi telepen. Ott például a járdák ügye a villany kérdéeo és aa óvodábaa. is még kielégítőbbé kellene termi a felszerelést... Beszéltek ezekről is a tanácstagjelölő gyűlésen. és Bálint András is jól eszébe védte mindezt. Vannak olyan kérdések, amelyek évek óta húzódnak, de meg lehet lelni a módját, hogy hamarosan változtassanak rajta. A tanácstag jelölteknek is figyelniük kell az emberek hangját, véleményét. Ezután méginkább így akarja ezt Bálint András. HaTIaísák is szavukat a Petőfi telepiek is, s ha kell montflanak [gazságot, tárgyilagos bírálatot a tanács munkájáról, vagy nsforól is. Bálint András, ahogy meg h állapította — igyekszik majd jól ellátni tennivalóit, megválasztása után. Akik ismerik őt, jól tudják, hogy nem üres ígérgetés ez. Helyénvaló azonban az a kérése, hogy munkájában segítsék mind a tanács, mind a lakosság. Mert ez is kel] ahhoz, hogy a legjobban képviselhesse a 149-es körzet választóinak érdekeit. Hadd mondjuk még ©I Bálint Andrásról, hogy Katalin és Etelka lánya iskolás, János fia most szerelt le a néphadseregből és jön a tsz-be dolgozni. Vera lánya a Szegedi Kenderfonógyárban mnnkátkodik, Mariska lánya pedig az Alkotmány tsz tagja. Már távozni készült a jelölt, de ismé* elmondta, hogy méltó akar lenni a bizalomra. Aztán indult a cukorrépa földre, mert sietős »tt a munka. i (m, l Látogatás a versenytársnál Jetmtéd T^diint Tdödnné ée "Seáta. OhóAia Berta Mária, a Textilművek gyűrűsfonónője Bálint Istvánná, a Szegcdi Kenderfonógyár szárazfonó üzemrészének dolgozója jfcwncdi tekintetek szegeződtek rank mindenfelől, amerre elmentünk. Nem is csoda, mert ritka a késői látogató a Szegedi Kenderfonógyárban. Hátunk mögött össze is súgtak, vajon mi járatban lehetünk. Bálintnét kerestük — a versenytársat. Fiatal szőke asszony Bálint Istvánné. Egyszerű, szorgalmas, mint a többi asszony, aki itt dolgozik a Kenderfonógyárban. A szárazfonó osztályon az utolsó gépsorban dolgozik. Itt találjuk az éjszakai műszakváltás előtti percekben. Munkatársától köszönt el, aki a gép végétől búcsút int neki; már jelezte a váltás idejét a villanylámpák tizedmásodpercnyi elsötétedése. Nemrég volt szedés. Az orsókra csak néhánysor fonal futott még rá. Ilyenkor valamivel gyakoribb a s^álszakadás. Berta Mária, a Textilművek gyűrűsfonónője, akivel együtt jöttünk látogatóba, rögtön észreveszi ezt. Náluk is így szokott lenni. J. Cjéfi ófaénéi megálltunk egy —-A. pillanatra. Figyeltük Bálintné ügyes, fürgén mozgó kezét. Mikor észrevett bennünket, mosolyogva intett, hogy menjünk közelebb. Berta Mária sietett hozzá elsőnek. Egyszer már találkoztak a Textilművekben — attól az időtől számítva vannak versenyben — akkor megígérte Berta Mária, hogy meglátogatja a fiatalaszszonyt. A kölcsönös üdvözlések után Bálintné tekintete végig fut gépén, mintha ezt mondaná: „Ez az én munkahelyem, büszke vagyok rá." De hangos szóval csak ennyit mond: — Nyolc éve én kezelem ezt a gépet. Ezután elmondja, hogy 16 esztendős korában került a gyárba. Más üzemrészekben is dolgozott, de ezt a helyet szerette meg legjobban. Gépe 8 év alatt hűséges segítőtársa lett. Ezután Berta Mária arról beszél, hogy milyen szép az ő üzeme, a Textilművek és hogyan megy náluk a munka. *•» Kétszer 384 orsós gépet kezelek — magyarázza. — Naponta 3— 4 sor előfonalat cserélek ki. Itt hogyan fogy az anyag? — tudakolja. — A két sor rendszerint lefogy — mutat Bálintné a gép felett lévő telt eiőfonal orsóipa. Azután a gépről beszél, s a géptisztítást is ismerteti. ideia másról nem is beszél — — a két munkásnő, csak a szakmával összefüggő dolgokról. Berta Mária ismerkedik az itteni körülményekkel. Megtudja, hogy a légnedvesítés, a porelszívás másként történik, nem olyan újszerű eljárással, mint a Textilművekben. Barátságosan beszélget a két versenytárs. Bálintné arról beszél — mint később megtudtam —, hogyan sodosja csomómentesen össze a fonalat. Exportfonalat készít, s a napi eredménye 110 százalékon felül van. — Melyikük nyeri meg a versenyt — teszem fel nekik a kérdést. Egymásra néznek és mint két jóbarát összemosolyognak, e csak kisidő múlva szólalnak meg. Berta Mária — ő a fiatalabb — átengedi az elsőséget Bálintnénak. Bálintné szerint Berta Mária az esélyes. De azután arról beszél, hogy bármelyikük lesz a győztes, mindannyian nyerünk. Ekkor .még nem tudták, hogy az első értékelésnél a győzíea valóban Bálintné le$t. Sdte 11 éia néhány perc aa idő. A szedebínyok végeztek munkájukkal. A tele orsókat üresekkel cserélték fel, Berta Mária búcsút vesz versenytársától és az üzem kijárata felé indul. A versenytársak kapcsolata ezzel a találkozással szorosabbra fűződött. A két üzem — a Textilművek és a Szegedi Kenderfonógyár — nem messze esik egymástól. A távolság, ha a versenytársak még sűrűbben találkoznak, egyre csökken majd. A versenytársak eredményei pedig mind magasabbak lesznek, mert azon igyekeznek, hogy győztesen kerüljenek ki a versenybőL R. J. A kiste'elti gépállomás befejezte őszi tervét A nemrég épült új kisteleki gépállomás nagy segítséget nyújtott az idén a környék tsz-einek és egyénileg dolgozó parasztjainak. Különösen most az őszi munkák jó elvégzésére a munkaidő minden percét kihasználták, a menetiránytervet pontosan megtartották. Fontos ez itt, mert mintegy 1100 egyénileg dolgozó paraszttal szerződtek s a szanaszétfekvő kis parcellákra húzatás feltétlenül tervszerűséget követel. Ezt á feladatot jól oldották meg. Bizonyítja ezt az is, hogy mintegy 1000 egyénileg dolgozó paraszt földjén végezték el az őszi munkát. A területükhöz tartozó tsz-ekben, a kisteleki Felszabadulásban, a csengelei Lenin tsz-ben és a pusztaszeri Petőfi tsz-ben. is befejezték az őszi szántáct-vetést.. A gépállomás dolgozói a jó szervezés eredményeként Csongrád megyében elsőkent •teljesítették két és félezer normálhold őszi tervüket, s az évi tervbén is nyolcvanöt százalékot értek el. ; A traktorist4k közül Szemerédi Pál dolgozott legjobban, aki már 8 éve traktorvezető. Oszi 'tervét eddig 120 százalékra teljesítette, öt társával, köztük Kufcik Miklóssal együtt legtöbbször vasárnap is dolgoztak, s az egész évre előírt 180 műsznknoimájukat is túlszárnyalták már, ' ' > ••